a szakképzési hozzájárulás (szhj .) - adokamara.hu¡lás_jegyzet.pdf · szakképzési...

A szakképzési hozzájárulás

(Szhj.)

2014.

Adótanácsadók Egyesülete jegyzet

Kapcsolódó törvények, rendeletek

� A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht.);

� A gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet;

� Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) és 150/2012 (VII.6.) Korm. Rendelet (OKJ);

� A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.);

� Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény (Eat.)

� Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.);

� A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nft.);

� A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény és 2013. évi LXXVII. törvény;(Fktv.);

� A felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet

� A felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII.22.) Kormány rendelet;

� A gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek saját munkavállalói részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról szóló 21/2013.(VI.18.) NGM rendelet;

� A szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről, valamint a térségi integrált szakképző központ tanácsadó testületéről szóló 8/2006. (III. 23.) OM rendelet.

� A Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészből nyújtható szakképzési célú támogatások szabályairól szóló 24/2012. (VIII.15.) NGM rendelet. (TÁMOGATÁSOK)


Szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre

A belföldi székhelyű

a) gazdasági társaság, kivéve a szakképzésről szóló törvény szerinti, szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságot,

b) szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, a szociális szövetkezetet, valamint az iskolaszövetkezetet,

c) állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, közös vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat - kivéve a víziközmű-társulatot -, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat,

d) ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda,e) közjegyzői iroda,f) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,g) egyéni cég.

A belföldön vállalkozási tevékenységet folytató,

a) külföldi székhelyű jogi személy, b) jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, c) személyi egyesülés, egyéb szervezet is, d) ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.


ÁLTALÁNYADÓ, KATA, KIVA

Annak a hozzájárulásra kötelezettnek, aki adófizetési kötelezettségének átalányadó megfizetéséveltesz eleget, szakképzési hozzájárulás tekintetében az Szht. alapján nem keletkezik bevallási éselszámolási kötelezettsége, fizetési kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesíti.

A kisadózó vállalkozások tételes adóját (KATA) jogszerűen választó kisadózó vállalkozások éskisadózók mentesülnek az adóalanyiság időszakában az adóalany gazdasági tevékenységével, azáltala a bejelentett kisadózónak az adóalanyiság időszakában nyújtott tevékenységére tekintettelteljesített kifizetésekkel, más juttatásokkal és a bejelentett kisadózónak az adóalanytól atevékenységére, tagsági jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelmével összefüggőközterhekkel kapcsolatos kötelezettségek és a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása ésmegfizetése alól. (személyhez kötődő mentesség)

A KATA megfizetésével a kisadózó vállalkozás nem mentesül a kisadózónak nem minősülőszemélyek foglalkoztatására tekintettel, illetve a kisadózónak nem minősülő személyek részérejuttatott jövedelmek után teljesítendő adókötelezettségek alól.

A kisvállalati adó (KIVA) adóalanya mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. (vállalkozáshoz kötődő mentesség)


Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA)

Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany az egyszerűsített vállalkozói adóról

szóló törvényben meghatározott módon teljesíti a szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségét.

Az adóalany az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély (ide nem értve

különösen a tevékenységében személyesen közreműködő tagját, valamint az egyszerűsített

foglalkoztatásról szóló törvény alapján alkalmi munka keretében foglalkoztatott személyt) után, a

foglalkoztatás időszakának minden megkezdett hónapjára szakképzési hozzájárulás fizetésére köteles.

A szakképzési hozzájárulás mértéke magánszemélyenként havonta a tárgyhónap első napján érvényes

minimálbér kétszeresének 1,5 százaléka. (2014. évben: 3045 Ft/hó/munkavállaló)

Ha az adóalany szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján, vagy a tanulóval

kötött tanulószerződés alapján közreműködik szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésében, akkor

szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegét csökkentheti tanulónként havonta a

tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százalékával, összesen legfeljebb 3 045

Ft/hó összeggel.

Az adóalany a szakképzési hozzájárulást negyedévenként (ideértve a negyedév első napjától az

adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszakot is) megállapítja, valamint az egyes

negyedévekre megállapított adóelőleget az adóévre vonatkozó EVA bevallásában bevallja.

Az adóalany a szakképzési hozzájárulást (kivéve az adóév utolsó negyedévére megállapított

szakképzési hozzájárulást) a negyedévet követő hónap 12. napjáig, az adóév utolsó negyedévére

megállapított szakképzési hozzájárulást az EVA megfizetésére előírt határidőig megfizeti.


Nem köteles szakképzési hozzájárulásra

a) a büntetés-végrehajtásnál a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott

gazdálkodó szervezet,

b) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § f) pontjában meghatározott

egészségügyi szolgáltató - feltéve, hogy az egészségbiztosítási szervvel szerződést

kötött és nem költségvetési szervként működik - az egészségügyi közszolgáltatás

ellátásával összefüggésben őt terhelő szociális hozzájárulási adóalap után,

c) az egyéni vállalkozó a szociális hozzájárulási adóalapja után, ide nem értve az általa

foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját,

d) az egyéni cég, végrehajtó iroda, szabadalmi ügyvivő iroda, ügyvédi iroda, közjegyzői

iroda tevékenységében a személyesen közreműködő tag a szociális hozzájárulási

adóalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő szociális

hozzájárulási adó alapját, valamint

e) a közhasznú nonprofit gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló

1996. évi LXXXI. Törvény (TAO) 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított

kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggésben a társaságot terhelő szociális

hozzájárulási adó alapja után.


Szakképzési hozzájárulás alapja, mértéke

A hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja.

Szociális hozzájárulási adóalap (Szht. 3. § 2.b) pont):

Eat. 455. § (2) bekezdés a)-c) és h) pontjában meghatározott adófizetési kötelezettségeteredményező jogviszony alapján, a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel, a 455. §(1) bekezdés a)-b) és e) pontjában meghatározott adóalap (szja köteles jövedelem),valamint a 457. § (1) bekezdésében meghatározott adóalap (legalább a minimálbér112,5%-a).

A tanulószerződésben foglalt díjazás nem képezi a szakképzési hozzájárulás alapját!

(mivel az Eat.455.§(1) c) és (2) e) pontjaiban szabályozott)

Szakképzési hozzájárulás mértéke: a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5 %-a.


Szakképzési hozzájárulás alapját csökkentő tételek

Ø havonta 100 ezer forint, részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 100 ezer forint

arányosan• a 25 év alatti pályakezdő munkavállalók után Eat. 462/B. § (2) bekezdése szerint,

• a tartósan álláskereső személyek után az Eat. 462/C. § (2) bekezdése szerint,

• a gyermekgondozási díj folyósítását követően, a gyermekgondozási segély, valamint

a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott

munkavállalók után az Eat. 462/D. § (2) bekezdése szerint, vagy

• a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás (munkaerő-kölcsönző kivételével)

által foglalkoztatott új munkavállalók után az Eat. 462/E. § (3) bekezdése szerint

a foglalkoztatás első két évében igénybe vehető szociális hozzájárulási adókedvezményt

érvényesíthet a hozzájárulásra kötelezett.

Ø havonta 500 ezer forint, részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 500 ezer forint

arányosan

• az Eat. 462/F. §-ában meghatározott, kutatók, fejlesztők, az Nft. szerint doktori

képzésben résztvevő hallgató vagy doktorjelölt foglalkoztatása után járó szociális

hozzájárulási adókedvezményt érvényesíthet a vállalkozásként kutatóhelynek

minősülő hozzájárulásra kötelezett..


