tdk dolgozat · tdk dolgozat molnár zoltán ba 2011 . magyarorszÁg És a bric orszÁgok kÖzÖtti...

TDK DOLGOZAT

Molnár Zoltán

BA

2011

MAGYARORSZÁG ÉS A BRIC ORSZÁGOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI

KAPCSOLATOK ELEMZÉSE

HUNGARY AND THE ECONOMIC RELATIONS ANALYSIS

BETWEEN THE BRIC COUNTRIES

Kézirat lezárása: 2011. november 10.

http://www.google.hu/search?hl=hu&client=firefox-a&hs=1JV&rls=org.mozilla:hu:official&sa=X&ei=tV6RTp39I-ik4AT16aisAQ&ved=0CBgQvwUoAQ&q=magyarorsz%C3%A1g+%C3%A9s+a+Bric+orsz%C3%A1gok+k%C3%B6z%C3%B6tti+gazdas%C3%A1gi+kapcsolat&spell=1


Molnár Zoltán

Magyarország és a BRIC országok közötti gazdasági kapcsolatok elemzése

Mindig is nagy érdeklődéssel figyeltem, Brazília, Oroszország, India és persze

Kína, hogyan és miként tudnak felzárkózni az USA által diktált tempóhoz, hiszen az

elmúlt évtizedben produkált teljesítményük méltán kiérdemelte a többi nagyhatalom

elismerését.

Fontos ugyanis tisztában lennünk azzal, hogy ezen országok a világ területének 25,

népességének 40 százalékával illetve becslések szerint 15 milliárd dollár GDP-vel ( PPP )

rendelkeznek. Fontosságukat mi sem bizonyítja jobban, hogy az 1975 óta létező G7/G8 (

Oroszország 1998-ban csatlakozott ) helyett megszületett 2009 szeptemberében a G20,

mely természetesen magába foglalja a fent megnevezett maradék három országokat is.

Az említett országok mindegyike egy-egy külön dolgozatot érdemelne, de mégis

úgy gondolom így együtt, összehasonlítva őket tudjuk meg valójában mekkora hatalmat

is képviselnek ezen államok és hogy milyen változásokon mentek keresztül hazánk

gazdasági kapcsolatai (export - import karakterisztikája) a velük folytatott

kereskedelemből kifolyólag. Természetesen a legfontosabb változás 2004 május 1-én

következett be, mikor is Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjává vált, így

hazánknak át kellett vennie az Unió által életbe léptetett kereskedelmi jellegű

megállapodásokat.


Hungary and the economic relations analysis between the BRIC countries

I always watched with great interest, Brazil, Russia, India and China, of course,

what and how they can catch up with the pace dictated by the U.S. since the last decade

produced a performance worthy of the other superpower deserved recognition.

Since it is important to be aware that these countries are the world's area 25, or 40

percent of the population of an estimated $ 15 billion in GDP (PPP) are provided.

Nothing better demonstrates their importance to the G7/G8 has existed since 1975 (Russia

joined in 1998) was born in September 2009 instead of the G20, which of course includes

the above-mentioned other three countries.

In these countries, each a separate paper deserves, but I think all together, by

comparing them know it is actually much power can represent these states and what

changes they went through our country economic relations (export - import

characteristics) in their trade with reason. Of course, the most important change on May

1, 2004 occurred, when the European Union, Hungary became a full member, so that our

country has been obliged by the Union entered into commercial agreements.

Tartalomjegyzék

I. BEVEZETÉS 1

I.1. Témaválasztásom indoklása 1

II. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 2

II.1. BRIC országokról általánosan 2

II.1.1. Az együttműködés 2

II.1.2. Bilaterális kapcsolatok a BRIC országok között 3

II.2. Magyarország általános helyzete 6

II.2.1. Helyünk a világgazdaságban 8

III. GAZDASÁGI KAPCSOLATAINK A BRIC

TAGOKKAL 10

III.1. Brazília 11

III.1.1. Történelem 12

III.1.2. Gazdasági helyzet 14

III.1.3. Magyar - brazil kapcsolatok 13

III.1.4. Gazdasági együttműködés 15

III.1.5. Tőkekapcsolatok 17

III.1.6. Kulturális kapcsolataink 18

III.2. Oroszország 20



III.2.3. Magyar - orosz kapcsolatok 23




III.3. India 29



III.3.3. Magyar - indiai kapcsolatok 34

III.3.4. Gazdasági együttműködés és tőkekapcsolatok 34


III.4. Kína 39



III.4.3. Magyar - kínai kapcsolatok 43




IV. ÖSSZEGZÉS 47

V. IRODALOMJEGYZÉK 49

V.1. Internet portálok 51

V.2. Táblázatok / Diagramok 51

1

I. BEVEZETÉS

I.1.Témaválasztásom indoklása

Mindig is nagy érdeklődéssel figyeltem, Brazília, Oroszország, India és persze

Kína, hogyan és miként tudnak felzárkózni az USA által diktált tempóhoz, hiszen az

elmúlt évtizedben produkált teljesítményük méltán kiérdemelte a többi nagyhatalom

elismerését.

