A FIATALOK A TÁRSADALMI OSZTÁLYOK TERÉBEN

Bourdieu kibővített tőkeelmélete:

A társadalom reprodukciója a társadalmi csoportok közötti konkurenciaharcban zajlik le.

Két fő tényező: 1. kulturális tőke 1.1.objektív állapot 1.2. intézményes állapot

1.3. belsővé tett állapot

2. társadalmi tőke

Az osztálytársadalom felépítése a tőkének azon szociális összetételéből adódik, ami a társadalmi csoportoknak egy időpillanatban rendelkezésére áll.

Ifjúságelméleti szempontból hat fő centrum jelölhető ki

1.Uralkodó osztály

1.1. polgári értelmiség (A)

1.2. burzsoázia (B)

2. Kispolgárság

2.1. kispolgári értelmiség (C)

2.2. tradicionális kispolgárság (D)

3.Társadalmilag alávetett, tőkeszegény osztály

3.1. bérből élők (E)

3.2. tőkeszegény önállóak (F)

Az egyes osztályokhoz kötődően más-más ifjúsági habitus jellemző.

Ezt az adott osztály rendelkezésére álló tőkeforrások szabályozzák.

Milyen habitusok lehetségesek?

1. Felső rétegek (nagy tőkevolumen)

az anyagi forrásokhoz, a fiatalkori szocializáció intézményeihez való korlátlan hozzáférés

korlátlan rendelkezés az idővel→ kerülőutak, zsákutcák, kísérletezés

hosszú gyeplőre eresztett ifjúsági szakasz—pl. más országok kultúrájának megismerése, más társadalmi miliők megtapasztalása, politikai tevékenység

látszólagos céltalanság, ami társadalmi reprodukciót takar

az ifjúság életmódja demonstratív és pazarló

egyedi fejlődési szakasz, mely hosszabbra nyúlik

2. Kispolgárság (közepes tőkevolumen)

a fiatal életszakasz fő feladata: az osztálypozíció megtartása, javítása

nyílt célok

a fiatalság eszköz jellegű: önmagában nincs értelme, csak a társadalmi beilleszkedés eszközeként

folyamatos racionalizálás, rizikó csökkentése→karrierre irányulás, a siker esélyeinek és a felmerülő költségeknek a kiszámítása

viszonylagos önállóság csak a képzési címek megszerzésének idején

az ifjúság fogalma a képzési karrier idejére korlátozódik

kispolgári ifjúság fogalom átmenetiséget jelent

polgári értelmiség ifjúsága és kispolgári fiatalok: egyenlő érvényesülési szándék, de előbbi mögött egy komplex személyiség kötődik, míg utóbbi csak a tsd-i beilleszkedésre, címek megszerzésére korlátozódik

3. Alsó rétegek (csekély tőkevolumen)

a fiatalság felfogás ideológia/eszme nélküli

alkalmazkodás a szükségszerűséghez, a meglévő esélyek kiaknázása

az ifjúkor siettetése, lerövidítése—nem hagyja kibontakozni az ifjúságot

az ifjúkort a gyermekkor meghosszabbításaként értelmezik, a felnőtt társadalomba vezető szerepként fogják fel

hiányzó anyagi fedezet

korlátozott a hibák, válságok kivédésének lehetősége

kevéssé individualizált egyén

korai munkakényszer- helyhez és időhöz kötött ifjúsági habitus

Az ifjúság és a család viszonya

1. felső réteg: a függetlenség birtokosai, rejtett kötődés a családhoz

2. kispolgárság: tervszerűen kialakított, a felnőttektől szigorúan elkülönített miliő, a szülői ház és az oktatási intézmények szerepe fontos

3. alsó réteg: származási miliőhöz való kötődés, a szociális és helyi függőségek nem mindig járnak pszichológiai kötődéssel

A kulturális osztályfrakciók

A kulturális tőkéből származó többlet kedvez az ifjúkor individualizálódási folyamatának.

A kulturális örökség elsajátítása időigényes, de nagyobb kulturális tőke, előnyösebb pozícióharc

A képzési pályafutás magába foglal egy elfogadható költség- haszon egyenleget

Az egyszer elismert cím azt jelenti, hogy a személy a kulturális tőkét örökre birtokolja

A kulturális tőke áthagyományozása a családok behatárolt magánszférájában majd az oktatási intézményekben történik.

Gazdasági osztályfrakciók

nem áll fenn az ifjúkor meghosszabbítása, mert a gazdasági tőke örökölhető is

a gazdasági tőke kezelését az utódok korán megkezdhetik, ami az ifjúkor gyors lezárására ösztönözhet

az ifjúkor a származási háttérrel áll szoros kapcsolatban, amibe mielőbb be kell illeszkedniük, a szakmai jártasságokat el kell sajátítaniuk

az ifjúkor helyhez és tradícióhoz kötötten zajlik

3. IFJÚSÁGIDEOLÓGIÁK ÉS A TUDOMÁNYOS IFJÚSÁGFOGALMAK TÁRSADALOMBAN ELFOGLALT HELYE

„A mindenkori társadalmakban a társadalmi térben elfoglalt helynek megfelelő ifjúságfogalom tartozik, ami eszközül szolgál az eszmék, a propagandák, a kulturális harc, a szociális disztinkciók stb. önpropagandájához.”

