ÖrÖksÉg 4. szÁm xiii. Évfolyamepa.oszk.hu › 02100 › 02163 › 00026 › pdf ›...

EO

ZIN

OS

DÍS

ZÍT

ÉSÛ

AJT

ÓA

GYÁ

RTÁ

RG

YA

LÓJÁ

BA

NFO

TÓ

:FÜ

ZIIS

TV

ÁN

TARTALOM

M Û E M L É K R É G É S Z E T M Û T Á R G Y

2009. ÁPRILIS

XIII. ÉVFOLYAM

4. SZÁMÖRÖKSÉGWWW.KOH.HUA KULTURÁLIS ÖRÖKSÉGVÉDELMI HIVATAL TÁJÉKOZTATÓ FOLYÓIRATA

JEGYZET

NAPIRENDEN

FÓRUM

MÛHELY

– Zsolnaysirató /Nagy Zoltán

Építészeti kerámiagyártás a Zsolnay gyárban /Kovács Orsolya

Az agyagkolostor /Probstner JánosTudomány és hagyományos mûvészet a 21. századi Japánban /Vihar JuditBronzkincsek veszélyben 2. /Szabó Gábor

Pollacktól a szocreálig /Gyõr Attila — Nagy LeventeA Mûtárgyfelügyeleti Iroda 2008. évi munkája /Buzinkay PéterMegszépül az ország egyik legnagyobb barokk kastélyaÉpített örökség, örök építészet /Nagy Zoltán

2

3

5

89

11

14

1617

Egy magyar építész Egyiptomban /Osskó JuditNemzetközi konferencia Flandriában /Deme PéterSegítség! /Várallyay RékaTámogatás a Norvég Alapból a siklósi várnak

Az álmosdi Kölcsey-ház /Angyal László AndrásMûemléki túraútvonal kastélyokkal/Bugár-Mészáros KárolyTájház-találkozó /Hajdú Ildikó

A MOB próbálkozásaa Magyar Tudományos Tanács-csal /Éri István

ABLAK

MAGYAR TÜKÖR

MAGYAR MÚLT

PRO MEMORIA

18

202121

22

23 25

26

27

....

...........................................................

.................................

............................................

.....................................................................

...

................

......

..............

..............................................................

..........................

..........................

.......................................

................................................

......................

............................

...........................................................

...

...

E számunk szerzõi:

ANGYAL LÁSZLÓ ANDRÁS

építészmérnök,

A Hajdú-Bihar Megyei MAB elnöke

BUGÁR-MÉSZÁROS KÁROLY építész,

KÖH, Magyar Építészeti Múzeum igazgatója

BUZINKAY PÉTER mûvészettörténész,

KÖH, Mûtárgyfelügyeleti Irodavezetõ

DEME PÉTER történész,

KÖH, TKF fõosztályvezetõ

ÉRI ISTVÁN régészGYÕR ATTILA mûvészettörténész,

KÖH, Dok. Igazgatóság

HAJDÚ ILDIKÓ – Miskolc

NAGY LEVENTE dr., régész,

KÖH védési osztály

NAGY ZOLTÁN újságíró,KÖH, Örökség

KOVÁCS ORSOLYA mûvészettörténész,Egetemi oktató PTE, múzeológus, Pécs

OSSKÓ JUDIT építész, televíziós, MTV

PROBSTNER JÁNOS

keramikus, tszkv.egy.tan., A Nemzetközi Kerámia Stúdió igazgatója

SZABÓ GÁBOR dr., adjunktus,ELTE BTK, Régészettudományi Intézet

VÁRALLYAY RÉKA

mûvészettörténész, KÖH

VIHAR JUDIT egyetemi tanár

ELTE, Budapest

ÖRÖKSÉGA Kulturális Örökségvédelmi Hivatal

tájékoztatója – ISSN 1786-7894

Felelõs kiadó: dr. Mezõs Tamás elnök.

Szerkesztõbizottság: Balázsik Tamás,

Bálint Marianna, Bugár-Mészáros Károly,

Deák Ildikó, dr. Deme Péter (elnök),

dr. Durczi Zsuzsanna,

Farbakyné Deklava Lilla, Hack Róbert,

Nagy Gábor, Nagy Levente,

Özvegy Györgyi, Róna Katalin,

Turok Margit.

Alapító-fõszerkesztõ: Nagy Zoltán

A szerkesztõség címe:1014 Budapest, Szentháromság tér 6.

Telefon: 224-5281, fax: 224-5282,

e-mail: [email protected]

Laptervezõ: Lelkes Design Bt.,

e-mail: [email protected]

Nyomdai kivitelezés: Mester Nyomda Kft.

Telefon: 455-5050

[ Jegyzet

2 ÖRÖKSÉG Mûemlék Régészet Mûtárgy

Vajon hova nyílik ez az ajtó? Egyáltalán nyílik-e még valahová? És a gyáré? Azé a gyáré, amelyet egy dinasztiává gyarapodó tehetséges családzseniális mûvésze teremtett meg – elõzmények nélkül, természetesen a sem-mibõl – akkor, amikor a magyar ipar (és mûvészet) olyan repülõrajtot vett

a tizenkilencedik századvégi óriási fellendülés idején, mintha hetek, hónapok alattakarná behozni a múlt minden lemaradását. A pécsi rajt is jól sikerült, és Zsolnaymester nevét rövidesen megismerték szerte a világon az évszázados, sõt évezredes múlt-tal rendelkezõ porcelánipar és -mûvészet mûvelõi. De Zsolnay Vilmos már akkor is tudta, hogy csak a mûvészetbõl nem könnyû megélni.Még akkor sem, ha egymás után kapja a nemzetközi díjakat, aranyérmeket és elis-meréseket, s ha a 60 személyes királyi vagy fõúri étkészlet-rendelések sem ritkák. De ottPécsen, a város keleti kapujában létesített üzembõl kinõtt gyár mégiscsak biztosabbanáll a lábán, ha azt a tudást, (istenem, innovációt, igen), amitõl a Zsolnay világhírûvé lett,azt hasznosítja az iparban is. Ez volt az igazi boom.Aztán történt, ami történt, két világháború, s az elsõ háború végén Pécs már az országdéli határán találta magát. A második háborút követõen pedig államosították a gyárat, s megindult az ipar átalakítása. A gazdaság újabb átstrukturálódása (vigyázat, eufémiz-mus!) sem hozta meg igazán a fellendülés lehetõségét. Pontosabban a lehetõségét talán,de az eredményt bizonyosan nem. És most, az Európa Kulturális Fõváros hangzatoscím elnyerését követõen, amikor a város gazdag kulturális hagyományai mellé oda kel-lene rakni mindazt, ami ezt a századot is jelenti, a hajdanvolt nagynevû gyár lassankénttovább sorvad. Az üzemcsarnokok egy része kiürült, s vannak – voltak! – termékek, ame-lyekre már régen nem hoz megrendelést a posta. De más sem. Azt meg már az elmúltévek bebizonyították, hogy kizárólag a mûvészetbõl ma sem tud egy gyár megélni. Akkor hát kérdezzük meg, hogy ha összetörnének ezek a lap borítóján látható ajtótdíszítõ eozinos csempék, vajon lenne-e még gyár, mûhely, ahol pótolják, és újra elké-szítik a törött darabokat?Azt meg már meg sem merem kérdezni, hogy lesz-e munkáskéz hozzá? Pardon,„humánerõforrás“, mert ezt most így illik mondani.A Zsolnay tehát összehúzódzkodott. Bezárt a piorogránit üzem, a raktárak és az elõ-készítõ mûhelyek egy része. Nincs szomorúbb látvány, mint egy elhagyott üzemcsar-nok. Ahol csönd van, nincs már gép, ahol a falból csak a vezetékek lógnak, és por szállfel a lépteid nyomán, s csak a falra rótt firkák jelzik, hogy itt élet volt valaha. Munka.A hátsó borítón is gyári kép van. Ezt történetesen a mai magyar kerámia egyik kitû-nõsége, Geszler Mária Garzuly készítette, címe: a kerámiagyár álma. A kémények közöttlebegõ felhõk, és a mûvész japán kultúra iránti érdeklõdését sejtetõ ágak, indák közöttsejtelmesen mosolygó stilizált virágok korántsem a pusztulást, valaminek a végét sugall-ják, hanem a továbbélést. Azt az álmot, amiért érdemes elaludni este még egy kerámia-gyárnak is. Álmot, amit olyan mûhelyek táplálnak, mint a kecskeméti NemzetköziKerámia Stúdió, ahol évtizedek óta él egymásból a tudomány, a mûvészet és maga a szak-ma. Ahol olyan kísérletek folynak – agyaggal, anyaggal, mázzal – amelyek a kerámia-mûvészet folyamatos megújulását ígérik.Idén, amikor – kimondva-kimondatlanúl – e célok jegyében tanácskoznak a kulturálisfõváros címre készülõ Pécsen az ország mûemlékvédõi, én attól a Zsolnay gyártól bú-csúzom, amelynek termékeit naponta látom, ha Budán, a várban elmegyek a Nagy-boldogasszony templom elõtt. Vagy ha azokra a házakra, középületekre nézek, amelyekdíszítéseit áldott kezû Zsolnay mester készítette.

Nagy Zoltán

Zsolnaysirató

orokseg_0904_jo.qxp 2009.12.11. 9:03

[ Napirenden

Mûemlék Régészet Mûtárgy ÖRÖKSÉG 3

Építészeti kerámiagyártás a Zsolnay gyárban

KOVÁCS ORSOLYA

AZsolnay gyár épületegyüttese bõ száz évalatt formálódott olyanná, amilyennekmost ismerjük. A manufaktúra alapítá-sakor ezt városrészt Budai külvárosnak

nevezték, ahol gyümölcsös kertek közt helyezkedettel az a terület, amelyet Zsolnay Miklós 1851-benmegvásárolt. A telken korábban téglaégetéssel fog-lalkoztak, a mûvelethez pedig a helyben bányászottagyag szolgáltatta az alapanyagot. Már az 1850-esévekben gyártottak vízvezeték csöveket, épületdí-szítõ kerámiákat, kerti virágedényeket.Köztudomású, hogy a kis manufaktúra világhírûgyárrá Zsolnay Vilmos (1828-1900) munkássága ré-vén vált. Zsolnay Vilmos kereskedõnek tanult, pá-lyafutását az apjától örökölt fõtéri üzletben kezdte,amelyet sikeres vállalkozássá fejlesztett, majd meg-építette Pécs elsõ, korszerû áruházát a Király utcaelején, ahol lakberendezési cikkeket is árult.1865-ben vette át a kis üzemet, és ettõl kezdve ener-giáját ez a munka kötötte le. Zsolnay Vilmos pálya-futása példátlanul eredményes volt. Személyiségé-ben sikeresen ötvözte a racionális, az üzleti életbenkamatoztatható vonásokat a mûvészi érzékkel, gaz-dag fantáziával. Üzletemberként helyesen ismertefel az építészeti kerámiagyártásban rejlõ lehetõsé-geket, autodidakta keramikusként pedig az anyag-ban rejlõ lehetõségek nyûgözték le. A kor tipikusmódján több lábon álló vállalkozást hozott létre:

használati és díszedényt, kályhacsempét és bur-kolólapokat, építészeti kerámiát és ipari porcelántegyaránt gyártott. Az azonban már korántsemnevezhetõ tipikusnak, ahogyan újításaival foglalko-zott. Folyamatosan kísérletezett, és olyan vál-lalkozásokba is belefogott, amelyektõl a képzett

Egyiptomiihletésû üzlet-portál – beépítvea gyár festõmûhe-lyének falába.Tervezte ApátiApt Sándor,1907

Zsolnay Júliáéklakóházának és mûterménekbejárata. Készült az 1880-as évek másodikfelében

orokseg_0904_jo.qxp 2009.12.11. 9:03

keramikusok is megriadtak volna, vagy eszükbesem jut. Az általa összegyûjtött, ma a JanusPannonius Múzeumban található kollekció tanús-kodik a kifogyhatatlan fantáziáról, mellyel végigkísérletezte szinte az egész kerámia történetet.Az építészeti kerámiagyártás kezdeteirõl az 1873-ban készült fényképes ajánlatból nyerhetünk képet.A kínálat a korszak tipikus, historizáló elemeitmutatja. A 70-es években a gyárban készült minta-lapok a historizálás kevéssé doktriner, meglehe-tõsen szabad alkalmazásáról tesznek tanúbizonysá-got, bár minden bizonnyal más gyárak mintáiratámaszkodtak a formapark kialakításánál, amelyekközül a bécsi Wienerberger azonosítható. Pécsgyarapodó városi polgársága szívesen dekoráltalakóházai homlokzatát a gyárban készült frízekkel,konzolokkal, áttört rácsokkal, pilaszterfõkkel.Zsolnay Vilmos jól mérte fel a Kiegyezést követõnagy állami építkezésekben rejlõ üzleti lehetõséget.Steindl Imrét a Polytechnikum építése során ismertemeg. Pályafutásának fontos állomása volt az YblMiklós által tervezett Várbazár mennyezetén lévõkerámia burkolat elkészítése. A mûemléki rekon-strukciók is gazdag lehetõségeket kínáltak: a mári-afalvi (Mariasdorf) gótikus zarándoktemplomfelújítása során Steindl Imre tervei alapján készítet-ték a neogótikus oltárt, szószéket és a keresztelõme-dencét is. 1884-85-ben kezdõdött a budavári Nagy-boldogasszony templom rekonstrukciója SchulekFrigyes tervei alapján. Nemcsak a színes cseréptetõ,hanem a padozat burkolata, a kandeláberek, a víz-köpõk és a plasztikus díszek egy része is a Zsolnaygyárban készült.

Az 1880-as években Bécsbe és más osztrák városok-ba egy Habenicht nevû kereskedõn keresztül ér-keztek a köz-és magánépületeket díszítõ kerámiák.Bár az 1880-as évek végére a gyár által elõállított ter-rakotta kiemelkedõen jó minõségûnek bizonyult,Zsolnay Vilmos folytatta a kísérleteket. 1891-tõlgyártották a pirogránitot, amelyet a kísérleti fázis-ban Steindl-masszának neveztek el. A pirogránitmûszaki vizsgálatát Wartha Vince mûegyetemi tanárvégezte el a Parlament építése kapcsán. Ez a samotttartalmú, magas hõfokon égetett kerámiaanyagalkalmas volt az épületek külsõ díszítésére is, miveljól tûrte a szélsõséges idõjárási viszonyokat. Ere-detileg a kõfaragványok kiváltására szánták. Só-mázas változatát ipari célokra is használták, mázaskivitelben alkalmas volt homlokzatok burkolására,díszítésére. (Az Iparmûvészeti Múzeum vesztibül-jének oldalfalait a szinte kézmûves eljárásnakszámító eozintechnikával készült lapok borítják.)Lechner Ödön egyébként is elõszeretettel alkalmaztaa Zzsolnay kerámiát. Elsõ alkalommal a PártosGyulával közösen tervezett MÁV Nyugdíjintézet,majd a Földtani Intézet, az Iparmûvészeti Múzeumés a Postatakarék épületén. Tevékenysége nyománbontakozott ki a „magyaros-szecessziós“ stílus,amelynek képviselõi a színes burkolatokat, épület-díszítõ plasztikákat a Zsolnay gyárban rendeltékmeg. Köztük a Komor Marcell-Jakab Dezsõ szerzõ-párosnak olyan kiemelkedõ jelentõségû épületeitdíszíti a Zsolnay kerámia, mint a szabadkai vá-rosháza és a zsinagóga, a marosvásárhelyi Kultúr-palota. A Lechner-tanítvány Lajtha Béla premodernRózsavölgyi-üzletházának frízei képviselik az irány-zat továbbélését.Zsolnay Vilmos fia, Miklós (1857-1922) már az 1880-asévek végétõl azt a felfogást képviselte, hogy a továb-bi fejlõdés útja az építészeti kerámiagyártás lehet.Errõl gyõzték meg az 1887-88-ban tett közel-keletiútján szerzett tapasztalatok is. Apja 1900-banbekövetkezett halála után a gyár igazgatójaként isezt az irányvonalat követte. A Fischer-féle pestifajanszgyár összes részvényének megszerzését kö-vetõen létesített zuglói, Öv utcai gyártelepen ki-zárólag burkolólapokat és szanitert állítottak elõ. Az építészeti kerámiagyártás elõtt a 19. századiEurópában teljesen új lehetõségek nyíltak. A gyor-san növekvõ városok infrastrukturális fejlesztése, a vízvezetékek, szaniterek, külsõ- és belsõ burkola-tok iránti megnövekedett kereslet ösztökélte a tech-nológiai újításokat. Kerámiával díszítették az épü-letek homlokzatát és a belsõ tereket. A kerámia kie-légítette a korszak legfontosabb igényeit. Tömege-sen, viszonylag olcsón elõállítható, tisztítható, könnyen karbantartható volt, ugyanakkor kiválóanmegfelel a „beszélõ építészet“ követelményeinek.Ornamentális díszítmények, épületszobrok viszony-lag olcsón és nagy mennyiségben készültek kerá-miából, kiváltva a hagyományos kõfaragványokat.Megfelelt ez a mûfaj a városépítészet céljainak is:színes és festõi látványosságot kínáltak a kerámiávalborított homlokzatok a város arculatában.A Zsolnay gyárban folyó építészeti kerámiagyártáspéldátlanul magas mûvészi és technológiai színvo-nalon képviselte ezt a sokrétûséget. Kályhacsem-pét, burkolólapokat, épületdíszítõ elemeket, téglát,szanitert, porcelán szigetelõt gyártottak egy olyankivételes idõszakban, amikor a gyáripar és akézmûvesség még nem vált szét végletes módon, ésamikor világszerte kísérletek zajlottak a hasznosságés szépség újfajta szintézisének megteremtésére.

