Hrvatski vrtić, osnovna škola, gimnazija i učenički dom Miroslava Krleže

Miroslav Krleža Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium

Pečuh – Pécs (Sambotel – Szombathely)

H Á Z I R E N D 2018

1

A Miroslav Krleža Horvát Általános Iskola és Gimnázium házirendje

I. A HÁZIRENDDEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS ALAPELVEK

1. Bevezető

A Miroslav Krleža Horvát Általános Iskola és Gimnázium egységes

házirendje állapítja meg az intézményben a tanulói jogok és kötelességek

gyakorlásával, az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.

Jelen házirendet Miroslav Krleža Horvát Általános Iskola és Gimnázium

diákönkormányzatának és nevelőtestületének javaslatai alapján az

intézmény igazgatója készítette el, s terjesztette elfogadásra az iskolai szülői

munkaközösség és a diákönkormányzat egyetértésével a nevelőtestület elé.

Az aláírásokkal hitelesített házirend szabályainak megtartása az intézmény

minden tanulójára és dolgozójára kötelező.

2

A Miroslav Krleža Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és

Kollégium házirendjének elfogadása és jóváhagyása

Az intézményi házirendet az iskolai diákönkormányzat 2018. év június hó 8.

napján tartott ülésén véleményezte és a benne foglaltakkal egyetértett.

Kelt: Pécs, 2018. június 8.

……………………………

Diákönkormányzat elnöke

Az intézményi házirendet a Miroslav Krleža Horvát Óvoda, Általános Iskola,

Gimnázium és Kollégium szülői szervezetének vezetősége 2018. év június hó

15. napján tartott ülésén véleményezte, és elfogadásra javasolta.

Kelt: Pécs, 2018. június 15.

……………………………

Szülői szervezet elnöke

Az intézményi házirendet a nevelőtestület 2018. június hó 28. napján tartott

ülésén elfogadta.

Kelt: Pécs, 2018. június 28.

……………………………

igazgató

A Miroslav Krleža Horvát Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium ás Kollégium

házirendjét a fenntartó Országos Horvát Önkormányzat Nevelési és Oktatási

Bizottsága 2018. augusztus 5-ei ülésén jóváhagyta.

Kelt: Pécs, 2018. augusztus 6.

……………………………

Osztrogonácz József

bizottsági elnök

3

2. Általános elvárások

Az intézmény nevelőtestülete fontosnak tartja,

hogy az intézmény valamennyi tanulója ismerje iskolája,

kollégiuma múltját, s ápolja annak hagyományait.

- az intézmény használói ismerjék meg, s tartsák be az

intézmény Pedagógiai Programjában megfogalmazott célokat,

normákat.

- tanulóink fegyelmezett eredményes munkával, tanulással

erősítsék intézményünk jó hírnevét, s tartsák be a kulturált

viselkedés szabályait.

- az iskolai, kollégiumi élet minden területén mindenki

vigyázzon maga és mások testi épségére, tulajdonára, az

intézmény épületeire és vagyonára.

A rend és tisztaság megőrzése mindenkinek feladata.

A rend és tisztaság megőrzése és fenntartása érdekében

feladatok és megbízások adhatók a tanulók számára is, amit a

szükséges eszközök biztosításával el kell, hogy végezzenek.

3. A házirend célja

Iskolánk házirendje helyi jogforrás, amelynek célja olyan szabályok

kialakítása, érvényesítése, amely az intézmény törvényes működését, a

zökkenőmentes nevelő oktató munka végzését és a kiegyensúlyozott

közösségi életet biztosítják

4. A házirend feladata

A házirend legfontosabb feladata azoknak a szabályoknak a meg-

határozása, amelyek biztosítják az intézmény

törvényes működését a közösen elfogadott szabályok,

normák megtartásával,

közösségi életének szervezését,

pedagógia programjában megfogalmazott célok

megvalósítását,

az oktató-nevelő munkájának maradéktalan ellátását,

szabályozzák az iskolahasználók, de főként a gyermekek,

tanulók egymással való kapcsolatát,

4

kialakítják azokat a belső rendszabályokat, amelyek

megtartásával biztosítják az egyéni és kollektív jogok

érvényesülését, (de nem az iskola munkájának rovására.)

5. A házirend szabályainak alapjai

5.1 A házirend jogi háttere:

2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási

intézmények működéséről és a köznevelési intézmények

névhasználatáról

1991.évi LXIV törvénnyel kihirdetett Gyermekek Jogairól

Szóló Egyezmény iskolai életre vonatkozó szabályai

SZMSZ

a házirend egyéb forrásai

5.2. A házirend egyéb forrásai:

az intézmény korábbi házirendje

az intézmény pedagógiai programja

a nevelőtestület oktató- nevelő célkitűzései

diákönkormányzat véleménye

szülői munkaközösség képviselőinek véleménye

6. A házirend hatálya

6.1. Ez a házirend vonatkozik minden intézményhasználóra (iskolába,

kollégiumba járó tanulókra, pedagógusokra, és intézményi

alkalmazottakra)

6.2. A házirend előírásai, szabályai csak az iskola területére, illetve az

ahhoz kapcsolódó területekre, valamint az iskola, kollégium által

szervezett tanítási időn kívüli programokra, és a tanulók

intézményi tevékenységére vonatkoznak

6.3. A házirend szabályai arra az időszakra alkalmazhatók, amikor az

iskolánk ellátja az intézményünkbe járó gyermekek, tanulók

oktatását-nevelését, felügyeletét.

5

7. A házirend elfogadásának szabályai

7.1. A házirend tervezetét a nevelők, a diákok és a szülők

javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el.

7.2. A házirend tervezetét megvitatják

a nevelőtestület

az iskolai tanulóközösségek (osztályok, diákkörök,

szakkörök, stb.), illetve azok képviselői

a szülői szervezet képviselői

Véleményüket javaslatukat küldötteik útján juttatják el az iskola

igazgatójához, aki a véleményeket egyezteti, összesíti.

7.3. Az iskola igazgatója a tantestület a diákönkormányzat, az intézményi

szülői munkaközösség, véleményének, javaslatainak

figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. Ezt a

tervezetet véleményezi az intézményi szülői munkaközösség és a

diákönkormányzat vezetősége, majd egyetértésük esetén a házirendet

az intézmény nevelőtestülete fogadja el.

7.4. Ha az egyetértési jog gyakorlói (intézményi szülői szervezet,

diákönkormányzat) közül bármelyikük nem ért egyet a házirend

tartalmával, vagy annak egyes részeivel, akkor azt írásban meg kell

indokolnia.

A vitatott kérdést, módosítást a nevelőtestületnek 30 napon

belül újból kell tárgyalnia, s vagy módosítja álláspontját, vagy

pedig fenntartja azt.

Vitás esetekben 6 fős bizottságot kell létrehozni a kérdések végleges

rendezésére. A bizottság 2 diák, kettő nevelő és 2 szülői képviselőből

áll.

7.5. A házirend aláírása hitelesíti mind az elfogadást, mind az

egyetértési jog gyakorlását.

8. A házirend felülvizsgálata, módosítása

8.1. Az érvényben lévő házirendet kötelező felülvizsgálni,

módosítani, ha

jogszabályi változások következnek be,

6

az igazgató, a nevelőtestület, a diákönkormányzat,

iskolai szülői szervezet együttesen igényt tartanak erre

8.2. Az érvényben lévő házirend felülvizsgálatát, módosítását

minden tanév 15. napjáig javasolhatja:

az iskola igazgatója,

a nevelőtestület,

az intézményi szülői munkaközösség,

a diákönkormányzat intézményi vezetősége.

8.3. A felülvizsgálat elindítása írásban történik, melyet a kezdeményező

fél képviselője nyújt be az intézmény igazgatójának

8.4. A felülvizsgálatot a javaslat beérkezését követő 30 napon

belül be kell fejezni (egyeztetés, elfogadás) s annak eredményét

a módosított házirendben rögzíteni kell.

7

9. A tanulók közösségeinek meghatározása, véleményezési, egyetértési

jog gyakorlása szempontjából

9.1. Az iskolában a tanulók a következő tanulási közösségek

munkájában vehetnek részt:

diákönkormányzat,

kollégiumi tanulócsoport

szakkör,

sportkör,

diákkör,

9.2. Diákönkormányzatot és diákkört a tanulók saját maguk is

alakíthatnak. Új diákönkormányzat, vagy diákkör létrehozásáról, az

iskola igazgatóját haladéktalanul értesíteni kell.

9.3. Diákkört alakíthat az iskolában a diákok legkevesebb 5 (öt) fős

csoportja.

9.4. A diák-önkormányzat szervezeti és működési rendjét e szabályzat

melléklete tartalmazza.

9.5. A kollégiumban a tanulók nagyobb közösségének

a tanulók 30 %-a, illetve

a tanulóközösségek 30 %-a, illetve

60 fő

minősül.

8

10. A házirend nyilvánosságra hozatala

10.1. A házirendet az elfogadástól számított 15 napon belül nyilvánosságra

kell hozni, melyről az intézmény igazgatója köteles intézkedni.

10.2. A házirendet az alábbi helyekre jól láthatóan ki kell függeszteni:

igazgatói titkárság

tanári szoba

kollégiumvezetői szoba

diákönkormányzat hirdetőtáblája

10.3. A házirendből 1-1 példánya megtalálható:

diákönkormányzat vezetőjénél

osztályfőnökök, csoportvezetők.

az iskola portáján

az iskola irattárában

az iskola könyvtárában

az iskola nevelői szobájában

az iskola igazgatójánál

az iskola igazgatóhelyetteseinél

az osztályfőnököknél

a diákönkormányzatot segítő nevelőnél

az intézményi szülői szervezet (közösség) vezetőjénél

10.4. A házirendet minden tanév elején ismertetni kell

csoportok tanóráinak keretében a tanulókkal,

illetve első szülői értekezleten a szülőkkel,

beiratkozáskor tanulóval, szülővel

9

10.5. A házirendet az intézmény honlapján hozzáférhetővé kell tenni.

II. TANULÓI JOGVISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZÜNÉSE

Tanulói jogviszony akkor jön létre, ha a tanuló felvételt nyert és a szülő az iskola

házirendjét elfogadta és gyermekét az iskolába beíratta.

1.1. Tanév elején

1.1.1. Az Intézménybe jelentkező tanulók az óvoda szakvéleménye

alapján az osztályok férőhelyeinek mértékéig nyerhetnek

felvételt. A felvétel alapja a nemzetiségi tannyelvű illetve

kétnyelvű program maradéktalan elfogadása.

1.1.2. Az Intézménybe jelentkező tanulók az EMMI által

meghirdetett időpontig jelentkezhetnek központi felvételi

vizsgára, és az adott időpontban tehetnek felvételi vizsgát.

1.1.3. A központi felvételi, személyes elbeszélgetés és a hozott

pontszámok (intézményünkben érvényes érettségi tárgyakból

számított hozott pontok) alapján az igazgató dönt a gyermek

felvételéről illetve elutasításáról.

Iskolánk sajátos felvételi eljárása a következő:

Valamennyi tanulmányi területre a jelentkezések elbírálása egységes.

A felvételi eljárásban figyelembe vesszük:

Általános iskolai felvétel esetén az intézményi program elfogadását.

10

Sajátos helyzetű és a felvétel során előnyt élvez (ebben a sorrendben) az a tanuló,

aki

- saját óvodánkból jelentkezik felvételre,

- testvére iskolánk tanulója,

- intézményi dolgozó gyermeke, unokája,

- szülője, nagyszülője igazolhatóan aktív résztvevője a horvát nemzetiségi

közösség életének,

- Magyarországra akkreditált (diplomata, kereskedelmi képviselő, stb.)

külföldi állampolgár horvát, szerb, bosnyák, stb. anyanyelvű gyermeke,

A tanuló felvétele az intézményre érvényes, osztályokba történő besorolása az

igazgató hatásköre. Az intézményben párhuzamos osztályok 30 fő feletti

jelentkezés esetén indulnak.

A beosztás módszere elsősorban a sorsolás, de speciális szempontok az adott

tanévekben érvényesülhetnek, amelyek az intézmény speciális működéséből

adódnak, és amelyeket az igazgatónak nem szükséges indokolnia.

Párhuzamos osztályok indítása esetén, az igazgató, lehetőleg a beiratkozás előtt

kijelöli a lehetséges osztálytanítókat. Az adott tanítóknál, az érdeklődő szülők

számára óralátogatási lehetőséget biztosít.

A sajátos helyzetből kifolyólag, az intézmény tagóvodájából jelentkező tanulók

szülei a jelentkező teljes létszám 50 – 50 %-a erejéig (két osztály esetén, a

továbbiakban értelemszerű) választhatnak az osztályok (tanítók) között a teljes

jelentkezői körre vetítetten a nemek arányos elosztásának figyelembevételével.

A más óvodából jelentkező tanulók sorsolás alapján kerülnek besorolásra

osztályok szerint.

Amennyiben a választott osztályok teljes vagy nemek szerinti létszáma a fenti

módszerrel aránytalanságot mutatna a teljes osztályba sorolás esetén a vezető elv

a sorsolás módszere.

Gimnáziumi felvétel esetén az intézményi program elfogadását és a központi

felvételi eljárásban elért eredményeket.

A központilag szervezett vizsgák eredményét és a felvételi vizsgán

szerzett eredményt 50 – 50 %-ban.

A központi felvételi eljárás során elérhető pontszám: max. 200 pont!

11

Hozott pontok: a) 50 pont

7.o. év

végi

8.o.

félévi

magyar nyelv 5 5

maximum 50

pont

magyar irodalom 5 5

történelem 5 5

matematika 5 5

horvát vagy

idegen nyelv

5 5

b) központi írásbeli felvételi vizsgán elért eredmények (max. 100

pont)

magyar nyelv és irodalom max. 50 pont

matematika max. 50 pont

c) Felvételi elbeszélgetésen szerzett pontok

kommunikáció max. 50 pont

A Köznevelési Törvényben foglaltaknak megfelelően a jogszabályban

felsorolt tanulók részére a felvételi vizsgán hosszabb felkészülési időt

biztosítunk, az írásbeli vizsgán, szükség esetén lehetővé tesszük a tanuló iskolai

tanulmányai során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép) alkalmazását,

szükség esetén pedig az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli

beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. Amennyiben a jelentkező a

hozott pontot képező tantárgyak közül nem mindegyikből rendelkeznek félévi,

illetve év végi osztályzattal, a felvételi pontszám megállapításához másik

tantárgy (ak) figyelembe vételét kérhetik (kivétel a testnevelés, rajz és ének-zene

tantárgy).

A felvételi eljárás díjtalan.

A sajátos nevelési igényű tanulóknak (szülői kérelem alapján) a felvételi során

biztosítjuk az esélyegyenlőséget. A szülői kérelemhez csatolni kell a hivatalos

szakértői véleményt.

12

A jelentkezők rangsorolása:

Az elért pontok alapján a jelentkezők sorrendjét a (hozott + szerzett) pontszámok

szerint csökkenően állapítjuk meg tagozatonként.

A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül előnyben

részesítjük a rangsorban a

1) sajátos helyzetű tanulót - sajátos helyzetű és a felvétel során előnyt élvez

(ebben a sorrendben) az a tanuló, aki

- saját általános iskolánkból jelentkezik felvételre,

- általános iskolai tanulmányai során aktívan részt vett a magyarországi

horvátság kulturális- illetve hitéletében,

- Magyarországra akkreditált (diplomata, kereskedelmi képviselő, stb.)

külföldi állampolgár horvát, szerb, bosnyák, stb. anyanyelvű gyermeke,

- sportegyesületi tagsággal és élsportban elért figyelemreméltó

eredményekkel rendelkezik és anyanyelve illetve eddigi tanulmányainak

nyelve horvát, szerb, bosnyák.

2) aki a felvételi írásbeli vizsgán a tagozatának megfelelő tantárgyakból

jobb eredményt ért el.

Az intézményünk 8. osztályt végzett tanulói felvételi vizsgáján nem jelent

sajátos helyzetet és ezzel együtt előnyt,

- ha a tanuló tanulmányi átlaga nem éri el legalább a 3,5-t,

- magatartás és szorgalom minősítése nem éri el legalább a változót,

- az adott tagozat tantárgyából (horvát nyelv és irodalomból) az osztályzata

nem éri el legalább a közepest!

1.1.4. A felvételről az iskola a szülőt írásban tájékoztatja, mely ellen

a szülő fellebbezhet a jogszabályban meghatározott formában

és időn belül.

13

1.2. Tanév közben

1.2.1. A jelentkező tanuló gondviselője írásbeli vagy szóbeli

kérelemmel fordul az iskola igazgatójához.

1.2.2. A tanuló eredményes szintfelmérő vizsga alapján kerülhet be

az intézménybe. A szintfelmérés elsősorban a horvát nyelvi

illetve idegen nyelvi kompetenciákra vonatkozik.

1.2.3. A tanuló eddigi eltérő tanulmányi programja miatt

beszámolók, osztályozó vizsgák kerülhetnek meghatározásra,

melyek eredményes teljesítése a tanulói jogviszony

fenntartásának feltétele.

1.2.4. Sikertelen vagy nem határidőre teljesített osztályozó vizsgák

esetén a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik, más

intézménnyel létesítendő jogviszonyt szülője kezdeményezi.

1.2.5. A tanuló felvételéről az igazgató dönt helyettesei, az

osztályfőnök és a szaktanár véleménye alapján.

1.2.6. A felvételről vagy elutasításról szóló döntésről a szülőt írásban

tájékoztatja, mely döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.

1.3. Magántanulói jogviszony létesítése

1.3.1. A köznevelési törvény érvényben lévő rendelkezései alapján

történik.

1.3.2. Alapos indokkal, a szülő kérésére (ebben az esetben a szülő

köteles gondoskodni a tanuló szakszerű képzéséről).

1.3.3. A Nevelési Tanácsadó Szakértői Bizottsága és a szakorvos

javaslatára.

1.4. A tanulói jogviszony megszűnik, ha

1.4.1. a tanuló nem tanköteles és teljesítette a számára előírt

tanulmányi követelményeket, befejezte tanulmányait

1.4.2. a nem tanköteles tanuló igazolatlan mulasztásainak száma eléri

a 30 órát

1.4.3. a tanulót szülője kijelenti, más iskolába távozik

1.4.4. a tanulót súlyos fegyelmi vétsége esetén más iskolába helyezik

át

14

2. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

2.1 A vizsgaszabályzat hatálya

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti

vizsgákra, azaz:

- osztályozóvizsgákra,

- különbözeti vizsgákra,

- javítóvizsgákra,

- kis érettségi vizsgákra vonatkozik.

