new számítógép-hálózatok 7. gyakorlat - u-szeged.hujankiz/pdf/elm/szghalo_w07.pdf · 2018....

S z e g e d i T u d o m á n y e g y e t e m

Számítógép-hálózatok 7. gyakorlat Packet Tracer alapok Bordé Sándor, Antal András

Ősz 2018 UNIVERSITAS SCIENTIARUM SZEGEDIENSIS

UNIVERSITY OF SZEGED Department of Software Engineering

Bordé Sándor, Antal András 2012-2018 2

Tartalomjegyzék

Bevezetés 3

Elméleti háttér ..................................................................................................................... 3 Host ................................................................................................................................................... 3 Switch ............................................................................................................................................... 3 Router .............................................................................................................................................. 4 AP (Access Point) ......................................................................................................................... 4 Gateway (Átjáró) .......................................................................................................................... 4 IP címek ........................................................................................................................................... 4 IPv4 ................................................................................................................................................... 5 Különleges IP címek ................................................................................................................... 5

Packet Tracer ....................................................................................................................... 6 A Packet Tracer felülete ............................................................................................................ 6

A zöld színnel keretezett rész – a munkaterület ....................................................................... 6 A kék színnel keretezett rész – hálózati eszközök.................................................................... 6 A piros színnel keretezett rész – „toolbox” .................................................................................. 6 A sárga színnel keretezett rész – üzenetek ................................................................................. 7

Eszközök vizsgálata .................................................................................................................... 7 Szimuláció ...................................................................................................................................... 7

Gombok és jelentésük .......................................................................................................................... 8 Event list .................................................................................................................................................... 8 Csomag részletei ..................................................................................................................................... 9

Hasznos tudnivaló ....................................................................................................................... 9

Konfiguáció... ..................................................................................................................... 10 IOS ...................................................................................................................................................10 CLI ....................................................................................................................................................10 CLI hozzáférési módok .............................................................................................................10 NVRAM ...........................................................................................................................................11 Alhálózat, alhálózati maszk ...................................................................................................11

Gyakorlati háttér ............................................................................................................. 12 Első hálózatunk: két gép összekötése ................................................................................12 Második hálózat: több gép egy hálózatban ......................................................................14 Harmadik hálózat: két alhálózat összekötése egy routerrel .....................................14

Jelszó beállítás a privileged módhoz ........................................................................................... 17

Hasznos információ ........................................................................................................ 17

Beugró kérdések .............................................................................................................. 17


Bevezetés

A mai gyakorlat témája a Packet Tracer nevű program használata és egy modelle-zett hálózati infrastruktúra elemzése lesz, illetve elkezdjük az OSI modell részle-tesebb megismerését a WiFi áttekintésével.

A CISCO Packet Tracer egy hasznos hálózati szimulációs program, mely segítségé-vel megfigyelhetjük a hálózatok működését, kipróbálhatunk különböző eseteket. Segítségével szimulálhatjuk, vizualizálhatjuk a hálózatokat.

A program csak CISCO Networking Academy oktatói és hallgatói számára érhető el.

Fontos! A program nem terjeszthető, valamint nem szabad nyilvánosan el-érhetővé tenni semmilyen formában (tehát nem szabad feltölteni pl. Dropboxra, Google Drivera, saját tárhelyre, emailben elküldeni…)!

Elméleti háttér

A Packet Tracer használatának megértéséhez szükség van néhány alapfogalom is-meretére. A ebben a jegyzetben mindegyik eszközről csak a legszükségesebbeket írtuk le, ami kell a megértéshez. Ha valakit részletesebben érdekel, a megadott lin-keken utánajárhat.

Host

A host egy hálózathoz kapcsolódó eszköz. A hostokat egy hálózati rétegbeli címmel (IP) azonosítjuk.

Minden host egy fizikai csomópont (node) a hálózaton, de ez fordítva nem igaz. Pl. egy switch, hub vagy modem, bár fizikailag egy hálózati csomópont, nincs hozzá rendelve IP cím.