[ Napirenden


Táncoló pár –Apáti AptSándor kútszobraa gyárudvarában

A felvételeketFüzi Istvánkészítette

orokseg_0904_jo.qxp 2009.12.11. 9:03

Van egy ház Kecskeméten, ami nem is egy ház, hanem több, inkább házak együttese, de méginkább Mûhely. Így, nagybetûvel. Mert szellemi mûhely ez, ahol a mûvészet, az ipar és a tudomány nyújtotta lehetõségekkel kísérleteznek a magyar és külföldi keramikusok. A Probstner János teremtette Stúdió hatása, kisugárzása fennállásának harminchárom évealatt messze túlnõtt az országhatáron.

[ Fórum


PROBSTNER JÁNOS

ANemzetközi Kerámia Stúdió, amely kez-deményezésemre alakult meg, mára a ke-rámiamûvészet nemzetközi alkotó, kísér-leti és az egyetemi szintû mûvészeti

oktatás speciális bázisa. A Bács-Kiskun MegyeiTanács, a Finomkerámiaipari Mûvek és a Nép-mûvelési Intézet támogatásával jöhetett létre 1973-ban. 1976-ban az õsi városmagba építészeti megfo-galmazásában harmonikusan illeszkedõ, új ter-vezésû épületben kezdte meg mûködését. Mivel a kezdeti szándék szerint a népmûvészet alkotóinakbefogadása is szempont volt, már a tervezés stádi-umában és a helyszín kiválasztásában meghatározóvolt számomra az évszázados építészeti környezetés a város karakteres építészeti hagyományainakfelhasználása. A 18-19. századi leromlott épületekkelrendelkezõ városrészben a stúdió fejlõdésével, terebé-lyesedésével lehetõvé vált egy egyedülálló, mûemlékivédettségû épületekkel gazdagított környezet létrehozása. A városépítészet értékeinek és a régi városrendezésiszempontok megtartásának fontosságát, a bölcsész-tudományi karon folytatott néprajzi tanulmányaimés a népmûvészet tárgyi és esztétikai értékeinek afazekasság területén folytatott kutatásaimnakköszönhetõen már eleve magaménak éreztem ésvédeni szándékoztam. Elkötelezett igyekezettelpróbáltam szerves egységben összefogni a késõbbátvett régi épületeket a Kerényi József, ma márKossuth-díjas építész által e szempontokat már atervezésnél figyelembe vevõ eredeti 1976-ban épültmodern épülettel, és késõbb, 1998-ban, Farkas GáborYbl-díjas építész vezetésével a 7. Dimenzió ÉpítészIroda, Pankotai Gyula, Bozsódi Csaba és Venczel Tamásépítészek által tervezett, az egyetemi oktatás befo-gadására is alkalmas épülettel. Az építészekmagukénak vallották a fenti elgondolásokat és pél-damutató harmóniával építették egybe az újépületet az egyik 19. századi házzal, felhasználvaannak jellegzetes oszloptornác-koncepcióját, karak-teres oszlopait a belsõ udvar, a tornác és – meg-növelt léptékben – a külsõ portál kialakításánál.A Kecskemétre oly jellemzõ hatalmas „szénássze-kérkapu“ megõrzése, az egymásba nyitott, de at-moszférájukban zárt, intim belsõ udvarok, a beépí-tésekbõl önerõvel kiszabadított és eredeti formájuk-ban felújított parasztpolgári épületek a mûvészet e sajátos „kolostorának“ különleges, a falakból issugárzó, alkotó szellemiségéhez járulnak hozzá.Az ide érkezõ professzionális mûvészek, diákok a világ négy égtája felõl a nemzeti építészet egyjelentõs stílusára, az alföldi parasztklasszicizmusrajellemzõ, egységes funkcióvá szervezett, különleges,

esztétikus építészeti környezetben alkothatnak.Meggyõzõdésem, hogy ez az egyedülálló hangula-tot sugárzó épületegyüttes nagy vonzerõvel hat ittmagára az alkotásra is. Az egyik hátsó udvarban egy különleges, valószínû-leg 20. század eleji ipari mûemlék, önálló épületbenelhelyezett, a köznyelv szerint lovaskocsi-mérlegvár felújításra. A hozzátartozó nagyméretû pol-gárház hátsó részében hatalmas, lepusztult fahom-bárok voltak, feltehetõen az épületet gabonakeres-kedõk használták. A szinte egy egész tömböt össze-fogó értékes épületeket rejtõ környezet feldolgozásaegy építész számára, várostörténeti szempontból is izgalmas feladat lehetne. Mindig hittem, hogyegyetlen, a nemzeti kulturális örökség mentését és megõrzését fontosnak tartó ember is sokatvégezhet szûkebb környezetében, ha van szándékaés elkötelezettsége, kitartása, hogy a régi építészetiértékeket védve, azokat új funkcióban a 21. századkultúrájának is részévé tegye. S ma már azt istudom, hogy ehhez sokkal könnyebb volt hoz-záértõk és építészek támogatását megnyerni, mintazt kezdetben gondoltam.

A „kolostor“ szellemiségeA mienk csak a 20. század utolsó harmadában épültmeg és létezik ma is Európa közepén. A nyugati és keleti kultúra találkozási pontján, a népvándorlá-sok és ideológiákba rejtett hódítások országútján, a mûvészek szabadságvágyából indíttatva jött létre,egy nemzet szellemi gazdagsága megõrzése és füg-getlensége megmaradásáért folytatott küzdelemévszázados tapasztalata alapján. Ezért bármelyirányból jövõ érték befogadására készen.

Az agyagkolostor

„Az ide érkezõprofesszionálismûvészek, diákok a világ négy ég-tája felõl a nem-zeti építészet egyjelentõs stílusára,az alföldi pa-rasztklassziciz-musra jellemzõ,egységes funkció-vá szervezett,különleges,esztétikusépítészetikörnyezetbenalkothatnak.“

Ahol a falakból is sugárzik az ihletõ erõ – egy rendhagyó épületegyüttesKecskemét belvárosában

A fotókat a NemzetköziKerámia Studiókészíttette

orokseg_0904_jo.qxp 2009.12.11. 9:03

A kolostor szellemiségének titka és lényege, hogy a szabadon választott idõszakban, önként kiszakí-tottan a mindennapokból, élhetõ arányú közösség-ben – melyet a kölcsönös tisztelet és a szellemiazonosság, a mûvészet fog egybe, az egyéni alkotóifolyamatok titkainak itt nyitott, személyes megta-pasztalása által egy magasabb közös tudás, viszo-nyítási szint és oktatási forma jön létre. A zártegyüttélés és alkotás következtében a tanítani tudóés tanulni akaró tudattalanul is az élet minden dol-gára kiterjedõ példát ad és kap.Miért fontosak különösen, most, a világban lezajlóglobalizáció idején, hogy létezzenek ilyen nemzet-közi mûvészeti alkotómûhelyek, „kolostorok“?Mondandóm lényege okán leegyszerûsítve kimond-ható, hogy az egyéni kiteljesedésre törekvõ nyugati-nak nevezett európai embert –, aki Észak-Amerikátis a legnagyobb létszámmal népesítette be – meg-határozóan az jellemzi, hogy gondolatai és egy„tézisre“ adandó válaszai a „nemmel“ kezdõdnek. Ez a viszonyulása a dolgok állásához. Ez képezi azáltala kialakított életfelfogás és filozófia alapját, melya tézis-antitézis ütköztetésébõl létrejövõ szintézisbõlkövetkezõen az állandó változást célozza meg. Ebbenfõleg racionalizmusa, folyamatos megújulási kész-sége és kényszere a hajtóerõ. Ez jellemzi mûvészialkotásai létrehozásának folyamatát és karakterét is,amely elsõsorban az „individualizmusra“ épül, egysokrétû, fantasztikusan gazdag, az egész világon nyo-mot hagyó kultúrát hozva létre.Nekem, mint európainak a keleti, ázsiai, közösségi-nek nevezhetõ embert az „igennel“ kezdõdõ világ-felfogás és viszonyítási alap jellemzi meghatáro-zóan a dolgok megítélésében. Ez a „közösségben és közösségért“ gondolkodásra épül. Fontos szerepevan benne a meditációnak, a hagyományos értékekmegõrzésének, sõt azok misztikus és ezoterikuskapcsolatai tiszteletének. Ezek alapján élte és bon-totta ki mérhetetlenül sokszínû, mágikus kötõ-déseket is hordozó mûvészetét. Ez nem kevésbéértékes, elkerülhetetlenül lényeges eleme az em-beriség kultúrájának.Miért tartom fontosnak ezeket az ismert élet-felfogásbeli különbségeket?Mert egy új tudományág, az etológia (amely az emberi viselkedés tudománya is), vagy ahogy az amerikaiak mondják, „behavior biology“ tudósképviselõi „vészharangot kongatnak“ a szellemi,morális változásra csak lassan képes emberiség

és a szinte folyamatos hatványozódásban fejlõdõtudomány feloldhatatlannak látszó ellentmondásaés az ebbõl származtatható vészterhes „víziók“ okán.Szerintük – és én egyetértek velük –, a tartalmas, az emberiséget, ha véresen is, de elõrevivõ eszmékcsak térben és mennyiségben limitált környezetbenés befogadható szintû idõben voltak képesek létre-jönni és harmonikusan és szervesen mûködni. Mi több, értelmesen fejlõdni: térben elszigetelvebár, vagy éppen emiatt gazdag, sajátos szellemi kul-turális és mûvészeti értéket létrehozni az egészemberiség javára.Az általam az elõzõekben önkényesen kiragadottkét nagy kultúrkör – és nem beszélve például a déli,önálló fejlõdésû és karakterû hatalmas afrikaikultúra és az összes még létezõ többi – értékeinekmegõrzésére szükség lenne az ember életminõségegazdagságának megmaradása érdekében.

Mára azonban mindegyiket a kiüresedés, leépülés,mi több, az elpusztulás veszélye fenyegeti, átadvahelyüket egy jelenleg befoghatatlan és feldolgoz-hatatlan, felszínes, külsõségek mentén szervezõdõ,szürkülõ, egyformaság felé tartó világnak. A történelmi léptékekben mérhetetlenül rövid idõalatt, az elmúlt néhány évtizedben szinte egy csa-pásra változott meg minden, annak eredményeként,hogy a 18-20. században az emberek feltalálták a technológiát és a racionálisan megoldható dolgokterületén a (penicillintõl az ûrhajózásig) elképzel-hetetlen fejlõdést vittek véghez.Az egyoldalú tudományos eredmények által be-következõ globalizációba azonban az emberiség az ennek megfelelõ szociális, morális és kulturálisfejlõdés nélkül lépett.A népesedés átgondolatlan exponenciális növeke-dése gazdasági tragédia felé sodorja a világot. A vizuális kommunikációs eszközök váratlan és hihetetlen fejlõdése a történéssel egy idõben(immediately) képes az információ látható közve-títésére. De minden hasznuk ellenére ezek legtöbb-ször a különbözõ társadalmak organikus tudo-mányos és kulturális értékeit és történéseit össze-függéseikbõl kiragadva, a valóság teljességét csakimitálva mutatják be.

[ Fórum


„Az építészekpéldamutató har-móniával építet-ték egybe az újépületet az egyik19. századi ház-zal, felhasználvaannak jellegzetesoszloptornác-kon-cepcióját, karak-teres oszlopait a belsõ udvar, a tornác és a külsõ portálkialakításánál.“

Hayashi Yasuo(Japán): Fókusz, 1987

orokseg_0904_jo.qxp 2009.12.11. 9:03

A látszólag mindenre kiterjedõ és elérhetõ informá-ciók halmaza a dolgok továbbgondolására késztetõtudás elsajátításának feleslegességét is sugallja. A képernyõk elé kényszerített emberiség egyreatomizáltabb, a gátak nélküli virtuális eszközök általmanipulálható, s ez beláthatatlanul végzetes szelle-mi és kulturális elsekélyesedéshez vezethet.A globalizáció csillogó, de törékeny ördögi spiráljaa mûvészeti irányzatok kényszerû uniformizáló-dásának sokkoló veszélyét is hordozza. A mû-vészetrõl, annak lényegérõl és szerepérõl alkototteddigi felfogásunkat is megtámadták az új korszakvirtuális világában a szórakoztató iparba való le-sorolással. Pedig továbbra is a dolgok összefüg-gésének feltárása és értelmezése által létrejövõtudati fejlõdés és a mûvészi alkotás befogadása az, mely az emberi lét egyetlen értelmét adja.A mûvészet a tudománnyal szemben, illetve mellettképes arra, hogy racionális bizonyítás nélkül is fel-tárja és megvilágítsa a dolgok lényegét, sõt arra is,hogy a katarzis által közvetítse azt a befogadó szá-mára. Kiegészíti tehát a tudományt egy olyan világ-gal, mely csak az idealisták hite és a mûvészekintuíciója és képzelõereje által bejárható.A mûvészetnek ezen adottsága ellenére is azonbanmost védekeznie kell a kultúrák sokfélesége (diver-sification) megmaradása érdekében, az elkerülhe-tetlen globalizáció káros hatásai ellenében.A dolgok következményeit visszavonhatatlankatasztrófák bekövetkezése nélkül összegezni nemhajlandó egoista embernek a belátható jövõbenszüksége van új „kolostorokra“; a dolgok tartalmilényegére figyelõ és az ebbõl adódó elmélyültalkotás lehetõségét is biztosító mûvészeti „kolos-torokra“, a kreatív mûfajok minden ágában, melyekbástyái lehetnek a sokszínûség nemcsak tárgyi, de mentális megmaradásának is.A kolostori hasonlattal élve, nálunk már ma is –érezve a hiányát valami fontosnak – a világ mindentájáról érkezett laikus testvérei, akadémiák szeminar-istái, elhivatott szerzetes professzorai az agyagmûvészetének egy önként vállalt, felmérhetõ kö-

zösségen belül élnek és alkotnak együtt. Kulturálisidentitásukat megõrizve vitatják meg, adják át egy-másnak közvetlenül, ha nem is szándékosan, de a ko-lostori közösségi szellemnek megfelelve szerteágazótapasztalataikat az emberi lét és a mûvészi alkotásvalódi értelmének mikéntjérõl és miértjérõl. Re-ményeink szerint mindaddig, míg a most veszélye-sen zavarosnak tûnõ világ szelleme ki nem tisztul.

Elhangzott Xianban, Kína a Nemzetközi KerámiaAkadémia Közgyûlésén, 2008. szeptemberében


[ Fórum

„Pedig továbbrais a dolgok össze-függésének feltá-rása és értelmezé-se által létrejövõtudati fejlõdés ésa mûvészi alkotásbefogadása az,mely az emberilét egyetlenértelmét adja.“

Schrammel ImreHarlekin, 1997

„A kolostorszellemiségénektitka és lényege,hogy a szabadonválasztottidõszakban, az egyéni alkotóifolyamatoktitkainak itt nyi-tott, személyesmegtapasztalásaáltal egy maga-sabb közös tudás,viszonyítási szintés oktatási formajön létre.“

JónaGudvardardóttir(Izland):Kristály kék,2002

orokseg_0904_jo.qxp 2009.12.11. 9:03

VIHAR JUDIT

Japán ma a világ második leggazdagabb országa,a high-tech birodalma, ahol az embertõl nehe-zen megkülönböztethetõ robotok hoszteszked-nek a szupermarketekben, s ahol a háziál-latok helyett egyre inkább robotkutyákat dé-

delgetnek a nagyvárosok gazdijai. Ahol, ha felépülegy óriási felhõkarcoló, máris hozzálátnak a kö-vetkezõ építéséhez. Ugyanakkor megõrzik az érté-kes egyszintes épületeket. Itt száguldanak a világleggyorsabb, legszebb és legpontosabb vonatai. Havalamelyik csak egy percet késik, akkor azonnallemond a közlekedési miniszter. Emellett a sziget-ország gondosan õrzi hagyományait: a természettiszteletét és szeretetét, a több évszázados ünnepe-ket és szertartásokat. Metrón, utcákon és terekengyakran találkozunk kimonót viselõ, magastalpúfapapucsot, azaz getát hordó asszonyokkal és lá-nyokkal, hiszen ma is ez ünnepi viseletük. Ugyan-akkor a fiatalok a legutolsó divat szerint öltözköd-nek, frizurájuk, kiegészítõik, de még szórakozásaikis megegyeznek a világ más tájainak ifjúságáéval.A hagyományos japán mûvészetek a pillanatnyiszépséget igyekeznek megragadni. A szépség irán-ti érzékenység szoros kapcsolatban áll az õsi japántermészetvallással, a sintóval, de a taoizmussal és a zen buddhizmussal is. A sintó (magyarul: az istenek útja) animista vallás, a körülvevõ világminden darabjának lelket tulajdonít, légyen az a természetben, vagy a házban és a ház körül. A kínai csan buddhizmus japán megfelelõje a zen.Ez a buddhista irányzat Kínából került Japánba, a 12. században terjedt el a szigetországban, s a 14.századra vált igazán közkinccsé. A buddhizmusszerint minden lény, minden lélek a megvilá-gosodás, a megtisztulás felé törekszik. Újabb és újabb újjászületéseken keresztül igyekszik a lélekmegtisztulni, s végül egy lótuszkehelyben újjáéled-ve megvilágosodik, eljut a nyugati paradicsomba,ahol Buddha lakik és elnyeri az öröklétet.

Tavasz virágtól,a nyár kakukkszótól,

az õsz a holdtól,a tél a hóeséstõl

lesz frissebb, világosabb.

