POMÁZI GYÖNGYI

1

POMÁZI GYÖNGYI

Akadémiai Kiadó

gyongyi.pomazi@akademiai.hu

Pomázi Gyöngyi: Szótárszerkesztés a digitális korban

Alkalmazott Nyelvtudomány, Különkiadás 2017

doi:http://dx.doi.org/10.18460/ANY.K.2017.002

Szótárszerkesztés a digitális korban

This article examines how the digital era changes the publishing strategy of a professional publisher –

a scientific publishing house. What kinds of changes occur in the method, the technique, the audience

and the new medium? What effects do these changes have on the publication? The study primarily

focuses on dictionary publishing in Hungary. Lexicography, the scientific study of writing

dictionaries, has laid the practical and theoretical foundations of making dictionaries. It has provided

guidelines on the ways of crafting the macro- and microstructure of dictionaries, determining the

optimum quantity of information and entry structure, as well as defining the order, content and method

of communication. The author claims that the digital era fully transforms, broadens and alters the

genre of dictionaries.

1. Bevezetés Jelen tanulmányomban azt vizsgálom, hogyan alakítja át a szótárírást, a

szótárszerkesztést a digitalizáció. Ez alatt azt a folyamatot értem, amelynek

eredményeként a digitálisan rögzített szövegek – valamilyen szabványos

jelölőnyelv alkalmazásával – olyan többletinformációkat is elérhetővé tesznek,

amelyeket a szöveg önmagában nem tartalmaz. A digitalizáció ebben a tágabb

értelemben több mindent is jelent:

‐ hozzáférést egy készülő új mű (szótár) szerkesztéséhez rendelkezésre álló

digitális forrásanyagokhoz, szövegkorpuszokhoz; a célhoz kiválasztott,

gondos előmunkálatokkal előállított adatbázisokhoz, valamint

‐ a géppel feldolgozott adatbázisok használatát, magát az elektronikus

rögzítés módját, szoftverkörnyezetét és a speciálisan erre a célra

kifejlesztett szövegszerkesztőt is.

A szótárszerkesztés átalakulása a digitális korban létrehozott, megtervezett

adatbázisok, jelölőnyelvi adatformátumok használatával készülő új

kiadványokra vonatkozik. A nyomtatott szótárak retrodigitalizálását vagy a

pusztán digitális formában megjelenő, de a szöveggel egyenértékű tartalmakat

minden értékük ellenére sem tekintem új műfajnak.

2. A szótárszerkesztés és a lexikográfia története Az első, magyar nyelvet is tartalmazó, mai értelemben vett betűrendes

kétnyelvű szótár Szenci Molnár Albert Magyar–latin/Latin–magyar szótára

(1604). Ettől kezdve a műfaj Magyarországon is virágzik. A magyar

POMÁZI GYÖNGYI

2

szótárirodalom bibliográfiája (Magay, 2004) 1922-től 2002-ig dolgozza fel a

magyar vagy magyar vonatkozású általános, köznyelvi szótárakat.

A szótárírással párhuzamosan fejlődött a lexikográfia tudománya, mely a

szótárírás elméletével és gyakorlatával foglalkozik. Hatáskörébe tartozik a

szócikkek felépítésére, belső szerkezetére, a címszó pontos leírásához,

funkcióihoz szükséges információkra vonatkozó elvek összessége.

Magyarországon a lexikográfia elindulása Országh László (1962) nevéhez

fűződik. Ő alapította meg az MTA Szótári Munkabizottságát, melyet tanítványa,

Magay Tamás lexikográfus és szótárszerkesztő professzor 2004-ben

újjáélesztett. A Szótári Munkabizottság szakmai felügyelete alatt jelenik meg a

Lexikográfiai Füzetek (2004, 2006, 2007, 2009, 2011, 2012, 2014, 2017) című

sorozat, a szakma egyik legrangosabb magyar kiadványa.

A lexikográfia eredményei folyamatosan beépülnek a nyelvi, szótári elemek

leírásába, a szótárszerkesztési gyakorlatba.

A Magyarországon kiadott szótáraknak nemzetközi minták alapján alakult ki

a makro- (szókészletből, nyelvtani információkból mit és mennyit) és

mikrostruktúrája (elméleti alapú szócikk-felépítés: címszó, szótári alak,

jelentésosztály, homonimák, homográfok, a szócikk felépítésének szabályai,

gyakoriság, minősítés, kiejtés, ragozás, szófaj, kifejezések, példák stb.).

