11

K szeghy Lea

A cigny s nem cigny lakossg lakhatsi egyenl tlensgeinek

tnyez i

Az utóbbi id ben folyamatosan nvekszik az rdekl ds a tr-sadalmi eslyegyenl tlensg, diszkriminció krdskre irnt, nem kis mrtkben azzal sszefüggsben, ahogy az Európai Unió (illetve el dszervezeteinek) politikai testületei, egyfajta „európai r-tkrend” deÞ nilsra irnyuló trekvsük keretben, alapvet , az európai kultrhoz szervesen hozz tartozó rtkknt hatroztk meg az eslyegyenl sget, tolerancit, kulturlis sokszn!sget.

Ezzel sszefüggsben, f kppen Magyarorszg európai uniós csatlakozsa (illetve a csatlakozs el ksztsnek megkezdse) óta folyamatosan nvekszik az igny külnfle informciógy!jtsek el-vgzsre, jelentsek sszelltsra e tmkban. Ezek a jelentsek ugyanakkor sokszor nem tudomnyos ignnyel kszülnek, hanem a mindenkori megrendel (ltalban az Európai Unió külnfle intzmnyei, ügynksgei) aktulis kvnalmainak megfelel en. Ezek a kvnalmak jellemz en az sszes tagllamra standardizlt, egysges jelentsformtumban trtn (teht a helyi krülmnyek bemutatsra kevs teret enged ), kizrólag a felkrsben szerepl inform ciók krre vonatkozó informciószolgltatst kvetelnek meg, amely, br fontos elvrsknt tartalmazza a megado" inform-ciók pontos hivatkozst, kevesebb Þ gyelmet fordt ezek ltrej" -nek krülmnyeire, a trgyalt fogalmak pontos deÞ nciójra, a t-nyez k kz" i sszefüggsek feltrsra.1

Mindez kihvst jelent azon tudomnyos kutatóhelyek szmra, amelyek ilyen informciógy!jtsek elvgzsben, jelentsek ssze-lltsban szerepet vllalnak, mrpedig, mivel a jelentsek jellem-

K s!"#$% L"&2002-ben szerez-te meg diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, szociológia szakon, jelenleg az egyetem szociológia doktori iskolájának hallgató-ja. Munkahelye: az MTA Etnikai-nem-zeti Kisebbségkutató Intézete, tudományos segédmunkatárs. Emelle' óraadóként kutatásmódszertant és településszociológiát tanít az ELTE Társada-lomtudományi Karán.Szakterülete: település-szociológia, ezen belül a várostervezés mecha-nizmusainak szocioló-giai elemzése, valamint a lakhatási egyenl(t-lenségek kérdésköre.

12

K#SZEGHY LEA

z en tudomnyos rtelemben is relevns tmkra vonatkoznak, valamint a kutatóhe-lyek küls Þ nanszrozsi formkra való egyre er sebb rutaltsga kvetkeztben egyre tbb az ilyen intzmny. Krds ugyanakkor, hogy hogyan teremthet egyfajta egyen-sly a tudomnyos ignyessg s a megrendel i ignyek kz" , hogyan hozható ltre tudomnyos rtk ilyen keretfelttelekkel. Erre a krdsre a jelen tanulmny nem tud vlaszt adni, de arra ksrletet tesz, hogy egy lehatrolt tmban, a lakhatsi egyenl t-lensgek, ezen belül is a hazai cigny2 s nem cigny lakossg lakhatsi egyenl tlen-sgeinek krdskrben bemutasson nhny dilemmt, illetve hogy egy-egy konkrt jelents pragmatikus szempontjain tlmen en megpróbljon megfogalmazni nhny, a lakhatsi egyenl tlensgekkel kapcsolatos sszefüggst.

A tanulmny alapjul az a jelentssorozat szolgl, amely az MTA Kisebbsgkutató Intzete vezetsvel3 2003 szeptembere óta kszül, a Rasszizmus s Idegenellenessg Európai MegÞ gyel kzpontja (European Monitoring Centre on Racism and Xenophobia, EUMC) rszre, s amelynek egyik kiemelt tmja a lakhats. A megrendel i elvrs mindenekel " a lakhatsi diszkrimincióra vonatkozó aktulis – kormnyzati szer-vezetekt l, civil szervezetekt l, kutatóhelyekt l szrmazó – informciók „szlltsa”. Ugyanakkor tudomnyos szempontból a lakhatsi diszkriminció fogalma nem rtel-mezhet a lakhatsi egyenl tlensgek4 s az ezek mg" lló faktorok feltrsa nl-kül.5

A megkülnbztets, a keletkeze" htrnyos helyzet csak az aktulis lakhatsi egyenl tlensgek keretben rtelmezhet , ha ltható, „mihez kpest” htrnyos egy-egy trsadalmi csoport helyzete. Emelle" egyes rtelmezsek szerint a diszkriminció fogalma maga is sokrt!.6 Beletartozik egyrszt azon, a kzkelet! rtelmezsben is elterjedt, kzvetlen diszkriminciónak tekinte" magatartsi forma, amikor egy bizo-nyos, az egyenl bnsmód kvetelmnye szempontjból vde" tulajdonsggal ren-delkez (pldul bizonyos etnikai csoporthoz tartozó) szemly e tulajdonsga mia" rszesül ms, e tulajdonsggal nem rendelkez szemlyhez vagy csoporthoz kpest kedvez tlenebb bnsmódban (akr magnszemlyek, akr jogi szemlyek, gy in-tzmnyek, llami szervek rszr l). Ez (a relevns szerepl k azonostsa, az „eltr bnsmód” rtelmezse) mr nmagban is magval vonja a lakspiac m!kdsnek bizonyos fok – mltra is vonatkozó – ismerett. Ezen tlmen en a lert rtelmezsek szerint a diszkriminció fogalma al sorolható – megtlsem szerint pedig a kzvetlen diszkriminció egyfajta „trtneti vetületeknt” is felfogható – az gyneveze" „trt-neti diszkriminció” is, amely korbbi, diszkriminatv – br az ado" korszakban akr jogszer! – jogszablyokra, intzkedsekre, illetve az ezek eredmnyekppen kialakult htrnyos helyzetre utal.

A meghatrozs a diszkriminció krbe, az gyneveze" kzvete" diszkrimin-ció al sorolja azon eseteket is, amikor egy ltszólag az egyenl bnsmód kvetelm-nynek megfelel rendelkezs bizonyos, az el z ekben lert tulajdonsggal rendelkez

13

A CIGÁNY ÉS NEM CIGÁNY LAKOSSÁG LAKHATÁSI EGYENL#TLENSÉGEINEK TÉNYEZ#I

szemlyeket az ezzel nem rendelkez khz kpest lnyegesen nagyobb arnyban ht-rnyosabb helyzetbe hoz. Megtlsem szerint ennek sajtos esete a forrsban szintn a diszkriminció fogalomkrbe sorolt gyneveze" „arnytalan hats”, amikor egy-egy ltszólag semleges jogszably a trtnelmileg felhalmozódo" htrnyos helyzet mia" kedvez tlenül rint bizonyos csoportokat. A diszkriminció rtelmezsnek utóbbi formi pedig egyrtelm!en felttelezik a lakhatsi egyenl tlensgeket alaktó tnyez k – korbbi id szakokra is visszamen – ismerett, idertve a relevns jogszablyokat, in-tzkedseket, illetve egyb (szociodemogrÞ ai, gazdasgi stb.) h" rinformciókat is, mivel e rendelkezsek, jogszablyok hatsa ezek nlkül nem rtelmezhet .

A diszkriminció e tg rtelmezse – amelle" hogy fontos hozzjrulst jelent a te-kintetben, hogy rvilgt az egyenl tlensgek kialakulsban szerepet jtszó tnyez k, folyamatok sokflesgre – ugyanakkor, vlemnyem szerint, felveti annak a krdst, hogy hol hzható meg a fogalom hatra, honnan kezd dnek az egyenl tlensgekhez vezet , mde a diszkriminció krbe nem sorolt magatartsformk, trsadalmi cse-lekvsek. Ez egyfajta elemz i-kutatói dntst ignyl (egyni habitustól sem független) rtelmezsi krds, jómagam elemzsi szempontból kedvez bbnek tallom a diszkri-minció fogalmnak sz!kebb, az egyenl tlen, ado" tulajdonsgon alapuló kedvez t-lenebb bnsmódot magban foglaló meghatrozst, s a tbbi tnyez nek egy nem a diszkriminció meglehet sen rzelmi s rtktelte" fogalmból kiinduló, hanem az egyenl tlensgek alakulst feltrkpezni clzó vizsglatt.

Lakhatsi egyenl tlensgek Magyarorszgon cignyok s nem cignyok kz"

Br a cignyok s nem cignyok kz" i lakhatsi egyenl tlensgek meglte kzismert szakmai tny, err l nehz pontos adatokat bemutatni, jelent s rszben az alapsokasg deÞ nilsra vonatkozó s mintavteli problmk mia" . Jelen tanulmnynak nem tr-gya e problmk rszletes bemutatsa, s a lakhatsi egyenl tlensgek rszletes tr-gyalsa sem, mindssze jelezni kvnja e módszertani problmk megltt, illetve r-viden felvzolni nhny kzelmltbeli kutatsi eredmnyt.