Szakképzési hozzájárulás alapjának speciális hozzájárulás alapjámeghatározása

A számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelőszociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított évesárbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában, egyébhozzájárulásra kötelezettnek (egyéni vállalkozó) az őt terhelő szociális hozzájárulási adóalapját az éves bevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó bevétele arányában

kell megosztania.

„f) egészségügyi szolgáltató: a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden,

egészségügyi szolgáltatás nyújtására és az egészségügyi államigazgatási szerv által

kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi

személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet;”


Szakképzési hozzájárulás alapjának speciális hozzájárulás alapjámeghatározása

A közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az őt terhelő szociális hozzájárulási adóalapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevételéből a TAO

szerint meghatározott kedvezményezett tevékenysége és a vállalkozási tevékenységeárbevétele arányában kell megosztania.

„E) Közhasznú nonprofit gazdasági társaság és a szociális szövetkezet kedvezményezetttevékenysége

� A közhasznú nonprofit gazdasági társaság és a szociális szövetkezet 1. § (1) bekezdése szerinti

jövedelem- és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységéből e törvény

alkalmazásában nem minősül vállalkozási tevékenységnek:

Ø a közhasznú tevékenységből származó bevételnek az a része, amely a társadalmi közös szükséglet

kielégítéséért felelős szervvel - helyi önkormányzattal vagy a költségvetési törvényben meghatározott

fejezettel, illetve a fejezeten belül önálló költségvetéssel rendelkező intézménnyel - folyamatos

szolgáltatás teljesítésére megkötött, a szolgáltatásért felszámítható díj mértékét és a díj

változtatásának feltételeit is tartalmazó szerződés alapján folytatott tevékenységből származik;

Ø az 1. pont szerinti tevékenységhez kapott támogatás, juttatás;

Ø a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való elhelyezése után a hitelintézettől, az értékpapír

kibocsátójától kapott kamatnak, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozamának olyan része,

amelyet a közhasznú tevékenység bevétele az összes bevételben képvisel azzal, hogy a bevételt mindkét

esetben e kamat és hozam nélkül kell számításba venni.”


Szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítése

Hozzájárulási kötelezettség teljesíthető:

A) NAV által vezetett számlára történő befizetéssel,B) Kizárólag iskola rendszerű, államilag támogatott gyakorlati képzés szervezésével,

illetve

C) Saját munkavállalók képzésének költségének elszámolásával (feltételek!)

A szakképzési hozzájárulás gyakorlati képzéssel történő teljesítésénélØ a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó azon iskolai rendszerű képzések ,

amelyek állami fenntartású szakképző intézményben vagy szakképzési megállapodás

alapján kerülnek megszervezésre,Ø a nemzeti felsőoktatási rendszerről szóló törvényben meghatározott, az államilag

támogatott létszám tekintetében a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében

szervezett szakmai gyakorlat

megszervezése estén lehetséges a csökkentő tétel figyelembevétele.

A 2014. évi alapnormatíva: 453.000 Ft/fő/év *

*2013. évi CCXXX. törvény 56.§ (8) bekezdés


Szakképzési hozzájárulási kötelezettség teljesítése e -hozzájárulási kötelezettséGyakorlati képzéssel

A szakképzési hozzájárulás gyakorlati képzéssel történő teljesítése:

Ø TANULÓKKAL: a szakképzésről szóló törvényben foglaltak szerint azon iskolai

rendszerű képzések esetében, amelyek állami fenntartású szakképző intézménybenvagy szakképzési megállapodás alapján kerülnek megszervezésre

v a szakközépiskola vagy szakiskola és a hozzájárulásra kötelezett között létrejöttegyüttműködési megállapodás (Szt. 56-57. §) alapján, az iskolai rendszerű

szakképzésben a nappali rendszerű oktatásban és a nappali oktatás munkarendje

szerint szervezett felnőttoktatásban, vagy

v a szakképző iskola tanulója és a hozzájárulásra kötelezett között létrejötttanulószerződés (Szt. 42-70. §) alapján folytatott gyakorlati képzés - ideértve a

szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlatot is - szervezésével,

Ø HALLGATÓKKAL: az államilag támogatott létszám tekintetében a gyakorlatigényesalapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlattal, ha a szakmai gyakorlatra

külső képzőhelyen, a hallgatóval kötött hallgatói munkaszerződés (Nft. 44. § (3);

230/2012. Korm. Rendelet 14-18. §) alapján kerül sor.


Tanulószerződés kötésére jogosult szervezet

Tanulószerződést az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezet vagy – az Szt. 43.§

(2) bekezdésben meghatározott - egyéb olyan szerv, szervezet köthet, amely a gyakorlati

képzés folytatására jogosult szervezetek közhiteles hatósági nyilvántartásában szerepel.

Gazdálkodó szervezet: gyakorlati képzést folytató, szakképzési hozzájárulásra kötelezett

jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég, egyéni vállalkozó.


Nyilvántartásba való felvétel

A nyilvántartásba kérelmére az a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó

szervezet vagy egyéb olyan szerv, szervezet vehető fel, amely rendelkezik az e

törvényben, továbbá a szakképzés megkezdésének és folytatásának

feltételeiről szóló kormányrendeletben a gyakorlati képzés folytatására

meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel és vállalja, hogy kötelezően

alkalmazza az adott szakképesítésre kiadott szakképzési kerettantervet.

A nyilvántartásba való felvételnek meg kell előznie a tanulószerződés

megkötését, leghamarabb egy időben kerülhet sor a nyilvántartásba vételi

kérelem kiadására és a tanulószerződés megkötésére.


Tanulószerződés kötésére jogosult tanuló

Gyakorlati képzés szervezése céljából tanulószerződés – az Szt. 26. § (1) bekezdésében foglaltak

figyelembevételével - az iskolai rendszerű szakképzésben magyarországi székhellyel működő

köznevelési intézményben, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében részt vevő tanulóval köthető.

Tanulószerződés a tanulóval – az Szt. 29. § (1b) bekezdésében foglalt kivétellel - az adott képzés első

szakképzési évfolyamának kezdetétől kezdődő hatállyal, az első, állam által elismert szakképesítésre

történő felkészítés céljából folyó, költségvetési támogatásban részesíthető képzésre köthető.

Tanulószerződés a fentiekben meghatározott időponttól kezdődő hatállyal azzal a tanulóval köthető, aki a

szakképesítésre jogszabályban előírt egészségügyi feltételeknek, pályaalkalmassági követelményeknek

megfelel.

A tanuló egyidejűleg csak egy hatályos tanulószerződéssel rendelkezhet. A tanulószerződéssel

rendelkező tanuló gyakorlati képzésen kizárólag tanulószerződés keretében vehet részt.

A szakiskolai tanulót gyakorlati képzésre iskolai és vállalati tanműhelyen kívüli (üzemi) körülmények

közé, a tényleges munkafolyamatokba, ha a tanuló szintvizsgát tett. Egészen addig, míg a tanuló nem

teljesíti a szintvizsgát, csak iskolai tanműhelyben vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet

kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kerülhet sor a gyakorlati képzésére.


Foglalkozási napló

Az Szt. 41. § (1) bekezdése értelmében a gyakorlati képzést folytató szervezet a tanuló

gyakorlati képzéséről köteles foglalkozási naplót vezetni.

A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell:

¡ a szakmai tevékenységeket tantárgyanként,

¡ az ezekre fordított időt és

¡ a tanuló értékelését.