A rendszerváltásig az Akadémiai Kiadó monopolhelyzetben volt, melynek

hatására nagy mennyiségben jelentek meg itt magas színvonalú szótárak. Ez a

termékeny időszak 1950-től 1990-ig tartott. Alátámasztja mindezt, hogy az

1950-es és 1960-as években ilyen címekkel jelentek meg vezércikkek

napilapokban: „Hét év alatt egymilliós példányszámban ötven szótár jelent meg

hazánkban” (Népszabadság, 1958. szept. 13.); „Szótárkiadásunk nagy fejlődése:

hatvankét szótár 1,24 millió példányban…” (Népszabadság, 1959. aug.15.);

„Százhúszféle szótár, két és fél millió példányban” (Népszabadság, 1962. aug.

15.).

3. Az információ-technológia hatásai a szótárszerkesztésre Az 1960- 70-es években a számítógépeket csupán segédeszközként használták a

szótárszerkesztők, pl. utalások ellenőrzésére. 1978-tól egyre fontosabb szerepet

kapott a számítógép és 1990-től általánossá vált, hogy a szótárak számítógépes

programok segítségével készülnek: speciális szövegszerkesztők, szótárkészítést

elősegítő szoftverek, adatbázisok, paralel korpuszok, nemzeti korpuszok

használatával. Mára kijelenthetjük, hogy a számítógépes programok,

adatbázisok, korpuszok felhasználásával készült szótárak jó szótárszerkesztői

tudás mellett olyan többletet tartalmaznak, melyet emberi szellemi munkával

nem lehet elérni. Tehát nem csupán a hatékonyságról van szó, hanem

többletminőségről is.

1997-ben az Akadémiai Kiadó jelentős beruházást indított el, melynek során

nagyarányú digitalizációba kezdett. A nyomtatásban megjelent szótárakat

POMÁZI GYÖNGYI

3

strukturált, digitális adatbázisba vittük fel, egységes struktúrában szerkesztettük

meg, és minden nyelvi elemet egy jelölőnyelv (SGML, majd XML) segítségével

egységesen neveztünk meg. A nyomtatott kiadványból programozók és

szerkesztők munkájának köszönhetően újra szerkeszthető, egységesíthető és

folyamatosan frissíthető szótári adatbázis jött létre, ill. jön létre ma is, mely

megbízható alap az új szótárak szerkesztéséhez. Biztosítja az adatok hosszú távú

standard megőrzését, az adatállomány fenntarthatóságát és a folyamatos

szerkesztést (javítást, törlést, frissítéseket, neologizmusok beépítését, új

szócikkek írását), valamint az adatok más irányú felhasználását is. Minden egyes

adatelem hordozza magát a tartalmat, annak nyelvészetileg pontosan

meghatározott definícióját, funkcióját, viselkedését, a szótárban elhelyezkedő

helyét és a tipográfiai megjelenés adatait. A szótári adatállományok platformtól

és médiumtól függetlenül publikálhatók minden eszközön, külön konverzió és

tartalmi/formai veszteség nélkül.

A W3C világszabvány alkalmazásával a szótárban található valamennyi így

rögzített nyelvi adat internetes böngészőben kereshető: interneten, intraneten,

mobil eszközökön, minden jelenleg ismert platformon (iOS, Android,

Windows); vagy egy adott szoftverbe beépülő, annak képességeit bővítő vagy

módosító kiegészítő modulként (pluginként) azonnal közzétehető.

A felhasználók számára az adatbázis nem látható, de annak minden egyes

eleméhez többrétegű, többféleképpen felhasználható információt hordozó

címkék (tagek) tartoznak, melyek a szótári adatbázis értékes (a digitális

szövegrögzítés és felhasználás szempontjából legértékesebb) elemei (1. ábra).

Ezek segítségével lehet az azonos információtípusokat összekapcsolni,

rendszerezni, szerkeszteni, keresni, azaz minőségi tartalom-előállítást végezni.