A lakhatás min(ségi mutatói

A 2001-es npszmlls adatai7 egyrtelm!en mutatjk a roma hztartsf vel rendel-kez hztartsok kedvez tlen lakskrülmnyeit a nem roma hztartsf vel rendelke-z hztartsokhoz kpest, tbbfle min sgi szempont alapjn is (WC-vel, csatornval, fürd szobval való ellto" sg, falazat), külnsen a kisebb települseken: egy komplex mutató alapjn az tezer f ala" i települseken a roma hztartsok csaknem 40 sz-

14

K#SZEGHY LEA

zalka egyrtelm!en rossz lakskrülmnyek kz" lakik, ez az arny tbb mint 10 szzalkkal magasabb, mint az ugyanezen települscsoport települsein l nem roma hztartsok hasonló adata (ami egybknt, szintn kedvez tlen helyzetet mutat).8

A harmadik orszgos romakutats a laksmret, zsfoltsg s kzszolgltatsokhoz való hozzfrs tekintetben szolgltat az egyenl tlensgekre utaló adatokat, mg pl-dul a nem roma hztartsokban az egy helyisgre jutó szemlyek szma nem ri el az egyet, a roma hztartsok esetben tlagosan 2,4 f jut egy szobra. Tbb min sgi mutató tekintetben (fürd szoba, WC, vezetkes vzzel való ellto" sg) hasonló kpet mutat a hivatkozo" felmrs, s a Delphoi Consulting egy kzelmltbeli vizsglata.9 A kutatsok arra is felhvjk a Þ gyelmet, hogy a roma hztartsok kz" is jelent s eltrsek tallhatók, a szegreglt lakókrnyezetben tallható laksok min sge lnye-gesen kedvez tlenebb (lsd 1. táblázat).10

Egy kzelmltbeli, TÁRKI ltal vgze" kutats egy ado" szomszdsgban l roma s nem roma hztartsokat hasonlto" ssze, ezzel megksrelve kisz!rni a romk s nem romk települstpus szerinti s regionlisan eltr elhelyezkedsnek hatst. Eszerint az egyazon szomszdsgban l roma s nem roma lakossg lakhatsi k-rülmnyei kz" is lnyeges eltrsek tallhatók, mg pldul a roma hztartsokban kevesebb mint egy fl (0,49), a nem roma lakossg esetn csaknem egy (0,95) szoba jut egy lakosra. A jelents ugyanakkor felhvja a Þ gyelmet arra, hogy a roma s nem roma hztartsok lakskrülmnyei kz" i eltrsek Magyarorszgon a rgió ms orszgai-hoz hasonltva kevsb jelent sek, ami arra utal, hogy a lakhatsi egyenl tlensgeket a vizsglt dimenziók tekintetben inkbb a regionlis egyenl tlensgek hatrozzk meg, mint az etnikai hovatartozs.11

1. táblázatA cigány háztartások néhány min(ségi mutatója a teljes lakásállományhoz képest, százalék

Hztartstpus Fürd szoba WC Vezetkes vz

Összes roma hztarts* 60,9 54,1 72,6

Roma hztartsok, nem szegreglt krnyezetben* 76,0 69,0 86,3

Roma hztartsok, szegreglt krnyezetben* 48,1 40,7 63,4

Roma hztartsok, kizrólag roma krnyezetben („ge" ó”)* 37,0 30,6 50,3

Teljes magyar laksllomny** 90 91 90

Roma hztartsok a harmadik orszgos cignykutats adatai szerint*** 57,6 51 72

Forrás: *Babusik: i. m. **Központi Statisztikai Hivatal ***Kemény István–Janky Béla: Települési és lakásviszonyok. Beszél(, 2004. 4. Az adatgy)jtések közö' i módszertani eltérések mia' az összehasonlíthatóság lehet(sége korlátozo' .

15

A CIGÁNY ÉS NEM CIGÁNY LAKOSSÁG LAKHATÁSI EGYENL#TLENSÉGEINEK TÉNYEZ#I

Településtípus szerinti eltérések

A roma npessgen belül szmo" ev en magasabb az leteslyek tekintetben kedve-z tlenebb helyzet! falusi lakossg arnya, mint a nem romk krben, 60 szzalk a nem roma lakossg 35 szzalkval szemben. A kisebb falvak, aprófalvak esetben ez a külnbsg mg ltvnyosabb: a msodik orszgos cignykutats adatai szerint12 2000 f ala" i települseken l a teljes npessg 17 szzalka, mg a romk 40 szzalka, 1000 f ala" i aprófalvakban a npessg 8 szzalka, a romk 20 szzalka. A roma lakos-sg koncentrciója a legszls sgesebb formban az orszg egyes területeinek kis fal-vaiban jelenik meg, az aprófalvas trsgekkel is rendelkez rgiókban a roma lakossg szisztematikusan ezeken a területeken koncentrlódik, a Dl-Dunntlon pldul a lakossg 21 szzalka, a romk 53 szzalka, Észak-Magyarorszgon a teljes lakossg 12, a romk 23 szzalka lakik aprófalvakban.13 Ezeket a települseket egyes kutatók a trbeli-trsadalmi egyenl tlensgek alakulsnak j min sget jelent elemeiknt, „ge" ósodó falvakknt”, illetve „ge" ófalvakknt” rjk le, amelyekre a homogn etnikai sszettel, az etnicitssal sszefonódó szegnysg, a munkamegosztsban való rsz-vtel hinya, totlis immobilits jellemz .14

Regionális eltérések

A roma lakossg felülreprezentlt az orszg htrnyos helyzet! (gazdasgi depresszió ltal sjto" , infrastrukturlisan fejletlen) területein, f knt az orszg szakkeleti r-szn s a dl-dunntli trsgben. A 2002-es orszgos romakutats adatai szerint az ado" megye teljes npessghez viszonytva a roma lakossg arnya Heves, Nógrd s Borsod megyben a legmagasabb (16, 14,2, illetve 13,1 szzalk).

Szegregáció

Az el z ekben implicit módon mr megjelent, elemzsi szempontból azonban küln szeretnm trgyalni a lakóhelyi szegregció (azaz az egyes trsadalmi csoportok, ez esetben romk s nem romk trbeli elkülnülsnek) krdskrt.15

A 2003. vi orszgos romafelmrs adatai szerint kizrólag vagy tlnyomórszt roma krnyezetben a roma lakossg tbb mint fele (55,2 szzalk) lakik, mg a meg-krdeze" ek t szzalka nyilatkozo" gy, hogy a szomszdsgban nincsen roma csa-ld. Ez az arny kisebb Budapesten, mint a falvakban, illetve kisebb vrosokban. Azon trsgekben, ahol magasabb a romk arnya (az orszg keleti, szakkeleti területein), a szegregció mrtke is magasabb.

A Delphoi adatai szerint a romk valamivel kevesebb mint fele (44,7 szzalka) lakik szegregltan – ez kizrólag roma lakosokból lló, de nem telepi szomszdsgot

16

K#SZEGHY LEA

vagy cignytelepet, vrosi „ge" ót” jelent –, mg nem roma krnyezetben 4,1 szza-lkuk.

A tallt szegregció mrtke ugyanakkor nagyon nagy mrtkben függ a mrs módszert l. A szegregció mrsre a trsadalomtudomnyban szmos módszer ala-kult ki az elmlt vtizedekben, ezek jellemz en egy-egy terület, illetve területegysg lakossgnak a relevns vltozók szempontjból trtn rszletes feltrkpezsb l in-dulnak ki, majd a kapo" adatokból külnfle indexeket szmolva rjk le a szegreg-ció mrtkt s mintzatt.16 A hivatkozo" kutatsok e" l eltr módszert kvetnek, a szomszdsgra vonatkozó percepciókból indulnak ki, de i" is jelent s eltrsek tallha-tók az adatfelvtel (krdsfeltevs) jellegben, emia" a kt kutats adatait nem tartom sszehasonlthatónak.17

A kvetkez kben hrom speciÞ kus terüle" pusról lesz szó, amelyek hazai krülm-nyek kz" a szegregció s az ehhez kapcsolódó trsadalmi eslyegyenl tlensgek legjellemz bb forminak tekinthet k: a cignytelepekr l, „ge" ósodó kistrsgekr l”, illetve a vrosi slumterületekr l.

1. Cigánytelepek

Az elmlt vekben tbb vizsglat is kszült, amely a cignytelepek szmt, region-lis elhelyezkedsüket, a telepeken lakók letkrülmnyeit clozta felmrni, azonban a cignytelep fogalmnak egysges meghatrozsa nincs, ennek – s a vizsglatok mód-szertani eltrseinek – megfelel en a telepek s az o" lakók szmra vonatkozó becsl-sek szma is eltr . A Krnyezetvdelmi Minisztrium felkrsre kszült vizsglatok romatelepnek azokat a legalbb ngy laksból lló települsrszeket tekinte" k, ame-lyek elhelyezkedsük s kzm!ellto" sguk szempontjból az rinte" települsnl kedvez tlenebb helyzet!ek, s amelyeken a települs tbbi laksainl lnyegesen ala-csonyabb komfortfokozat, rosszabb min sg!, magasabb laks!r!sg!, egszsgtelen laksok tallhatók. Az ÁNTSZ ugyanakkor a telepek egy „higins deÞ nciójt” hasz-nlta, olyan mutatókból indult ki, amelyek alapjn a lakóhely egszsgügyi veszlyt je-lenthet az o" lakók s tgabb krnyezetük szmra. Ezek alapjn születe" 538 telepr l

s 96 ezer lakosról, 758 telepr l s 116 ezer lakosról,18 valamint 767 telepr l s 138 ezer lakosról19 szóló becsls is. A 2002-es orszgos cignykutats 36 ezerre teszi a romatele-peken l k szmt.

2. „Ge' ósodó térségek”

A mr trgyalt települstpus szerinti s regionlis htrnyok sokszor sszekapcso-lódnak, egyes kutatók szerint a „ge" ósodó falvak” mra mr sszefügg területeket alkotnak, f knt az orszg szakkeleti s dlnyugati trsgben.

17

A CIGÁNY ÉS NEM CIGÁNY LAKOSSÁG LAKHATÁSI EGYENL#TLENSÉGEINEK TÉNYEZ#I

A Cserehton a lakossg 15 szzalka deÞ nilta magt romaknt a 2001-es npszm-llsban, mg kutatók szerint ez az arny trsgi szinten 20 szzalk, a 6–14 ves kor-osztlyban mg magasabb, 35 szzalk krüli. A falvak kz" jelent s külnbsgek tallhatóak ebb l a szempontból, bizonyos falvakban a roma lakossg a teljes npessg hromnegyedt vagy akr ennl nagyobb rszt teszi ki. Az Ormnsgban a helyi n-kormnyzatok a roma lakossg arnyt 25–30 szzalkra becsülik, de egyes települse-ken ez az arny a 100 szzalkot is elri.20

Ezeken a területeken („ge" ósodó trsgekben”21) a lakossg alacsony iskolzo" sga szakkpze" sge okozta trsadalmi, illetve szociokulturlis htrnyok s a települsi, területi htrnyok – munkalehet sgek s szolgltatsok hinya, idertve a sznvonalas oktatst, egszsgügyi elltst, kzlekedsi nehzsgeket, egyb infrastrukturlis hi-nyokat stb. – sszekapcsolódva, egymst er stve hatnak.22 Egyes rtkelsek szerint ezek a területek sajtos „zrvnyknt” kel dnek be az orszg területbe, amelyeknek a trbeli-trsadalmi szerkezet tbbi elemvel szinte minden kapcsolata megsz!nik.