A foglalkozási naplót a tanuló tanulói jogviszonya szerinti szakképző iskola felkérése alapján

betekintésre rendelkezésre kell bocsátani.

+ Jelenléti ív gyakorlati képzés napjainak megállapításához:

- együttműködési megállapodás esetében a normatíva ellenőrzéséhez;

- tanulószerződés estén a hiányzások követéséhez.


Tanulószerződés megkötése

A gazdasági kamara feladata a tanulószerződés megkötésének elősegítése, ha a gazdasági kamara

közreműködése eredményeként nem kerül sor tanulószerződés megkötésére, a gazdasági kamara tájékoztatja

erről a tanuló jogviszonya szerinti szakképző iskolát és ebben az esetben a szakképző iskola gondoskodik a

tanuló gyakorlati képzéséről.

A tanulószerződést a nyilvántartást vezető szerv (kamara) tartja nyilván.

A gyakorlati képzést szervező szervezet

Ø a tanulószerződést, a módosított tanulószerződés összes példányát a tanulószerződés megkötését,

módosítását ellenjegyzés céljából,

Ø a tanulószerződés megszűnését

öt munkanapon belül, bejelenti a nyilvántartást vezető szervnek és a tanuló jogviszonya szerinti szakképző

iskolának.

A tanuló gyakorlati képzését vállaló szervezet a tanulószerződés megkötésére vonatkozó szándékát a tanév

megkezdése előtti május 15. napjáig jelenti be a nyilvántartást vezető szervnek és a tanuló szakmai elméleti

képzését ellátó szakképző iskolának. A tanulószerződést lehetőleg minden év augusztus 15-ig kell megkötni.

A nyilvántartást vezető szerv a tanulószerződést a megküldéstől számított tíz napon belül ellenjegyzi, ha a

tanulószerződés megfelel e törvény előírásainak. Az aláírt és ellenjegyzett tanulószerződés egy példányát a

nyilvántartást vezető szerv az ellenjegyzéstől számított öt napon belül megküldi a szakképző iskolának.

A tanulószerződés az ellenjegyzéssel válik érvényessé, és a tanulószerződésben megjelölt naptól hatályos. A

tanulószerződés alapján a tanuló az Szt. szerint járó juttatásokra - a tanévkezdést követően megkötött

tanulószerződést kivéve - a tanév kezdő napjától jogosult.Adótanácsadók Egyesülete jegyzet

Tanulószerződés tartalma

Ø a gyakorlati képzést szervező szervezet adatait (nevét, székhelyét, elérhetőségét, adószámát, statisztikai

számjelét, cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, törvényes képviselőjének nevét),

Ø a tanuló természetes személyazonosító adatait (nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési

nevét, lakcímét, oktatási azonosítóját, elérhetőségét), törvényes képviselőjének nevét, lakcímét és elérhetőségét,

Ø a szakmai elméleti képzést nyújtó szakképző iskola adatait (nevét, székhelyét, elérhetőségét, oktatási

azonosítóját, törvényes képviselőjének nevét),

Ø az OKJ-val azonos módon a szakképesítés megnevezését és a képzési időt,

Ø a gyakorlati képzés helyét, a tanuló gyakorlati képzéséért felelős személyt,

Ø a tanulót e törvény alapján megillető pénzbeli juttatás összegét,

Ø a tanulói juttatás emelésének, csökkentésének a gyakorlati képzést szervező szervezetnél képzésben részt vevő

valamennyi tanulóra érvényes egységes feltételeit és szempontrendszerét, továbbá

Ø a gyakorlati képzést szervező szervezet által a tanuló számára - a jogszabály alapján járó juttatásokon és

kedvezményeken felül - biztosított egyéb juttatások és kedvezmények megjelölését, azok mértékét és

nyújtásának feltételeit,

Ø a gyakorlati képzést szervező szervezet arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a tanuló számára -

egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen - a szakképzési kerettantervnek

megfelelő gyakorlati képzésről és nevelésről gondoskodik,

Ø a tanuló arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy

v a gyakorlati képzést szervező szervezet képzési rendjét megtartja, a képzésre vonatkozó utasításait

végrehajtja,

v a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja,

v a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat megtartja,

v nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a gyakorlati képzést szervező szervezet jogos gazdasági vagy

egyéb érdekeit veszélyeztetné.Adótanácsadók Egyesülete jegyzet

Tanulószerződés megszűnése

A tanulószerződés megszűnik

a) ha a tanuló sikeres komplex szakmai vizsgát tett, a szakmai bizonyítvány kiállításának napján,

b) a szakképző iskolából való kizárással, vagy a tanulói jogviszonynak a nemzeti köznevelésről szóló

törvényben szabályozott esetekben történő megszűnésének napján, amennyiben a tanuló az iskolai

tanulmányait harminc napon belül más szakképző iskolában nem folytatja,

c) a gyakorlati képzést szervező szervezet jogutód nélküli megszűnésének napján,

d) a gyakorlati képzést szervező szervezetnek a gyakorlati képzésben való részvételtől eltiltó határozata

jogerőre emelkedésének napján, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat közlésének a

napján,

e) közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén a közös megegyezésben megjelölt napon,

f) felmondás esetén a felmondás közlésétől számított tizenötödik napon,

g) azonnali hatályú felmondás esetén a felmondás közlésének napján,

h) a tanuló halála napján.

Ha a tanulószerződés

Ø az a) és b) pontja esetében a szakképző iskola haladéktalanul értesíti a tanulói jogviszony

megszűnésének

napjáról a tanuló gyakorlati képzését szervező szervezetet és a nyilvántartást vezető szervet.

Ø a c) és d) pontja alapján szűnik meg, a nyilvántartást vezető szerv a szakképző iskolával együttműködve

köteles elősegíteni a tanuló további gyakorlati képzését és a tanulószerződés megkötését.


Tanulószerződés és -- Pénzbeli juttatás

Pénzbeli juttatást köteles fizetni a gyakorlati képzést szervező szervezet a tanuló részére atanulószerződés alapján.

Tanulószerződés alapján kifizetett tanulói pénzbeli juttatás havi mértékének legkisebb összege annak aszakképzési évfolyamnak az első félévében, amelyben a tanuló tanulószerződés alapján vesz résztszakképzésben, ha - a szakképesítésre a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott elméleti ésgyakorlati képzési idő arányát figyelembe véve - a gyakorlati képzési idő eléria) a nyolcvan százalékot, a hónap első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér

(minimálbér) tizenöt százalékának 1,3-szerese, (19,5% 19793 Ft)

b) a hetven százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 1,2-szerese, (18 % 18 270 Ft)c) a hatvan százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 1,1-szerese, (16,5% 16 748 Ft)d) az ötven százalékot, a minimálbér tizenöt százaléka, (15% 15 225 Ft)e) a negyven százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,9-szerese, (13,5% 13 703 Ft)f) a harminc százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,8-szerese, (12% 12 180 Ft)g) a húsz százalékot, a minimálbér tizenöt százalékának 0,7-szerese, (10,5% 10 658 Ft)

A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatását a szakképzésiévfolyam további féléveiben a tanulószerződésben meghatározott szempontok figyelembevételévelemelni kell, a tanuló tanulmányi előmenetelének, a gyakorlati képzés során nyújtott teljesítményénekés szorgalmának figyelembevételével.



Ha a tanuló elégtelen tanulmányi eredménye miatt évismétlésre köteles, pénzbeli

juttatásának havi mértéke a megismételt szakképzési évfolyam első félévében az előző

félévre megállapított pénzbeli juttatás fele.