2.1.1. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

- aki osztályozóvizsgára jelentkezik,

- akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít,

- akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

2.1.2. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira:

- akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény

igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

- Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a

vizsgabizottság megbízott tagjaira.

2.2 Az vizsga megszervezése és menete a jogszabályokban meghatározottak

szerint történik, azzal a kiegészítéssel, hogy a vendégtanulói programban

vizsgázó tanulók előzetes felkészítésen is részt vesznek a tanév során, illetve

akik vendégtanulóként nem vettek részt az intézményi felkészítő

programban, a szolgáltatásért díjat kötelesek fizetni (a díjat az igazgató

állapítja meg a mindenkori érettségi vizsgadíjak figyelembevételével).

2.2.1. A jogszabály a következő esetekben írja elő osztályozó vizsga

megszervezését: A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és

érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, a

javítóvizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani.

Osztályozó vizsga a szakképző iskolában ­ a szakképzésre vonatkozó

rendelkezések szerint ­ szervezett beszámoltató vizsga is (a továbbiakban

15

a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga). A tanulmányok

alatti vizsgát iskolában ­ illetve a rendeletben meghatározottak szerint ­

független vizsgabizottság előtt lehet tenni. Különbözeti vizsgát a tanuló

abban az iskolában tehet, amelyben tanulmányait folytatni kívánja. A

szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A

félévi és tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó

vizsgát kell tennie, ha

2.2.1.1. felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,

2.2.1.2. engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi

követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt

tegyen eleget,

2.2.1.3. a 20. § (6) bekezdésében meghatározott időnél többet mulasztott, és a

nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,

2.2.1.4. a tanuló a félévi, illetőleg év végi osztályzatának megállapítása

érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát."

2.3. Az iskola a vizsgát a következő módon szervezi:

2.3.1. A vizsgákra tanévenként legalább kettő vizsgaidőszakot ki kell jelölni. Az

iskola osztályozó vizsgát a tanítási év során bármikor szervezhet. A

vizsgák időpontjáról a tanulót a jelentkezéskor tájékoztatni kell.

2.3.2. A tanulmányok alatti vizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni.

Ha a tanulmányok alatti vizsgát az iskola szervezi, a vizsgabizottság az

iskola pedagógusaiból áll. A vizsgáztatásra kijelölt intézmény által

szervezett független vizsgabizottságnak nem lehet tagja az a pedagógus,

aki abban az iskolában tanít, amellyel a tanuló tanulói jogviszonyban áll.

2.3.3. tanulmányok alatti vizsga ­ ha azt az iskolában szervezik ­

vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független

vizsgabizottság elnökét és tagjait pedig a vizsgáztatásra kijelölt intézmény

vezetője bízza meg.

2.3.4. A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke a

vizsgabizottság tagjainak átadja a vizsgázókról kiállított osztályozó ív

egy-egy példányát.

2.3.5. A szóbeli vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság elnöke tájékoztató

értekezletet tart, amelyen ismerteti a vizsgázókkal a vizsgabizottság őket

érintő döntését, az írásbeli vizsgán elért eredményeket, a szóbeli vizsgával

kapcsolatos tudnivalókat, a vizsgát követő eredményhirdetés helyét és

idejét, átadja a vizsgabizottság által hozott határozatokat, s ismerteti a

16

vizsgabizottság döntése elleni jogorvoslat lehetőségét. A tájékoztató

értekezleten ismertetett vizsgabizottsági döntések elleni jogorvoslatra

rendelkezésre álló időt a tájékoztató értekezletet követő első munkanaptól

kell számítani.

2.3.6. A szóbeli vizsgán a vizsgabizottság legalább három tagjának, köztük a

vizsgatantárgy kérdező-tanárának egyidejűleg jelen kell lennie. A

vizsgabizottság elnöke a vizsga helyiségét indokolt esetben, a szükséges

ideig elhagyhatja, távollétében helyettesítését a kérdező-tanár látja el. Fel

kell függeszteni a szóbeli vizsgát addig, ameddig a megfelelő számú

bizottsági tag vagy a kérdező-tanár jelenléte nem biztosítható.

2.3.7. A szóbeli vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb este

tizennyolc óráig tarthat.

2.3.8. A vizsgázónak legalább harminc perccel korábban meg kell jelennie a

vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a

vizsgát, amelybe beosztották.

2.3.9. A vizsgacsoport legfeljebb hat vizsgázóból állhat.

2.3.10. A szóbeli vizsga nyilvánosságát a vizsgabizottság elnöke hivatalból

vagy kérelemre korlátozhatja, illetve zárhatja ki. Ki kell zárni a

nyilvánosságot, ha azt a vizsgázó érdeke indokolja. A vizsgabizottság

munkájában közreműködők nem zárhatók ki a szóbeli vizsgáról. A

nyilvánosság kizárásával kapcsolatos döntést a vizsga jegyzőkönyvében

meg kell indokolni, és a vizsga helyszínén közzé kell tenni.

2.3.11. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt, és

kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes

tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a kérdező-

tanár gondoskodik.

2.4. A továbbiakban a vizsga szabályai hasonlítanak az érettségire.

2.4.1. A horvát nyelvből tartott osztályozó vizsga gyakorlatilag a kilencedik és

tízedik osztály követelményeire és a középfokú nyelvvizsga társalgási

témaköreire épül.

2.4.2. Az iskolai vizsgaszervezésnek, az érettségi utáni egyik leglényegesebb

mozzanatát alkotja az osztályozó vizsga, mely az említett szükségleten túl,

gyakran szolgál a Horvátországból érkező tanulók felkészültségének

megállapítására, valamint a horvát anyanyelvű tanulók nyelvi

kompetenciáinak felmérésére.

17

2.4.3. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat

az alábbiak szerint:

3. VIZSGAFAJTÁK:

3.1. OSZTÁLYOZÓ VIZSGA

3.1.1. Az Intézményben osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek

lezárását megelőző két hétben kell megszervezni.

3.1.2. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése

céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban

meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást

gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem

tudta a szaktanár megállapítani.

3.1.3. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra,

illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % -

a.

3.1.4. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi

jegyek lezárását megelőző két hétben, ha

3.1.5. felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai

foglalkozások látogatása alól a sajátos helyzete miatt,

3.1.6. engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy

tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál

rövidebb idő alatt tegyen eleget.

3.1.7. osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak abban az esetben

is, ha előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan

tantárgyból, amelynek a tanítása az Intézmény helyi tanterve

szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Ilyenkor a

hiányzó év/évek tananyagából kell az írásbeli érettségi

vizsgák megkezdéséig osztályozó vizsgát tennie.

3.1.8. Sikeres osztályozó és előrehozott érettségi vizsga esetén az

adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt

kaphat a tanuló.

3.1.9. A vizsgázónak az írásbeli vizsgák megválaszolásához

rendelkezésre álló idő vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli

vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három

vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 15

percnél nem lehet több.

18

3.1.10. A tanulmányok alatti vizsgán a köznevelési törvény 56.§ (1)

bekezdésének hatálya alá tartozó tanulónál a vizsga során

lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények

érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői

vélemény alapján kapott.

3.1.11. A vizsgán történt bármely szabálytalanság esetén az

érettségi vizsgaszabályzatban leírtaknak megfelelően kell

eljárni.

3.1.12. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor

támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai

Programban meghatározott követelményeket kéri számon,

vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely

vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta.

3.1.13. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani

nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga

elégtelen, a tanulónak a vizsgatárgyból az adott tanévet záró

osztályzata elégtelen.

3.2. KÜLÖNBÖZETI VIZSGA

3.2.1. A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg.

3.2.2. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi

folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti

vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell

különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény

a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon

tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres

továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek.

3.2.3. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának

meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény

vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

19

3.3. JAVÍTÓVIZSGA

3.3.1. Ha a tanuló tanév végén – legfeljebb három tantárgyból -

elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet.

3.3.2. Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az

iskola honlapján közzé kell tenni.

3.3.3. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között – a

társiskolákkal egyeztetett időpontban szervezhető.

3.3.4. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell.

3.4. PÓTLÓ VIZSGA

3.4.1 Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az

osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga

anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló

vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.

3.5. FÜGGETLEN VIZSGABIZOTTSÁG ELŐTT ZAJLÓ VIZSGA

3.5.1. A köznevelési törvény a tanuló alapvető jogaként mondja ki, hogy

tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt,

tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és

javítóvizsga.

3.5.2. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti

vizsgát a Kormányhivatal szervezi.

3.5.3. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév,

illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző huszonkettedik

munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és

osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását

követő három napon belül jelentheti be, ha független

vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni.

3.5.4. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból /

tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány

átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát

független vizsgabizottság előtt tehesse le.

20

3.6. A KIS ÉRETTSÉGI VIZSGASZABÁLYZATA

3.6.1. A kis érettségi az intézmény pedagógiai programjának szerves

része, így annak megtétele kötelező.

3.6.2. A kis érettségi keretén belül, amely a tízedik évfolyam végén

várható, értékelésre kerül az iskolai helyi tantervben

meghatározott tananyag elsajátítása.

3.6.3. A választott tantárgyról és annak vizsgázási módjáról, ahol ez

lehetséges, legkésőbb a 10 évfolyamon, február első hetében kell

dönteni.

3.6.4. A vizsgázónak négy kötelező érettségi tantárgyból kell számot

adnia tudásáról.

3.6.4.1. A kötelező vizsgatantárgyak jelenleg a következők:

3.6.4.1.1. horvát nyelv és irodalom (szóbeli)

3.6.4.1.2. magyar nyelv és irodalom (szóbeli)

3.6.4.1.3. történelem (írásbeli)

3.6.4.1.4. matematika (írásbeli)

3.6.5. Ha a tanuló bármely tárgy majdani érettségi vizsgája alól

előreláthatólag (szakértői vélemény alapján) mentességet kaphat,

a tantárgy helyett kötelezően választ tantárgyat, a helyi tantervben

szereplő bármely tantárgy közül, melynek oktatására a

gimnáziumi óraterv szerint, a négy tanév alatt legalább két éven

keresztül heti egy órában kerül sor.

3.6.6. A választható vizsgatantárgyak számonkérése írásbeli vagy

szóbeli formában szerveződik

3.6.7. Ha vizsgázó nem magyar állampolgár, és anyanyelve nem

magyar, a magyar nyelv és irodalom tantárgyból, mint idegen

nyelvből vizsgázhat.

3.6.8. A kis érettségi időpontját, a vizsganapok számát az intézmény

nevelőtestülete, az intézmény éves programjában határozza meg.

3.6.9. A kis érettségi időtartama:

3.6.9.1. a vizsgák reggel nyolc órakor kezdődnek.

3.6.9.2. azonos napon szóbeli vizsga 16 óráig tartható.

3.6.9.3. a matematika és történelem írásbelik 60 perces

időtartamúak.

21

3.6.9.4. ha a tanuló, szakértői véleménye alapján írásbeli

vizsgájához plusz időt kaphat, az írásbeli időtartama 80

perc.

3.6.10. A szóbeli vizsga ideje alatt legalább 3 tagú vizsgabizottságnak

jelen kell lennie, az egyik a vizsgatantárgy szaktanára.

3.6.11. Az írásbelit tanár felügyeli.

3.6.12. A kis érettségin szerzett jegy beszámításának módja a tízedik

osztály év végi eredményeibe:

ÁE + 2KÉ

3

ahol ÁE: tanulónak az adott tantárgyból elért addigi átlageredménye

KÉ: kis érettségi osztályzata

3.6.13. Amennyiben a tanuló nem jelenik meg a kis érettségin, köteles

azt igazolni. Igazolt távollét esetén lehetőséget kap annak

megtételére, legkésőbb a tanév pótvizsgaidőszakában. Igazolatlan

távollét esetén vizsgaeredménye elégtelen, ami a 13. pont szerint

kerül év végi eredményébe beszámításra.

4. TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZERVEZÉSÉNEK

LEGFONTOSABB ALAPELVEI

4.1. A vizsgabizottság minimum három főből áll. Az általa ellátandó

feladatok

- elnök

- kérdező tanár

- ellenőrző tanár

Az elnök

- felel a szabályok betartásáért,

- ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet,

22

- ha kell szavazást rendel el

Kérdező tanár(ok)

- csak megfelelő tanári végzettséggel lehet

- lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte.

Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért.

Ellenőrző tanár

- lehetőség szerint szakos tanár

- felel a vizsga szabályszerűségéért

5. AZ ÉRTÉKELÉS RENDJE

5.1. Írásbeli vizsgák általános szabályai

5.1.1. a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet

5.1.2. a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a

tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot

5.1.3. a feladatlap megoldásának ideje 45 perc, kivétel a nyelvi

előkészítő évfolyamon a célnyelv ahol 60 perc áll a tanuló

rendelkezésére

5.1.4. a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása

alapján a tanuló hozza magával

5.1.5. Egy vizsganapon két írásbeli vizsga tehető le, de közöttük 10 perc

pihenőidőt kell biztosítani, kivétel, pótló vizsga esetén, három

írásbeli vizsga tartható

5.1.6. Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő

tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és

jelenti az igazgatónak.

5.2. Az írásbeli vizsga javítása

5.2.1. a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli

dolgozatot

23

5.2.2. ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem

engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapja és

értesíti az igazgatót

5.2. A szóbeli vizsga általános szabályai

5.2.1. egy napon három szóbeli vizsga tehető le

5.2.2. a vizsgázónak a vizsga előtt minimum 15 perccel kötelező

megjelennie

5.2.3. a vizsgák ideje alatti várakozáshoz lehetőség szerint pihenő

helységet kell biztosítani.

5.2.4. a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz

kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre

5.2.5. a felkészülési idő legalább 20 perc, kivétel az idegen nyelv ahol

nincs felkészülési idő

5.2.6. a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit

használhatja

5.2.7. a felelet maximum 15 percig tarthat

5.2.8. ha a vizsgázó az adott tételből teljes tájékozatlanságról tesz

tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz

5.2.9. két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet

5.2.10. Ha a szóbelin a vizsgázó szabálytalanságot követ el, az elnök

figyelmezteti, jegyzőkönyvet készít és a vizsgabizottság a dönt a

szóbeli eredményéről

5.2.11. szabálytalanságok esetében a vizsgabizottság elnöke értesíti az

igazgatót, aki a törvények alapján dönt.

5.3. Gyakorlati vizsga általános szabályai

5.3.1. a gyakorlati oktatás vezető tanárnak kötelező a vizsgázót

tájékoztatni a gyakorlati vizsga rendjéről

5.3.2. a gyakorlati vizsgarész a vizsga feladatok számától függetlenül

egy érdemjeggyel kell értékelni

24

6. A vizsgatárgyak részei és követelményei

6.1. Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam

adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található

követelményrendszerével.

6.2. A pedagógiai programban meghatározott tanulmányi idő

lerövidítésével (tanévösszevonás, egyéni haladási rend, stb.) élni

kívánó diákok esetén érvényes vizsgarendet lásd az 1. számú

mellékletben.

6.3. Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje

6.4. A vizsgatárgyak követelményrendszere

6.4.1. Vizsgatárgyak részei

6.4.1.1. Horvát irodalom írásbeli + szóbeli vizsga

6.4.1.2. Horvát nyelvtan írásbeli + szóbeli vizsga

6.4.1.3. Magyar irodalom írásbeli + szóbeli vizsga

6.4.1.4. Magyar nyelvtan írásbeli + szóbeli vizsga

6.4.1.5. Történelem írásbeli + szóbeli vizsga

6.4.1.6. Idegen nyelv írásbeli + szóbeli vizsga

6.4.1.7. Matematika írásbeli + szóbeli vizsga

6.4.1.8. Fizika írásbeli + szóbeli vizsga

6.4.1.9. Földrajz írásbeli + szóbeli vizsga

6.4.1.10. Biológia írásbeli + szóbeli vizsga

6.4.1.11. Kémia írásbeli + szóbeli vizsga

6.4.1.12. Informatika gyakorlati vizsga

6.4.1.13. Testnevelés gyakorlati vizsga

6.4.1.14. Társadalomismeret szóbeli vizsga

6.4.1.15. Művészetek írásbeli + szóbeli vizsga

25

7. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai:

7.1. Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére.

Az átvételről való döntés az intézmény vezetőjének jogköre, döntése

előtt köteles kikérni az igazgatóhelyettesek, intézményegység vezetők

véleményét. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa

tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult

tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való

esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a

tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkor

figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát és

a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket.

7.2. Az átvételkor különbözeti vizsga letétele akkor írható elő, ha a tanult

tananyagban vagy annak ütemezésében jelentős eltérés állapítható

meg. Az igazgató lehetőséget biztosíthat arra, hogy a különbözeti

vizsgát a felvétel tanévének végéig tegye le az átvett tanuló, ebben az

esetben a felkészüléshez egyéni segítségnyújtást kell biztosítani az

átvett tanuló számára. Lehetőség van arra is, hogy – a tanuló, kiskorú

tanuló esetén a szülő és a tanuló együttes kérésére –

évfolyamismétléssel, eggyel alacsonyabb évfolyamú osztályba

kerüljön a diák.

III. TANULÓI JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK GYAKORLÁSA

Az iskola tanulói teljes körű cselekvőképességgel rendelkező személyek,

akik jognyilatkozatot tehetnek, és ezeket az iskolán belül cselekedeteik,

kérelmeik, nyilatkozataik tekintetében érvényesíthetik.