1. ábra: Az XML-adatbázisban rögzített get szócikk részlete a látható metainformációkkal (Forrás:

Országh L.–Magay T. (2003: 641) Angol–magyar nagyszótár)

POMÁZI GYÖNGYI

4

A szótárszerkesztésre általánosan használt adatbázis főbb jegyei

‐ világszabványnak megfelelő, strukturált adatbázis

‐ azonos metanyelvi jelölőnyelv alkalmazása minden szótárnál

‐ a metaadatok alapján a szerkesztési következetlenségek javíthatók, a

szótár minőségének javítását programok segítik (homonima-ellenőrzés,

minősítések, utalók, szövegen belüli konzisztencia-ellenőrzés)

‐ minden egyes szótári elem helye, sorrendje, kapcsolódási pontjai

definiáltak, pontos metainformációkkal és szintaktikailag is helyes

sorrendben

‐ minden egyes elem kereshető, csoportosítható, felhasználható

‐ az anyag megmarad, hosszú távú tárolása és őrzése biztosított

‐ frissítés, javítás, hozzáadás, bővítés, elhagyás, korrigálás folyamatosan

végezhető

‐ e világsztenderdből minden kimenet megoldható (print, digitális,

mobileszközökre készült alkalmazások, egyéb modulok).

Az Akadémiai Kiadónál megjelent retrodigitalizált szótárak jó szakmai

színvonalú, minőségi szótárak alapján készültek:

‐ megőrizték a korábbi jól szerkesztett nyomtatott kiadványok előnyeit

‐ a digitális szerkesztéskor a korábbi kézi szerkesztés során keletkezett

„emberi” következetlenségeket kijavítottuk

‐ új címszavak beépítése, szerkesztése, makro- és mikrostrukturális

ellenőrzések biztosítottak

‐ a teljes minősítésrendszert egyszerre lehet kezelni, szükség esetén

következetesen megváltoztatni

‐ új címszavak, új jelentések, bővítés, toldás, átdolgozás, átszerkesztés

lehetősége folyamatosan adott.

A nyomtatott és a digitális kiadvány már ezen a ponton elválik egymástól: a

médium megváltoztatja a tartalmat. A látszólag formai különbségek már

megelőlegezik az új műfaj kialakulását:

- a nyomtatott szótárakban helytakarékosságból bevezetett rövidítések

megszűnnek

- a címszót helyettesítő tilde megszűnik

- a szótárszerkesztő „egyéni” következetlenségei a számítógépes programok

segítségével egységesíthetők, standardizálhatók

- a lineáris keresést felváltja az adott szóra vagy kifejezésre való keresés (a

keresés nem a címszóból indul, hanem a szótár más kontextusából)

- ragozott alak alapján is lehet keresni (nem szükséges a szótári alak

ismerete)

- az ábécérend marad a meghatározó rendező elv, de a keresés már nem

elsősorban az alapján történik

- a digitális kiadás gyorsabb és gyakoribb változtatáson esik át

POMÁZI GYÖNGYI

5

- a digitális kiadásban bátrabban lehet (költségvonzat nélkül) színeket

alkalmazni

- a kiejtés meghallgatható a hangszóró-ikonra kattintva

- a redundancia nem zavaró, mert sokkal fragmentáltabb a keresés és a

szótárhasználat.

A standardizálás azonban néha veszteséget is jelent: a szöveg alapos elemzése

után az összes szükséges igényt kielégítő jelölőnyelvi elem rendelkezésre áll a

szöveg létrehozásához és szerkesztéséhez; az egyszeri, egyedi, a rendszerből

„kilógó” elemekre folyamatosan új jelölést alkalmazni nem gazdaságos (egy-

egy, a rendszerből kilógó elem programozással történő „kezelése” nincs mindig

arányban az értékével).

Jelentősen átalakult a szótárak makrostruktúrájának felépítése: a címszavak

kiválogatása korpuszokra támaszkodva történik. A szótárkészítők a hatalmas

korpuszok segítségével könnyebben tudnak új szavakat, új jelentéseket,

regiszterváltozásokat, új példákat, frazeologizmusokat, állandósult

szókapcsolatokat felvenni a szótárakba. Az egynyelvű szövegkorpuszok az

alapjai egy-egy új szótári adatbázisnak, hisz minden információt tartalmaznak:

gyakoriság, témakör, szövegkörnyezet alapján rendezhetők, többféleképpen

csoportosíthatók. Ezek segítségével egy-egy szótár címszóállománya és maguk a

címszavak is megtervezhetők: egy megtervezett adatbázisból készül a célirányos

válogatás, szerkesztés. A 2. ábra az angol nyelvi korpusz forrásait adja meg

százalékos arányban.