Bővebben a hostokról: http://en.wikipedia.org/wiki/Host_(network)

A host jele a packet tracerben (pl. egy PC):

Switch

A switch egy olyan hálózati eszköz, ami a hálózat egyes elemeit köti össze egymás-sal, tehát a helyi hálózatok kialakításáért felel. Az TCP/IP modell 2. (adatkapcso-lati) rétegébe tartozik, de egyes eszközök (úgy nevezett többrétegű switchek) vé-gezhetnek adatfeldolgozást magasabb szinteken is. (Ilyen eszközökkel nem foglal-kozunk a félév során.)

A switchek manapság fontos részét képezik a LAN–oknak (Local Area Network). Feladatuk, hogy a portjaikra kapcsolódó számítógépek zavartalanul kommunikál-hassanak egymással (ld. múlt óra). Tehát, ha egy switchhez négy host kapcsolódik, akkor A-B és C-D gép kommunikációja ne zavarja egymást.

Switch a wikipedián: http://en.wikipedia.org/wiki/Network_switch

A switch jele a packet tracerben:

http://en.wikipedia.org/wiki/Host_(network)http://en.wikipedia.org/wiki/Network_switch


Router

A router egy olyan hálózati eszköz, amely számítógépes hálózatok – LANok – kö-zött továbbítja a csomagokat. A beérkező csomag fejlécéből kiolvassa a végső cél-pontot, majd az irányítási szabályokat figyelembe véve továbbítja azt. Az interne-ten a routerek látják el a forgalomirányító szerepét: az adatok egyik routertől a másikig haladnak egészen addig, amíg el nem jutnak a célig.

A routereket arra is használhatjuk, hogy különböző címtartománnyal ellátott alhá-lózatokat kössünk össze egymással.

További információk: http://en.wikipedia.org/wiki/Router_(computing)

A router jele a packet tracerben:

AP (Access Point)

Az AP (Access Point, hozzáférési pont) egy speciálisan konfigurált hálózati csomó-pont, mely egy vezeték nélküli hálózat központi rádiójel-vevőjeként működik. Tá-mogatja a Wi-Fi vezeték nélküli szabványokat is.

Az AP segítségével összekapcsolhatunk vezetékes és vezeték nélküli hálózatokat egymással.

További információk: http://compnetworking.about.com/cs/wireless/g/bldef_ap.htm

Jele a packet tracerben:

Gateway (Átjáró)

Az átjáró nem egy külön eszköz, hanem a routernek az a hálózati interfésze, amelyre a hálózat eszközei a távoli hálózatba címzett csomagokat küldik. Fogadja a hozzá érkező csomagokat, a csomag címzett a címtartománya alapján megálla-pítja, hogy mely hálózatban található, majd továbbítja ezt a csomagot a megfelelő irányba az útvonal választó táblázat alapján.

Az átjáró cím (gateway address) az ennek az interfésznek az IP címe.

IP címek

A hálózaton a számítógépeket egy egyedi cím, az IP cím azonosítja. Minden gépnek van egy címe, de egy gépnek több címe is lehet (minden szolgáltatásának egy-egy), illetve egyes címekhez több gép is tartozhat (céges hálózat), valamint egy gépnek lehet mindig másik címe (dinamikus IP). Az IP címeknek két verziója van: IPv4 és IPv6. Az IPv4 4 bájton (32 biten), az IPv6 címek pedig 128 biten tárolódnak. Az IP címekről a félév során többször fogunk még szót ejteni.

Bővebben: Wikipedia

http://en.wikipedia.org/wiki/Router_(computing)http://compnetworking.about.com/cs/wireless/g/bldef_ap.htmhttp://hu.wikipedia.org/wiki/IP-c%C3%ADm


IPv4

Az IPv4 címek 32 bitesek. Négy, egymástól ponttal elválasztott 8 bites, decimális számmal ábrázoljuk. (Tehát minden szám 0-255 lehet.) Az IP címeknek két fő ré-sze van: az első rész a hálózatot, a második rész a hostot azonosítja. Régebben az IP címeket osztályokba sorolták, ma már nem igazán használják, de még néhány helyen hivatkoznak rá.