-Az ifjúságkoncepciók fejlődése elsősorban a társadalmi tér helyeihez csatlakozik, ahol a kulturális tőkének van túlsúlya.-A kulturális tőke áthagyományozása időigényes, így ebben térben az ifjúságkoncepciók az ifjúkor általánosítására, meghosszabbítására törekednek.

- A kulturális frakció három osztály specifikus lépcsőfoka különböző ösztönzési irányokat indikál.-A kulturális frakcióhoz tartozó csoportok súlya növekszik a gazdasági frakcióhoz tartozókkal szemben.-Az ifjúság tudományos értelmezésére is hatással van:A XX. századtól az ifjúkort nem a biológiailag determinált fejlődési szakaszok szerint csoportosítják, hanem a szociokulturális felfogás szerint. -> kulturális osztályfrakciók előretörése.

A polgári értelmiség ifjúságfogalmában kibővül az ifjúság társadalompolitikai tartalma.

Irányai:• Az ifjúság tevékenysége hozzájárul

a társadalmi változáshoz és a politikai nyilvánossághoz. (társadalmi mozgalmak, értékváltozás)

b) Az ifjúkor ontogenetikusan kikerülhetetlen fejlődési szakasz. (magasabb rendű morális tudat elérése, személyiségfejlődés szempontjából)

c) Az áthagyományozott ifjúkori szakaszt ki kell bővíteni egy kulturálisan értékes utószakasz kedvéért. (posztadoleszcencia a továbbfejlődésért)

POLITIKAI, KULTURÁLIS MORATÓRIUM

A kispolgári értelmiség ifjúságfelfogása a képzési pályafutás köré koncentrálódik.

-ISKOLÁZTATÁS

-- Az ifjúkor feladatait (a cselekvési kompetencia megszerzése, a társadalmi fejlődési feladatok elsajátítása) képzési intézményekkel, pályafutásszerűen fedi le.

-Ez az ifjúságfelfogás az ifjúkor pedagógiai ideológiájának alapját képezi.

KÉPZÉSI PÁLYAFUTÁS

A bérből élő fiatalok számának növekedése az ötvenes évektől a kulturális ipar növekvő szektorával való koalíció eredménye.

-A szabadidő és a fogyasztás révén tudnak megszabadulni szociális származási hátterük kötöttségeitől.

-A sport, zene vagy a motorizáció rajongóinak kultúrája, vagy a szubkultúrák.

FOGYASZTÓI IFJÚSÁGI KULTÚRA, SZUBKULTURÁLIS STÍLUS

4. URALKODÓ IFJÚSÁGKONCEPCIÓK, TRADICIONÁLIS ÉS AKTUÁLIS HARCI FRONTOK

„A kulturális jelenségek a társadalmi térben két kategóriára bomlanak: a LEGITIM és a NEM LEGITIM kultúra jelenségeire.

Bourdieu: létezik egy URALKODÓ KULTÚRA (az uralkodó osztály kultúrája) és van a NÉPI, TÖMEG, vagy MINDENNAPI kultúra.

A hivatalos magaskultúrát a polgári értelmiség, a gazdasági burzsoázia és a kispolgári intelligencia képviseli.

-> IFJÚSÁG – IDEOLÓGIÁK KÉRDÉSE:(MELYIK IFJÚSÁGFELFOGÁS TARTOZIK A LEGITIM KULTÚRÁBA)

A POLGÁRI ÉRTELMISÉG ideológiája (az ifjúság

felvilágosult fogalma): az ifjúság mint kulturális érték az ifjúság mint személyiségfejlődés

összekapcsolódva egy produktív válsággal az ifjúság mint moratórium az ifjúság mint egy félautonóm pedagógiai

terület részeJelenleg a kulturális osztályfrakciókon belüli három

ifjúságkoncepció keveredik.

A polgári értelmiség egyes képviselői az ifjúság utáni életkorban, de még a felnőtt társadalomba való beilleszkedés előtt egy újszerű, morális értékmezőt keresnek.(15 -20 éves időszak -> 3. évtized)

5. Vonzás és taszítás az ifjúsági ideológiák erőterében

A társadalmi reprodukció hat erőtere – vonzások és taszítások sokféleségét kifejező feszültségtartományokkal azonosítható.

Hasonlóságok – ellentétek – ifjúsági erőterek komplexitása.

Az ifjúság helyzetének és az ifjúsági ideológiáknak differenciált értelmezése.