Ha a tanuló a befejező szakképzési évfolyamon az évfolyamra előírt tanulmányi

követelményeket nem teljesíti, a tanítási év utolsó tanítási napját követő naptól a

tanulószerződés alapján tanulói juttatásra nem jogosult.

A megismételt évfolyam második félévében fizetendő tanulói juttatást a fentiek alapján kell

megállapítani. A további félévekben - az újabb tanévismétlés esetét kivéve - a pénzbeli

juttatás mértékének megállapítására a fentiek az irányadók.

A szakképző iskola az évfolyamismétlő tanulószerződéses tanuló nevét és oktatási

azonosítóját minden év szeptember 15-éig megküldi a nyilvántartást vezető szervnek.



� A tanulószerződéses tanuló pénzbeli juttatását a tanuló részére csak banki átutalással vagy a

fizetési számlára történő befizetéssel lehet teljesíteni. Amennyiben a tanuló nem rendelkezik

saját fizetési számlával, a banki átutalás, befizetés teljesíthető a tanulói pénzbeli juttatásnak a

tanuló szülőjének, gyámjának a bankszámlájára történő átutalással, befizetéssel is.

� A tanuló részére járó tanulói pénzbeli juttatásból levonásnak csak jogszabály, végrehajtható

határozat vagy a tanuló hozzájárulása alapján van helye. A levonásra a munka

törvénykönyvéről szóló törvénynek a munkabérből történő levonásra vonatkozó szabályait

kell alkalmazni.

� Jogalap nélküli kifizetés esetén a tanulói pénzbeli juttatást a tanulótól a munka

törvénykönyvéről szóló törvényben szabályozott módon lehet visszakövetelni.

� A tanulót a tanulói pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanulószerződés

hatálybalépésének napjától, teljes hónapra illeti meg.

� A tanulói pénzbeli juttatás összegét a tanuló igazolatlan mulasztásával arányosan - a tanulókat

megillető juttatások részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározottak szerint -

csökkenteni kell.


Tanulószerződés és -- Személyi jövedelemadó

Szja. 1. melléklet 4.11. pontja alapján adómentes juttatás:

� a szakképző iskolai tanulónak a tanulószerződés alapján

kötelezően kifizetett díjazás.


Tanulószerződés és -- Szociális hozzájárulási adó

Eat. 453. § (1) bekezdése alapján a szociális hozzájárulási adó a kifizetőt

természetes személlyel fennálló egyes jogviszonyaira, az egyéni vállalkozót, a

mezőgazdasági őstermelőt e jogállására tekintettel (saját maga után), más

személyt e fejezet külön rendelkezése alapján, a társadalmi közös szükségletek

fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének megfelelően terhelő, százalékos

mértékű fizetési kötelezettség.

Eat. 455. § (2) bekezdés e) pontja szerint adófizetési kötelezettséget

eredményező jogviszony a gazdálkodó szervezet és a tanuló között

tanulószerződés alapján fennálló jogviszony.

Eat. 455. § (1) bekezdés c) pontja szerint a kifizetőt terhelő adó alapja a

tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj.


Tanulószerződés és -- Biztosítási jogviszony

� Tbj. 4. § k) 1. alpontja alapján az Szt. szerinti tanulószerződés alapján ténylegesen

kifizetett díj járulékalapot képező jövedelem, továbbá a tanulószerződés alapján

szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló biztosítottnak minősül az 5. § (1)

bekezdés c) pontja szerint.

� Tbj. 19.§ (3) bekezdése alapján a biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és

munkaerő-piaci járulék mértéke 8,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-

piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a

pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5

százalék.

� Tbj. 25/A. §-a szerint nem fizet a 19. § (3) bekezdésében meghatározott mértékű

munkaerő-piaci járulékot az 5. § (1) bekezdésének b)-d), g)-i) pontjaiban és (2)

bekezdésében meghatározott személy - ide nem értve az iskolaszövetkezetnek nem

minősülő szövetkezet tevékenységében munkaviszony keretében közreműködő

szövetkezeti tagot .


Tanulószerződés s -- Szhjhj-hj-t-t csökkentő tétel mértéke

A tárgyévre vonatkozóan

Ø amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennálltanulónként az alapnormatíva összege és a tanulószerződésben megnevezettszakképesítéshez tartozó, szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata alapjánkell meghatározni,

Ø amennyiben a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára nem állfenn, akkor tanulónként a csökkentő tétel éves összege a havi csökkentőtételek összege.

Ha a tanulószerződés

Ø megkötésére hónap közben kerül sor, a havi csökkentő tételmeghatározott összege azon hónap vonatkozásában számolható el atanuló után először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egynap gyakorlati képzést teljesített. (havi csökkentő tétel)

Ø hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan a havicsökkentő tétel meghatározott összegét az adott hónapból atanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónapnaptári napjai számának arányában kell meghatározni. (napi csökkentőtétel)


Tanulószerződés alapján a csökkentő tétel mértéke

Az előleg fizetésénél a csökkentő tétel havi összegét

szakképesítésenkénti súlyszorzóval számolva tanulónként a csökkentő

tétel éves összegének egy tizenketted része képezi.

A csökkentő tétel számítása a 280/2011. Korm. rendelet mellékletei

alapján szakképesítésenkénti normatíva figyelembe vételével történik:

Ø 1. számú melléklet: 1993. évi LXXVI. törvény alapján, (régi OKJ)

Ø 2. számú melléklet: 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján (új OKJ)

indított képzések esetén.


Együttműködési megállapodás feltételei

A tanuló gyakorlati képzése a gyakorlati képzést folytató és szervező szakképző iskola és a gyakorlati képzés feltételeivel részben

vagy egészben rendelkező szakképzési hozzájárulásra kötelezett gazdálkodó szervezet vagy költségvetési szervként működő intézmény,

alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy, alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy fenntartásában működő intézmény, őstermelő

közötti együttműködési megállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha

Ø a szakmai és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő negyven százaléknál kevesebb,

Ø a gyakorlati képzés szervezője a szakképző iskola, és a gyakorlati képzést folytató szervezet csak az összefüggő szakmai

gyakorlatot szervezi meg,

Ø a gyakorlati képzést szervező szakképző iskola csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért - a művészeti

szakképesítések kivételével - a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére a gyakorlati képzést szervező szervezetnél kerül sor a szakmai

és vizsgakövetelményben a gyakorlati képzésre előírt képzési idő legfeljebb negyven százalékában, vagy

Ø a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél kerül sor.

Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni, a Polgári Törvénykönyvnek a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit

kell alkalmazni, a területileg illetékes gazdasági kamara ellenjegyzésével válik érvényessé.

Együttműködési megállapodás a fenntartóra vonatkozóan többletkötelezettséget csak a fenntartó előzetes jóváhagyásával állapíthat meg.

Attól a tanévtől, amelyben a kiegészítő gyakorlati képzés aránya - a művészeti szakképesítések kivételével - meghaladja az arra a tanévre

a szakképzési kerettantervben előírt gyakorlati képzési idő negyven százalékát, együttműködési megállapodás nem köthető.

Ha a tanuló gyakorlati képzése részben vagy egészben együttműködési megállapodás alapján folyik, a gyakorlati képzés szervezője a

szakképző iskola. A szakképző iskola az együttműködési megállapodás megkötését megelőzően és azt követően folyamatosan ellenőrzi a

gyakorlati képzés személyi és tárgyi feltételei meglétét a gyakorlati képzés feltételeivel részben vagy egészben rendelkező gyakorlati

képzést folytató szervezetnél, valamint gondoskodik arról, hogy a tanuló gyakorlati képzése a szakképzési kerettantervnek megfelelően

folyjon.