A négy fő osztály:

1. A: 1.0.0.0 - 127.255.255.255: 128 hálózat, egyenként 16 millió host 2. B: 128.0.0.0 - 191.255.255.255: 16384 hálózat, egyenként 65536 host 3. C: 192.0.0.0 - 223.255.255.255: 2 millió hálózat, egyenként 256 millió host 4. D: 224.0.0.0 - 239.255.255.255: multicast (többesküldés)

Az E osztályt (240.0.0.0 - 255.255.255.255) későbbi használatra tartják fenn.

Különleges IP címek

A 0.0.0.0 címet a hostok elinduláskor használják.

Egy adott hálózat legnagyobb címe a broadcast cím (adatszórás).

A 127-tel kezdődő címek a saját gépünket jelentik, a visszacsatolásos tesz-teléshez használjuk (pl. 127.0.0.1 a localhost).

Helyi privát címek pl. 10.0.0.0 - 10.255.255.255


Packet Tracer A következő néhány oldalon a Packet Tracer nevű programmal ismerkedünk meg.

A Packet Tracer felülete

A zöld színnel keretezett rész – a munkaterület

Itt lehet létrehozni egy új hálózat modelljét, illetve betöltéskor ide kerülnek a már létrehozott eszközök. Ha esetleg akkora a hálózat modellünk, hogy nem fér ki egy képernyőre, akkor megjelennek függőleges-vízszintes gördítősávok, amikkel lehet navigálni a munkaterületen.

A kék színnel keretezett rész – hálózati eszközök

Új hálózat létrehozásakor innen húzhatjuk be az egyes eszközöket. Az eszközök típusonként vannak csoportosítva (végeszközök, routerek, switchek, vezetékek stb.)

A piros színnel keretezett rész – „toolbox”

A munkaterület módosítására használható eszközök, fentről lefele sorban:

kijelölés (akár többet is) megjegyzés elhelyezése a munkaasztalon törlés (az aktuálisan kijelöltet, ha ilyen nincs, akkor amelyikre kattintunk) vizsgálat (az eszköz adatait olvashatjuk le vele) alakzat rajzolása átméretezés (rajzolt objektumokat méretezhetjük át, erre most nincs

szükség) egy egyszerű üzenet (ping) küldése egy összetett üzenet küldése (paraméterezhető)

1. ábra - A Packet Tracer felülete


A sárga színnel keretezett rész – üzenetek

Amikor teszteljük a hálózatot, akkor a küldött üzenetek állapotát követhetjük itt nyomon.

Eszközök vizsgálata

Az eszközök tulajdonságait több módon is megnézhetjük.

A legegyszerűbb és leggyorsabb megoldás, ha a kívánt eszköz fölé visszük az egér mutatóját és ott tartjuk pár másodpercig. Ekkor a felugró ablakban leolvashatjuk az eszköz legfontosabb adatait.

Egyes eszközöknél (pl. router) több adatot is megtudhatunk. Ekkor a „toolbox” na-gyító ikonjára kattintsunk, és ezzel a nagyítóval a kívánt eszközre. Ekkor egy helyi menüből választhatjuk ki, hogy mire vagyunk kíváncsiak.

A legrészletesebb listát akkor kapjuk, ha a kijelölő eszközzel kétszer az adott esz-közre kattintunk. Itt nem csak adatokat olvashatunk le, hanem azoknak értéket is adhatunk, modulokat tehetünk be/vehetünk ki, konfigurálhatjuk az eszközt stb.

Az átviteli közegekről nem nyerhetünk így információt (mivel a jellegükön kívül más tulajdonságuk nincs is). Hogy melyik jel milyen közeget jelöl, azt a bal alsó

sarokban a jelre kattintva deríthetjük ki. Itt, ha az egyes vezeték típusok fölé visszük az egér mutatóját, akkor alatta megjelenik a típus neve.