3. Városi slum-területek

A f vrosban s az orszg tbb nagyvrosban is tallhatóak olyan, jellemz en bel-vroskzeli területek, ahol jellemz a roma lakossg koncentrciója. Budapesten a 2001. vi npszmlls alapjn egy vizsglat 63 ezerre teszi a romk szmt, kiemelve, hogy nagy rszük a bels pesti területeken, ezen belül is f knt a Józsefvrosban koncent-rlódik.23 Ezzel sszefüggsben az rinte" területeken slumosodsi folyamatok lt-hatóak, teht (leegyszer!ste" , de jelen tanulmny cljainak megfelel meghatrozs szerint) a magasabb sttusak elkltzse, a terület Þ zikai leromlsa, a szolgltatsok, az infrastruktra lepülse, alacsonyabb sttus npessg beramlsa egymst er st spirlja Þ gyelhet meg.

A lakhatsi egyenl tlensgek tnyez i

A kvetkez oldalakon " ekinte" folyamatok a települstudomny, illetve a hazai ci-gnykutats szmra nem ismeretlenek. Jelen tanulmny az ismert tnyez k szles k-rt próblja " ekinteni, illetve nhny, korbban ilyen megkzeltsb l nem elemze" folyamatot mutat be abból a szempontból, hogy ezek hogyan jtszo" ak szerepet a roma s nem roma lakossg mai lakhatsi egyenl tlensgeinek kialakulsban.

18

K#SZEGHY LEA

Államszocialista lakáspolitika

1949 utn az llam a trsadalmi egyenl tlensgek cskkentse, s t megszüntetse jegy-ben sajt feladataknt hatrozta meg a lakhats biztostst (hasonlóan az oktatshoz, egszsgügyhz). Ezzel sszefüggsben került sor a (Budapesten s a nagyobb vro-sokban a laksllomny meghatrozó rszt kitev ) magnbrlaksok llamostsra, a tancsi brlaksrendszer ltrehozsra, a lakseloszts er sen kontrolllt tancsi admi-nisztrciója, a mestersgesen alacsony mrtk! lakbrrendszer bevezetsre. Minden-nek hatsai ellentmondsosak voltak. Egyfel l, eleinte cskkent a szegregció mrtke, msfel l a nyomo" lakbrek, amelyek mg a laksllomny llapotnak fenntartsra sem voltak elegend ek (a feljtsról nem is beszlve), a laksllomny Þ zikai leromlst indto" k el, illetve gyorsto" k fel, külnsen a belvrosi területeken. Ez a területek tr-sadalmi sttusnak cskkenshez, egyebek melle" roma lakossg beramlshoz s e területeken trtnt koncentrlódshoz, slumosodsi folyamatok elindulshoz vezete" .

Emelle" , az 1949-et kvet els vekben, az extenzv iparfejleszts id szakban a „nem termel infrastruktra” (pldul lakspts) htrbb sorolsa a „termel infra-struktrhoz” (pldul iparfejleszts) kpest a vrosok „alulurbanizltsghoz”,23, 24 egyebek melle" nagymrtk! (napi, illetve heti) ingzshoz, a vroskrnyki, infra-strukturlisan alulfejle" , rossz lakskrülmnyeket nyjtó települseken trtnt n-pessgkoncentrlódshoz vezete" (a f vros esetben ehhez hozzjrult az 1960-as vek elejn bevezete" adminisztratv letelepedsi korltozs). Mindez külnsen a kol-lektivizlst kvet en mez gazdasgi munkahelyüket elhagyó, az ipari munkahelyek szmnak nvekedse nyomn a vrosokba vonzo" htrnyos helyzet! trsadalmi csoportokat, kz" ük a romkat rinte" e kedvez tlenül.

Az 1960-as vek elejt l, az 1956 utni konszolidciós politika egyik kulcselemeknt, a lakspts kiemelt politikai felada" vlt. Az llam ekkortól kezdve meghatrozó (br az vtizedek folyamn folyamatosan cskken ) szerepet jtszo" a laksptsben s -elosztsban, ami mindenekel " lakótelepek ptst, lakótelepi laksok eloszt-st jelente" e. Ezek kezdetben vonzó laksformt jelente" ek, ugyanakkor – ahogy azt Szelnyi Ivn s Konrd Gyrgy 1960-as vekbeli kutatsi eredmnyei muta" k25 – az elveit tekintve szocilis szempontokat hangslyozó lakselosztsi rendszer a gyakor-latban ebben az id szakban szisztematikusan a magasabb sttusaknak kedveze" a lakótelepi laksok kiutalsban. Az 1970-es vek elejn a lakselosztsi rendszer megvltozo" : a szocilis szempontok er teljesebben rvnyesültek, ugyanakkor az eloszto" laksok sttusa cskkent, sszefüggsben a lakótelep-pts megvltozo" jel-legvel (a hzgyrak ltrehozst kvet en egyre nagyobb, egyre sematikusabb, a v-roskzpon" ól egyre tvolabb kerül lakótelepek pültek), illetve a magnlaks-pts el trbe kerülsvel, amely a magasabb sttusak szmra vonzóbb lakslehet sget jelente" (pldul trsashzptsek). Mindezek eredmnyekpp kialakult nhny ki-

19

A CIGÁNY ÉS NEM CIGÁNY LAKOSSÁG LAKHATÁSI EGYENL#TLENSÉGEINEK TÉNYEZ#I

fejeze" en alacsony sttus lakótelep (pldul Budapesten: Havanna, Bksmegyer26), a beteleptskor ltrej" trsadalmi struktra pedig a mai napig meghatrozó tnyez je egy-egy lakótelep trsadalmi sttusnak.27

A lakóingatlanok egy jelent s rsze 1949 utn tovbbra is magntulajdon maradt, ellenttben pldul a Szovjetunióval, a kisebb hzakat, csaldi hzakat nem llamos-to" k. Ez azt is jelente" e, hogy lakóik nem juto" ak hozz az llami lakselltshoz kt-het tmogatsokhoz (ingyenes laksju" ats, alacsony lakbr, a tvf!ts magas llami dotciója stb.), sajt forrsaikra voltak utalva a (magasabb sszeg!) laksfenntartst-fel-jtst, illetve laksptst illet en is, mikzben a munkabrekbe egysgesen „belekal-kulltk” az llami ju" atsok rendszert, idertve a lakshoz kapcsolódó ju" atsokat is. Mindez kedvez tlenül rinte" e a f knt vidki, falusi lakossg lakskrülmnyeit, hozzjrult ahhoz, hogy ma nagy min sgi eltrs tallható az llami lakspts l-tal preferlt, jellemz en vrosi s a rendszervltozst megel z vekben alapvet en a magnlaks-ptsre tmaszkodni knytelen, jellemz en falusi laksllomny kz" (pldul a KSH ltal szubstandardnak tekinte" laksok arnya 2003-ban Budapesten 10,4, a megyei jog vrosokban 7,4 szzalk, a kzsgekben 20,8 szzalk28).

Államszocialista területfejlesztési politika

A trbeli-trsadalmi szerkezet alakulst ezekben az vtizedekben mindenekel " az llami fejlesztsi forrsok allokciója hatrozta meg, kezdetben f knt gazati logikj gazdasgfejlesztsi dntsek, az 1970-es vek elejt l kezdve pedig az 1971-es Orsz-gos Települshlózat-fejlesztsi Koncepció (OTK) alapjn,29 amelynek kzponti eleme a települsek szerepkr szerinti osztlyokba sorolsa, s az llami fejlesztsi forrsok ennek megfelel alloklsa volt. Ez leginkbb a vrosoknak (ezen belül is a forrsel-osztsban is meghatrozó megyei jog vrosoknak) kedveze" , a legkedvez tlenebb helyzetbe pedig a kzsgeket, külnsen a „kzponti szerepkr nlküli” települsknt nyilvntarto" falvakat hozta. Az aprófalvak gyakorlatilag kivtel nlkül ez utóbbi ka-tegóriba kerültek, ekkor kezd d" meg a tehet sebb, kzposztlybeli hztartsok nagy ütem! elvndorlsa, a szolgltatsok lepülse, alacsony sttus, jelent s rszben roma lakossg arnynak nvekedse az orszg szakkeleti s dl-dunntli aprófal-vas trsgeiben.

Az 1965-ös „telepfelszámolási program”

Ekzben, 1965-ben kormnyzati rendelet születe" a „szocilis kvetelmnyeknek nem megfelel ” telepek felszmolsról, amely a telepeken lakók rszre 150 ezer forintos, 25 v lejrat kamatmentes hitelt biztosto" cskkente" komfortfokozat („CS”) hzak ptsre, illetve alacsony ingatlanpiaci rtk! belterületi hzak megvsrlsra, jel-

20

K#SZEGHY LEA

lemz en „nem fejlesztend knt” nyilvntarto" kis falvakban. Ennek hatsaknt, hiva-talos adatok szerint az 1964-es 222 ezres szintr l 1984-re 42 ezerre cskkent a telepeken lakók szma. Ugyanakkor a telepek felszmolsa j szegregciós formk megjelens-hez vezete" , az alacsony sttus, zmmel roma lakossg koncentrlódst az orszg bizonyos trsgeinek aprófalvaiban (bizonyos esetekben j telepek is ltrej" ek).30

A rendszerváltozás utáni gazdasági válság

Az 1989–1990-et kvet , egyebek melle" tmeges munkanlkülisget okozó gazdasgi vlsg külnsen slyosan rinte" e az szakkelet–dlnyugati „ipari tengely” vrosait s ezek ingzókrzett, valamint szmos, korbban is kedvez tlen helyzet! mez gaz-dasgi területet, tbb olyan trsget, ahol a roma lakossg arnya hagyomnyosan je-lent s volt.31 Az rinte" vrosokban (pldul Ózd, Oroszlny, Vrpalota, Komló) akr felre-harmadra cskkent a munkahelyek szma, a krnykbeli falvakban pedig sok-szor szinte szzszzalkos munkanlkülisg alakult ki (az nkormnyzat maradt az egyetlen foglalkoztató). Az rinte" vrosok az elmlt vtizedekben külnbz fejlesz-tsi stratgikat alkalmaztak, eltr – a vroskrnyk helyzett is meghatrozó – ered-mnyekkel (a sikeresnek ltszó kitrsi ksrletekt l kezdve, mint pldul Szzhalom-ba" a, a tartósnak ltszó leszakadsig, pldul Ózd).