Együttműködési megállapodás ás -- Pénzbeli juttatás

Pénzbeli juttatást köteles fizetni a gyakorlati képzést folytató szervezet a gyakorlati képzésben

szakképzési évfolyamon együttműködési megállapodás alapján, nappali rendszerű oktatásban részt

vevő tanuló részére az összefüggő szakmai gyakorlat idejére.

A gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás alapján részt vevő tanuló részére az összefüggő

szakmai gyakorlat időtartamára fizetett tanulói pénzbeli juttatás havi összege nem lehet kevesebb a

hónap első napján érvényes kötelező legkisebb havi munkabér (a továbbiakban: minimálbér) tizenöt

százalékának 1,3-szerese, 19,5%. (2014. évben:19 793 Ft/hó)

Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő tanulói pénzbeli juttatás az összefüggő szakmai

gyakorlaton töltött, valamennyi megkezdett hét után jár. Az együttműködési megállapodás alapján

fizetendő tanulói pénzbeli juttatás heti összege a fizetendő pénzbeli juttatás havi összegének

egynegyed része. Az együttműködési megállapodás alapján fizetendő pénzbeli juttatás összegét a

mulasztott napok arányában csökkenteni kell, ha a tanuló a gyakorlatról távol marad.

Az Szt. 63. § (7) bekezdésében foglaltakat a gyakorlati képzésen együttműködési megállapodás

alapján részt vevő tanuló részére kifizetett tanulói pénzbeli juttatásra vonatkozóan nem kell

alkalmazni. (lehet készpénzben is)

Szja 1. melléklet 4.11. pontja alapján adómentes juttatás:

a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő

összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás.


Együttműködési megállapodás ás -yüttműkö

Szhj

műkö

hjhj-

űkö

hjhj--t

dési megállapodáödökö--tt csökkentő tétel

Ò az együttműködési megállapodással érintett tanuló esetében a gyakorlati képzési normatíva összegét egy napra meghatározva, az alapnormatíva összegének 130-cal történő elosztásával kell kiszámítani:

• 453 000/130 = 3 485 Ft/tanuló/nap

Ò az előleg fizetésénél a csökkentő tétel havi összegét a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozóan tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi:

• előleg havonta tanulónként:

• gyakorlati napok száma*3 485 Ft/tanuló/nap

Ò a tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összegét tanulónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi:

• éves csökkentő tétel tanulónként:

• tárgyévi gyakorlati napok száma*3 485 Ft/tanuló/nap


Hallgató képzése Hallgató képzése Együttműködési megállapodás

A felsőoktatási intézmény és a szakmai gyakorlóhely együttműködési megállapodást köthet a felsőoktatási

intézmény hallgatóinak szakmai gyakorlata biztosítására.

Az együttműködési megállapodást meg kell kötni, a gyakorlat igényes szak esetében.

Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. Az együttműködési megállapodásra a Polgári

Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni.

A felsőoktatási intézmény és a szakmai gyakorlóhely együttműködési megállapodásáról és a képzésben

közreműködő szakmai gyakorlóhelyekről - az intézmény adatszolgáltatása és működési engedélye alapján -

az Oktatási Hivatal nyilvántartást vezet.

A felsőoktatási intézmény és a szakmai gyakorlóhely együttműködésének megszűnését vagy más szakmai

gyakorlóhellyel kötött megállapodást, valamint a szakmai gyakorlóhely nyilvántartott adataiban történő

változást követően a felsőoktatási intézménynek hatvan napon belül kezdeményeznie kell a nyilvántartott

adatok módosítását. Az Oktatási Hivatal nyilvántartásából törölni kell azt a szakmai gyakorlóhelyet,

amelyiket az országos gazdasági kamara nyilvántartásából töröltek.


A hallgatói munkavégzés szabályai

A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát a képzési program

keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati

képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy

külső gyakorlóhelyen.

A képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai

gyakorlatra költségvetési szervnél hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor

kerülhet.

A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a munka

törvénykönyvének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

A hallgatót a gyakorlati képzésre díjazás illetheti, illetve a hat hét időtartamot elérő

egybefüggő gyakorlat esetén díjazás illeti, melynek mértéke legalább hetente a kötelező

legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka (15 225 Ft/hét), a díjat a szakmai

gyakorlóhely fizeti.


Hallgatói munkaszerződés

Szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja

szerinti, a szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapjánvégezhet munkát.

A szakmai gyakorlaton történő munkavégzés során munkavállalón a hallgatót,munkáltatón a szakmai gyakorlatot biztosítót, munkaviszonyon a hallgatóimunkaszerződés alapján létrejött munkaviszonyt kell érteni.

A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatása soránØ éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el,

Ø a hallgató napi munkaideje nem haladhatja meg a nyolc órát, munkaidőkeretalkalmazása esetén legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni,

Ø a hallgató számára legalább tizenkét óra tartalmú napi pihenőidőt kell

biztosítani,Ø próbaidő nem köthető ki,

Ø a munka törvénykönyve 105. § (2) bekezdésében és 106. § (3) bekezdésébenfoglaltak (egyenlőtlen munkaidő beosztás) nem alkalmazhatók.


Hallgatói munkaszerződés

� Gyakorlat megadása órában, ledolgozott órát jelent

� Napi munkaidő 8 óra.

� MT szerint: gyakorlatra jár szabadság, betegszabadság,

� táppénz nincs 2014. 01.01-től.,

Jelenlétí ív: gyakorlati képzés napjainak megállapításához,

normatíva ellenőrzéséhez;


Személyi jövedelem adó és a hallgatói Személyi jövedelemunkaszerződés

1995. évi CXVII törvény (Szja) 1. számú melléklet 4.12.1 b) pontja alapján adómentes:

a nemzeti felsőoktatási törvény szerinti hallgató részérenappali tagozaton a gyakorlati képzés idejére kifizetett

juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napjánérvényes havi minimálbért meg nem haladó része.


Szociális hozzájárulási adó és a hallgatói hozzájárulási adó és munkaszerződés

Eat. 455.§ (3) bekezdés d) pontja alapján nem

eredményez adófizetési kötelezettséget az Nft. 44.§ (1)

bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés

alapján létrejött jogviszony.

Hatályos: 2014. I. 1-től.


Hallgatók biztosítása

� A 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) 11. § d) pontja alapján a

biztosítás nem terjed ki a hallgatói munkaszerződés alapján képzésiprogram keretében vagy a képzés részeként megszervezett szakmai

gyakorlat vagy gyakorlati képzés keretében foglalkoztatott

hallgatóra.

Hatályos: 2014. I. 1-től.