Szimuláció

Hogy meggyőződjünk arról, hogy a hálózatunk két csomópontja között létezik-e összeköttetés, küldjünk egy ICMP csomagot az egyik hostról a másikra. Ha visz-szaér, akkor helyes a hálózatunk felépítése. (Ez éles helyzetben is hasonlóan mű-ködik.)

ICMP csomagot legegyszerűbben a „toolboxon” található kis boríték ikonnal küld-hetünk. Kattintsunk rá (ekkor az egér mutatója átalakul szintén borítékká), majd ezután a forrás és a cél hostra. Ekkor elindul az üzenet, és a jobb alsó sarokban lévő listán láthatjuk az eredményt. Ha hiba történt a csomag küldése közben, vagy szeretnénk részletesebben látni a csomag útját (esetleg a teljes hálózati forgal-mat), akkor lehetőségünk van áttérni valós időből (Realtime mode) szimulációs módba. Ebbe a módba a jobb alsó sarokban látható stopperórát ábrázoló fülre kat-tintva léphetünk át.


2. ábra Szimulációs mód

Szimulációs módban lehetőségünk van arra, hogy megállítsuk az időt, és esemé-nyenként lépjünk az időben, növelhetjük-csökkenthetjük a sebességet, illetve le-játszhatjuk visszafelé a szimulációt.

Gombok és jelentésük

Reset simulation – az adott csomag továbbításának szimulációja újra Back – a szimulációban egy eseménnyel visszalépünk Capture/Foreward – a következő eseményre lépünk Auto Capture/Play – automatikus esemény léptetés A gombok alatti csúszka – animáció sebességének beállítása Edit filters – beállítható, hogy mely csomagok jelenjenek meg a szimuláci-

óban

Event list

Itt, mint ahogy a neve is mutatja, látható az események sorozata. Láthatjuk, hogy melyik időpillanatban, honnan, hova érkezett csomag és ez milyen típusú. Az utolsó oszlop azt jelöli, hogy a munkaterületen milyen színű a boríték.


Csomag részletei

3. ábra Csomag részletes adatai

Ha duplán kattintunk az eseménylista utolsó oszlopára (a színes négyzetre), akkor egy felugró ablakban láthatjuk, hogy néz ki a csomag szerkezete (a második, „Out-bound PDU Details” fülre kattintva), valamint azt, hogy az egyes rétegekben mi-lyen beágyazások és műveletek történtek.

Az In Layer a bejövő, Out Layer pedig a kimenő csomag kezelését mutatja. Az osz-lopban a megfelelő rétegre kattintva alul megjelenik pontokba szedve, milyen mű-veletek mentek végbe küldés előtt (maga a küldés a legalsó réteg dolga).

Hasznos tudnivaló

Ezt az anyagrészt könnyebb elsajátítani, ha látjátok a dolgokat működés közben is. Ezért ajánlott megnézni az ehhez tartozó videós tutorialokat is, ami ezen a cí-men érhető el:

http://engweb.info/cisco/Packet%20Tracer%20Tutorials.html

http://engweb.info/cisco/Packet%20Tracer%20Tutorials.html


Konfiguáció

Packet Tracerben három módon tudjuk beállítani az eszközeinket: két különböző grafikus felületen, valamint a routereknél és switcheknél választhatjuk a CLI mó-dot. A gyakorlatokon a CLI-t kell használni a számonkéréseknél, így érdemes ott-hon is azzal gyakorolni.

IOS

Az IOS (Internetworking Operating System) egy CISCO eszközökön futó szoftver. Ez egy forgalomirányító-, összekapcsoló-, hálózatok közötti kapcsolatot kezelő- és te-lekommunikációs funkciókat tartalmazó csomag, szorosan integrálva egy mul-titaskos operációs rendszerrel. Ezeket a funkciókat a parancssori interfészen (CLI) keresztül érhetjük el.