A regionlisan eltr hatssal jró gazdasgi vlsg melle" a piacgazdasg kiala-kulsa, a korbbi, területi kiegyenltst clzó llami politikk megsz!nse a region-lis egyenl tlensgek nvekedshez vezete" , a romk felülreprezentltsgval jelle-mezhet trsgek helyzete folyamatosan romlo" (ezen a ponton rdemes visszautalni a TÁRKI kzelmltbeli kutatsi eredmnyeire, amelyek szerint a lakhatsi egyenl t-lensgeket mindenekel " a regionlis elhelyezkeds ltszik meghatrozni, a romk s nem romk lakhatsi krülmnyei kz" i eltrsek egy-egy rgión belül kevsb jelen-t sek a krnyez orszgokhoz kpest).

A munkahely-leptsek eredmnyekppen igen sok, ezek kz" szmos roma munkavllaló veszte" e el vrosi llst, s knyszerült visszatrni korbbi vidki lakóhelyre. Ez sok esetben az orszg „ge" ósodó kistrsgeit” jelente" e. 1993 s 2003 kz" (a harmadik orszgos romakutats adatai szerint) a roma lakossg szma nagy-mrtkben n " az orszg szaki trsgeiben, a teljes roma lakossgnak 1993-ban 24,3, mg 2003-ban 30,8 szzalka lt Észak-Magyarorszgon.32

A szociális bérlakásrendszer hiányosságai (hiánya)

A rendszervltozs utn a korbbi tancsi brlaksszektor szinte teljes egszt priva-tizltk, a KSH adatai szerint jelenleg az nkormnyzati brlaksok arnya az orsz-gos laksllomny mintegy 5 szzalka, ez európai szinten a legalacsonyabbak kz"

21

A CIGÁNY ÉS NEM CIGÁNY LAKOSSÁG LAKHATÁSI EGYENL#TLENSÉGEINEK TÉNYEZ#I

van. Emelle" a kzssgi tulajdonban maradt laksok a laksllomny legalsó szeg-mensbe tartoznak: a laks piaci rtknek tredkt kitev vtelron gyakorlatilag csak azok nem ve" k meg brlemnyüket, akik mg ezt az sszeget sem tudtk el -teremteni, a laksllomny kzssgi tulajdonban maradt msik rszt pedig azok a – jellemz en vgs kig leromlo" Þ zikai llapot hzakban tallható – laksok adjk, amelyek a privatizció pillanatban rehabilitciós listn voltak. A kzssgi tulajdon laksllomny elhanyagolható mrtke s a rendelkezsre lló laksllomny llapota gyakorlatilag lehetetlenn teszi egy m!kd szocilis brlaksrendszer kialaktst, ez a htrnyos helyzet! trsadalmi csoportok, gy szmos roma hztarts szmra meg-oldhatatlan laksproblmkhoz vezet.

Az nkormnyzatok helyi laksrendeleteikben sok esetben olyan rendelkezseket alkalmaznak – ilyen pldul az nknyes laksfoglalók kizrsa a szocilis brlak-sokra jelentkezni jogosultak krb l –, amelyek szmos htrnyos helyzet!, kz" ük cigny hztartst gyakorlatilag elzrnak a brlaks megszerzsnek lehet sgt l. 2005-ben az Alkotmnybrósg semmiste" e meg hrom kerületi nkormnyzat vo-natkozó rendelkezseit, azzal az indokkal, hogy az nkormnyzatok, amikor nem szo-cilis, jvedelmi, vagyoni helyze" el szorosan sszetartozó kritriumokat jelltek meg a szocilis brlaks megszerzsnek feltteleknt, tllptek a lakstrvny ltal meg-hatrozo" lehet sgeiken.33 Mivel azonban az Alkotmnybrósg ltal megsemmiste" rendelkezsek konkrtan csak nhny nkormnyzatot rinte" ek, a fenti gyakorlat ma is elterjedt. A nemzeti s etnikai jogok orszggy!lsi biztosa s az llampolgri jogok orszggy!lsi biztosa egy llsfoglalsa szerint,34 br e rendelkezseknek nem kzvetlen clja a „nemkvnatos” csaldok kizrsa a brlakshoz juts lehet sgb l, tovbb rontjk a htrnyos helyzet! hztartsok lakshoz jutsi lehet sgeit. Ez – a bevezet ben emlte" , egyes deÞ nciók alapjn – a diszkriminció fogalomkrbe sorolt „arnytalan hatsknt” rtelmezhet , illetve az ombudsmani llsfoglals e rendelke-zsek lehet sget adnak a „nemkvnatos” hztartsokat kedvez tlenül rint eltr bnsmódra, ilyen rtelemben diszkriminatv jogalkalmazsi gyakorlatra is.

Az „arnytalan hats” krbe sorolható az is, hogy az jonnan pte" – elenysz szm, vente alig nhny szz – brlaks brleti jognak megszerzst az nkormny-zatok jellemz en valamilyen el takarkossgi formhoz ktik, ez az ilyen takarkos-sgi formkat felvllalni kptelen, hitelkptelen (munkanlküli, seglyeken l ) hz-tartsokat gyakorlatilag kizrja e laksok lehetsges brl i kzül.35

A lakásfenntartás és -felújítás terhei

Azok a hztartsok, amelyek a laksprivatizció sorn megvsroltk laksukat, egy-" al annak fenntartsi, feljtsi kltsgeit is „megrkltk”, ami sok alacsony sttus hztarts szmra kiÞ zethetetlen sszegeket jelent (radsul e hztartsok jellemz en

22

K#SZEGHY LEA

eleve rosszabb llapot laksokat vsroltak meg). Ehhez hozzjrul a laksfenntartsi kltsgeknek a rendszervltozs óta bekvetkeze" , az alacsony jvedelm! hztartso-kat – egybknt a brlaksban l nem tl nagyszm hztartst is – fokozo" an terhel emelkedse. (Mg az 1980-as vekben a hztartsok tlagosan jvedelmük 10 szzal-kt klt" k laksfenntartsra, az ezredfordulóra ez 20 szzalkra emelkede" ,36 egy kzelmltbeli KSH-adatfelvtel szerint a legfels jvedelmi tized esetben a hztarts-jvedelem 16 szzalkt, mg a legalsó jvedelmi tizednl mintegy 30 szzalkt teszik ki a laksfenntartsi kiadsok.37) A djhtralkok felhalmozódsa pedig a szolgltat-sok kikapcsolsa mia" az letfelttelek romlshoz, vgs esetben akr kilakoltatshoz vezet. Sok hztarts megpróbl „el re menekülni”, s lakst eladva olcsóbb lakhatsi formt keres, ez azonban sokszor vidkre (akr a korbbi kibocstó települsre) kl-tzst jelent, a munkahely elvesztst, a szocilis elltórendszert l való függ sg ki-alakulst.38, 39

OTP-hiteltartozások

Az 1989 el " felve" gyneveze" rgi felttel! OTP-hitelek, illetve az 1989–1993 kz" felve" gyneveze" trlesztses hitelek egyoldal, visszamen leges kamatemelse szin-tn egyenl tlenül rinte" e a külnfle trsadalmi csoportokat. Az alacsony sttusak hztartsai jellemz en sem a tartozs azonnali kiegyenltsnek lehet sgvel nem tudtak lni, sem a megemelt kamatokat nem tudtk Þ zetni, ami a tartozsok halmo-zódshoz, szls sges esetben a laks elrverezshez vezet. Br 1998-ban egy kor-mnyrendelet40 megteremte" e az nkormnyzati adóssgkezelsi programok kereteit, illetve 2001-ben egy jabb, kzponti program indult a hiteltartozsok kezelsre,41 e programok a legrszorultabb hztartsokat nem rik el (a megclzo" kr mintegy har-madt sikerült az utóbbi programba „bekapcsolni”), egyebek melle" azrt, mert azok a tmogats utn fennmaradó tartozs havi trleszt rszleteit sem tudjk kiÞ zetni (br sok esetben a tmogatsignyls mr a kapcsolatfelvtelnl „megbukik”). A szocilis trvny 2001-es módostsa alapjn 2003 óta nkormnyzati adóssgkezelsi szolgl-tatsok m!kdnek, de ezek sem rik el a rszorulók egy jelent s krt, tbbek kz" a szüksges ner hinya, a megszerezhet pnzügyi tmogats korltozo" sga, a prog-ram korltozo" id tvja mia" .42, 43

A szocilis brlaksokban lakók problmi

A szocilis brlaksokban lakók esetben a lakbrÞ zets esetleges elmaradsa a brleti jog elvesztshez, kilakoltatshoz vezet. Az nkormnyzatok az 1990-es vek kzepe óta egyre gyakrabban ltek ezzel a lehet sggel,44 a lakstrvny 2000-ben trtnt (sok-

23

A CIGÁNY ÉS NEM CIGÁNY LAKOSSÁG LAKHATÁSI EGYENL#TLENSÉGEINEK TÉNYEZ#I

szor „Lex Juharosknt” hivatkozo" ) módostsa45 pedig leegyszer!ste" e a kilakoltat-si eljrst. Az nknyes laksfoglalók esetben, ha kevesebb mint 60 napja laknak az ado" laksban, a helyi jegyz jogosult kilakoltatsi hatrozatot hozni, nincs szüksg brósgi dntsre, ami kevesebb jogorvoslati lehet sget nyjt az rinte" eknek, mivel a helyi jegyz hatrozata 8 napon belül fellebbezsre tekintet nlkül vgrehajtható.

Emelle" az Alkotmnybrósg egy 2000-ben meghozo" hatrozata az alkotmny 70/E paragrafus (1) bekezdsnek rtelmezse kapcsn azt llapto" a meg, hogy a szo-cilis biztonsghoz való jogból nem vezethet le a lakhatshoz való jog.46 A nemzeti s etnikai kisebbsgi jogok orszggy!lsi biztosnak rtelmezse szerint ugyanakkor az llam kteles lakhatst nyjtani kzvetlen letveszlyt jelent helyzetekben, amely – ezen rtelmezs szerint – el llhat szls sgesen leromlo" Þ zikai llapot hzak, la-ksok lakói, illetve nknyes laksfoglalók, jogcm nlküli lakshasznlók esetben.

