MISKOLCI EGYETEM

ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR

KÖZIGAZGATÁSI JOGI TANSZÉK

E-KÖZIGAZGATÁS MAGYARORSZÁGON

SZERZŐ: KOVÁCS PETRA

TAGOZAT: LEVELEZŐ

KONZULENS: DR. TURKOVICS ISTVÁN

EGYETEMI TANÁRSEGÉD

MISKOLC

2013

UNIVERSITY OF MISKOLC

FACULTY OF LAW

DEPARTMENT OF PUBLIC ADMINISTRATION LAW

DIGITAL GOVERNMENT IN HUNGARY

AUTHOR: PETRA KOVÁCS

LAWYER

PART-TIME COURSE

CONSULTANT: ISTVÁN TURKOVICS, PHD

INSTRUCTOR

MISKOLC

2013

1

TARTALOMJEGYZÉK

TARTALOMJEGYZÉK.......................................................................................1

I. BEVEZETÉS ..................................................................................................... 3

II. FOGALMI HÁTTÉR: AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM...................... 5

1. Az információs társadalom és az Európai Unió.............................................................8

2. Az információs társadalom megjelenése Magyarországon.........................................14

III. AZ E- KÖZIGAZGATÁS ELMÉLETI HÁTTERE..................................... 22

1. E-közigazgatás Magyarországon...................................................................................22

a, Az EU elvárásai az elektronikus szolgáltatás kialakításában ......................................25

b, Az elektronikus ügyintézési általános szabályozása .....................................................27

2. Elektronikus aláírás........................................................................................................28

a, Történeti háttér .............................................................................................................30

b, Törvényi háttér..............................................................................................................32

IV. ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS MAGYARORSZÁGON, AVAGY

AZ E-KÖZIGAZGATÁS GYAKORLATI MEGVALÓSULÁSA ................... 35

1. Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat ...................................................................35

2. Kormányzati Portál ........................................................................................................36

3. Kormányzati Ügyfélszolgáltató Központ......................................................................37

4. Ügyfélkapu.......................................................................................................................38

5. Hivatali kapu...................................................................................................................39

V. KÖZIGAZGATÁSI REFORM EREDMÉNYE ............................................ 41

1. Az egyablakos rendszer bemutatása .............................................................................41

2. Kormányablakok, avagy az egyablakos rendszer gyakorlati megvalósulásai ..........44

a, Kormányablak honlapja ...............................................................................................45

b, Kormányzati Ügyfélvonal .............................................................................................46

c, Tapasztalatok az új rendszerről, az állampolgárok visszajelzései................................47

3. Járási rendszer kialakítása ............................................................................................48

VI. E-KÖZIGAZGATÁS: AGGÁLYOK ÉS KÉTELYEK- E SECURITY...... 51

1. Az adatvédelem és az adatbiztonság .............................................................................51

2. Adatkezelés ......................................................................................................................54

3. A dokumentum- és az információkezelés lehetséges problémái .................................56

2

VII. ÖSSZEGZÉS............................................................................................... 60

HIVATKOZOTT IRODALOM.......................................................................... 62

Szakirodalmak ....................................................................................................................62

Weboldalak..........................................................................................................................63

Jogszabályok........................................................................................................................64

FELHASZNÁLT IRODALOM.......................................................................... 66

ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK................................................................... 67

Ábrajegyzék.........................................................................................................................67

Táblázatjegyzék ..................................................................................................................67

MELLÉKLETEK................................................................................................ 68

Ábrák ...................................................................................................................................68

Táblázatok ...........................................................................................................................72

3

I. BEVEZETÉS

A világ folyamatos fejlődésben van, ezek a fejlődések változások sorát idézik elő a

társadalomban, a politikában, az államok minden területén. Persze ebből a folyamatból

hazánk se maradhat ki, előbb vagy utóbb a világban történő változások Magyarországot

is elérik. Ez történt például, amikor megszületett az elektronikus aláírásról szóló 2001.

évi XXXV. törvény, ami dolgozatom alapelemének számít. Az előbb említett példán

kívül még számos információs társadalom kialakulását megalapozó momentum alakult

ki hazánkban. Ezek mindegyikében közös az, hogy mindennek a kiindulópontját az

információs társadalom térhódítása jelenti, ezen belül is maga az internet1, mely az

infokommunikációs eszközök (továbbiakban: IT eszközök) használatában mutatkozik

meg. Így ahogy Magyarországon teret hódított az információs társadalom, úgy szép

lassan az összes területre beférkőzött, így persze elérte a jog területét is, főképpen a

polgári jogi ügyletekre és a közigazgatásra gondolok. Engem az utóbbi ragadott meg

annyira, hogy dolgozatot készítsek belőle. Így született meg az információs társadalom

és a közigazgatás összefonódásából, az elektronikus közigazgatás (továbbiakban: e-

közigazgatás), amit már gyakorlatban is megvalósulásaiban megismerhettek a magyar

állampolgárok. Véleményem szerint az e- közigazgatás és a különböző módozatai

jelentik a jövőt, így úgy vélem, mindenképp foglalkozni kell ezzel a témával.

Úgy vélem, hogy még mielőtt az e-közigazgatás témáját részletezném, mindenképp

fontos a fogalmi hátterét tisztázni, hiszen mint mindennek ennek is van egy kialakulási

folyamata és vannak olyan momentumai, melyeket érdemes megismerni még mielőtt a

konkrétumokat demonstrálnám. Így e dolgozat keretein belül megpróbálom felvázolni e

folyamat kialakulását az információs társadalom megjelenésétől az e-közigazgatás és az

elektronikus aláírás kialakulásán keresztül, egészen gyakorlati megvalósulásukig, ami

az elektronikus központi rendszer (továbbiakban: KR) kiépítését jelenti. Végül egyfajta

kitekintésként írnék a magyar közigazgatás jövőjének modelljéről, az egyablakos

rendszerről, amely 2011. január. 3-án kezdte meg működését. Emellett bemutatnám

1 Az internet az egész Földet behálózó számítógépes hálózat, digitális rendszer. Mára már hazánkban is igen elterjedté vált. Az internet kifejezés alatt nem értünk mást, mint egy világméretű több ezer számítógépes hálózatot, melyet több tíz millió ember használ világszerte. Az internet egy világméretű információs hálózat, amely sok összekapcsolt számítógépet tartalmaz, a személyi számítógépektől kezdve a több millió dolláros szuperszámítógépekig. A számítógépeket működtető operációs rendszerek is széles skálán mozognak. Előfordulnak Windows alapú rendszerek, és nagy számban találkozhatunk Unix operációs rendszerrel működőkkel, ami azonban ezekben a számítógépekben közös az nem más mint, hogy mindannyian az internet nyelvén kommunikálnak egymással. Ez a nyelv – szaknyelven protokoll – az ún. Transmission Control Protocol/Internet Protocol (átviteli vezérlő protokoll/internet protokoll, rövidítése: TCP /IP).

4

röviden a járásokat, ami az egyablakos rendszert követően, ebben az évben vezettek be

a magyar közigazgatásban. Persze, erről még csak csekély információink vannak, de

úgy gondolom e téma kapcsán ez elkerülhetetlen.2

2 A dolgozat 2013. májusi hónappal lezárult, ebből az okból az ezután hozott jogszabályok, változások nem szerepelnek szakdolgozatomban.

5

II. FOGALMI HÁTTÉR: AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM

Az információs társadalom egy igazi kulcsfogalomnak számít a mai világban. E

definíció alapját voltaképpen a tudomány és az általa kialakult fejlesztések, felfedezések

adják, melyeket a negyvenes és az ötvenes évekhez köthető. Az első ilyen rendkívüli

újításoknak az első elektronikus-digitális számítógép számított. De további mérföldkő

volt 1947-ben William Shockley, John Bardeen és Walter Brattain által létrehozott

tranzisztor, majd a DNS szerkezetének feltárása és az ENIAC megépítése, mely

megnyitotta a kapukat a számítógépes világ felé az ipar, a tudomány és az üzleti élet

számára.

Az információs forradalom hatására ezáltal az emberek élete, mindennapjai,

térszemléletük és az időszemléletük is megváltozott. Azonban mindezek mellett a belső

viszonyokban is változások figyelhetőek meg.

Az információs társadalom azon fogalmak közé tartozik, melyekre többféle

meghatározás alakult ki, amelyek különböző korokhoz és különböző emberekhez

köthetőek. Ezt részletezném a továbbiakban, ezzel megpróbálok rávilágítani arra a

tényre, hogy mennyire jelentős az információs társadalom jövőnkre nézve.

Komenczi Bertalan könyvében összefoglalja az információs társadalom ismérveit,

ezek a következők:

− folyamatosan változó képlékeny társadalom;

− erős technikai determinizmus érvényesül;

− globális világgazdaság társadalma, a termelésben virtualizálódás és

dematerializálódás megy végbe;

− hálózati társadalom;

− tudásalapú és tanuló társadalom;

− információval telített társadalom;

− planetáris társadalom;

− megnövekednek a társadalmi különbségek és kialakul az ún. Castells-féle

negyedik világ, ezt a világot azok az emberek alkotják, akik rendelkeznek

digitális írástudással, az önátprogramozás képességével.3

3 Komenczi Bertalan: Információ és társadalom. Eger, EKF Líceum Kiadó, 2002, 156-158.

6

Véleménye szerint, ha ez a nyolc kritérium teljesül, akkor információs társadalomról

beszélünk. Az információs társadalom fogalmát sokan, sokféleképpen megfogalmazták,

de a szakirodalmak szerint a legátfogóbb meghatározás Z. Karvalics László nevéhez

fűződik, aki Visszaút nincs? Az információs társadalom fogalomtörténetéhez című

tanulmányában definiálja a következőképpen:

„…sokszor egészen más szószerkezetet választanak: az információs társadalom,

(information society) mellett gyakran feltűnik az információs forradalom

(information revolution), az információs korszak (information age), a társadalom

informatizálása/ számítógépesítése (l’informatisation/ computerisation de la

société), az információorientált társadalom (information-oriented society), a

>>kibertársadalom<< (ciber-society), a tudástársadalom (knowledge society), a

tanuló társadalom (learning society) és szekérderéknyi szellemes társuk.”(Z.

Karvalics László, 1998, 30.)

Az információs társadalom definíciójának akadémiailag elfogadott meghatározása,

magyarázata Manuel Castells nevéhez kötődik, aki az információs társadalmat a

hálózati társadalommal azonosítja. Általa megszületik az információs társadalomkutatás

értelmezési kerete. Mindezt a háromkötetes The Information Age – Az információs

korszak – című művében részletezi. Véleménye szerint a hálózati társadalom a

társadalmi hálózatok fogalmát fedi le. E el kellett telnie egy időszaknak ahhoz, hogy

Castells trilógiája leváljon a szociológia vonaláról.4 2002-ben Pintér Róbert az

Információs Társadalom és Trendkutató Központban (továbbiakban: ITTK) tartott

beszélgetésen5 kifejtette Manuel Castells elméletét, és értelmezése szerint Castells

trilógiájában a társadalom egészének átalakulásáról beszélt, amelyben a két technológia

az információs és a kommunikációs technológia (továbbiakban: ITK) játszik jelentős

szerepet. Termelési alapjait az új gazdaság - network economy- képezi, amit Castells

szerint információs, globális, illetve e kettő együttes érvényesülése jellemzi. A gazdaság

információs, itt a szereplői versenyképességen, a profitibalitáson van a hangsúly, míg a

másik jellemzőnél a termelési, fogyasztási tevékenységeken és összetevőkön van a

4 http://www.ittk.hu/web/docs/klub/vitaind1.pdf, 2011-03-08. 5 Az ITTK műhelybeszélgetéseket tartott, erre a beszélgetésre 2000. október 19-én került sor.

7

hangsúly. E kettő érvényesülése az információs hálózatban zajlik. Létrejöttét az 1970-es

évektől datálják, amikor az információs technológiai forradalom zajlott.6

Az új gazdaság mellett megjelenik az új szervezőelv, ami a hálózatiság - network-,

eszerint, aki benne van a hálózatban, része a társadalomnak, az létezik, míg, aki nincs

benne az pedig nem létezik. Itt az ember én központú, azaz Self, amit a helyhez

kötöttség jellemez. Az új erő a Self és a Net7 szembeállításából ered, ez szervezi meg

voltaképpen a társadalmat. Az én –hálózat dichotómia, amely szerint a társas

kapcsolatok és a technikai újítások összefüggnek és közöttük valamilyen dialektikus

kapcsolat áll fenn, tehát a társas kapcsolathálózat függ a technikától.8

A valós tér helyett az áramlás tere - space of flows- dominál, tehát a hálózat tere, amely

keretein belül olyan értékek vannak, amelyek fontosak (pénz-paripa-fegyver). A

társadalmi feszültségeket a társadalmi mozgalmak jelenítik meg, melyet a hagyományba

való zárkózottsággal és a világgal szembeállítja a technológiát, és a kultúrát. A

feszültségeket létrehozhatja még az új globális bűnöző gazdaság -global criminal

economy-, ami egyes államokban összefonódik a legális politikai erőkkel. Ez végső

soron fenyegeti a globalizálódó világ egészét. Összességében szerves részét, alapját

képezi az új információs technológiának a globalizáció. Ezáltal ténnyé formálódik az,

hogy az információs forradalom és a globalizáció elválaszthatatlanok egymástól.

Castells az információs társadalom új módjára világít rá, melyben a kiemelkedő

szerepet az információs hálózatba szervezett előállítása és tárolása kapja. Ő voltaképpen

egy új társadalmi együttélési módról beszél, mely szerint a társadalmi szerkezet,

struktúra változik meg, tehát az emberek közötti kapcsolatrendszer átalakulásáról

beszél. A hálózattal pedig leírhatók az emberek közötti kapcsolatok. Felmerül az a

kérdés, hogy vajon ha egy új társadalmi együttélésről van szó, akkor ennek a

gyakorlatban milyen jelei vannak, milyen módon jelenik meg. Pintér Róbert kielégítő

választ ad erre a kérdésre, hiszen ő két tényező jelenlétéhez köti. Szerinte az új

társadalmi együttélés módjának gyakorlati megnyilvánulásai a következők: mennyiségi

változások minőségileg is változást eszközölnek, az új dolgok mellett, a régi dolgok is

új módon működnek.

6 http://www.artefaktum.hu/ipis/pinter.rtf., 2011-03-11. 7 Pintér Róbert a Net elnevezést a Hálózat értelmében használja. (http://www.artefaktum.hu/ipis/pinter.rtf., 2011-03-11.) 8 http://www.artefaktum.hu/ipis/pinter.rtf., 2011-03-11.

8

„Akkor beszélhetünk igazoltan egy új társadalmi együttélési módról, ha a

mennyiségi változások pl. több számítógép, több TV csatorna, több információ

áramlása minőségileg is megváltoztatja az emberek közötti társadalmi viszonyt.

Ha nem csak, hogy új dolgok jelennek meg pl. a dotcom cégek a gazdaságban -

ettől még nincs új gazdaság, csak a régi gazdaságban jelenik meg néhány új

szereplő -, hanem, hogy a régi dolgok is új módon kezdenek el működni, azaz a

társadalom együttélésének megváltozik a megszokott logikája (értsd kultúrája,

szokásai, normái, politikai rendszere, termelési rendszere etc.).”9

Ezek szerint, ha ez a két tényező jelen van, akkor beszélhetünk információs

társadalomról. Az információs társadalomra az elmúlt évektől kezdve egyre nagyobb

hangsúlyt fektetnek, ezt bizonyítják a létrejött EU stratégiák10 is.

1. Az információs társadalom és az Európai Unió

Az információs társadalom mára a szakpolitikák egyik kiemelkedő területe lett,

amely az utóbbi években vált igazán valóságossá. Az információs társadalom a

kutatásfejlesztés kategóriájába tartozik.

A különböző eszközök, az új technológiák által az információ létrehozása,

fogyasztása, elosztása, áramlása megváltozik, különböző helyeken általánossá válik,

mint például otthon, munkahelyen és az oktatási intézményekben. „Kapcsolatban

maradni bárhol, bármikor…”11 - ez a mottó érvényesül a mai világunkban, bárki

kapcsolatba léphet bárkivel, bárhonnan, bármikor. Ez egyfajta kommunikációs

forradalom volt, melynek a színtere a piac és technológia. Az Európai Unió már régóta

megpróbált nagy figyelmet fordítani erre a területre.

„…meghatározza a piacnyitás ütemét, egyenlő esélyeket biztosít minden

résztvevőnek, védelmezi a fogyasztók érdekeit, sőt a műszaki szabványok

kidolgozásában is részt vesz. A verseny nyomán esnek az árak, a minőség pedig

javul.”12

9 http://www.ittk.hu/web/docs/klub/vitaind1.pdf, 2011-03-11. 10 eEurope Információs társadalmat Mindenkinek, eEurope+, eEurope+ 2003, eEurope 2005, i2010. 11 http://europa.eu/pol/infso/index_hu.htm, 2011-03-11. 12 http://europa.eu/pol/infso/index_hu.htm, 2011-03-11.

9

Az Unió ezen törekvései eredményeképpen: a felhasználók olcsóbb, jobb minőségű,

megbízhatóbb szolgáltatás közül választhattak; bővült a szolgáltatók, szolgáltatások

köre; nőtt a mobiltelefon és az internet hozzáférés iránti kereslet; mára az EU

tagállamainak iskolái 96 százaléka rendelkezik internet hozzáféréssel13; a lakosság több,

mint a fele használja nap, mint nap a világhálót.14

1987-ben a Zöld Könyv kimondja, a monopóliumok felszámolását, és versenyjogi

hátteret teremtettek annak, hogy ne épüljön ki újra a monopólium. Emellett a távközlési

jog és a szabvány harmonizációjára is szükség van. 1994-ben, a Fehér Könyv alapján az

információs társadalomnak fontos szerepe van az életviszonylatban, a foglalkozásban is.

Ez fontos lépést indított el, hiszen kidolgozták a Bangemann- jelentést.15 A nevét

Martin Bangemann-ról kapta, aki ajánlást nyújtott be egy átfogó keretprogram

kidolgozására. A jelentés eredetileg az Európa és a Globális Információs Társadalom

Ajánlások az Európai Tanácsnak címmel készült el. A hat fejezetből álló harminckét

oldalas dokumentum, a korábban már kiadott 1987-es Zöld Könyv és az 1994-es Fehér

Könyv céljaira többször visszautal és megerősíti azokat. Szám szerint tíz alkalmazási

területet ír elő, ahol a már meglévő vagy még ki nem épített információs technológiák

hatékonyan használhatóak lennének.16 Ezek a következők:

− távmunka végzés;

− távtanulás;

− egyetemi és kutató hálózatok;

− telematikai szolgáltatások, kis és közepes vállalkozások részére;

− közúti forgalomirányítás;

− légi forgalomirányítás;

− egészségügyi hálózatok;

− elektronikus tendereztetés;

− transzeurópai államigazgatási hálózatok;

− városi információs központok.

13 Kétharmaduk széles sávú internet hozzáféréssel rendelkezik. 14 http://europa.eu/pol/infso/index_hu.htm, 2011-03-11. 15 A nevét a bizottság elnökéről, Martin Bangemann-ról kapta. 16 http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/hatasok/bangemn.hun, 2011-03-11.

10

Ezeken a területeken a szabályozás, a díjszabások rendezését és az adóterhek

csökkentését írja elő.17 A jelentés egy külön fejezetben tér ki mindazon égető

kérdésekre, melyekre megoldást kell találni. Ilyen például a szellemi tulajdonjogok

védelme, a titoktartás, az elektronikus védelem, jogvédelem és biztonság, a média

tulajdonjog. A Bangemann- jelentés öt építőelemet is kiemelt, melyek szükségesek az

információs társadalom kiépüléséhez és fejlődéséhez18. Ezek a következők: ISDN;

széles sáv: út a multimédiához; mobil hírközlés; műholdak; új alapszolgáltatások: e-

mail, internet.

Mindezen kitűzött feladatok és célok 1994-1995-re vonatkoztak, azonban 1996-ban a

Bangemann- féle akcióterv hatályát kiterjesztették 1998-ra, ám a következő információs

társadalmat szabályozó dokumentum megjelenéséig, 1999-ig volt hatályban. Ugyanis

Romano Prodi kezdeményezésére ekkor jelent meg az e-Europe Információs

társadalmat Mindenkinek elnevezésű akcióterv, mely a gazdasági perspektívát

kiszélesítve a társadalmi fejlődés szükségességét is kiemelte és amelynek fő célja volt a

humán szektor bevonása a fejlődésbe. Ezzel elkezdődött az eEurope programok

időszaka. Az e-Europe Információs társadalmat Mindenkinek elnevezésű akciótervet

Lisszabonban fogadják el 2000 márciusában. A fő pontjai a következők voltak, melyek

által az EU rendelkezzen 2010-re a legnagyobb információs társadalommal:

− olcsóbb és gyorsabb net;

− befektetés az emberekbe és az ismertekbe;

− internet használatának ösztönzése.19

Lisszabon után felgyorsultak az események, több csúcstalálkozóra került sor:

Stockholmban, Barcelona, Brüsszelben, Göteborg. Ez utóbbi 2001. június 15-16-án

volt, amely kiemelkedik a többi csúcs közül, hiszen Göteborgban a gazdaságpolitika

összehangolását, fejlesztését emelték ki. Ezért is szokták a lisszaboni stratégia

kiegészítésének tekinteni, illetve eEurope+-nak, melynek az elektronikus demokráciára

vonatkozó alfejezete a jelentős, amelynek a célja a páneurópai szolgáltatás

megteremtése volt, azonban gátat szab a jogi szabályozásnak.