2. ábra: Az oxfordi angol korpusz (Oxford English Corpus) szóanyagának felépítése témakörök

szerint (Forrás: Atkins‒Rundell, 2008: 79)

Magyarországon a Magyar Nemzeti Szövegtár (URL1) nyújt segítséget egy-

egy szó jelentésének, használatának eldöntéséhez a szövegkörnyezetben

POMÁZI GYÖNGYI

6

elhelyezett mondatok felkínálásával és egyéb szűrők (pl. gyakoriság)

alkalmazásával (3. és 4. ábra).

3. ábra: A Magyar Nemzeti Szövegtár szeret szava szövegkörnyezettel együtt

4. ábra: A vesz ige névszói vonzatainak csoportosítása a Magyar Nemzeti Szövegtár alapján

gyakoriság szerint (szövegkörnyezettel együtt)

Az elkészült szótárak egységesítése, rendezése, standardizálása programok

segítségével szintén jobb szótári minőséget hoz létre.

A korpusz alapján szerkesztett szótárak szókészletének és a címszavakkal

alkotott kifejezéseknek, állandósult szókapcsolatoknak, frazeológiának, a

vonzatoknak a kiválogatása folyamatosan karbantartott nyelvi korpusz alapján

történik. A szinkron nyelvi korpuszok alapján megfelelő arányban kerülnek be a

szótárakba a köznyelv és a szaknyelv szavai. A mikrostruktúra kialakításakor a

POMÁZI GYÖNGYI

7

szűrt korpusz megfelelő kontextusai alapján válogatják ki a szerkesztők a

jelentéseket. A legismertebb, a nemzetközi gyakorlatban bevált és alkalmazott,

többnyelvű szövegkorpuszt azonos módon kezelni képes szótárszerkesztéshez

használt szoftver a Sketch Engine (URL5).

4. A szótári szócikkek struktúrájának változása A szótári szócikkek szerkezete, megjelenése jelentősen megváltozott az új

médium hatására (vö. Dringó-Horváth 2011; Gonda: 2012). A következőkben a

get és love címszavakon mutatom be a legfontosabb változásokat. Az 1981-es

angol–magyar nyomtatott szótárban (Országh, 1981: 501) a get címszó a

nyomtatott szótári használat figyelembevételével készült (5. ábra). Jellemző rá,

hogy nagyon tömören foglalja össze a címszóra vonatkozó legfontosabb

információkat, tildét használ, a sorról sorra olvasást tekinti a legfőbb

szempontnak a tipográfia kialakításakor, a jelentésváltozatokat arab számmal

tagolja és az álló és dőlt betűtípus használata szolgálja a forrás- és a célnyelv

elkülönítését. A szótár nyelvezete, a szócikk felépítése egy kialakult műfaj

ismeretanyagára épít, feltételezve, hogy az olvasó (használó) képes az adott

információkat értelmezni és használni.

5. ábra: A get címszó (részlet) Országh (1981) Angol–magyar kéziszótárában

A 6. ábrán a love címszót láthatjuk – ezt látja a szerkesztő munka közben – a

szótárban használt jelölőnyelvi megnevezésekkel ’szocikk’ nyitó és záró tagek

között. Az adatbázis ugyan tartalmazza a tildéket, de a kiadás formája

(nyomtatott vagy online) határozza meg, hogy felhasználjuk-e ezeket vagy sem.

POMÁZI GYÖNGYI

8

6. ábra: A love címszó a www.szotar.net adatbázisában (Magay–Országh, 2012)

A 7. ábrán ugyanaz a love címszó látható, de más nézetben. Az online

megjelenítésnél nem kell takarékoskodni a hellyel, a szócikk sokkal tagoltabb,

áttekinthetőbb. A kiejtés meghallgatható a hangszóró-ikonra kattintva. A

forrásnyelv fekete, a célnyelvi megfelelők pedig kék színnel jelennek meg.

Nincs szükség a tildére.

7. ábra: A love címszó a www.szotar.net weboldalon (Magay– Országh, 2012)

POMÁZI GYÖNGYI

9

A 8. ábrán látható címszó szemlélteti, hogy mobileszközön, kisebb képernyőn

sem sérül a szótár használati értéke:

8. ábra: A love címszó (részlet) egy Android alkalmazáson (Magay– Országh, 2012)

A 9. ábrán az Oxfordi online angolszótár love címszava szerepel, designja,

tagoltsága szintén alkalmazkodik az új médiumhoz. Az ún. reszponzív design

alkalmazásával a szócikkek bármilyen méretű eszközön és képernyőn jelennek

is meg, „áttördelődnek”, és élvezhetően olvashatók, használhatók. Ez is egy

újdonság, ami a médiumból következik. A nyomtatott szótáraknál a szótár és a

szócikk méretéhez kellett kialakítani egy, a felhasználó számára élvezhető

méretet (betűnagyság, tükörméret, oldalméret stb.). A digitális korszakban az

olvashatóság és használhatóság ugyanolyan elvárás, de egy tartalomnak

egyszerre többféle médiumra is alkalmasnak kell lennie.