Mivel a lakstrvny módostsa nyomn a kilakoltatsok szmnak nvekedse volt vrható, a nemzeti s etnikai kisebbsgi jogok orszggy!lsi biztosa tematikus vizsglatot indto" e trgyban,47 ennek eredmnyei szerint a kilakoltatsok szma nem emelkede" szmo" ev en. A vizsglat megllaptsa szerint a kilakoltatsok gyakorla-tban az etnikai alap diszkriminció mint mg" es tnyez nem igazolható egyrtel-m!en, az eljrsok alapvet en az rinte" hztartsok szocilis helyzetre vezethet k vissza, de a legtbb kilakoltats roma hztartsokat rint. Civil szervezetek, pldul a Roma Polgrjogi Alaptvny ugyanakkor egyrtelm!en felvetik az gyneveze" in-tzmnyi diszkriminció (teht egy-egy intzmny eljrsmódjban meglev eltr , kedvez tlen bnsmód) szerept abban, hogy a kilakoltato" hztartsok kz" felül-reprezentltak a romk.

A rehabilitciós listn szerepl hzakban tallható laksok brl i esetben a vros-megjtsi programok meghatrozóak a lakskarrier szempontjból. Ezek a progra-mok a belvrosi területek legnagyobb rszn nemcsak a laksllomny Þ zikai meg-jtsra irnyulnak, hanem lakossgcserre, magasabb sttus trsadalmi csoportok területre vonzsra is, ezzel együ" a korbbi, alacsonyabb sttus npessgnek a te-rületr l trtn elkltztetsre, mely utóbbiak lakshelyzetnek alakulsa ilyenkor nagymrtkben mlik a befektet n (az nkormnyzatok telkeiket sokszor gy adjk el, hogy az o" l k elkltztetse a befektet k feladata). Br e folyamatokat az elmlt vek-ben csak korltozo" an vizsglta a kutats, vannak arra utaló informciók, hogy a ht-rnyos helyzet!, külnsen a roma lakossg egy ilyen helyzetben nem kpes rdekei rvnyestsre.48 Mindez a laks sok tekintetben (is) htrnyos helyzet! hztartsok jabb területi koncentrcióinak ltrej" t eredmnyezheti (ilyen formlódik pldul egyes kutatók szerint a IX. kerületi Vaskapu utca krnykn49).

24

K#SZEGHY LEA

A helyi önkormányzati rendszer

Az 1990-es nkormnyzati trvny50 ltal ltrehozo" , szles kr! helyi autonómira pü-l nkormnyzati rendszer, olyan pozitvumai melle" , mint a helyi demokrcia kialak-tsa, er teljesebb helyi begyazo" sg fejlesztspolitikk ltrehozsnak lehet sge stb., bizonyos elemeiben a lakhatsi egyenl tlensgek nvekedse irnyba hat. Ilyenek pl-dul a Þ nanszrozsi rendszer egyes elemei (helyben maradó szja, helyi adók, br igaz, hogy nem ezek adjk a kltsgvets legnagyobb rszt), a feladatellts mretgazdas-gossgi szempontjait Þ gyelmen kvül hagyó feladatkr-meghatrozs, illetve a szocilis elltórendszer er s decentralizltsga (egyebek melle" , a szocilis alapellts a helyi n-kormnyzatok hatskrbe került). Az egyes települsek szocilis elltórendszerei kz" jelent s eltrsek tallhatóak, amit els sorban az ado" nkormnyzat anyagi lehet sgei hatroznak meg. A leghtrnyosabb helyzet!, roma lakossg magas arnyval jellemez-het települsek ltalban az orszg gazdasgi depresszió ltal sjto" területein kon-centrlódnak, ahol a helyi nkormnyzatok szocilis elltsra fordtható anyagi eszkzei korltozo" abbak, mint ms trsgekben.

A megalakult nkormnyzatokban a diszkriminció j formi jelentek meg, sz-mos olyan, az intzmnyi diszkriminció fogalomkrbe sorolható technika alakult ki, amely – explicit vagy implicit módon – a „problms” trsadalmi csoportok kerületb l/települsr l való kiszortst segti el . Egyes kutatók szerint emg" az nkormny-zati rendszer strukturlis problmi hzódnak meg, az elaprózo" nkormnyzati rendszer keretei kz" m!kd , nvekv szm, a kltsgvetsi normatvk ltal csak rszben Þ nanszrozo" feladatot elltó, sok tekintetben piaci szerepl knt való m!k-dsre knyszerte" nkormnyzatoknak gymond „racionlis dntse” a szegnyek, problms hztartsok kiszortsa területükr l.51

Intézményi diszkrimináció az önkormányzatok részér(l

Rendszereze" adatgy!jtst az e krbe sorolható akciókról az elmlt vekben nem pub-likltak,52 az ilyen eljrsok el fordulsi gyakorisgra nem adható becsls, egyes me-chanizmusairól azonban olyan – jellegüket tekintve nem szisztematikus, s nem is tu-domnyos cllal, metodikval dolgozó – adatgy!jtsek, mint a nemzeti s etnikai jogok orszggy!lsi biztosnak ves jelentse, civilszervezetek jelentsei, pldul a NEKI vente kiado" „Fehr Knyve”, adnak valamifajta kpet.

Az intzmnyi diszkriminció „legdurvbb” eseteit azok a pldk jelentik, amikor az ado" „problms” csoportokat a települs/kerület nkormnyzata megpróblja ki-szortani az ado" területr l, illetve igyekszik megakadlyozni ilyen „problmsnak tekinte" ” csoportok bekltzst. Ombudsmani jelentsek tbb, a „lakóhely szabad megvlasztshoz f!z d alkotmnyos alapjog diszkriminatv korltozsa”53 krbe

25

A CIGÁNY ÉS NEM CIGÁNY LAKOSSÁG LAKHATÁSI EGYENL#TLENSÉGEINEK TÉNYEZ#I

sorolt konß iktust is elemeztek az elmlt vekben (pldul a kzsg polgrmestere ltal megfogalmazo" , az rinte" csaldot a kzsg elhagysra felszóltó levl, a telepü-lst l harminc kilomterre tallható faluban trtn hzvsrls a „problms” csa-ld szmra, majd az utóbbi települs kpvisel -testületnek dntse, mely szerint az „nem jrul hozz a csald letelepedshez”).

Kevsb „ltvnyos”, mde lnyegt tekintve szintn az eltr , bizonyos csoportokat kedvez tlenül rint bnsmód fogalmhoz sorolható az rzketlen, bürokratikus jog-alkalmazs, gyneveze" „maladministration”.54 I" nincs szó kzvetlen, nylt diszkrimi-ncióról, a fogalom olyan esetekre vonatkozik, ahol a jogalkalmazs, ügyintzs – va-lójban az etnikai hovatartozshoz kthet kedvez tlen megkülnbztets szndkra visszavezethet – bürokratikus, rzketlen (egyes esetekben az ügyintzs szablyainak nem megfelel ) jellege eredmnyezi az ado" trsadalmi csoport kedvez tlen helyzett. Olyan eljrsok sorolhatók ide, mint j ptsi területek k$ ellsnek korltozsa, ezltal a „problms csoportok” települsen trtn laksptsnek megakadlyozsa, j p-tsi területeknek a települs tbbi rszt l szegregltan trtn k$ ellse, a „problms” csoportok llandó lakosokknt trtn bejegyzsnek elmulasztsa, e csoportok ltal lako" települsek infrastrukturlis fejlesztsnek elhanyagolsa, tisztzatlan jogi meg-fogalmazsok, amelyek megteremtik a diszkriminatv jogalkalmazs lehet sgt, pl-dul a lehetsges kilakoltatsi indokknt szerepl „viselkedsi problmk” egyrtelm! meghatrozsnak hinya,55 adóssgkezelsi szolglat ltrehozsnak elmulasztsa, az nkormnyzat lakhatssal kapcsolatos feladatainak elhanyagolsa (pldul szocilis brlaksok fenntartsnak elhanyagolsa, termszeti csapsok – rvz, vihar – ltal sj-to" hztartsok szmra megfelel lakskrülmnyek biztostsnak elmulasztsa).

Lakosság részér(l tapasztalható diszkrimináció

A diszkriminció e fajtjról pontos kpet adni jelenleg nem lehetsges, mivel az els rendszeres kutatsok, amelyek a diszkriminciótesztels külnfle formit alkalmaz-zk, ezekben az vekben indulnak, eredmnyeik egyel re nem publikltak. Ugyan-akkor hivatalos szervezetek s civil szervezetek jelentseiben – amelyekre ez esetben is rvnyes, hogy nem szisztematikus tudomnyos adatgy!jtsekr l van szó – vek óta szerepelnek ilyen esetek.

Az informciók egyik rsze a jellemz en laksbrbeadssal, illetve ennek megtaga-dsval kapcsolatos akciókat dokumentl, ahol a potencilis brbeadók – pldul a" ól való flelmükben, hogy ks bb nem tudnak t lük „megszabadulni” – nem hajlandóak roma csaldoknak laksukat kiadni.56

Msrszt, a lakossg rszr l is tapasztalhatók a „problms” trsadalmi csoportok kiszortsra, illetve betelepülsük megakadlyozsra irnyuló akciók, egyes esetek-ben ezek a helyi lakossg s a települsi nkormnyzat „sszefogsban” valósulnak

26

K#SZEGHY LEA

meg, ilyen a hivatkozo" ombudsmani jelents ltal emlte" egyik eset, ahol a kpvi-sel -testület a csald letelepedst „elutastó” dntst rszben a „kzsgben tapasz-talható kzfelhborodssal” indokolta. Arra maga a hivatkozo" ombudsmani jelents is utal, hogy br az ilyen esetek egyel re elszigetelteknek t!nnek, a nagyfok latencia mia" feltehet en sokkal elterjedtebbek. Arra vonatkozóan, hogy hny magyarorszgi települsen tapasztalhatóak ilyen konß iktusok, nincs adat, de elterjedtsgük mrt-knek megbecslse melle" legalbb annyira fontos lenne e konß iktusok tnyez inek feltrsa – ez azonban mr egy tovbbi kutatsi terület, br a jelen rs taln egy ilyen vizsglódshoz is nyjthat hasznos h" rinformciókat.

Összegzs

Az el z ekben a romk s nem romk kz" i lakhatsi egyenl tlensgeket alak-tó nhny tnyez bemutatsa volt a clom, illetve annak rzkeltetse, hogy ezek a tnyez k együ" esen hatrozzk meg a jelenleg tapasztalható egyenl tlensgeket, az intzmnyek, illetve magnszemlyek rszr l tapasztalható diszkriminció ezen egyenl tlensgek kialakulsnak fontos (de nem egyetlen) tnyez je.57 Utóbbi relatv slynak becslst nehezti, hogy egyel re nincsenek rendszereze" , tudomnyos mód-szerekkel ltrehozo" adatok a diszkriminció mrtkre. Erre most kszülnek az els vizsglatok – tbbek kz" az MTA Kisebbsgkutató Intzetnek kzrem!kdsvel –, teht a kzeljv ben vrhatóan err l is pontosabb kpet kaphatunk.