Ezután életbelépett az eEurope+2003, melynek célja a digitális különbségek

leküzdése, voltaképpen a közép-európai országok felzárkóztatása volt. Ezt eEurope

2005 követte, ez a lisszaboni akcióterv 2002-re sikeresen megvalósult eredményeire 17 http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/hatasok/bangemn.hun, 2011-03-11. 18 http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/hatasok/bangemn.hun, 2011-03-11. 19 http://www.inco.hu/inco4/kozpont/cikk1.htm, 2011-03-11.

11

épített. Ezt 2002. június 21-22. között tartott sevillai ülésen fogadták el. A fő prioritása

a programnak, az Internet széleskörű elterjedése volt, emellett 2005-ig meg kell

valósítani az e-oktatást, az e-kereskedelmet, e- demokráciát. A program eredménye az

volt, hogy a nagyobb szélessávú kategóriák háttérbeszorultak és csökkentek az internet

piaci árai. Az eEurope 2005 két új elemet is tartalmaz: a felhasználó központiságot és

többféle platform biztosítását. Fő célkitűzései:

1. korszerű, nyilvános online szolgáltatások elterjesztése;

2. elektronikus kereskedelem dinamikus fejlődésének az ösztönzése;

3. olcsó szélessávú hozzáférés biztosítása;

4. biztonságos infrastruktúra kialakítása.20

A jogi keretek jelentik az akadályát ennek a programnak, hiszen ezek átalakítására,

követésére, ellenőrzésére van szükség.

Az eEurope 2005 után az Európai Bizottság 2005. június 1.-én ismertette az újabb

ötéves stratégiai programját, ami az i2010 nevet kapja. Ebben nagy hangsúlyt fektet az

információs társadalom és a médiai kapcsolatára. Ezeken a területeken 2010-ig három

prioritásnak kell megvalósulnia: egységes európai információs tér; az információ és a

konszenzus beruházásoknak a növekedése; befogadó európai információs társadalom

létrehozása.2122

„e-Befogadás: Legyen Ön is a részese! – Az információs társadalomban szebb

öregkor vár a polgárokra.”23

2008, az e-Befogadás éve volt, ami azt jelentette, hogy a digitális szakadékokat

csökkenteni szeretnék, megteremteni például a net hozzáférést stb. Ehhez a pénzügyi

kereteket az ICT Stratégiatámogatási Program24 és a hetedik keretprogram biztosítja.

Ma ez a hetedik, a 2006-2013 időszakra szóló keretprogram érvényes. Ennél a

programnál óriási összegről van szó, az előző program háromszorosáról. Ennek

egyetlen oka van, mivel az EU csak úgy veheti fel a versenyt a nagy országokkal25 ha

fejleszti ezeket a területeket, mert világgazdasági szempontból lemaradt ezen a

20 http://europa.eu/pol/infso/index_hu.htm, 2011-03-11. 21 http://www.ittk.hu/infinit/2005/0609/index.html, 2011-03-11. 22 http://einclusion.hu/2008-02-10/i2010-europai-informacios-tarsadalom-a-novekedesert-es-a-foglalkoztatasert-2005/, 2013-05-10. 23 http://europa.eu/pol/infso/index_hu.htm, 2011-03-11. 24 Angolul: ICT Policy Support Programme. 25 Például Kínával.

12

területen. A költségvetéséből 9 milliárd eurót az Európai Unió az információs és

kommunikációs technológiák fejlesztésére szán.

2006 novemberében Viviane Redings26 Helsinkiben kijelentette, hogy a legfőbb

célként a felzárkóztatást tűzte ki és erre szánják a legtöbb pénzt.

2006. november 21-én, a helsinki konferencián, amely az Információs Társadalom

Technológiája 2006 nevet viselte. A konferencián jeles kutatók, politikusok vettek részt

és meghatározták, hogy a 2006. évet követő két évben négy területet határoztak meg:

kommunikáció, elektronika, fotonika, szoftverrendszerek és -architektúrákra.27

A fotonika nem igazán érte el a célját, míg a kommunikáció és az elektronika óriási

fejlődésen ment keresztül, mellyel a társadalom tagjainak az életét könnyítették meg. Itt

határoztak meg további kilenc platformot (kutatási speciális területeire vonatkoznak).

Ezeken felül olyan kutatások fejlesztését, megvalósítását szorgalmazták, melyek

hatást gyakorolhatnak a társadalomra. Ennek a keretén belül kilenc platformot alakult

meg, melyek időrendi sorrendben a következők:

1. ARTEMIS (Advanced R&D on Embedded Intelligent System), melynek a fő

célja, hogy megőrizze az Európai Közösség elsőbbségét;

2. ENIAC (European Nanoelectronics Initiative Advisory Council) a

nanoelektronika területével foglalkozik;

3. eMobility (Mobile and wireless communications technology) a vezetéknélküli

(wireless) és a mobil kommunikáció fejlesztését végzi;

4. NEM (Networked and electronic media platform) a hálózatokkal és az

elektronikus média;

5. NESSI (Networked European Software and Services Initiative) a hálózatba szőtt

szoftverekkel és szolgáltatásokkal foglalkozik;

6. EUROP (European Robotics Platform) a robottechnika területfejlesztése;

7. Photonics21 (Photonics) a fototechnika;

8. ISI (Integral Satcom Initiative) az Integrált műholdas kommunikáció;

9. EpoSS (Smart systems integration) az Intelligens rendszerek integrálása.

Az Európai Bizottság 2010-ben kiadta az Európai Digitális Menetrend28 címet viselő

stratégiát, mely „2010 és 2020 között hivatott az EU gazdaságának fellendülését

26 Az információs és kommunikációs fejlesztésért felelős EU-s biztos volt, Magyarországra is ellátogatott. 27 http://ec.europa.eu/information_society/newsroom/cf/itemlongdetail.cfm?item_id=2994, 2011-03-11. 28 Europe's Digital Agenda 2010-2020.

13

előmozdítani és a digitális korszak vívmányait a társadalom minden szintjén

elterjeszteni.”29

Az akció terv meghatározza mi a digitális menetrend célja: „az egységes digitális

piac megteremtésével Európát az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés útjára

terelje.”30

A stratégiában meghatározzák az akadályokat, intézkedéseket, melyek a digitális

menetrenddel kapcsolatosak. E szerint hét pont akadályt jelent, a digitális menetrend

létrehozásában:

1. a digitális piacok szétaprózódottsága;

2. az interoperabilitás hiánya;

3. a számítógépes bűnözés terjedése és a hálózatokkal szembeni bizalomvesztés

kockázata;

4. hálózati beruházások hiánya;

5. elégtelen kutatási és innovációs erőfeszítések;

6. a digitális jártasság és készségek hiánya;

7. elmulasztott lehetőségek a társadalmi kihívások terén.31

A legelső intézkedésként az egységes digitális piac megteremtését említi, amely

magában foglalja az online tartalmakhoz való hozzáférés, elektronikus fizetés és

számlázás könnyítését és az emberek bizalmának a növelését az internetes piaccal

kapcsolatban, illetve idetartozik a távközlési rendszer egységesítése is. Az elektronikus

fizetés és számlázás megkönnyítése érdekében szükséges intézkedések a következők:

− egységes euró fizetési térséget (SEPA) megvalósítása;

− az e-aláírásról szóló irányelv vizsgálata;

− biztonságos hitelesítési rendszerek kiépítése.32

A következő eleme a szabványpolitika felülvizsgálata, illetve a különböző készülékek,

szolgáltatások, hálózatok, adattárolók átjárhatóságának a növelése.

A harmadik intézkedés a bizalom és a biztonság kérdéskörének fontosságát célozza

meg, amely „Európának meg kell erősítenie a számítógépes bűnözés, az internetes

gyermekpornográfia, valamint a magánélet és a személyes adatok védelmének 29 http://www.infoter.eu/alapdokumentumok/europai_digitalis_menetrend, 2013-05-16. 30 http://europa.eu/legislation_summaries/information_society/strategies/si0016_hu.htm, 2013-05-16. 31 Európai Digitális Menetrend, 2010, 6-8. 32 http://europa.eu/legislation_summaries/information_society/strategies/si0016_hu.htm, 2013-05-16.

14

megsértése elleni küzdelmet célzó politikáját.”33 Emellett a hálózat- és

információbiztonsággal, valamint a számítógépes támadások elleni küzdelemmel

kapcsolatos intézkedéseket is előtérbe kerülnek a Digitális Menetrend szerint.

A dokumentum az egyik legfontosabb intézkedések között szerepelteti, hogy

„Európában mindenki számára hozzáférhető, nagy sebességű és szupergyors internet

kapcsolatot kell biztosítani, elérhető áron.”34 Emellett a digitális jártasság hiányát is

megemlíti, itt a digitális médiaműveltséget említi, amely az EU lakossága körében még

mindig nem mutat olyan széles lefedettséget, ami megfelelő lenne. Ezen kívül az

Európai Szociális Alap35 támogatja a digitális jártasság, kézségeket előmozdítását,

illetve az információs és kommunikációs technológiai szakma európai keretrendszer

kialakítását.36

Az EU-nak négy területe van, ahol „ki kell aknáznia az IKT-k használata által

biztosított előnyöket:

− éghajlatváltozás, a kibocsátó ágazatokkal létesített partnerségek révén;

− a társadalom elöregedésének kezelése az e-egészségügy és távgyógyászati

rendszerek és szolgáltatások segítségével;

− a tartalom digitalizálása az Europeana könyvtárnak köszönhetően;

− intelligens közlekedési rendszerek a javasolt irányelv alkalmazása révén.”

(http://europa.eu/legislation_summaries/information_society/strategies/si0016_h

u.htm, 2013-05-16.)

2. Az információs társadalom megjelenése Magyarországon

A magyar információs társadalom fejlődése több évtizedes múltra tekint vissza. Az

az állítás, hogy „az információs társadalom fejlesztését a politika koordinálja és vezérli

a legtöbb országban”37 véleményem szerint igaznak mondható, hisz ez történt

hazánkban is. Adódik a kérdés, tehát milyen előtörténete van a magyar információs

társadalomnak? Ezt kívánnám a következőkben röviden demonstrálni.

33 http://europa.eu/legislation_summaries/information_society/strategies/si0016_hu.htm, 2013-05-16. 34 http://europa.eu/legislation_summaries/information_society/strategies/si0016_hu.htm, 2013-05-16. 35 Rövidítése: ESZA. 36 http://europa.eu/legislation_summaries/information_society/strategies/si0016_hu.htm, 2013-05-16.. 37 http://www.artefaktum.hu/zskf/ZSKF_eloadas12.ppt, 2011-03-11.

15

Az első fontos évszám 1951 volt, amikor a számítógépek első üzemszerű

alkalmazása megvalósult a Statisztikai Gépiadatforgalmazó Gazdasági Irodájában.38

1956-ban megalakult az MTA Kibernetikai Kutató Csoport, mely a számítástechnika

intézményesülését jelenti hazánkban. A következő fontos évszám 1968, amikor elindult

Neumann János Számítógéptudományi Társaság, majd három évvel később, 1971-ben

pedig a Számítástechnikai Központi Fejlesztési Program. 1983-ban megszületet a

Számítástechnikai kormányhatározat, mely keretein belül megvalósult az

iskolaszámítógép-program39. A kormány pár évvel később elfogadta az Elektronikus

Gazdaságfejlesztési Programot, melynek hatására 1987-ben újraindították az

Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programot40.

Az információs politikai tudatosság az 1994-1998 közötti ciklusban erősödik meg.

Ebben az időszakban elkészült a Nemzeti Információs Stratégia (továbbiakban: NIS),

azonban ezt nem fogadták el. Az oktatás területének megindult az informatizálása a

Sulinet program41 keretében. De mindezek ellenére még hiányzott a programokat

egységessé tevő nemzeti információs társadalom stratégia.42

Mindezen stratégiák előtt is születtek az 1990-es években olyan dokumentumok,

melyek az információs kihívásokat tartalmazták, ilyen volt a civil kezdeményezésre

készült, eMagyarország43 és a Tézisek az információs társadalomról44, ami egy

stratégiai háttéranyagnak számított. Ez utóbbi megítélése ellentmondásosnak mondható,

és a Tézisek hasonló sorsára jutott a Magyar válasz az információs társadalom

kihívásaira címmel ellátott szakértői vitaanyag is. Ez azonban nem egy stratégia volt,

hanem csak egy stratégiai előkészítő szöveg, ami ismertette az információs kihívások

tartalmát, alterületeit, az állami feladatokat és az összefogás szükségességét és aktorait.

Az 1994-es évtől kezdődő ciklusban nemcsak kormányzati szereplők készítettek ilyen

stratégiai anyagokat, hanem a nem kormányzati csoportok is bekapcsolódtak ezekbe a 38 Pintér Róbert: A magyar információs társadalom fejlődése és fejlettsége a fejlesztők szempontjából.

Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem – Társadalomtudományi Kar, 2004, 84. 39 A rendszerváltozás fiataljai a BASIC nyelvprogramot és a Commondore számítógépeket megismerhették ezen program keretében. 40 Rövidítése: IFF. 41 „A SuliNet program jóvoltából jelenleg már az összes magyarországi középiskola rendelkezik internet- hozzáféréssel.” (Budai, 2002, 38.) 42 Pintér, 2004, 86. 43 „…az eEurope első változatának a mintájára készült 1999 decemberében…Az eMagyarország nem volt hivatalos dokumentum, hanem civil kezdeményezésre készült el az eredeti dokumentum magyar fordítása.” (Pintér, 2004, 86.) 44 „A Tézisek legutolsó, hivatalos verzióját 2000. március 16-án egy sajtótájékoztató keretében mutatták be a szakmai közönségnek. A Téziseket a Miniszterelnöki Hivatalon belül Talyigás Judit kormányfőtanácsadó vezetésével készítették el és az évszámkezelési kormánybiztos – Dr. Mojzes Imre – adta ki kis példányszámban.” (Pintér, 2004, 86.)

16

folyamatokba. A nem kormányzati szereplők által készített anyagok közül a

legfontosabb a Magyar Informatikai Charta (továbbiakban: MIC) volt, amit 2000-ben

mutatott be az Informatikai Érdekegyeztető Fórum45 (továbbiakban: INFORUM),

melynek a tevékenységét nem tisztázta. A rendszerváltást követő második kormányzati

ciklus kezdetétől fogva 2000-ig elmondható az, hogy háttérbe szorultak a politikai

programok, míg előtérbe kerültek a szakanyagok, melyek nem hoztak horderejű

változást.46

Ha a világviszonylatban nézzük az információs társadalmat, akkor elmondható az,

hogy az 1990-es évek voltak a sorsfordító esztendők, hiszen akkor a világpolitika

középpontjába került. Hazánkat azonban ez az eszme - amelyet már tett is követett -

csak tizenegy évvel később, 2001-ben érintett meg, mely egy átfogó információs

társadalom stratégiában testesült meg, ez volt a Széchenyi-terv. A Széchenyi-terv

jelentette az információs társadalom politikai stratégiai szakanyagát. Hét programból

állt, melynek az alpontjai is támogatták az információs társadalom törekvéseit. A

Széchenyi-terv hét programja:

− Az információs társadalom és gazdaságfejlesztési program;

− Autópálya építési program és kapcsolódó infrastrukturális alprogramok;

− Vállalkozáserősítő program;

− Lakásprogram;

− Turizmusfejlesztési program;

− Kutatási, fejlesztési és innovációs program;

− Regionális gazdaságépítő program.47

Mindezek mellett fontos megemlíteni a Nemzeti Információs Társadalom Stratégiát

(továbbiakban: NITS). A NITS és a Széchenyi-terv hozta meg a nagy áttörést, ezek

voltak az első információs társadalmi stratégiák. A NITS széleskörű társadalmi és

tudományos előkészületek eredményeként jött létre. Több lépcsőből állt, így az

emberből, az eszközből és a tartalomból. A három főterületet felölelő stratégia és

45 „Az INFORUM nem kormányprogramot írt, nem elméleti tanulmányt készített, hanem leírta mi lenne jó, ha már meglenne az információs fejlesztések kapcsán: kormányzati stratégia, jogi rendezés, gazdasági és társadalmi informatikai programok. Ez közép- és hosszútávon teljesen a hétköznapi (munka) kultúra részévé tenné az információs és kommunikációs eszközök használatát.” (Pintér, 2004, 88.) 46 Pintér, 2004, 86-87. 47 http://misc.meh.hu/letoltheto/kancel_szolg_doku/tajekoztato.doc, 2011-03-11.

17

akcióterv, a nonprofit és nonprofitorientált szervezeteket és személyeket támogatta.48 A

NITS öt éves időtartamra szólt és hét területet ölelt fel a célkitűzéseivel:

− Szabályozás és szabványosítás;

− Gazdaságpolitika terület

− Kulturális terület;

− Oktatás;

− Társadalompolitikai szempontból igényfelmérés, hozzáférés és képzés;

− Elektronikus kormányzati terület;

− Regionális célkitűzések megvalósítása érdekében kiemelt területek.49

A két program- Széchenyi-terv és a NITS- lefedik egymást, vagyis a „NITS hét fő

célkitűzése a Széchenyi-terv öt ide vonatkozó al- és az azok alá tartozó tizennégy

részprogramjának végrehajtásában nyert értelmet.” (Pintér, 2004, 91.) Ebből a két

stratégiából állított össze az IKB egy kétéves akciótervet, ami a 2001-es és a 2002-es

időszakra vonatkozott. Ez a tervezet három féléves szakaszt ölelt fel, ami voltaképpen

lépcsőzetesen egymásra épült témákat tartalmaz. Ezt a dokumentumot 2002-ben kellett

volna felülvizsgálni, azonban ez nem történt meg a kormányváltás miatt, melynek

következtében a NITS is eltűnt.50

Ezt megelőzően 2000 nyarán létrehozták az Informatikai Kormánybiztosságot

(továbbiakban: IKB), „amely az infokommunikációs szakterületek közigazgatási

vonatkozásaiban gyakorolja hatáskörét.” (Budai, 2002, 19.)

Pintér Róbert szerint már 2000-2002 között létezett önálló információs

társadalompolitika. A kormányváltást követően az MSZP és az SZDSZ nagy kérdése az

volt, hogy ez a kialakult információs politika, milyen irányt vegyen fel, illetve az, hogy

ki irányítsa.

A kormány 2002-ben létrehozta az Informatikai és Hírközlési Minisztériumot

(továbbiakban: IHM), amely voltaképpen az IKB jogutódja volt és az információs

társadalom általános kiépítéséért felelt. Emellett a kormány felállította az elektronikus

kormányzati fejlesztésekért felelős szervet, a Kormányzati Informatika és Társadalmi

Kapcsolatok Hivatalát51. Az IHM munkáját az SZDSZ szervezte meg a Korszakváltás

48 Pintér, 2004, 90. 49 Pintér, 2004, 91. 50 Pintér, 2004, 92. 51 2004-től Elektronikus Kormányzati Központ.

18

című programjával. Az IHM célul tűzte ki, hogy hazánkat „az EU alsó-középmezőnybe

juttassa az információs fejlettséget tekintve.” (Pintér, 2004, 95.) Tehát voltaképpen azt

akarta elérni, hogy Magyarországon minden magyar állampolgárt beemeljen az

információs társadalomba, még a határon túli magyarokat is. Miután az IKB feladatait

két részre osztották, az IHM-hez került minden feladat, kivéve a kormányzati

informatika, amit a Miniszterelnöki Hivatal látott el. Egyre jobban érezhetővé vált az

IHM túlsúlya, amit alátámasztott az is, hogy önálló stratégiai főosztályt hoztak létre a

szervezeten belül.52

Új stratégiai tervezetet dolgoztak ki 2002-2003 fordulóján és emellett:

„…az információs társadalom szempontjából kiemelt területeket kezelő

minisztériumok 2003 nyaráig önálló ágazati stratégiákat készítettek, amelyek az

IHM koordinálása mellett épültek be a 2003. október végén a kormány által

elfogadott új stratégiába, illetve jelentek meg annak központi kiemelt

programjaiban, amelyeknek túlnyomó részét (15-öt a 19-ből) 2004. március végén

indított el a tárcát.” (Pintér, 2004, 95.)