Így hangzik Dógen szerzetes (1200-1253) költemé-nye, melyben benne rejlik a japánok természet-szeretete. A zen mûvészetének sajátossága, hogy a természetbõl táplálkozik, az igazi szépség megra-gadására törekszik. Eszerint a szépség örök, csakmindig új formát ölt. A kifejezõeszközök változnak,de a cél mindig ugyanaz: az emberi lélek felmagasz-tosítása. Ez a szellemiség sugárzott már a 12. száza-di széppróza egyik remekébõl, Muraszaki császári

udvarhölgy alkotásából, a Gendzsi regényébõl. Ké-sõbb a 17. században Macuo Basó haikuiban szólalmeg újra. A 20. században a Nobel-díjas KavabataJaszunari novelláit és kisregényeit is ez az érzés, ez a kifinomult szemlélet hatja át. A mûvész a foly-ton változó természetbõl a pillanatnyit, a parányitigyekszik megragadni olyan koncentráltan, olyanintenzíven, hogy az örök állandóság, az egyetemes-ség érzetét kelti. Ez a titka a 17 szótagból álló mini-atûr költeménynek, a haikunak. A haikunak íve van – mondta Basó –, amely össze-köti az egyedit és az általánost, a konkrétat és azelvontat. Szerinte a verseket az illatok és a hangokharmóniája hatja át. A haiku mágikus erejû, mertnemcsak képeket fest, hanem segít meghallani az esõcseppek kopogását, a fák sóhaját, a madárdalt.Ezért is élesztették fel ezt a mûfajt a 20. század ele-jén az impresszionizmus követõi. Különösen a fran-ciák és az angolok kedvelték meg. 1924-ben a franciaköltõk még haikuversenyt is rendeztek, amelyenezren vettek részt. Nálunk a nyugatosok közülKosztolányi például egy egész kötetnyit fordított le a kínai és japán líra legszebb darabjaiból, melyekközött szép számmal találunk haikukat is. Ám nemcsak a haiku, e miniatûr költemény képesnéhány szóval egész világképet teremteni. Ugyanez

[ Fórum


Tudomány és hagyományos mûvészet a 21. századi Japánban

Hiroshige Andofametszete

orokseg_0904_jo.qxp 2009.12.11. 9:03

[ Fórum


figyelhetõ meg a tekercsképeken, a néhány vonallalmegfestett tusrajzokon, de a kertmûvészetben, a frissvirágok elrendezésekor vagyis, amikor ikebanátkészítünk, vagy ha a törpe fácskákban, a bonszaiok-ban gyönyörködünk, sõt a teaszertartást is ez a szel-lemiség hatja át. A szépírás, a kalligráfia is ezekheza különleges mûvészetekhez tartozik. Egy-egy írás-jegyet hatvan különbözõ alakban lehet leírni, s azírásmódból kiderül az alkotó lelkiállapota, gondo-latvilága, melyben elgyönyörködhetünk. A költemények mellé a költõk néha rajzot készítet-tek, így jött létre a vers és kép együttese, a haiga. E látható világ mögött felsejlik a láthatatlan. Basóazt vallotta, hogy a mûvész minél inkább háttérbeszorítja önmagát, annál inkább közelít a valósághoz.Az én tagadása buddhista gondolat. Ha a költõ elériaz én tagadásának állapotát, ezt az eksztázishozhasonló érzést, akkor megszûnik minden önös ér-dek, az alkotás a fontos, és nem az alkotója. A költõmagányában azonosul a költészet tárgyával, ezáltaléletre kelti a valóságot, megteremti az igazi szép-séget. Basó sokat vándorolt, gyalogosan vagy lóhá-ton tette meg az utat a mai Tokió, régi nevén Edo és Kiotó között, végigjárta a híres Tokaidónak ne-vezett útvonalat, s megszállt mind az ötvenhárompostakocsi-állomáson. Basó haikukban, Hirosige(1797-1858) pedig fametszeteken örökítette meg eze-ket a közismert helyeket. Ezek a fametszetek több-nyire életbõl ellesett jeleneteket, zsánerképeketábrázoltak, az „elillanó világ képeit“. Ennek lényegeaz volt, hogy fanyomatos sokszorosítási eljárássalkészítették el a színes nyomatokat. A képek legtöbb-

ször szép hölgyeket, közismert utazási útvonalakat,tájakat, híres kabuki színészeket ábrázoltak. Az ún.ukijoe ‘zsánerkép’ mûfajának egyik legkiemelke-dõbb képviselõje Hokuszai (1760-1849) volt, akit az európai impresszionisták is nagyra tartottak. De nemcsak a japán fametszetek, hanem a külön-leges megmunkálással készített japán lakktárgyak isnépszerûvé váltak az egész világon. Nem véletlen,hogy a lakktárgyakat sok nyelvben „japán“-naknevezik. Korunkban a hagyományos és modern japánmûvészetek szerencsés összefonódását kísérhetjükfigyelemmel, mert a japánok igyekeznek átmentvemegõrizni régi értékeiket.

Bronzkincsek veszélyben 2.

SZABÓ GÁBOR

Az ÖRÖKSÉG februári számában bronz-kori kincsek felkutatására specializálódottfémkeresõs rablók tevékenységére kíván-tam az olvasó figyelmét felhívni. Ezúttal

az ott megkezdett gondolatmenetet folytatva, a fémkeresõs rablók károkozásának mérséklésére és a kincsek megmentésére irányuló kutatási prog-ramunkat mutatom be.A Kárpát-medencében európai viszonylatban is ki-emelkedõ mennyiségû bronzkinccsel számolhatunk.Igen elgondolkodtató e térség bronzgazdagsága,különösen, ha az egyes kincsek összsúlyát és tár-gyainak darabszámát vesszük vizsgálat alá. Ebben a csúcsot Erdély tartja, ahonnan csak a Kr.e. 12.századból 8 darab, egy mázsát meghaladó bronzkin-cset ismerünk. Hazánk területérõl a késõ bronzkor400 éves idõszakaszából (Kr. e. 15/14 – 9/8. század)több mint 450 bronzkincset õriznek múzeumaink. Arra a kérdésre azonban, hogy miért itt rejtették el ezt a hatalmas mennyiségû értékes bronztárgyatés bronznyersanyagot, megfelelõ források híjánmáig nem született megalapozott válasz.Annak ellenére, hogy térségünkben ilyen gazdag a bronztárgyakat tartalmazó kincsek lelõhelyeinekszáma, elenyészõen kevés együttest tárt fel szakem-

ber, tehát az esélyünk is kevesebb az elrejtésmotivációinak vizsgálatára. A Dunától keletre esõmagyarországi térségben ismert több mit 280bronzkincs közül a 2005-ig mindössze öt olyanleletrõl tudunk, amelyrõl legalább minimális doku-mentáció készült az elõkerülés pillanatában.A feldúlt lelõhelyek növekvõ számát tapasztalva, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének és az OTKA T037315 számú pályázatának támo-gatásával nemrégiben egy olyan kutatási program-ba kezdtünk, amelynek fõ célja, hogy a veszélyez-tetettnek ítélt területeken a rablókat megelõzve,fémkeresõ mûszerekkel eredeti helyzetében minéltöbb leletegyüttest derítsünk fel és dokumen-táljunk. Az elõkerülõ kincsleletek helyzetének és tágabb kontextusának rögzítésével egyúttal le-hetõséget kívánunk teremteni a mostani és a jövõ-beni kutatás számára az egykori deponálás okainakhelyes értelmezésére.Kutatásunk módszereit két – illegális fémkeresõkáltal veszélyeztetett – lelõhelyen végzett munkánksorán dolgoztuk ki.Az elsõ a Bükk-hegység egyik legjelentõsebb, a kincskeresõk által régóta fosztogatott késõ bronz-kori erõdített települése, Szilvásvárad-Kelemen-széke volt. Mûszeres kutatásunk leglátványosabberedménye, egy kövekkel kirakott kis gödörbõl elõ-

KacusikaHokuszai fametszete

orokseg_0904_jo.qxp 2009.12.11. 9:03

került, két egymásba csúsztatott, díszes bronzspirálkarperecekbõl, valamint belsejükbe helyezett ék-szerekbõl, ruhadíszekbõl és borostyángyöngyökbõlálló kincs megtalálása volt. A 70 hektáros területegy részét átvizsgálva ráleltünk több száz egyébbronztárgyra is. Az elõkerült leletek GPS koor-dinátáit térképre téve, látványosan rajzolódnak ki a település azon részei, ahol sûrûbb fémelõfordulás,fémhasználat jellemzõ.Hegyvidéki, erdõvel és sûrûbb aljnövényzettel fe-dett lelõhelyeinken az ún., „portyázásos“ mód-szerrel derítettük fel a leleteket. Ezzel az eljárássalegy körülhatárolható domborzati vagy topográfiaiegységen belül öt-hat fémkeresõ mûszeres kutatólaza láncban, szabadon mozogva vizsgálja át a ki-jelölt területet. Eközben egy személy GPS mûszersegítségével minden elõkerült fémtárgyat koordi-nátával lát el, és elcsomagol. Ha zárt leletegyüt-tesre bukkanunk, akkor azt egy 1x1 méteres kisszondát rányitva kibontjuk, majd rajzzal és fotók-kal dokumentáljuk.A másik hely, ahol módszereink csiszolódtak, a Csongrád megyei Baks-Temetõpart volt. Az in-tenzív mezõgazdasági mûvelés alatt álló késõbronzkori lelõhelyen terepbejárások, majd az eztkövetõ mûszeres kutatások során bukkantunk kétszántás által megbolygatott bronzkincs nyomára.Elsõként a szétszántott kincsek közvetlen környe-zetét kutattuk át egy-egy 20x20 méteres szelvénysegítségével. A depók szóródása fölött kijelöltszelvényben a bolygatott humuszt 10 cm-es vas-tagságú rétegekben gépi segítséggel távolítottuk el úgy, hogy az egyes rétegeket a kitermelés elõtt

mûszereinkkel gondosan átvizsgáltuk és a bennüktalált tárgyakat cm-es pontossággal bemértük. A réteges humuszolás után a bolygatatlan altalajszintjére érve kibontottuk az itt észlelhetõ régészetiobjektumokat. Ezzel a módszerrel a baksi lelõhelyensikerült két jelentõs – több tucatnyi sarlót, tokos- és szárnyasbaltát, öntõlepényt és fûrészt tartalmazó– depó tárgyait megmentenünk. A hitelesítõ ásatássorán egy, feltehetõen az 1. bronzkincshez tartozó, 14 díszített aranykarikát tartalmazó kis agyagedényis elõkerült a bronztárgyak környezetébõl.A terület fedetlen volta és viszonylagos kis méretemiatt itt lehetõségünk volt arra, hogy a hegyvidékilelõhelyeken megszokott nagyvonalúbb keresésimetódus helyett a fémtárgyak felderítésére szisz-tematikusabb módszert alkalmazzunk. A lelõhelyfelszínét 50 x 50 méteres négyzetekre osztottuk,amelyeket azután mûszereinkkel méterrõl méterreátvizsgáltunk. Módszerünk eredményességét az atöbb mint 1500 bronztárgy jelzi, amely az átvizsgáltterületen elõkerült. A szántott rétegekbõl össze-gyûjtött bronztárgyak zömében balták, sarlók, ló-szerszámok, ékszerek, nyílhegyek, kések, nyers-anyagrögök töredékei, de találtunk ép tokosbal-tákat, sarlókat, fûrészeket és egy négy darabra törtkardot is. Ilyen mennyiségû fémtárgy egyetlen ma-gyarországi bronzkori településen sem került mégelõ hiteles, dokumentált körülmények között.A rablókkal való versenyfutás során ideáig kilenclelõhelyen 11 bronz és két aranykincset sikerült fel-lelnünk és dokumentáltunk. Hét lelõhelyen elõreeltervezett módon tudtunk kutatni, kettõn pedigkincskeresõk bolygatása után végeztünk leletmen-tést, illetve hitelesítést.Az átkutatott lelõhelyek közül jó néhány alkalom-mal a pusztulás elõtti utolsó pillanatban sikerültmegmentenünk a kincs-együtteseket. Közülük iskiemelkedik a Nógrád megyei Mátraszõlõs-Kerek-bükk, ahol egy kövekbõl emelt sánccal védett késõbronzkori településen találtunk rá a négy tokosbal-tából, öt lándzsából, egy sarlóból és bronz rögökbõlálló kincsre. A leletek egy olyan irtáson kerültek elõ,ahol csak centimétereken múlott, hogy a 4-5 cmföldréteggel fedett bronztárgyakat a farönköketmozgató traktor kereke elkerülte.Az utolsó pillanatban megmentett együttesek sorátgyarapítja az a két depó is, amelyekre a Hajdú-Bihar megyei Zsáka község határában bukkantunk.A mûszeres leletfelderítés során elõször egy a baksidepókhoz hasonló szétszántott, bronz sarlókból,nyersanyagrögökbõl, kardpengékbõl és baltákbólálló együttest derítettünk fel. A baksi szituációtóleltérõen azonban itt még sikerült a kincs érintetlenmagját is feltárnunk és dokumentáltunk. Meglepe-tésünkre a kincsegyüttestõl tíz méterre egy, az ekeáltal még éppen csak hogy elkerült ép agyagedény-re bukkantunk, benne gondosan elrendezett tokos-baltákkal, nyersanyagrögökkel és egy széles pengé-jû, különleges formájú, kettétört szárnyas baltával.Az újonnan elõkerült kincsek sorában kiemelt jelen-tõséggel bír a Bükkzsérc-Hódos-tetõn elõkerült kétkincsegyüttes. A 14 díszített bronzkarikát tartal-mazó, lapos kõvel letakart elsõ kincset közvetlenül a település meredek szegélyén húzódó paliszád plat-formja mellett rejtették el. A második kincsre nemmessze az elsõtõl, ugyancsak a település pereménbukkantunk: ez három finoman megmunkáltegymásba csúsztatott, különbözõ vastagságú arany-huzalokból álló karperecet tartalmazott, amelyekbelsejébe egy díszes aranylemezbõl készített gondo-san összehajtogatott aranytárgyat helyeztek el.

[ Fórum


Bronz ékszereketés borostyángyöngyöket tar-talmazó kincsle-let Szilvásvárad-Kelemenszékelelõhelyrõl

Fotó: a szerzõ

orokseg_0904_jo.qxp 2009.12.11. 9:03

GYÕR ATTILA – NAGY LEVENTE

Új római kori mûemlékeink között a Vár-palota-inotai halomsírok, valamint a Ke-menesszentpéter, Dombi-dûlõi 1. számúhalomsír jó állapotban fennmaradt sír-

kamrája (Kr. u 2. század) a római birodalom nyu-gati provinciáiban ritkának számító építészeti típustképviselnek. E nemzetközi jelentõségû sírépítmé-nyeket, a római kori kelta arisztokrácia kulturálisidentitástudatának több szempontból egyedülállóemlékeit az Örökség 2008/2 és 2009/2. számaibanmutattuk be részletesebben. A rendeletben szerep-lõ hét középkori-kora újkori épület közül az Árpád-kori építészet és kultúrtörténet kiemelkedõ példájá-nak számító boldvai bencés apátságról és a mát-rafüredi 13. századi eredetû Benevárról az Örökség2008/9. és 2009/3. számaiban számoltunk be bõveb-ben. A magyar történelemben kivételes szerepetjátszó ónodi és diósgyõri várromok korábban fenn-álló mûemléki védettségét – az újabb régészeti ku-tatásoknak, topográfiai megfigyeléseknek köszön-hetõen – sikerült a két vár teljes területére kiter-jeszteni, így ma már az ónodi vár külsõ sánca, illet-ve a diósgyõri vár huszárvára és a 2002-ben többrészben feltárt külsõ kontrafala is mûemléki vé-dettséget élvez. A 18. század második felének – 19. század elsõfelének építészetét a rendeletben 19 barokk és 15klasszicista mûemlék képviseli. Néhány budapestiépület, így a Pollack Mihály által tervezett Akácfautcai klasszicista lakóház (1822, udvari szárny: 1843)mellett mindenekelõtt dél-dunántúli kistelepülésekszisztematikusan felkutatott és védésre javasolttemplomai, lakóházai. Kiemelkedik közülük az1746-ban épült, impozáns méretû bólyi római kato-likus templom, a jelenleg látható neoreneszánsz de-koráció alatt lappangó barokk falfestményeivel. Az 1780-as években emelt, 1854-ben átépített murgaievangélikus templomot és páratlanul értékes belsõdíszítését az Örökség következõ számában mutat-juk be. A 19. századi magyar történelem egyik fon-

tos eseményére, az idén kétszáz éve elveszített gyõricsatára emlékeztet a mûemlékké nyilvánított Gyõr-kismegyeri Napóleon-emlékmû, s az építészetiértékei miatt védelem alá került, a csatában kulcs-szerepet játszó Gyõr-kismegyeri magtár (18. századmásodik fele), ahol a magyar csapatok védekeztekaz ellenséges túlerõvel szemben. Árkay Aladár, Árkay Bertalan, Baumhorn Lipót,Fischer József, Hajós Alfréd, Hauszmann Alajos, KotsisIván, Lechner Ödön, Lux Kálmán, Magyar Ede,Medgyaszay István, Pártos Gyula, Pollack Mihály,Rimanóczy Gyula, Schulek Frigyes, Thoroczkai WigandEde, Vágó József, Vágó László, Wälder Gyula, YblMiklós: a 19-20. század magyar építészetének legje-lentõsebb alkotói szerepelnek egy vagy két épülettelaz új rendeletben. A nagy építészeket bemutató, az utóbbi idõben örvendetesen gyarapodó építésze-ti monográfiák és szerzõik segítségével lehetõségnyílt egy-egy építészi életmû egészének megõrzésételõsegíteni. A pesti oldal (elsõsorban a VI-IX. kerületek) KÖH-MKDK által elkészített értékleltárában számba vetthistorizáló épületek közül 30, az Ybl Miklós általtervezett Dlauchy-ház (Vámház krt. 15., 1863-64), a Sas utcai 9. szám alatti lakóház (Lechner Ödön,1871-1872), a Vasvári Pál utcai zsinagóga és lakóház(1885, 1895), és az egykori józsefvárosi jezsuita temp-lom és rendház (Horánszky u., Lõrinc pap tér, Máriau.) különleges együttesei. Újabb három épülettel

[ Mûhely


Pollacktól a szocreálig195 új mûemlékünk van

Megjelent a több mint két éve várt 9/2009. (III. 23.) OKM rendelet, amely 195 kiemelkedõépítészeti értéket nyilvánított mûemlékké, nyolc objektum esetében pedig megszüntette a fennálló mûemléki védettséget. A védetté vált objektumok teljes felsorolására az Örökségfolyóirat hasábjain terjedelmi okokból nem vállalkozhatunk, ezért csak az építészeti-mûvészettörténeti, vagy történelmi szempontból legkiemelkedõbbnek tartható emlékeket,valamint néhány kuriózumot említünk meg kronológiai sorrendben, a római kortól a 20. század végéig.