POMÁZI GYÖNGYI

10

9. ábra: A love címszó (részlet) az Oxford Living Dictionaries-ból Android alkalmazáson. (Forrás:

https://en.oxforddictionaries.com/definition/love)

Az Oxfordi szótár és sok más szótárszolgáltatás él a link, illetve további,

releváns tartalmakhoz való hozzáférés lehetőségével és ennek felkínálásával. A

9. ábrán látható szócikk-részlet a netes felhasználási szokásból indul ki: a

felhasználó először látni akarja a keresett információ szerkezetét, mennyiségét,

és saját igényei szerint megy mélyebbre, keres, kattint tovább. Az oxfordi szótár

esetében minden egyes jelentés vagy példamondat, kifejezés stb. után egy

buborékban olvasható egy pluszjel után a következő: példamondat, még több

példamondat, szinonimák. A love címszó esetében 31, tovább nyitható tartalmat

lehet feltárni. Hasonló módszerrel dolgozik több más online szótárszolgáltató: a

szótári tartalomhoz további információk kapcsolódnak, az adott szócikk

struktúrájába építve, a felhasználó maga döntheti el, kíván-e mélyebbre hatolni a

nyelvi adatokba, és azt is, hogy mely ponton. A szótárak használati értékét

növelő további (kattintással elérhető) tartalmak: antonimák, gyakorisági

mutatók, etimológia. Emellett egyre gyakoribb a felhasználó bevonása a

tartalom bővítésébe: új címszójavaslattal, javítással, kérdéssel, ötlettel a

szótárhasználó is hozzájárul a szótár építéséhez, szerkesztéséhez. Ez az ún.

crowd-sourcing, amikor a tartalomfogyasztó vagy használó maga is a tartalom

előállítójává válik. Jellemző még sok egyéb elem megjelenése a szótári

POMÁZI GYÖNGYI

11

oldalakon, pl. blogok, hirdetések, nyelvgyakorló tesztek, kvízek, a nap szava, új

szavak, új jelentések.

A fent bemutatott példák ellenére a szótár mint műfaj nem változott meg,

jóllehet jelentős változáson esett át, és ennek a műfajnak (is) kedvez a digitális

médium, a többlettartalmak révén valóban kiszabadult a nyomtatott könyv

kényszerzubbonyából.1

Atkins és Rundell (2008: 239) áttekintik az elektronikus szótár legfőbb

jellemzőit a múltban, a jelenben és a jövőre vonatkozóan. Megállapítják, hogy

az első elektronikus szótárak az eredeti nyomtatott szótár szövegét tartalmazták,

mindössze egy keresőmotor tartozott hozzájuk, és bár némelyikük csak az

alapfunkciókkal rendelkezett, ennek ellenére gyorsabban lehetett keresni általuk,

mint a könyvben. Kiemelik továbbá, hogy a jelenlegi elektronikus kiadások

jóval többet nyújtanak, mint a nyomtatott szöveg. A kereső funkciók nagyobb

teljesítményre képesek, a szótárat nem csak egyféle nézetben lehet használni, a

szótárakban használt nyelvtani rövidítések, osztályozás, kódok, kiejtés

felhasználóbarát módon szerepelnek. A legfontosabb különbség véleményük

szerint azonban az, hogy több tartalmat hordoznak, mint a nyomtatott változat

(hozzáférés más szótárhoz, több példamondat stb.).

Az új funkciók, a többlettartalmak még mindig a lexikográfia kitaposott

ösvényén és tudásán alapulnak, így mindezen örvendetes tartalmi és

funkcionális gazdagodás ellenére sem történt műfaji változás.

5. A szótárhasználati szokások átalakulása 2017-ben 29 ország részvételével, 26 nyelvet érintő felmérés készült az adott

országban beszélt nyelv egynyelvű szótárainak használatáról (URL2). A

felmérést a The European network for e-lexicography (ENeL) irányította 58

nyelvész kutató vezetésével. A felmérés célja volt, hogy megvizsgálják a

résztvevő országokban az egynyelvű (anyanyelvi) szótárat használók szokásait.