Csak a következő esetekben szükséges törvényes képviselőjük

hozzájárulása, illetve jóváhagyása:

ha a szülőre fizetési kötelezettség hárul

ha a tanulói jogviszony megszűnik, vagy szünetel,

a tanítási időn kívüli programok alóli mentesítés esetén

ha a tanulmányi idő megrövidül

26

1. A tanuló(k) jogai

1.1. Az első tanév megkezdésétől a tanuló(k) joga, hogy

• adottságainak és képességeinek megfelelő nevelésben és oktatásban

részesüljön,

• személyiségét, emberi méltóságát, családi és magánélethez való

jogát tiszteletben tartsák és védelmet biztosítsanak számára,

• kulturált formában tájékozódjon tanulmányai előmenetelével,

érdemjegyeivel, tanulmányi munkája értékelésével, iskolai élettel

összefüggő kérdésekről,

• kérdéseire legkésőbb 30 napon belül érdemi választ kapjon,

• kérje, hogy azonos tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat

írására ne kerüljön sor,

tantárgyanként (horvát nyelv és irodalom és magyar nyelv és irodalom)

legalább 3 nagydolgozatot írjon tanévenként,

• Dolgozatait 15 munkanapon belül kiértékelve visszakapja,

heti 1 órás tantárgyak esetében legalább 2 osztályzatot, ennél magasabb

óraszámnál havi egy, de legkevesebb 3 osztályzatot kapjon félévente,

• véleményt mondjon az iskola működésével, életével, pedagógusok

munkájával kapcsolatos kérdésekben, de oly módon, hogy az nem

sértheti mások emberi méltóságát,

• javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatosan diákokat

érintő kérdésekben,

• részt vegyen az iskolai tanulóközösségek foglalkozásain, az iskola

által szervezett programokon, rendezvényeken, versenyeken,

• napközi otthonos, vagy tanulószobai, kollégiumi ellátásban részesüljön,

a gyermek felvétele a szülő kérésére történik, a felvételi kérelmet az

igazgató bírálja el. A napközi otthonos, tanulószobai foglalkozásokra illetve

kollégiumba történő felvétel igényét tanév elején, illetve a beiratkozáskor kell

jelezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke elhelyezését.

4. osztálytól kezdődően – a tantervben, vagy a pedagógiai programban,

vagy érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között

válasszon a választható tantárgyakból, általános iskolások esetében a

szülő írásos kérelme alapján (pl. idegen nyelvi program, fakultáció). A

választott programok 8 érdeklődő tanuló jelentkezése esetén indíthatók

27

be. A 11. évfolyamtól kezdődően választását 60 napon belül egy

alkalommal megváltoztassa. Az iskola igazgatója minden tanévben az

osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve

osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő

tanévben választható tantárgyakról, az azt tanító nevelőkről.

Gimnáziumban az érettségire való felkészítés szintjéről is tájékoztatást

kapnak a tanulók a jogszabályban rögzített módon.

Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor

leadhatja a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola

igazgatójának. Gimnáziumunk esetében a releváns időszakban az

érettségire való felkészülés szintjéről is döntést kell hoznia a tanulónak

illetve szülőjének.

• vallásának gyakorlásához, de oly módon, hogy azzal nem,

akadályozhatja az iskolai oktató nevelő munkát, valamint mások

személyiségét, méltóságát. Vallása gyakorlásához (a központi vagy

iskolai szabályozás szerinti tanítás nélküli napoktól való eltérés esetén)

tanévenként 2 alkalommal egyszerre 2 napot vehet igénybe,

• kezdeményezze diákönkormányzat, vagy diákkör létrehozását,

• választhat, illetve megválasztható a diákönkormányzat

tisztségviselőjének, valamint minden egyéb tanulóközösségi

tisztségre,

• rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön,

kollégista tanulóként éljen az intézményi orvos igazolásának

lehetőségével. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását

az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos

heti egy alkalommal rendel az iskolában tanévenként meghatározott

napokon és időpontban.

Az iskolaorvos elvégzi – vagy szakorvos részvételével biztosítja – a tanulók

egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken:

fogászat: évente két alkalommal,

belgyógyászati vizsgálat: évente egy alkalommal,

szemészet: évente egy alkalommal,

a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal,

valamint a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata.

Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát

évente két alkalommal.

Az iskola épületében dohányozni csak felnőtt, nagykorú személyeknek a

kijelölt helyen lehet. A dohányzóhelyeket az iskola igazgatója jelöli ki.

28

• saját iskolai életével összefüggő kiadások mérsékléséhez szociális

segélyt, támogatást kapjon, ha ezt családi helyzete indokolttá

teszi,

• vitás ügyekben, problémás esetekben segítséget kérjen osztályfőnökétől,

bármely szaktanártól vagy az iskola igazgatóságától, valamint, hogy

ezekre az ügyekre választ kapjon.

1.2 A beíratás napjától (kollégiumi jogviszony megkezdésekor) a

tanuló(k) joga, hogy

• információt kapjon a intézmény működésével, és a vele foglalkozó

pedagógusok munkájával összefüggő kérdésekkel kapcsolatban,

• megismerje az iskola pedagógiai programját, a helyi tanterv

követelményeit,

• részt vegyen az iskola, kollégium által szervezett programokon,

rendezvényeken, versenyeken,

• előzetes egyeztetés után (az iskola igazgatójának engedélye alapján)

társaival, nevelői felügyelet mellett használja az iskola létesítményeit,

helyiségeit, felszerelését, (sport létesítmények, könyvtár)

egyéni ügyeivel, tanáraihoz, osztályfőnökéhez, az igazgatóságához

forduljon, A tanulót megilleti a független vizsgabizottság előtti

beszámolás joga, az iskolaváltás joga – ezek gyakorlatban való

megvalósításához minden szükséges információt meg kell kapnia.

2. Tanulói jogok érvényesítése az iskolában

2.1. A tanuló egyéni érdeksérelme esetén írásban panaszt nyújthat be

felülvizsgálat kérése céljából. A Felülvizsgálati Kérelemben le

kell írnia a panasz lényegét tényekkel, adatokkal alátámasztva.

a.) A panasz kivizsgálására a szülői munkaközösség jogosult.

b.) A panasz érdemi elbírálására, orvoslására, a benyújtástól

számított 30 napon belül az igazgató köteles intézkedni,

(mint munkáltató, vagy pedig mint intézmény-vezető) s

arról írásban kell értesítenie a tanulót.

29

2.2. Jogszabálysértés esetén a tanuló, vagy a törvényes képviselője

Törvényességi Kérelmet adhat be az igazgatóhoz, melynek

elbírálása az iskolafenntartó hatásköre

2.3. A tanuló minden egyéb a kollégiumi élettel is kapcsolatos

érdeksérelmi ügyben az intézményi diákönkormányzathoz fordulhat,

melynek intézési módját és rendjét a diák-önkormányzati SZMSZ

tartalmazza.

2.4. Az igazgató bűncselekmény gyanúja esetén köteles feljelentést

tenni, bárhonnan kap információt az iskola ügyeivel kapcsolatosan.

2.5. A teljes bizonyossághoz való jog elve alapján a tanuló javára kell

dönteni az iskola és a diák közötti jogvita esetén, ha a tényállás

nem teljesen megnyugtatóan tisztázható.

3. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása

3.1 A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az

aktuális tudnivalókról

az iskola igazgatója iskolagyűléseken,

az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan

tájékoztatják.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni

haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és elektronikus naplón

keresztül írásban tájékoztatják.

3.2 A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső

szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében –

szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik,

tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az

osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz

vagy az A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban

vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik

útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a

nevelőtestülettel.

3.3 A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az

aktuális feladatokról

az iskola igazgatója

o a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén

tájékoztatja,

az osztályfőnökök:

o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják.

30

3.4 A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon

tájékoztatják:

szóban:

o a szülői értekezleteken,

o a nevelők fogadó óráin,

o a nyílt tanítási napokon,

o a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken,

írásban az elektronikus naplón keresztül

o első-negyedik évfolyamon a félévi és a tanév végi értékelő

lapokon.

o e-mailben

o kivételesen a közösségi oldalak, osztály által egyeztetett

zárt csoportjain keresztül

3.4 A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait

tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza.

3.5 Az intézmény programtervét honlapján keresztül elérhetővé teszi.

3.6 A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az

iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az

érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy

választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola

igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek

osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz

fordulhatnak.

3.7 A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy

írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján

közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel.

4. A tanuló(k) kötelessége

A tanuló(k) kötelessége, hogy

• tartsa tiszteletben az intézmény vezetőit, pedagógusait, dolgozóit, és

tanulótársait,

• úgy éljen jogaival, hogy azzal mások és az iskola közösségeinek érdekeit

ne sértse, valamint mást ne akadályozzon jogainak gyakorlásában.

• tanuljon szorgalmasan, és képességeinek megfelelő tanulmányi

eredményt érjen el,

• figyelmesen, fegyelmezetten és tevékenyen vegyen részt a tanítási

órákon, tanidőn kívüli foglalkozásokon.

31

a tanulmányi munkához, az iskolai élethez szükséges taneszközöket,

felszerelését, ruházatot és eszközöket mindig hozza magával,

más eszközt, a társai testi épségét, egészségét vagy a vagyonbiztonságot

veszélyeztető eszközt valamint a nyugodt tanulás és munkavégzés

feltételeinek megzavarására alkalmas eszközt az iskolába ne hozzon.

tartózkodni az iskolába behozott hang- vagy/és képfelvételre alkalmas

eszköz használatától. azzal társai, és a dolgozók személyiségi jogait

nem sértheti, a felvételt semmilyen formában nem használhatja. Az

eszköz működési ismereteinek hiányában elkészített felvételt

haladéktalanul törölni kell!

Tartózkodnia kell a kártya, walkman, rádió, mobiltelefon, tablet,

hordozható számítógép és egyéb digitális eszköz használatától az órán

és mások zavarása esetén az óraközi szünetben és nem tanórai

foglalkozás, rendezvény keretében is.

Az intézménybe behozott meg nem engedett vagy meg nem engedett

módon használt eszközök esetében az ügyeletes nevelő, szaktanár,

igazgató jár el. Amennyiben azok jogszabályba ütköznek (fegyver,

kábítószer használathoz kapcsolódó eszköz, stb.) a rendőrség azonnali

értesítése szükséges, más esetekben az intézkedő nevelő az eszközt

(mobiltelefon, mp3-4 lejátszó, számító- és táblagép, stb.) a tanulótól

elveszi, elzárja és azt csak szülőjének adja vissza.

Meg nem engedett valamint a tanulmányi munkához nem szükséges

eszköz eltűnése, eltulajdonítása, megrongálódása esetén az intézmény

semmilyen felelősséget nem vállal, az eszköz felkutatására intézkedést,

nyomozást nem kezdeményez!

Tartózkodnia kell a rágógumi használatától a tanítási órákon és

foglalkozásokon.

orvosilag indokolt távolmaradásait igazolni. Kollégista tanulók

élhetnek az intézményi orvos igazolásának lehetőségével.

• ismerje meg és minden az intézmény által szervezett programon tartsa

be a házirend előírásait,

• az iskolában és az iskolai rendezvényeken viselkedjen kulturáltan,

magatartásával mutasson példát,

az iskolában a megjelenése, öltözködése ápolt és ízléses, életkorának

megfelelő legyen, intézményi ünnepélyen viseljen egyenruhát,

(lányoknak: fehér blúz és sötét szoknya (gimnazisták: matrózblúz és

32

sötét szoknya), a fiúknak: fehér ing és sötét öltöny, vagy sötét

hosszúnadrág (gimnazistáknak: nyakkendő is)),

• vigyázzon az iskola felszerelésére, berendezéseire, azokat előírásszerűen

kezelje, az általa okozott kárt térítse meg,

• óvja maga és társai egészségét és testi épségét, tartsa meg a

közlekedési a balesetvédelmi és a tűzrendészeti szabályokat.

A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó

külön szabályok:

o a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével

tartózkodhat;

o a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai)

ruházat helyett – sportfelszerelést (pl.: tornacipő, edzőcipő,

póló, trikó, tornanadrág, tornadressz, melegítő) kell

viselniük;

o a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát,

gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót.

• észleléskor azonnal jelentse a másokat veszélyeztető állapotot és a

baleseteket

• a fiatal szervezetre különösen káros hatású dohányzástól, szeszesital és

kábító hatású szerek fogyasztásától tartózkodjon, ezek fogyasztásától

másokat is óvjon, azokkal társait ne kínálja, ne veszélyeztesse!

IV. TANKÖNYVTÁMOGATÁS ELVE

1. A szülőket /gondviselőket/ az iskola a megelőző tanítási év végén

tájékoztatja azokról a könyvekről, tanulmányi segédletekről,

taneszközökről, amelyekre a következő tanévben a nevelő oktató

munkához szükség lesz, valamint az iskolától kölcsönözhető

tankönyvekről.

2. A tankönyvtámogatás elvét a mindenkori jogszabálynak

megfelelően érvényesítjük.

V. A MAGATARTÁS ÉS A SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDJE

A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése

33

Magatartásból és szorgalomból a tanulók havonta kapnak értékelést. A

félévi és év végi osztályzatok az osztályozó értekezleten kerülnek

megállapításra. A nevelőtestület az osztályfőnök javaslata alapján

véleményezi a jegyeket, vita esetén az osztályzat szavazattöbbséggel

kerül megállapításra. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök dönt.

A magatartás értékelése

A magatartás értékelésének szempontjai

ˇ a Házirend előírásainak betartása,

ˇ az általános viselkedési normák betartása,

ˇ a tanórákon és iskolai rendezvényeken tanúsított magatartás,

ˇ a tanulmányi munkához való viszony,

ˇ az osztály- és iskolai közösségben vállalt és választás útján kapott

feladatok, azok elvégzésének színvonala,

ˇ sport- és kulturális munkában való szereplés gyakorisága és

színvonala,

ˇ az év folyamán kapott dicséretek vagy elmarasztalások.

A magatartás minősítése kifejezi a tanuló viselkedési és nyelvi kultúráját,

az iskola pedagógiai normáihoz, a munkához és a közösséghez való

etikai viszonyát. A magatartás minősítése az életkori sajátosságokhoz

igazodva fejezi ki a közösséghez és annak tagjaihoz való viszonyt

(felelősségérzet, önállóság, a közösség érdekében végzett tevékenység,

viselkedés, hangnem).

A magatartás értékelésének formái:

példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2)

* Példás: az a tanuló, aki a tanórákon és azon kívül is fegyelmezett, az

intézmény területén, azon kívül, rendezvényeken.

Az intézmény vagyonára vigyáz. Felnőttekhez, társaihoz való viszonya

udvarias, segítőkész, a kulturált viselkedés szabályainak megfelelő. A

közösség feladataiban aktívan vállal feladatokat.

* Jó: az a tanuló, aki a közösség érdekében a helyes döntések mellé áll, de

kevésbé kezdeményező. Egyébként magatartására a példás

érdemjegynél felsoroltak a jellemzőek.

* Változó: az a tanuló, akit a házirendben foglaltak betartására több

esetben figyelmeztetni kell. Meggondolatlan magatartásával esetenként

kárt okoz. Befolyásolható, megbízhatatlan, tetteit nem mindig vállalja.

34

* Rossz: az a tanuló, aki az iskola felnőtt dolgozóit tiszteletlen

viselkedésével gyakran megsérti, kötelességeit vétkesen és súlyosan

megszegi, társaival durva, goromba. Más tulajdonában kárt okoz. Ez a

fokozat első osztályban is lehetséges.

Az a tanuló, akinek az adott évben, félévben több óra igazolatlan

hiányzása van, illetve igazgatói megrovást kapott, változónál jobb jegyet

nem kaphat.

A szorgalom értékelése

A szorgalom értékelésének szempontjai

A szorgalom minősítése kifejezi a tanulmányi munkához való

viszonyulást, a kötelességtudatot, a tanuló képességeinek és

teljesítményének viszonyát. Alapvető megítélési szempontok a

következők:

§ a képességek, az adottságok és a teljesítmény viszonya,

§ a szociális-kulturális családi háttér és a tanulmányi teljesítmény

viszonya,

§ a rendszeresség, az igényesség a tanulmányi munkába,

§ tanítási órákra való felkészülés, órákon való aktivitás, önálló feladatok

vállalása,

§ az elvégzett tanórán kívüli tanulmányi tevékenység, versenyeken való

részvétel,

§ az ismeretek önálló alkalmazására való hajlandóság

§ mások segítésére való készség a tanulmányi munkába.

A szorgalom értékelésének formái

példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2)

* Példás: az a tanuló, aki a képességei szerint a tanulásban igényes és

pontos. Ha tudása ezt megengedi, szaktárgyi versenyen is indul. A

tanórákon figyel, gyűjtőmunkái színvonalasak, érdeklődési körének

megfelelően többlet feladatot is vállal.

* Jó: az a tanuló, aki tanulmányaiban képességei szerint halad, az órákon

aktív. Házi feladatot mindig készít, felszerelése mindig van.

* Változó: az a tanuló, aki nem a képességeinek megfelelően teljesít.

Gyakran figyelmetlen és pontatlan. Felszerelése hiányos. Feladatai

elvégzésére gyakran kell figyelmeztetni. Szétszórt. Nem érdeklődő.

35

* Hanyag: az a tanuló, aki munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen.

Eredményei jóval elmaradnak képességeitől, érdektelenség,

közömbösség jellemzi. Házi feladatot gyakran nem készít, felszerelése

gyakran nincs. Egy vagy több tantárgyból bukik.

VI. AZ ISKOLA MUNKARENDJE

1. Az iskolában a tanítás általában 07.45-kor kezdődik. Az iskola épületei

tanítási időben hétfőtől-péntekig reggel 06.45 órától, délután 18.00 óráig

tartanak nyitva. Az iskolát szombaton, vasárnap és egyéb munkaszüneti

napokon - az iskola igazgatója által engedélyezett rendezvények, valamint

rendeletben vagy munkatervben meghatározott tanítás kivételével - zárva

kell tartani. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az iskola

igazgatója adhat engedély írásbeli eseti kérelem alapján.

2. A tanulóknak a 0. óra előtt 5 perccel, az 1. óra előtt 10 perccel a tanítás

helyére meg kell érkezni.

3. A tanítás előtti gyülekezés helye: zsibongó és osztálytermek.

4. Az iskolában a csengetési rend az alábbi:

5. Raspored zvonjenja:/Csengetési rend

0. 07.00-07.40

1. 07.45-08.30

2. 08.40-09.25

3. 09.35-10.20

4. 10.40-11.25

5. 11.35-12.20

6. 12.30-13.15

7. 13.25-14.10

8. 14.20-15.05

9. 15.15-16.00

A gimnáziumi tanulók 13.15-ig, az általános iskolások 16.00 óráig nem

hagyhatják el az iskolát (a 12. osztály 11.25-ig), a gimnáziumi tanulók lyukas

órában csak akkor mehetnek ki, ha a szülő ezt írásban kéri. Általános

36

iskolások délutáni, iskolán kívüli foglalkozásokon csak a kötelező tanítási

órák után, szülői kérelem alapján, az igazgató engedélyével vehetnek részt.

Az engedélyt, a kiskorúak védelméről szóló rendelkezések miatt tanulónak

magánál kell tartania.