Hallgatói munkaszerződés alapján az az Szhjhj-hj-tunkaszerződés alapjcsökkentő tétel

Az államilag gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés esetén:

Ò a hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összegét az alapnormatívaösszegének 100-zal történő elosztásával kell kiszámítani:

• 453 000/100 = 4 530 Ft/hallgató/nap

Ò az előleg fizetésénél a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozóan a csökkentő tétel havi összegét hallgatónként a gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyhónapban teljesített gyakorlati képzési napok (munkanapok) számának szorzata képezi:

• előleg havonta hallgatónként:

• gyakorlati napok száma* 4 530 Ft/hallgató/nap

Ò a tárgyévre vonatkozó csökkentő tétel éves összegét hallgatónként a (2) bekezdés szerinti gyakorlati képzési normatíva napi összege és a tárgyévben teljesített gyakorlati képzési napok számának szorzata képezi:

• éves csökkentő tétel hallgatónként:

• tárgyévi gyakorlati napok száma*4 530 Ft/hallgató/nap


Felsőfokú szakképzés (FSZ képzés)

� Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a felsőoktatásról szóló 2005. évi

CXXXIX. törvény szerinti felsőfokú szakképzés keretében

együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés

szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves és havi

bruttó kötelezettségét 3 485 Ft/nap/hallgató csökkentő tétel összegével

csökkentheti.

� FSZ képzés OKJ-s képzés, felsőfokú szakmai végzettséget ad.

� 2012. szeptemberben volt a képzés utoljára indítható (kifutó rendszer)

� Nem egyenlő a felsőoktatási szakképzéssel (FOKSZ)!


Saját dolgozók képzési költségeinek elszámolása

Ø a hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói számára az Fktv-ben meghatározott

felnőttképzési szerződés és a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti tanulmányi

szerződés vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján

megszervezett szakmai vagy nyelvi képzés - ide nem értve a hatósági jellegű képzéseket

– jogszabályban (21/2013.(VI.18.) NGM rendelet) meghatározott költségeivel,

Kettős korlát és kettős feltétel:

A bruttó kötelezettség csökkenthető az Szht. 5. § ab) pontja szerinti gyakorlati képzésre a

8. § (1) bekezdése alapján számított csökkentő tétel, de legfeljebb a bruttó kötelezettség

16,5 százaléka mértékéig , feltéve, hogy a hozzájárulásra kötelezett:

v az 5. § ab) pontja szerint, havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati

képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét, és

v az elszámolt képzésről a jogszabályban előírt adatszolgáltatást a fővárosi, megyei

kormányhivatal munkaügyi központ szakigazgatási szervéhez az Szht. 9. § (1)

bekezdés c) pontjában meghatározott határidőig teljesítette.

Az adatszolgáltatás határidejének elmulasztása esetén igazolási kérelem

benyújtásának helye nincs!



A hozzájárulásra kötelezett által külső képzés esetén elszámolható

a) a képző intézmény által lebonyolított képzésnek a 800/2008/EK bizottsági

rendelet 39. cikk (4) bekezdése figyelembevételével számított díja,

b) a képzéshez kapcsolódó felnőttképzési szolgáltatás díja,

c) a képzés során felhasznált, a képzésben részt vevőknek véglegesen átadott

képzési tananyagok, taneszközök költségei,

d) a képzésben részt vevő munkavállalónak a képzéssel összefüggő igazolt

utazási és szállásköltsége, amennyiben a képzés lebonyolítása nem a

hozzájárulásra kötelezett által a munkavállalója munkavégzési helyeként

megjelölt székhelyén, telephelyén történik,

e) jogszabályban meghatározott vizsga- és vizsgáztatási díj, valamint a

képzésben részt vevő munkavállalónak a számvitelről szóló 2000. évi C.

törvény 79. § (1) bekezdésében meghatározott személyi jellegű költségei az

a)-d) pontban felsorolt elszámolható költségek összértékéig. (Bér ktg. 2014.

évben: maximum 2 657 Ft/fő/képzési óra)



A szakképzési hozzájárulási kötelezettség terhére elszámolható költségek

maximális támogatási intenzitása

a) általános képzés esetén az elszámolható költségek 60%-a;

b) speciális képzés esetén az elszámolható költségek 25%-a.

A támogatás mértéke nem haladhatja meg a fentiekben foglaltakat, és nem lehet

több a képzésben résztvevőnként és képzési óránként a teljes munkaidőben

foglalkoztatott munkavállaló részére - külön jogszabály alapján - megállapított

személyi alapbér kötelező legkisebb havi összegének (minimálbér) 6 %-át.

(2014.évben: maximum 6 090 Ft/fő/képzési óra)


Előleg fizetés és az éves elszámolás határideje, formája

A hozzájárulási kötelezettség éves bevallásának határideje: tárgyévet követő év január 12.

Az előleg összegét havonta, elektronikus úton kell a NAV felé

¡ bevallani (1408-as bevallásban) és

¡ megfizetni, illetve bizonyos feltételek mellett visszaigényelni

• a tárgyhót követő hónap 12. napjáig

A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő évjanuár12. napjáig kell befizetni vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehetvisszaigényelni.

A bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettségnek az Szht. által nem szabályozottkérdéseiben és a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése tekintetében az Art.rendelkezéseit kell alkalmazni.

Nulla értékű bevallás is szükséges megoldás bevallást helyettesítő nyilatkozat.


Szakképzési hozzájárulás visszatérítés

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a hozzájárulási kötelezettségét kizárólagØ az Szht. 5. § a) pontja alapján gyakorlati képzés szervezésével teljesíti, ésØ az 5. § a) pont aa) (EM) és ab) (TSZ) alpontja alapján számított csökkentő

tételek összege a bruttó kötelezettség (BK) mértékét meghaladja,

az azt meghaladó részt az Szht. 8. § (2a) és (2b) bekezdésben meghatározottakszerint - a (2a) bekezdés b) pont ba) alpontja kivételével -, a bevallásai (előlegés éves) során az állami adóhatóságtól visszaigényelheti.

A NAV a visszatérítés tekintetében Art. szerint jár el.

A 17 nyomtatvány segítségével a jogszerűen visszaigényelt összegátvezethető, kiutalás kérhető.

A kapott visszatérítést egyéb bevételként kell elszámolni.


Szakképzési hozzájárulás visszatérítés

Ha BK > 0, EM + TSZ > BK ésa) EM > vagy = BK, akkor kizárólag TSZ vehető figyelembe a

visszaigénylésnél;

b) EM < BK ésba) EM > vagy = TSZ, akkor a csökkentő tételek = BK,

bb) EM < TSZ, akkor BK-(EM+TSZ) igényelhető vissza.

Ha BK = 0, EM + TSZ > BK

akkor kizárólag TSZ vehető figyelembe a visszaigénylésnél.


Teljesítési megbízott

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki

Ø az Szht. 5. § a) pont ab) alpontja szerint kötött tanulószerződés alapján gyakorlati képzés szervezésével

teljesíti hozzájárulási kötelezettségét és

Ø csak részben rendelkezik a szakképzésről szóló törvényben meghatározott és a tanulószerződésben

rögzített, a gyakorlati képzés teljesítéséhez szükséges feltételekkel,

megállapodást köthet egy másik, gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezettel vagy szakképző

intézménnyel (a továbbiakban együtt: teljesítési megbízott), akihez gyakorlati képzésre átirányíthatja a

tanulószerződéses tanulóját.

Az átirányítás időtartama a tanulószerződésben meghatározott gyakorlati képzési idő legfeljebb 50%-a

lehet,

azzal, hogy a teljesítési megbízott a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan költségei fedezetére díjat jogosult

felszámítani a hozzájárulásra kötelezettel szemben.

A teljesítési megbízott az általa végzett gyakorlati képzésre vonatkozóan nem érvényesíthet csökkentő

tételt.

Amennyiben a hozzájárulásra kötelezett a megkötött tanulószerződésben rögzített gyakorlati képzés

teljesítéséhez a gyakorlati képzési idő 50%-át meghaladó mértékben vesz igénybe teljesítési megbízottat,

akkor

az adott tanulószerződéses tanulóra vonatkozóan nem érvényesítheti a csökkentő tételt.