Elkerülendő: ne csak az „ellenkultúrák” és a „szubkultúrák” kettősségére korlátozzuk figyelmünket. (angolszász szubkultúra-kutatók)

Két fő pólus: gazdasági burzsoázia (B mező) – bérből élők (E mező)

Közös dolgok: az ifjúsági élet kulturálisan méltányolt hedonizmusa jellemző, pazarló bánásmód, a demonstratív henyélés, a fogyasztási javak iránti mértéktelen odaadás. az egocentrikus, manierista önmegjelenítés, a társadalmi szabályok önkényes áthágása, kényszer hiánya arra, hogy a személyiség alakuljon.

DE!Rendelkezésükre állnak az eszközök és utak (elsősorban anyagi források), hogy egy időre megszabaduljanak a származási környezet társadalmi kontrolljától, kulturálisan önálló életet éljenek és a fiatalságon korán túladjanak.

Negatív-képek – életrizikók – előítélet – tartós kriminalizálódás, megbélyegződés.

Önkritikával szemben áll az osztályidegen ifjúságkép össztársadalmi szidalmazásának elterjedt gyakorlata, amin az ifjúsággal kapcsolatos viták harcias jellege miatt nem csodálkozhatunk.

Újabb szembenállás: gazdasági burzsoázia – polgári értelmiség

Éles konfliktus és heves konkurencia

Visszatükröződik a két osztályfrakció specifikus társadalmi helyzete és a társadalmi reprodukció mindenkori domináns módja.

A két uralkodó osztályfrakció közötti kompetenciaharcban az ifjúságnak is szerep jut.

Kimutatható , hogy a polgári értelmiségiek frakciója a gazdasági tőkével szembeni bírálatát és konkurenciahelyzetét az ifjúságra ruházza.

Az alternatív fiatalok azt demonstrálják, hogy a kulturális képességek felhasználása újításokra vagy szociokulturálisan jelentős találmányokra vezet az egyéni hétköznapokban.

Alternatív fiatalok

Az anyagiak hiánya nem kényszerű szegénységnek tűnik, hanem aszkétikus életvezetés kulturálisan-politikailag motivált és ezért legitimált vállalásának. Az alternatív életvezetés feltételei között a felső rétegek ifjúsági habitusára jellemző idő és anyagi pazarlás különleges kulturális adománnyá válik. Az alternatív kultúrák fiataljainak van idejük és kedvük ahhoz, hogy lakókörnyezetüket, táplálkozási és öltözködési javaikat önmaguk állítsák elő, vagy pedig a bolhapiacon és más kedvező alkalmakkor szerezzék be. Gondosan ügyelnek a társadalmi kapcsolatok alakulására. Kényelmes, lehetőleg kevés szabálynak alávetett életet akarnak élni.

Az egyik oldalon állnak a polgári értelmiség képviselői – az ifjúság tere mélyen benyúlik a harmadik évtizedbe és programadóan nyitva áll a pszichológiai és szociokulturális kísérletek előtt. A politikai kultúra innovatív alkotórészének tekintik.

Burzsóá frakció – minden ifjúságfogalom kulturális és politikai uralmi igényeinek érvelő elutasítására törekszik. Gondolkodás radikalizmusa. A polgári értelmiség ifjúságfogalmát és ifjúságrealitását kiáltják ki bűnbaknak a társadalom számos problémájáért és bajáért.

Az időpazarlás az alternatív fiataloknál nem a nemdolgozást jelenti. Sokkal inkább a mindennapi kultúra sajátkezű megteremtéséhez való ragaszkodás időluxusa rejtőzik mögötte, amivel megkerülik a fogyasztási javak pénzt és időt megtakarító tömegméretű előállítását.

Az egyetemi szakképzési kultúrák például mindig valamelyik ifjúságforradalomhoz igazodnak a kettő közül. A humán és művelődéstudományi szakok az ifjúság polgári magasfogalmát ápolják

Személyiség kibontakoztatása, szociokulturális moratórium

Jogi, közgazdasági, természettudományi, vagy mérnöki szakképzésnél inkább az ifjúság képzettségcentrikus fogalma uralkodik.

Egyetem?

Ifjúság, mint politikai tényező?

6. Egyéni opciós lehetőségek a helyzetidegen ifjúságkoncepciók számáraAz osztálytársadalom és az ifjúság ennek az

osztálytársadalomnak a részeként továbbél.

Változik: feltételek és formák

Az osztálytársadalom alapstruktúrái reprodukálódnak a generációk egymásutániságában, és ennek a következtében megváltoznak az ifjúság feltételei és formái.

Az ifjúságon egy hosszútávú és társadalmilag biztosított individuális fejlődési folyamatot értenek helyesnek.

Mindenféle osztályhelyzetű fiatalok „fogékonyabbak” a társadalmilag idegen ifjúságkoncepciók és idegen életstílusok személyes keresésében és elsajátításában.

Amin áll, vagy bukik ez az egész reprodukció, az egyének személyisége.