A felsorolt tnyez k, folyamatok nem ismeretlenek a települstudomny s a ro-makutats szmra, azonban a romk s nem romk lakhatsi egyenl tlensgeinek alakulsban jtszo" szerepük szempontjból nhny, i" bemutato" folyamat nincs rszletesen feltrva, ez indokolja a lert elemzs nhny, a szerz ltal is bevallo" an bizonytalan (adatokkal, informciókkal kevsb altmaszto" ) pontjt, egy" al pedig lehetsges tovbbi kutatsi irnyokat is mutat.

Irodalom

Az llampolgri jogok orszggy!lsi biztosnak s a nemzeti s etnikai kisebbsgi jogok orszggy!lsi biz-tosnak kzs jelentse az nknyes laksfoglalókat a brlakshoz juts lehet sgt l megfosztó nkor-mnyzati laksrendeletek vizsglatra indult OBH 2558/2005. s NEK 6053/2004. szm ügyekben. 2005. mjus 2.

Babusik Ferenc: Az esélyegyenl(ség korlátai Magyarországon. L’Harma" an, Budapest, 2005.Baranyi Bla–G. Fekete Éva–Koncz Gbor: A roma szegregció kutatsnak területi szempontjai a halmozot-

tan htrnyos helyzet! encsi s sellyei–siklósi kistrsgekben. In: Roma szegregációs folyamatok a csereháti és a dél-baranyai kistérségekben. Gondolat Kiadó–MTA Etnikai-nemzeti Kisebbsgkutató Intzet, Budapest,

27

A CIGÁNY ÉS NEM CIGÁNY LAKOSSÁG LAKHATÁSI EGYENL#TLENSÉGEINEK TÉNYEZ#I

2005. 13–28. h" p://www.mtaki.hu/docs/roma_szegregacios_folyamatok/roma_szegregacios_folyamatok_baranyi_g_fekete_koncz_teruleti_szempontok_k.pdf.

Bernt Anikó: A magyarorszgi cignysg helyzete kzp-kelet-európai sszehasonltsban. In: Kolosi Tams–Tóth Istvn Gyrgy–Vukovich Gyrgy (szerk.): Társadalmi Riport 2005. TÁRKI, Budapest, 2006. 118–137.

Blni Kata: Szegények beköltözése a Józsefvárosba. (Kzirat a Politikatrtneti Alaptvny rszre). 2004.Csandi Gbor–Csizmady Adrienne–K szeghy Lea–Tomay Kyra: Bels -erzsbetvrosi rehabilitció. Tér és

Társadalom, 2006. 1. 73–93.Csandi Gbor–Csizmady Adrienne: Szuburbanizció s trsadalom. Tér és Társadalom, 2002. 3. 27–55.Csizmady Adrienne: A lakótelep. Gondolat, Budapest, 2003.Debreceni Egyetem Npegszsgügyi Iskola: Telepek, illetve telepszer) lakókörnyezetek felmérése. A KKF-1281/2002

számú pályázat kutatási beszámolója a Környezetvédelmi Minisztérium Környezetbiztonsági és Környezetegészség-ügyi F(osztály számára. 2004.

Duncan, O.–Duncan, B.: Lakóhelyi szegregció s foglalkozsi rtegz ds. In: Szelnyi Ivn (szerk.): Városszo-ciológia. KJK, Budapest, 1973. 182–202.

Edgar, B.: Policy measures to ensure access to decent housing for migrants and ethnic minorities. Joint Centre for Scot-tish Housing Research, Dundee, 2004. h" p://ec.europa.eu/employment_social/social_inclusion/docs/de-centhousing_en.pdf.

Faluvgi Albert: Kistrsgeink helyzete az EU küszbn. Területi Statisztika 2004. 5.Farkas Jnos et al.: Lakásviszonyok az ezredfordulón. KSH, Budapest, 2005. h" p://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/

x% p/idoszaki/pdf/lakviszezr.pdf.Girasek Edmond: Az eslyegyenl sg rvnyestse az nkormnyzat mint munkaadó szempontjból. In: Az

esélyegyenl(ség érvényesülése az önkormányzatoknál, kutatási jelentés. TÁRKI, Budapest, 2006.Hablicsek Lszló: A roma npessg demogrÞ ai jellemz i, ksrleti el reszmts 2050-ig. KSH Npessgtu-

domnyi Intzet, Budapest, 1999.Havas Gbor: A kistelepülsek s a romk. In: Glatz Ferenc (szerk.): A cigányok Magyarországon. Magyar Tudo-

mnyos Akadmia, Budapest, 1999. 163–203.Ivnyi Klra (szerk.): Fehér Füzet 2005. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvéd( Iroda beszámolója. Mssg Alapt-

vny, Budapest, 2005. h" p://www.neki.hu/pdf/& 2005.pdf.Kaltenbach Jen : Beszmoló a nemzeti s etnikai kisebbsgi jogok orszggy!lsi biztosnak tevkenysg-

r l, 1999. janur 1–1999. december 31. Orszggy!lsi Biztosok Hivatala, Budapest, 2000. h" p://www.obh.hu/nekh/hu/beszam/beszamol.htm.

Kaltenbach Jen : Beszámoló a nemzeti és etnikai jogok országgy)lési biztosának 2000. évi tevékenységér(l. Orszggy!-lsi Biztosok Hivatala, Budapest, 2001. h" p://www.obh.hu/nekh/hu/beszam/beszamol.htm.

Kaltenbach Jen : Beszámoló a nemzeti és etnikai jogok országgy)lési biztosának 2002. évi tevékenységér(l. Orszggy!-lsi Biztosok Hivatala, Budapest, 2003 h" p://www.obh.hu/nekh/hu/beszam/beszamol.htm.

Kaltenbach Jen : Beszámoló a nemzeti és etnikai jogok országgy)lési biztosának 2003. évi tevékenységér(l. Orszggy!-lsi Biztosok Hivatala, Budapest, 2004. h" p://www.obh.hu/nekh/hu/beszam/beszamol.htm.

Kaltenbach Jen : Beszámoló a nemzeti és etnikai jogok országgy)lési biztosának 2004. évi tevékenységér(l. Orszggy!-lsi Biztosok Hivatala, Budapest, 2005. h" p://www.obh.hu/nekh/hu/beszam/beszamol.htm.

Kemny Istvn–Janky Bla: A 2003. vi cigny felmrsr l. Npesedsi, nyelvhasznlati s nemzetisgi ada-tok. Beszél(, 2003. 7. h" p://beszelo.c3.hu/03/10/07kemeny.htm.

Kemny Istvn–Janky Bla: Települsi s laksviszonyok. Beszél(, 2004. 4. h" p://beszelo.c3.hu/04/04/13kemeny.htm.

Kemny Istvn–Janky Bla–Lengyel Gabriella: A magyarországi cigányság 1971–2003. Gondolat Kiadó–MTA Etnikai-nemzeti Kisebbsgkutató Intzet, Budapest, 2003.

Kerezsi Klra: Kzssg s b!nmegel zs. Kzssgi b!nmegel zs. Magyar Tudomány, 2001./8, h" p://www.matud.iif.hu/01aug/kerezsi.html.

Kertesi Gbor–Kzdi Gbor: A cigány népesség Magyarországon, Socio-typo, Budapest, 1998.Konrd Gyrgy–Szelnyi Ivn: A ksleltete" vrosfejl ds trsadalmi konß iktusai. In: Csizmady Adrienne–

Husz Ildikó (szerk.): Település- és városszociológia szöveggy)jtemény. Gondolat, Budapest, 2004. 11–25.

28

K#SZEGHY LEA

Kovcs Zoltn: Population and housing dynamics in Budapest metropolitan region a% er 1990 – dra% paper for the ENHR conference, Iceland, 2005. h" p://www.borg.hi.is /enhr2005iceland/ppr/Kovacs.pdf.

K nig Éva: Adóssgkezels: sikerek s kudarcok. Esély, 2006. 1. 3–28. h" p://www.szochalo.hu/uploads/media/esely200601konig.pdf.

Ladnyi Jnos: A buldózeres vrosrekonstrukciótól a szocilis ge" óig. Mozgó Világ, 2005. 12. h" p://www.moz-govilag.hu/2005/12/07ladanyi.htm.

Ladnyi Jnos: Trsadalmi s etnikai csoportok kz" i lakóhelyi szegregció Budapesten a posztkommunis-ta tmenet id szakban. In: WEB, 2004. 2. 9–15. h" p://www.bbteszociologia.ro/UserFiles/File/web_pdf/web4_2k4_12.pdf.

Ladnyi Jnos–Szelnyi Ivn: Szuburbanizció s ge" ósods. Kritika, 1997. 7. 4–12.Ladnyi Jnos–Szelnyi Ivn: Van-e rtelme az underclass kategória hasznlatnak? Beszél(, 2001. 11. 94–98.

h" p://beszelo.c3.hu/01/11/09ladanyi.html.Szelnyi Ivn–Konrd Gyrgy: Az új lakótelepek szociológiai problémái. Akadmiai Kiadó, Budapest, 1969.Tomay Kyra: Slumosods s vrosrehabilitció Budapesten. Tér és Társadalom, 2006. 1. 93–109.Ungvry Gyrgy et al.: Romatelepek Magyarorszgon: gyermekek egszsgügyi elltsa, higins viszonyok.

Orvosi Hetilap, 2005. 15. Vroskutats K% .: Pilot program a teljes 4. sz. út és a két szolnoki vasútvonal tengelye által érinte' f(városi és megyei

hatásterületekre. 2002.Virg Tünde: Ge" ósodó trsg, ge" ósodó iskolarendszer. Kisebbségkutatás, 2003. 2. 363–373. h" p://epa.oszk.

hu/00400/00462/00018/pdf/08.pdf.

Jegyzetek

1 Nem beszlve most a külnfle hazai szervezetek rszr l külnfle európai uniós szervezeteknek kül-d" jelentsek kz" i prhuzamossgokról, illetve a jelentsek kz" ltrejv „krbehivatkozsokról”, amelyeket ado" esetben maguk a megrendel szervezetek is tmogatnak (az ado" jelents legitimciójt nvel sajtos módszerknt), de amelyek egy id utn az ado" terephez kt d informcióforrsoktól tr-tn teljes „elszakadshoz” vezetnek.