A kutatás nemcsak a rendszeres szótárhasználókra irányult, hanem azokra is,

akik akár csak véleményalkotás szintjén, de találkoztak már szótárakkal. Az

alábbiakban a felmérés néhány fontosabb eredményét mutatom be:

A szótárak mint nemzeti szimbólumok

A felmérésben résztvevő országok közül a következők tartják nemzeti

szimbólumnak, illetve a nemzeti önazonosság jelképeinek az anyanyelv

szótárait: Szerbia, Grúzia, Svédország, Macedónia, Hollandia.

Kedvelt formátumok (a leggyakrabban használttól a legkevésbé használt

felé haladva)

számítógép

nyomtatott könyv

okostelefon

táblagép

POMÁZI GYÖNGYI

12

Az 55 év fölöttieknél a számítógépen használt és a nyomtatott szótár egyenlő

értéket mutatott. Az okostelefon és a táblagép használata magasabb a 24 és 30

év közötti korosztálynál. A digitális bennszülöttek nem mutattak szignifikáns

különbséget.

Felmérést készítettek arról is, milyen eszközöket használnak a leggyakrabban.

A válaszadók 82,7%-a használ okostelefont, 72,3%-a laptopot/notebookot,

52,6%-a asztali számítógépet és 24,2%-a tabletet. Ezzel szemben a

szótárhasználat ugyanezeken az eszközökön a következőképpen alakul: a

válaszadók 36,6%-a használ szótárat okostelefonon, 79,4%-a számítógépen,

13,7%-a tableten és 57,1%-a nyomtatott formában.

A szótár megítélésének szempontjai (A legfontosabbtól a kevésbé fontos felé

haladva)

megbízhatóság

naprakész tartalom

egyszerű használat

szabad hozzáférés

élőnyelvi korpuszon alapuljon

ne csak egy szóra lehessen keresni

szótárhoz kapcsolt egyéb tartalmak is kapcsolódjanak

6. A szótár evolúciója és a szótárkészítés jövője. Megmarad-e a műfaj? A szótárak a nyelvek, kultúrák közti megértés, fordítás (bibliafordítások),

nyelvtanulás céljából jöttek létre. A szótár célja az adott nyelv megértése,

szókészletének leltározása, a használatához szükséges nyelvi elemek jól

megszerkesztett rendszerbe foglalása, kétnyelvű szótárak esetében a másik nyelv

ugyanazon nyelvi elemeinek megfelelő ekvivalenciája.

Jelenleg a könyvnyomtatásnál is nagyobb változást hozó digitális korban

élünk: végtelen szöveghez jutunk hozzá azonnal és bárhol, a tartalomfogyasztás

abnormális méreteket ölt. Szövegeket küldünk, online keresünk, blogokat,

cikkeket olvasunk, közösségi oldalakat használunk. E szolgáltatások mögött

szótári adatokkal feltöltött nyelvtechnológia áll.

A digitális és egyre inkább globálissá váló korban a nyelv üzlet, és eközben a

szótárhasználat teljes változáson esik át.

7. Új műfaj születése? A tanulmány utolsó fejezete sejtés, spekuláció a szótár jövőjével kapcsolatban

‒ a jelen szemszögéből.

Atkins és Rundell megállapítják:

A jövő szótára teljesen új információk újfajta módon való

megközelítésének lehetőségét nyitja meg. Az új szótár legfőbb

jellemzője, hogy testre és személyre szabható. Olyan lexikográfiai

POMÁZI GYÖNGYI

13

forrásgyűjtemény (többnyelvű), amelyből a felhasználók

válogathatnak és igényeknek megfelelően konfigurálhatják (2008:

239. ford. a szerző vö. még Dringó-Horváth 2011).

Azt gondolom, hogy a jövőben e testreszabást és személyre szabást már nem

a felhasználó fogja végezni, hanem mesterséges intelligencia által történik majd.

A klasszikus kétnyelvű szótár mint műfaj mostani formájában vélhetőleg

eltűnik (a publikálás módja: nyomtatott könyv, e-könyv, alkalmazás, honlap,

hozzáférés, szövegszerkesztőbe beépített szótár ebből a szempontból

közömbös). A digitális korban a nyelvtechnológiával megtámogatott,

lexikográfiai és nyelvészeti forrásokon alapuló szótárszerű szerkesztett

adatbázisok egyre nagyobb szerepet kapnak. Több mint valószínű, hogy ezek a

felhasználó számára olykor teljesen vagy szinte teljesen láthatatlanok maradnak.