A stratégiai célkitűzéseket a Magyar Információs Társadalom Stratégia

(továbbiakban: MITS) jelölte ki, ami egy 10-15 éves időszakra vonatkozik. A MITS

feladata:

− az információs társadalommal kapcsolatos munkák rendszerezése;

− az információs társadalom szereplőinek a feladatainak a meghatározása;

− kijelöli a központi kiemelt programokat, melyek a végrehajtás folyamataiban

jelentős szerepet töltenek be; programfüzeteket dolgoz ki, amelyeknek a részét

képezik a stratégiák;

− a stratégia végrehajtásához szükséges jogszabályi feltételeket meghatározza és

biztosítja a feladatok koordinált végrehajtását;

− kijelöli a MITS aktualizálásának feladatait és emellett a rövid távú programokat

is aktualizálja az ún. „gördülő tervezés módszerével”.53

Két pillére van a MITS-nek: az első pillér a folyamatok korszerűsítése, ami a belső

működés korszerűsítését jelenti, míg a második pillér, a szolgáltatások modernizálása,

52 Pintér, 2004, 95. 53 Pintér, 2004, 95-96.

19

ami a folyamatok funkcióinak tökéletesítését végzi.54 A MITS modell e két pillére a

következőképpen rendszerezi a beavatkozásokat:

− tartalom és szolgáltatások (e-közigazgatás, e-kormányzat, Nemzeti digitális

Archívum, oktatás, munka, üzlet stb.);

− infrastruktúra (közháló, NIIF, eMagyarország Pont);

− tudás és ismeret (pl. ilyen a digitális írástudás ismerete);

− jogi és társadalmi környezet (e-demokrácia kiépítése, bizalom és biztonságérzet

megerősítése);

− kutatás-fejlesztés (információs társadalommal kapcsolatos kutatások és

fejlesztések);

− esélyegyenlőség (e-ernyő kiépítése, eInclusion elősegítése).55

Az előbb felsorolt rendszerezés alapján különböző prioritások, működési, finanszírozási

modellek által kialakult 19 program fogalmazódik meg. Az IHM együtt dolgozik a

minisztériumokkal, a MITS célkitűzései pedig alkalmazkodnak az Európai Unió

stratégiáihoz. Miután csatlakoztunk az Európai Unióhoz az EU által létrehozott

akciótervek ránk is érvények lettek.56 Ezek lehetőséget adtak ahhoz, hogy hazánk

kapcsolódjon az eEurope-ot támogató stratégiákhoz.57

2006-tól kezdve pozitív változás nem figyelhető meg e területen, hiszen ismét

országgyűlési választások előtt ált hazánk. Ekkor ezen a területen fejlődés megállt, az

informatikai tárca a Gazdasági és a Közlekedési Minisztérium része lett. Beolvadásával

az informatika területe háttérbeszorult, a kutatók szerint „a minisztérium megszüntetése

azt üzente, hogy a kérdés még annyira sem fontos, mint annak előtte, amikor önálló

minisztériuma volt a területnek.” Emiatt is nevezik ezt az időszakot, visszavonulásnak.58

Az ITTK kutatói jól összegzik az információs társadalom jellemzőit hazánkban, ebben

az időszakban:

„Az információs társadalom fejlesztésére korlátozottak az eszközök: az állam

elsősorban szabályoz, másodsorban saját magát modernizálja. Ezen túlmenően az

állam partner a stratégiai együtt gondolkodásban, motivációt- és érdekeltséget

54 Pintér, 2004, 96. 55 Pintér, 2004, 96. 56 eEurope-t támogató programok ilyenek, például: IST, eContent, eSafety, IDA stb. (http://www.artefaktum.hu/ipis/pinter.rtf., 2011-03-11.) 57 Pintér, 2004, 97. 58 Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 12.

20

teremthet ott, ahol erre az állampolgárok esetében lehetőséget lat (pl. kapjon

adókedvezményt, aki elektronikusan nyújtja be az adóbevallását), végül növeli az

életminőséget (pl. az elektronikus szolgáltatások bevezetésével, a digitális

televíziózás feltételeinek mihamarabbi megteremtésével stb.).”59

A választásokkal hatalomra került kormánynak alapvető elképzelései és tervei nem

voltak, az IHM kezdeményezései, projektjei futottak tovább. Összességében az

mondható el, hogy előrelépés nem történt, sőt a politika terén csak negatívumok, illetve

e terület leértékelődése volt a megfigyelhető.60

2010-ben a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiadta a „Digitális Megújulás

Cselekvési Terv 2010-2014” (továbbiakban: Cselekvési Terv) nevet viselő

dokumentumot. Egy konkrét cselekvési programot vázolnak fel, melynek fő céljai:

− „az állampolgár esélyegyenlőségének, életminőségének javítása,

versenyképességének fokozása, a társadalmi jólét növelése;

− a vállalkozások alkalmazkodóképességének, versenyképességének növelése;

− az állam egyszerűbb, átláthatóbb, biztonságosabb, olcsóbb, hatékonyabb

működése;

− korszerű és biztonságos többfunkciójú infrastruktúra, amely a fentiek

megvalósításának nélkülözhetetlen alapja.”61

A Cselekvési Terv megemlíti a Nemzeti Együttműködés Programját, az Új Széchenyi

Tervet és az EU 2020- Digitális Menetrendjét. Az utóbbit már az információs

társadalom és az EU kapcsolatánál részleteztem, így csak a többiről szólnék pár szót.

A Nemzeti Együttműködés Program a 2010-2014-es kormányzati ciklusra terjed ki,

ez adja meg az Új Széchenyi Terv irányvonalát. A meghatározott célok az elektronikus

hírközlés és az informatika eszközrendszerével valósíthatók meg, emellett több

szektorral –például gazdaság, egészségügy, versenyképesség stb. – közvetlen

kapcsolatban van.62

Az Új Széchenyi Terv hosszú távú célokat ölel fel, melyben hét kitörési pontot foglal

magában:

59 Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 12. 60 Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 12. 61 Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: Digitális Megújulás Cselekvési Terv 2010-2014, Az infokommunikációs ágazat cselekvési terve a társadalom és a gazdaság megújulásáért, 2010, 17. 62 Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2010, 14.

21

1. Gyógyító Magyarország – Egészségipari Program;

2. Megújuló Magyarország– Zöld gazdaságfejlesztés;

3. Otthonteremtési program;

4. Vállalkozásfejlesztési Program;

5. Tudomány, innováció, növekedés;

6. Foglalkoztatás Program;

7. Közlekedésfejlesztési Program.63

Az IKT szektor hozzájárulását a fent említett hét kitörési ponthoz jól mutatja a

mellékletben szereplő 1. ábra.

Négy intézkedési főirányt határoz meg a Cselekvési Terv és ezekhez a

főirányvonalakhoz kapcsolódnak a már említett fő célok is:

1. Középpontban az ember;

2. Gyarapodó vállalkozások a munkahelyteremtés szolgálatában;

3. Hatékonyan és biztonságosan működő, szolgáltató állam;

4. Fejlett és biztonságos infrastruktúra mindenkinek.64

Úgy vélem Magyarországnak mindenképp követni kellene azokat az országokat, ahol az

információs társadalom sikeresen vizsgázott, ahol a különböző technikák már beváltak.

Ezek mintaként szolgálhatnának hazánk előtt és lehetne alkalmazni hazánkban is.

Mindez sok területet fog át, az e-közigazgatással kapcsolatos problémák, akadályok

felszámolásán keresztül, egészen a számítástechnikai ismeretek oktatásáig. Úgy

gondolom, Magyarország előtt még hosszú út áll, hogy elérje az EU fejlettségi szintjét e

téren.65

Az információs társadalom magyarországi közigazgatási vetületei a kormányzati

honlapokban, elektronikus közigazgatásban- ezen belül is elektronikus ügyintézésben,

elektronikus aláírás bevezetésében- az IT eszközök használatában nyilvánulnak meg.

Ezeket részletesen demonstrálnám a következő fejezetekben.

63 Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2010, 14. 64 Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2010, 15. 65 http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=430, 2013-05-23.

22

III. AZ E- KÖZIGAZGATÁS ELMÉLETI HÁTTERE

Ahogy a bevezetőben már említettem, a világ gyorsuló ütemben fejlődik, ez

megköveteli, hogy az élet kiemelkedő területei is kövessék ezt a fejlődést. Mivel az

internet egyre nagyobb teret hódított a közigazgatás területén is, így több kérdést

rendezni kellett: új fogalmakat kellett tisztázni- e-közigazgatás- és új elemeket kellett

beépíteni, használni, ilyen volt a közigazgatás alappillérjének számító elektronikus

aláírás (továbbiakban: e-aláírás). Még mielőtt az e-közigazgatás gyakorlati

megvalósulását demonstrálnám, úgy vélem mindenképp tisztázni kell az e-közigazgatás

definícióját, illetve ennek a nélkülözhetetlen eszközét, mellyel a magyar közigazgatás új

módja kiépülhetett, az e-aláírást.

1. E-közigazgatás Magyarországon

Az e-közigazgatás szinonimája Magyarországon az e-kormányzat66, míg az Európai

Unióban ez a két szó nem ugyanazt fedi le. Ha magyar elektronikus közigazgatásról

beszélünk, akkor ez voltaképpen a teljes közigazgatásra vonatkozó infokommunikációs

technológiai fejlesztéseket jelenti, amely magába foglalja az e-önkormányzást és az e-

államigazgatást is.67 Így az elektronikus közigazgatás definíciója a következőképpen

fogalmazható meg:

„az e-közigazgatás, az e-kormányzás a közszféra kapcsolatrendszerének

(valamennyi belső és külső kapcsolatának) gyökeres –tudásalapú– átalakítását és

racionalizált, szolgáltató jellegű újraszervezését jelenti, az infokommunikációs

technológiai alkalmazások közműszerű használata révén.”68

A célja az információs technológiák korszerű, magas szintű használata a

közigazgatásban, mely a teljesítmény javítását, szolgáltatás-, ügyfélközpontú rendszer

kialakítását vonja maga után. Ezen kívül az állam hatékony működésének a

növekedésére van szükség, amely a kormányzati folyamatok átszervezésével és az IT

eszközök támogatásával valósítható meg.69 Voltaképpen egy gyors, változásokra képes,

rugalmas intézményrendszer kialakítása szerepel az e-közigazgatás jövőképében.

66 eGoverment. 67 http://www.kszk.gov.hu/data/cms28283/3_KET_1_tankonyv.pdf, 2011-03-30. 68 http://www.kszk.gov.hu/data/cms28283/3_KET_1_tankonyv.pdf, 2011-03-30. 69 http://www.kszk.gov.hu/data/cms28283/3_KET_1_tankonyv.pdf, 2011-03-30.

23

Ezeknek a végeredménye, a polgárok oldaláról nézve a kialakított e-ügyintézés, míg a

közigazgatás számára egy hatékony, gyors, informatikailag teljesen kiépült rendszer.

Összességében az e- közigazgatás funkcionális célja:

„az állampolgár és az állam közötti együtt-működés, ügyintézés és cselekvés

egyszerűsítése, gyorsítása, valamint hatékonyabbá tétele. Az online ügyintézés

tehát részben ügyintézési reform, részben új ügyfélkapcsolati viszony létrehozása

és részben a helyi társadalom dinamizálása a lokális közösség önigazgatása és

önfejlesztése érdekében.”70

Az elektronikus közigazgatás több területet ölel át: az elektronikus ügyintézést

(továbbiakban: e-ügyintézés), a közigazgatási szerveken belüli elektronikus

kommunikációt, automatizált döntéshozatalt, az elektronikus cégeljárást és a digitális

részvételt. Dolgozatomban az e-közigazgatás gyakorlati vonalát hangsúlyoznám, ezen

belül is főképpen az e-ügyintézést részletezném majd a későbbiekben. Még mielőtt

gyakorlati vonulatára térnék ki, az e-közigazgatás elméleti hátterét tekintve, fontos

megemlíteni a kialakításának szakaszait, melyet BME Információs Társadalom- és

Trendkutató Központ és a GKIeNET71 kutatói három korszakot különböztetnek meg:

1. A közigazgatás informatizálása (2003-2006);

2. Alapinfrastruktúrájának kiépítése (2006);

3. E-közigazgatás társadalmasítása (2007-től).72

Az első szakasz kapcsán hazánk más országokhoz képest az államigazgatás

informatizálási folyamata indult meg, ellentétben más országokkal ahol a kereskedelmi

és a szolgáltatói szférában játszott vezető szerepet. A magyar közigazgatás informatikai,

technikai háttere 2003 és a 2004-es időszakban már voltaképpen kiépült, hiszen ekkor

már a legtöbb államigazgatási intézmény rendelkezett az e-közigazgatáshoz

nélkülözhetetlen eszközökkel: számítógép, faxgép, mobiltelefon. Emellett kiemelkedő

fontosságú vált, az internet hozzáférés, az intranet és az államigazgatásban dolgozók

informatikai ismeretekkel rendelkezzenek. Ennek köszönhetően ekkor már az állami

intézmények dolgozóinak több mint a 80 százaléka számítógéppel végezte a munkáját.

70 http://www.kszk.gov.hu/data/cms28283/3_KET_1_tankonyv.pdf, 2011-03-30. 71 GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. 72 Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 14-16.

24

73 Mindezek ellenére a magyar lakosság e-közigazgatást használók mutatói rendkívül

rossz eredményeket mutattak a TNS Hungary Government Online kiadott statisztikája

alapján, mely 2003-as adatokra alapozott. A vizsgált 32 ország közül hazánk az utolsó

helyek egyikét kapta, hiszen 15 évnél idősebbeknek csupán csak a 15 százaléka használt

internetet ebben az időszakban, de ha leszűkítjük ezt az e-közigazgatás szolgáltatásaira,

akkor csak 6 százalékról beszélhetünk.74 Az internet használók száma azonban évről

évre növekedett olyannyira, hogy 2012-ben Eurostat statisztikai táblái szerint

Magyarországon már 69 százalékra tehető.75 Ezzel párhuzamosan az e-kormányzati

szolgáltatások igénybevétele is nőtt hazánkban.76 Ezeket szemlélteti a mellékletben

szereplő 1. és a 2. táblázat, az előbbi életkorra és évekre lebontva mutatja az internet

használók számát hazánkban, az utóbbi pedig országonként mutatja az elektronikus

szolgáltatások (továbbiakban: e-szolgáltatások) igénybevételét.

A második korszak az e-közigazgatgatás alapstruktúrájának kiépítése volt, mely a

technológiai, műszaki, infrastrukturális, eljárásrendi, jogi alapok kialakítását jelentette.

Hazánk szűk erőforrásait tekintve jól megfelelt ezen a téren:

„Az Európai Unióban az e-közigazgatás 20 alapszolgáltatásának felkészültségi

szintjét 2000 óta folyamatosan mért Capgemini adatai szerint 2006-ban

Magyarország lépett előre legnagyobbat az európai rangsorban, a 23-ról a 14-ik

helyre: 2003-ban a hazai elektronikus szolgáltatások csak 15 százalékos

készültségi szintet értek el, ami 2006-ra felugrott 80 százalékra, míg a teljes

mertekben online elérhető szolgáltatások aránya 50 százalékra, így mindkét

mutatóban elértük az Európai Unió átlagát.”77

Ezek a kedvező adatok az e-Kormányzat 2005 Stratégia és Programterv78

végrehajtásának, a magyar tervezet megvalósításának, az elektronikus adó és járulék

bevallás bevezetésének köszönhető. Az utóbbit hosszabb előkészület szakasz előzte

meg, melynek eredményeképpen 2006 év végéig a munkáltatóknak regisztrálniuk

kellett magukat az új rendszerbe. Az Ügyfélkapu segítségével 2007. január 31.-től

kötelezővé tették az elektronikus rendszer használatát. Mindezek mellett meg kell még

73 Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 14. 74 Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 14. 75 http://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tin00091.html, 2013-05-13. 76 http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel31010.pdf, 2013-05-13. 77 Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 15. 78 2003-ban fogadták el.

25

egyszer említeni a közigazgatásban dolgozókat, akiknek megfelelő informatikai

ismeretekkel kell rendelkezniük, ebből kifolyólag ebben a szakaszban közel 430 fő vett

részt képzéseken, míg az önkormányzatok esetében ez a szám 8 ezerre79 tehető. Nagy

különbség mutatkozik meg, így e téren ez a korszak nem hozta meg a várva várt

eredményt, hiszen 2007-ben az itt dolgozók digitális írástudása igazán csekélynek

mondható.80

Az előző szakaszban az elektronikus önkormányzatok (továbbiakban: e-

önkormányzatok) terén előrelépés nem mutatkozott, azonban 2007-ben nagy változások

következtek be. A nagyszámú önkormányzati dolgozók digitális írástudásának sikere

mellett a megfelelő alapstruktúrát is 96 százalékos szintre emelik, ami azt jelenti, hogy

szinte minden önkormányzat rendelkezik számítógép-állománnyal, ami az e-

közigazgatás megvalósításához elengedhetetlen.81

A harmadik fázist felöleli a 2007-es időszakot. Ez nemcsak egy új szakaszt jelent,

hanem új kihívások elé is állítja a magyar közigazgatást:

− egy ügyfélközpontú, személyre szabható minőségi e-szolgáltatások kiépítése;

− web2.0 alkalmazásokban rejlő lehetőségek kihasználása;

− szolgáltató-oldali folyamatok modernizációja.82

Ma már teljes mértékben az e-közigazgatás társadalmasításának korszakát éljük, hiszen

Magyarországon az e-közigazgatás alapstruktúrája már teljesen mértékben kiépült.

Azonban hazánkban ez a folyamat nagyon lassan alakult ki és az alapok kiépítése is

sokkal később kezdődtek meg, mint más országokban. Szerencsére hátrányunkat hamar

ledolgoztuk a különböző Európai Uniós programok segítségével. 83

a, Az EU elvárásai az elektronikus szolgáltatás kialakításában84

Az e-közigazgatás mára hazánkban az egyik legfontosabb elemmé vált, illetve

próbálják hangsúlyozni kiemelkedő szerepét. Azonban ahhoz, hogy ez oly mértékben

megvalósuljon, ahogy azt tervezték, szükség volt megfelelő technikai és anyagi háttérre,

ami úgy vélem, hogy még mára se épült ki tökéletesen. Továbbá ehhez még

79 2006-os évet tekintve, Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 15. 80 Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 15. 81 Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 15. 82 Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 16. 83 Pintér- Csótó- Holczer- Kis- Molnár- Rab- Székely, 2007, 17. 84 http://www.kszk.gov.hu/data/cms28283/3_KET_1_tankonyv.pdf, 2011-03-30.

26

hozzákapcsolódik alapfeltételként az ügyintézők informatikai tudásának elmélyítése is.

Emiatt a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.

évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) hatálybalépésekor az elektronikus ügyintézés

különböző színvonalát biztosította. Az 1044/2005. (V. 11.) Kormányhatározat, amely a

közigazgatás korszerűsítését szolgáló aktuális e-kormányzati feladatokról szól. Az

elektronikus szolgáltatások színvonalát négyfokú skálával osztályozza:

1. szint: információs, tájékoztató szolgáltatás;

2. szint: egyirányú interakciót biztosító szolgáltatás;

3. szint: kétirányú interakciót biztosító szolgáltatás;

4. szint: teljes online tranzakciót biztosító szolgáltatás.85

Az első szint esetében csak általános információt, tájékoztatást nyújt az ügyfélnek az

adott üggyel kapcsolatban. A második szintnél már a dokumentumok, nyomtatványok

letölthetők, emellett ellenőrzéssel vagy anélkül elektronikusan kitölthetők, de a

beküldésük még mindig csak a hagyományos úton lehetséges. A harmadik szint nyújtja

a közvetlen, ellenőrzött dokumentum kitöltést, illetve itt már az elektronikus adatbevitel

és a bevitt adatok ellenőrzésére is van lehetőség. Az ügy indításához személyes

megjelenésre nincs szükség, de a döntés közlése, az illeték- vagy díjfizetés

hagyományos úton történik. A negyedik szint, a skála legfelsőbb szintjénél már minden,

még az ügyhöz kapcsolódó illeték- vagy díjfizetés is intézhető elektronikus úton.86 A

Ket. hatálybalépésekor biztosítani kell az elektronikus intézés technikai és informatikai

hátterét és legalább az 1. szintnek megfelelő információs, tájékoztató szolgáltatást.

Ezen kívül meghatározza az elektronikus közszolgáltatások elektronikus szolgáltatási

szinten való megvalósítására vonatkozó öt prioritást-csoportot is:

− 1. prioritást-csoportot: már kész szolgáltatások, amelyeknél hátralévő feladat

a Kormányzati Portálba való illesztés;

− 2. prioritást-csoportot: a Ket.-hez kapcsolódó elektronikus szolgáltatások,

amelyeknél 2005 végére megvalósítható az adott szolgáltatáshoz előírt 3.

vagy 4. szolgáltatási szint;

− 3. prioritást-csoportot: Ket.-hez kapcsolódó szolgáltatások, amelyek azonban

még nem érik el 2005 végére a lehetséges legmagasabb szolgáltatási szintet;

85 A közigazgatás korszerűsítését szolgáló aktuális e-kormányzati feladatokról 1044/2005. (V. 11.) Kormány határozat. 86 A közigazgatás korszerűsítését szolgáló aktuális e-kormányzati feladatokról 1044/2005. (V. 11.) Kormány határozat.