6. tanítási órák ideje: általában 45 perc, kivéve a 0. órát, mely 40 perc

időtartamú.

7. Fénymásolási lehetőség az iskolatitkárnál 14.10 órától 15.15 óráig illetve

pénteken 11.25 órától 12.20 óráig. Fénymásolásra az anyagot a másolási

időszak előtt (lehetőleg egy nappal korábban) le kell adni!

8. Az óraközi szüneteket a tanulók az ügyeletes nevelők utasítása szerint az

osztályteremben, a folyosókon, vagy az udvaron töltik a kulturált

magatartás szabályait megtartva, ügyelve saját és társaik testi épségére.

9. A tanítási óra kezdetén a tanulóknak az osztályterembe kell menniük és ott

fegyelmezetten kell várniuk a tanárt.

10. Az óra megkezdése után érkező tanuló késését az osztálynaplóba a tanár

köteles bejegyezni.

11. Becsengetés után a tanítási óra a hetes jelentésével kezdődik A tanítási óra

kezdetén és végén a tanulók a tanárt kérésének megfelelően és felállással

köszöntik.

12. A tanítási órákon a tanuló köteles

tanfelszerelését, füzeteit, könyveit, előkészíteni,

tanórán figyelni,

képességeinek megfelelően aktívan részt venni a tanórai

munkában,

ha szólni kíván, kézfelemeléssel jelezni,

felszólításra állva felelni.

13. Egy tanítási napon az osztályközösség csak kettő témazáró dolgozatot írhat,

melynek időpontját a tanár köteles már 7 nappal előbb bejelenteni a

tanulóknak.

14. A tanuló, csoportjának tanítási órái idején (órarend) csak a szülő írásbeli

(elektronikus naplón keresztül írt) vagy osztályfőnökkel az iskolában

folytatott személyes megbeszélése során elhangzott szóbeli kérésére alapján,

az osztályfőnöke, vagy a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja

el az iskola épületét. Rendkívüli esetben - szülői kérés hiányában - az iskola

elhagyását csak az iskola igazgatója engedélyezheti.

15. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:

hetesek,

37

a.) A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól, az osztályfőnök kijelölése

alapján. A hetesek nevét az osztálynaplóban fel kell tüntetni.

Csoportbontás esetén, mindkét csoportból egy-egy hetest kell kijelölni!

A hetesek feladataikat a tanítási idő előtt 15 perccel kezdik meg.

A hetesek feladatai az alábbiak

gondoskodnak a tanterem előkészítéséről a tanórákra (tábla,

kréta, stb.),

a szünetben a termet kiszellőztetik,

a szünetben a tanulókat a folyósóra, vagy az udvarra kiküldik,

az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály

rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik,

az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a jelenlévők

létszámát és a hiányzó tanulók nevét

ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem,

érkezik meg, jelentik az igazgatóságnak,

óra végén gondoskodnak az osztály rendjéről, tisztaságáról

(letörlik a táblát, bezárják az ablakokat, leoltják a villanyt,

összeszedik a szemetet, stb.)

18. A tanulónak a tanóráról, vagy tanórán kívüli foglalkozásról történő

hiányzását szülői, vagy orvosi igazolással kell igazolni.

a.) A szülő egy tanévben legfeljebb három tanítási napot igazolhat

Ennél hosszabb időre történő távolmaradásra a szülő írásbeli kérése

alapján az iskola igazgatója adhat engedélyt.

b). A szülőnek a betegség, vagy más rendkívüli ok miatt történő

hiányzás első napján értesítenie kell a tanuló osztályfőnökét.

c). A tanulóknak a szülői, vagy az orvosi igazolást az osztályfőnöknek kell

bemutatniuk, legkésőbb a mulasztást 10 napon belül követő

osztályfőnöki órán. Az orvosi igazolást a szülő, kollégista esetén a

csoportvezető aláírásával is el kell látni, az igazolás e nélkül érvénytelen!

d.) A kollégistákon kívül intézményi orvosi igazolást más tanuló nem

használhat fel órai hiányzás igazolására. Kollégista tanulók esetében az

intézményi orvos igazolása csak a rendelésen való megjelenésre

vonatkozhat. Beteg diák a kollégiumban nem tartózkodhat, köteles haza

utazni és arra a napra is háziorvosától igazolást hozni. Kivételt a

hétvégén is a kollégiumban tartózkodó élsportoló tanulók képeznek.

38

e.) Az engedélyezett távollét alatti tanulmányi elmaradást a tanulónak

pótolnia kell a tanár(ok) által megszabott határidőn belül.

f.) Az igazolt és igazolatlan hiányzások mértéke nem haladhatja meg a

Közoktatási Törvényben foglaltakat.

A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem

igazolja távolmaradását.

Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés

tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy

igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a

késések idejét össze kell, adni, és amennyiben az eléri a negyvenöt

percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak (igazolt vagy igazolatlan)

minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról.

VII. A TANULÓI JUTALMAZÁS, DICSÉRETEK

1. Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít, vagy képességeihez

mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy az

osztálya, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy

iskolai, illetve iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön vesz részt,

vagy bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének megőrzéséhez

és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti.

2. Az iskolai jutalmazás történhet írásban és szóban

3. Az iskolai jutalmazás formái:

tanítói,

szaktanári dicséret

osztályfőnöki dicséret

csoportvezetői dicséret

igazgatói dicséret

nevelőtestületi dicséret,

4. A tanuló kiemelkedő teljesítményét tanév végén be kell

jegyezni a bizonyítványba. Az iskolai szinten elismert, kiemelkedő

teljesítményt pedig igazgatói és nevelőtestületi dicséret mellett

oklevéllel és esetleg tárgyjutalommal ismeri el az intézmény.

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és

közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:

39

szaktárgyi teljesítményért,

sportteljesítményért

példamutató magatartásért,

kiemelkedő szorgalomért,

példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért

dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell

jegyezni.

Az a tanuló, aki kitűnő tanulmányi eredményt ért el oklevelet és könyvjutalmat

kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át.

VIII. A TANULÓK BÜNTETÉSE

1. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelességeit, folyamatosan nem teljesíti,

a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul

mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben

kell részesíteni.

2. Az iskolai büntetések formái:

szaktanári figyelmeztetés (tanórákon elkövetett vétség)

osztályfőnöki figyelmeztetés (házirend enyhébb megszegése, pl.

ünneplő ruha hiánya)

osztályfőnöki megrovás (3 szaktanári figyelmeztetés, 3 igazolatlan

óra, házirend komolyabb megszegése)

igazgatói megrovás ( 3 osztályfőnöki megrovás, házirend súlyos

megsértése – dohányzás, alkohol fogyasztása)

nevelőtestületi megrovás (3 igazgatói megrovás, súlyos fegyelmi

vétség)

3. Ha a tanuló kötelességét súlyosan megszegi, vele szemben fegyelmi

eljárás indítható.

A fegyelmi eljárást az intézmény Fegyelmi Szabályzatában foglaltak

szerint kell lebonyolítani.

A kiszabható fegyelmi büntetések fokozatai:

szigorú megrovás

kedvezmények juttatások csökkentése, illetve megvonása

áthelyezés más osztályba, tanulócsoportba, vagy iskolába

40

eltiltás a tanév folytatásától (nem tanköteles korú diák esetén)

kizárás az iskolából (nem tanköteles korú diák esetén)

Súlyos jogellenes tevékenység esetén el kell tekinteni a fegyelmi

fokozatok betartásától, s a tanuló büntetéséről a tantestület dönt.

Ezek az esetek a következők lehetnek:

súlyos agresszivitás mással szemben

alkohol, drog fogyasztása, terjesztése

társadalomellenes, közösségellenes cselekedetek

lopás.

A fegyelmi büntetést az iskola igazgatója ismerteti a tanulókkal, a szülői

szervezettel és diákönkormányzattal.

A fegyelmi büntetést kiszabó határozat ellen a tanuló fellebbezéssel

élhet melynek során 30 napon belül írásban kérelmet nyújthat be az iskola

fenntartójához egyéni érdeksérelemre illetve törvényességi kifogásokra

alapozva. (Felülvizsgálati kérelem, Törvényességi kérelem)

3. igazgatói megrovással rendelkező tanuló nem vehet részt osztálykiránduláson

– eltérni ettől az osztályfőnök kompetenciája, 2 igazgatói megrovásban

részesített tanuló az iskola által szervezett táborokban, utazásokon sem vehet

részt (Balaton, Pag, stb.) – eltérni ettől a táborvezető/kísérőtanár kompetenciája.

4. A tanuló iskolai tanulmányai folytatása során okozott- gondatlan,

vagy szándékos - károkozása esetén a Ptk. szabályai szerint kártérítésre

kötelezhető. A kártérítés mértékét a károkozás körülményeinek

kivizsgálása alapján az iskola igazgatója határozza meg, amely nem

haladhatja meg

gondatlan károkozás esetén a károkozás napján érvényes

kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50%-át,

szándékos károkozás esetén a károkozás napján érvényes

kötelező legkisebb munkabér öt havi összegét.

IX. A TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK RENDJE

1. Az iskola a tanórai foglakozások mellett - igény - szerint tanórán kívüli

foglalkozásokat szervez.

2. A tanórán kívüli foglalkozások formái a következők: napközi, szakkör,

énekkar, sportköri tanfolyam, korrepetálás, könyvtár, tanulmányi

41

kirándulás, múzeum, kiállítás, színház, mozi látogatások, iskolai

rendezvények, nemzetiségi önazonosságot fejlesztő nemzetiségi

rendezvények.

3. Minden a 2. pontban részletezett iskolai rendezvény, foglalkozás csak

pedagógusi részvétellel szervezhető és bonyolítható.

4. Ha a tanulót kérelme alapján felvették, akkor az ezeken a

foglakozásokon való részvétel a tanítási év végéig kötelező.

5. A tanórán kívüli foglalkozások délután kerülnek megszervezésre, melyeken

a részvétel kötelező.

6. A tanórán kívüli foglalkozásokról való eltávozásra, valamint az igazolt

és igazolatlan távollétre a tanórákra vonatkozó szabályokat kell

alkalmazni.

7. Tanítási idő után a tanulók csak pedagógus felügyelete mellett

tartózkodhatnak az iskola területén.

X. AZ INTÉZMÉNY HELYISÉGEINEK, TERÜLETEINEK

HASZNÁLATA

1. Az iskola tanulóinak, dolgozóinak joga, hogy az intézmény valamennyi

helyiségét, létesítményét rendeltetésszerűen használja.

2. Az alábbi szaktermek használatához a szaktanár vagy felelős, ügyeletes

nevelő engedélye szükséges:

tornaterem

kémiai labor

számítástechnikai terem

nyelvi labor

szertárak

3. Az iskolai tanulói az intézmény létesítményeit csak pedagógusi felügyelettel

használhatják. A 11.-12.évfolyam tanulói – a számítástechnika termet kivéve

– egyedi esetekben igazgatói engedélyt kaphatnak helyiségek önálló

használatára, regisztrációs füzet vezetésének kötelezettségével. (pl..

iskolarádiós stúdió, nyelvi labor)

4. Az iskola területére, a balesetek elkerülése végett behajtani tilos. A

gépjárművel érkező dolgozók (tanulók) és szülők gépkocsijukat az iskola

külső parkolójában helyezhetik el, a kerékpárral érkezők a kerékpártárolóban

helyezik azt el, ez idő alatt járművüket tolniuk kell. Az iskolában a tanulók

42

kerékpárt, rollert, görkorcsolyát, gördeszkát, elektromos vagy egyéb

meghajtású eszközt szabadidejükben sem használhatják. Kivételt képeznek

a szervezett versenyek, programok, melyeknek ezek részét képezhetik.

5. A tantermeket és az egyéb termeket, helyiségeket mindenki köteles

rendeltetésszerűen, balesetmentesen használni, fokozottan ügyelve a

rendre, tisztaságra.

6. Vagyonvédelmi okokból az iskola helyiségeit, tantermeit az utolsó óra

foglakozás után kulccsal be kell zárni.

7. Az informatika termet, nyelvi labort, könyvtárat és egyéb szaktantermet

minden eltávozás után be kell zárni.

8. A bezárt termek kulcsát az épület portájára kell leadni.

9. Az intézmény helyiségei, az igazgató előzetes írásbeli engedélye alapján

bérbe adhatók. A bérleti szerződésben meg kell határozni a rendeltetésszerű

használat rendjét és idejét. Az iskolai létesítmények hasznosításából

származó bevételeket vonatkozó rendeletek alapján lehet felhasználni.

7. Az iskola sportlétesítményei csak akkor adhatók bérbe, ha az nem gátolja

az iskolai testnevelés oktatását és a sportkör működését.

8. A gyermeküket kísérő szülőknek (kísérőknek) az első tanóra megkezdése

előtt 10 perccel a tantermi folyosókat el kell hagyniuk. A gyermekükért

érkező szülők (kísérők) a délutáni foglalkozások végeztével: 16.00 – 16.15-

ig, illetve 17.00 órától tartózkodhatnak a tantermi folyosókon. A szülők egyéb

iskolai ügyeinek intézésére a fenti időkorlátok nem vonatkoznak!

XI. A TANULÓK SZOCIÁLIS JOGOSULTSÁGA

1. Az iskolával tanulói jogviszonyban lévő diákok lakóhelyük

önkormányzatától szociális segélyben részesülhetnek.

Szociális segély igényléséhez az intézmény a szükséges igazolásokat,

ajánlásokat kiadja.

43

Szociális támogatások lehetnek:

szociális ösztöndíj fizetésére,

szociális segély kifizetésére

étkezési hozzájárulás kifizetésére

rászoruló tanulók kedvezményes tankönyv és tanszer-

ellátására illetve megvásárlására. A tankönyv vásárlásához biztosított

– nem alanyi jogon járó – állami támogatás tanulók közötti

szétosztásának módjáról és mértékéről évente a nevelőtestület dönt.

Amennyiben e támogatás a szociális elvek figyelembevételével kerül

odaítélésre (jogosultak azok a tanulók, akiknél a család egy főre jutó

jövedelme nem haladja meg a mindenkori minimálbér 65%-át).

rászoruló tanulók kirándulás illetve üdülési költségeihez való

hozzájárulására

2. Azt a tanulót lehet szociális segélyben részesíteni, akit előzetes

környezet-vizsgálat eredményeként, vagy a tanuló illetve törvényes

képviselője írásbeli kérelme alapján az osztályfőnöke és az iskolai

gyermek- és ifjúságvédelmi felelős javasol.

3. A szociális célú összegek jogosultságáról és mértékéről a segély kiutalására

jogosult intézmény (hivatal) dönt.

XII . EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. Az egészségügyi felügyelet és ellátás rendje:

Az iskolában heti egy alkalommal orvosi szolgálat működik

Az iskola orvos rendelési ideje : minden hét pénteki napján, 09.00 órától-

12.00 óráig

2. Az iskola az alábbi védelmi rendszerrel rendelkezik: Portaszolgálat és hét

közbeni éjszakai ügyelet, valamint elektronikus vagyonvédelmi (betörés-tűz)

rendszer, 24 órás távfelügyelettel.

3. Tanítási időben a tanulói hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában

történik 10.35 óra és 10.55 óra, valamint 13.30 és 14.30 óra között.

44

A tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére az iskola külön ügyeleti

rend szerint tart nyitva. A szülők és a tanulók az ügyeleti rendről a

hirdetőtáblán keresztül és szülői értekezleten szerezhetnek tudomást.

4. A tanulók, iskolai dolgozók a munkavédelmi balesetvédelmi, tűzvédelmi

szabályokat az iskolai SZMSZ mellékletében szereplő szabályzatokban

leírt módon kötelesek érvényesíteni, megtartani. Ezeket a szabályzatokat

minden tanév elején osztályfőnöki órán / szülői értekezleten a tanulókkal

és a szülőkkel ismertetni kell, illetve az iskolában jól látható helyen ki

kell függeszteni.

5. Amennyiben az intézmény bármely tanulójának vagy dolgozójának az

iskola épületét vagy a benne tartózkodó személyek biztonságát

fenyegető rendkívüli eseményre utaló tény jut a tudomására köteles azt

azonnal közölni az iskola igazgatójával, illetve valamely intézkedésre

jogosult felelős vezetővel.

6. Országos vagy megyei szintű közoktatási szolgáltató intézmény által

szervezett tanulmányi versenyek esetleges nevezési díját az intézmény

költségvetéséből fizeti. A különböző iskolák által meghirdetett tanulmányi

versenyek nevezési díjait a tanulók (szülők) fizetik.

7. Az iskolai rendezvények rendjét az iskolai munkaterv foglalja össze.

Intézményi rendezvénynek minősül:

Iskolai ünnepélyek (tanévnyitó, tanévzáró)

Kollégiumi ünnepélyek

Nemzeti ünnepek

Helyi rendezvények

Diák és sport napok

Kirándulások

Nyílt napok

8. Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése

Az iskola pedagógiai programja alapján a térítési díj és a tandíj ellenében

folyó oktatást minden tanév elején az iskola munkaterve határozza meg.

Az oktatási törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által

megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak

és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az

iskola igazgatója dönt. A döntés előtt kikéri a nevelőtestület és a szülői

munkaközösség véleményét.

45

A térítési és tandíjakat minden hó előre megállapított napjáig kell

befizetni az iskola pénztárosánál. Indokolt esetben a befizetési

határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni.

Az előre befizetett térítési és tandíjakat visszafizet az iskola ha a tanuló

tartósan igazoltan hiányzik.

Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díjat

túlfizetésként a következő hónapra elszámolja visszajuttatja, ha az

étkezést a szülő vagy a tanuló előre lemondja.

XIII . HÁZIREND KIEGÉSZÍTÉS

(kirándulások, táborozások idejére)

A tanulmányi kirándulások tanítás nélküli, számozott munkanapok, melyeket

lehetőleg a közös írásbeli érettségi vizsga napjain kell megszervezni. Ezeken a

munkanapokon az osztályfőnökök a nem érettségiző osztályokkal kulturális-,

sport- ill. egyéb tanulmányi jellegű programon vesznek részt. Tanulmányi

kirándulásnak minősül a program, ha a tanév első szülői értekezletéig a tanulók

az erre való igényüket jelzik, ennek anyagi terheit a szülők vállalják és a szülői

értekezleten erre vonatkozó döntés születik.

A kirándulás megszervezésében az osztályfőnök koordinátori (valamint:

általában kísérői) szerepet tölt be, a szervezési feladatokat más, az

osztályközösség által kiválasztott természetes ill. jogi személy is elláthatja.