A megállapodás írásba kell foglalni.Adótanácsadók Egyesülete jegyzet

Megállapodás tartalma

Az átirányítással megvalósuló gyakorlati képzésre vonatkozó megállapodás tartalmazza:a) a hozzájárulásra kötelezett és a teljesítési megbízott (a továbbiakban együtt: együttműködési

megállapodást kötő felek)aa) nevét (cégnevét),ab) székhelyét,ac) adószámát,ad) statisztikai számjelét,ae) cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát,af) kamarai nyilvántartási számát,

b) a hozzájárulásra kötelezettnél azon gyakorlati képzésben részesülő tanulószerződéses tanulók szakképesítésenkénti, évfolyamonkénti létszámát, akiket másik gyakorlati képzést szervezőhöz, teljesítési megbízotthoz átirányítanak,

c) a szakképző iskola szakmai programjában szereplő gyakorlati képzés időtartamát, a hozzájárulásra kötelezettnél a tanulószerződés keretében végzett gyakorlati képzés időtartamát, valamint az átirányítás időtartamát, annak arányát tanévenként,

d) a gyakorlati képzés tárgyi feltételrendszerének leírását, e feltételek biztosítását az együttműködési megállapodást kötő felek részéről,

e) az együttműködési megállapodást kötő feleknek a gyakorlati képzés végrehajtásával kapcsolatos jogait és kötelezettségeit,

f) a gyakorlati képzésre átirányított tanulókat a szakképzésről szóló törvény szerint megillető természetbeni juttatások biztosításának a rendjét, a tanuló felelősségbiztosításának a költségviselőjét,

g) a gyakorlati képzéssel összefüggésben a teljesítési megbízottat megillető díjazást,h) a gyakorlati képzés időtartama alatt a tanuló felügyeletéről gondoskodni köteles személy

megnevezését.


Előlegfizetés szabályai

A hozzájárulásra kötelezett az év 1-11. hónapjára vonatkozóan havonta

szakképzési hozzájárulási előleget fizet.

Az előleg mértéke:

a tárgyhavi bruttó kötelezettség, azzal, hogy az Szht. 8. § (1) bekezdése szerinti

csökkentő tétel és az 5. § e) pontja szerinti (saját munkavállaló képzésikötségei), pénzügyileg teljesített költségek levonása időarányosan az előlegbefizetésénél figyelembe vehető és a 8. § (2) bekezdésében foglalt feltételteljesülése esetén visszaigényelhető.

Az előleg összegét havonta a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg,

elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyhót követő hónap 12. napjáig az

állami adóhatóság által vezetett számlára, vagy visszaigényli a visszatérítésösszegét.


Előleg és az éves elszámolás kapcsolata

A hozzájárulásra kötelezett

a) a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét,

b) Az Szht. 8. § (1) bekezdése szerinti csökkentő tétel és az 5. § e) pontja szerinti

levonás éves összegét,

c) az éves bruttó kötelezettség és a b) pont szerinti összeg különbözeteként

megállapított éves nettó kötelezettségét

maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyévet követő év

január 12. napjáig az állami adóhatóságnak.

Az éves elszámolást az év december hónapjáról készített 1408 bevallásban kell

bevallani.

A befizetett előleg (1-11. hó) és az éves nettó kötelezettség különbözetét a

tárgyévet követő év január 12. napjáig kell befizetni vagy a többletbefizetést ettől

az időponttól lehet visszaigényelni.Adótanácsadók Egyesülete jegyzet

hónap

Előlegbevallás (1408)

éves

elszámolás

(1408)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 1-12.hó

Szhj alap 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 12 000

Bruttó

kötelezettség 150 150 150 150 150 150 150 150 150 150 150 1 800

kötelezettség

csökkentő tétel 0 0 0 0 0 0 0 0 200 200 200 600

Nettó

kötelezettség 150 150 150 150 150 150 150 150 -50 -50 -50 1 200

Befizetési

kötelezettség 150 150 150 150 150 150 150 150 0 0 0 (1200-1050)

Visszatérítési

igény (Egyéb

bevétel !) 0 0 0 0 0 0 0 0 50 50 50 50

Tanulószerződéssel történő gyakorlati képzés esetén:


hónap


éves

elszámolás

(1408)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 1-12.hó

Szhj alap 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 12 000

Bruttó kötelezettség 150 150 150 150 150 150 150 150 150 150 150 1 800

kötelezettség csökkentő

tétel 0 0 0 0 0 400 0 0 0 0 0 400

Nettó kötelezettség 150 150 150 150 150 -250 150 150 150 150 150 1 400

Befizetési kötelezettség 150 150 150 150 150 0 150 150 150 150 150 (1400-1500)

Többlet

visszatérítési igény 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 100

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSSAL TANULÓ GYAKORLATI KÉPZÉSE ESETÉN:


hónap


éves

elszámolás

(1408)

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 1-12.hó

Szhj alap 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 1 000 12 000

Bruttó

kötelezettség 150 150 150 150 150 150 150 150 150 150 150 1 800

kötelezettség

csökkentő

tétel 0 0 0 0 0 0 300 300 300 300 300 1 500

Nettó

kötelezettség 150 150 150 150 150 150 -150 -150 -150 -150 -150 300

Befizetési

kötelezettség 150 150 150 150 150 150 0 0 0 0 0 (300-900)

Többlet

visszatérítési

igény 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 600

HALLGATÓI MUNKASZERZŐDÉSSEL,HALLGATÓ GYAKORLATI KÉPZÉSE ESETÉN:


Szakképzési hozzájárulás számviteli elszámolása

A) A befizetési kötelezettség számviteli elszámolása a személyi jellegű ráfordítások között bérjárulékként,

a szakképzési hozzájárulás elszámolására nyitott költségszámlán történik, a rövid lejáratú

kötelezettségekkel szemben.

A szakképzési hozzájárulás megfizetendő összegének könyvviteli elszámolása

T 564 Szakképzési hozzájárulás K 4744 Szakképzési hozzájárulás

B) A visszatérítési igény elszámolása egyéb bevételként történik.

A szakképzési hozzájárulás visszatérített összegének könyvviteli elszámolása

T 4744 Szakképzési hozzájárulás K 96 Egyéb bevételek

C) A gyakorlati képzéssel történő elszámolás esetén a gyakorlati képzéssel kapcsolatosan felmerülő

költségek számviteli elszámolása az adott költségszámlákon történik, a rövid lejáratú

kötelezettségekkel, vagy pénzeszközökkel szemben.

A szakképzési hozzájárulás csökkentő tételek elszámolása után fennmaradó összege az A) pont szerint

előírásra kerül, ha a csökkentő tételek összege meghaladja a kötelezettség mértékét akkor a B) pont

szerint történik az előírás.


Tárgyi eszköz beszerzés támogatással (decentralizált erzés támogatpályázat)

Az Szht. 19. § (1) bekezdése alapján az alaprész decentralizált keretéből az iskolai rendszerű képzéssel

összefüggésben támogatható a hozzájárulásra kötelezettnél tanulószerződés szerint folyó gyakorlati

képzés azon tanulók esetében, akiknek az a)-c) pont szerinti intézményben folyik az elméleti képzése:

� az állami fenntartású szakképző intézményben,

� a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakképzési megállapodással rendelkező szakképzést

folytató intézményben,

� az állami fenntartású speciális szakiskolában és készségfejlesztő speciális szakiskolában,

� a szakképző iskola fenntartójával kötött megállapodás alapján az iskolai rendszerű gyakorlati

képzésben részt vevő állami felnőttképzési intézménynél,

� a felsőoktatási intézményben a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében

folytatott, szakképesítést, vagy szakképzettséget és végzettséget nyújtó képzés tárgyi feltételeinek a

fejlesztésére irányuló beruházás.