27

− 4. prioritást-csoportot: azok a szolgáltatások, amelyek nem kapcsolódnak a

Ket.-hez, de 2005 végére, –ha részlegesen is– de elérik az előírt

legmagasabb szolgáltatási szintet;

− 5. prioritást-csoportot: azok a szolgáltatások, amelyek 2005. év végéig

történő megvalósítása kérdéses- részeredmények is születhetnek tekintettel

szolgáltatások magyarországi helyzetére, gyakorlati jellegére.8788

A különböző közszolgáltatásokhoz kapcsolódó 2005. januári állapotok mellett a Ket.

hatálybalépéséig elvárt szintet is tartalmazta. Ez a mellékletben szereplő 2. táblázat is

jól mutatja.

b, Az elektronikus ügyintézési általános szabályozása

Az e-ügyintézés általános szabályait a Ket. rögzíti 160 §-ban, mely szerint, ha más

jogforrás –törvény, kormányrendelet, önkormányzati rendelet– másként nem

rendelkezik akkor az ügyfélnek lehetősége van, hogy az ügyeit elektronikusan intézze,

tehát a Ket.-ben ez az ügyfél alanyi jogaként jelentkezik.89

Az ügyfélnek egy fokozott biztonságú e-aláírással kell rendelkeznie, ahhoz hogy az

e-ügyintézés elindulhasson, ha ez megvan, akkor a kérelem az e-aláírással ellátva a

központi elektronikus szolgáltató rendszeren át vagy közvetlenül, jut el az adott

hatósághoz. Ezt a központi elektronikus szolgáltató rendszer a Kormány által kijelölt

szerv, a Miniszterelnöki Hivatal90 felelős (ezen belül az Elektronikuskormányzat-

központ látja el ezt a feladatot). A hatóság ellenőrzésre is jogosult az aláírással és az

azonosítóval kapcsolatban.91 Az ellenőrzési joga különböző lépcsőkből áll:

− kulcs tanúsítványa;

− visszavonási lista által győződik meg az aláírás érvényességéről;

− az elektronikus aláírást kibocsátó szervezethez fordul.92

87 A közigazgatás korszerűsítését szolgáló aktuális e-kormányzati feladatokról 1044/2005. (V. 11.) Kormány határozat. 88 www.kszk.gov.hu/data/cms18834/SzittnerK_ppt.ppt, 2011-03-29. 89 Ket. 160. §, (1) bekezdés. 90 Miniszterelnöki Hivatalról, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter feladat –és hatásköréről szóló 160/2006. (VII. 28.) Kormány rendelet 1. sz. mellékletének 2. ca) pont. 91 Ket. 160. §, (2) bekezdés. 92 Ket. 160. §.

28

Az e-ügyintézéshez személyes ügyfélkapu létrehozatala szükséges, a Ket. szerint egy

ügyfél több ügyfélkapuval és rendelkezhet. Az ügyfélkapu létesítésével kapcsolatos

fontos információkat később az e-közigazgatás gyakorlati megvalósulásának

bemutatásánál részletezem.

2. Elektronikus aláírás

Az e-aláírást digitális aláírásnak is nevezzük, melynek fogalmát véleményem szerint

Kohány András megfelelően fogalmazz a legjobban:

„Az egyre gyorsuló világ, a kialakuló információs társadalom, a növekvő

elektronikus infrastruktúra, az interneten kínált egyre több szolgáltatás számos

országban felvetette annak a sürgető igényét, hogy polgári jogi ügyletekben a

felek, az állampolgár és a közigazgatás viszonyában pedig az ügyfél és a hatóság

jognyilatkozataikat elektronikus formában is megtehessék.” (Budai, 2002, 97.)

Az e-aláírás definícióját a jogalkotón kívül többen meghatározták. Úgy vélem, Budai

Balázs Benjámin meghatározása is kiemelkedő, hiszen elég érthető és részletes, mely

szerint az elektronikus aláírás:

„.olyan technológia független adat vagy dokumentum, amely - az alig valószínűtől

a teljes bizonyosságig - utal legalább az aláíró személyére, de sok esetben a

dokumentum tartalmára is, és az elektronikusan előállított adathalmazhoz (pl.

elektronikus formában létező film, zenemű, kép, szöveg stb.) logikailag hozzá van

rendelve és azzal elválaszthatatlanul össze van kapcsolva.” (Budai, 2002, 98.)

Végül a magyar szabályozásban a törvényalkotó egy mondattal határozza meg a 2001.

évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról szóló törvényben (továbbiakban: Eat.):

„Elektronikusan aláírt elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából logikailag

hozzárendelt vagy azzal elválaszthatatlanul összekapcsolt elektronikus adat.”

(Eat., 2 §, 6. pont.)

Több fajtája van az e-aláírásnak. Budai Balázs Benjámin szerint legalapvetőbb

formája, az egyszerű e-aláírás, ebben az esetben az aláíró személye csak

valószínűsíthető, tehát nem biztos, hogy az írta alá, akinek kellett volna. Ennél a fajtánál

29

nincsen technológiai biztonság és visszacsatolás. Ilyen például a TAJ-szám, bescannelt

aláírás, begépelt aláírás.93 Ezen kívül meghatározza az e-aláírás egy bonyolultabb

formáját is, ezek az ún. technológiai biztonságot is garantáló elektronikus aláírások. Itt a

dokumentumot egy algoritmussal94 titkosítják, így létrejön egy jelsorozat, – ez egy

egyedi jelsorozat – amit e-aláírásnak nevezzük és ezt csatolják az elektronikus

dokumentumhoz.95

Emellett egy másik csoportosítást is nyújt a törvény, az Eat. alapján három fajtája

van az elektronikus aláírásnak:

− „egyszerű” elektronikus aláírás;

− fokozott biztonságú elektronikus aláírás;

− minősített elektronikus aláírás.96

Az „egyszerű” elektronikus aláírás megegyezik a Budai Balázs Benjámin

megfogalmazásával, de a magyar szabályozás konkrétan az e-aláírás fajtáinak külön

fejezetével rendelkezik, melyben az egyszerű e-aláírás lényege voltaképpen az, hogy

elektronikus dokumentumhoz azonosítás céljából logikailag hozzárendelt vagy azzal

elválaszthatatlanul összekapcsolt elektronikus adat. Nincs különös bizonyító ereje; mint

az egyéb magánokirat esetén. Ilyen például az elektronikus levél97 vagy az SMS.98

A másik fajtája, a fokozott biztonságú e-aláírás olyan elektronikus aláírás, amely

alkalmas az aláíró azonosítására, egyedülállóan az aláíróhoz köthető, olyan eszközzel –

hardverrel, szoftverrel– kell létrehozni, amely kizárólag az aláíró befolyása alatt áll, úgy

kell a fokozott biztonságú elektronikus aláírást elhelyezni egy dokumentumon, hogy az

azon a későbbiekben tett minden módosítás érzékelhető legyen.99

A minősített elektronikus aláírás az előző csoportból nőtt ki.100 Magas technológiai

biztonságot garantál a szolgáltató, nem mindenki állathatja elő, csak a Hírközlési

Felügyelet101 által felhatalmazottak. Ez az aláírás típus a biztonságos aláírás-létrehozó

93 Budai, 2002, 98. 94 Titkoskulccsal. 95 Budai, 2002, 99. 96 2001. évi XXXV. törvény: Az elektronikus aláírásról. 97 Rövidítése: email. 98 2001. évi XXXV. törvény: Az elektronikus aláírásról. 99 2001. évi XXXV. törvény: Az elektronikus aláírásról. 100 Eat., 2.§, 17. pont. 101 Rövidítés: HiF.

30

eszközzel102 hozzák létre, és hitelesítésére ún. minősített tanúsítványt103 bocsátanak ki.

A minősített e-aláírás garantálja a dokumentum integrálását és az aláíró azonosítását.104

Az elektronikus aláírás bevezetésével, illetve használatával fontos tisztázni az

elektronikus dokumentum, elektronikus irat, elektronikus okirat fogalmát is. Az

elektronikus dokumentum elektronikus eszköz útján létrehozott adat, mely elektronikus

aláírással van ellátva105, például: térkép, fénykép, tervrajz. Hitelességét az ún.

időbélyegző106 garantálja, amely kizárja az idő hamisítását. Az elektronikus

dokumentumnak két fajtája van: elektronikus irat és az elektronikus okirat. Az

elektronikus irat, olyan dokumentum, amelynek funkciója szöveg betűkkel való közlése

és a szövegen kívül az olvasó számára érzékelhető olyan egyéb adatokat foglal

magában, amelyek szorosan összefüggnek a fejléccel.107 Ezzel szemben az elektronikus

okirat nyilatkozattétel, egy nyilatkozat elfogadását vagy kötelezővé tételét foglalja

magában.108

a, Történeti háttér

Az e-aláírás mindenképp egy rövid történeti bevezetővel kell kezdeni, ennek a

középpontjában a kriptográfia áll (jelentése: titkosítás). Eszerint csakis az arra jogosult

személy, vagyis a címzett, férjen az adatokhoz. Jelentősége és a célja megegyezik és

nem változott koronként sem, ezt jelentette az ókorban is és ezt jelenti ma is.

Voltaképpen a kriptográfia által dokumentumokat kell átalakítani, úgy hogy a cél

megvalósuljon.

Történeti szempontból egészen Julius Ceasarig kell visszamennünk, hiszen az ő

nevéhez fűződik a legrégebbi rejtjel. A ceasar-rejtjel a számok és betűk kódolásával,

variálásával működött. Persze ez már elavult a mi rendszerünkhöz képest, de egy

mérföldkőnek számít, hiszen ez a rejtjel megteremtette a titkosítási mód két alapelemét:

a titkosítási algoritmust és a kulcsot. A következő fő lépés a második világháború idején

a németek által kifejlesztett ENIGMA kódoló- dekódoló gép volt. Mindezek a

102 „olyan hardver, illetve szoftver eszköz, melynek segítségével az aláíró az aláírás-létrehozó adatok felhasználásával az elektronikus aláírást létrehozza.” (Eat., 2 .§, 3. pont.) 103 „…olyan tanúsítvány, melyet minősített szolgáltató bocsátott ki.” (Eat., 2. §, 19. pont.) 104 Budai, 2002, 108. 105 Eat., 2.§, 12. pont. 106 Fogalmát a későbbiekben részletezem. 107 Budai, 2002, 113. 108 Budai, 2002, 113.

31

számítógépek fejlődésére kiemelkedően hatottak.109 Ezt követően kialakultak különféle

technikai eljárások:

− szimmetrikus, titkos kulcsú technika;

− aszimmetrikus, nyilvános kulcsú technika;

− hibrid technika.110

A szimmetrikus rendszernél egy küldő és egy címzett van. E technika során mindkét

fel- címzett és az aláíró- ismeri a kulcsot, amit a visszafejtésre használhatnak. Ez a

rendszer veszélyeket is rejt magában, mert ha az alapeleme, a titkos kulcs illetéktelen,

harmadik személy tudomására jut, vagy jogosulatlan használják, akkor „a titkos kulcs

birtokában bárki más nevében jognyilatkozatot tegyen.” (Budai, 2002, 100.) Ebben az

esetben több címzett is lehet.111

Az aszimmetrikus vagy más néven nyilvános kulcsú technika esetében két kulcs van:

egy magánkulcs és egy nyilvános kulcs. E két kulcs nevében benne rejlik a lényegük,

tehát a magánkulcs az a rész, melyet titokban tartanak, míg a nyilvános kulcspont az

ellenkezője, mert ezt a hitelesítő szolgáltató nyilvánosságra hozza. Hátránya a

lassúságában rejlik. Ez a két kulcs az alapja ennek a rendszernek: a magánkulcs és a

nyilvános kulcs összefügg, hiszen például a magánkulcs tartalmát, adatait,

dokumentumait csakis a nyilvános kulcs segítségével lehet visszafejteni. A nyilvános

kulcs egy hitelesítőszolgáltató112 által válik mindenki számára publikussá, ezen felül ez

a szervezet őrzi a magánkulcs tulajdonosainak személyes adatait, melyről tanúsítványt

állít ki a címzett kérésére.113 A tanúsítvány, egy olyan elektronikus irat, melyet egy

hozzácsatolt elektronikus aláírással igazol az intézmény, ez tartalmazza az alapadatokat,

érvényességi időt.114

A hibrid technika voltaképpen a szimmetrikus és az aszimmetrikus rendszer

ötvözése, hiszen az ideális technika ebből a kettőből összerakható, mivel az egyik a

gyorsasága miatt jelentős a másik hátránya a lassúság. Az aszimmetrikus segítségével

megállapodnak a felek és egy közös szimmetrikus kulcs alakul ki, ezzel folytatják a

109 Budai, 2002, 99. 110 Budai, 2002, 100. 111 Budai, 2002, 100. 112 „olyan intézmény, illetve természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely tanúsítványokat bocsát ki, vagy egyéb, elektronikus aláírásokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt.” (Irányelv, 2 cikkely, (11) bekezdés.) 113 Budai, 2002, 101. 114 Budai, 2002, 101.

32

titkosított kommunikációt. A szakemberek a hibrid technikát tartják a

legbiztonságosabb, legmegbízhatóbb technikának.115

A hibrid technika teret adott további technikák kialakulására. Ilyen volt az

amerikaiak által kifejlesztett Rivest, Shamir, Adleman (továbbiakban: RSA), de a

köznyelven csak RSA–nak ismerik, nevét az eljárások kezdőbetűiből kapta. Ezt 1977-

ben publikálták, lényegében a biztonság növelésére törekedett, hiszen csökkentette a

feltörések esélyeit, általa kialakult egy igazi fegyvernek minősülő biztonságtechnikai

eszköz, amit a Nemzetbiztonsági Hivatal is elismert. Úgy vélik, hogy az e-aláírások

elterjedésével ez a technika kiemelkedő helyet fog kapni.116

A másik eljárást „1994-ben a National Intstitute of Standards and Technology

elektronikus aláírási standardnak nyilvánította.”117 Ez a DSA nevet viseli, amit az

amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal fejlesztette ki.

b, Törvényi háttér

Az e-aláírásnak két törvényi háttere van: Európai Uniós szabályozás 1999/93/EK

számú irányelv (továbbiakban: Irányelv) és a 2001. évi XXXV. törvény Az elektronikus

aláírásról szóló törvény. Ez a két dokumentum adja meg az e-aláírás alapját, ezek

tartalmát a következőkben részletezem.

Az EU Irányelv szerint:

„>>elektronikus aláírás<<: olyan elektronikus adat, amely más elektronikus

adathoz van csatolva, illetve logikailag hozzárendelve, és amely hitelesítésre

szolgál” (Irányelv, 2 cikkely, (1) bekezdés.)

Szándékosan nem a magyar szabályozással kezdem, hiszen ez az Európai Uniós

Irányelv az első olyan dokumentum e téma kapcsán, amely a magyar szabályozás

alapjául szolgált. Ebben az e-aláírások használatára kötelezik az uniós tagállamokat, s

céldátumként meghatározta 2001. július 19-ét jelölte ki. De azokról a tagállamokról sem

feledkezett el ez az Irányelv, melyek már bevezették és valamilyen szinten használták

az e-aláírást. Ezen országok esetében a követelmény az országuk és a tagállami

szabályozás összhangjának a megteremtése volt. Összességében az Irányelv célja az

egységes keretrendszer megteremtése volt.

115 Budai, 2002, 101-102. 116 Budai, 2002, 103. 117 Budai, 2002, 103.

33

Ezt az Irányelvet az Európai Parlament és a Tanács 1999. december 13-án fogadta el.

Az irányelv 15 cikkelyből áll, melynek lényeges elemeit a 2. cikkelyben tisztázza. Itt

különböző fogalom meghatározásokat118 találunk. A jogalkotó a nyilvános kulcsú

technikát alkalmazza. Emellett az irányelv tartalmazza az e-aláírás előállítására

létrehozó eszköz fogalmát és ismérveit. Az aláírást létrehozó eszköz „olyan konfigurált

hardver- vagy szoftvereszköz, amelyet az aláíró az aláírás-létrehozó adatok

alkalmazására használ.” (Irányelv, 1. cikkely, (5) bekezdés.) Ezt az eszközt bárki

beszerezheti, de a hozzátartozó kulcsokat különböző módszer szerint hozzák létre, ezért

az irányelv meghatározza mellékletében a biztonságos aláírás-készítő eszköz ismérveit

is, melyek a következők:

− az aláírás-készítő adat csak egyszer fordulhat elő és nem lehet származtatott

adat;

− aláírást a jelenlegi technikák alkalmazásával meg kell védeni a hamisítástól;

− az aláírás-készítő adat megbízható védelmet kell nyújtania;

− nem szabad módosítani az aláírt adatokat és azok megjelenítését az aláírás

folyamata során az aláíró számára hozzáférhetővé kell tenni.119

Összességében ezek a magánkulcs egyediségét, titkosságát és az e-aláírás védelmét,

hamisíthatatlanságát biztosítja.

Az e-aláírás kapcsán az 5. cikkely kimondja, hogy e-aláírás bizonyítékként való

elfogadását nem lehet megtagadni, a következő indokkal: „az aláírás elektronikus

formában létezik, vagy nem minősített tanúsítványon alapul, vagy nem akkreditált

hitelesítésszolgáltató által kibocsátott minősített tanúsítványon alapul, vagy nem

biztonságos aláírás-létrehozó eszközzel hozták létre.” (Irányelv, 5. cikkely, (2)

bekezdés.)

Ezen kívül az Irányelv foglalkozik az e-aláírás hitelesítésének szabályaival és az

intézményrendszerével is, azonban ezek részletes elemzésével témám kapcsán nem

foglalkozok.

118 elektronikus aláírás, fokozott biztonságú elektronikus aláírás, aláíró, aláírást-létrehozó adat, aláírást-létrehozó eszköz, biztonságos aláírást-létrehozó eszköz, aláírás-ellenőrző adat, aláírás-ellenőrző eszköz, tanúsítvány, minősített tanúsítvány, hitelesítésszolgáltató, elektronikus aláírási termék, önkéntes akkreditáció. 119 Irányelv, III. melléklet.

34

Ezek után végül a magyar országgyűlés felismerte, hogy Magyarországnak követni

kell az egyetemes fejlődést és ezáltal megteremteni az információs társadalom

következő lépcsőfokát. Az Eat. célja a hiteles elektronikus nyilatkozattétel

megteremtése, és az adattovábbítás jogszabályi feltételeinek kialakítása a

közigazgatásban, az üzleti életben és egyéb területeken.120

A törvény részben átvette az Irányelv fogalom meghatározásait, de ezzel

párhuzamosan új fogalmakat is beépített az e-aláírással kapcsolatban. Tartalmazza az e-

aláírás fajtáit is, amit ebben a fejezetben az e-aláírás fogalma kapcsán már részleteztem.

Az Eat. három fajtát nevesít: egyszerű, fokozott biztonságú és a minősített elektronikus

aláírást. Emellett bevezeti az időbélyegző fogalmát is. Az időbélyegző „elektronikus

dokumentumhoz végérvényesen hozzárendelt vagy azzal logikailag összekapcsolt olyan

adat, amely igazolja, hogy az elektronikus dokumentum az időbélyegző elhelyezésének

időpontjában változatlan formában létezett.” (Eat., 2. §, 16. pont.) Ez nem alkalmas az

aláíró azonosítására és semmilyen formában nem kapcsolódik az aláíróhoz, hiszen csak

egy dátumot tüntet fel az adott dokumentumon. Ezen kívül alkalmas az időbélyegzés

után a módosítás kimutatására is, melyet egy kriptográfiai kulccsal vagy más módon

valósít meg.

Mindezek mellett a törvény kimondja, hogy az elektronikus aláírás, elektronikus

dokumentum elfogadását megtagadni, jognyilatkozat tételére, joghatás kiváltására

való alkalmasságát kétségbe vonni nem lehet csak azért, mert az elektronikus

formában létezik.121

120 Eat. 121 Eat., 3. §, (1) bekezdés.

35

IV. ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS MAGYARORSZÁGON, AVAGY

AZ E-KÖZIGAZGATÁS GYAKORLATI MEGVALÓSULÁSA

Az elektronikus ügyintézés (továbbiakban: e-ügyintézés) bevezetése

Magyarországon, igazán nagy változásokat jelentett. Két területen alakítja át a magyar

közigazgatást, azt a közigazgatást, amely eddig elzárkózott az elektronikus

ügyintézések, IT eszközök használatától. Ez a két terület: belső ügymenet szervezése és

az az ügyintézési forma megteremtése, amikor az ügyfél a fotelből intézheti az ügyeit,

tehát a személyes megjelenés szükségtelenné válik az adott hatóság előtt. A Ket. X.

fejezete szól az e-ügyintézésről és a hatósági szolgáltatásról, amit a jogalkotó úgy

alkotott meg, hogy figyelembe vette a két szereplő, vagyis a hatóság és az ügyfél

oldaláról azt a hátrányként jelentkező tényezőt, melynek alapja a technikai feltételek és

informatikai tudáshiánya volt. Ezért az ügyfél a Ket. alapján maga dönt, hogy ügyeit

elektronikus úton vagy az ún. hagyományos úton kívánja intézni. Sőt annak lehetőségét

is megadja, hogy bármely eljárási fázisban átválthat hagyományos módon történő

ügyintézésre.