2 Jelen tanulmnyban – vitatható, mindenesetre a hazai szociológiai szakirodalmi forrsok tbbsghez hasonló módon – a cigny s roma kifejezseket felvltva, szinonimaknt hasznlom.

3 Az EUMC-vel trtn együ" m!kdsben az intzet partnerszervezetei a Szocilis s Munkaügyi Mi-nisztrium s a Magyar Helsinki Bizo" sg. A projekt vezet je a 2003–2006-os id szakban Sik Endre volt. A jelentsek sszelltsban jelen tanulmny szerz je melle" Simonovits Bori, Fleck Gbor, Pap Andrs Lszló s Messing Vera ve" ek rszt. Valamennyiüknek kszne" el tartozom.

4 A lakóhely leteslyeket meghatrozó szerepe szempontjból egyarnt fontos a lakhats min sge (hz, laks jellege, mrete, zsfoltsg, komfortossg, Þ zikai s pszichs hatsokat eredmnyez esetleges prob-lmi, lakókrnyezet jellege, min sge stb.) s a lakóhely elhelyezkedse (milyen települsen, mely tele-pülsrszen, az orszg mely területn tallható), ezrt mindezeket belertem a lakhatsi egyenl tlensgek fogalmba.

5 A hivatkozo" jelentssorozat olyan rtelemben is meghatrozza a jelen tanulmnyt, hogy meglev infor-mciók, kutatsi jelentsek msodelemzsre pül, mivel els dleges adatfelvtelre a rendelkezsre lló keret nem ad módot.

6 Ivnyi Klra (szerk.): Fehér Füzet 2005. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvéd( Iroda beszámolója. Mssg Ala-ptvny, Budapest, 2005. h" p://www.neki.hu/pdf/& 2005.pdf.

7 A npszmllsi adatok rvnyessgt nagymrtkben rontja, hogy az etnikai hovatartozs megllaptsa nbevallsos alapon trtnt, ezrt a npszmlls nagymrtkben albecsli a romk szmt: i" mintegy 191 ezren vallo" k magukat cignynak, egy 2003-as orszgos cignykutats a cignyok szmt 520–650

29

A CIGÁNY ÉS NEM CIGÁNY LAKOSSÁG LAKHATÁSI EGYENL#TLENSÉGEINEK TÉNYEZ#I

ezerre teszi. Kemny Istvn–Janky Bla–Lengyel Gabriella: A magyarországi cigányság 1971–2003. Gondolat Kiadó–MTA Etnikai-nemzeti Kisebbsgkutató Intzet, Budapest, 2003.

8 Edgar, B.: Policy measures to ensure access to decent housing for migrants and ethnic minorities. Joint Centre for Sco" ish Housing Research, Dundee, 2004. h" p://ec.europa.eu/employment_social/social_inclusion/docs /decenthousing_en.pdf.

9 Babusik Ferenc: Az esélyegyenl(ség korlátai Magyarországon. L’Harma" an, Budapest, 2005.10 Br az adatok valóban hasonlóak, a kt kutats kz" jelent s módszertani eltrsek vannak. A Kemny-

fle vizsglat a 2001-es npszmlls nemzetisgi adataiból kiindulva gy!jto" adatokat, a Delphoi Con-sulting vizsglata Kertesi Gbor–Kzdi Gbor: A cigny npessg Magyarorszgon cm! rsra (So-cio-typo, Budapest, 1998), illetve Hablicsek Lszló npessg-el reszmtsra alapult (Hablicsek Lszló: A roma népesség demográÞ ai jellemz(i, kísérleti el(reszámítás 2050-ig. KSH Npessgtudomnyi Intzet, Buda-pest, 1999), clja szerint nem, korsszettel, települsi elhelyezkeds s a települsek roma szzalkarnya szerint reprezentlja az orszg 19 ves kor fele" i roma npessgt. A kt kutats módszertani h" err l b vebb informció tallható az eredeti forrsokban.

11 Bernt Anikó: A magyarorszgi cignysg helyzete kzp-kelet-európai sszehasonltsban. In: Kolo-si Tams–Tóth Istvn Gyrgy–Vukovich Gyrgy (szerk.): Társadalmi Riport 2005. TÁRKI, Budapest, 2006. 118–137.

12 Ezek az adatok 1993-ból szrmaznak, teht nem frissek, az arnyok azóta vltozha" ak valamelyest, de feltehet en alapvet en nem rendez dtek t.

13 Havas Gbor: A kistelepülsek s a romk. In: Glatz Ferenc (szerk.): A cigányok Magyarországon. Magyar Tudomnyos Akadmia, Budapest, 1999. 163–203.

14 Havas: i. m.; Ladnyi Jnos: Trsadalmi s etnikai csoportok kz" i lakóhelyi szegregció Budapesten a posztkommunista tmenet id szakban. WEB, 2004. 2. 9.–15. h" p://www.bbteszociologia.ro/UserFiles /File/web_pdf/web4_2k4_12.pdf.

15 Jelen tanulmny keretei kz" nincs mód a szegregció szakirodalmnak mg rvid bemutatsra sem, az albbiakban – az elterjedt szociológiai megkzelts szerint –, mint a potencilisan a trsadalmi integ-rció zavaraihoz vezet , illetve az egyenl tlensgek nvekedshez, jratermelshez hozzjruló jelen-sgr l lesz szó róla.

16 Lsd pldul Duncan, O.–Duncan, B.: Lakóhelyi szegregció s foglalkozsi rtegz ds. In: Szelnyi Ivn (szerk.): Városszociológia. KJK, Budapest, 1973. 182–202.

17 Jelen tanulmnynak nem clja a romk lakskrülmnyeiben az utóbbi vekben tapasztalható trendek feltrkpezse, de fontosnak tartom megjegyezni, hogy a módszertani eltrsek – idertve a mintavtelt, a konceptualizlsi külnbsgeket, az alkalmazo" mr eszkzket – gyakorlatilag lehetetlenn teszik az sszehasonltst. A hrom orszgos romakutats adatai valamelyest sszehasonlthatók, ezt a települsi s laksviszonyok tekintetben a kutatók meg is te" k (Kemny–Janky: i. m. 2004), de a külnfle kutat-sok, illetve statisztikai adatok „illesztse” szinte lehetetlen.

18 A vgs kutatsi jelents nem elrhet , az informciók forrsa egy korbbi fzis kutatsi jelentse (Debre-ceni Egyetem Npegszsgügyi Iskola: Telepek, illetve telepszer) lakókörnyezetek felmérése. A KKF-1281/2002 számú pályázat kutatási beszámolója a Környezetvédelmi Minisztérium Környezetbiztonsági és Környezetegészség-ügyi F(osztály számára. 2004), illetve a befejeze" kutatsról szóló hradsok, pldul h" p://www.romnet.hu/hirek/hir0603233.html.

19 Ungvry Gyrgy et al.: Romatelepek Magyarorszgon: gyermekek egszsgügyi elltsa, higins viszo-nyok. Orvosi Hetilap, 2005. 15.

20 Baranyi Bla–G. Fekete Éva–Koncz Gbor: A roma szegregció kutatsnak területi szempontjai a hal-mozo" an htrnyos helyzet! encsi s sellyei–siklósi kistrsgekben. In: Roma szegregációs folyamatok a csereháti és a dél-baranyai kistérségekben. Gondolat Kiadó–MTA Etnikai-nemzeti Kisebbsgkutató Intzet, Budapest, 2005. 13–28. h" p://www.mtaki.hu/docs/roma_szegregacios_folyamatok/roma_szegregacios_fo-lyamatok _baranyi_g_fekete_koncz_teruleti_szempontok_k.pdf.

21 Lsd pldul Virg Tünde: Ge" ósodó trsg, ge" ósodó iskolarendszer. Kisebbségkutatás, 2003. 2. 363–373. h" p://epa.oszk.hu/00400/00462/00018/pdf/08.pdf.

30

K#SZEGHY LEA

22 Havas: i. m.23 Kovcs Zoltn: Population and housing dynamics in Budapest metropolitan region a% er 1990 – dra% pa-

per for the ENHR conference, Iceland, 2005. h" p://www.borg.hi.is/enhr2005iceland/ppr/Kovacs.pdf.24 Konrd Gyrgy–Szelnyi Ivn: A ksleltete" vrosfejl ds trsadalmi konß iktusai. In: Csizmady Ad-

rienne–Husz Ildikó (szerk.): Település- és városszociológia szöveggy)jtemény. Gondolat, Budapest, 2004. 11–25.25 Szelnyi Ivn–Konrd Gyrgy: Az új lakótelepek szociológiai problémái. Akadmiai Kiadó, Budapest, 1969.26 A lakótelepek sttusvltozst f knt a budapesti lakótelepek esetben kve" k nyomon vizsglatok

(Csizmady Adrienne: A lakótelep. Gondolat, Budapest, 2003), ezrt budapestiek a pldk.27 Csizmady: i. m., illetve sajt kutatsok.28 Farkas Jnos et al.: Lakásviszonyok az ezredfordulón. KSH, Budapest, 2005. h" p://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/

hun/x% p/idoszaki/pdf/lakviszezr.pdf.29 I" most nem cl a területi logikj fejlesztspolitikk trtnetnek rszletes bemutatsa; amit fontos ki-

emelni: az 1971-es OTK 1949 utn az els olyan, területi logikj fejlesztspolitikai koncepció volt, amely valóban hatlyba is lpe" .

30 Kemny Istvn–Janky Bla: Települsi s laksviszonyok. Beszél(, 2004. 4. h" p://beszelo.c3.hu/04/04/13ke-meny.htm.

31 A leghtrnyosabb helyzet!, sokszor roma munkavllalók llsvesztse korbban kezd d" , Ózdon pl-dul mr 1980–1990 kz" 6500 lls sz!nt meg.

32 Kemny Istvn–Janky Bla: A 2003. vi cigny felmrsr l. Npesedsi, nyelvhasznlati s nemzetisgi adatok. Beszél(, 2003. 7. h" p://beszelo.c3.hu/03/10/07kemeny.htm.