CLI

A CLI (Command Line Interface) egy parancssori felület, mellyel konfigurálhatjuk, megfigyelhetjük és karbantarthatjuk a CISCO routereket IOS parancsok használa-tával. A CLI-t elérhetjük telneten vagy sshn keresztül. A Packet Tracerben ezt úgy érjük el, hogy a kijelölő eszközzel (toolboxon a legfelső ikon) rákattintunk a beál-lítani kívánt routerre, és az előugró ablakból kiválasztjuk a CLI fület. A hozzáférési módtól függetlenül, a CLI-be való bejelentkezést EXEC munkamenetnek (EXEC ses-sion) hívjuk.

A CLI különböző hozzáférési módokban tud működni. Hogy milyen utasításokat tudunk kiadni az attól függ, hogy éppen melyik módban vagyunk.

CLI hozzáférési módok

Biztonsági okokból az IOS két szintet különböztet meg az EXEC munkamenetek-nél: user EXEC level és privileged EXEC level.

A user EXEC level csak néhány alapvető listázó- és megfigyelő utasítást engedélyez, a router állapotát nem tudjuk módosítani. Bejelentkezéskor automatikusan ebben a módban vagyunk.

A privileged EXEC level minden parancsot engedélyez (beleértve a konfigurációs parancsokat is). Ebbe a módba történő belépést jelszóval védhetjük az illetéktelen használattól.

Privileged módba az enable paranccsal tudunk átlépni (jelszó megadása után), a disable paranccsal pedig visszaléphetünk.

Pl. Ha a „Router1” nevű routerünket konfiguráljuk és user EXEC módban vagyunk, akkor a CLI-ben a következőt látjuk:

Router1>

Ha átléptünk privileged módba, akkor ez az alábbira módosul:

Router#

Az egyes módokban elérhető parancsokat kilistázhatjuk a ? megnyomásával.


NVRAM

A routerek a beállításokat két külön helyen tárolják, ez a két hely a RAM és NVRAM. Az éppen aktuális beállítások (running-config) a RAM-ban tárolódnak, és ezt hasz-nálja a router a feladatai elvégzéséhez. Ha valamilyen beállítást módosítunk, akkor ezek itt hajtódnak végre, hatásuk egyből érvényesül.

Azonban, ha a routerünket kikapcsoljuk vagy újraindítjuk, akkor a RAM kiürül, így a módosítások is elvesznek. Ezt megakadályozhatjuk úgy, ha a módosításokat el-mentjük az indulási konfigurációba (startup-config). Ez a router NVRAM-jában tá-rolódik. Minden induláskor ezeket a beállításokat olvassa ki és tölti be a RAM-ba.

Hogy elmenthessük a beállításokat, privileged módban ki kell adni a következő pa-rancsot:

copy running-config startup-config

Alhálózat, alhálózati maszk

Az IP címek gazdaságosabb és logikusabb elosztása érdekében kialakíthatunk a fizikai hálózatunkon belül alhálózatokat.

Az IP cím (ld. előző heti anyag) 4, egymástól ponttal elválasztott, 8 bites szám, pl. 192.168.2.1. Ez két részre osztható: a hálózatot, illetve a hostot címző részre. Attól függően, hogy az első, első kettő vagy az első három számot használjuk címzésre, 16777216, 65536 vagy 256 host címzésére van lehetőségünk. Az alhálózatok kiala-kításával elérhetjük, hogy a host címzésére szolgáló számokból „beáldozunk” va-lamennyit, így kialakíthatunk több kisebb alhálózatot (ld. későbbi gyakorlat). Pl. az SZTE hálózata 160.114.0.0 – 160.114.255.255 címtartománnyal rendelkezik. Ek-kor 65536 gépet címezhet meg. De kialakíthatunk mondjuk 256 alhálózatot, egyenként 256 géppel. Így átláthatóbb szerkezetet kapunk.