Az osztálykirándulás jellege szerint tanulmányi kirándulás, előzetesen

meghatározott tanulmányi tartalommal. Ennek megfelelően a szórakoztató,

szabadidős tevékenységek csak másodsorban, a fő cél megvalósítása után és

mellett valósulnak meg. Az előzetesen meghatározott, a többség által elfogadott

programokon (hacsak azok nem fakultatív programként lettek meghirdetve)

kötelező a részvétel. Ettől eltérni csak nyomós indokkal, minden esetben a

kísérőkkel egyeztetve lehet.

A diák – saját és társai épségének biztosítása érdekében – köteles az alábbi

házirendben meghatározott szabályokat betartani.

A kísérők figyelmeztetésére köteles azonnal változtatni viselkedésén, azt

megkérdőjelezni az adott helyzetben nem lehet. Vita esetén a kísérőnek

jogában áll a hasonló problémát előrevetítő programot/programokat

törölni.

Jelen rendelkezések megsértése ugyanolyan következménnyel jár, mintha

az a nevelési-oktatási intézményünkben történt volna.

46

A rend durva megsértése esetén (p.: alkohol vagy tudatmódosító szerek

fogyasztása, dohányzási tilalom megsértése, randalírozás, verekedés, a

kimenőről késés….) a kísérő felveszi a kapcsolatot a szülőkkel, az

intézmény igazgatójával, akinél kezdeményezi a fegyelmi eljárás

megindítását és döntés hoznak a diák hazaküldéséről. A kiskorú tanuló

hazautaztatását a szülőnek kell megoldania saját költségén, nagykorú

tanuló, jelen házirend részét képező szülői nyilatkozat aláírása alapján, a

szülő értesítése mellett, önálló utazással is hazaküldhető.

Csoportos rendbontás esetén az osztályfőnök ill. a kísérők jogosultak a

kirándulást berekeszteni és az azonnali hazautazás mellett dönteni. A

hazautazás költsége, ilyen esetekben a diákot ill. családját terheli.

A szabályok be nem tartása miatt előforduló eseményekért az

osztályfőnököt és a további kísérőket felelősség nem terheli.

I. Általános szabályok

1. Az osztálykiránduláson alkohol és egyéb tudatmódosító szerek

fogyasztása tilos.

2. Dohányzás csak arra kijelölt helyen, nagykorúaknak engedélyezett.

3. Az osztálykirándulást az osztály induláskor együtt kezdi és

hazaérkezéskor együtt fejezi be. A kirándulást idő előtt megszakítani,

csak nyomós indokkal, a kísérő, a szülők ill. szükség esetén az

intézmény igazgatójának engedélyével lehet.

4. A gyalogos közlekedésben fokozott figyelem kívánatos, tekintve, hogy

jellemzően ismeretlen helyeken tartózkodnak. Az úton átfutni tilos!

Áthaladni csak csoportosan, kijelölt gyalogátkelőhelyen vagy kijelölt

vasúti átkelőn lehet.

5. A meg nem kezdett kirándulásra befizetett összeg visszajár, csökkentve

az előzetesen befizetett költségekkel (ill. buszos kirándulás esetén az

egy főre kalkulált utazási költséggel).

6. Mindenki köteles személyi igazolványát, diákigazolványát, TAJ-

kártyáját (külföldi utazás estén: érvényes útlevelet + balesetbiztosítást,

amelynek költsége az intézmény Pedagógiai Programjában felsorolt

kirándulások esetén is a tanulót ill. családját terheli) magánál tartani.

7. Fennálló betegségről, allergiáról, a rendszeresen szedett

gyógyszerekről az iskolaorvos igazolásával a kísérőt az indulás előtt

tájékoztatni kell, azok megfelelő mennyiségben való rendelkezésre

állásáról gondoskodni. A gyógyszerszedés módját az iskolaorvos

47

igazolásában határozza meg, melyben előírhatja a társakra veszélyt

jelentő szerek kísérő által történő kezelését és adagolását.

8. A 7.pontban jelzettől eltérő gyógyszerek, tabletták, porok, szerek

használata esetén a kísérő azokat a tanulótól elveheti, eredetükről

tájékozódhat, indokolt esetben azokat megsemmisítheti vagy a

szükséges eljárást kezdeményezheti.

9. A kirándulásra szúró-, vágó-, ütő-, gyújtóeszközt(kés, gyufa, öngyújtó,

olló, stb.) vinni tilos, amennyiben a pedagógus ilyet talál, jogosult

azokat elvenni. A jogszabályba ütköző eszközök a rendőrségnek

átadásra kerülnek.

10. Felhívjuk a szülők figyelmét, hogy az értékekért(mobiltelefon, mp3

lejátszó, walkman, pénztárca, stb.) felelősséget nem vállalunk, kivéve

a pedagógusnál megőrzésre leadott értékekért. A sűrű programok miatt

az eltűnt dolgok keresésére nincs mód illetve idő.

II. Szabályok utazás alatt

1. A diák köteles minden balesetveszélyes helyzetet kerülni (vonaton:

ablakon kihajolni, vonat ajtaját kinyitni, engedély nélkül másik kocsiba

átmenni, stb…., buszon: ablakon kihajolni, tetőablakon menet közben

kibújni, kinézni, állva utazni, a biztonsági övvel ellátott üléseken az

övek becsatolása nélkül utazni, stb.).

2. Tömegközlekedési eszközök használata esetén a diák köteles a

csoporttal együtt maradni, a kísérő által meghatározott útvonalon

közlekedni. Amennyiben a csoporttól elmarad, - technikai feltételek

megléte esetén - köteles a kísérőt mobiltelefonon felhívni és

megbeszéltek szerint a lehető legrövidebb időn belül a csoporthoz

csatlakozni. Amennyiben az értesítés nem lehetséges, az adott

állomáson, amelyen a csoporttól elszakadt, várja be a kísérők egyikét,

illetve hosszabb várakozás miatt, vagy ha nem érzi magát megfelelő

biztonságban, az adott helyen működő hatóság (metró vagy vasúti

rendőrség, rendőrség, biztonsági szolgálat, stb.) segítségét kérni.

3. Diák ne maradjon egyedül. Szabad program idején is köteles több fős

osztálytársi csoporttal lenni, akiknél feltételként kell, hogy legyen

pontos óra, esetleg legalább egy mobiltelefon..

III. Szabályok szálláshelyen és programokon, szabad

programokon

1. A diák köteles úgy viselkedni, hogy ne hozzon szégyent iskolájára,

kísérőire, diáktársaira.

48

2. Kerülnie kell a balesetveszélyes helyeket és helyzeteket, konfliktusgyanús

szituációkat (tilos pl.: várfalon sétálni, falakról, korlátokról leugrani,

tanulmányi kiránduláson önállóan, a csoportvezető tudta nélkül járművet,

gördeszkát, korcsolyát bérelni, kölcsönvenni, verekedésbe bonyolódni,

bárkire sértő megjegyzést tenni, a meglátogatott helyeken szokásos rendet

bármi módon vitatni, stb.).

3. Fürdőzés esetén mindenki csak saját úszni tudását kritikusan felmérve,

saját felelősségre mehet vízbe. Vízbe ugrálni tilos. Szabad vizekben

történő fürdőzés esetén (pl.: balatoni tábor, tenger) a kísérők jelölik ki azt

a területet, amelyen belül a fürdőzőknek tartózkodniuk kell. Fürdőzés

során a kísérő tartózkodik legmesszebb a parttól, kijelölve a maximális

eltávolodási lehetőséget. A kísérő mögött tartózkodni tilos. Iskolai

kirándulásokon vízi-biciklit, csónakot, bármilyen úszó járművet bérelni és

használni csak biztos úszástudással, a kísérők külön engedélyével lehet.

4. A szálláshely, a meglátogatott intézmények házirendje (ill. családoknál

történő elhelyezés esetén a befogadó család – amely a vendéglátás ideje

alatt a vendég tanuló felügyeletét átvállalja - szokásrendje) felülírhatja az

itt rögzített házirendet, az maximálisan betartandó, különös tekintettel a

tisztaságra, rendre és csendre vonatkozó kitételekre.

5. Az esti szabad programról a középiskolás diák köteles legkésőbb este 10

óráig visszaérni (általános iskolás diákoknak csak csoportos, a kísérőkkel

közös esti programjuk lehet), ha ebben akadályoztatva van, úgy erről

kísérőit értesíteni.

6. Este a szálláshelyen mindenki köteles úgy viselkedni, hogy azzal társai

éjszakai nyugalmát, pihenését ne zavarja. Hangos zenehallgatás este 10

után csak az osztályfőnök/kísérő engedélyével, meghatározott céllal (pl.

saját disco) lehetséges.

7. Az éjszakát mindenki a számára kijelölt szobában köteles eltölteni, ettől

eltérni (szobacsere) csak a kísérő engedélyével lehet. Ez fontos lehet a

szobában keletkezett károk megtérítése esetén.

8. Minden, a kiránduláson észlelt, a házirenddel ellentétes eseményt,

veszélyforrást a kísérőknek kötelező jelenteni.

A házirend kiegészítése vonatkozik a közös írásbeli érettségi vizsgák idejére

szervezett tanulmányi kirándulásokon kívül:

- az intézmény Pedagógiai Programjában rögzített minden egyéb kirándulásra,

- az iskola szervezésében történő bármely, a Pedagógiai Programon kívüli

kirándulásra,

- illetve a nyári táborokra is.

49

XIV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Jelen Házirend 2018. szeptember 1-jén a Fenntartó jóváhagyásával lépett

hatályba, s ezzel egyidejűleg a korábbi Házirend szabályai hatályon kívül

kerülnek.

A dokumentum szerves mellékletét képezi az intézményi diákönkormányzat

szervezeti és működési szabályzata. Az abban foglaltakat a házirend

szabályainak érvényesítése során kötelező figyelembe venni.

A házirendben foglalt rendelkezésekkel egyetértett az intézményi szülői

szervezet, az iskolai diákönkormányzat és az iskola nevelőtestülete. Az

iskolai házirendet az intézmény nevelőtestülete 2018. év augusztus hó 27.

napján tartott ülésén elfogadta.

Kelt: 2018. augusztus 27.

……………………………………

Győrvári Gábor Zoltán, igazgató

50

A Miroslav Krleža Horvát Óvoda házirendje

BEVEZETÉS

A házirend jogi háttere:

1999. évi XLII tv. A nemdohányzók védelméről

A gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi

XXXI. tv. rendelkezései alapján szabályozza a hatáskörébe utalt

kérdéseket.

Közoktatási törvény 121.§(1) bekezdés 14.pont halmozottan

hátrányos helyzetűek fejlesztő programja

2011. évi CXC. törvény A nemzeti köznevelésről

20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási

intézmények működéséről és a köznevelési intézmények

névhasználatáról

1991.évi LXIV törvénnyel kihirdetett Gyermekek Jogairól

Szóló Egyezmény iskolai életre vonatkozó szabályai

SZMSZ

A házirend egyéb forrásai:

az intézmény korábbi házirendje

az intézmény pedagógiai programja

a nevelőtestület oktató- nevelő célkitűzései

diákönkormányzat véleménye

szülői munkaközösség képviselőinek véleménye

Ezen dokumentumokkal szabályozzuk a – Nevelőtestület, Szülők Közössége,

óvodavezető- az óvodánk törvényes és zökkenőmentes működését. Ezért a

házirend betartása, az óvoda minden dolgozójának kötelessége. Miután a szülő

gyermeke törvényes képviselőjeként gyakorol jogokat ill. teljesít kötelességeket,

a házirend a szülők részére is kötelező érvényű.

51

A házirendet mindenkinek joga és kötelessége ismerni.

Ezen házirend alapelve a gyermek mindenek felett álló érdekeinek figyelembe

vétele. Célja a biztonságos, kiegyensúlyozott óvodai rend megteremtése,

fenntartása.

1. Az intézmény nyitva tartása

A nevelési év tart: szeptember 1-jétől augusztus 31-ig

Az oktatási év május 31-ig tart.

A nyári zárás ideje: július 1-jétől 4 hét

A nyári zárva tartás időpontjáról a fenntartói döntést követően minden év február

15-ig tájékoztatjuk a szülőket.

A zárva tartás ideje alatt a kijelölt városi óvodák tartanak ügyeletet.

Az iskolai szünetek alatt az óvoda, igény szerint ügyeletes csoporttal működik.

A nevelés nélküli munkanapokról a szülőket 7 nappal előbb tájékoztatjuk.

A heti nyitva tartás 55 óra, hétfőtől péntekig 6-tól 17 óráig tart.

A napi nyitva tartás: 11 óra, 6-17 óráig.

Nyitva tartás a gyerekek számára: 6 óra 30 perctől 17 óráig.

A reggeli ügyelet rendje: 6 óra 30 perctől 7 óráig egy óvónő fogadja a

gyermekeket.

Reggel 7 órától 16 óráig, ill. 16 óra 30 percig a gyermekekkel a saját

óvodapedagógusuk foglalkozik.

A délutáni ügyelet rendje: 16 óra 30 perctől 17 óráig egy óvónő felügyel a

gyermekekre.

A nyitva tartás módosításához a szülők 40%-ának kérését vesszük figyelembe

/beírt gyermekek szülei/.

Egy gyermek naponta az óvodában 10 óránál többet nem tartózkodhat.

52

2. Az óvodalátogatás feltételei

A gyermek két és fél éves korától az iskolaérettség eléréséig, maximum nyolc

éves koráig járhat az óvodába.

A gyermek abban az évben, amelyben augusztus 31-ig a 6.életévét betölti,

tankötelessé válik.

Az óvoda dönt a gyermek további óvodai nevelésben való részvételéről.

Szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez, ha az iskolába lépéshez szükséges

fejlettsége egyértelműen nem dönthető el.

Szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez az óvoda annak eldöntésére, hogy

az augusztus 31-ig a 7. életévét betöltött gyermek részesülhet-e további óvodai

nevelésben.

3. A gyermek

Jogai

Az óvodában a gyermekeket biztonságban és egészséges környezetben neveljük.

Napirendjét életkorának megfelelően alakítjuk ki (játékidő, levegőztetés,

pihenőidő, étkezés, testmozgás).

Az óvodában tartózkodása ideje alatt végig óvodapedagógus felügyelete alatt áll.

A gyermek emberi méltóságának és személyiségének tiszteletben tartása

érdekében nem vethető alá megalázó, embertelen büntetésnek, testi fenyítésnek,

zaklatásnak. Ide tartozik az étel erőltetése, a levegőztetés megvonása is.

A gyermeket közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés nem érheti.

Képességének, érdeklődésének megfelelő nevelésben, oktatásban részesítjük.

Az óvodában, programja szerint a horvát nemzetiségi hovatartozásának

megfelelő oktatásban részesül.

A gyermek nevelése és oktatása a pedagógiai program alapján történik, mely

szerint az ismeretek közlését, átadását tárgyilagosan és többoldalúan kell

megvalósítani.

Biztosítani kell a tevékenységekben való részvételét.

A gyermek cselekvési szabadságát, családi élethez, magánélethez való jogát az

óvoda nem korlátozhatja, de a gyerek e jogának gyakorlása közben nem

veszélyeztetheti saját, illetve társai, az óvoda alkalmazottainak egészségét, testi

épségét. Nem akadályozhatja viselkedésével a többiek művelődéshez,

fejlődéshez való jogát.

Állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban,

gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljön, a szakszolgálat

intézményéhez forduljon szülei révén segítségért.

53

A gyermek az intézmény eszközeit (játékok, foglalkozási, fejlesztő eszközök),

berendezéseit (bútorok, rádió, magnó…), felszereléseit ingyenesen, de

rendeltetésszerűen használhatja.

A szabadon választott tevékenységek idejében vegyen részt saját környezetének

és a játékoknak a rendben tartásában.

Ruházata

A jellel ellátott ruházatát az öltözőszekrényében kell tárolni.

Szülei az óvodába rendezett, tiszta ruházatában küldjék az ápolt gyermeket.

A csoportszobai és az udvari ruháját és cipőjét az időjárásnak megfelelően, az

egészségügyi és a kényelmi szempontoknak megfelelően kell kiválasztani.

Az öltözőszekrényében elhelyezett ruhazsákjában egy váltás alsóneműt és egy

pár pót zoknit meg egy pólót kell elhelyezni.

A tornafelszerelése vászonzsákba kerül szintén az öltözőszekrényébe.

A gyermek étkeztetése

A gyermekek az óvodában napi háromszori étkezést kapnak:

- tízórai ( 8-9 óra között folyamatos napirendben).,

- ebéd ( 11 óra 30 perc és 12 óra 30 perc között),

- uzsonna (14 óra 30 perc és 15 óra 30 perc között folyamatos

napirendben).

Az otthonról behozott születésnapi édességeket az óvoda csak gyártói

nyilatkozattal veszi át (HACCP higiéniai rendszer).

Kivétel: a kirándulások alkalmával kiegészítő tízórai, az egész csoport számára

vitaminpótlásra szolgáló plusz gyümölcs, zöldség.

Az óvoda területén a gyermek egyéni etetése, nassoltatása otthonról hozott

élelmiszerrel a többi gyerek előtt (csokoládé, TÚRÓ RUDI, cukorka, banán…)

nem etikus.

Tej-, tojás, liszt és egyéb érzékenységről orvosi szakvéleményt és a fogyasztható

élelmiszerek listáját át kell adni az óvoda vezetőjének.

Az étel érzékeny gyermek étkezését lehetőség szerint az erre illetékes étkeztető

vállalkozással kell biztosítani (HUNGASZT).

54

Ha ez nem megoldható, akkor a szülő feladata a pótlandó élelmiszerek (-

margarin, - tojásmentes száraztészta stb.) biztosítása.

Kulturált körülmények között étkezünk. Az asztalra mindig kerül textil

asztalterítő, szalvéta.

A kiscsoportosok önkiszolgáló rendszerben látják el magukat tányérral, pohárral,

kanállal és szükség szerint villával. A középső- és nagycsoportosoknál a napos

feladata az asztalterítés és bontás. Az evőeszközök késsel bővülnek és a

gyermekek már kancsóból folyadékot is öntenek poharukba. Használják a

kulturált étkezéskor használatos kifejezéseket: kérem, köszönöm.

A gyermekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok

Az óvodába csak teljesen egészséges gyermek tartózkodhat. Beteg, megfázott,

gyógyszert, láz- vagy köhögéscsillapítót szedő, még lábadozó gyermek átvétele

az óvodába a gyermek biztonságos gyógyulása és a többiek egészségének

megőrzése érdekében nem lehetséges. Ilyen esetben az óvónő kötelessége a

gyermek átvételének megtagadása.