A háttérben a gépek kommunikálnak gépi nyelven. A felhasználók egyre több

(idegen nyelvű) tartalmat fogyasztanak, ezeket pontosan le kell fordítani, meg

kell érteni egy mérnöki pontossággal felépített szótári adatbázis segítségével. Az

új szótári adatbázisnak többet kell tudnia minden korábbinál, hiszen gép és gép

közti kommunikációra is alkalmasnak kell lennie, egészen másfajta

tartalomszolgáltatást nyújtva. Fontos a folyamatos fejlesztés, a felhasználó által

létrehozott tartalmakat is feldolgozva. A digitális világ által kitermelt új (a

korábbitól eltérő) felhasználói szokásokhoz olyan szoftverek kellenek, amelyek

a felhasználó által megkívánt és általa megkívánt fontossági sorrendet

figyelembe veszik, szokásait rendszeresen monitorozzák, rendszerezik, és az így

rendezett adatok alapján szolgálják ki. Az internetet folyamatosan használók

szokásait, személyiségét már ma is nagy biztonsággal fel lehet tárni. A

globálisan összekapcsolt szótári tartalmakkal a különböző nyelveket használókat

ki lehet szolgálni. A meglévő és jó minőségű szótári tartalmak folyamatos

összekapcsolásával, gépek közötti kommunikáció segítségével használjuk majd

a nyelveket, a szövegeket, a szótárakat. A szótár mint műfaj el fog tűnni, a

felhalmozott szótári, lexikográfiai tudás felértékelődik.

A megfelelő találathoz egy szó minden adatát precízen, beazonosítható és

szabványos módon kell tárolni és egy másik nyelv pontosan ugyanolyan –

jelentésben, regiszterben, stílusban, terminológiában – egyenértékesét adni. A

szótár funkcionális részei (definíció, kiejtés, helyesírás, morfológia, használat,

szókapcsolatok) érintetlenek maradnak, ezek szükségesek egy másik nyelv

megértéséhez. Kialakul a felhasználó által létrehozott tartalom (maga a

szótárazó javasol címszót, jelentést, korrekciót, javítást), illetve a szótárhasználó

gyakori keresése által generált tartalom (a számítógép rögzíti a kereséseket, s

erre az igényre válaszolva vesznek fel új címszavakat, jelentéseket stb. a

szótárakba) és a felhasználó igényeire szabott tartalom (ez elsősorban ún.

kényelmi funkciókra vonatkozik). A felhasználó (szótárhasználó) személyre

szabott igényeit számítógépes programok segítségével fogjuk pontosan

azonosítani, és ez alapján, ehhez szabott találatokat kap.

POMÁZI GYÖNGYI

14

Mindannyian – akik interneten elérhető tartalmakat fogyasztunk és

létrehozunk: olvasunk, írunk, beszélünk – hozzájárulunk a globális

kommunikációhoz gép és gép között, segítjük annak egyre tökéletesebb

működését. Az új médium lehetőség. A szótár esetében a referált nyelvhez

tartozó valamennyi információ egy helyen lehet, a felhasználó tetszőleges

sorrendet választhat: térben és időben is kitágulnak a szótár keretei.

A tudomány célja leegyszerűsítve a világ megismerése. A digitalizációval a

megismerési folyamat új dimenziót nyert, használatával az emberi agy a

számára eddig rejtett területekre hatol be. A mesterséges intelligencia korában

felfedezhetünk olyan összefüggéseket, amiket eddig nem tudtunk. A nyelv mint

az emberi és gépi intelligencia kommunikációra alkalmas eszköze ehhez

elengedhetetlen.

A jövő szótára lehet, hogy egyetlen bejárat (egyetlen keresőablak) a nyelvi

univerzumba.2

8. Összefoglalás A tanulmány azt kívánta érzékeltetni, hogyan változtatja meg a digitális

korszak a szótári tartalmakat. A nyomtatott szótárak kora után a digitális

világban a szótárkiadás nemcsak technikailag, hanem tartalmilag is átalakul. A

digitális eszközök befolyásolják a kiadás módját, a használatot, és a szótár

felhasználója is tartalomalakítóvá válhat. A szótár mint műfaj valószínűleg

eltűnik, és a helyébe globálisan összekapcsolt adatbázisok lépnek. Az

összekapcsolt szótári adatbázisok közötti kommunikáció mesterséges

intelligenciák használatával valósul meg. A felhasználó egyre inkább személyre

szabott szótári tartalmat kap a felhasználási szokásait elemző szoftverek révén.