Az alhálózatok jelölésére szolgál az alhálózati maszk. Ez szintén 4 db 8 biten tárolt szám, de ezt is decimálisan ábrázoljuk (mint az IP címeket). Egy IP címből és egy alhálózati maszkból úgy kaphatjuk meg a hálózat címét, hogy az IP cím és az alhá-lózati maszk bináris alakján végrehajtjuk a logikai és műveletet.

Bináris alak Decimális alak

IP cím 11000000.10101000.00000101.10000010 192.168.5.130 Alhálózati maszk 11111111.11111111.11111111.00000000 255.255.255.0 Hálózati prefix 11000000.10101000.00000101.00000000 192.168.5.0 Host cím 00000000.00000000.00000000.10000010 0.0.0.130

Példa maszkokra

Bővebb leírás, plusz információk: http://en.wikipedia.org/wiki/Subnetwork

Ugyan ez magyarul: http://hu.wikipedia.org/wiki/Internetprotokoll#Alh.C3.A1l.C3.B3zati_maszk

http://en.wikipedia.org/wiki/Subnetworkhttp://hu.wikipedia.org/wiki/Internetprotokoll#Alh.C3.A1l.C3.B3zati_maszk


Gyakorlati háttér

Első hálózatunk: két gép összekötése

A legegyszerűbb hálózat, mikor két hostot kötünk össze egymással egy hálózati kábel segítségével. Ehhez kattintsunk a bal alsó sarokban a végeszközök („End de-vices”) kategóriára, és tegyünk a munkaterületre két PC-t.

Ezek után már csak annyi van hátra, hogy összekössük a két gépünket. Ebben az esetben Copper Cross-over kábelt kell használni. Válasszuk ki a menüből, majd kat-tintsunk vele az egyik gépre. Ekkor a felugró menüben válasszuk a FastEthernet portot, majd ugyan ezt csináljuk meg a másik gépen is. Ekkor valami hasonlót kell kapnunk:

4. ábra Két gép összekötése

(A jelet használva nem kell törődnünk a vezeték típu-sának kiválasztásával.)

Nem maradt más hátra, mint IP címet adni mindkét host-nak. Kattintsunk a beállítani kívánt gépre és válasszuk az előugró ablakban a Config fület. Ez után a megjelenő la-pon, a bal oldali oszlopban válasszuk ki a FastEthernet menüpontot (mivel ezt a portot szeretnénk konfigurálni).

A 2. ábrán (ld. következő oldal) zöld nyíllal jelölt helyre írjuk be a kívánt IP címet (az előző heti anyagban szere-pelt, hogy mely címek használatosak privát hálózatok címzésére, érdemes ezek közül választani). Ha átkattintunk az alatta lévő beviteli mezőbe, akkor az alhálózati maszk automatikusan kitöltődik (de persze módosít-hatjuk, viszont a példánkban nem lesz erre szükség).

Tipp: ha több azonos eszközt sze-retnénk feltenni, akkor először a Ctrl billentyűt nyomva tartva kat-tintsunk rá az eszközre. Ez után (itt már elengedhetjük a billentyűt) te-gyünk le tetszőleges számú eszközt a munkaterületre. Ha már nincs szükségünk többre, a gép helyén

megjelenő jelre kattintva befe-jezhetjük a lerakást.


Figyelem: az ábrán piros nyíllal látható jelölőnégyzet szolgál arra, hogy az adott portot kikapcsolhassuk. A hostokon alap esetben be van kapcsolva a port, de ha mégis kikapcsolódik, akkor nem fog működni a host.

5. ábra Host konfigurálás

Van egy másik beállítási mód is, ami nem sokban különbözik az előzőtől. Lépjünk át a Desktop fülre és ott kattintsunk a bal felső sarokban látható IP Configuration „programra”. Az adatokat teljesen hasonló módon kell megadni.