Decentralizált pályázatA pályázatot az Szht. szerinti célokra a szakképzési hozzájárulási kötelezettségét gyakorlati képzésszervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett, valamint a költségvetési hozzájárulásban részesítettszakképző intézmények, felsőoktatási intézmények nyújthatnak be.

� A pályázatot az NMH írja ki a miniszteri döntést követően meghatározott összegben és prioritásokfigyelembevételével.

� A pályázatot papír alapon és elektronikusan kell benyújtani.

� Az NMH a formailag megfelelő pályázatokat 5 napon belül továbbítja a megyei fejlesztési és képzésibizottságnak (a továbbiakban: MFKB).

� A pályázatok értékelését az MFKB által felkért tagokból álló bizottság végzi.

� Az MFKB az NMH útján javaslatot tesz a miniszternek a támogatások odaítélésére.

� A támogatásokról szóló MFKB javaslatok beérkezését követően az NMH országos összegzést ésstatisztikát készít, majd 15 napon belül megküldi azt a miniszter részére.

A támogatási szerződést az NMH a miniszteri döntések alapján a kedvezményezettekkel megköti és

folyósítja a támogatást (költségvetési intézmények esetén), illetve a támogatási előleget (minden más

esetben).

� A támogatott tárgyi eszköz beszerzését követően elszámolást kell benyújtani, melynek ellenőrzését,

elfogadását követően folyósításra kerül a támogatási összeg előleg után fennmaradó része, vagy

előírásra kerül a visszafizetési kötelezettség a támogatás, vagy a támogatási előleg tekintetében.

� A beszerzett, támogatásból elszámolt tárgyi eszközöket 5 évig, ingatlant 10 évig gyakorlati képzés

céljára köteles használni a támogatott, amelyről évente monitoring jelentésben kell beszámolnia.


Egyéb szervezetek gyakorlati képzésének zetek gyakorlat

támogatása

Az Szht. 15. § alapján az alaprész pénzeszközeiből támogatás nyújtható a szakképzésről

szóló törvényben meghatározott tanulószerződés kötésére jogosult egyéb szerv, szervezet

részére, az általa kötött tanulószerződés alapján, az általa folytatott gyakorlati képzésre.

Egyéb szervezet:

a) a köznevelési intézmények kivételével az Egészségügy, az Egészségügyi technika, a

Szociális, a Pedagógia, a Képző- és iparművészet, a Hang-, film és színháztechnikaágazatba tartozó, valamint a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó

szakképesítések megszerzésére irányuló gyakorlati képzést szervező

aa) költségvetési szervként működő intézmény,

ab) alapítvány, egyesület, egyházi jogi személy,

ac) ab) alpontban meghatározottak fenntartásában működő intézmény, továbbá

b) a Mezőgazdaság, a Kertészet és parképítés, valamint az Élelmiszeripar ágazatba tartozó

gyakorlati képzést szervező őstermelő,

c) a vidékfejlesztésért felelős miniszter az általa fenntartott szakképző iskola tanulója

tekintetében, amennyiben a tanuló a szakképző iskola termelői tevékenységet folytató

saját tangazdaságában, tanüzemében - az agrárágazathoz tartozó szakképesítésretörténő felkészítés keretében - vesz részt gyakorlati képzésen.


Egyéb szervezetek gyakorlati képzésének zetek gyakorlattámogatása

A támogatás éves előirányzatát, valamint a naptári évre vonatkozóan az egy tanulóra jutó fajlagosmértékét a naptári évben hatályos központi költségvetési törvényben meghatározott alapnormatívaalapján, a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánálfigyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet 5. §-ában meghatározott módon számított összegfigyelembevételével kell megállapítani.

� Feltétele: igénybejelentés, köztartozás mentesség.

Igénybejelentés:

� Amennyiben a tanulószerződést a tanév megkezdése előtt megkötötték, a támogatás igénylésérevonatkozó kérelmet július 1-jétől lehet benyújtani az NMH-hoz. Ebben az esetben a támogatás atanév első napjától nyújtható.

� Amennyiben a tanév megkezdését követően kerül sor a tanulószerződés megkötésére, és a támogatásigénylésére vonatkozó kérelem a tanulószerződés megkötését követő 15 napon belül benyújtásrakerül, a támogatás a tanulószerződés megkötésének napjától nyújtható. Ha azonban a támogatásigénylésére vonatkozó kérelem a tanulószerződés megkötését követő 15 napon túl kerül benyújtásra,a támogatás legkorábban a támogatás igénylésére vonatkozó kérelem benyújtásának a napjátólkezdődően nyújtható.

Köztartozás mentesség igazolása:

� Ha a gyakorlati képzést végző egyéb szervezet nem szerepel a köztartozásmentes adózóiadatbázisban, akkor a szervezetnek a (1) bekezdés szerinti igényléshez 30 napnál nem régebbenkiállított közokiratba foglalt igazolást kell mellékelnie arról, hogy az igénylés benyújtásánakidőpontjában - az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 178. § 32.pontja szerint - köztartozásmentes adózónak minősül.


Egyéb szervezeteknél folyó gyakorlati képzés eteknél folyó gytámogatása

A gyakorlati képzést végző egyéb szervezet által benyújtott, a támogatás feltételeinek megfelelőtámogatási igényeket - a támogatás éves előirányzata mértékéig - akként kell kielégíteni, hogy anaptári évet megelőző tanévben, tanévekben támogatásban részesített és a naptári évre is áthúzódógyakorlati képzésekre vonatkozó igényeket kell először teljesíteni. Új igények befogadására eztkövetően kerülhet sor.

A befogadott támogatási igények alapján az NMH támogatási szerződést köt az egyéb szervezettel azadott tanévre.

A gyakorlati képzést végző egyéb szervezet a támogatási szerződésen alapuló folyósítási igényét -képzésenként, a képzésben részt vevő tanulószerződéses tanulók tényleges létszáma alapján kitöltött- adatlapnak az NMH-hoz legkorábban az adott tanév

a) első félévére vonatkozóan a félév megkezdésének első napjától december 15. napjáig,

b) második félévére vonatkozóan a félév megkezdésének napjától a tanév szorgalmi idejénekutolsó napjáig történő benyújtásával érvényesíti.

A támogatás folyósítása adott tanfélévre vonatkozó igénylésben szereplő tanulószerződésestanulónként, tanfélévre szólóan történik.

Az NMH a támogatást a támogatási szerződés alapján, a gyakorlati képzést végző egyéb szervezettanfélévre vonatkozó igénybejelentése alapján, előfinanszírozással, az előző támogatásról készítettutólagos elszámolásnak benyújtása mellett, a támogatási szerződésben feltüntetett pénzforgalmiszámlaszámra folyósítja.


Köszönöm a figyelmüket!

Lászlóné Szép Györgyi

Bejegyzett, bronzjelvényes igazságügyi adó- és könyvszakértő,

felnőttképzési szakértő

[email protected]

HLZ Szakértő Kft.HLZ Szakértő Kft.

2014. szeptember 25.


a szakképzési hozzájárulás (szhj .) - adokamara.hu¡lás_jegyzet.pdf · szakképzési...

Documents