Az óvónőnek tilos otthonról beküldött gyógyszert beadni a gyermeknek a nap

folyamán! Kivétel allergia (pipa) és !lázgörcs csillapítására szolgáló

készítmények esetén.

Az oktatási év alatt (09.01 - 05.31.) betegség esetén a háromnapos hiányzás után

orvosi igazolás bemutatása az ÁNTSZ által előírt szabályok szerint kötelező.

Napközben megbetegedő gyermek vagy baleset esetén az óvónő teendője a

gyermek maradéktalan ellátása, miközben a csoport felügyeletét meg kell

szervezni. A baleset súlyosságától függően, illetve eszméletvesztés, lázgörcs

esetén mentőről gondoskodni kell.

Láz, hányás, hasmenés, hasgörcs! Értesíti a szülőt, hogy minél hamarabb vigye

el a gyereket. Ezután a szülő gondoskodik az orvos felkereséséről. Ilyen

esetekben a gyermek csak orvosi igazolással jöhet újból óvodába.

Fertőző betegség (rubeóla, bárányhimlő, skarlát, májgyulladás, tetű) esetén a

szülőnek bejelentési kötelezettsége van. Az intézmény pedig a bejelentést

követően jelez az ÁNTSZ felé, és fertőtlenítő takarítást végez.

55

Egyéb szabályozások

A gyermek érkezésének és távozásának rendje:

A gyermekek az óvodában 6.30 órától 17 óráig tartózkodhatnak.

Az óvoda zárása után az ott maradt gyermek szüleit értesíti az óvónő.

Ha rendszeresen fordul elő, akkor jelzi az óvoda gyermekvédelmi felelősének.

A szülő a nap folyamán bármikor behozhatja az óvodába, illetve elviheti az

óvodából a gyermekét, ha azt előre megbeszélte az óvodapedagógussal.

A gyermeket hozó felnőtt a gyermeket az óvodába érkezéskor a minden esetben

személyesen adja át az óvónőnek. Ellenkező esetben, ha a gyermek nem megy

be a csoportszobába, az óvónő nem tud a gyermek jelenlétéről, felelősséget nem

vállal érte. Gyermek egyedül óvodába nem járhat. A szülőkön kívül hazaviheti a

gyermeket a nagykorú családtag vagy az azzal megbízott személy, ha azt az

óvodába érkezéskor az óvónővel, írásban előre közlik.

Az elvált szülőknek be kell mutatniuk a válási határozatot, amely a

gyermekelhelyezésről és láthatásról is rendelkezik

Óvodába járási kötelezettség

Az óvodába a gyermek két és féléves korának betöltése után vehető fel Pécs és

Szombathely város egész területéről és a városkörnyékek településeiről.

Az öt évnél idősebb gyermekek óvodalátogatási kötelezettségéről a köznevelési

törvény előírásai a kötelezőek.

Az óvodai felvétel, átvétel jelentkezési lap alapján történik.

A szülő gyermeke felvételét, átvételét bármikor kérheti.

A felvételkor a horvát nemzetiséghez tartozás, a horvát anyanyelvű

kommunikációra való képesség előnyt jelenthet. Szükséges a szülő személyi

azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványa és a gyermek

személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót

és lakcímet igazoló hatósági igazolvány. lakcímkártya, a születési anyakönyvi

kivonat és a keresztlevél bemutatása.

Az óvodai felvételről, átvételről az igazgató és az óvodavezető dönt. A csoportba

való beosztásról az óvodavezető dönt. Ezzel kapcsolatban a szülő részéről

fellebbezési lehetőség nincsen.

Nevelőközösségünk törekszik az azonos életkorú gyermekcsoportok

létrehozására. Ez természetesen a jelentkező gyermekek életkorától függ.

A gyermek szükségleteit, érzelmeit figyelembe véve szervezzük meg a

tevékenységeket, a dolgozók munkarendjét, a csoportok összetételéhez igazodva

a napirendet, a jeles napok programját, a rendhagyó eseményeket.

56

A jövőben is biztosítjuk minden hozzánk érkező számára az anyás-apás

beszoktatás lehetőségét. A gyermeket meglátogatjuk a megszokott

környezetében.

A kiscsoport beszoktatási időszaka november elsejéig tart. Ezután kezdődik az

oktatás. A középső csoportban az oktatás kezdete október 1, a nagycsoportban

szeptember 15 és egyöntetűen május 31-ig tart.

Egy nevelési évben 10 napot meghaladó igazolatlan hiányzás esetén az óvoda

értesíti a szabálysértési hatóságot és a jegyzőt, tanköteles gyermek esetében a

kormányhivatalt, és a gyermekjóléti szolgálatot.

Az óvodáztatási támogatásban részesülő gyermeknek naponta legalább 6 órát

kell az óvodában tartózkodnia. Az első igazolatlan nap után írásbeli tájékoztatást

kap a szülő az óvodavezetőtől a mulasztás következményeiről.

Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha

a.) A gyermeket más óvoda átvette, az átvétel napján.

b.) A jegyző a szülő kérelmére engedélyt ad a gyermek óvodából történő

kimaradására.

c.) A gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján, ha elérte az

iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, legkorábban abban a naptári évben,

amelyben augusztus 31-ig betölti a 6. életévét, legkésőbb amelyben a 8. életévét

betölti, ha augusztus 31 után született.

A tankötelezettség kezdetéről az óvoda szakvéleménye alapján az iskolaigazgató

dönt. Minden gyermek fejlődését folyamatosan figyelemmel kísérjük, amelyet

az óvónők dokumentálnak (anamnézis lap, egyéni fejlődési lap). Ennek

szempontjait az intézmény pedagógiai programja tartalmazza.

A gyermek otthonról hozott tárgyainak, játékainak szabályozása

Az óvoda az otthonról hozott tárgyakért felelősséget nem vállal. Azokat a

gyermek öltözőszekrényében kell elhelyezni. Kivétel: az óvodai élet

gyakorlásához szükséges tárgyak (logopédiai füzet, fejlesztő füzet…)

57

4. A szülők

Jogai

A szülő joga a szabad óvodaválasztás.

A szülő joga, hogy megismerhesse az óvoda pedagógiai programját, szervezeti

és működési szabályzatát, házirendjét, és tájékoztatást kapjon az abban

foglaltakról. A házirendet az intézmény elektronikus felületéről megismerje.

Joga, hogy saját gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről rendszeres, részletes és

érdemi tájékoztatást, a gyermek neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon akkor,

amikor az óvónőnek nem az a feladata, hogy a gyermekkel foglalkozzon.

Az intézmény vezetője és a pedagógus hozzájárulásával részt vehet a

foglalkozásokon. Kezdeményezheti szülői szervezet létrehozását, s abban

tevékenyen közreműködhet.

Az óvodai szülői közösség figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését,

a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja az

intézmény nevelőtestületét és a fenntartót. A gyerekek nagyobb csoportját érintő

bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az óvoda vezetőjétől, s az adott kérdés

megtárgyalásakor, mint a szülői testület képviselője részt vehet a nevelőtestületi

értekezleten.

Kötelességei

A szülő kötelessége, hogy gondoskodjon a gyermeke testi, érzelmi, értelmi és

erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről és arról, hogy gyermeke teljesítse

kötelességeit, továbbá megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget,

együttműködve az intézménnyel.

Biztosítsa gyermeke rendszeres óvodába járását három éves kortól, továbbá

tankötelezettségének teljesítését. A gyermek a köznevelési törvény 8.§(2) pontja

értelmében abban az évben, amikor betölti a harmadik életévét, a nevelési év első

napjától (09.01.) óvodakötelessé válik, mely szerint napi négy órán keresztül

óvodai nevelésben kell részesülnie.

Amennyiben a szülő a gyermeket másik óvodába kívánja elvinni, akkor az új

óvoda igazolását meg kell kérni.

Kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését, és a tőle elvárható módon segítse a

fejlődés folyamatát, valamint a gyerek közösségbe való beilleszkedését, a

közösségi élet szabályainak elsajátítását.

Rendszeresen tartson kapcsolatot gyermeke pedagógusaival és részükre a

szükséges tájékoztatást adja meg.

58

Tartsa tiszteletben az óvoda dolgozóinak emberi méltóságát és jogait. A

pedagógus, valamint az ő munkáját segítő alkalmazottak a nevelői-oktatói

munka, illetve a gyerekekkel összefüggő tevékenysége során büntetőjogi

védelem szempontjából közfeladatot ellátó személynek számítanak.

A család és az óvoda közös nevelési elveinek kialakítása

Óvodánk a horvát nemzetiség horvát anyanyelvének, nemzetiségi kultúrájának,

a horvát hagyományoknak és a horvát nemzethez tartozásra való felkészítés

megalapozását vállalja. Nevelőtestületünk a tradicionális keresztény értékek-, az

anyanyelvi- és az érzelmi nevelést hangsúlyozó nevelési elveket vall.

Szeretetben, a bizalom légkörében szeretnénk a ránk bízott gyerekeket nevelni,

színes érzelmekben, örömökben gazdag óvodai életet biztosítani számukra.

A mindennapok során a gyerekek tevékenységeiben elsődleges szempont a

gyermek mindenek felett álló érdekinek érvényesítése azzal, hogy igényeiket

vizsgáljuk, és ehhez igazodva a szakmai szempontokat szem előtt tartva javítjuk

az intézményi működés folyamatait. A gyermekek szükségleteit, érzelmeit

figyelembe véve szervezzük meg a tevékenységeket, a dolgozók munkarendjét,

a csoport összetételéhez igazodva a napirendjét, a jeles napok programjait, a

rendhagyó eseményeket.

Rendszeresen vizsgáljuk a szülők elégedettségét, hogy szakmai elveinkkel

harmonizáló igényeiket kielégítsük.

Óvodai nevelésünk feladata a gyermekek testi és lelki szükségleteinek

kielégítése. Ezen belül az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, az erkölcsi,és

a közösségi nevelés, az anyanyelvi-, nemzetiségi-, értelmi fejlesztés és nevelés

megvalósítása . Az óvodai nevelés teljes időtartama alatt biztosítjuk a gyermekek

egyéni fejlesztését. Ezt játékos tevékenységek során, egyéni és csoportos

foglalkoztatással valósítjuk meg.

A gyermekek és az óvodapedagógus személyiségéhez igazodva választjuk meg

nevelési módszereinket, az egyes feladatokat és elvárásokat. Ezekről a szülőket

folyamatosan tájékoztatjuk.

Az óvoda a gyermek fejlődését nyomon követi. Értelmi, beszéd-, hallás-, látás-,

mozgásfejlődésének eredményét - szükség szerint, de legalább félévenként

rögzíti. Rögzíti továbbá a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket,

megállapításokat, javaslatokat. Az eredmények megítélésében és az

intézkedések meghatározásában a csoportos óvónőt a gyógypedagógus segíti,

annak érdekében, hogy a gyermek állapotának és személyes adottságának

megfelelő ellátásban részesülhessen. Szükség szerint a szülővel megosztják az

59

óvónők a tapasztalatokat. Módszertani segítséget adnak az otthoni neveléshez.

Indokolt esetben kezdeményezik a szülőnél a szakszolgálat igénybevételét.

A szociálisan hátrányos helyzetű gyermeket többek között a gyermekvédelmi

rendszer működtetésével és egyéb pedagógiai tevékenységekkel is segítjük. A

valamely területen kiemelkedő gyermeket egyéni képességeikhez mért

feladatokkal fejlesztjük.

Szervezeti kultúránkat, a belső partnerek elégedettsége érdekében folyamatosan

fejlesztjük.

Elutasítunk minden olyan módszert, eszközt, amely idegen az óvodás korú

gyermek életkori sajátosságaitól.

Kapcsolattartás, együttműködés az óvodapedagógusokkal

Együttműködésre alkalmas fórumok:

- szülői értekezletek: évente háromszor (tanévnyitó, félévi értékelés,

tanévzáró)

- nyílt napok, játszódélutánok, közös rendezvények igény szerint

- fogadóórák (vezetői, óvónői)

- esetenkénti megbeszélések az óvónővel

A gyermekekkel kapcsolatos információt, tájékoztatást csak a gyermek saját

óvónőitől vagy az óvodavezetőtől kérjenek a szülők. Az óvodapedagógusoknak

és a nevelőmunkát segítő alkalmazottaknak hivatásuknál fogva harmadik

személlyel szemben titoktartási kötelezettségük van.

5. Az óvoda helyiségeinek használati rendje

- a csoportszobákba csak váltócipőben szabad belépni,

- az óvoda területén dohányozni, szeszes italt fogyasztani nem lehet,

kérjük a rádiótelefon használatának mellőzését,

- a konyhába idegeneknek belépni tilos,

- a születésnapokra behozott élelmiszereket a készítés idejét igazoló

gyártói nyilatkozattal fogadjuk csak el (HACCP biztosítási rendszer).

6. A térítési díjak befizetésének és visszafizetésének rendje

60

Az étkezési díjakról a törvény előírásai alapján a Fenntartó dönt. A

díjkedvezményekben részesülők körét a jogszabályi előírásoknak megfelelően

állapítja meg.

Az étkezési térítési díjakat havonta előre, általában a hónap második felében kell

átutalással vagy készpénzben az intézmény gazdasági ügyintézőjének befizetni.

Ettől eltérően is történhet a díjbeszedés, de ez mindig előre jelzett, az óvoda

hirdetőtábláján is közzé tett időpontban történik

Az intézmény az igénybe nem vett étkezésekre az előre befizetett díjat

túlfizetésként a következő hónapra elszámolja, vagy ha ez nem lehetséges, akkor

az összeg visszafizetésre kerül.

A gyermek hiányzását reggel 8 óráig be kell jelenteni az óvoda telefonszámán:

A hiányzás első napját nem tudjuk figyelembe venni.

7. Egyéb, az óvoda biztonságát szolgáló szabályok

Az óvoda bejárati ajtaját napközben zárva tartjuk. Ebben az esetben a

kapucsengőt kell használni, illetve az elektronikus kóddal rendelkezők

használhatják a bejáratot. A földszinten dolgozó dajkák (Szombathely dajka)

nyitják ki az ajtót.

Csak az óvodai élettel összeegyeztethető reklámanyag, könyvajánlás helyezhető

el az intézményben az óvodavezető előzetes engedélye után.

Az óvoda érdekében idegenek az intézmény területén nem tartózkodhatnak.

Az óvoda épülete pártcélokra nem hasznosítható.

Az intézménynek éves tűzriadó terve van, amelyet évente az előírásoknak

megfelelően gyakorolni kell az azt használóknak.

Alapvető követelmény a gyermekek biztonságának, testi- lelki épségének,

egészségének védelme. Ezért minden, az intézmény területén tartózkodó

személynek kötelessége az óvó- védő előírások betartása, betartatása.

Az okozott károkért vétkességre való tekintet nélkül az óvoda tartozik anyagi

felelősséggel.

A házirendben meghatározott eljárások, szabályok csak az óvodában történő

jogszerű belépéstől az óvoda jogszerű elhagyásáig terjedő időre, valamint a

pedagógiai programban szereplő óvodán kívüli foglalkozások, programok

idejére érvényesek. Az ezen kívüli időben a szülői felügyelet joga és felelőssége

érvényesül.

Az óvodában felvett gyermekről a következő adatokat tartjuk nyilván:

61

Személyes adatok: név, születési hely, születési idő (év, hó,

nap),nem, állampolgárság, édesanyja neve, édesapja neve, gondozó

neve, lakcím, telefonszámok, TAJ szám

Óvodai nyilvántartás: anamnézis lap, egyéni fejlődési lap, egyéni

fejlesztési terv

A gyermek fejlődésével kapcsolatos adatok

A gyermek jogviszonyával kapcsolatos adatok

Az adatok továbbíthatók a fenntartónak, a bíróságnak, a rendőrségnek, az

ügyészségnek, jegyzőnek, kormányhivatalnak, nemzetbiztonsági szolgálatnak,

családvédelmi , gyermekvédelmi szervezetnek, pedagógiai szakszolgálatnak,

iskolának, szakmai ellenőrzés végzőjének.

7. Házirend minőségbiztosítása

Házirendünk a partneri igények figyelembevételével készült és a

pedagógiai program megvalósítását szolgálja.

Folyamatos partneri párbeszédünk – rendszeres igényfelmérés

partneri körökben garancia a házirend szükség szerinti

újraértelmezésére, felülvizsgálatára, módosítására.

62

8. Legitimációs záradék

1. A házirend hatálya

A házirend kiterjed az óvoda minden pedagógusára, valamennyi

alkalmazottjára, az intézménybe járó gyermekekre, a gyermekek

szüleire.

2. A házirend elkészítésének módja

A házirendet az óvodavezető készíti el a nevelőtestület tagjainak

bevonásával és a szülök közösségének együttműködésével.

Az óvoda és a család együttműködésének feltétele, hogy a szülők

támogassák, segítsék az óvodai közösségi élet rendjének

megszilárdítását.

3. A házirend elfogadásának módja

A házirendet a nevelőtestület fogadja el.

4. Egyetértési jog

A házirend elfogadásakor illetve módosításakor a Szülők Közössége

egyetértési jogot gyakorol.

5. A házirend jóváhagyása

A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé.

A jóváhagyás után a házirend előírásai mindenki számára kötelező

érvényűek.

6. A házirend felülvizsgálata

A házirendet szükség esetén kell módosítani.

7. A házirend módosítása

A házirend módosítására akkor kerül sor, ha a vonatkozó jogszabályokba

változás áll be, vagy ha szülők képviselőik útján (beírt gyermeke

szüleinek 40%-a), illetve a nevelőtestület erre javaslatot tesz.

A házirend módosításánál újra ki kell kérni a szülői szervezet

véleményét.

A házirend módosításáról a nevelőtestület dönt.

63

8. A házirend elérhetősége

A házirendet nyilvánosságra kell hozni: szülői értekezleten. A

házirendet fel kell tölteni az intézmény honlapjára. A házirendet minden

nevelési év első szülői értekezletén az óvodavezető ismerteti az új

gyermekek szüleivel.

A megismerhetőség folyamatos biztosításának érdekében a házirend a

csoportok faliújságján, az óvodavezetői irodában, a nevelőtestületi

irodában megtalálható. A házirend a honlapon szerepel.