Ebben a részben az e-ügyintézés gyakorlati megvalósulását demonstrálnám, mindezt

az e-közigazgatás központi rendszerén keresztül. A központi rendszer „elektronikus

szolgáltatásokat nyújtó és azok igénybevételét támogató rendszer.”122 A KR működését

jól mutatja a mellékletben szereplő 1. ábra is. A központi elektronikus szolgáltató

rendszerbe beletartozik: elektronikus kormányzati gerinchálózat, kormányzati portál,

kormányzati ügyfélszolgáltató központ, ügyfélkapu, hivatali kapu.

1. Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat

Az Elektronikus Kormányzati Gerinchálózat (továbbiakban: EGK) biztosítja az

alapstruktúráját ennek a rendszernek, ezáltal valósul meg a kommunikáció és az

együttműködés. Az EGK törvényi definíció szerint:

„központi elektronikus szolgáltató rendszer támogató elemének, egyben

szolgáltatásának minősülő olyan, rendeltetésében elkülönült zártcélú hálózat (IP

alapú informatikai infrastruktúra), amely fizikai, illetve logikai hálózatok útján

122 A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Kormányrendelet, 2. §, n) pont.

36

biztosítja a kormányzati, közigazgatási adatbázisok és informatikai rendszerek

kapcsolatának lehetőségét, az általuk nyújtott szolgáltatások elérhetőségét.”123

Szolgáltatásait alap-, egyéb és emelt szolgáltatásokra bontják. Az alapszolgáltatások a

következők: kapcsolódási pont, hozzáférés, virtuális magánhálózat létrehozása,

felhasználói támogatás, internet hozzáférés, domain-név szolgáltatás, kormányzati

címtár.124 Az egyéb szolgáltatások közé tartozik a TESTA125 hálózat126 elérése,

időbélyegzés szolgáltatás, kormányzati levelezőrendszer, szerver-üzemeltetés.127Ezek a

szolgáltatások rögtön elérhetővé válnak, ha felhasználók csatlakoznak a rendszerhez. Az

emelt szintű szolgáltatások keretszerződés alapján kerültek be, ilyen például

videokonferencia.128

2. Kormányzati Portál

Az elektronikus közigazgatásnál az ún. közigazgatási portálok jelentik azt az alapot,

amelyre ezt az új rendszert ki lehetett építeni. Így az első lépés az infrastruktúra

megteremtése volt, melynek a segítségével például kialakultak az interaktív

önkormányzatok. Mára minden önkormányzat, illetve hivatal rendelkezik különböző

színvonalú weboldallal, amely az ügyfelek, az állampolgárok érdekeit és tájékoztatásra

szolgálnak. A portálok célja –amelyet egyben a feladatuk is– voltaképpen az, hogy

szabad utat biztosítanak a világnak az intézményekhez, hivatalokhoz. Ezen kívül a

portálok kezelhetősége, színvonala meghatározza a polgárok és a közigazgatás közötti

viszonyt.

A kormányzati portál, „olyan hozzáférési hely, amely biztosítja a központi rendszer

internetes megjelenését, egységes hozzáférési felületet ad az elektronikus

ügyintézéshez, az ügyfelek tájékoztatásához, a bejelentési, panasz- és javaslattételi,

123 A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Kormányrendelet, 2. §, e) pont. 124 A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Kormányrendelet, 9. §, (1) bekezdés, a)- f) pont. 125 Trans-European Services for Telematics between Administrations. 126 „az Európai Unió adminisztrációja és a nemzeti kormányzatok közötti zárt felhasználói kört szolgáló elektronikus információcserét teszi lehetővé.” (A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Kormányrendelet, 9. §, (3) bekezdés, a) pont.) 127 A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Kormányrendelet, 9. §, (3) bekezdés, a)- d) pont. 128 A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Kormányrendelet.

37

vélemény-nyilvánítási jog gyakorlásához.”129 A kormányzati portál testesíti meg azt a

rendszert, amelyen keresztül az ügyfelek ügyeiket intézhetik és a portálon keresztül

jutunk el az ügyfélkapuig.

A kormányzati portál elsődleges feladata a tájékoztatás, továbbá hogy bárki számára

biztosítsa a hozzáférést a közérdekű szolgáltatásokhoz. A kormányzati portál állandó

szolgáltatásai 12. § (2) bekezdése alapján:

− visszavonási lista a központi, területi és helyi közigazgatási szervek, valamint az

egyéb állami költségvetési szervek elérhetőségi adatai ügyleírások, letölthető

formanyomtatványok, minták közzététele;

− az elektronikusan intézhető közigazgatási ügyek listája;

− az ügyfélkapu; személyes azonosításon alapuló fórum;

− bejelentések, közlések felülete; jogszabály alapján itt közzéteendő hatósági

hirdetmények megjelenítése;

− Hatályos Jogszabályok Elektronikus Gyűjteménye;

− pályázatok és hirdetmények közzététele;

− jogszabálytervezetek véleményezésének elérhetőségi mutatói;

− értesítési tárhely;

− kulcstár;

− egyéb szolgáltatások.

3. Kormányzati Ügyfélszolgáltató Központ

A Kormányzati Ügyfélszolgálati Központ (továbbiakban: KÜK) a kormányzati

portállal együttműködve biztosítja a magyar állampolgároknak, a külföldieknek és a

szervezeteknek a teljes körű, szakszerű tájékoztatást telefonon130 és interneten131

keresztül. A KÜK segítséget nyújt az állampolgároknak, hogy eligazodjanak a

közigazgatási ügyekben, tudásuk alapját a hatályos jogszabályok, ügyleírások adják.

Szolgáltatásai közé tartozik:

− időpontfoglalás;

129 A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Kormányrendelet, 2. §, l) pont. 130 Belföldről: 189 (kék szám), külföldről a +36-1-371-9300. 131 E-mail címe: 189@ugyfelvonal.hu.

38

− a közigazgatási informatikáért felelős miniszter által meghatározott ügyekben a

lakossági bejelentések fogadása, az előfeldolgozás, továbbítását a feldolgozásra

az adott ügyben illetékes szervekhez.132

A szervek kötelesek a KÜK-nek segítséget nyújtani, ügymenet modelleket biztosítani,

hogy az állampolgároknak segítséget nyújtsanak. A közigazgatási szerveknek és a KÜK

együttműködése elkerülhetetlen.133

4. Ügyfélkapu

Az ügyfélkapu a kormányzati portálon keresztül valósul meg. Az ügyfélkapu, „a

kormányzati portál egyik szolgáltatása; a központi rendszernek az a logikai pontja,

amelyen keresztül a személyazonosítást (viszontazonosítást) igénylő elektronikus

szolgáltatás az azonosított ügyfél által elérhető.”134

Egy másik megfogalmazás szerint -amely a hivatalos honlapon található, a

https://segitseg.magyarorszag.hu/ címen- „az Ügyfélkapu a magyar kormányzat

elektronikus ügyfélbeléptető és azonosító rendszere. Biztosítja, hogy felhasználói a

személyazonosság igazolása mellett, egyszeri belépéssel, biztonságosan kapcsolatba

léphessenek az elektronikus közigazgatási ügyintézést és szolgáltatást nyújtó

szervekkel.”135

Ahhoz, hogy az ügyfél részt vegyen az e-ügyintézésben mindenképp szükséges az

ügyfélkapu létesítése, melyet személyesen a törvény által meghatározott szerveknél,

illetve interneten keresztül kezdeményezheti és az ügyfél kérelmére azonnal

létrehozható.136

A személyes ügyfélkapu regisztrálásának három módja van:

− személyes megjelenés a regisztrációs szerv előtt;

− online regisztráció elektronikus aláírással;

− ideiglenes online regisztráció elektronikus aláírás nélkül.137

132 http://www.kszk.gov.hu/data/cms28283/3_KET_1_tankonyv.pdf, 2011-03-30. 133 A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Kormányrendelet, 27-30. §. 134 A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Kormányrendelet, 2. §, v) pont. 135 https://segitseg.magyarorszag.hu/segitseg/ugyfelkapu/ugyfelkapu/miazugyfelkapu.html, 2013-04-16. 136 Ket. 160. §, (5) bekezdés. 137 Ket. 160. §, https://segitseg.magyarorszag.hu/etananyag/ugyfelkapu_etananyag.html, 2011-03-29.

39

Az egyik mód, amikor az ügyfél a törvényben meghatározott szervhez személyesen

elmegy és úgy igényli az ügyfélkapu létrehozását, akkor egy ügyintéző áll a

rendelkezésére. Az ügyintéző először is ellenőrzi az ügyfél ellenőrzi a

személyazonosságát138 és ezzel egyidejűleg meg kell adnia e-mail címét is.139 Itt egy

regisztrációs eljárás folyik le az ügyintéző által, melynek keretein belül eltárolja az

igénylő természetes azonosítóit és az általa adott felhasználó nevet, így rögzíti a

rendszer a regisztrációs nyilvántartásba. Végül az Elektronikuskormányzat-központ

létrehozza az ügyfélkapu használatához szükséges feltételeket. A másik módja az

internetes regisztráció az ügyfél oldaláról nézve sokkal gyorsabb és kényelmesebbnek

mondható, hiszen nincs szükség személyes megjelenésre, sorban állásra. Ebben az

esetben az ügyfél a kormányzati portálon keresztül kezdeményezheti a regisztrációt.

Ennek a létesítési módnak azonban a jogosult köre csekélyebb, hiszen csak az ügyfél

igényelheti interneten keresztül az ügyfélkapu létrehozását, aki rendelkezik elektronikus

aláírással. Az ideiglenes regisztráció egy korlátozott hozzáférést biztosít az ügyfél

számára. Ebben az előző két mód elemei megtalálhatók, hiszen ügyintézés csak, akkor

valósítható meg, ha a regisztrációs szerv előtt személyesen megjelenik az ügyfél, ezzel

válik a regisztráció ebben az esetben véglegessé.

A regisztrációs folyamat után az ügyfél az általa megadott e-mail címre, egyszeri

használatra, legfeljebb öt évig felhasználható kódot kap, amely az ügyfélkapu

megnyitásához szükséges. Ezt az ügyfélnek a rendszer első belépésekor ajánlatos

megváltoztatni. Ezek szerint ahhoz, hogy az ügyfél elektronikus úton kapcsolatba lépjen

az adott szervvel, vagy szervekkel három dologra van szükség: ügyfél nevére, e-mail

címére, egyedi azonosítójára.140

Ma már az ügyfelek szívesen használják ezt az e-közigazgatási lehetőséget, hiszen

mióta bevezették az önkormányzatoknál is, kellőképpen megkönnyíti az ügyfelek

helyzetét például, ha az okmányirodában interneten foglalnak helyet, akkor elsőbbséget

élveztek. Ezáltal is próbálták ösztönözni, hogy a polgárok használják a rendszert.

5. Hivatali kapu

Az ügyfélkapu mellett létrehozták az ún. hivatali kaput, amely biztosítja a csatlakozó

szervek számára a biztonságos elektronikus dokumentumok továbbítását. A hivatalai

138 Ez egy személyazonosításra alkalmas hatósági igazolvánnyal történik. 139 Ket. 160. §, (6) bekezdés. 140 Ket. 160. §, (8) bekezdés.

40

kapu törvényi megfogalmazás szerint: „a központi elektronikus szolgáltató rendszernek

az a logikai pontja, amelyen keresztül a csatlakozott szervezet hozzáfér a központi

rendszer által részére nyújtott szolgáltatásokhoz és információkhoz.”141

Igénybevételéhez megállapodásra van szükség, ezután hozzáférést biztosít a szervezet

számára. A ügyfélkapuhoz adott azonosítókkal történik a hozzáférési joggal rendelkező

ügyintézők azonosítása. Az igénybevevő szervezet feladata, hogy naponta ellenőrizze a

hivatali kaput és letöltse a beérkezett üzenetet142, amit ezután törölni kell a KR-ből.143

Ebben a fejezetben a hazánkban mostanában történő közigazgatás rendszer horderejű

változásairól-az egyablakos rendszer kiépítéséről és a járás rendszer kialakításáról- nem

szólnék, mivel ezek olyan nagy horderejűek, hogy úgy vélem erről mindenképp egy

különálló fejezetben kell foglalkozni.

141 A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Kormányrendelet, 2.§, i) pont. 142 Fogadási kapacitás alapján. 143 A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.) Kormányrendelet, 38. §.

41

V. KÖZIGAZGATÁSI REFORM EREDMÉNYE

1. Az egyablakos rendszer bemutatása

Navracsics Tibor144 kijelentette 2010. második félében, hogy 2011. január 3.-tól

elindul az ún. egyablakos ügyintézés a magyar közigazgatásban. Ez az egyablakos

rendszer Budai Balázs Benjámin szerint igazi mérföldkő a magyar közigazgatásban.

Először is az egyablakos rendszer fogalmát kell tisztázni, azonban erre több definíció

is napvilágot látott az utóbbi időben. Úgy vélem, hogy az elsődleges a törvényi

megfogalmazás, de emellett mindenképp érdemes megemlíteni a szakemberek

meghatározásait is.

A jogalkotó az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 85/2012. (IV. 21.)

Kormányrendeletben a következőképpen határozza meg:

„…az ügyintézés olyan módja, amelynél az ügyfél több, a hatóság hatáskörébe és

illetékességébe tartozó eljárást bonyolíthat le és ennek kapcsán minden alaki

követelménynek eleget tehet.” (85/2012. (IV. 21.) Kormányrendelet 1 §, 1. pont.)

Gergó András szerint:

„Az >>egyablakos<< rendszer alatt azt az ügyviteli eljárási rendet értjük, mely az

állampolgár számára biztosítja, hogy több közigazgatási szervezetet, vagy

szervezeti egységet érintő ügyeinek intézése egyetlen helyen keresztül, egyszeri

kezdeményezéssel történhessen.”145

Ezt a fogalmat még kiegészíti Németh Jenő az eVilág internetes információs társadalom

online folyóiratban:

„A szervezeti megoldások és információs rendszerek hozzák létre az ügyintézés

teljes folyamatában résztvevő adatbázisokat úgy, hogy azok az >>egyablakos<<

eljárási rend szerint összekapcsolhatók legyenek.”146

144 A 2010-ben mandátumot nyert Orbán- kormány közigazgatási és igazságügyi minisztere és miniszterelnök-helyettese. 145 http://www.inco.hu/inco11/ekozig/cikk1h.htm, 2011-02-28. 146 http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2002-ev/08/20070313214605431000000700.html, 2011-03-02.

42

Rövidebb meghatározása, amely kiemeli a rendszer egyik leglényegesebb pontját is:

„különböző szervezetekkel kapcsolatos, egy helyen történő ügyintézés.”147

Az egyablakos rendszernek is vannak alapvető alapelvei és feltételei. Az alapelvei a

következők:

− az állampolgár széleskörű tájékoztatása;

− közügyek megvitatása érdekében fórumok létrehozása;

− lehetővé kell tenni, hogy az állampolgárok elektronikus úton intézhessék

ügyeiket.148

Az első része az állampolgárok tájékoztatása, amibe beletartozik az is, hogy az

internet segítségével a kormányportálon keresztül az ügyfél tájékoztatást kapjon,

megismerteti a rendszert, az adminisztrációt, a közigazgatási eljárások menetét és a

nyilvános adatbázisokat. Az állampolgári kapun kívül szükség van arra, hogy minden

kormányzati hivatal és szerv rendelkezzen internetes portállal.149 Ezek a portálok

kiépültek, a kormányzati portál megtalálható a www.magyarország.hu címen. Ezen

kívül a különböző dokumentumok, például a törvények, rendeletek mind-mind

megtalálhatóak legyenek az adott internetes felületen, vagyis az elektronikus formában

letölthetőek és hozzáférhetőek legyenek, ugyanez vonatkozik a formanyomtatványokra

is. Az adatbázisok is bármikor elérhetőek legyenek az érdeklődők számára valamilyen

formában, vagy megfizethető áron vagy ingyenesen.

Összességében egy jól kiépített internetes infrastruktúrára van szükség, ami kellő

információt juttat el az arra jogosultak számára. Ehhez társul még az is, hogy akinek

nincs lehetősége otthonról interneten keresztül intézni az ügyeit, azt ne érje hátrány, így

ki kell építeni az ún. információs pontokat, amit bárki használhat.150 Ezek az

információs pontok megtalálhatóak a posták, a könyvtárak, az internetes kávéházak, az

országos kiterjedésű civil hálózatok, a teleházak hálózatai keretében.151 Emellett fontos

még fórumok és párbeszédek kiépítése, létrehozása, ahol megvitathatnak különböző

témákat az adott egyének vagy csoportok. Ez nagyobb teret enged a politikának. A

politika életben másképp is megjelenik, egyfajta lehetőséget teremt a „kampányolásra”

például közvélemény-kutatás, szavazás alkalmával. Mindezek az önkormányzatok

147 http://www.digitalis-ugyintezesert.hu/index.php?q=node/9, 2011-02-28. 148 Budai, 2002, 153. 149 Budai, 2002, 153. 150 Budai, 2002, 154. 151 Budai, 2002, 154.

43

szintjén, vállalkozásoknál is jelenjenek meg, tehát ők is használják az internetes

hálózatot, amely segítségével az ügyeiket lebonyolíthatják. Az elsődleges cél az

infokommunikációs eszközök, hálózatok használatának elterjedése.

Az egyablakos ügyintézés több szinten működik: az első szintet jelenti az, ami az

állampolgár személyes megjelenésére épül, mely során az állampolgárt egy ablakhoz

szólítanak, ahol az ügyintéző az eddigiekben több ügyintéző alá tartozó ügyekben egy

személyben jár el. A második szint az elektronikus részt jelenti, ahol az ügyfél mentesül

a hosszú sorban állástól, helyette otthonról, vagy egy arra kijelölt helyről interneten

keresztül egy számítógép segítségével intézheti el az ügyeit.

Az egyablakos rendszer bevezetésével a kormány szerint megteremtik:

− a gyorsabb, hatékonyabb, átláthatóbb ügyintézést;

− az egyszerű eljárást;

− egyszerre egy helyen több ügyben járhat az állampolgár.

Összességében elmondható, hogy az állampolgárok helyzetét próbálják

megkönnyíteni, oly mértékben, hogy egy helyen egyszerre különböző ügyeket

intézhessenek el. Ezt bizonyítja az egyablakos ügyintézés definíciója, illetve folyamata,

amit e fejezet elején már demonstráltam. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

(továbbiakban: KIM) által kiadott Jó Állam nevet viselő koncepciójában152

(továbbiakban: Jó Állam koncepció) jól összefoglalják a közigazgatásban történő

változások szükségességét, célját:

„A közigazgatási szervezetrendszer átalakítása, a Kormányablakok kialakítása, az

eljárások egyszerűsítése mind egy cél szolgálatában állnak. Az állam és az

állampolgárok viszonyát új, bizalmi alapra kell helyezni. Ma az ügyfelek a

hatóságokat szükséges rosszként, akadályként értékelik, az ügyintézés felesleges

időráfordítást és stresszhelyzetet jelent. A kormány célja viszont egy új,

ügyfélbarát, szolgáltató állam létrehozása. Ez a szemléletváltozás jelenti az

állampolgárok számára a Jó Állam megszületését.” (Jó Állam koncepció.)

152 Pontos megnevezése: A területi közigazgatás átalakítása- a Jó Állam születése.

44

2. Kormányablakok, avagy az egyablakos rendszer gyakorlati megvalósulásai

2011. január 3.-a az a dátum, amikor az országban 29 városban megnyíltak az ún.

kormányablakok, melyek integrált ügyfélszolgálati irodák, ahol az ügyintézők várják

reggel 8 órától este 20 óráig az állampolgárokat. Ez a nyitvatartási rend ügyfélbarát, így

a kormányablakok ügyintézői munkájukat két műszakban látják el.

Az egyablakos rendszer, az új modell alapja, a kormányablakok kezdetben egyfajta

kipróbálási stádiumban voltak. Ekkor az egyablakos ügyintézések még csak 29

ügykörben jártak el, de ahhoz, hogy a kezdetleges terveiket a szakemberek

megvalósítsák, a kezdő dátumtól kezdve egyre több tárgykörre bővítették, így

jelenleg153 62 ügy intézésére nyújtanak lehetőséget. A jövőben ez a szám folyamatosan

növekedni, bővülni fog.