Budapest, VII.,Akácfa u. 61.,

Seidner Zoltánfelvétele, KÖH,Fotótár

Bábolna, ménes-birtok együttese,Ölbõ major

Gyõr Attilafelvétele

orokseg_0904_jo.qxp 2009.12.11. 9:03

[ Mûhely


folytatódott a 2002 óta a Világörökség részét képezõAndrássy úti lakóházak egyedi védelem alá he-lyezése (83-85., 87-89., 101.), s befejezõdött a bu-dapesti vásárcsarnokok védetté nyilvánítása (Holdu. 9-13., Hunyadi tér 4-5., 1893-96): ma már a közel-múltban mûemlékes felügyelet mellett helyreállí-tott Batthyány téri épület kivételével valamennyivásárcsarnok mûemlék.19. századi historizáló építészetünket Budapestenkívül is nagy nevek, nagyszerû épületek képviselik a rendeletben: a kiskunfélegyházai Szt. István királytemplom (Pártos Gyula, 1872-1880), a Szeged, Kálvintéri református templom (Schulek Frigyes, 1882-1884), a Sopron, Deák téri egykori Magyar KirályiÁllami Felsõbb Leányiskola (Hauszmann Alajos,1884-1886). Védett már a világhírû, arab vérû lovakhazai tenyésztésén alapuló építészeti együttese, a Bábolnai Ménesbirtok is: nemcsak a központiépületcsoport minden értékes eleme került védelemalá, de egyedülálló módon a központot hálószerûenövezõ majorok is. A száz évvel ezelõtti balatoninyarak hangulatát mai állapotukban is hitelesenmegjelenítõ keszthelyi Hullám és Balaton szállókrólaz Örökség 2008/11. számában írtunk.Nagy nevek, nagyszerû alkotások fémjelzik a 20.század építészetét is. A rendeletben szereplõ 22 sze-cessziós épület közül kiemelkedik a Vágó József ésVágó László által tervezett Budapest, Boráros tér 3.szám alatti lakóház (1905) és a közmûvelõdési cé-lokra épült Gutenberg-téri Gutenberg Otthon(1906-1912). Brauch Ferenc historizáló hentesüzleté-nek szecessziós berendezése (Mester utca 29., 1902-1907) eredeti falicsempéivel, konzolos polcaival és kampósorával magyarországi viszonylatbanegyedülálló ipar- és kereskedelemtörténeti emlék.A régi századelõ építészetének szegedi emlékeitregisztráló értékleltár alapján került védelem alá

a Kálvin téri historizáló-szecessziós palota (MagyarEde, 1910-1912), valamint a Gutenberg János utcaiIzraelita Hitközség Székháza (Baumhorn Lipót,1901-1902). Sopron mûemlék-állománya a területifelügyelõk által készített értékleltár alapján hét épü-lettel gazdagodott, köztük van a klasszicista erede-tû, majd Medgyaszay István tervei alapján szecesszi-ós stílusban átalakított Petõfi téri színház is (1909).Folytatódott Miskolc örökségi értékeinek védettényilvánítása is. A tervezett, de védésre nem kerültmûemléki jelentõségû terület épületállományának a Védési Osztály által elkészített teljes értékleltáraalapján a miskolci belvárosban a korábbi nyolc utánújabb nyolc, a 19. században, illetve a 20. század elsõéveiben emelt épület került védelem alá. Ezek közülmost Hajós Alfréd historizáló-szecessziós lakóházát

(Széchenyi u. 29., 1913) és az udvarában álló, 1904-bõl származó fényképész mûtermet emeljük ki.A hódmezõvásárhelyi Kossuth teret Magyarországegyik legszebb terének tartjuk. Az északi oldalMüller Miksa tervei szerint 1906 és 1910 között elké-szült, szecessziós elemeket felmutató historizálóépületegyüttesének (Elsõ Takarékpénztár, Takarék-pénztár bérháza, Görög Palota) mûemlékké válásá-val ma már a tér szinte valamennyi épülete védelemalatt áll. Pécs három új mûemléke között a vasútál-lomás historizáló felvételi épülete (Pfaff Ferenc), és ipartörténeti emlékei (vízház, üzemi szertár)mellett okvetlenül említést érdemel Vasútigazgató-ság szecessziós épülete is. A kisebb települések kor-társ építészeti értékei között érdekes színfolt az 1800-ban épült, majd szecessziós stílusban átépí-tett mezõszilasi Droppa-kastély (1912) a hozzá tar-tozó egykori park, gazdasági melléképület, vízto-rony és magtár együttesével.A két világháború közötti magyar építészet kie-melkedõ emlékeit szintén jelentõs építészek mûveiképviselik a védési rendeletben. Az 1920-as évek különleges historizáló építészetét reprezentáló, a ma-gyar reneszánsz elemeit idõzõ budapesti Postapalota(Krisztina krt. 6-8., Sándy Gyula) és az Istenhegyi út8. szám alatti pompás neobarokk villa mellett(György Dénes) is egyedinek számít az egyiptomi ele-mekkel építkezõ kaposvári filmszínház (LampingJózsef). A modern épületeivel nemzetközi hírnevetszerzõ Wälder Gyula két impozáns neobarokk épü-lete, a miskolci Zenepalota (Hunyadi János u. 7.,1926-27) és az esztergomi egykori megyei tisztviselõbérház (Lõrinc u. 17, 1928) ma már a városkép fon-tos elemeinek számítanak. A kiemelkedõ turista-látványosságnak számító Miskolc-lillafüredi Palota-szállót (Lux Kálmán, 1927-1930) az Örökség 2008/1.számában mutattuk be. Az elsõ világháború utáni kései szecessziós építé-szet két emblematikus példája a tatabányai Kaszinó(Thoroczkai Wigand Ede, 1922-24) és a világon elsõ-ként Krisztus Királynak szentelt templom a KeletiKároly utca 37. szám alatt, megõrzésre méltó egy-séges berendezésével (Árkay Aladár és sokan mások,1924-26). Apszisának félkupoláját Nagy SándorMaiestas Dominit ábrázoló monumentális mozaik-ja díszíti, amely szecessziós vonalvezetésû szerep-lõkkel idézi meg az ókeresztény és román korimozaikok szín- és formavilágát, szimbólumkincsét. A két háború közötti modernizmus építészetét kétolyan budapesti alkotás képviseli a rendeletben,

Budapest, II.,Szépvölgyi út88., villaépület

Fotó: Máté Olga

Budapest, IX.,Mester u. 29.Hentesüzlet


orokseg_0904_jo.qxp 2009.12.11. 9:03

[ Mûhely


amely méltán tekinthetõ nemzetközi mércévelmérve is jelentõs mûemléki értéknek: a szinte min-den építészeti kézikönyvben szereplõ Hoffmann-villa (Szépvölgyi út 88.) Fischer József zseniálisalkotása, a lenyûgözõ kör alakú belsõ térrel alakítottGeorgia lakóház (Rákóczi út 4.) Barát Béla és NovákEde munkája. Az 1940-es évekbõl származik kétÁrkay Bertalan által jegyzett modern épület, a bala-tonlellei római katolikus templom (1943-1947) és azegykori Országos Társadalombiztosító Intézetszékháza (Kis J. u. 4., 1940). A budapesti Kertészutcai Cyclop-Garázs és irodaház épületegyüttese(Löffler Béla) és a tihanyi Limnológiai Intézet épü-lete (Kotsis Iván) a historizáló és modern építészetszintézisének jellegzetes példája. A mûemlékvédelem táguló köreinek eredménye-képpen ma már egyetlen védési rendeletbõl semmaradhatnak ki ipari örökségünk védendõ elemei. 16 új ipari mûemlékünk közül a békéscsabai neo-barokk vasútállomás, raktárépület és víztorony, azesztergomi Duna-mederben álló szénrakodó torony,a kõvágószõlõsi uránbánya aknatornya és a püspök-ladányi fatelítõ telep érdemel feltétlenül említést.Népi építészeti örökségünk továbbra is hangsúlyosszerepet kap a védetté nyilvánítások során, 11 új népimûemlékünk legkvalitásosabb példája egy mesebelipölöskefõi lakóház (Széchenyi utca 7.). Az új rendeletben mûemlékké nyilvánított törté-neti kertekkel is találkozhatunk: a korábbi védettségkiterjesztésével, gyakorlatilag történeti kertkéntkerült védelem alá az 1865-66-ban létesített, 1909-1912-ben szecessziós stílusban átalakított budapestiÁllat- és Növénykert teljes területe. A már szinténrégóta mûemlék edelényi L' Huilier-Coburg kas-tély kertje a 18. századi barokk eredetû, a zsámbékiZárdakert, a historizáló, a Bp. III. kerületi Kiscelliúti Schmidt-kastély kertje pedig a 20. századi táj-képi kertek léleküdítõ példája. A XII. kerületbõl hat19-20. századi villa lett idén mûemlék (legjelen-tõsebb közülük a Fenyõ-ház modern épülete MajorMáté tervei alapján). A Költõ utcai Jókai-kert RónaJózsef Anakreón-címû szobrával jellegzetes 19. száza-di, a Tündér utcai Stiber-villa (1938) épülete és kert-je pedig modern építészeti és kerttörténeti emlék. A második világháború utáni szocreál, illetve mo-dern építészet néhány reprezentatív példája is he-lyet kapott az új védések között: az 1950-es évek szo-cialista-realista építészetét a Gyõr, GyárvárosiIskola (Rimanóczy Gyula, 1950-53), valamint a mú-csonyi (1954-56) és a Várpalota-inotai mûvelõdésiházak (1955-1958) képviselik (az inotai épület belsõdekorációja a szocreál mellett már az új szeleketjelzõ, kevésbé szigorú stílus jegyeit is magán visel).A közelmúltban rendezett, a kortárs templom-építészetet tárgyaló konferencia is megnyugvással

és örömmel fogadta a Csaba László által tervezettcserépváraljai római katolikus templom (1961) vé-detté nyilvánítását. A Gellért-hegy u. 33. szám alattálló modern épület (Schmidt Lajos, 1964) védettényilvánítása a Maczon Frigyes által készített fóka-szobor ellenére is meglepõ volt a környéken lakók számára. Az egyedi mûemléki értékeket áttekintõfelsorolás végére maradt a késõ Kádár-kor és a rend-szerváltás idõszakának modern szobrászatát példa-értékû módon felvonultató, külföldi turisták által is gyakran látogatott nagyharsányi (villányi) szo-borpark a Szársomlyó-hegy keleti lábánál kia-lakított egykori kõbányában (1968-1994), amelynektörténetét és legfontosabb képzõmûvészeti alkotá-sait az Örökség 2007/12. számában mutattuk be. Négy mûemléki jelentõségû területtel is gazdagod-tunk idén: a 19. század végén kiépült Budapest VIII.kerületi Tisztviselõtelep és a gyõri Gyárváros mun-káslakótelepe (1902-1930) mindenekelõtt a település-szerkezeti és városképi értékek megõrzése érdekébenkapott védelmet. A soproni MJT a 17. századbankiépült külsõ várfalakig terjedõ történeti városmagterületével bõvült, többek között Szent Mihály-dombbal, Kurucdombbal, Deák térrel és a környezõutcákkal. Nemcsak magyar, de európai viszonylat-ban is jelentõsek a visegrádi történelmi városmag,különösen a középkori várrendszer és a királyi palotatörténeti, régészeti, építészeti és mûvészettörténetiértékei. Az újonnan kijelölt visegrádi MJT célja a különbözõ korok kulturális lenyomatát megje-lenítõ, Magyarországon egyedülálló építészeti és tájiegyüttes értékeinek egységes védelme.A védetté nyilvánítás rendszerét gyakran éri az a vád, hogy átgondolatlanul, tûzoltásszerûenvégzi feladatát. Mivel a mûemléki oltalom nélkülálló épületek megmentésének továbbra is egyetlenmegbízható eszköze védetté nyilvánításuk, a gyorsfellépés (pl. az ideiglenes védelem kiadásának)szükségessége miatt sokszor esetlegesnek tûnhet-nek a védetté nyilvánítások. Talán jelen áttekintéskissé átformálja ezt a képet: bár a védetté nyil-vánítás rendszerének mindenhol és azonnal reagál-nia kell az egyre gyarapodó számú kihívásra, fõirányvonala átgondolt, értékközpontú és felépítettprogramok mentén halad. Mindehhez a legnagyobbsegítséget az elkészült inventáriumok, monográfiákjelentik, jelenthetik. A valaha volt legnagyobb védési rendelet (és annakvalós tartalma, a jónak tekinthetõ átlag évi 100 újmûemlék) bíztató és reménykeltõ, folytatásra ösztö-nözhet minden résztvevõt. A 195 új mûemléki vé-dettség megjelenését övezõ, széles társadalmi körbenjelentkezõ bíztató öröm és odafigyelõ érdeklõdés isjelzi, hogy a védetté nyilvánításokra nemcsak mû-emléki, szakmai szempontból van szükség.

Budapest, II.,Krisztus Királytemplom mozaikja


orokseg_0904_jo.qxp 2009.12.11. 9:03

[ Mûhely


BUZINKAY PÉTER

Az elõzõ évekhez hasonlóan 2008-ban iseredményes idõszakot zárhatott a Hivatalmûtárgyfelügyelete. A Mûtárgyfelügye-leti Iroda a 2004 óta kialakult, és bejára-

tott gyakorlatnak megfelelõen rendezett körül-mények között dolgozhatott, s a 2008. július 1-jével– a szabályozásokat követve – bekövetkezett jelentõshivatali átszervezés sem okozott törést. Az átalakításeredményeként többé már nem maga a KÖH lett a hatóság, hanem e tekintetben a KÖH Mûtárgy-felügyeleti Iroda. Ez egyúttal azt is jelentette, hogy azIrodát – feladatait változatlanul hagyva, a korábbanfelettes szervezeti egységként mûködõ FelügyeletiIgazgatóságot kiiktatva – fõosztályi rangra emelték.A folyamatos napi hatósági és hivatali ügyeink (védettényilvánítás, megszüntetés, kiviteli vagy restaurálásiengedélyezés, felügyelet-szemlék, nyilvántartásimunka stb.) 2008-ban az elõzõ évhez hasonló szá-mokat és munkát mutatattak: az iktatásunk összesenmintegy 5000 iratot regisztrált. Ezt a munkát igye-keztünk a korábbi tapasztalatok nyomán magas(abb)színvonalon, szak- és jogszerû(bb)en végezni.A napi munkában a határidõk folyamatos meg-tartása mellett a legfontosabb eredménynek a védetttárgyaknál folyamatosan végzett mûtárgyfelügyeletitevékenységet tarthatjuk. 2008-ban a mûtárgyfelü-gyelõk a felügyelet és a védettségek felülvizsgálataérdekében a napi munkában elõkerülõ ügyeken túlösszesen 158 helyszíni ellenõrzést tartottak, ahol2325 tárgyat tekintettek meg. Emellett a folyamat-ban levõ ügyeikben is szükség volt helyszíni szem-lék szervezésére (19 alkalommal, 2202 mûtárgymegtekintésével), így az új védéseinknél és máseljárásunk rendes elemeként, vagy az év majd 300mûvészeti és könyvárverésén tízezres nagyságrend-ben felkínált tárgyanyagban összesen 34 esetbentöbb mint 243 védett tárggyal kapcsolatban is kel-lett intézkednünk. A mûtárgyak védetté nyilvá-nítása és védettség megszüntetése kapcsán az elõzõévekhez hasonló arányokat tapasztalhattunk: 2008-ban 47 új védést mondtunk ki (többek között a koronázási jelvényekhez tartozó Palástét is!), míg 147esetben szüntettünk meg korábbi védettségeket. A védettség mellett a mûtárgyak kiviteli engedélye-zése is fontos munkaterületünk, itt is a számok a korábbi évekhez hasonló folyamatokat mutatnak:összesen 694 „engedélyt“ adtunk ki, ebbõl 388(56%) végleges, 165 (24%) ideiglenes engedély, míg141 (20%) nem kiviteli engedélyköteles mûtárgyhozkiadott igazolás volt. A kimutatásban különösen

is szembeötlõ ez utóbbi, a jellemzõen kortárs mû-alkotáshoz kiadott igazolások száma és aránya, amiaz elmúlt két-három évben folymatosan növekszik(a végleges kiviteli engedélyek rovására).A védett mûtárgyak adás-vétele esetén érvényesít-hetõ állami elõvásárlási joggal sajnos a 2008. évbensem tudtunk élni, mivel az éves költségvetésbenerre nem volt keret, és forrást máshonnan sem si-került szerezni.Jelentõs eredménynek könyveljük el a 2006 ta-vaszán megalakult héttagú, külsõ tanácsadó testü-letünknek, a Kulturális Javak Bizottságának (KJB)folyamatos és magas színvonalú munkáját. A KJBezúttal is minden egyes új védés ügyét megtárgyal-ta, s a 70 megtárgyalt ügybõl – a korábbiakhozhasonlóan, mintegy kétharmad arányban – találtaaz ügyeket kellõen elõkészítettnek, és foglalt állást a védetté nyilvánítás mellett. Elgondolkodtatóugyanakkor, hogy a 2008. évben az állásfoglalások-nak „csak“ 86 %-a született egyhangú szavazás mel-lett, míg ugyanez a megelõzõ évben 98% (!) volt.A mûtárgyfelügyeleti munkánk legfiatalabb terü-letén, a kulturális javakkal kapcsolatos bûnügyi együtt-mûködés és restitúció terén ugyancsak jelentõs ered-ményeket könyvelhetünk el. A vám- és rendõriszervekkel való napi együttmûködésen, rendszeresszakmai segítségnyújtáson túl az év során újabbszéleskörû adatgyûjtésbe kezdtünk (pl. MagyarTávirati Iroda [MTI] hírarchívuma). Ennek ered-ményeként a lopott mûtárgyak adatait és fényképeitinternetes honlapunkon (www.koh.hu) megjelenítõadatbázisban a lopott mûtárgyak száma már túl-lépte a kétezret is. A rögzített adatoknak több mintharmadát, mintegy 800 festmény, szobor, könyv,óra stb. adatát 2008-ban vettük fel. Ehhez kapcso-lódva továbbra is rendszeresen küldtünk tájékoz-tatást (elektronikus hírlevél formában) most mártöbb mint 150 címzettnek (aukciós házaknak,galériáknak, régiségkereskedõknek, magángyûj-tõknek stb.) Az adatbázis és a hírlevél nyománnekünk, illetve az érintetteknek több mint egy tucatértékes festményt, grafikát, és szobrot is sikerültazonosítani, és eredeti tulajdonosának (köztükmúzeumnak is!) visszajuttatni. A külföldi restitúcióterületén külön sikerként említjük annak a 1760körül készült, tízmillió forintos értékû angol asztaliórának az ügyét, amely egykor valamelyik fõúrikastélyunk vagy gyûjteményünk dísze lehetett.Hónapokon át tartó küzdelem után végül sikerültelérnünk, hogy az óra még 2007-ben történt jogelle-nes kivitelét követõen 2008-ra visszakerült ha-zánkba, és immár – jogerõsen is védetté nyilvánítva