6. ábra Host konfigurálás Desktopon


Második hálózat: több gép egy hálózatban

Ha több gépet szeretnénk összekapcsolni egymással, akkor szükségünk lesz még egy hálózati eszközre, a switchre (Ez felel a csatlakoztatott gépek zavartalan egy-mással való kommunikációjáért, lásd előző órák) Az előző rész alapján már egy ilyen hálózatot is össze tudunk rakni, annyi különbséggel, hogy a gépeket a switch-hez Copper Straight-Through kábelt kell használnunk (valamint az összes gépnek kell IP címet adni). A hálózat megalkotása legyen önálló munka.

7. ábra Több gép összekapcsolása egy hálózaton

Harmadik hálózat: két alhálózat összekötése egy routerrel

Az eddig látott két példában egy hálózatunk volt. De előfordulhat, hogy szeretnénk különböző hálózatokat összekapcsolni egymással. Ekkor egy routerre lesz szüksé-günk. A struktúra kialakítása és a PC-k beállítása már menni fog az eddigiek alap-ján (Copper Cross-over kábelt kell használni a gép és a router összekötésére). Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy a bal oldali gép IP címe 192.168.1.1, a jobb oldali gépé pedig 192.168.2.1.

8. ábra Két alhálózat összekötése

A képen látható 2811 típusú routernek (alaphelyzetben) két FastEthernet portja van, amire a két gép csatlakozik. Ezt a két portot 0/0 és 0/1 azonosítókkal jelöljük (ezekre később még szükségünk lesz). Egyes routerek tovább bővíthetők, pl. ebbe beletehetünk még egy modult további két FastEthernet porttal, azokat 1/0 és 1/1 azonosítóval jelölhetjük.

Ahogy a képen is látjuk, annak ellenére, hogy minden eszköz be van kapcsolva, mégis piros jelek vannak a kábeleken. Ez azt jelenti, hogy valami más baj van: nincs még konfigurálva a router portjai. A konfigurációt a már említett IOS CLI-n keresz-tül fogjuk megvalósítani. Ehhez kattintsunk a routerre, majd az előugró ablakban a CLI fülre.


9. ábra Router CLI

Első indításkor megjelenik a „Continue with configuration dialog?” kérdés. Itt álta-lános adatokat adhatunk meg a routernek (pl. hostnevet, jelszót stb.), viszont ezzel most ne foglalkozzunk (addig is, akit érdekel, az oldalamon talál egy hivatalos do-kumentációt), tehát írjuk be a „no” választ és üssünk entert, majd még egyet, hogy elkezdhessük a munkát.

Alapesetben user EXEC módban vagyunk, így egyelőre nem tudunk beállításokat módosítani. Itt csak korlátozott számú és jogkörű parancsot érünk el (ennek listá-ját megnézhetjük a ? beírásával). Ebben a módban elérhetők például a már ismert ping és traceroute parancsok.

Ha be szeretnénk állítani a router portjait, akkor előbb át kell lépnünk privileged módba. Ezt az enable paranccsal tehetjük meg. Most nem adtunk meg jelszót, így rögtön átléptünk (ezt onnan látjuk, hogy a router neve mögötti > jel átváltozott #-re), de ha jelszóval védett az eszközünk, akkor csak helyes jelszómegadás után van jogunk konfigurálni.

Tipp: mint a linux terminálban, itt is működik a Tab billentyű, mellyel ki-egészíthetünk parancskezdeményeket. A és billentyűkkel pedig ke-reshetünk a parancs előzményekben. Ha nem emlékszünk pontosan egy parancsra, akkor a parancskezdemény után egy ? írva kilistázódnak a le-hetőségek.

http://www.inf.u-szeged.hu/~borde/res/szghalo/857confg.pdf


Privileged módban már tudunk konfigurálni. Adjuk ki a

configure terminal

parancsot. Ekkor átlépünk config módba, ekkor a sor eleje ismét átvált:

Router(config)#

alakúra. Itt soronként egy utasítással módosíthatunk egy beállítást.