A KIM szerint az irodák „kiemelt feladatuk az államigazgatási ügyekben történő

teljes körű tájékoztatás nyújtása az ügyfelek részére.”154

A kormányablakok ügyintézői munkába állásuk előtt szakmai és gyakorlati

képzésben vesznek részt, amely vizsgával zárul, így az országban a bevezetésekor

300155 embert készítettek fel a kormányablak tisztviselői posztjaira, akiknek az ún.

etikai elveket kell betartaniuk munkájuk során. Az etikai elvek a következők:

− közjót érdekében jár el és elkötelezett hazájával szemben;

− türelmes, segítőkész;

− kölcsön tisztelet;

− ügyfelek érdekében jár el;

− előítélettől mentes tevékenység;

− szakszerű, pontos, etikus és a kormányablak ügyintézője a legjobb tudása szerint

jár el.156

Az ügykörökkel együtt, az ügyintézők száma is folyamatosan bővül a jövőben, hiszen

2012-ben is írtak ki pályázatot az ügyintézői posztok betöltésére, jelenleg 6800 fő vesz

részt a képzésben.

153 2013. május. 154 https://kormanyablak.gov.hu/c/document_library/get_file?uuid=fd36426d-e8a6-460e-a4e7-5d9be324b64d&groupId=10156, 2011-02-28. 155 229-en a közigazgatáson kívülről érkeztek, míg a többiek közigazgatási szakvizsgával rendelkeznek. 156 https://kormanyablak.gov.hu/web/v/kezdjeitt, 2011-02-28.

45

a, Kormányablak honlapja

A kormányablakok megvalósításának az elhatározásakor nyilvánvaló volt, hogy ezt

az új rendszert egy új portállal nevesítik, ugyanúgy, mint az ügyfélkaput. Így

kialakítottak egy olyan oldalt, – a https://kormanyablak.gov.hu/web/v/kezdjeitt

webcímen megtalálható – amely állandóan friss információt nyújt az állampolgároknak

a kormányablakokkal kapcsolatban, illetve ami tartalmazza az egyablakos rendszer

célját, célkitűzéseit a jövőre nézve. Emellett felsorolja a tárgyköröket, amelyben

jelenleg eljárhatnak a kormányablakokban ülő tisztviselők, továbbá az eljárásokhoz

szükséges elektronikus dokumentumok letöltésére is lehetőséget ad és persze ezen kívül

az ügyek intézésére is külön kialakított rendszer várja az állampolgárokat. Hat nagy

tárgykör van, ezek a következők:

− egészségügy;

− építésügy;

− kereskedelem, szolgáltatás;

− szociális, családtámogatás;

− vállalkozás;

− egyéb kategória.157

Ezek a nagyobb tárgykörök kisebb témákra bonthatók, azonban úgy érzem, hogy az első

öt tárgykör esetében ez nyilvánvaló, míg az utolsó egyéb kategóriánál pár tárgykör

felsorolása elengedhetetlen, hiszen ez az „egyéb” elnevezés elég tág kategóriának

minősül. A honlap meghatározza az „egyéb” ügykategóriát is: „e körben a máshova

nem besorolható olyan ügyek szerepelnek, amelyek a kormányablakban elintézhetőek,

vagy az intézésükről tájékoztatást kaphat”158, ilyen például: bejelentés parlagfű fertőzött

ingatlanról; ügyfélkapu létesítése; természetes fürdőhely kijelölési eljárás; természetes

fürdővíz fürdési célú engedélyezése.159

Ezenfelül a KIM által kiadott Jó Állam koncepcióban három nagyobb kategóriát

határoz meg, amely a felmerült ügyeket csoportokba sorolja: saját hatáskörben intézhető

157 https://kormanyablak.gov.hu/web/v/kezdjeitt, 2011-03-21. 158https://kormanyablak.gov.hu/web/v/tajekozodjon?p_p_id=122_INSTANCE_0xWx&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=4&p_r_p_564233524_categoryId=17208, 2011-03-21. 159https://www.kormanyablak.hu/web/v/tajekozodjon?p_p_id=122_INSTANCE_0xWx&p_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-1&p_p_col_count=3&p_r_p_564233524_categoryId=17208, 2013-04-23.

46

ügyek, közreműködő hatóságként intézhető ügyek és az irányító tájékoztatás

nyújtása.160 A különböző csoportokba tartozó ügyeket a 4. táblázat tartalmazza.

Azonban ez a táblázat, illetve az adott kategóriák hatálytalanok, hiszen azóta az ügyek

széleskörű bővítésére került sor, illetve a kategóriák tekintetében is változás figyelhető

meg. Mindez köszönhető a 2010-ben kitűzött célok megvalósításának, melynek a fő

irányvonalát a járások 2013. január 1.-jei bevezetése jelentette. A 288/2010. (XII. 21.)

Kormányrendeletben, amely a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szól jelenleg

négy kategóriáról beszélhetünk:

− A kormányablaknál előterjeszthető kérelmek csoportja, melyeket legkésőbb a

benyújtást követő munkanapon továbbítnia kell az illetékességgel és hatáskörrel

rendelkező szervhez;

− Irányító tájékoztatást nyújt egyes ügyekben az ügyfeleknek az eljárás menetéről,

jogaikról és a kötelezettségeikről;

− Egyes ügyekhez ügyintézése kapcsán internetes kapcsolati és informatikai

segítséget nyújt;

− Kérelmek, beadványok, nyilatkozatok, igazolások, melyek az egyes

ügykörökhöz kapcsolódnak.161

Ebbe a négy kategóriákba tartozó ügyeket a mellékletben szereplő 5. táblázat

tartalmazza.

Az oldalon, ha rákattintunk egy maghatározott tárgykörre, akkor három különböző

szolgáltatási típust választhatunk: ügyintézés162, ügyindítás163, tájékoztatás164.

b, Kormányzati Ügyfélvonal

A kormányablakokon kívül létrehozták az ún. Kormányzati Ügyfélvonalat

(továbbiakban: KÜ). Célja, hogy a gyors és egyértelmű választ adjanak az

160 https://www.kormanyablak.gov.hu/c/document_library/get_file?uuid=fd36426d-e8a6-460e-a4e7-5d9be324b64d&groupId=10156, 2011-02-28. 161 288/2010. (XII. 21.) Kormányrendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, 22-23. §. 162 „…nemcsak az ügyindításra, hanem az ügy Kormányablakban történő azonnali elintézésére is sor kerül. Az ügyek köre folyamatosan bővül.” (https://kormanyablak.gov.hu, 2011-03-24.) 163 „…a kérelmek, űrlapok, illetve nyomtatványok befogadására, az ügy elindítására van lehetőség a Kormányablakban.” (https://kormanyablak.gov.hu, 2011-03-24.) 164 „Az itt megtalálható ügyek esetében nincs lehetőség a helyszínen történő ügyindításra és ügyintézésre, ezen ügyekben jelenleg a Kormányablak csupán irányító tájékoztatást nyújt.” (https://kormanyablak.gov.hu, 2011-03-24.)

47

állampolgárok által feltett kérdésekre, ami érkezhet a kormányzati portálon165 keresztül,

telefonon (belföldről és külföldről egyaránt hívható)166, elektronikus üzenetben167,

faxon168, mobil készüléken169 segítségével. A KÜ feladata a KIM szerint:

„…az állampolgárok, vállalkozások és egyéb szervezetek, a hét minden napján,

napi 24 órában történő teljes körű és szakszerű, egységes szolgáltatási szinten

történő tájékoztatása, útbaigazítása a közigazgatással kapcsolatos ügyeik gyors és

hatékony intézése érdekében.”170

c, Tapasztalatok az új rendszerről, az állampolgárok visszajelzései

A pár hónapja működő kormányablakokról több visszajelzés, adat látott, illetve lát

napvilágot a KIM által. A legelső visszajelzések pozitívak voltak, hiszen az

állampolgárok jól fogadták ezt a rendszert. Az adatok is ezt mutatják: 2011. januárjában

21459 ügyfél látogatott el az ország területén kialakított kormányablakokhoz, és

összesen 22638 ügyet intéztek el.171 A kormányablak portálja azt a tanulságot vonja le a

statisztikai adatokból, hogy az állampolgárok nagy érdeklődéssel fogadták az újonnan

kialakított rendszert. Az ügyfélszolgálati irodák közül a nyíregyházi volt a

„legnépszerűbb”, ezt 1620 ügyfél kereste fel.172

2013-ban már konkréten kimondható -ahogy Rétvári Bence, a KIM államtitkára is

kifejtette- hogy a magyar állampolgárok a kormányablakok bevezetését fogadták a

legkedvezőbben.

A tárgykörökről kezdetben az mondható el, hogy az állampolgárok fele kereste fel az

ügyintézőket általános ügyekkel kapcsolatban. A „legnépszerűbb” tárgykör az

ügyfélkapu létesítése, míg a legtöbb ügyintézés a következő három körben történt:

egyéni vállalkozás, családtámogatás, elektronikus tulajdoni lap másolatának letöltése.173

A 2013 áprilisában, a legfrissebb tesztek szerint az ügyintézők túlterheltek, melynek

mihamarabbi megoldását ígéri a KIM. Úgy vélem ez nagy problémát jelent, hiszen az

165 www.magyarorszag.hu. 166 Magyarországról: 1818 (kék szám), Külföldről: +36 1 452-3622. 167 1818@ugyfelvonal.hu. 168 Faxszám: +36 1 452-3621. 169 SMS szám: 1818. 170 Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Területi Közigazgatásért és Választásokért Felelős Államtitkárság: A területi közigazgatás átalakítása – a Jó Állam születése. 171 https://kormanyablak.gov.hu/web/v/15, 2011-03-01. 172 https://kormanyablak.gov.hu/web/v/15, 2011-03-01. 173 https://kormanyablak.gov.hu/web/v/15, 2011-03-01.

48

egyik kulcsszó, ha kormányablakokról beszélünk az „egyszerűsítés”. Jövőben

megpróbálnak mindent megtenni, hogy a felmerült problémákat orvosolják, ezért a

tervek szerint egyszerűsödik az eljárás, adminisztrációs feladatokat lerövidítik, az

időpont-foglalási struktúra kialakítását és a kormányablakok, illetve az intézendő ügyek

számának növelését tűzte ki célul a KIM.174 Ezek megvalósításához szükségesek a

személyi feltételek biztosítása, így rendkívül fontos az ügyintézői képzés is.

Zöld- Nagy Viktória helyettes államtitkár nyilatkozataiban kiemelte, hogy az adatok

alapján 98 százalékos az ügyfelek elégedettségi mutatója, az állampolgárok főleg a

gyorsaságot, tájékoztatást és a hatékony ügyintézést emelték ki.175

3. Járási rendszer kialakítása

A kormányablakok 2011. január 3.-ai bevezetése csak az első lépésnek számított a

magyar közigazgatás átalakítását tekintve. A tervek szerint a fejlesztések és a bővítések

2013-ban folytatódtak a járási rendszer kiépítésével. Erről azonban csak érintőlegesen

szólnék, hiszen ez még igazán gyerekcipőben jár.

A járások országunkban nem ismeretlen közigazgatási egységek, hosszú múltra

tekintenek vissza. Dr. Kara Pál tanulmányában történetüket a XIII. századtól datálja,

mint a királyi vármegyék alközpontjaiként voltak ismeretesek. Feladataik közé tartozott

többek között az adók beszedése, összeírása, határjárás és az igazságszolgáltatás is. 176

Rendszerük, feladatkörük idővel módosult, azonban a tanácsrendszer megalakulásáig

(1950-ig) egyszemélyi vezetője volt, ezt a posztot a szolgabíró látta el. Ezután a

működtek valamely testület, önkormányzat mellett. 1950-ben azonban már 150-re

emelkedett a számuk, ezután csak a csökkenésük figyelhető meg. Véglegesen 1983.

december 31.-én szűntek meg a járások Magyarországon. Tevékenységük

államigazgatás- hatósági jellegűek voltak, a tanácsrendszerben pedig a községek felett

kontrolt gyakoroltak.177

A járási rendszer kialakításának elvei hét szűk pontban meghatározhatók:

174 http://www.infoter.eu/cikk/a_kormanyablak_ugyintezoi_kepzes_a_kozponti_allamigazgatas_tesztje, 2013-04-16. 175 http://www.infoter.eu/cikk/a_kormanyablak_ugyintezoi_kepzes_a_kozponti_allamigazgatas_tesztje, 2013-04-16. 176 Dr. Kara Pál: Körbejárt (?) járás, http://www.onkormanyzatiklub.hu/szerkeszti-munkasarok/716, 2013-05-13. 177 Dr. Kara Pál: Körbejárt (?) járás, http://www.onkormanyzatiklub.hu/szerkeszti-munkasarok/716, 2013-05-13.

49

− a járások nem ismeretlenek Magyarországon, hiszen történelmi hagyományokon

nyugszik;

− meglévő ügyintézési helyszínek megőrzése;

− járások székhelye és a legtávolabbi település közötti távolság nem lehet 30 km-nél

nagyobb;

− megyehatárok megőrzése;

− gyors és könnyű hozzáférést biztosít a szolgáltatásokhoz;

− térszervezői funkció kialakítása;

− területi államigazgatási szervek illetékességi területeinek járási alapú

rendezése.178

A járási hivatalok végül 2013. január 1-jével megalakultak, így vidéken 175 járási, míg

Budapesten 23 kerületi hivatal jött létre.179 Ezek a hivatalok főleg okmányiroda

hatáskörébe tartozó feladatokat, illetve emellett szociális, természetvédelmi, környezeti

ügyek végrehatását vállalják át. A járási hivatalok alatt működnek a szakigazgatási

szervek:

− Egészségbiztosítás Pénztári Szakigazgatási Szerv;

− Erdészeti Igazgatóság;

− Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóság;

− Építésügyi Igazgatóság;

− Fogyasztóvédelmi Felügyelőség;

− Földhivatal;

− Földművelésügyi Igazgatóság;

− Igazságügyi Szolgálat;

− Közlekedési Felügyelőség;

− Kulturális Örökségvédelmi Iroda;

− Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Iroda;

− Munkaügyi Központ;

− Munkaügyi Felügyelőség;

178 http://www.rgvi.gtk.szie.hu/datadir/content/file/letöltések/telgazd/közigazgatás_átalakulása.pdf, 2012-10-16. 179 http://www.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/teruleti-kozigazgatasert-es-valasztasokert-felelos-allamtitkarsag/hirek/175-videki-jarasi-hivatal-es-23-fovarosi-keruleti-hivatal-alakul-jovore, 2013-05-07.

50

− Munkavédelmi Felügyelőség;

− Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv;

− Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság;

− Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság;

− Szociális és Gyámhivatal;

− Rehabilitációs Szakigazgatási Szerv.180

A járási rendszer kiépítésével kapcsolatban kettős indokról beszélhetünk. Az első az

anyagi ok, a második pedig a szakmai indok, mely szerint a közigazgatás akkor

működik jól, ha a társadalom és a szervezet között távolság van. Úgy vélem, ha ezt a

rendszert jól, szakszerűen építik ki hatékonyabb és gazdaságosabb lesz a

közigazgatásunk. Azonban hogy ez az új közigazgatási reform sikeres lesz-e, ezt csak

hosszútávon derül majd ki.

180 http://www.kormanyhivatal.hu/hu/szakigazgatasi-szervek, 2013-04-25.

51

VI. E-KÖZIGAZGATÁS: AGGÁLYOK ÉS KÉTELYEK- E

SECURITY

Úgy vélem, ha az e-közigazgatásról van szó, mindenképp ki kell térni az

adatvédelem és az adatbiztonság kérdéskörére. Ennek indoka az, hogy környezetemben

nem egy embertől hallottam, hogy ezzel kapcsolatban vannak aggályai, kételyei.

Véleményem szerint, ez érthető is, hiszen az eddig papír alapú rendszert felváltotta egy

számukra- főleg az idősebb generáció számára- ismeretlen új rendszer, ami voltaképpen

már a mindennapjaikba beépült. Hiszen az életünkben az „e” betűk nagy jelentőséggel

bírnak, illetve folyamatos megjelenésüket tapasztalhatjuk például eBank vagy

eKereskedelem formájában is. Mindezek ellenére a magyar emberekben az a fajta

bizalom nem alakult ki, mint más országokban, ahol az elektronikus szó nem okoz

bizalmi problémát, sőt van olyan ország, ahol már a politikát is behálózta. Szerintem

Észtország a legmegfelelőbb példa erre, hiszen ott már 2005-ös helyhatósági

választások során lehetett Interneten keresztül szavazni.181

Az e- közigazgatás megjelenésével az adatvédelem és az adatok kezelésével

kapcsolatos kérdések tisztázása kézenfekvő, hiszen egy informatika rendszer irányítja az

egész folyamatot, ami elég sok buktatót rejthet magában, ami végeredményben az adott

intézmény megbénulásában mutatkozik meg. Ha megbénul egy rendszer felvetődik pár

kérdés:

1. Az adatvédelem és az adatbiztonság

Az adatvédelem és az adatbiztonságot külön alfejezetben tárgyalnám, hiszen más

kérdésre összpontosítanék. Először mindenképpen a két definíciót kell tisztázni. Míg az

adatvédelem „az adatok kezelése során, azok meghatározott csoportjára vonatkozó

jogszabályi előírások érvényesítése”182, addig az adatbiztonság „az adatok jogosulatlan

megszerzése, módosítása és tönkretétele elleni műszaki és szervezési intézkedések és

eljárások együttes rendszere.”183 Ennek a két fogalomnak az internet elterjedése és

nyitottsága miatt rendkívül nagy jelentősége van, hiszen a net ezen jellemzői miatt

jelenthet „veszélyt” az állampolgárok számára. Hiszen az emberek nem biztos, hogy

181 http://www.sg.hu/cikkek/40131/sikerrel_zarult_az_e_szavazas_esztorszagban, 2013-05-09. 182 182 Budai Balázs Benjámin- Tózsa István: E-közigazgatás. Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, 2007, 93. 183 Budai- Tózsa, 2007, 95.

52

biztonságban érzik az adataikat, nem biztos, hogy ebben az internet által átszőtt

világban nőttek fel, vagy ha igen, akkor se biztos, hogy bizalmat táplálnak az „e-világ”

nyújtotta lehetőségek iránt.

Az adatvédelemnél a személyes adatok védelméhez való jogot emelném ki, amely

„hozzáférésének, kezelésének kivételessége alapjogi védelemben részesül.”184 A

személyes adatok védelmének általános szabályait 2011-ig az 1992. évi LXIII. törvény

(továbbiakban: Avtv.) rögzítette, de ma már az információs önrendelkezési jogról és az

információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.)

tartalmazza. Emellett azonban még vannak szabályozások, melyek fontosak e jog

kapcsán, így azt mondhatjuk, hogy a szabályozása többrétegű:

− Alaptörvényünk VI. cikke rögzíti, ugyanúgy, mint a közérdekű adatok

megismerését és terjesztését;

− Az Európai Unió Alapjogi Chartája a 8. cikkben szerepel, hogy „mindenkinek

joga van a rá vonatkozó adatok védelméhez.”185 Ezen felül előírja a korrekt

módon való kezelést, illetve azt is rögzíti, hogy mindenkinek joga van ahhoz,

hogy a róla gyűjtött adatokhoz hozzáférjen, illetve ha szükséges javításokat

végezhet azokon.186;

− Emberi jogi egyezmények által lett az adatvédelem a méltóság és az információs

önrendelkezési jog része.

− Ágazati adatkezelési törvények egészítik ki a 2011. évi CXII. törvényben

megfogalmazott általános szabályozást;187

− Eljárásjogi törvények;188

− Jogosulatlan és adatkezelési előírásokat sértő magatartás szankcionálása a

magyar jogban;

− A törvényi szabályokat kiegészítő egyéb jogszabályok.189

Az adatbiztonság védelmének követelményét is az Infotv. rögzíti. A következőket

írja elő általánosságban az adatok biztonságáról:

184 dr. Tóth Judit: Alapjogok- A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága (Tansegédlet). 2012, 1. 185 Európai Unió Alapjogi Charta, 8. cikk, (1) bekezdés. 186 Európai Unió Alapjogi Charta, 8. cikk, (2)- (3) bekezdés. 187 Például: 1997. évi XLVII. törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok védelméről. 188 Pp, Be., Ket. stb. 189 Tóth, 2012, 1-4.

53

„7. § (1) Az adatkezelő köteles az adatkezelési műveleteket úgy megtervezni és

végrehajtani, hogy az e törvény és az adatkezelésre vonatkozó más szabályok

alkalmazása során biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét.

(2) Az adatkezelő, illetve tevékenységi körében az adatfeldolgozó köteles

gondoskodni az adatok biztonságáról, köteles továbbá megtenni azokat a

technikai és szervezési intézkedéseket és kialakítani azokat az eljárási

szabályokat, amelyek e törvény, valamint az egyéb adat- és titokvédelmi

szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

(3) Az adatokat megfelelő intézkedésekkel védeni kell különösen a

jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal,

törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés,

továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné

válás ellen.” (Infotv., 7. §, (1)- (3) bekezdés.)