A Mûtárgyfelügyeleti Iroda 2008. évi munkája

orokseg_0904_jo.qxp 2009.12.11. 9:03

[ Mûhely


– a hazai szakmai körök (és remélhetõleg a közön-ség) számára is elérhetõvé vált. E feladatkörhözkapcsolódva vettünk részt tavaly decemberben a közgyûjtemények fegyveres biztonsági õrségeszámára tartott képzésen is, a KÖH vonatkozó te-vékenységét bemutatva és a szorosabb együttmû-ködés lehetõségét keresve.Még 2007 õszén megkezdett, de a 2010. évre isátnyúló folyamatos feladatunk volt a Pénzügy-minisztérium Informatikai Szolgáltató Központ(PMISZK) és a Vám- és Pénzügyõrség irányításá-val, valamint további nyolc közigazgatási szervrészvételével folyó, az egyablakos vámügyintézéskialakítására irányuló projektben való részvétel. Ez a hivatalunk számára százmillió forint felettiinformatikai fejlesztést jelent, megcélozva a mûtár-gyak nyilvántartására, illetve kiviteli engedélye-zésére szolgáló különálló rendszerek összekap-csolását, korszerûsítését és külsõ elérését is. (Ennekkeretében kerül sor a francia mûkincsrendõrséglopott mûtárgy nyilvántartó és keresõ számítógépesrendszerének, a TREIMA 2-nek az átvételére is.) Az elmúlt évben a szakmai alapvetések (Igaz-gatási rendszerterv, Mûszaki specifikáció) készültekel, valamint kiírták a vonatkozó közbeszerzésipályázatot is. Helyszíni ellenõrzéseinken túl igyekeztünk – mun-kánkat támogatandó – a sajtó minden ágának és más rendezvényeknek a nyilvánosságát is kihasz-nálni. Természetesen ezt segítették az interneteshonlapunkon megjelenített és folyamatosan fris-sített adatokon túl a már korábban kiadott nyomta-tott tájékoztató anyagainknak az érintettekhez valóközvetlen eljuttatása is. A mûtárgyfelügyelet fontoseszközeként és hivatali munkánk részeként 2008-ban is több konferencián vettünk tevékenyen részt.Tavaly áprilisban Budapesten az Equilor Fine Artsmûkincsbefektetõi tanácsadó cég által megren-dezett, „Mûvészet & Befektetés“ címû, konferencián,míg októberben, Brüsszelben az EU tanácsadó bi-zottságának (Mûtárgyak Kivitele és VisszaszolgáltatásaBizottság – Committee on the Export and Return ofCultural Goods) soros ülésén voltunk jelen. Pár hét-tel késõbb Ogyesszában az ukrán társhatóságokáltal, az illegális mûtárgyforgalom visszaszorítása

érdekében megrendezett nemzetközi konferenciánképviselhettük hazánkat, ahol elõadásunk és ered-ményeink is elismerést arattak. A november végén(az egykori Antik Enteriõr utódjaként) Budapest ArtFair néven megrendezett mûvészeti és régiség kiál-lításról és vásárról ezúttal sem maradhattunk távol,hiszen itt minden alkalommal ügyfélkörünk jelen-tõs része megfordul. Ezúttal is a 2006-ben beváltformát választottuk: a kiállítás elõtérben, jól láthatóhelyen egy tájékoztató pontot létesítettünk, aholkivetítõn újonnan védetté nyilvánított mûtárgyakfényképeivel váltakozva figyelemfelkeltõ kérdésekettettünk fel, alattuk kihelyezve a – választ megadó és – szabadon elvehetõ szóróanyagainkkal.Mindezek mellett 2008-ban is folytatódott az egye-temi hallgatók képzése: pesti és vidéki mûvészet-történész, muzeológus és joghallgatók kaphattakbetekintést a mûtárgyak védelmébe. A 2006-banmegkezdett program folytatásaként Hivatalunkmûemlékes területével és külsõ szakemberekkel isösszefogva bekapcsolódtunk a történelmi feleke-zetek lelkészei számára szervezett örökségvédelmiképzésekbe, konferenciákba is bekapcsolódtunk.Eredményeink mellett meg kell említeni, hogy a korábban meglehetõsen nagy számban, nem szak-mai vagy már elavult szempontok alapján védettényilvánított mûtárgyállomány sorsát átfogó módonmost sem tudtuk rendezni, és ez továbbra is ren-geteg munkánkat és energiánkat emésztette fel.Sajnos tavaly, az év elején megindult átfogó örök-ségvédelmi jogalkotási folyamat is – rajtunk kívülál-ló okokból – elakadt, javaslatainkat, koncepciónkat a minisztérium többszöri tárgyalás nyomán hiábafogadta el, a törvény és a rendeletek módosításatovábbra is csak terv maradt.

A tavalyi év eredményének elsõsorban a folya-matos, rendezett és – az adott keretkehez képest –hatékony munkavégzést kell tekinteni. Az évetugyanis a korábbi, elsõsorban 2005-2006. évekhezhasonló, látványos sikerek kevésbé jellemezték, ha csak a mûtárgyügyet érintõ, több évre is elhú-zódó, átfogó informatikai fejlesztés pénzügyi hát-terét biztosító Egyablakos projekt 2008. nyáriszerzõdéskötését nem tekintjük ennek.

„...a kazulahatározottanrészekre osztottkompozíciója is a nagy ötvös-mûvek, fõleg azantependiumokfelépítésévelrokon. Ezekreemlékeztetnek a monumentális,bizonyos plaszti-kát is szuggerálóarannyal hímzettanyagok.“(Kovács-Lovag:A MagyarKoronázásijelvények)

orokseg_0904_jo.qxp 2009.12.11. 9:03

[ Mûhely


Atöbb mint 1,8 milliárd forint az uniós tá-mogatással induló beruházás során el-készül a kastélyépület rekonstrukciója(akadálymentes szintterület több mint

1600 m2), és felújítják a csaknem 50 hektárnyi teljeskastélyparkot is.A csaknem háromszáz évvel ezelõtt épített edelényikastély fõépületének külsõ-belsõ felújítása, a ter-mekben található mûvészeti értékek restaurálása,illetve a hosszú távon történõ fenntartás és érték-megõrzés az épület megfelelõ turisztikai-kulturálishasznosítását szolgálja. A projekt lényeges eleme a kastély-környezet sziget-jellegének visszaállítása,a Bódva folyó túloldalán egy fogadóépület 70 sze-mélygépkocsi és nyolc busz parkolóhely kialakítá-

sával. A fogadóépületet a kastélyszigettel egy újon-nan épült gyalogos híd köti majd össze.A projekt nemcsak harminc új munkahelyet létesít,hanem a turisztikához kapcsolódó szolgáltatásokszámos vállalkozásnak adnak munkát a térségben.A kastély látogatottsága az ötödik évre a százezerfõt is elérheti.A hosszú ideig üresen álló és rossz állapotú mûem-lék épület felújításának célja a kastély turisztikaihasznosítása, amely egyben a Cserehát és a Galya-ság turisztikai fejlesztését és a térség gazdasági fel-lendülését is szolgálja.

Megszépül az ország egyik legnagyobbbarokk kastélya

Az Észak-Magyarországi Operatív Program (ÉMOP) TurisztikaiAttrakciók Fejlesztése keretében rajtolhat az edelényi Kastélysziget Kultu-rális – Turisztikai Központ csaknem 2,2 milliárd forintos kiemelt projektje.

Az Aggtelek kapujában, található L'Huillier-Coburg-kastély az ország egyik legnagyobb és leg-jelentõsebb barokk kastélya. Az 1716-30 között épültegyüttest a lotharingiai származású L'HuillierFerenc János egri várkapitány építtette. A kastélyemeleti hét szobájának rokokó díszítõfestése a leg-teljesebben fennmaradt világi falkép-együtteseinkközé tartozik. Érdekessége, hogy a falképek nõi fi-guráinak mindegyike vélhetõen Mária Teréziaarcmását mutatja.A 19. században Edelény a Szász-Coburg-Gothaihercegi család birtokába került. A família életébennem számított jelentõsnek a kastély, egy részét1861-ben a Járásbíróságnak engedték át. 1928-ban az Igazságügyi Minisztérium tulajdonába került a kastély. Volt benne börtön, majd a második világ-háború után lakások, óvoda és Járási Ügyészség.Parkjának jelentõs részét felszabdalták, s a barokkkert helyén futballpályát alakítottak ki. Az 1990-es években hosszú ideig üresen álló és romló mûemléki együttest 2001-ben vette át a Mûemlékek Nemzeti Gondnoksága és elvégezte a legégetõbb állagvédelmi munkákat. 2004-2006 kö-zött egyes részeit – például a középrizalit tetõszer-kezetét – helyreállították, s az intézmény 2006-bankezdte meg a 2,2 milliárd forint nagyságrendûuniós kiemelt turisztikai projekt kimunkálását.

A kiemelt projekt támogatási szerzõdését március 25-én az edelényi kastélybanFrancsics László, az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht.ügyvezetõ igazgatója és dr. Varga Kálmán a Mûemlékek Nemzeti Gondokságá-nak igazgatója írta alá. A dokumentumot kézjegyükkel láttamozták Varju László, államtitkár (NFGM),Csák Ferenc államtitkár (OKM), Szabó György elnök (ÉMRFT) és Gúr Nándor országgyûlési képviselõ.

ANDREA PALLADIO: NÉGY KÖNYV AZ ÉPÍTÉSZETRÕL

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal kiadásában, a Reneszánsz Zrt. támogatásával 2008-ban, a világhírû olaszépítész születésének (1508) évfordulójára jelent meg a 384 oldalas munka második magyar kiadása. A kötet az Ulrico Hoepli kiadó (Milano) 1968-as fakszimiléje alapján készült, fordítója Hajnóczi Gábor. A könyvbenmegjelent utószót az elsõ magyar kiadáshoz Zádor Anna írta 1982-ben. A Palladio-épületeket Hack Róbert és Galacanu Efstatia fényképezte 2008-ban. A könyv tervezõje és tipográfusa: Flohr János.A mû korlátozott számban, 8000 forintos áron személyesen vásárolható meg, a Kulturális ÖrökségvédelmiHivatal Társadalmi Kapcsolatok Fõosztályán (Budapest I. Szentháromság tér 6. III. emelet 340.), illetve az Ügyfélszolgálaton (ugyanott, II. emelet 212.), munkanapokon 9 és 12, illetve 13 és 16 óra, pénteken 13 és 14 óraközött. Elõzetes egyeztetés javasolt, a TKF telefonszáma (1) 224-5580, e-mail: [email protected], az Ügyfél-szolgálat telefonszámai: (1) 224-5290, (1) 224-5591, e-mail: [email protected].

Csák Ferencállamtitkár mél-tatja a projektjelentõségét az edelényikastélyban.

orokseg_0904_jo.qxp 2009.12.11. 9:03

[ Mûhely


NAGY ZOLTÁN

Dr. Mezõs Tamás, a Kulturális Örökségvé-delmi Hivatal elnöke „Kiemelt projektekelõkészítésének tapasztalatai és megva-lósításuk nehézségei“ címû vitaindító elõ-

adásában hangsúlyozta, hogy nem határoztak megátfogó célokat, nagy programokat és nincs kidolgo-zott kapcsolatrendszer. A budai vár tervezett fej-lesztése is emiatt volt eredménytelen, s jelenleg istöbb, méltatlanul elhelyezett intézménynek adotthont. A mindig beépített Szent György térhegyoldalnyi foghíját mielõbb be kell építeni. A Honvéd Fõparancsnokság épületének rekon-strukciója sem sikertörténet, noha a tervek alapján a budai vár akár az egész ország turisztikai kapujalehetne. A mûemlékvédelem finanszírozozása hiá-nyos, az 1000 milliárdos mûemlékállomány állapotaaggasztó. Az uniós pályázatok felhasználása semkoncepciózus. Szerinte téves az az elképzelés, hogyminden mûemléki épületbõl múzeumot kell csinál-ni, célravezetõbb az ingatlan jellegéhez igazodó szak-szerû felújítást követõ többcélú hasznosítás. Az áfacsökkentésével az építõipar fellendülne, és többlet-bevételeket produkálva pótolhatná a kiesett áfá-t.A belföldi turizmus elmúlt tíz évben tapasztalható„izmosodásáról“, a külföldi turisták érdeklõdésénekátmeneti megtorpanásáról számolt be Mányai

Roland, az Önkormányzati Minisztérium turisztikaiszakállamtitkárságának fõosztályvezetõje. Mintmondta, jó hír, hogy a hazai tájakat választók 24százaléka valamilyen kulturális örökséget jelölt megúti céljául. Megjegyezte: a válság hatására a turisz-tikai ágazatban élénkebb lett a nemzetközi verseny,s ez egyre újabb ötletek kitalálására sarkall, ame-lyekhez pályázati pénz is nyerhetõ. A legutóbbi el-bíráláskor 33 projekt összesen több mint 14 milliárdforintnyi támogatást kapott. A kiemelt projektekközött szerepel például a Balaton „ékkövének“ szá-mító Balatonfüred fejlesztése, a vallási turizmusterõsítõ, Máriapócs és Nyírbátor összefogásával ki-dolgozott „Hit és egészség“ program, illetve az esz-tergomi bazilika környékén lévõ pincerendszer ide-genforgalmi célú hasznosítása. Dr. Czoma László, a Helikon Kastélymúzeum Kft.igazgatója a Festetics-örökség rekonstrukciójárólszólva elmondta, hogy az elmúlt 25 évben folyama-tosan fejlesztettek. Az eddigi ráfordítás közel 20milliárd forint, minden négyzetmétert hasznosí-tanak, a bevételeknek köszönhetõen a kastély kistúlzással önellátó. A berendezés ötöde eredetiFestetics-bútor, a többit közgyûjteményekbõl köl-csönözték. A széthordott berendezést folyamatosanvisszavásárolják. Az új kiállítási egységek (kocsi-gyûjtemény, iszlám mûvészeti anyag, történelmimodellvasút, fegyvergyûjtemény, Vadászati Múze-um) és a koncertek zenei kurzusokkal, attrakciókkal(pl. éjszakai kastélylátogatás) mindig újabb és újabblátogatókat vonzanak.Varga István, a Monostori Erõd Kht. ügyvezetõje az eldugott településeken lévõ kulturális nevezetes-ségek hálózatának kiépítése, valamint az európai ide-genforgalmi kapcsolatok erõsítése mellett érvelt.Bánki Erik, az Országgyûlés Sport és TurisztikaiBizottságának elnöke a válság hatásait abban látja,hogy igény formálódik a nemzetközileg is eladhatóturisztikai termékekre. Kiváló külföldi példák van-nak a kulturális örökség hatékony beépítésére a tu-rizmus kínálatába: pl. az Európa Kulturális Fõváro-sa-projekt. Niklai Ákos, a Magyar Turizmus Zrt. igaz-gatósági elnöke igen eredményesnek ítélte az évente4 milliárd eurót hozó turisztikai ágazatot, és kiemeltea kastélyszállodákban rejlõ lehetõségek kiaknázásá-nak fontosságát, a gyerekek kulturális igényekkel tör-ténõ „beoltását“, valamint az úgynevezett témaéve-ket sürgette. (2010 például a Fesztiválok Éve lesz.)Dr. Krassay László, Gödöllõ alpolgármestere a várossokrétû kulturális örökségére hívta fel a figyelmet,s a helyi városfejlesztésrõl és örökségvédelemrõlosztotta meg gondolatait a jelenlévõkkel.A gödöllõi tanácskozáson elhangzott: tavaly a turiz-mus bevételei a GDP 8,5 százalékát tették ki, az ágazatban 400 ezer fõt foglalkoztattak. 2008 elsõ9 hónapjában a külföldiek 3,1 milliárd eurót fizettekaz igénybe vett szolgáltatásokért.

Épített örökség, örök építészetKérdésekkel indított a házigazda, Révész T. Mihály, a Gödöllõi Királyi Kastély igazgatójaaz épített örökség védelmében rendezett „Épített örökség, örök építészet“ címû, március végikonferencián. Mit teszünk a mûemlékeinkkel? Milyen kapcsolatban van a magyar örökség-védelem és a kulturális turizmus? Milyen szerepet szánunk a magántõkének a revitalizáció-ban? – Ezekre a kérdésekre kíséreltek meg válaszolni a mûemlékvédõk, a kultúra és a turiz-mus területén dolgozó elõadók, akik hangsúlyozták, hogy különösen most, a gazdasági válságés a pénzügyi elvonások idején fontos a közös gondolkodás és a túlélési stratégia kidolgozása.