Ez után ki kell választani azt az interfészt, amelyiket be szeretnénk állítani (emlé-kezzünk, a FastEthernet 0/0 és a FastEthernet 0/1 portokra csatlakoznak gépek). Ezt a

interface fastEthernet 0/0

paranccsal tehetjük meg. Ekkor ismét egy szintet lépünk a parancs hierarchiában:

Router(config-if)#

lesz látható a sor elején. Itt már megadhatjuk ennek a portnak az IP címét és az alhálózati maszkját. Mivel erre a bal oldali gép csatlakozik, ezért azzal egy alháló-zatban kell lennie. Így a címének 192.168.1.0 és 192.168.1.255 tartományból kell kikerülnie. Legyen most a cím 192.168.1.10. Ezt a

ip address 192.168.1.10 255.255.255.0

paranccsal érhetjük el. A parancs általános szintaxisa:

ip address

Ez után egy fontos dolgunk maradt hátra: be kell kapcsolni a portot:

no shutdown

És készen is vagyunk egy port konfigurálásával. Ugyan ezt végre kell hajtani a má-sik porttal is, de előbb ehhez vissza kell lépni a parancs hierarchiában. Ezt az exit kulcsszóval tehetjük meg. Most ismét config szót látjuk a router utáni zárójelben. A másik port beállítása (ez a 192.168.2.10 IP címet kapja):

interface fastEthernet 0/1

ip address 192.168.2.10 255.255.255.0

no shutdown

Ezek után két exit parancs egymás utáni kiadásával visszatérhetünk a privileged mód gyökerébe. Ekkor már működik a hálózatunk. De érdemes elmenteni a beál-lításainkat, hogy kikapcsolás után is megmaradjanak. Ezt a privileged mód gyöke-rében tudjuk megtenni a következő paranccsal:

copy running-config startup-config

Ez után rákérdez a fájl nevére, de nekünk elég csak egy entert ütni.

A router konfigurálását befejeztük, azonban még mindig van egy fontos teendőnk: a két gépnek meg kell adni az alapértelmezett átjárót (Gateway addresst). Ezt vagy a Config fülön, a „Settings” almenüben, vagy a Desktop fülön a IP Configuration programmal tehetjük meg. Gateway addressnek a router IP címét kell megadni, azét a portét, amelyikre az adott gép csatlakozik.


Jelszó beállítás a privileged módhoz

Ha időközben mégis úgy gondoljuk, hogy jelszóval szeretnénk védeni a router be-állításait, utólag is megtehetjük. Először config módba kell lépni, majd ott kiadni a

Router(config)#enable secret

parancsot, ahol értelemszerűen a helyére a kívánt jelszót írjuk. Ekkor egy titkosított jelszót hozunk létre (az enable password parancs nem titkosított jelszót állítana be).

Hasznos információ

Bár a leírás elég részletes, mégis érdemes lehet megnézni más leírásokat, illetve a többi beállítási lehetőséget.

Alap CISCO IOS tutorial: http://www.cisco.com/warp/cpropub/45/tutorial.htm

Hálózatépítés: http://engweb.info/cisco/Packet%20Tracer%20Tutorials.html

Beugró kérdések

1. Mire használhatjuk a Packet Tracer programot?

2. A switch általában melyik TCP/IP rétegben van?

3. Mit csinál a router a hálózatban?

4. Ha az SZTE IP címtartománya 160.114.0.0 – 160.114.255.255, akkor melyik IP cím osztályba tartozik?

5. Milyen speciális jelentése van a 127el kezdődő IP címeknek?

6. Milyen hozzáférési módjai vannak a CLI-nek?

7. Mit jelent az IOS rövidítés?

8. Melyik paranccsal tudjuk elmenteni a beállításainkat az indulási konfigu-rációba?

9. Milyen paranccsal tudunk bekapcsolni egy interface-t CLI-n keresztül?

10. Milyen paranccsal lehet IP címet adni egy interface-nek?
http://www.cisco.com/warp/cpropub/45/tutorial.htmhttp://engweb.info/cisco/Packet%20Tracer%20Tutorials.html

new számítógép-hálózatok 7. gyakorlat - u-szeged.hujankiz/pdf/elm/szghalo_w07.pdf · 2018....

Documents