Ezen felül az elektronikus adatok biztonsága, megőrzése szempontjából kiemeli, hogy

megfelelő technikai háttért és megoldást kell biztosítani ahhoz, hogy „a tárolt adatok

közvetlenül ne legyenek összekapcsolhatók és az érintetthez190 rendelhetők.”191

Az adatbiztonság feltételeinek a megteremtéséhez egy informatikai biztonsági

rendszer kiépítésére van szükség, ami „a szervezeti tevékenységek informatikai

összetevőinek a célok eléréséhez szükséges megfelelő állapotban tartását értjük.”

(Budai- Tózsa, 2007, 96.) Kialakításának négy szakasza van:

1. védelmi igények feltárása;

2. fenyegetettség elemzése;

3. kockázatelemzés;

4. kockázat-menedzselés.192

Az első szakaszban választani kell az informatikai alkalmazások közül, ami az adott

szervezetnek a legmegfelelőbb, második részben a gyenge pontokat kell feltárni, míg a

190 „Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy - közvetlenül vagy közvetve - azonosítható természetes személy.” (Infotv., 3.§, (1) bekezdés.) 191 Infotv., 7.§, (4) bekezdés. 192 Budai- Tózsa, 2007, 96.

54

harmadik és a negyedik szakaszban a fenyegető tényezők feltárása és azoknak elleni

védekező intézkedések, hatások értékelése történik.193

Az adatbiztonság fő eszközei közé tartozik a kriptográfia194, elektronikus aláírás,

melynek fő feladata, hogy „tanúsítsa az aláíró személyazonosságát”- és a tűzfal, amely

az adatok jogosulatlan hozzáférést akadályozza meg.195

2. Adatkezelés

Az adatvédelem és –biztonság mellett nem lehet elsiklani, az adatkezelés szabályai

felett sem, hiszen a személyes adatok védelme szempontjából mindenképp tisztázni kell

ezt a kérdéskört. Először is adatkezelés fogalmát tisztáznám, ehhez az Infotv. nyújt

segítséget:

„Az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy

a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése,

rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása,

nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése

és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának

megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy

azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta,

íriszkép) rögzítése.” (Infotv., 3.§, (10) bekezdés.)

A személyes adatok kezelésének alapelvei is ez a törvény tartalmazza:

− célhoz kötöttség elve, melyet az 5. § tartalmaz. Eszerint a személyes adatok

csakis meghatározott célból, kötelezettség teljesítés és jog gyakorlása miatt

kezelhetők;

− minimális adatkezelés elve, amely kapcsolódik a célhoz kötöttség elvéhez,

hiszen csak olyan adat kezelhető, amely az adatkezelés során elengedhetetlen;

− alkalmasság elve, hiszen az adott adat a meghatározott cél elérésére

alkalmasnak kell lennie;

− adatkezelő a helyreállításhoz szükséges technikai feltételekkel rendelkezzen;

− tisztességesnek és törvényesnek kell lennie az adatok felvételének;

193 Budai- Tózsa, 2007, 96. 194 Jelentése: titkosítás. Az elektronikus aláírás alfejezetben már említettem és jelentését részleteztem. 195 Budai- Tózsa, 2007, 96-97.

55

− adatok pontosságának, helyességének biztosítása. Emellett kimondja azt is,

hogy az érintettek azonosítása az adatok alapján csakis a meghatározott cél

eléréséig valósuljon meg.196197

Az adatkezelés legitimnek minősül, ha az érintett hozzájárulását adta vagy

vélelmezett hozzájáruláson alapuló adatkezelés alapján198 vagy kötelező adatkezelés

során199 vagy hozzájárulást átmenetileg pótló törvényi felhatalmazás során200 került rá

sor.

Az adatkezeléssel kapcsolatban az adott érintett jogait és érvényesülésüket is

szabályozza az Infotv., avagy mit tehet az érintett, ha megsértik a jogát:

„14. § Az érintett kérelmezheti az adatkezelőnél

a) tájékoztatását személyes adatai kezeléséről,

b) személyes adatainak helyesbítését, valamint

c) személyes adatainak - a kötelező adatkezelés kivételével - törlését vagy

zárolását.” (Infotv., 14. §.)

Ezeket a 19. § szerint a törvény korlátozhatja:

„…az állam külső és belső biztonsága…továbbá állami vagy önkormányzati

gazdasági vagy pénzügyi érdekből, az Európai Unió jelentős gazdasági vagy

pénzügyi érdekéből, valamint a foglalkozások gyakorlásával összefüggő fegyelmi

és etikai vétségek, a munkajogi és munkavédelmi kötelezettségszegések

megelőzése és feltárása céljából - beleértve minden esetben az ellenőrzést és a

felügyeletet is -, továbbá az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében.”

(Infotv., 19. §.)

196 Infotv., 5.§- 6. §. 197 dr. Tóth Judit: Alapjogok- A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok nyilvánossága (Tansegédlet), 2012. 198 „az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági vagy hatósági eljárásban az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult más ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását vélelmezni kell.” (Infotv., 6.§, (6) bekezdés.) 199 „azt törvény vagy - törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli.” (Infotv., 5.§, b), pont.) 200 „személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése a) az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges, vagy b) az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.” (Infotv., 6.§, (1) bekezdés, a)- b), pont.)

56

Ezeken felül még meg kell említeni a tiltakozás jogát, mely szerint az érintett tiltakozhat

adatainak kezelése ellen törvényben meghatározott feltételek esetén:

„21.§ (1) Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,

a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre

vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő, adatátvevő vagy

harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező

adatkezelés esetén;

b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés,

közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; valamint

c) törvényben meghatározott egyéb esetben.” (Infotv., 21.§, (1) bekezdés.)

A bírósági jogérvényesítés keretein belül az adott érintett jogainak megsértése esetén

fordulhat bírósághoz, melynek szabályait az Infotv. 22 §. rögzíti. Emellett kártérítést is

meg kell említeni, melyet a 23 §. szabályoz, mely szerint „az adatkezelő az érintett

adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek

megszegésével másnak okozott kárt köteles megtéríteni.”

Mindezek mellett az elektronikus világ megjelenésével egyre jobban kiszorítja a

papír alapú rendszert az elektronikus dokumentumkezelés. Mind a papíralapú és mind

az elektronikus dokumentumkezelést hátrányok és előnyök szövik át. Úgy vélem, egy

állampolgárnak, akinek az adatait elektronikusan kezelik legnagyobb aggálya az, hogy a

hozzá kapcsolódó információk, adatok biztonságban vannak-e, vagy tényleg minden

adat szerepel-e az adatbázisban. Tehát kérdések sorozata vetődik fel, így úgy gondolom

érdemes tisztázni a két fajta dokumentumkezelés előnyeit és hátrányait, ezt a

mellékletben található 6. és 7. táblázat mutatja be részletesen. A felvázolt pontokból

kiderül, hogy az elektronikus dokumentumok sokkal hatékonyabbá teszik a hivatali

munkát és a benne rejlő pozitívumok vitathatatlanok. Azonban mindezek mellett nem

lehet elfelejteni a veszélyeit se, ennek részleteit a következő alfejezetben ismertetném.

3. A dokumentum- és az információkezelés lehetséges problémái

Ahhoz, hogy adataink, dokumentumaink biztonságban legyenek, megfelelő

biztonsági háttér, technikai alkalmazások szükségesek. Az elektronikus dokumentum

kezelés kapcsán a hivataloknak rendelkezniük kell vírus- és behatolás védelemmel,

57

mentési rendszerrel, ezen kívül az informatikai biztonsági szabályzattal.201 Budai Balázs

Benjámin és Tózsa István könyvükben pontokba szedték, hogy az elektronikus

iratkezelés kapcsán milyen biztonsági feltételeknek kell teljesülnie:

− „az elektronikus iratok előállítása és tárolása megfeleljen a hatályos

jogszabályi követelményeknek, és az azok alapján elkészülő belső

szabályzatoknak,

− az illetéktelen hozzáférés és beavatkozás érdekében rendelkezésre álljon kellő

biztonsági és mentési rendszer,

− a hivatalos ügyintézéssel kapcsolatos valamennyi releváns információ

rögzítve legyen.”202

Mint mindennek vannak veszélyei, így van ez az információkezeléssel az e-

közigazgatásban is. Az igazi veszélyforrást maga a rendszer jelenti, aminek a gyenge

pontjait Budai Balázs Benjámin és a Tózsa István könyvében mutat be:

− az informatikai rendszerek biztonságának jellemzően rendkívül alacsony

szintje;

− a vezetők nem veszik tudomásul a kérdés fontosságát, illetve az informatikai

rendszer szükségességét;

− probléma adódhat abból is, hogy nincs megfelelő adatvédelmi osztályozás,

vagyis nincs meghatározva a védendő és mentendő adatok köre;

− be- és kilépő munkatársak adminisztrációja gyenge pontja, hiszen sokszor

előfordul, hogy egy volt alkalmazott jogosultságai nem kerülnek törlésre,

amely veszélyforrást jelent, hiszen hozzáférhet olyan adatokhoz, amelyhez

már nincsen jogosultsága;

− fizikai veszélyforrások elleni védelem gyenge;

− ellenőrzés hiánya ki- és belépés esetén, így bárki vihet ki vagy be például egy

adathordozót és ebből a szempontból az asztalokon heverő papírok is

veszélyforrást jelentenek;

− rendelkezésre állás biztosítása redundancia nélkül, amely „biztonsági okokból

történő többszörözés, pót-tárolóegységek beiktatása, dokumentumok

biztonsági másolatainak tárolását” 203 takarja;

201 Budai- Tózsa, 2007, 89. 202 Budai- Tózsa, 2007, 89. 203 Budai- Tózsa, 2007, 98.

58

− emberi erőforrások redundanciája, mely szerint egy betegség, szabadság

esetén szakértelemmel rendelkező rendszergazda, informatikus pótlása

nehézkes lehet, illetve ugyanez a helyzet egy kilépő rendszergazda esetén, aki

nagy károkat tud okozni, ha például nem működik együtt;

− adathordozók megsemmisítése általában egyáltalán nem szabályozott;

− jelszókezelés problémája;

− „ hiányos hardver-dokumentáció. Van olyan eset, hogy az üzemeltetőnek

fogalma sincs róla, hogy milyen rendszereket üzemeltet, a hivatalban

elhelyezett eszközökről nem tudja megmondani, hogy melyiket ki rakta le

oda, és kinek a megbízásából. Egy ennyire dokumentálatlan hardver-parkban

egyrészt megjelenhetnek nem engedélyezett eszközök úgy, hogy az

üzemeltetőnek fel sem tűnik – főként, ha különböző szekrényekben vannak

elrejtve.” (Budai- Tózsa, 2007, 98.)

− mentési rendszer területe is több veszélyt rejt magában, hiszen „például a

mentések adathordozóra írása után a sikerességet – a visszatölthetőséget –

nem ellenőrzik, vagyis a mentés rendelkezésre állásáról nem győződnek meg.

Ennek következtében gyakran előfordul, hogy ha szükség van a mentésre,

csak fél évvel korábbi állapotra sikerül a visszaállás.” (Budai- Tózsa, 2007,

99.);

− a vírusvédelmi rendszerrel is lehetnek problémák.204

Mindezekből következik, hogy maga a biztonság kérdése nem feltétlenül az informatika

jelentkezik, mint egyetlen veszélyforrás, ezért négy fajta veszélyforrást különböztetnek

meg, ha e-közigazgatásra, avagy magáról az információkezelésről beszélünk:

− IR életciklus veszélyforrásai;

− Logikai veszélyforrások;

− Fizikai veszélyforrások;

− Szervezési veszélyforrások.205

Tehát mindenképp tévhitnek számít az, hogy sok állampolgár kizárólag az

informatikai rendszer biztonságának gyengesége miatt vannak kételyei az e-

204 Budai- Tózsa, 2007, 97-100. 205 Budai- Tózsa, 2007, 100.

59

közigazgatás iránt. Úgy vélem, ez a struktúra hatékony lesz és megkönnyíti az emberek

életét, ha teljes mértékben kiépül, azonban amíg felmerülnek előzőekben felsorolt

problémák, addig kételyek mindig támadnak majd az állampolgárokban.

Úgy gondolom, hogy nemcsak a biztonságnak kell fejlődnie, hanem a magyar

társadalomnak is, hiszen a bizalmi faktor hazánkban e rendszer iránt elég csekély.

Remélhetőleg pár év múlva az e-közigazgatást tekintve több negatív oldalon megjelenő

feltevés, átcsap majd a pozitív oldalra - itt főleg a biztonságra célzok, mert szerintem ez

a legnagyobb veszélye az e-közigazgatásnak- és kialakul egy átlátható,

problémamentes, ügyfélközpontú magyar e-közigazgatás, ami majd mindenki igényeit

kellőképpen kielégíti.

60

VII. ÖSSZEGZÉS

Dolgozatommal megpróbáltam bemutatni, hogy hazánkban hogyan jelent meg az

elektronikus közigazgatás. Az elméleti keretének bemutatása előtt próbáltam

rávilágítanak arra a tényre, hogy az információs társadalom kulcsfontosságú területnek

számít. Mindezt jól mutatják az Európai Uniós törekvések, illetve a magyarországi

lépések is, ezért ezeket mindenképp részleteznem kellett a témám kapcsán. Úgy vélem,

az elektronikus közigazgatásnak vannak előnyei és hátrányai egyaránt, de ahhoz hogy

lépést tartsunk a világgal, mindenképp hazánknak is újítani, „haladni kellett a korral.”

Az előnyöket és hátrányokat SWOT-analízisben demonstráltam, mert úgy vélem, hogy

ez megfelelő módszer arra, hogy bemutassam az e-közigazgatás pozitív és negatív

oldalát, illetve emellett a veszélyeit és benne rejlő lehetőségeket is.

Erősségek (Strength):

− Egyszerűség; − Gyors ügymenet; − Megbízhatóbb; − Energia- és költségtakarékosság; − Gyors kommunikáció az

elektronikus dokumentumkezelés kapcsán;

− Munkafolyamatok könnyítése; − „Ügyfélbarát”; − Hatékony információkezelés; − A magyar állampolgárok

távkapcsolatban, otthon ülve, kényelmesen intézheti ügyeit az Interneten keresztül;

− Állam és állampolgárok kapcsolatának javulása;

− Könnyebb hozzáférhetőség, elérhetőség.

Lehetőségek (Opportunities):

− Mintakövetés; − Fejlődés; − Bizalom növelése; − Közigazgatási reform

gyorsulásának/fejlődésének az elősegítése;

− Jobb, kifinomultabb rendszer, szolgáltatások kiépítése.

Gyengeségek (Weakness):

− Informatikai háttér; − Bizalomhiány; − Felkészületlenség; − Adatvédelem; − Adatkezelés nehézségei.

Veszélyek (Threats):

− Biztonság; − Szervezési veszélyforrás; − Fizikai veszélyforrás; − Informatikai rendszer

veszélyforrás; − Logikai veszélyforrás.

Negatív mezők

Pozitív mező

61

Összegezve az e-közigazgatás hátterében két konkrétum van: az információs

társadalom térhódítása –ebbe beleértem az internet kiemelkedő szerepét is– és az

Európai Unió hatása. Mindezek ösztönözték Magyarországot, a magyar kormányt arra,

hogy létrehozzák hazánkban is. Kezdetekben az elméleti kereteit megteremtették,

azonban gyakorlati vonatkozásaiban nagy hiányosságok mutatkoztak, de bíztak abban,

hogy a későbbiekben mindkét vonatkozás tekintve kellőképpen kiépül az új rendszer.

Végül ez az elektronikus központi rendszer szabályainak rögzítésével és létesítésével

sikerült.

Mára a magyar kormány 2010-ben hangoztatott törekvései közül pár megvalósult, a

kormányablakok kiépültek és az ügykörök folyamatos bővülése figyelhető meg, melyek

próba stádiumban kezdtek el működni a nagyobb településeken 2011. január 3.-án. A

következő szintje a kormány terveinek a járási rendszer kialakítása volt, amelynek a

kezdő dátuma 2013. január 1.-jére datáljuk. Ezzel egy nagyobb szabású, komplex,

egységes rendszer kívántak kialakítani, amely a kormányablakok számának növelését is

magával vonta.

Ez jelenti ma az „új slágert” a magyar közigazgatásban, melynek a fejlesztését,

bővítését ígéri a kormány a következő években. Azonban az már csak a jövő titka, hogy

az egyablakos rendszer kiépítése beváltja-e a hozzáfűzött reményeket.

62

HIVATKOZOTT IRODALOM

Szakirodalmak

Budai Balázs Benjámin- Tózsa István: E-közigazgatás. Debreceni Egyetem Agrár- és

Műszaki Tudományok Centruma Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, 2007.

Budai Balázs Benjámin: Az e-közigazgatás elmélete. Akadémia Kiadó Zrt., Budapest,

2009.

Budai Balázs Benjámin: E-goverment avagy kormányzati és önkormányzati kihívások az

on-line demokrácia korában. Aula Kiadó, Budapest, 2002.

Castells, Manuel: A valóságos virtualitás kultúrája: az elektronikus kommunikáció

integrálódása, a tömegközönség átalakulása és az interaktív hálózatok kifejlődése.

In: Információs Társadalom folyóirat, 2004.

Castells, Manuel: The Power of Identity, The Information Age: Economy, Society and

Culture, Vol. II. (Cambridge, MA; Oxford, UK: Blackwell), 1997a.

Dr. Kara Pál: Körbejárt (?) járás, http://www.onkormanyzatiklub.hu/szerkeszti-

munkasarok/716.

dr. Tóth Judit: Alapjogok- A személyes adatok védelme és a közérdekű adatok

nyilvánossága (Tansegédlet). 2012.

http://www.ittk.hu/netis/doc/textbook/Magyar_country_report_final.pdf.

Komenczi Bertalan: Információ és társadalom. EKF Líceum Kiadó, Eger, 2002.

Közigazgatási Informatikai Bizottság 21. számú ajánlása: Az ügyfélkapu és hivatali

kapu kapcsolódás műszaki specifikációja,

http://www.ekk.gov.hu/hu/kib/kib_21_v2.0.pdf.

Németh Jenő: Az E-közigazgatás kialakításának lehetséges megoldásai. In eVilág az

információs társadalom online folyóirata, 2002,

http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2002-

ev/08/20070313214605431000000700.html.

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: Digitális Megújulás Cselekvési Terv 2010-2014, Az

Infokommunikációs ágazat cselekvési terve a társadalom és a gazdaság

megújulásáért.

Pintér Róbert- Csótó Mihály- Holczer Márton- Kis Gergely- Molnár Szilárd- Rab

Árpád- Székely Levente: A magyar információs társadalom fejlődése az elmúlt tíz

63

évben: intézményépítés, infrastruktúrafejlesztés és kultúraváltás, MAGYAR

ORSZÁGJELENTÉS 1998-2008, Budapest, 2007.

Pintér Róbert: A magyar információs társadalom fejlődése és fejlettsége a fejlesztők

szempontjából. Eötvös Loránd Tudományegyetem – Társadalomtudományi Kar,

Budapest, 2004, http://doktori.tatk.elte.hu/2005_Pinter_Robert.pdf.

Z. Karvalics László: Visszaút nincs? Az információs társadalom fogalomtörténetéhez.

Világosság, 1998, 30-37.

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Területi Közigazgatásért és Választásokért

Felelős Államtitkárság: A területi közigazgatás átalakítása – a Jó Állam születése.

Weboldalak

http://www.inco.hu/inco11/ekozig/cikk1h.htm, 2011-02-28.

http://www.digitalis-ugyintezesert.hu/index.php?q=node/9, 2011-02-28.

https://kormanyablak.gov.hu/c/document_library/get_file?uuid=fd36426d-e8a6-460e-

a4e7-5d9be324b64d&groupId=10156, 2011-02-28.

https://kormanyablak.gov.hu/web/v/kezdjeitt, 2011-02-28.

https://kormanyablak.gov.hu/web/v/15, 2011-03-01.

http://www.pointernet.pds.hu/ujsagok/evilag/2002-

ev/08/20070313214605431000000700.html, 2011-03-02.

https://magyarorszag.hu/, 2011-03-02.

http://www.ittk.hu/web/docs/klub/vitaind1.pdf, 2011-03-08.

http://www.artefaktum.hu/ipis/pinter.rtf., 2011-03-11.

http://europa.eu/pol/infso/index_hu.htm, 2011-03-11.

http://www.mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szamtech/wan/hatasok/bangemn.hun, 2011-

03-11.

http://www.inco.hu/inco4/kozpont/cikk1.htm, 2011-03-11.

http://www.ittk.hu/infinit/2005/0609/index.html, 2011-03-11.

http://ec.europa.eu/information_society/newsroom/cf/itemlongdetail.cfm?item_id=2994

, 2011-03-11.

http://www.artefaktum.hu/zskf/ZSKF_eloadas12.ppt, 2011-03-11.

http://misc.meh.hu/letoltheto/kancel_szolg_doku/tajekoztato.doc, 2011-03-11.

http://www.mimi.hu/informatika/arpanet.html, 2011-03-11.