Irodalom Atkins, B. T. S. & Rundell M. (2008) The Oxford Guide to Practical Lexicography. New York:

Oxford University Press.

Dringó-Horváth I. (2011) Hogyan válasszunk elektronikus szótárat a nyelvtanuláshoz? In:

Iskolakultúra, 2011/6–7, 141–156.

http://epa.oszk.hu/00000/00011/00157/pdf/iskolakultura_2011_06-07_141-156.pdf

Fábián Zs. (szerk., 2017) Szótárírás a Kárpát-medencében. A magyar és a szomszédos országok

többségi nyelveinek kétnyelvű szótárai. Lexikográfiai füzetek 8. Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Fábián, Zs. (ed., 2011) Hungarian lexicography I. Bilingual dictionaries. Lexikográfiai füzetek 5.

Budapest: Akadémiai Kiadó.

Fábián, Zs. (ed., 2012) Hungarian lexicography II. Monolingual and special dictionaries.

Lexikográfiai füzetek 6. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Fábián, Zs. (szerk., 2009) Szótárírás és szótárírók. Lexikográfiai füzetek 4. Budapest: Akadémiai

Kiadó.

Gonda Zs. (2012) A nómenklatúráktól a wikiszótárig. A papíralapú és a digitális szótárak kontrasztív

elemzése. Filológia III/4 http://www.filologia.hu/kisebb-kozlemenyek/a-nomenklaturaktol-a-

wikiszotarig.-a-papiralapu-es-a-digitalis-szotarak-kontrasztiv-elemzese.html

Magay T. (szerk., 2004, 2011²) A magyar szótárirodalom bibliográfiája. Lexikográfiai füzetek 1.

Budapest: Akadémiai Kiadó.

Magay T. (szerk., 2006) Szótárak és használóik. Lexikográfiai füzetek 2. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Magay T. (szerk., 2007) Félmúlt és közeljövő. Lexikográfiai füzetek 3. Budapest: Akadémiai Kiadó.

POMÁZI GYÖNGYI

15

Országh L & Magay T. (2003) Angol–magyar nagyszótár. Budapest, Akadémiai Kiadó.

Magay T. & Országh L. (2012) Angol–magyar szótár. Budapest, Akadémiai Kiadó.

Muráth J. (ed., 2014) Hungarian lexicography III. LSP Lexicography. Lexikográfiai füzetek 7.

Budapest: Akadémiai Kiadó.

Országh L. (1962) A szótárírás elmélete és gyakorlata a magyar nyelv értelmező szótárában. In:

Nyelvtudományi Értekezések, 36. sz. Budapest: Akadémiai Kiadó; (1966) Szótártani tanulmányok.

Budapest: Tankönyvkiadó.

Országh L. (1981) Angol–magyar kéziszótár. Budapest: Akadémiai Kiadó.

Szenczi Molnár A. (1604; hasonmás kiadás, szerk. Kőszeghy P. 1990) Dictionarium

Latinoungaricum. Budapest: MTA Irodalomtudományi Intézete–Akadémiai Kiadó.

URL1: http://mnsz.nytud.hu/, http://clara.nytud.hu/mnsz2-dev/

URL2: http://www.elexicography.eu/events/european-survey-on-dictionary-use/

URL3: https://www.sketchengine.co.uk

Jegyzetek

1 2012. november 5-én a brit Macmillan Kiadó bejelentette, hogy 2013-tól nem ad ki többé

nyomtatott szótárat. Az európai lexikográfus szakmai szervezet, az Euralex levelezőlistáján a

nyelvészek, lexikográfusok legtöbbje szomorúan vette tudomásul a hírt. Adam Kilgariff

azonban örömmel fogadta: “A day of liberation for the straitjacket of print!”

https://www.freelists.org/post/euralex/DSNA-RE-End-of-print-dictionaries-at-Macmillan;

http://www.macmillandictionaryblog.com/bye-print-dictionary

2 „Nincs média tovább, hanem bejáratok vannak az univerzumba” – Interjú Horváth Ivánnal.

http://www.mediatortenet.hu/2016/03/21/horvathivan/