Fotó: Hack Róbert

orokseg_0904_jo.qxp 2009.12.11. 9:03

OSSKÓ JUDIT

Kevesen tudják, hogy Kairó szinte vala-mennyi jelentõs arab-iszlám mûemlékénföllelhetõ egy magyar építész, Herz Miksakeze nyoma. Herz Miksa egészen kiemel-

kedõ építészettörténész és restaurátor volt, sõt talánkora egyik legjobbja. Negyedszázadon át, amíg az Arab Mûemlékek Megõrzésére Alakult Bizottságfõépítésze volt, õ irányította egy személyben azarab-iszlám építészeti emlékek védelmét, helyreál-lítását, Egyiptomban minden munkálatért õ volt a felelõs és döntõ szerepe volt minden jelentõs hely-reállításban. Hivatalos feladatai mellett Herz pasatermékeny mûépítész is volt. Több mint 150 épüle-tet, fõként villákat tervezett Kairóban. Ezek jelentõsrészét mára lebontották, hiszen a telekárak az égbeszöktek, de ma is látható pár alkotása, többek közötta Kairói Amerikai Egyetem központi tömbje. Az Arad vármegyei Ottlakán született Herz Miksaépítészi munkássága a korabeli magyar építész szak-ma elõtt is jószerivel ismeretlen volt, holott hozzáhasonló pályát idegen országban magyar építészaddig még sohasem futott be. Néhány éve dr. OrmosIstván, az ELTE Arab tanszékének docense bukkantHerz pasa nyomára az Akadémia Könyvtár KeletiGyûjteményének levelei között, és õ volt kísérõnk is Kairóban azon a forgatáson, amelyen e kiváló épí-tész regényes életének színtereit, sokoldalú tevé-kenységének még látható emlékeit kerestük fel. Herz Miksa szegény család sarjaként látta meg a napvilágot, édesanyját korán elvesztette. Közép-iskolai tanulmányait Temesváron a reáliskolábanvégezte, majd a Királyi József Mûegyetemen tanulthárom évig építészetet, ezt követõen a BécsiMûegyetemen fejezte be tanulmányait 1880-ban.

Bécsben megismerkedett egy osztrák családdal, a családfõ egy kairói szálloda igazgatója volt azidõ-tájt. Felajánlották a frissen végzett építészmérnök-nek, kísérje el õket olaszországi utazásukra, hogy a gyerekeknek szakszerû vezetést tartson az olaszmûemlékek világában. Útra keltek, végig utaztákOlaszországot, majd az õsz elején megérkeztekEgyiptomba. Herz Miksa szét akart nézni ebben az egzotikus országban, mielõtt visszatér Magyar-országra, de Kairóban megismerkedett Franz pasá-val, egy német származású osztrák építésszel, aki a VAKF, a Vallásügyi Minisztérium mûszaki irodá-jának volt a vezetõje. Olyan állásajánlatot tett a fiatal építésznek, aminek õ nem tudott ellenállni,és hét évig mérnökként itt tevékenykedett. 1887-benFranz pasa nyugdíjba vonult, és utódjául mindenfunkciójában Herz Miksát választotta. Ekkor márfolyt az arab-iszlám emlékek intézményes mûem-lékvédelme Egyiptomban: 1881-ben alakult meg az Arab Mûemlékek Megõrzésére Alakult Bizottság.Létrehoztak egy önálló mûszaki irodát, ennek lettvezetõje Herz Miksa, s 1890-tõl Egyiptomból valótávozásáig, 1914-ig egyúttal fõépítész-fõmérnökeis. Rendkívüli munkabírású, érdeklõdõ és szorgal-mas emberként az elkövetkezõ 25 évben jószerivelmindent õ irányított, az õ felügyelete alatt történ-tek a dolgok.A 19-20. század fordulója Európában is, Egyiptom-ban is a mûemlékvédelem nagy korszaka volt. Amia helyreállítási módszereket illeti, ezek hasonlóakvoltak az Európában alkalmazottakhoz, tehát az un.stílszerû helyreállítást mûvelték. Herz Miksavisszafogottan nyúlt a kiegészítésekhez, vele kap-csolatban hangsúlyozzák, hogy minden helyreál-lítás elõtt alapos tanulmányokat folytatott, mindenszámba jöhetõ forrást, képi ábrázolást fölkutatott és igyekezett csak olyan részleteket helyreállítani,amelyeknek megléte, pontos formája ismert volt. Tucatnyi nagyszabású mecset, medresze, kútház,kopt emlék köszönheti megújulását, sõt létét HerzMiksának. De munkássága talán legfontosabb állo-mása a Kairó városképét is meghatározó SzultánHasszan mecset és a vele átellenben álló Rifai me-cset helyreállítása, illetve az utóbbi teljes befejezésevolt. A 14. században épült Szultán Hasszan mecsetsokak szerint az iszlám mûvészet egyik legjelen-tõsebb alkotása. A hõn áhított teljes helyreállításhoza század elején foghatott hozzá, amikor a horribilisösszeg – negyvenezer egyiptomi font – rendelke-zésre állt. A mecsetrõl írott monográfiáját a mainapig az iszlám mûvészettörténet egyik alap-mûvének tartják. A Rifai mecset, amelyet avatatlanszemlélõk egyidõsnek tartanak a mellette állóSzultán Hasszan mecsettel, jó ötszáz évvel fiata-labb. 1869-ben kezdték építeni, de a munkálatokabbamaradtak. 1905-ben az új kedive megbíztaHerz pasát a mecsetépítés folytatásával, õ 1912-re el

[ Ablak


Egy magyar építész EgyiptombanHerz Miksa pasa (1856-1919)

„...munkásságatalán legfonto-sabb állomása aKairó városképétis meghatározóSzultán Hasszanmecset és a veleátellenben állóRifai mecsethelyreállítása...“

orokseg_0904_jo.qxp 2009.12.11. 9:03

is készült vele. Miután hiányoztak a mecset belsõdíszítésére vonatkozó eredeti tervek és dokumen-tumok, így az egész pompázatos épület Herz Miksatervei alapján épült föl.A 19. század folyamán az egyre látványosabbanpusztuló építészeti emlékek megmentésének igényehívta életre a szervezett mûemlékvédelmet Egyip-tomban. Ugyanakkor a mûkereskedelem megnöve-kedett érdeklõdése nyomán mûgyûjtõk, európaituristák fosztogatták a mecseteket, sírokat. Az ArabMúzeum megalapításával próbálták ezt a rendkívülkáros folyamatot egyszer s mindenkorra megállí-tani. A mai nevén Iszlám Mûvészeti Múzeum elsõigazgatója is Herz Miksa lett, és ezt a pozíciójátugyancsak 1914-ig töltötte be. Õ rendezte be az épü-letet, õ készítette el a múzeum katalógusát, amelykorszakalkotó teljesítménynek számított abban az idõben. A Kopt Múzeum megalapításának ötleteis Herz Miksától származott.Az általa tervezett épületek a kor stílusának meg-felelõ keleties-orientalizáló stílusban épültek. Ezt a historizáló, úgynevezett neo-stílust az európaiépítészek honosították meg Egyiptomban. Egykorúforrások szerint ennek az irányzatnak nem HerzMiksa volt a megteremtõje, de saját korában õ szá-mított legjobb mûvelõjének, szakértõjének. Az 1893 évi Chicagoi Világkiállításon Egyiptom is részt vett és Herz pasa építette föl az úgynevezettkairói utcát, amely a világkiállítás szenzációja lett:egy tipikus kairói negyed a város jellegzetes épü-leteibõl komponálva. Hitelességét növelte, hogykairói lakosok népesítették be, s nem hiányoztak a tevék és a szamarak sem.Herz Miksáról tudjuk, hogy kedves, kedélyes sze-mélyiség volt, aki sokat segített Egyiptomban élõhonfitársain. Bár fiatalon elkerült Magyarországról,de haláláig szoros kapcsolatokat tartott szülõhazájá-val. Magyar állampolgárságát élete végéig megõriz-te, ezért is történt, hogy az elsõ világháborúkitörését követõen kényszernyugdíjazták, és mint

ellenséges ország polgárának, el kellett hagyniaEgyiptomot. Ha lemondott volna a magyar állam-polgárságáról, maradhatott volna. Olasz feleségévelés négy gyermekükkel 1914 végén hagyták el Egyip-tomot, Olaszországba mentek. A fiúk hastífuszbanmeghalt. Ez a csapás illetve nagy szeretettel végzettmunkájának az elvesztése idõ elõtt sírba vitte.Amikor Olaszország hadat üzent a Monarchiának,Svájcba költöztek. Herz Miksa hamarosan meg-betegedett és 1919 májusában Zürichben elhunyt.Mohamed Abulamájimot, a kairói Francia Régé-szeti Intézet mûvészettörténészét idézem, aki ígyfoglalta össze Herz Miksa jelentõségét:Herz pasa kinevezésétõl az Egyiptomból való távozásáigterjedõ korszakot az Arab Mûemlékvédelmi Bizottságaranykorának tekintik, sõt gyémántkorról beszélnek,minthogy saját maga lajstromozta és felmérte az arab-iszlám mûemlékeket Kairóban és Egyiptom északi és délividékein. Egymaga készítette el a mûemlékek védelmét éshelyreállítását célzó projekteket, de õ írta az ArabMûemlékvédelmi Bizottság üléseinek jegyzõkönyveit is.Ezekben terjesztette elõ, hogy melyik mûemlék szorulfelújításra. Õ készítette el a helyreállítási terveket ésazután õ volt az is, aki felügyelte ezeket a helyreállításimûveleteket.Herz Miksát kiemelkedõ jelentõsége ellenére máratöbbé-kevésbé elfeledték. Igaz, élete és mûködésekülönbözõ országokhoz és kultúrákhoz kötõdött és ily módon a reá vonatkozó források is szétszór-tan, különbözõ nyelveken érhetõk el. Talán sikerülszemélye és munkássága iránt felkelteni az érdek-lõdést, és végre elfoglalhatja az õt megilletõ helyeta magyar és az egyiptomi kultúrában egyaránt.

[ Ablak


A Rifai mecsetáttört ornamen-tikájú ablaka

„Az általa ter-vezett épületek a kor stílusánakmegfelelõ keleties-orientalizálóstílusban épültek.“

A SzultánHasszan mecsetbelsõ részlete

orokseg_0904_jo.qxp 2009.12.11. 9:03

DEME PÉTER

28 országból 160-nál több résztvevõ vette bir-tokba két napra az egykori sörfõzdébõl kul-turális és örökségi központtá átalakítottépületet. Három plenáris ülésen és hat work-

shopban mintegy ötven elõadás, prezentáció hang-zott el, amellett számos szervezet képviselõi hoztakposztert, szórólapot, kiadványt, tevékenységük cél-ját és/vagy eredményét bemutatva. Magyarország-ról Kovács Erzsébet (ICOMOS MNB) és jelen sorokírója képviselte az épített örökség területét, a szel-lemi örökséget pedig az Élõ NépmûvészetértAlapítvány három munkatársa. Üdvözölte a megjelenteket a településtervezésért és az épített örökségért, illetve a mûvészetekért és a kultúráért felelõs flamand állami intézményvezetõje (a két terület itt más minisztériumhoz tar-tozik), Antwerpen provincia kultúráért felelõsvezetõje és Mechelen város polgármestere. Az elsõplenáris elõadás, amelyet a Norvég KulturálisÖrökség Igazgatóság munkatársa, Dag Myklebusttartott, a 2000-ben Oslóban rendezett elsõ hasonlókonferencia elõzményeirõl és az azóta eltelt idõszakfejleményeirõl szólt, kiemelve a folyamatból a Faro-ban 2005 októberében az Európa Tanács által elfo-gadott „Konvenció a Kulturális Örökség Társadal-mi Értékérõl“ címû dokumentumot, hangsúlyozvaennek jelentõségét, rámutatva ugyanakkor arra is,hogy egyelõre még nincs meg az érvénybe lépéshezszükséges tíz ratifikáció.Ezt követõen inkább elméleti áttekintések jelle-mezték az elõadásokat. Üdítõ kivétel volt a brit TheNational Trust egyik vezetõjének, Simon Murray-nek beszámolója e rendkívül nagy társadalmi be-ágyazottsággal és igen sok tulajdonnal rendelkezõ, az örökség minden fajtájának megõrzését szolgálóNGO azon új eszközeirõl, módszereirõl, ame-lyekkel tovább kívánja növelni tagjainak, aktivistái-nak, önkénteseinek számát (a tagok száma jelenleg3,6 millió, az önkénteseké 52 ezer), illetve a jelen-leginél szélesebb körben és eredményesebben akar-ja terjeszteni a környezet- és örökségtudatos maga-tartás fontosságát, jelentõségét.Négy párhuzamos szekcióban hangzottak el álta-lában 20 perces elõadások. A szekciócímek: A helyikapcsolat – örökség, helyszín és közösségek; a tár-

sadalmi kapcsolat – örökség és önkéntesek; Hatá-rokon átlépõ kapcsolatok – örökség és hálózatok; A kulturális örökség közvetítése – a megfoghatatlanörökség, illetve örökségi képzés és média. Az általam meghallgatott prezentációk közülkiemelem Stephen Harisonét (Manx National Herita-ge) arról, hogyan dolgozták ki és tették nemzetközi-leg ismertté a helyi örökség valamennyi formáját és elemét egy csomagba foglaló Story of Mann prog-ramot. Érdekes volt Tijl Verenooghe (Belgium,egyébként a rendezvény fõszervezõje) tájékoztatójaa Heemkunde Vlanderen programjáról, amelynekigen ambiciózus célja az Európában mûködõ örök-ségi NGO-k teljes (vagy minél teljesebb) adat-bázisának kialakítása (a www.heritage-organisa-tions.eu honlapon tanulmányozható a koncepció és az kereshetõk a már bejelentkezett szervezetek). Az Europa Nostra fõtitkárának a civil társadalom és az európai döntéshozók közötti dialógus struktú-rájáról, az ezzel kapcsolatos feladatokról elhangzottgondolatai érdemelnek említést. Az ezt követõ pódi-umvitán elhangzottak beépültek az összefoglalóba.A délutáni két szekcióülés címe Felhívás akcióra –aktív civilség a terepen volt. Az általam hallott pre-zentációk közül az egyik a brit örökségnek a (be-költözött) kisebbségek számára történõ értel-mezésérõl és hasznosításáról szólt, két másik pediga norvégiai és a flamand örökségi civil tevékenységlegfontosabb szervezeteirõl. A történeti-kulturálisés természeti örökség védelme Azerbajdzsánbancímmel viszont arról kaptunk riasztó és elszomorítóképet, hogyan teszik tönkre a világörökségi listánszereplõ Baku városának épített örökségét – aktívhatósági támogatással.A záró plenáris ülésen a tanácskozás legfontosabberedményeit, következtetéseit az alábbi címszavak-kal foglalták össze: a méret és hatókör fontossága;praktikus segítség a civileknek; aktív civilek és szak-emberek viszonya; a fiatal generációk bevonása;aktivizmus és kompromisszum; az örökség védelmeés a fejlõdés viszonya; helyi világok a és globálisfalu; az önkéntesek motiválása. A kiválóan, zökkenõmentesen szervezett konferen-ciával kapcsolatos minden lényeges információ,beleértve az elõadásokat, elérhetõ az interneten is:www.heritageorganisations.eu.

[ Ablak


Aktív civil részvétel az örökségmegõrzésébenNemzetközi konferencia Flandriában

A belgiumi Mechelenben március 23-24-én három flamand civil szervezet (HeemkundeVlanderen vzw – Flandriai Helytörténeti Egyesületek Föderációja, VCM-Contactforumvoor Erfgoedverenigingen vzw – Örökségi Szervezetek Kontaktfóruma, FARO. Vlaams steunpunt voor cultureel erfgoed vzw – FARO. A Kulturális Örökség Flamand Csatlakozója) kezdeményezésére és szervezésében, számosnemzetközi szervezet, a flamand kormány és az Európai Unió „Europe for Citizens“ prog-ramja támogatásával rendezték az örökséggel foglalkozó civil társadalmi szervezetek fenticímû nemzetközi konferenciáját.

orokseg_0904_jo.qxp 2009.12.11. 9:03

[ Ablak


Kedves Kollegák!Segítségeteket kérném az alábbi ügyben:A romániai elektromos mûvek modernizálják magukat,új villanydobozokat szerelnek a házakra és kicserélik a villanyórákat is. Kitalálták, hogy az órák legyen kívül,és hogy minél rövidebb kábelt kelljen használni, gyakrana fõhomlokzatokra szerelik fel azokat, nagyon sok kárttéve a homlokzati díszekben és a faluképben. Hihetetlen,hogy mindez decemberben Torockón is megtörtént, a tu-lajdonosok közül csak a karakánabbak érték el, hogy ne a fõhomlokzatra, hanem az udvari homlokzatra szereljékfel a villanyórákat.

A Brassó megyei szász települések házainakvédelmében – látva a rombolást, ami három falu házai-nak homlokzatain már végbement (ld. a mellékeltfotókat) – a román-angol Mihai Eminescu Trust (MET)és a Brassó megyei mûemlékes felügyelet petíciót küldött a brassói Electrica-nak a homlokzatok védelmében. Ezttöbben aláírtuk. A levél sikerrel járt, annyira, hogy éppma kaptam egy tájékoztató emailt arról, hogy a brassóielektromos mûvek „megértik“ a mûemlékvédelmi szem-pontokat, és nemcsak, hogy a jövõben ügyelnek a hom-lokzatokra, hanem a már felszerelt dobozokat saját költ-ségükön leszedik és az udvari homlokzatokra helyezik át.