64

https://kormanyablak.gov.hu/web/v/tajekozodjon?p_p_id=122_INSTANCE_0xWx&p_

p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-

1&p_p_col_count=4&p_r_p_564233524_categoryId=17208, 2011-03-21.

https://ugyfelkapu.magyarorszag.hu/, 2011-03-21.

https://kormanyablak.gov.hu, 2011-03-24.

www.kszk.gov.hu/data/cms18834/SzittnerK_ppt.ppt, 2011-03-29.

http://www.kszk.gov.hu/data/cms28283/3_KET_1_tankonyv.pdf, 2011-03-30.

http://www.infoter.eu/cikk/a_kormanyablak_ugyintezoi_kepzes_a_kozponti_allamigazg

atas_tesztje, 2013-04-16.

https://www.kormanyablak.hu/web/v/tajekozodjon?p_p_id=122_INSTANCE_0xWx&p

_p_lifecycle=0&p_p_state=normal&p_p_mode=view&p_p_col_id=column-

1&p_p_col_count=3&p_r_p_564233524_categoryId=17208, 2013-04-23.

http://www.kormanyhivatal.hu/hu/szakigazgatasi-szervek, 2013-04-25.

http://www.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/teruleti-

kozigazgatasert-es-valasztasokert-felelos-allamtitkarsag/hirek/175-videki-jarasi-

hivatal-es-23-fovarosi-keruleti-hivatal-alakul-jovore, 2013-05-07.

http://www.sg.hu/cikkek/40131/sikerrel_zarult_az_e_szavazas_esztorszagban, 2013-05-

09.

http://einclusion.hu/2008-02-10/i2010-europai-informacios-tarsadalom-a-novekedesert-

es-a-foglalkoztatasert-2005/, 2013-05-10.

https://kormanyablak.gov.hu/web/v/kezdjeitt;jsessionid=90639F648BC608A270AD732

3408AEFD3, 2013-05-10.

http://www.ekk.gov.hu/hu/kib/ajanlasok, 2013-05-13.

http://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tin00091.html, 2013-05-13.

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel31010.pdf, 2013-05-13.

http://www.infoter.eu/alapdokumentumok/europai_digitalis_menetrend, 2013-05-16.

Jogszabályok

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági

és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az Európai Digitális

Menetrend, 2010,

http://www.infoter.eu/attachment/0003/2807_com2010_0245hu01.pdf, 2013-05-16.

A fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Kormányrendelet.

65

A járások kialakításáról, valamint egyes ezzel összefüggő törvények módosításáról

szóló 2012. évi XCIII. törvény.

A közigazgatás korszerűsítését szolgáló aktuális e-kormányzati feladatokról 1044/2005.

(V. 11.) Kormányhatározat.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi

CX. törvény.

A központi elektronikus szolgáltató rendszerről szóló 182/2007. (VII. 10.)

Kormányrendelet.

A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi

LXIII. törvény.

Az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény.

Az elektronikus ügyintézés részletes szabályairól szóló 85/2012. (IV. 21.)

Kormányrendelet.

Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés

egységes szerkezetbe foglalt változata. Az Európai Unió Alapjogi Chartája, 179-190

cikke. http://europa.eu/pol/pdf/qc3209190huc_002.pdf#nameddest=article179, 2013-

05-10.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi

CXII. törvény.

Európai Unió Alapjogi Charta.

Európai Uniós szabályozás 1999/93/EK számú irányelve (1999. december 13.) az

elektronikus aláírásra vonatkozó közösségi keretfeltételekről.

Magyarország Alaptörvénye, 2011. április 25.

Miniszterelnöki Hivatalról, valamint a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

feladat- és hatásköréről szóló 160/2006. (VII. 28.) Kormányrendelet.

66

FELHASZNÁLT IRODALOM

Allen L. Wyatt 1996: Az Internet alapjai. Kossuth Könyvkiadó, 1996.

Csáki Gyula Balázs: Az elektronikus közigazgatás tartalma és egyes gyakorlati kérdései.

HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2010.

Szabó Máté Dániel- Székely Iván - Simon Éva: Az elektronikus személyazonosítás és

ügyintézés adatvédelmi követelményei. Eötvös Károly Közpolitikai Intézet.

dr. Majtényi László- dr. Simon Éva- dr. Székely Iván- dr. Szabó Máté Dániel: Az

elektronikus személyazonosítás adatvédelmi követelményei. Eötvös Károly

Közpolitikai Intézet, 2007.

67

ÁBRA- ÉS TÁBLÁZATJEGYZÉK

Ábrajegyzék

1. Ábra: Az IKT szektor hozzájárulása a magyar gazdaság hét programjához. .......................68

2. Ábra: Központi Rendszer működése- Az ügyfélkapu és hivatali kapu

szolgáltatásaihoz történő kapcsolódás műszaki specifikációja.................................................69

3. Ábra: Kormányzati portál .....................................................................................................69

4. Ábra: Az Ügyfélkapu honlapja .............................................................................................70

5. Ábra: A Kormányablak honlapja 2011-ben..........................................................................70

6. Ábra: A Kormányablak honlapja jelenleg ............................................................................71

Táblázatjegyzék

1. Táblázat: Rendszeres internet használók aránya Magyarországon (2004-2012)..................72

2. Táblázat: E-kormányzati szolgáltatások igénybevétele a háztartásoknál és az

igénybevétel feltételei, 2009.....................................................................................................72

3. Táblázat: E-kormányzati szolgáltatás megvalósításának prioritásának sorrendje................74

4. Táblázat: Kezdetben a kormányablakokban intézhető ügykörök a Jó Állam

Koncepció alapján.....................................................................................................................75

5. Táblázat: Jelenleg a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálati feladatai ............81

6. Táblázat: Papír alapú dokumentumkezelés előnyei és hátrányai..........................................82

7. Táblázat: Elektronikus dokumentumkezelés előnyei és hátrányai .......................................83

68

MELLÉKLETEK

Ábrák

1. Ábra: Az IKT szektor hozzájárulása a magyar gazdaság hét programjához.

(Forrás: Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2010, 15.)

69

2. Ábra: Központi Rendszer működése- Az ügyfélkapu és hivatali kapu szolgáltatásaihoz történő kapcsolódás műszaki specifikációja

(Közigazgatási Informatikai Bizottság 21. ajánlás, http://www.ekk.gov.hu/hu/kib/kib_21_v2.0.pdf, 2013-05-13.)

3. Ábra: Kormányzati portál

(Forrás: https://magyarorszag.hu/, 2011-03-02.)

70

4. Ábra: Az Ügyfélkapu honlapja (Forrás: https://ugyfelkapu.magyarorszag.hu/, 2011-03-21.)

5. Ábra: A Kormányablak honlapja 2011-ben

(Forrás: https://kormanyablak.gov.hu/web/v/kezdjeitt, 2011-03-01.)

71

6. Ábra: A Kormányablak honlapja jelenleg (Forrás:

https://kormanyablak.gov.hu/web/v/kezdjeitt;jsessionid=90639F648BC608A270AD7323408AEFD3, 2013-05-10.)

72

Táblázatok

2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 16-74 éves férfiak (%)

24 34 43 50 57 59 63 68 71

16-74 éves nők (%)

19 33 40 47 55 56 58 65 68

Összesen (%)

21 34 42 49 56 57 61 66 69

1. Táblázat: Rendszeres internet használók aránya Magyarországon (2004-2012) (Adatok forrása: http://www.ksh.hu/docs/hun/eurostat_tablak/tabl/tin00091.html, 2013-05-13.)

2. Táblázat: E-kormányzati szolgáltatások igénybevétele a háztartásoknál és az igénybevétel feltételei,

2009 (Forrás: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/jel/jel31010.pdf, 2013-05-13.)

73

74

3. Táblázat: E-kormányzati szolgáltatás megvalósításának prioritásának sorrendje (Forrás: http://www.kszk.gov.hu/data/cms28283/3_KET_1_tankonyv.pdf, 2011-03-30.)

75

Saját hatáskörben intézhető ügyek Közreműködő hatóságként intézhető ügyek Irányító tájékoztatás nyújtása

• Biztosítási jogviszony lekérdezés; • Elektronikus tulajdoni-lap másolat

lekérdezése; • Elektronikus térképmásolat; • Ügyfélkapu létesítése, elektronikus

kapcsolattartással kapcsolatos felvilágosítás, tájékoztatás;

• Utazási költségtérítés egészségbiztosítási ellátás igénybevétele kapcsán;

• Egyéni vállalkozói tevékenység bejelentése;

• Egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos adatváltozás és szünetelés bejelentése;

• Egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése;

• Kereskedelmi tevékenység bejelentése, engedélyezése;

• Társasházkezelői és ingatlan-kezelői tevékenység bejelentése;

• Telepengedélyezési eljárás; • Szálláshely-üzemeltetési engedély

kérelmezése; • Üzletszerűen folytatni kívánt

ingatlanközvetítői, ingatlan-vagyon értékelő és közvetítő tevékenység bejelentése.

• Gyermekgondozási segély igénylése; • Anyasági támogatás igénylése; • Családi pótlék igénylése; • Gyermeknevelési támogatás igénylése; • Egyéni vállalkozói igazolvány

igénylése; • Hatósági bizonyítvány igénylése az

egyéni vállalkozók nyilvántartásából; • Önkormányzati hatáskörbe tartozó

szabálysértések esetén a pénzbírság, illetve járművezetéstől való eltiltás méltányosságból történő mellőzése, az elkobzott dolog visszaadása;

• Gyorsforgalmi út ügyében kártalanítási eljárás.

• Terhességi-gyermekágyi segély igénylése;

• Gyermekgondozási díj igénylése; • Magyar igazolvány, Magyar

hozzátartozói igazolvány diákkedvezmények bejegyzése, visszavonása;

• Magyar igazolvány, Magyar hozzátartozói pedagógus és oktatói kedvezmények bejegyzése, visszavonása

• Magyar igazolvány, Magyar hozzátartozói igazolvány kiadásában való közreműködés;

• A bemutatott külföldi okirat elfogadhatóságának elbírálása, amennyiben nem magyar állampolgár Magyarországon kíván házasságot kötni;

• Magyar állampolgár külföldi házasságkötéséhez tanúsítvány kiadása;

• Külföldi állampolgár Magyarországon történő házasságkötéséhez szükséges tanúsítvány bemutatása alóli felmentés.

4. Táblázat: Kezdetben a kormányablakokban intézhető ügykörök a Jó Állam Koncepció alapján (Forrás: https://www.kormanyablak.gov.hu/c/document_library/get_file?uuid=fd36426d-e8a6-460e-a4e7-5d9be324b64d&groupId=10156, 2011-02-28.)

76

Előterjeszthetők kérelmek, megtehetők bejelentések

Irányító tájékoztatást nyújt Internetes kapcsolati, szakmai, informatikai segítséget nyújt

Kérelmek, beadványok, nyilatkozatok, igazolások

• a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17. § (9) bekezdése szerinti kártalanítás;

• az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozat és kérelem, továbbá az állampolgárságról lemondó nyilatkozat, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem;

• kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély iránti kérelem nyomtatvány kiadása, átvétele és továbbítása;

• a nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál nyilvántartott adatokba a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (7) bekezdése alapján történő „betekintési jog” iránti kérelem nyomtatvány kiadása átvétele, továbbítása;

• a Magyar igazolványok, Magyar hozzátartozói igazolványok által biztosított diákkedvezmények bejegyzésére, visszavonására irányuló eljárás;

• a Magyar igazolványok, Magyar hozzátartozói igazolványok által biztosított pedagógus és oktatói kedvezmények bejegyzésére, visszavonására irányuló eljárás;

• a Magyar igazolvány és Magyar hozzátartozói igazolvány kiadásával összefüggő eljárás;

• gyermekgondozási díj igénylésével kapcsolatos eljárás;

• terhességi-gyermekágyi segély igénylésével kapcsolatos eljárás;

• a bemutatott külföldi okiratok elfogadhatóságának elbírálása, amennyiben nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni;

• egyéni vállalkozói tevékenység elektronikus bejelentése;

• egyéni vállalkozói tevékenység adatváltozásának elektronikus bejelentése;

• egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és szünetelés utáni újrakezdésének elektronikus bejelentése;

• egyéni vállalkozói tevékenység megszűnésének elektronikus bejelentése.

• építésügyi és építés-felügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló kormányrendelet szerinti építésügyi és építés-felügyeleti hatósági engedélyezési;

• tudomásulvételi kérelmet és az ezekhez az eljárásokhoz kapcsolódó egyéb kérelmet, nyilatkozatot, igazolást papír alapon vagy elektronikus adathordozón átveszi;

• irat-betekintési és iratmásolati szolgáltatási lehetőséget biztosít az ügyfélnek az egyedi ügy irataiba, amely iratra irat-betekintési joga van.

77

• a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről szóló igazolások kiadása iránt a felszámoló/végelszámoló által benyújtott kérelmek átvétele, továbbítása;

• a nyugdíjfolyósításhoz és a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításához kapcsolódó bejelentési kötelezettségek teljesítése, továbbá nyomtatvány kiadása, átvétele;

• TAJ kártya igénylés befogadása;

• Európai Egészségbiztosítási kártya igénylés befogadása;

• a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 22. §-a szerinti utazási költségtérítés igénylése;

• a táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj iránti méltányossági kérelmek előterjesztése;

• méltányosságból - az Egészségbiztosítási Alap terhére - adható egyszeri segély iránti kérelmek

• a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylése;

• nem magyar állampolgár házasságkötése és bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítése;

• házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése;

• a házassági névviselési forma módosítása;

• születés anyakönyvezése; • hatósági bizonyítvány

kiállítása az anyakönyvből; • haláleset anyakönyvezése.

78

átvétele; • egészségügyi kártevőirtó

tevékenység engedélyezése; • családi gazdaság

nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtása;

• családi gazdaság nyilvántartásba vételének törlése iránti kérelem benyújtása;

• őstermelői igazolvány kiadása iránti kérelem benyújtása;

• őstermelői igazolvány elvesztésének, megsemmisülésének bejelentése;

• őstermelői igazolvány adattartalmában történő változás bejelentése;

• bejelentés parlagfű fertőzött ingatlanról;

• fogyasztóvédelmi panaszok, közérdekű bejelentések felvétele;

• természetes fürdővíz fürdési célú engedélyezése;

• természetes fürdőhely kijelölési eljárás;

• gyermektáboroztatás helyének és időpontjának, valamint a táborozásban résztvevők személyének

79

bejelentése; • vándortábor útvonalának

több népegészségügyi szolgálat területi illetékességét érintő bejelentése;

• veszélyes anyaggal vagy veszélyes készítménnyel folytatott tevékenység bejelentése;

• bejelentés megtétele, továbbítása a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet alapján a veszélyes anyagok és keverékek felhasználásáról, illetve annak változásáról;

• műemlékre kiterjedő, a Magyar Államot megillető elővásárlási jognyilatkozat iránti kérelmek és mellékleteik átvétele, továbbítása;

• polgári felhasználású ipari robbanóanyagok behozatali, kiviteli és reexport engedélykérelmek előterjesztése;

• biztonsági papírok kiviteli,

80

behozatali, reexport engedélykérelmének befogadása;

• utazásszervezői- és közvetítői tevékenységgel kapcsolatos kérelmek befogadása;

• egyes tűzijátékokra és más polgári célú pirotechnikai eszközökre behozatali, kiviteli és reexport engedélykérelmek befogadása;

• illékony szerves vegyületet tartalmazó egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek gyártására és forgalomba hozatalára vonatkozó kérelmek befogadása;

• gyermekgondozási segély igénylése;

• anyasági támogatás igénylése;

• családi pótlék igénylése, • gyermeknevelési támogatás

igénylése • fogyatékossági támogatás

iránti kérelem-nyomtatványok kiadása, kérelmek átvétele, továbbítása, lakcím/számlaszám/változás

81

bejelentés, utalásváltozás lakcímről számlaszámra, eljárás megszüntetéshez dokumentumok átvétele;

• építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének és az adatok változásának bejelentése, előzetes bejelentés, utólagos bejelentés, bejelentő lapok, és mellékleteik átvétele és továbbítása;

• teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat és az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges hozzájárulás.

5. Táblázat: Jelenleg a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálati feladatai (Forrás: 288/2010. (XII. 21.) Kormányrendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, 22-23. §, 2. melléklete.)

82

Papír alapú dokumentumkezelés Előnyei Hátrányai

A papíralapú feljegyzések többé-kevésbé időtállóak.

Adott szempont szerinti keresés lehetősége korlátozott.

Az utólagos módosítások felfedhetők (közepes hatékonysággal).

Több részből álló dokumentumegyüttesből történő információszerzés nehézkes és időrabló.

A fontos kiegészítő információk az ügyintézés folyamán könnyen hozzáfűzhetőek.

Egyes dokumentumok könnyen elveszhetnek, elkeveredhetnek.

A dokumentumokhoz történő hozzáférések egyszerűen kontrollálhatók.

A dokumentumokhoz történő hozzáférés azokra korlátozódik, akik rendelkeznek eredeti vagy másolati példánnyal.

Nagy dokumentummennyiség őrizhető meg hosszú időn keresztül.

A tárolás rengeteg helyet igényel, a nagy térfogat miatt nehézkes a szállítás.

A dokumentumok olvashatóak maradnak különleges segédeszközök igénybevétele nélkül.

Bizonyos papírok megsérülhetnek, kifakulhatnak, és olvashatatlanná válhatnak az évek folyamán.

Az idők folyamán kialakított, jól körülírt szabályok vonatkoznak az okiratok eredetiségre, érvényességre és megbízhatóságra, valamint az ügykezelés rendjére.

Bizonyos visszaélési formák (visszadátumozás, akták, iratok eltüntetése, elfektetése, kiszivárogtatása stb.) a szabályrendszer ellenére sem, vagy csak nagy nehézségek árán, rossz hatékonysággal szűrhetőek ki.

Mivel szükséges az iratok fizikai mozgatása, a postázási iktatási, stb. időnek köszönhetően papír alapú iratokkal való kommunikáció nagyon idő- és erőforrás igényes.

6. Táblázat: Papír alapú dokumentumkezelés előnyei és hátrányai (Forrás: Budai- Tózsa, 2007, 87.)

83

Elektronikus dokumentumkezelés Előnyei Hátrányai

Az elektronikus dokumentumokra alapozott kommunikáció rendkívül gyors és hatékony. Önmagában azzal, hogy nem kell fizikailag mozgatni az iratokat, jelentősen felgyorsul az ügymenet.

Jelenleg még nincsenek kormányzati iratszabványok, ez még a megfelelő jogszabályi feltételek megléte esetén is nagyon nehézkessé és bizonytalanná teszi a más közigazgatási szervekkel való elektronikus kapcsolattartást. Számos, az elektronikus dokumentumok fogadására még nem felkészült intézménynél problémát jelenthet a hivatalos kommunikáció.

Számos munkafolyamat automatizálható, jelentősen csökkenthető az adminisztrációra és az iratokkal kapcsolatos műveletekre fordítandó munkaidő.

Az eddigieknél pontosabban szükséges definiálni a munkafolyamatokat és jogosultságokat.

Az iratok előállítása az esetek 98%-ában elektronikusan történik, az elektronikus ügymenetbe való bekapcsolásuk nem jelent többletmunkát.

A biztonsági intézkedések hiánya vagy be nem tartása esetén akár a teljes adatállomány elveszhet.

Az elektronikus iratok szinte korlátlan tömege biztonságosan, gyakorlatilag elhanyagolható helyigénnyel tárolható.

A digitális archiváló eszközök, technológiák gyors ütemben fejlődnek, ennek következtében kellő körültekintés hiányában könnyen előfordulhat, hogy az adott információ nem állítható vissza.

Kizárható az elveszett irat vagy akta. Nem megfelelő biztonsági intézkedések esetén számos visszaélési lehetőségre (illegális törlés, módosítás, hamis adatok bevitele, adatok törlése, stb.) nyílik alkalom, amelyek akár tömegesen, nagy hatékonysággal végrehajthatóak.

Szabadon paraméterezhető, teljes körű keresési lehetőség.

Megfelelő informatikai infrastruktúrára van szükség, amelynek kialakítása nagy szakértelmet és anyagi erőforrást igényel.

A betekintési lehetőség lehet rendkívül széles körű vagy akár teljesen személyre szabott.

Megfelelő biztonsági feltételek esetén a visszaélési lehetőségek jelentősen csökkennek.

7. Táblázat: Elektronikus dokumentumkezelés előnyei és hátrányai (Forrás: Budai- Tózsa, 2007, 88.)