9. A házirend hatályba lépése

A házirend 2018. szeptember 1-jén lép hatályba. A hatálybalépést

követően az intézmény valamennyi dolgozójára, az intézmény

szolgáltatásait igénybevevő gyermekekre és szüleikre vonatkozik.

Kelt, 2018. augusztus 27.

…………………………………..

Győrvári Gábor Zoltán, igazgató

64

A Miroslav Krleža Horvát Kollégium házirendje

A Házirend hatályba lépése: 2018. szeptember 01.

A Házirend a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, és a

20/2012. EMMI rendelet valamint az Országos Diákjogi Tanács ajánlása, alapján

készült, megtartása minden diák, pedagógus, alkalmazott és szülő számára

kötelező.

I. A Házirend célja és feladata

Intézményünk házirendje alapján szabályozza a tanulók viselkedését,

magatartását. Célja, hogy a tanuló a horvát nemzetiségi kollégiumi nevelési

folyamat során megismerhesse és elsajátíthassa a horvát nemzetiséghez tartozóra

jellemző családi, polgári, keresztény szellemiségű erkölcsi valamint az önálló

életviteléhez szükséges alapvető normákat, ismereteket, képességeket, értékeket.

A kollégium életének irányítása, a diákok, a tanárok és az alkalmazottak

közötti viszony, továbbá a diákok egymással kapcsolatos magatartásának

szabályozása, a kollégiumban folyó nevelő-oktató munka zavartalanságának

biztosítása.

A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával,

valamint a kollégium munkarendjével kapcsolatos rendelkezések közül

azokat, melyeket a többször módosított Köznevelési Törvény és a követő

rendeletek nem szabályoznak.

II. A tanulói jogviszony keletkezésének és megszüntetésének szabályai,

elbírálásának elvei

A kollégiumba felvételét kérheti elsősorban az a tanuló, aki a Miroslav

Krleža Horvát Iskola legalább 7. osztályos tanulója vagy valamelyik pécsi vagy

szombathelyi középiskola nappali tagozatára nyert felvételt, horvát anyanyelvű

vagy olyan szintű horvát nyelvi kompetenciákkal rendelkezik, melyek

65

alkalmassá teszik arra, hogy a kollégium horvát nevelési nyelvét értse, azon

megfelelő szinten kommunikáljon.

A kollégiumba való felvételkor elsőbbséget élveznek a Miroslav Krleža

Horvát Iskola tanulói.

Amennyiben több kollégiumi felvételi igény érkezik, mint a férőhelyek

száma, az elbírálásnál előnyben kell részesíteni azt a tanulót: aki a megelőző

évben a kollégium diákja volt, és akinek tanulmányi munkája, közösségi

tevékenysége, magatartása az elvárásoknak megfelelő volt; akinek felvételét a

családi háttér indokolja, akinek bejárása nem vagy nehezen oldható meg.

A felvételi kérelmek elbírálásánál a nevelőtestület véleményének

meghallgatásával a kollégium vezetője, valamint az intézmény igazgatója dönt.

A kollégiumi felvétel mindig egy évre– az adott tanévre szól -, a jelentkezett

diákok szüleit írásban értesítjük a felvételi határozatról.

A kollégiumi tagsági viszony megszüntetését év közben a szülőnek írásban

kell kérnie.

A kollégiumi csoportba sorolás szempontja, elhelyezési elvek

Kollégiumunkban a munka tanulócsoportokban folyik. A tanulócsoportok

kialakításakor elsősorban az intézmény nevelési­oktatási céljait és feladatait

vesszük figyelembe, ezért arra törekszünk, hogy:

az egy iskolába, az egy évfolyamba, az egy osztályba járó diákok

lehetőség szerint egy közösségbe, (tanulócsoportba) kerüljenek,

igyekszünk, hogy a fenti szempontoknak megfelelően minél homogénebb

tanulócsoportokat alakítsunk ki

a szobabeosztások elkészítésekor, a férőhelyeknek megfelelően az egy

iskolába, az egy évfolyamba, és az egy osztályban tanuló diákokat

próbáljuk egy szobaközösségbe elhelyezni, ill. a tanulók valamint a szülők

kéréseit is igyekszünk figyelembe venni

III. A tanulói jogok gyakorlása, módszerek, eljárások

Diákjaink jogaikat az első tanév megkezdésétől a kollégiumi jogviszony

megszűnéséig gyakorolhatják.

A gyermekek, a tanulók jogait a Köznevelési Törvény határozza meg.

A gyermeknek, a tanulónak joga, hogy nevelési, illetőleg nevelési-oktatási

intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák,

66

életrendjét, tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő beépítésével, sportolási,

étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően

alakítsák ki.

A kollégium tiszteletben tartja a diák személyiségi jogait és emberi

méltóságát. E jogának gyakorlása közben azonban a diák nem korlátozhat

másokat jogaik érvényesítésében, nem veszélyeztetheti saját és társai egészségét,

testi és lelki épségét, személyiségfejlődését.

Kollégiumunk tanulói, alanyi jogon használhatják az intézményi

könyvtárat, az internet termet és egyéb szabadidő eltöltését szolgáló helyiséget,

amennyiben a tanuló a használat szabályait megismerte.

A tanulók választhatnak és választhatók a különböző szintű és hatáskörű

diák- önkormányzati szervek tisztségeire. Javaslatot tehetnek a kollégium

életével kapcsolatos kérdésekben.

Hozzájuthatnak tanulmányaik folytatásához és jogaik gyakorlásához

szükséges információkhoz.

Kollégiumunkban az ellátás a napi ötszöri étkezés (reggeli, tízórai, ebéd,

uzsonna, vacsora) kivételével ingyenes.

A Diákönkormányzat, mint legfelsőbb érdekképviseleti szerv:

Kollégiumunk diákönkormányzata képviselőin keresztül az intézményi

Diákönkormányzat munkájában vesz részt. Az Intézményi Diákönkormányzat

végzi a kollégista tanulók képviseletét is. Diákönkormányzatunk

demokratikusan választott testület, mely önkormányzati, érdekképviseleti,

érdekvédelmi, szervező funkciókat lát el.

A Diákönkormányzat célja:

- a diákképviselet és érdekvédelem

- a diákjogok ismertetése, a köznevelési törvényben meghatározott

diákjogok betartása

- a diákok közéleti és szabadidős tevékenységének szervezése

- a diákközélettel kapcsolatos információk eljuttatása a tanulókhoz

- együttműködés a diákokkal, a nevelőtestülettel

- segítés a kollégium hagyományőrző műsorainak megszervezésében

- a kollégium színvonalas működésének elősegítése

67

Jogorvoslati jog gyakorlása

A tanulók egyéni problémáikkal a nevelőtanárokhoz, a kollégium

vezetőjéhez, igazgatóhoz bármikor közvetlenül fordulhatnak. Az egyes

tanulócsoportok képviselői az őket érintő kérdésekben kéréseikkel vagy

panaszaikkal elsődlegesen a csoportvezető nevelőtanárokhoz forduljanak.

A kollégium bármely tanulójának joga van személyesen megkeresni panasz

vagy sérelem esetén a kollégium vezetőjét, az intézmény igazgatóját.

Diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal tartunk, melyeken

diákjaink előterjeszthetik – a kollégium színvonalasabb működése érdekében

megfogalmazott – észrevételeiket, ötleteiket.

Kérdezés és az érdemi válasz rendje

A tanulónak joga van kérdést intézni a kollégium vezetőihez és

pedagógusaihoz, s arra a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ

kell kapnia.

A véleménynyilvánítási jog gyakorlása

A tanulók joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával véleményt

nyilvánítsanak – személyesen vagy képviselőik útján – a kollégiumi élet minden

kérdéséről, továbbá az őket nevelő-oktató pedagógus munkájáról. A kollégium

életét érintő változásokról, a jelentős eseményekről a tanulókat

nevelőtanáraikon, diákvezetőiken illetve alkalmanként a kollégiumi faliújságon

keresztül tájékoztatjuk.

IV. A tanulói kötelességek teljesítésének szabályai

a) A legfontosabb kötelesség saját maguk és társaik testi és lelki egészségének

óvása, védelme.

A kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai, a diáktársak, a

kollégiummal kapcsolatba kerülők emberi méltóságának és jogainak tiszteletben

tartása.

Minden tanulónak kötelessége, hogy

- rendszeres munkával, fegyelmezett magatartással képességeinek

megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelezettségeinek;

- részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon;

68

- a kollégiumi programokat részesítse előnyben egyéni

elfoglaltságaival szemben;

- horvát nemzetiségi önkormányzati fenntartású kollégium

növendékeként tartsa tiszteletben a horvát nemzeti és nemzetiségi

értékeket és tiszteletteljes magatartással, aktívan vegyen részt a

nemzetiség kultúrájával, identitásával kapcsolatos alkalmakon,

rendezvényeken;

- a kollégium programja szerinti horvát nevelési nyelven

kommunikáljon társaival, nevelőivel;

- fegyelmezett magatartással együttműködjön a kollégium tanáraival;

- tanulótársai tanuláshoz, pihenéséhez való jogát tiszteletben tartsa;

- a nevelőtestülettől, a nevelőtanároktól vagy az általuk

megbízottaktól kapott feladatokat lelkiismeretesen ellássa;

- önként vállaljon feladatot a közjó és a kollégium érdekében;

- fegyelmi ügyekben felelősségteljes magatartással segítse a

nevelőtestület munkáját;

- az általános emberi és horvát nemzeti/nemzetiségi értékeket

képviselje az intézmény területén kívül is /viselkedésével,

öltözködésével, beszédével stb./;

- megjelenése (öltözete, hajviselete, ékszere) legyen tiszta, ápolt,

ízléses, szélsőségektől mentes.

b) A kötelező és választható kollégiumi foglalkozásokon, diákkörökön való

aktív részvétel.

A kollégiumi előadásokon és ünnepélyeken minden diáknak kötelessége,

hogy alkalomhoz illő ünnepi viseletben jelenjen meg és tiszteletteljesen

viselkedjen.

c) Az elemi egészségügyi szabályok betartása. Taneszközeik és saját

ruházatuk, a lakószobák és a közösen használt helyiségek és eszközök rendben

tartása, a kollégium épületének és környezete rendjének megóvása.

A tanuló kötelessége, hogy megőrizze, illetőleg az előírásoknak

megfelelően kezelje az általa használt kollégiumi eszközöket, berendezési

tárgyakat, óvja az intézmény létesítményeit, felszereléseit. A tanuló illetve a

szülő kötelessége szándékos károkozás és rongálás esetén a kártérítés.

Étkezési térítési díj befizetése minden hónapban a megjelölt időpontban.

A távolmaradások, hiányzások bejelentése a Házirendben foglaltak szerint

a szülő illetve a gondviselő által.

A balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályok betartása.

69

V. A kollégium rendje

A kollégium napirendje (rendkívüli alkalmaktól eltekintve)

Ébresztő 630

Reggeli kiadása 630 – 730

Szobaellenőrzés 730

Ebéd - iskolai órarend és beosztás szerint – 1430 -ig

Kimenő 1545-ig

Tanóra 1600 – 1830

Vacsora 1830 – 1910/1910 – 1930

Kötött, ill. szabad programok 1930 – 2130

Takarodó 2200

A tanórák rendje

A délutáni tanórák ideje alatt az egész házban szigorú szilencium van, és

erre különös gonddal ügyelünk.

A tanórák ideje alatt lehetőség szerint tanulószobákban tanulnak a diákok.

A tanórára szólító csengetésre a kollégisták elfoglalják a helyüket és

felkészülnek a tanulásra. A tanóra ideje alatt a csoportvezető tanár csoportjánál

ügyeletet tart. A 10. és 11. évfolyamosok közül azok a tanulók, akiknek

tanulmányi átlaga 4,5 felett van, a hálószobákban tanulhatnak, ettől eltérni csak

csoportvezetői engedéllyel lehet. A kötelező tanóráról távol maradni csak a

csoportvezető nevelő, annak távollétében az ügyeletes tanár engedélyével lehet.

Iskolai, ill. osztályszintű foglalkozásokon osztályfőnök vagy szaktanár által

aláírt írásos kérvénnyel, a rendszeres edzéseken a testnevelő tanár aláírásával,

egyéb kollégiumon és iskolán kívüli elfoglaltság esetén (Pl.: autóvezetési

tanfolyam, tánc, magánórák, tanfolyamok stb.) a foglalkozást vezető személy és

a szülő aláírásával érvényesített kikérővel lehet csak részt venni.

Ha a tanuló érvényes kikérővel rendelkezik, ám nem a megnevezett

kollégium kívüli foglalkozásra megy, fegyelmi vétséget követ el.

A végzősök (kivéve az elégtelenre állókat) a hálószobában tanulhatnak.

Azok a tanulók, akik engedéllyel a hálószobájukban tanulhatnak, kötelesek a

tanóra idejét az iskolai órákra, illetve a vizsgákra való felkészülésre fordítani.

Amennyiben a felsőbb évesek tanulmányi eredménye jelentősen elmarad a

képességükhöz elvárható teljesítménytől, a tanórát ismét a tanulószobán illetve

a csoportvezető által kijelölt helyen kell tölteniük.

Kollégiumunkban villanyoltás után (2200 után) az ügyeletes nevelő

engedélyével a kijelölt helyen lehet tanulni. Ez a lehetőség azokra a diákokra

vonatkozik, akik tanulmányi kötelezettségeiknek önhibájukon kívül nem tudtak

70

eleget tenni a tanóra ideje alatt. A végzősök nevelőtanárukkal külön egyeztetik a

késő esti tanulást.

A szolgálat rendje

A kollégiumban a napirend és a házirend pontos betartására, a kollégium

rendjére elsősorban az adott napon szolgálatot teljesítő nevelők és a felelős

diákok ügyelnek.

Postai küldemények átvételének rendje

Értékposta: pénz, csomag, ajánlott levél csak személyesen, aláírás után,

kézbesítési díjjal terhelt küldemény csak a kézbesítési díj megfizetése után

vehető át a portán. Levelek személyesen vehetők át a portán.

A mobiltelefon és a laptop használatának rendje

A mobiltelefon és a laptop használatát lehetővé tesszük azzal a feltétellel,

hogy ez a kollégiumi foglalkozások rendjét és a tanulók pihenését nem

zavarhatja. A tanórákon, a foglalkozásokon, a kollégiumi rendezvényeken,

takarodó után a mobiltelefon használata tilos.

Ha a tanuló a fent említett eszközöket nem a házirendben előírtak szerint

használja, a nevelőtanár ezeket a tárgyakat elveheti és a szülőnek a kollégiumban

történő látogatása alkalmával visszaadja.

Az étkezések rendje

Az étkezések ideje a napirendben feltüntetett időpontban van. Ettől eltérő

időpontban étkezést kérni csak tanári vagy élelmezésvezetői engedéllyel lehet.

Kollégiumunkban az étkezések önkiszolgáló rendszerben történnek. A

felhasznált edényeket az önkiszolgáló étkezés követelményeinek megfelelően

kell leadni. Edényt és ételt a lakószintekre felvinni tilos, ettől eltérni csak tanári

engedéllyel lehet.

Az iskolából visszaérkező diákoknak táskájukat fel kell vinni étkezés előtt

a szobájukba, mert az ebédlő előtti részen hagyott táskákért és egyéb személyes

tárgyakért a kollégium nem tud felelősséget vállalni.

Étkezések után a tanulók külön felszólítás nélkül is kötelesek felmenni saját

térfelükre.

71

Az iskolába vonulás rendje

Távozás előtt a hálószobákban rendet kell rakni, melyet a nevelőtanár

ellenőriz.

A kollégiumot elhagyni úgy kell, hogy az iskolába érkezés kellő időben

megtörténjék. Amennyiben az iskolából visszajelzés érkezik késésről, az

ügyeletes nevelő értesíti a szülőket. Bármilyen okból a kollégiumban

maradóknak legkésőbb a reggeli végéig (07:30-ig) jelentkezniük kell az

ügyeletes nevelőnél, be kell írniuk a kollégiumban maradás okát az arra kijelölt

füzetbe. A tanítási idő alatt az iskolából, egyéb helyről (orvos, vizsga, stb.)

visszaérkezett tanulóknak jelentkezni kell a portán szolgálatot teljesítő

dolgozónál, majd az ügyeletes nevelőtanárnál, vagy a kollégiumvezetőnél.

A kimenők rendje

Kollégiumunk napirendjének megfelelően a kimenőről negyed órával a

tanórák megkezdése előtt kell beérni. A délutáni programra csak abban az

esetben kell engedélyt kérni (elsősorban a csoportvezető tanártól, távollétében az

ügyeletes tanártól), ha a kimenő előreláthatólag belenyúlik a tanórába.

A kollégiumon kívüli programokon résztvevő diákok a kollégiumból való

távozás előtt kötelesek beírni a távozás okát, idejét és nevüket a portán található

ún. „kimenő” füzetbe. A visszaérkezést ugyanebbe a füzetbe aláírással kell

igazolni.

Az ügyeletes nevelő ellenőrzi a pontos beérkezést.

Pécs (Szombathely) város területét a diákok tanári engedély nélkül nem

hagyhatják el.

Azok a tanulók, akik betegség miatt nem mentek iskolába, és nem utaztak

haza, a kollégiumot csak tanári engedéllyel hagyhatják el.

A látogatók fogadásának rendje

Látogatókat a diákok a mindenkori délutáni kimenő ideje alatt fogadhatnak

a portánál lévő fogadóban. Ettől eltérő időpontban látogatók fogadása csak

nevelőtanári engedéllyel lehetséges.

Látogatók az emeleti részekre csak az alábbi alkalmakkor mehetnek fel:

- kollégiumba való beköltözés és kiköltözés napján,

- szülői értekezlet és fogadóórák alkalmával,

- ballagáskor,

- a csoportvezető nevelők vagy a kollégiumvezető engedélyével rendkívüli

alkalmakkor.

72

A TV és videó használatának, mozi látogatásoknak rendje

A televízió-műsorok, a videofilmek, a moziműsorok megtekintése a

tanulmányi eredmény, a magatartás valamint a közvetítésre kerülő műsor

tartalmának függvénye. Így a jó ízlést, az alapvető emberi értékeket sértő műsor

megtekintését a pedagógusok megtilthatják.

A tanórák alatt televízió- és video nézés nem engedélyezhető. Ettől

érvényesen eltérni rendkívüli esetben a csoportvezető tanár engedélyével

lehetséges.

Ha a műsor időtartama a villanyoltás utáni időbe is belenyúlik, az éjszakai

ügyeletes tanártól kell engedélyt kérni a megtekintésre.