33 Kaltenbach Jen : Beszámoló a nemzeti és etnikai jogok országgy)lési biztosának 2003. évi tevékenységér(l. Orszg-gy!lsi Biztosok Hivatala, Budapest, 2004. h" p://www.obh.hu/nekh/hu/beszam/beszamol.htm. Az llam-polgri jogok orszggy!lsi biztosnak s a nemzeti s etnikai kisebbsgi jogok orszggy!lsi biztosnak kzs jelentse az nknyes laksfoglalókat a brlakshoz juts lehet sgt l megfosztó nkormnyzati laksrendeletek vizsglatra indult OBH 2558/2005. s NEK 6053/2004. szm ügyekben. 2005. mjus 2.

34 Uo.35 Kaltenbach Jen : Beszámoló a nemzeti és etnikai jogok országgy)lési biztosának 2002. évi tevékenységér(l. Or-

szggy!lsi Biztosok Hivatala, Budapest, 2003. h" p://www.obh.hu/nekh/hu/beszam/beszamol.htm.36 K nig Éva: Adóssgkezels: sikerek s kudarcok. Esély, 2006. 1. 3–28. h" p://www.szochalo.hu/uploads/me-

dia/esely200601konig.pdf.37 Farkas et al.: i. m.38 Csandi Gbor–Csizmady Adrienne: Szuburbanizció s trsadalom. Tér és Társadalom, 2002. 3. 27–55.39 Vroskutats K% .: Pilot program a teljes 4. sz út és a két szolnoki vasútvonal tengelye által érinte' f(városi és me-

gyei hatásterületekre. 2002.40 96/1998. (V. 13.) kormnyrendelet.41 66/2001. (IV. 20.) kormnyrendelet.42 Az adóssgkezelsi programok rszletes bemutatst s rtkelst lsd K nig: i. m.43 Kaltenbach: i. m. (2003).44 Kaltenbach Jen : Beszámoló a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgy)lési biztosának tevékenységér(l, 1999.

január 1.–1999. december 31. Orszggy!lsi Biztosok Hivatala, Budapest, 2000. h" p://www.obh.hu/nekh/hu/beszam/beszamol.htm.

45 1993. vi LXXVIII. trvny.46 42/2000. sz. alkotmnybrósgi hatrozat.47 Kaltenbach: i. m. (2000).48 A vrosmegjts krüli trsadalmi konß iktusokról, illetve a vrosmegjts htrnyos helyzet! lakos-

sgot rint intzmnyi folyamatairól az elmlt vekben tbb tanulmny is megjelent, pldul Csandi Gbor–Csizmady Adrienne–K szeghy Lea–Tomay Kyra: Bels -erzsbetvrosi rehabilitció. Tér és Társa-dalom, 2006. 1. 73–93.; Tomay Kyra: Slumosods s vrosrehabilitció Budapesten. Tér és Társadalom, 2006. 1. 93–109.

31

A CIGÁNY ÉS NEM CIGÁNY LAKOSSÁG LAKHATÁSI EGYENL#TLENSÉGEINEK TÉNYEZ#I

49 Kerezsi Klra: Kzssg s b!nmegel zs. Kzssgi b!nmegel zs. Magyar Tudomány, 2001. 8. h" p://www.matud.iif.hu/01aug/kerezsi.html.

50 1990. vi LXV. trvny a helyi nkormnyzatokról.51 Ladnyi Jnos: A buldózeres vrosrekonstrukciótól a szocilis ge" óig. Mozgó Világ, 2005. 12. h" p://www.

mozgovilag.hu/2005/12/07ladanyi.htm.52 Az nkormnyzatok rszr l felmerült diszkrimincióra vonatkozóan az elmlt hónapokban kszült el

egy (egyel re nem publiklt) elemzs, amely egyebek melle" az nkormnyzatok mint munkaadók eset-leges diszkriminatv viselkedst mrte fel. Az eredmnyek azt mutatjk, hogy fotók alapjn a megkr-deze" nkormnyzati munkatrsak szisztematikusan diszpreferltk a roma „jelentkez ket” (a vizsglat titkrn , illetve ports munkakrkre vonatkozo" ), ld. Girasek Edmond: Az eslyegyenl sg rvnyes-tse az nkormnyzat mint munkaadó szempontjból. In: Az esélyegyenl(ség érvényesülése az önkormányza-toknál, kutatási jelentés. TÁRKI, Budapest, 2006.

53 Kaltenbach Jen : Beszámoló a nemzeti és etnikai jogok országgy)lési biztosának 2000. évi tevékenységér(l. Orszg-gy!lsi Biztosok Hivatala, Budapest, 2001. h" p://www.obh.hu/nekh/hu/beszam/beszamol.htm.

54 Kaltenbach Jen : Beszámoló a nemzeti és etnikai jogok országgy)lési biztosának 2004. évi tevékenységér(l. Orszg-gy!lsi Biztosok Hivatala, Budapest, 2005. h" p://www.obh.hu/nekh/hu/beszam/beszamol.htm.

55 Blni Kata: Szegények beköltözése a Józsefvárosba. (Kzirat a Politikatrtneti Alaptvny rszre). 2004.56 Blni: i. m.57 Nyilvnvaló az is, hogy szmos tnyez kimaradt az elemzsb l, amelyek fontosak le" ek volna egy telje-

sebb kp megrajzolshoz, ilyen pldul az 1990 utni lakspolitika " ekintse a lakhatsi egyenl tlens-gek alakulsa szempontjból, ezek trgyalsa er forrs- s terjedelmi korltok mia" jelen tanulmnyban nem le" volna lehetsges.

Summary

L"& K s!"#$%Factors of housing ine'ualities

of the Roma and non-Roma in Hungary

Since the beginning of Hungary’s accession procedure to the EU, there is a growing interest on the issue of inequalities and discrimination, since equal opportunities, toler-ance and diversity are deÞ ned as basic European values. A series of reports are made each year for di& erent agencies (including EU institutions) on such issues, however, in these reports, the approach is usually highly pragmatic, and request for information refers to the delivery of up-to-date information, with less regard to the methodology of data collection, deÞ nition of concepts, analysis of connections between phenomena. This leads to speciÞ c problems and opportunities for academic institutions participat-ing in the compilation of such reports, in terms of collating pragmatic needs of manda-tors with the mission of producing scientiÞ c value.

Since 2003 under co-ordination of the Institute of Ethnic and National Minority Studies (with the Ministry of Social A& airs and Labour and the Hungarian Helsinki Comi" ee as partners) a series of reports were compiled for the European Monitoring Center on Rac-ism and Xenophobia (EUMC), presenting, upon request, information on discrimination

32

K#SZEGHY LEA

in speciÞ c areas of social life, including housing. Project managment in the 2003–2006 period was provided by dr Endre Sik. Experts involved (besides the author) included Bori Simonovits, Gbor Fleck, dr. Andrs L. Pap and Vera Messing. I wish to express my acknowledgements to all members of the project team.

However, in the view of the author of the present report, discrimination as such cannot be analysed without a broader perspective, including the context of housing inequalities, and a wide set of factors shaping them, including discrimination as one of these factors.

In the Þ rst part of the study, some evidences of housing inequalities are presented, based on data and statistics emerged in the previous years. The disadvantaged situation of Roma households is prevailing according to all data sources. Quality of housing in terms of amenities is poorer (approx. 50% of Roma household lacks WC compared to only 10% of the total housing stock), and congestion (persons per room in Roma households show an average of 2.4 compared to less then 1 in non-Roma households). The situation of Roma households in segregated environment is worse than in non-segregated envi-ronment. However, a current research comparing Roma and non-Roma households in the same area suggests that the di& erences between Roma and non-Roma within the same area are less signiÞ cant than in neighbouring countries, it seems that regional dif-ferences have a strong e& ect on the quality of housing. In addition, the ratio of Roma living in villages – o& ering poorer living conditions and life chances – is higher than of non-Roma, 60% of Roma lives in villages, compared to 35% of non-Roma. Meanwhile Roma are over-represented in economically disadvantaged regions of Hungary, in the north-Eastern and the South-Western part of the country. A recent survey estimates the ratio of Roma in the country to approx. 6%, while in some North-Eastern counties the es-timated ratio of Roma is more than double of the country average. Roma households tend to live residentially segregated, according to the third Roma survey in 2003 approx. 55% of Roma lives in fully or mostly Roma environment, another survey estimates the ratio of Roma living segregated to 45%, while both surveys found only a few (4-5) per cent of Roma households living in totally non-Roma environment. The most extreme forms of segregation and related social inequalities are Roma colonies (totally segregated Roma neighbourhoods built from inadequate material, with lack of amenities and services, of-fering extremely poor living conditions), micro-regions subject to „ghe" oisation” (areas with strong over-representation of Roma population, especially in the north-eastern and south-western part of the country, where social and spatially deÞ ned disadvantages in-terlink) and urban slums.

In the second part of the study, factors shaping present inequalities are discussed. The study takes e& orts to analyse the e& ects of the housing policy of the communist and socialist era to the situation of the Roma, shows how the low rents applied in the strongly state-controlled rental housing system led to the emergence of slum areas; how the distribution of newly built rental ß ats, mostly in housing estates, a& ected dis-

33

A CIGÁNY ÉS NEM CIGÁNY LAKOSSÁG LAKHATÁSI EGYENL#TLENSÉGEINEK TÉNYEZ#I

advantaged social groups in di& erent periods of time; how certain parts of population lacked state subsidies (e.g. residents of family houses not nationalised in the end of the ‘40s); how the policies aiming to eliminate colonies led to the emergence of new forms of segregation, and how spatial development policies led to systematic disadvantages accumulating in rural areas. Among factors shaping inequalities a% er 1989/1990, the writing presents some e& ects of the economic crisis leading to mass unemployment, with regionally di& erent e& ects, hi" ing areas where Roma are over-represented more seriously; the lack of a well-operating social housing system due to the privatisation of the housing stock which makes access to decent housing impossible for many lower strata households; results of growing housing costs including evictions; and some fea-tures of the operation of local governments from the point of view of housing inequali-ties, including the increase of inequalities as a result of the highly decentralised system of social care. In the last part of the study, institutional discrimination by local govern-ments, and discrimination by citizens are discussed. Both forms of discrimination are prevailing, however, it is hard to provide reliable information on the scope of the phe-nomena, since no systematic data collections have been published yet (Þ rst researches has just been launched, in part, with the involvement of the Institute). However, mech-anisms of discrimination, including direct discrimination by local governments and citizens, as well as the more hidden forms of discrimination as „maladministration” can be traced.

In sum, the study presents a way to perceive discrimination in the framework of a wide set of factors inß uencing housing inequalities between the Roma and non-Roma, with presenting analysis of the mechanisms and results of the referred set of factors, including processes reaching back to previous decades, as well as current ones.