A MET vállalta, hogy a homlokzati károkat, melyek igenjelentõsek (ld. a fotókat), helyrehozzák. És most jön kérésük, melyet ezennel továbbítok:

Szeretnének jó példákat kapni arra, hogy a villanykábelhogyan érkezik a házakra, és a dobozok hol vannak elhe-lyezve a kevésbé hangsúlyos homlokzaton, mert ezeket a megoldásokat ajánlanák az elektromosoknak és az ön-kormányzatoknak is, hiszen rajtuk is sok múlik. (Idézem:Moreover the three partner institutions will also launchan information campaign aimed at local authorities andpublic utility companies, promoting sensitive and appro-priate ways of installing meters and other infrastructureelements on heritage buildings, without damaging the his-toric substance and visual value of these monuments. Yourhelp in finding and promoting the best examples of appro-priate solutions from your countries would be extremelyvaluable.)

Kérem, hogy küldjetek jó példákat fotókon,hogy továbbíthassam a MET-nek, akik már nagyon sokattettek a szász örökség fennmaradásáért – és most fûztembe õket a székely falvak támogatására is – A KÖH-öscímemen várom a fotókat, javaslatokat!

Nagyon sok köszönet a segítségért innen a havasSepsiszentgyörgyrõl! Réka

Segítség!

ADorottya-kert, a várbörtön és a kápolnakorszerûsítésére, valamint egy, a turis-tákat kulturált körülmények közt fogadólétesítmény kialakítására tavaly õsszel

mintegy 620 millió forintos támogatást nyert a sik-lósi vár. Emellett azonban a múzeumi szárnyakrendbetételére a Norvég Alapból igényeltek 900millió forintot. Ennek kapcsán a napokban Siklósonjárt a Brüsszel által megbízott szakember, akimegtekintette a helyszínt, majd a finanszírozással,fenntarthatósággal kapcsolatos kérdéseket tett fel a pályázat készítésében résztvevõknek. Balázs Csaba,a Siklósi Vár Kht. ügyvezetõje a bama.hu-nak el-

mondta, hogy a várban látottak és a kapott válaszokalapján a szakértõ mindent rendben talált, és úgyfogalmazott, hogy várhatóan májusig sor kerülhet a támogatási szerzõdés megkötésére.A 900 milliós támogatásból a vár déli és keletiszárnyai újulnának meg. Többek között egy üveg-padló révén bemutathatóvá válna a mûemlék jelen-leg a látogatók elõl elzárt gótikus része is. Ezenkívül megújulna a kilátóterasz is. A munkálatokkalvárhatóan 2010 decemberéig készülnének el. A kétberuházás egyszerre zajlik majd, s valószínûleg leszolyan idõszak, amikor a vár nem lesz látogatható.(www.bama.hu)

Támogatás a Norvég Alapból a siklósi várnak

Segítségkérés érkezett Erdélybõl, Várallyay Réka kolléganõnktõl. Tekintettel arra, hogy az ÖRÖKSÉG nemcsak a Hivatal munkatársaihoz jut el, hanem a tágabb értelemben vettszakmához is, a közérdekû segítségkérést továbbítjuk. (A szerk.)

Fotó:Várallyay Réka

orokseg_0904_jo.qxp 2009.12.11. 9:03

ANGYAL LÁSZLÓ ANDRÁS

Népi építészetünk formavilága, eredeti-sége, praktikussága, hasznossága a falu-si ház kialakítása az egyes építési módokalkalmazásában a közös eredet mindig

felfedezhetõ. Ez az a területe az országnak, ahol a sok évszázadokon át – épp az elzárkózás miatt –erõteljesebb külföldi hatás nem érvényesülhetett.Az itt található népi építészeti emlékek – majdnemkizárólag – a magyarság történelmi múltjáróltanúskodnak.

Kölcsey kisnemesi udvarházaA költõ édesapja Kölcsey Ferenc /1790-1838/ álmos-di birtokos volt. Szüleit és a gyámját Álmosdontemették el. Az „udvar-házat“ a 18. század végénépítették, klasszicista stílusban. Ismeretlen mestertervezte, építette fel, az Alföldön kialakult népilakóház tartalmához, alaktanához ragaszkodva.Tehetõsebbek tágabb, méretben nagyobb és igénye-sebb tartalommal, fõleg megjelenítéssel. Az agyagtéglából készült – ma Kölcsey Ferenc u.11. számalatti, akkor 16. helyrajzi számú telken álló udvarházeredetileg zsindely héjjazatu volt. Ezt erõsítettemeg Uray György, Kölcsey Anna fia. A házatkésõbb náddal fedték be. Az épület eredetileg kétszobából állott, a köztük elhelyezett szabad tûzhe-lyes pitarral, amelyet nyitott szabad kémény fedettle. A pitar – a konyha – elõtt íves lezárású nyitottámbitus „lopott tornác“ helyezkedett el, míg mö-götte éléskamra állt. Eredetileg a lakóépület foly-tatásában külsõ kamara épült, alatta nagy terjedel-mû, mély borpincével. Késõbb a két részt össze-építették. A pince egy része ma a szomszéd telkealatt is húzódik szellõzõvel.

[ Magyar Tükör


Az álmosdi Kölcsey-házA hosszan elnyúló fehérre meszelt épület gerendásereszaljával a jómódú falusi gazda jellegzetes lakó-ház formáját képviselik, amelyben az évszázadokonkeresztül kialakult vidéki élet követelményeihezigazodott. A boltíves ámbitusból nyíló két nagy-szobát a konyha szabad kéményben kapcsolt be-épített boglyakemence fûtötte. Az alsó gerendás,fiókos mennyezet a szobákban fehérre meszelt fa-lakon nyugodott, amely sötét barna színével kelle-mes hangulatot adott. A nyílászárókat – ajtókat,ablakokat – szürke színre mázolták a tékával együtt.A pitar padozata tégla, a szobáké széles deszka-borításúak voltak. Késõbb a nagyméretû szobákat kettéválasztották. A szakszerûen helyreállított épület hátsó falán az ablak körül jellegzetes falusias keretezés húzódik,míg az ablakok közötti vakolaton nagy méretû népiestulipános díszítés található. A ház elõtti kertes részengémes kút áll, mint egykor a költõ idejében.

Az udvarház megmentése, hasznosításaAz udvarház gondozatlansága, nem kellõ haszno-sulása a Megyei Mûemléki Albizottságot arra ösz-tökélte, hogy javasolja: a tulajdonostól megvásárol-va vegye az állam kezelésbe az épületet, így módjalesz méltón hasznosítani. Az elhatározást tett kö-vette. A megvásárolt udvarház a község tulajdonábakerült. A MAB-elnök irányítása mellett a titkár dr. Letényi Árpád és Sápi Lajos építészek cselekvõrészvételével a tervezõiroda kiválóságai munká-jaként elkészült a felújítás tervdokumentációja. A pénzügyi gondok miatt a munkát csak nagyösszefogással, áldozatvállalással lehetett megoldani.Munkát vállaltak, s azt széles körû összefogással tel-jesítették az álmosdi közigazgatás titkára MundraGyuláné, Kiss László agrármérnök a helyi tsz elnöke,a vámospércsi Béke tsz. építõbrigádja, a megyei ter-vezõiroda kollektívája, megyei-debreceni járási,közigazgatási szervezet építési-mûvelõdési szakem-berei, Déri Múzeum, a Megyei Könyvtár munka-társai, az oroszlánrészt vállaló Megyei MûemlékiAlbizottság megszállott szakemberei. A kitûzött célnak megfelelõen „Kiállító-Emlék-hely“ lett a Kölcsey-ház. Az elsõ emlékkiállítás for-gatókönyvét Miklós Róbert és Masits László írták és Molnár Szilárd rendezte. Helyet kapott az épület-ben a községi könyvtár több mint tízezer kötettel. A pincében a borászati eszközök kiállítása dr. VargaGyula etnográfus munkáját dicséri. Az udvarházportáját és környezetét a Hajdúszoboszló és Hajdú-böszörmény városgazdálkodási vállalatok kertészeiparkosítási, fásítási munkával tették meghitté, gon-dozottá. Az Országos Mûemléki Felügyelõség a MAB-elnök elõterjesztésére 6680. OMvH törzs-szám alatt nyilvántartott és 14060/1968.sz. határozat-tal a Kölcsey udvarházat „mûemlékké“ nyilvánította. A nagyfelújítás befejezését követõ ünnepi meg-nyitón 1968. október 13-án a MAB elnöke a példástársadalmi összefogást és a szakszerû kivitelezéstméltatta.

*A MAB áldozatos munkája eredményeként akkor,negyven éve mûemlék lett az álmosdi ház. Máraazonban a csaknem százezer látogató és az azótaeltelt évtizedek rajta hagyta nyomát az épületen. A nemzeti irodalmi emlékhellyé vált Kölcsey kú-riát tavaly NKA támogatással ismét felújították.

Fotó: Pataki Emõke

orokseg_0904_jo.qxp 2009.12.11. 9:03

BUGÁR-MÉSZÁROS KÁROLY

Kulturális turizmusunkat legértékesebbvagy „csúcsmûemlékeink“ kulturális tú-raútvonal-láncra fûzésével szervezhetjükmeg legjobban. Több tíz ilyen hullám-

útvonal járható be Magyarországon, amelyekkel az ország turisztikai vendégmarasztaló képességéthárom napról 30 napra vagy többre is megemel-hetjük; és általa a csúcsmûemlékek térségeiben élõlakosság tízezreinek teremthetünk vele munkahe-lyeket és minõségi környezeti életkörülményeket. A túra-hullámútvonalak egyes fõ közlekedési utakirányát hullámosan követõ kis forgalmú, szép tájiutak, amelyeken megtalálhatóak a felfûzött csúcs-mûemlékeink.A kultúra élvezõi így tíz-húsz-harminc kilométe-renként egy-egy élménnyel gazdagodnak, ellentét-ben a mai szokással, hogy a gyéren propagált ér-tékek felkeresése, mint például a határszéli Gyulaháromórás monoton, autós vagy vasúti utazás utánérhetõek csak el. A köztes országrész minden értékea titok fátyolában rejtõzhet, vagy csak egyenkénthosszú utazással hívja látogatóit.A jelen írásban bemutatandó tizenöt helyszín min-den láncszemét a jövõben egy Minõségi Ország-bemutatási Terv keretében sorra kell értékeibenkibontakoztatni, közkinccsé tenni, azaz a nagykö-zönségnek bemutatni. Minden láncszem fontos,ezért harcolni kell a szinte mindenütt jelenlévõ neo-feudális gondolkodás ellen, amely a nagyközön-séget kirekesztõ, zárt magánfunkciók céljára kíván-ja egyszeri eladási és bevételi élvezet céljából a nemzeti értékláncot meg-megszakítani vagy nem-létezõként elfeledtetni.

A 15 helyszínbõl csak kevés csúcsmûemlék vagyannak egyes részei látogathatók ma, ezért van szük-ség Értékkibontakoztató Országos Programra.Budapestrõl kifelé haladva elsõként a rákoskeresztúribarokk-rokokó-historizáló stílusú Podmaniczky-Vigyázó kastéllyal találkozunk a fõút mentén. A kas-tély az ország elsõ kastélymúzeuma volt, mivel gr. Vigyázó Ferenc, amikor a két háború közöttgigantikus vagyont hagyott a Magyar TudományosAkadémiára, egyetlen kérése volt, hogy a rákos-keresztúri kastélyát múzeumként mutassák be a nagyközönségnek, ami meg is történt.„Hagyatékom << gr. Vigyázó Sándorné, születettbáró Podmaniczky Susánna örökalapítvány>>címen kezelendõ …elidegeníthetetlen… A rákoske-resztúri kastély csakis Édes Anyám és Podmanicz-ky János nagyatyám emlékére tartandók fenn… a hagyatékhoz tartozó összes ingóságok …múze-umszerûleg, Édes Anyám és Podmaniczky Jánosnagyatyám szent emlékének állandó …megörö-kítése mellett.1“ 1944-ben a front elõl egyes fest-ményeket és ezüstöket kimenekítettek a nagymúzeumainkba, de a berendezést veszni hagyták.Azután szociális otthonként mûködött, majd a márüresen álló kastély barokk fedélszékét hibás gom-bátlanítási hõtechnikával felgyújtották. Ezt köve-tõen kézrõl-kézre adták az épületet – zárt funk-ciókra. A bánásmód méltatlan, Vigyázó végren-deletét be kell tartani, és vissza kell állítani a kastély-múzeumot, a pompás freskókkal és stukkókkalékes belsõ tereit.A második állomás Pécelen a barokk-rokokó gr. Ráday kastély. A freskóciklusokkal ékes belsõtereinek bemutatását és történeti bútorokkal valóújra-berendezését – a Mûemlékek Állami Gond-noksága keretében – 1998-ban személyesen kezd-tem meg, de 2000 után a helyreállítás megrekedt,pedig ez az egyik legjelentõsebb magyar rokokókastély, rendkívül gazdag mûvelõdéstörténetiösszefüggésekkel és a Budapesten fennmaradt 10 000 kötetes barokk össztudományi könyvtárával.A harmadik láncszem, a gyömrõi klasszicista Telekikastély Hild József remekmûve. Ez a legelegánsabbklasszicista középméretû kastélyunk elöl-hátulnégyoszlopos-timpanonos portikuszával. Turiszti-kailag a legexponáltabb helyen, a Ferihegy II.

[ Magyar Tükör


Mûemléki túraútvonal kastélyokkalBudapest-Gyula hullámútvonalon – I. rész

1 Gr. Vigyázó Ferenc végrendelete 1923. okt. 25.

Rákoskeresztúr, a barokk-rokokó-historizálóPodmaniczky-Vigyázó-kastély,1929 után az ország elsõkastélymúzeumavolt az MTAmûködtetésében, a gigantikusVigyázó-vagyonátvétele hagyaté-ki elvárásakéntnyílt meg

Pécel, a Ráday-kastély királyiszalonjában elhelyezett 1998és 2000 között a cikk írója általgyûjtött barokkés rokokó beren-dezési tárgyak,festmények

orokseg_0904_jo.qxp 2009.12.11. 9:03

repülõtér tõszomszédságában fekszik. Magyarreformkori biedermeier kultúránk összmûvészetibemutatására ez a kastély volna a legméltóbb.A negyedik helyszín a Szolnokra vezetõ fõútvonalmentén fekvõ Pilis. Itt két Beleznay- kastély is volt. A régebbi kéttornyos kastélyban Beleznay tábor-noknál és Grassalkovich Zsuzsannánál MáriaTerézia királynõnk is megszállt 1751-ben. KármánJózsef, a freskókkal ékes földszinti könyvtárszobábanírta a magyar szentimentalizmus „nagyregényét“, a Fanni hagyományait. A lépcsõházban barokkarchitektonikus festett szoborfülkében Herkules fes-tett szobrát látjuk, és sok rész még fel sincs tárva.Pilis másik barokk-rokokó kastélya gr. GrassalkovichZsuzsanna mûve volt, rendkívül érdekes vonal-vezetésû barokk csatornahálózat övezte kertben. A kastélyról fennmaradt ábrázolás szerint az épületoldalszárnyának három ága „Z“ alakban még meg-maradt, középen benne gyönyörû háromhajós,oszlopos kupolasoros istállóval, amelyben ma is egylovas magániskola lovai lakoznak. Jó néhány hason-lóan pompásan megépített barokk istálló van az or-szágban, de csak itt használják eredeti rendelteté-sének megfelelõen: istállónak. Logikus volna rekon-struálni az egész kastélyt, és minõségi turisztikaiszolgáltatások céljára használni, míg a másik két-tornyos kastély lenne a turisztikai célpont. Az ötödik meglátogatandó hely Tápiószele, ahol a historizáló, földszintes Blaskovich kiskastély egyet-lenként teljes eredeti berendezésével fennmaradtnemesi otthon. A család végakaratából mint kas-tély- vagy kúriamúzeum rendes nyitvatartással mû-ködik, a Pest Megyei Múzeum kezelésében.A hatodik célpont Tápiógyörgye, ahol az 1890-es évek-ben épült neobarokk Györgyei kastély volna a cél,csodálatos faburkolatos, kandallós, falépcsõs elõ-csarnokával és parkjával, de ez ma szociális otthon.A hetedik láncszem Jánoshida, ahol a premontreimûemlékegyüttes két eleme fogad. Itt áll Szolnok me-gye egyetlen fennmaradt kora 13. századi románkoritemploma, eredeti faragott kõ falszakaszaival,rézsûs ablakaival és déli kápolnájának csodálatosbélletes kapujával, az oszlopfõkön kicsi emberfe-jekkel, belsejében boltozott mellékszentéllyel és egy

szentélyközi románkori faragott kõ oltársztélével.Ilyen sehol máshol nem maradt fenn eredetihelyén. A templomon látszik az 1971 és 1973 közöt-ti rendkívül forrásszegény helyreállítás nyoma.Érdemes volna a templom eredeti tömegét jobbanmegidézõ tetõidomok kialakítása. Ez a templom az ócsai premontrei (ma református) templom ki-csinyített, egyhajós, kereszthajós, háromapszisosváltozata. Igazi csúcsmûemlék!A templom közelében áll funkciók nélkül az 1816 és 1817 között empire-romantikus stílusban épült,emeletes, „U“ alakú premontrei kastély, amely e ke-verék stílus egyedülálló megtestesítõje az ország-ban. A jelen hibernált állapot igazi értékkibon-takoztatás lehetõségét rejti magában a kor iparmû-vészetének összmûvészeti bemutatására, társulva a földszinten korhû konyha és ebédlõk funkcióbaállításával. a cikk folytatása a köv. számban

[ Magyar Tükör


Pilis, a barokkBeleznay-kastélylépcsõházánaknemrég feltártarchitektúra-festése Herkulesalakjával

Tápiógyörgye,neorokokóGyörgyey-kastély,amelynekfaburkolatos nagykandallós elõcsar-noka és szobros-tavas parkja van.Lehetne az 1890-es évek neorokokókorszakánakbemutató helyekell, hogy legyen