Mozi látogatásra engedélyt a csoportvezető tanártól kell kérni. Általában a

legkésőbb 18 órakor kezdődő előadás megtekintésére van lehetőség. A 18 órakor

kezdődő előadások megtekintésére csak a kollégiumvezető adhat engedélyt.

Egyéb szórakoztató eszközöket (rádió, magnetofon, CD lejátszó stb.),

melyek megfelelnek a balesetvédelmi és érintésvédelmi előírásoknak, szabadidő

alatt, mérsékelt hangerővel lehet hallgatni, hogy az épületben a tanulók egymást

ne zavarják, valamint a nyitott ablakok miatt a szomszédokat se zavarja a

számukra valószínűleg érdektelen hanganyag.

A tanulók által használt helyiségek rendje

Mindennek van rendje: az életnek, a természetnek, a napoknak, az

ünnepeknek, a léleknek stb... A rend ritmust teremt az életünkben, segít

eligazodni és ez által biztonságot és nyugalmat ad.

Valamennyi helyiség rendjére, tisztaságára gondosan vigyázni kell. A közös

helyiségeket a helyiségre vonatkozó előírásoknak megfelelően kell használni.

Különösen ügyeljünk az energia- és víztakarékosságra (fürdőszoba,

mosókonyha, stb.).

Bármilyen nemű meghibásodás esetén azonnal jelzést kell tenni az

ügyeletes tanárnak. Fegyelmezett magatartással törekedni kell a balesetek

megelőzésére.

Étkezés az ebédlőn kívül is a higiénés szabályok betartásával (tálca,

szalvéta) történik, melynek feltételeiről mindenki maga gondoskodik. A

romlandó élelmiszerek hűtőszekrényben tárolandóak, a tanulók kötelessége

élelmiszereik szavatossági idejének ellenőrzése.

A hálószobákban és a közös helyiségekben – különösképpen távozások előtt

– mindig rendet kell rakni. Iskolába indulás előtt a hálószobákban az asztalokról,

a székekről és az ágyakról mindent el kell tenni, az ágyakat be kell vetni és

általános rendet kell rakni. Ezt az ügyeletes nevelő minden reggel ellenőrzi. A

szekrényekben, személyes tárgyak közt rendet tartani mindenkinek saját

kötelessége, s ezt a csoportvezető nevelőtanár hetente egy alkalommal ellenőrzi.

73

Rosszullétet a csoportvezető tanárnak vagy az ügyeletes tanárnak azonnal

jelezni kell.

A másik nem lakórészére felmenni csak a két ügyeletes tanár engedélyével

lehet. A diákok egymás szobáiba csak az ott lakók vagy a nevelőtanár

engedélyével léphetnek be.

A kollégium egész területén a dohányzás és nyílt láng használata tilos! A

kollégiumba alkohol, drog behozatala, ill. fogyasztása szigorúan tilos!

A közösségre, az egyén testi- és lelki egészségére, fejlődésére káros

magatartások megítélése

A közösségre, az egyén testi- és lelki egészségére káros magatartás –

különös tekintettel a dohányzásra, az alkoholfogyasztásra, a drogfogyasztásra, a

lopásra, a testi- és lelki erőszak elkövetésére, mások egészségének

veszélyeztetésére – nevelőtestületi meghallgatást von maga után. A

nevelőtestületi meghallgatás lefolytatása után a nevelőtestület és a

diákönkormányzat fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezheti.

A fizikai erőszak azonnali kizárást eredményez, ebben az esetben fegyelmi

eljárásra nem, csak büntetőjogi felelősségre vonásra kerül sor.

A felsorolt tiltott magatartásformák a kollégium által szervezett külső

rendezvényeken, programokon is súlyos jogkövetkezménnyel járnak, fegyelmi

eljárás megindítását eredményezhetik. E szigorúság növendékeink védelmét

szolgálja.

Az alapvető illemszabályok és erkölcsi normák betartása a kollégiumon

kívül is kötelessége az intézménnyel tanulói jogviszonyban álló tanulónak.

A kötelező kollégiumi foglalkozásokról való késés és távolmaradás, a

kimenőről való késedelmes visszaérkezés elmarasztalást vonhat maga után. A

nevelőtestület és a diákönkormányzat kezdeményezheti ezek alapján fegyelmi

eljárás megindítását.

74

VI. A tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének irányelvei

A tanulók jutalmazásának irányelvei

Az eljárás neve Az értékelés

alapja

Az értékelés

alanya

(aki értékel)

Az értékelési

gesztus

módja,

lényege

Nevelőtanári,

csoportvezetői

Eredmények

eléréséhez,

közösségért

végzett

tevékenységhez

kötött

nevelőtanár szóban és

írásban

Kollégiumvezetői

dicséret

Közösségi

rendezvényeken

való részvételért,

elért

eredményekért

kollégiumvezető írásban

Igazgatói dicséret Közösségi

rendezvényeken

való részvételért,

versenyeken elért

eredményekért

Igazgató írásban

Nevelőtestületi

dicséret

Az intézmény

kiemelkedő

színvonalú

képviseletéért,

kiemelkedő

teljesítményért

nevelőtestület írásban

Év végi dicséret Tartósan

kiemelkedő

teljesítményért

kollégiumvezető,

nevelőtestület,

diákönkormányzat

oklevéllel

Év végi

tárgyjutalom

Példamutató,

tartósan

kiemelkedő

teljesítményért

kollégiumvezető,

nevelőtestület,

diákönkormányzat

közgyűlésen

75

Elmarasztalások

Az eljárás neve Az értékelés

alapja

Az értékelés

alanya

(aki értékel)

Az értékelés

módja

Nevelőtanári,

csoportvezetői

Egyszeri és

ismétlődő mulasztás

és

kötelezettségszegés

nevelőtanár írásban

Kollégiumvezetői

figyelmeztetés

Ismétlődő

mulasztás,

kötelezettségszegés,

vagy súlyos

magatartási vétség

kollégiumvezető írásban

Igazgatói

figyelmeztetés

Ismétlődő

mulasztás,

kötelezettségszegés,

vagy súlyos

magatartási vétség

Igazgató írásban

Nevelőtestületi

elmarasztalás

Ismétlődő

mulasztás, súlyos

kötelezettségszegés,

kirívó magatartási

vétség

nevelőtestület írásban

Fegyelmi eljárás Fegyelmező

intézkedések

eredménytelensége,

súlyos

kötelezettségszegés,

kirívó magatartási

vétség

Fegyelmi bizottság

(szülő,

diákönkormányzat,

nevelőtestület,

iskolai

osztályfőnök)

Megrovás

Szigorú

megrovás

Kizárás

76

VII. A kollégium munkarendjével kapcsolatos szabályok

A tanulók fogadásának, hazautazásának rendje

A kollégium a tanítási napokat megelőzően, általában 17 órától fogadja a

visszaérkező tanulókat. Visszaérkezés után a kollégiumot csak tanári engedéllyel

lehet elhagyni.

Hazautazások péntekenként vagy iskolai szünet előtti napokon 16 óráig

történnek. A hazautazások alkalmával mindenki önállóan készül fel a következő

napi tanítási órákra. Vasárnap illetve a visszaérkezés napján, tanulás címén

fennmaradást csak kivételes esetben lehet kérni.

A hétvégi hazautazásokról este 20 óráig kell visszaérkezni a kollégiumba.

Ettől eltérni a következő esetekben van lehetőség:

a 20 és 21 óra közötti és az állandó hétfő reggeli visszaérkezést csak szülői

kérés alapján engedélyezi a csoportvezető tanár

egyedi alkalmakkor, a hétfő reggeli visszaérkezést a szülő írásbeli

kérelmével vagy telefonhívásával kell a csoportvezető tanárnál jelezni.

A hétközi hazautazásra a csoportvezető tanártól, távollétében az ügyeletes

tanártól kell engedélyt kérni. A hazautazásra, az írásos szülői engedély előzetes

bemutatásával, vagy rendkívüli esetben szülői telefonhívás, e-mailes

megerősítés után kerülhet sor.

Rendkívüli esetben mód van az írásos engedély utólagos bemutatására.

Indokolatlan jogcím esetén a csoportvezető tanár a tanuló hétköznapi

hazautazási kérelmét elutasíthatja.

Az étkezési térítési díj

Az étkezési térítési díjakról a Fenntartó határoz. A díjkedvezményben

részesülők körét az intézmény a jogszabályi előírásoknak megfelelően állapítja

meg.

Az étkezési térítési díjakat havonta előre, általában a hónap második

hetében kell fizetni készpénzben a gazdasági ügyintézőnek, vagy bankszámlára

történő utalással. Ettől eltérő időpontban is történhet a díjbeszedés, de ez mindig

előre jelzett, a kollégium hirdetőtábláján is közzé tett időpontban történik.

A napi étkezés a hiányzást megelőző napon 8-ig mondható le. 8 óra után érkező

lemondást csak 2 nap múlva tudjuk figyelembe venni. A napi étkezés csak

egyben mondható le. Az étkezés személyesen vagy az intézmény telefonján

mondható le, az intézmény pénztárában. Be nem jelentett hiányzás esetén a

szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. A lemondott étkezések

a következő befizetéskor kerülnek jóváírásra. Az étkezésből való ki- és belépést írásban kell jelezni.

77

Ha a tanuló kollégiumi jogviszonya megszűnik, akkor az utolsó

kollégiumban töltött napon a szülőnek a gazdasági ügyintézőnél a tanuló

étkezéssel kapcsolatos tartozását, illetve esetleges túlfizetését rendeznie kell.

Rosszullét, betegség esetén teendők:

A kollégiumban megbetegedett tanulók, a rosszullétet, betegséget a

csoportvezető vagy távolléte estén az ügyeletes tanárnak kötelesek jelezni. A

tanár a tanulót ellátás után orvoshoz irányítja. Az orvos által betegnek

nyilvánított tanulók a betegség időtartamára otthonukba távoznak. Amennyiben

az orvos vagy a tanár megítélése alapján a tanuló önálló hazautazásra nem képes,

a rosszullétről, betegségről értesíteni kell a tanuló szüleit, akik gondoskodnak

hazaszállításáról. A betegség idejére – kivételesen, ha a tanuló nem utazik haza

– köteles a kollégiumban tartózkodni. A tanuló csak a számára nélkülözhetetlen

gyógyszereit használhatja, erről valamint gyógyszerérzékenységéről tanárát

tájékoztassa.

A hiányzások bejelentésének rendje:

A hétvégi hazautazás alkalmával betegség vagy egyéb ok miatt a

tervezettnél tovább otthon maradók kötelesek bejelenteni távolmaradásukat.

Diákkörök létrehozásának rendje

Diákkör létrehozását a diákok legalább 10 fős csoportja és egy felnőtt

(pedagógus, szülő) együttesen kezdeményezheti. A diákkör megalakítására

vonatkozó írásbeli kérelmet a kollégium vezetőjének kell benyújtani. A

kérelemnek tartalmaznia kell a diákkör létrehozásának célját; a résztvevők

szándéknyilatkozatát; a diákkör munkatervét, a működéshez szükséges

személyi- és tárgyi feltételeket. A diákkör tevékenységének illeszkednie kell az

iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célokhoz.

A kollégium a nyilvántartásba vett diákkör részére biztosítja az ingyenes

helyiséghasználatot. A működés további feltételeinek biztosítását az intézmény

lehetőségeihez mérten támogatja.

A tanulók nagyobb csoportja

A tanulók nagyobb csoportja alatt értendő az egy tanulócsoportnyi diák, a

jogszabály által meghatározott 25 fő.

A tanulók nagyobb csoportja javaslatot tehet minden a tanulókat érintő

kérdésben, így akár a házirend módosítására is.

78

A házirend megismerhetősége

Az egyes tanulócsoportok foglalkozási tervében önálló foglalkozásként kell

szerepeltetni a házirendet.

A házirend 1-1 példányát a portán, a diák-önkormányzatnál, a kollégiumi

nevelői irodában kell elhelyezni.

A házirendből 1-1 példányt kell átadni azoknak, akiknek munkaköréhez

kapcsolódó információt tartalmaz.

A házirend kétoldalas kivonatát minden, az intézményünkkel tanulói

jogviszonyt megkezdő tanuló megkapja.

A házirend érvényesülésének figyelemmel kísérése

A házirend érvényesülését évente 1-1 alkalommal a nevelőtestületi és diák-

önkormányzati ülések tematikájában szerepeltetni kell.

VIII. Egészségvédelmi, baleset-megelőzési, óvó, védő intézkedések

Minden tanuló köteles az előírt óvó, védő intézkedéseket, baleset- és

tűzvédelmi, valamint egészségvédelmi szabályokat betartani és az esetleges

baleseti veszélyekre egymást figyelmeztetni. A csoportvezető nevelőtanárok a

tanév kezdetekor ismertetik a tanulókkal egészségük és testi épségük védelmére

vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásokat.

A tanuló köteles az intézmény vezetőjének vagy nevelőtanárának azonnal

jelenteni, ha észreveszi azt, hogy valamelyik társa megszegi az óvó

rendszabályokat.

Egészségvédelem:

A gyenge vagy rossz közérzetet, betegséget a nevelőtanárnak azonnal

jelezni szükséges!

Ha a nevelőtanár súlyosnak ítéli a diák állapotát, mentőt vagy ügyeletes

orvosi szolgálatot hívhat. A tanuló csak a számára nélkülözhetetlen gyógyszereit

használhatja, erről valamint gyógyszerérzékenységéről tanárát tájékoztassa.

A romlandó élelmiszereket a szobai szekrényben tárolni tilos! A romlandó

élelmiszereket a hűtőszekrényben kell tárolni.

79

Balesetvédelem:

Balesetelhárítási és tűzrendészeti védőberendezéseket megrongálni vagy

önhatalmúlag eltávolítani szigorúan tilos, amennyiben a tanuló ilyet tapasztal,

azonnal jelentenie kell a tanári szobában.

Az esetleges balesetet, még a legkisebb sérülést is köteles az intézmény

vezetőjének vagy az ügyeletes nevelőtanárnak bejelenteni, aki szükség esetén

elsősegélyben részesíti. Ha a sérült olyan állapotban van, hogy jelentést tenni

képtelen, a balesetet az a tanuló köteles bejelenteni, akinek arról közvetlen

tudomása van, vagy először szerez tudomást róla.

A kollégium rendjének biztosítása a baleset megelőzés és elhárítás

szempontjából elengedhetetlen követelmény. A szobák, folyosók bútorait

(heverő, szekrény, asztal stb.) önkényesen átrendezni nem szabad.

A közlekedő „utakat”, átjárókat minden esetben szabadon kell hagyni,

eltorlaszolni nem szabad, ha vizes lesz a padozat, fel kell törölni stb.

Az ablakon kihajolni, párkányra ülni életveszélyes, továbbá az ablakból az

utcára illetve a másik szobába átkiabálni, tárgyat kidobni szigorúan tilos! A huzat

hatására a nyílászárók (ajtó, ablak) becsapódása is balesetet okozhat, előzzük

meg! Lehetőleg „bukóra” állított ablakok mellett szellőztessünk!

Ügyelni kell az ágyak használatára – az ágyneműtartóra különösen.

Elektromos készülékek, egyéni felszerelési tárgyak használati rendje:

A villamos berendezések kapcsolóit, elzárt szerelvényeit felnyitni,

meglazítani, kapcsolókat le vagy felszerelni, a berendezésekhez nyúlni áramütés

veszélye miatt szigorúan tilos! A mikrohullámú sütőt csak a kezelési utasításnak

megfelelően szabad használni.

A villanykapcsolókat csak száraz kézzel szabad megfogni! Hajszárítót csak

száraz kézzel szabad használni a szobában, fürdőszobában nem!! Hibás vagy

nem biztonságos berendezéseket, készülékeket, törött burkolatú kapcsolókat,

dugaszolókat használni tilos! Elektromos készülékbe nyúlni, áram alatt szerelni

tilos!

Elektromos berendezések gyulladása esetén oltásához vizet használni tilos

és életveszélyes! Csak áramtalanítást követően szabad kézi tűzoltó készülékkel

oltani.

Elektromos áram hő hatása alapján működő készüléket – kivéve hajszárítót,

hajvasalót – a tanuló a kollégiumba nem hozhat.

Az engedélyezett elektromos készülékeket minden tanuló a saját

felelősségére használhatja. Az ebből adódó balesetért a kollégium felelősséget

nem tud vállalni. Az esetleges felmerülő károk költségei a szülőt terhelik.

Amennyiben a csoportvezető tanár az eszköz használatát veszélyesnek ítéli,

a tanuló köteles azt a lehető legrövidebb idő alatt a kollégiumból eltávolítani és

80

addig is az üzembe helyezést szüneteltetni. Az eszközök használatánál a

balesetvédelmi előírásokat be kell tartani.

Diákjaink nagy értékű tárgyainak megőrzését a kollégium gazdasági

irodájában biztosítjuk.

Tűzvédelem

A tanuló a tűzvédelmi szabályokat köteles betartani. Tűz esetén azonnal

jelentenie kell azt az ügyeletes nevelőtanárnak, az intézmény vezetőjének!

A tűzriadó jelzését és a levonulás rendjét minden tanulónak ismernie kell,

tűzriadó vagy tűz esetén mindenki viselkedjen fegyelmezetten.

IX. A házirend felülvizsgálata, módosítása, hatálybalépése

A házirendet módosítani kell minden olyan esetben, amikor a jogszabályi

rendelkezések ezt szükségessé teszik.

A házirend módosítását, bármelyik érintett fél (nevelőtestület,

diákönkormányzat, Szülői Szervezet, Fenntartó) kezdeményezheti írásban a

kollégium vezetőjénél. A benyújtott kérelem alapján a kollégium vezetője

elkészíti a házirend tervezetét, ezt követően megszervezi a házirend módosítását,

beszerzi a szükséges jognyilatkozatokat és benyújtja a fenntartónak

jóváhagyásra.

A házirendet módosítani kell minden olyan esetben, amikor a jogszabályi

rendelkezések ezt szükségessé teszik.

A házirendet, a fenntartó általi jóváhagyását követően a

kollégiumvezető/igazgató kihirdeti, ezzel egyidejűleg a korábbi házirend

hatályát veszti. A házirend a fenntartó jóváhagyása után lép hatályba.

A házirendben nem szabályozott kérdésekben az általános európai értékrend

valamint a nevelőtestület utasításai és tanácsai szolgáljanak útmutatóul!

Kelt, 2018. augusztus 27.

………………………………………..

Győrvári Gábor Zoltán, igazgató