A felvételeket a szerzõ készítette

orokseg_0904_jo.qxp 2009.12.11. 9:04

[ Magyar Tükör


HAJDÚ ILDIKÓ

AHerman Ottó Tudományos KözhasznúEgyesület és a Magyarországi TájházakSzövetsége közös szervezésében március27-én rendezték meg az Északkelet-ma-

gyarországi Regionális Tájház-találkozót. A mezõ-kövesdi konferencia, éppen mert gondolatébresztõvolt, rávilágított a résztvevõk közötti szemléletmód-beli különbségekre is. Mégis elmondhatjuk, hogymind a résztvevõk, mind a szervezõk számára tanul-ságos és sikeres volt. Ezt bizonyítja, hogy közel hat-van érdeklõdõ látogatott el az egynapos rendez-vényre, és mintegy fele részt vett az azt követõ, a tardi tájházakat és Cserépváralja barlanglakásaitbemutató kiránduláson is. A miskolci Lézerpont Látványtár bemutatkozásaelõhívta az intézményi, szigorúan szabályozotttárgy-gyûjtés és az egyéni kezdeményezés közöttidõközönként megjelenõ feszültségeket, noha BarnaGyörgy elõadó a nagyon is gyakorlati jellegû prob-lémákat és az azokra általa adott válaszokat mutattabe. A vita mégis elsõsorban a körül forgott, hogyszolgálja-e a „szabályozatlan“ mûgyûjtés a kollektívemlékezet mûködését, és milyen szerephez juthatannak bemutatásában.A tájházak szerepe, feladatkörei átalakulóban van-nak, ebben az elõadók egyetértettek. De azt márszinte mindenki eltérõen ítélte meg, vajon napjaink-ban hol a helye a tájházaknak az állam, a telepü-lések, a helyi közösség és az oda látogató turistákviszonyában. Nyitrai Ákos építész, a FalufejlesztésiTársaságtól a települések, és a helyi közösség sze-repét hangsúlyozta. A falu megtartása által mûköd-het a tájház, gyakran a faluház közösségi funkciói-nak felvállalásával egyetemben. Ez a gondolat ugyanakkor elvezetett az állam finan-szírozó, fenntartó szerepének kérdéséhez is: államvagy közösség? A tájházak egy közösségnek sajátmúltjára való emlékezésének helyei, amelyek sajátidentitásuk, gyökereik definiálását segítik. Napjainkegyfolytában nehezedõ gazdasági helyzetében azon-ban egyre inkább a közösségeknek kell felvállalniuk,saját maguk önfenntartásának megvalósításávalegyütt a tájházak mûködtetését, élõvé tételét. Kérdésazonban, hány közösségi vagy közösséget szolgálóintézményt tud fenntartani egy település, és mit kelltenni magának a közösségnek a megtartásáért és ön-álló mûködéséért. És vajon a jelenlegi állami szerep-vállalás, amely az utóbbi idõben egyre inkább kivo-nul a tájházak megõrzésébõl, mennyire helyes vagyépp helytelen? Ahogy Dobó Ágotától is hallottuk,szüksége van a tájházaknak, akárcsak a települé-seknek az állami támogatásra. Ma viszont szinte csakpályázati források vannak lehívható állami támogatá-sok helyett, amelyek jóval nagyobb kihívást igényel-nek a tájházak fenntartóitól. Hova forduljanak, ha

elapad a központi fúzió? A konferencia heterogénközönségéhez szóltak az Észak-magyarországi Regi-onális Fejlesztési Ügynökség Kht. munkatársai, akikfelsorolták a pályázati konstrukciókat, amelyek vo-natkozásában a regionális koordinátoroktól szemé-lyesen kérhetnek tanácsot. (E tekintetben a szerve-zõktõl közvetlenül is el lehet kérni a koordinátorokelérhetõségeit az alábbi email-címen.)A konferencia azonban nem áll meg itt a szervezõktervei szerint. Szívesen vennék a hallgatóság vélemé-nyét az elõadások témafelvetéseivel kapcsolatban,amely konstruktív, a fennálló problémákat több ol-dalról megközelítõ párbeszéd további folytatásátteszi lehetõvé, esetleg egy újabb konferencia alap-jainak megteremtésével együtt.Hozzászólásaikat várjuk az [email protected]ímre.

Északkelet-magyarországi Regionális Tájház-találkozó

Látogatás a tarditájházban

Fotók: a szerzõ

BarlanglakásokCserépváralján

orokseg_0904_jo.qxp 2009.12.11. 9:04

[ Magyar Múlt


ÉRI ISTVÁN

Az 1949-es esztendõ politikai, társadalmi,gazdasági és kulturális eseménytörté-netén végigfutva megállapíthatjuk, hogy a korabeli szereplõk számára ez az év

mozgalmas, olykor kiismerhetetlen idõszak volt…A MOB számára újdonsággal szolgált és fenn-maradásának lehetõségét sejttette a nagyhatalmú-nak vélt új központi intézmény a Magyar Tudo-mányos Tanács (MTT) 1949. február 25-i mega-lakulása. Fõtitkára Alexits György lett, a kiválómatematikus, 1919-es régi mozgalmár és frissakadémikus. Az MTT Társadalmi TudományokSzakosztályának titkári teendõit pedig a Moszkvá-ból ugyancsak frissen érkezett Gerõné FazekasErzsébet látta el, akibõl rövidesen az ELTE egye-temes történeti tanszékének vezetõjét kreálták.Úgy gondolták, hogy a még régi módon mûködõTudományos Akadémia helyett, ez a pénzügyi hát-térrel is rendelkezõ szervezet veszi kezébe a tudo-mány irányítását, és ezzel a Vallás és Közoktatás-ügyi Minisztérium szerepe háttérbe szorul, és hogyaz 1950-54 közötti idõszakra meghirdetett ötévesterv tudományos kutatásait majd az MTT koordi-nálja. A Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsán ke-resztül 1949. április 19-én, 211/49 iktatószámmal, az új intézménynek a MOB is benyújtotta ötévesásatási tervét, azzal a meglepõ ideológiai indoklás-sal: „Ásatási programunk összeállításánál, az ásatási he-lyeknek az ötéves terv keretébe illesztett kiválasztásánálszem elõtt tartottuk azokat a várható tanulságokat és következtetéseket, melyeket ásatási eredményeinkbõl,mint szilárd és valóban kézzel fogható történeti tényekbõltársadalom- és gazdaságtörténetünk számára nyerhetünk.A mûemlékek feltárása felvilágosítással szolgál elsõ sor-ban az építési munka szervezetérõl, anyagi és technikaikörülményeirõl, a különbözõ korokban és társadalmi for-mák közt… A királyi építkezések rávilágítanak a köz-ponti hatalom igényeire, de mint új problémát kutatnifogjuk az udvari nép (serviensek, familiárisok, kancel-lária) szállását, amire az elsõ nyomot Esztergomban mármegtaláltuk. A kolostori építõmunkában…vizsgálhatjuka laikus testvérek közremûködését… amint a szerzetesek-tõl átveszik az építési munkát… hogy azután a polgáritársadalom kialakulásának tényezõjévé váljanak.“ Az indoklás megfogalmazóját nem ismerjük. Min-denesetre a mûemlékvédelem feladatkörének újra-fogalmazásánál valószínûleg ezt tekinthetjük az elsõvulgármarxista értelmezési próbálkozásnak. Ter-mészetesen ezt is a MOB elnökének aláírásával ter-jesztették fel.A következõ, dátum nélküli, a 302/49-es ügyiratrahivatkozó már közvetlenül a Magyar TudományosTanácsnak címzett négyoldalas beadvány a MOBnégyirányú feladatköréhez rendeli az ötéves tervköltségeit. Kifejtik benne, hogy a feltáró, konzer-

A MOB próbálkozása a MagyarTudományos Tanács-csal

Házunktája történelem

váló tevékenység mellett igen fontos a mûemlékektudományos feldolgozása, illetve a tudományosgyûjtemények gyarapítása is. Ebben a költségvetés-ben találkozunk elõször az évenként négy számmalmegjelenõ, 16 ív terjedelmû MÛEMLÉKI SZEM-LE címû szakfolyóirat kiadásának tervével. Az ESZTERGOM MÛEMLÉKEI immár máso-dik kötetének nyomdaköltsége (20 ív á 2000 Ft és a klisék 8000 Ft, együtt 50 000 Ft.) 30 000 Ft-talszerepel Genthon István országos jellegû kistopográ-fiájának megjelentetése (kb. 4000 épület ismerteté-se, bibliográfiája, A/5 formátumban, 30 ív terjede-lemben). Végül Szentiványi Gyula régi álmának meg-valósításához, a Magyar Mûvészek életrajzi lexikonaelsõ (!) kötetének megjelentetéséhez 40 000, majd a további négy kötethez – évenként hasonló összegû– támogatással számoltak.A gyûjtemények gyarapítására (könyvtár, fotó,illetve rajzgyûjtemény) 90 000, évente 10 000 Ft-talemelkedõ összeget terveztek. Az 1950-re összesen1047 000 Ft-os elõirányzatban az ásatás 260, a mû-emlékhelyreállítás 550 ezer Ft-tal indult. 1954-re a teljes összeg 1490 000 lett, ebbõl az ásatás 350, a helyreállítás 900 ezer Ft-ra emelkedett. A nagy-ratörõ elképzeléseket alighanem lehûtötte az, hogyaz MTT 1949. június 30-án a Magyar Nemzeti Mú-zeum számlájára egy összegben átutalt 143 600 fo-rintos ásatási támogatása, a pályázó intézmény 15helyen végzendõ feltárását finanszírozta. A MOB-on kívül ugyanis további hét intézmény is benyúj-totta költségvetését! Az eredmény: a MNM duna-pentelei ásatására 50 000 forintot kapott. Utána a MOB szombathelyi bazilika-ásatása következett40 000 forinttal. Ezután a Fõvárosi RégészetiIntézet jutott még nagyobb, 20 000 forintos összeg-hez az albertfalvai ásatásra. Az összes többi néhányezres tétel volt: a Kelet-európai TudományosIntézet Méri István jelentõs Turkeve-móric-i falu-ásatásához 6500 forintos elõirányzatot kapott. A leg-kisebb összeggel 1400 forinttal az aquincumimúzeum óbudai Bécsi úti kutatását támogatták. Az 1949. évi támogatások összege a reménykedõketaz ötéves terv kilátásai tekintetében is letörhette.Közben nem sejtették, hogy a Tudományos Tanácsnapjai is megszámoltattak.A MOB-nak az MTT-hez intézett legutolsó ismertbeadványa 1949. november 5-én kelt. Ebben elsõsor-ban az 1950-re tervezett mûemlék-helyreállításokszerepeltek, a korábbi 60 000 Ft elõirányzattal szem-ben már csak 460 ezerre csökkentett, 13 objektum-ra szétosztott költségekkel.A tudományos gyûjtemény gyarapítás eredeti elõ-irányzata (90 000 Ft.) a felénél is kevesebbre 38 000Ft-ra apadt. A tudományos feldolgozás, vagyis a publikációs tevékenység számszerûsített elõirány-zatát már ki is felejtették a felsorolásból. Nehézmegérteni, mit reméltek ettõl tervezettõl akkor,amikor már köztudomásúvá vált az új múzeumi és mûemléki törvényerejû rendelet közelgõ élet-beléptetése, amely megszüntette a MOB-ot.

orokseg_0904_jo.qxp 2009.12.11. 9:04

Csesznek, Csobánc, Nagyvázsony, Somló, Sümeg, Szigliget,és Várpalota saját pecsétet is készíttetett egy három évigtartó játékhoz. A turistáknak csupán annyi dolga van, hogymind a hét várat felkeressék, és a stempliket a hétpecsétes

kiskönyvükbe összegyûjtsék. Nyerni is lehet, de a lényeg a túrázás és a várak megismerése. A külföldi turisták körében népszerû túrakönyvecskék olyanok, mintaz emlékkönyvek, bár egyesek szerint inkább egy játékútlevélre ha-sonlítanak. Sok bennük a pecsét. Amikor a turisták teljesítenek egytúraútvonalat, a célként megjelölt kilátónál, alpesi fogadónál matricátragasztanak, vagy pecsétet nyomnak bele nekik. Ezt a szokást is-mertetnék meg a hazai turistákkal a Veszprém megyei „várkapitá-nyok“, akik idén március elsejével elindították a hétpecsétes vártúrát.A program remekül illeszkedik az idei évre meghirdetett „2009, a kul-turális turizmus éve“ kampányhoz.A játék lényege, hogy az erre a célra árusított HétpecsétesVÁRTÚRÁK 1. Pecsétgyûjtõs Kalauzba három éven belül össze kellgyûjteni a megadott hét Veszprém-megyei vár saját pecsétjét. Az iro-da az igazolólap ellenõrzése után a játék teljesítõje számára egyvártúrás kitûzõt, valamint a soron következõ Cseszneki várjátékokegész napos programjára szóló egy ajándék belépõjegyet küld, s a já-tékost ezzel, mint az év végi nyereménysorsolás egyik potenciálisnyertesét automatikusan nyilvántartásba veszik. (origo)

[ Pro Memoria


Indul a hétpecsétes vártúra a Balatonnál

AKulturális Turizmus Éve alkalmából aMagyar Turizmus Zrt. ausztriai képvise-lete által szervezett fórumsorozat újabbállomásaként március 16-án a Magyar

Kastélyszállodák Egyesülete (www.belfoldikaste-lyok.hu) mutatkozott be Bécsben, a reprezentatívAltstadt Vienna Hotelben. Az egész estét betöltõfórumon bemutatták az egyesület és az MT Zrt.frissen kiadott Várak, Kastélyok, Kastélyszállodákcímû német nyelvû kiadványát. Az ausztriai szak-sajtó neves képviselõinek, valamint a kulturális tu-rizmusra szakosodott tour operatorok jelenlétébentartott workshopon igen élénk érdeklõdés mutat-kozott a hazai kastélyszállók kínálata iránt: fõleg az Ausztriából könnyen megközelíthetõ, nyugat-magyarországi hotelek jelen lévõ képviselõi kaptakkonkrét kérdéseket, ajánlatokat. A sajtótájékoztatóés az utána megrendezett workshop jó kapcsolat-építési fórumnak bizonyult: az eseményen jelenvoltak a lengyel, az osztrák, és az európai kastély-szállodák egyesületeinek vezetõ képviselõi is. Az MT Zrt. ausztriai képviselete az év elsõ negye-dében több kulturális témájú workshopot szer-vezett, ahol eddig többek között bemutatkozott a Gödöllõi Királyi Kastély, a MÜPA és a LudwigMúzeum, valamint a Kultúra Magyar Városa 2009cím birtokosaként Balatonfüred városa is. A következõ kulturális szakmai fórumra Linzben,az EU Kulturális Fõvárosában kerül sor mosthétvégén. (A Turizmus Bulletin nyomán)

Magyar Kastély-szállodák Egyesületé-nek prezentációjaBécsben

Éri István a közelmúltban töltötte be éle-tének 80. évét. Akik ismerik – és szerencsé-re sokan ismerik – azok számára nem kell a nevéhez hozzátenni semmit. De annyit

megenged még egy rövid születésnapi fõhajtás is,hogy elmondjuk: az õ munkássága nélkül szegé-nyebb és szerényebb lenne a magyar régészet, mu-zeológia, mûemlékvédelem. Néhány évvel ezelõttegy kitûnõ interjú-kötet született életérõl. Az „apró-hirdetésen vett régész emlékezései“ egy színeséletút különbözõ állomásiról szólva történelmünk-nek egy nehéz korszakát is bemutatta. Éri István,aki – sok más mellett – a négykötetes Veszprémmegye régészéti topográfiáját is gondozta, s akinekTájak – Korok – Múzeumok (sajnos ma mármindinkább feledésbe merülõ) kitûnõ kezde-ményezése a hazai múzeum- és mûemlék-propa-ganda hasznos eszköze lett, tisztes kora ellenére masem pihen. Most éppen a Mûemlékek OrszágosBizottsága történetét kutatja. (Írásait hónapról-hónapra olvasóink is figyelemmel követhetikaz Örökség hasábjain.) Mindannyiunk nevében jóegészséget és a további munkáihoz erõt és kitartástkívánunk neki! Nagy Zoltán

Éri István nyolcvan éves

AMûemlékek Nemzeti Gondnoksága szer-vezésében a Mûemléki Világnap kere-tében számos mûemlék nyitja meg kapuitáprilis 18-án díjmentesen a látogatók elõtt.

Annak érdekében, hogy a kevésbé felkapott turisz-tikai célpontok mûemlékei is reflektorfénybe kerül-jenek, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövet-sége felhívást tett közzé, olyan falusi szállásadókatkeresve, akik április 17-18-án kedvezményes szállás-sal fogadnák a vendégeket. A felhívásra eddig többmint 60 szálláshely csatlakozott az akcióhoz.

(MNG)

Mûemléki Világnap

Amunkaterület átadásával megkezdõdött a gyõri Széchenyi tér felújítása. Közép-Európa legszebb barokk tere – a tervekszerint – rekord idõ alatt újul meg, a mun-

kálatok nagy része ugyanis június közepéig befe-jezõdik. Az építkezés teljesen felforgatja a belvároséletét és közlekedését, a munkások reggel 6-tól este10-ig dolgoznak a téren, hétvégén is. A beruházásösszesen 990 millió forintba kerül. Az I. ütemnekrohamtempóban álltak neki a kivitelezõk, a turistaszezonra, vagyis június közepére ugyanis el kell ké-szülnie a munkák 70 százalékának. A megújult térvégsõ átadását 2010. márciusára tervezik. (FH)

Megkezdõdött a gyõri Széchenyi térfelújítása

orokseg_0904_jo.qxp 2009.12.11. 9:04

Geszler Mária Garzuly Munkácsy-díjas keramikusmûvész A kerámiagyár álma címû képe a Nemzetközi Kerámia Stúdió tulajdona,

jelenleg az Üllõi úti Museion No.1 galériában látható.

ÖrÖksÉg 4. szÁm xiii. Évfolyamepa.oszk.hu › 02100 › 02163 › 00026 › pdf ›...

Documents