Fontos ugyanis tisztában lennünk azzal, hogy ezen országok a Világ területének 25,

népességének 40 százalékával illetve becslések szerint 15 milliárd dollár GDP-vel ( PPP )

rendelkeznek. Fontosságukat mi sem bizonyítja jobban, hogy az 1975 óta létező G7/G8 (

Oroszország 1998-ban csatlakozott ) helyett megszületett 2009 szeptemberében a G20,

mely természetesen magába foglalja a fent megnevezett maradék három országot is.

Az említett országok mindegyike egy-egy külön dolgozatot érdemelne, de mégis

úgy gondolom így együtt, összehasonlítva őket tudjuk meg valójában mekkora hatalmat is

képviselnek ezen államok és hogy milyen változásokon mentek keresztül hazánk

gazdasági kapcsolatai a velük folytatott kereskedelemből kifolyólag. Természetesen a

legfontosabb változás 2004 május 1-én következett be, mikor is Magyarország az Európai

Unió teljes jogú tagjává vált, így hazánknak át kellett vennie az Unió által életbe léptetett

kereskedelmi jellegű megállapodásokat.

Dolgozatom írása közben törekedtem arra, hogy a legfrissebb adatok szerepeljenek,

valamint, hogy hasonló témájú fejezetek szerkezete is megegyezzen.

2

II. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

II.1. BRIC országokról általánosan:

A Szovjetunió összeomlása, a hidegháború vége óta a nemzetközi rendszer jelentős

változásokon ment keresztül. A 90-es évekre eltűnt az addigi bipoláris világrend, a két

szuperhatalom által uralt nemzetközi tér egyensúlya és viszonylagos stabilitása megszűnt.

A Szovjetunió szétesése után közvetlenül egy unipoláris, az Amerikai Egyesült Államok

által uralt világrend köszöntött be, melyben a hidegháború győztesének katonai, gazdasági,

politikai hatalmát a senki és semmi nem kérdőjelezte meg. Ez az állapot azonban nem

bizonyult hosszú távon fenntarthatónak; a 21. század fordulójára több állam is felzárkózni

látszott.

Mára a nemzetközi rendszer hatalmi struktúrájára leginkább a multipolaritás a

jellemző, a nemzetközi közösségben több olyan állami szereplő is van, mely regionális

vagy akár azon is túlterjeszkedő nagyhatalomként nem csak játékosa, de alakítója,

irányítója is az államok rendszerének. Ezek az országok, ha még nem is zárkóztak fel

teljesen az Egyesült Államok mellé – hiszen katonai és gazdasági adatok alapján is még

most is az USA az első –, mindenképpen „a sarkában vannak”.

Az Európai Unió mára meghatározó szereplővé vált, a legnagyobb GDP-vel

rendelkező terület, a legnagyobb export-import hatalom. Japán a 20. század végén

zárkózott fel, és ha jelen pillanatban nem is annyira domináns, nem hagyható ki a

nagyhatalmak sorából. Legérdekesebb helyzetben azonban az államok közösségének új,

gyorsan fejlődő szereplői vannak: Brazília, Oroszország, India és Kína és az újabban

megemlítendő Dél-Afrika.1

II.1.1. Az együttműködés formalizálódása:

A BRIC mozaikszót Brazília, Oroszország, India és Kína angol neveinek

kezdőbetűiből rakta össze a Goldman Sachs bankcsoport egyik közgazdásza, Jim O'Neill.

1 Bernáth Eszter - A 21. század feltörekvő hatalmai: a BRIC-országok - Értekezés, International questions 2011

3

A betűszót 2001-ben használta először, mikor elemzésében felhívta a figyelmet a négy

feltörekvő ország rohamos gazdasági fejlődésére.

A BRIC-országok együttműködése - többek szerint a válság hatására -

realizálódott; a négy ország külügyminiszterei 2009. június 16-án megtartották első

hivatalos csúcstalálkozójukat Jekatyerinburgban. 2010. április 16-án Brazíliavárosban sor

került a második hivatalos csúcstalálkozóra. A létrehozott politikai szervezethez 2010

decemberében csatlakozott a Dél-Afrikai Köztársaság, így a 2011. április 14-én Kínában,

Sanyaban (Szanja) összehívott csúcstalálkozón a vezetők már az Jacob Zuma elnökkel

együtt ültek tárgyalóasztalhoz. A BRIC-ek mintegy végső, szinte utópikus célként egy

demokratikusabb, multipoláris, nemzetközi jogon, egyenlőségen, kölcsönös tiszteleten és

együttműködésen alapuló nemzetközi közösség elérését jelölték meg.2

A résztvevő országok minden csúcstalálkozó végén kiadtak egy-egy politikai

nyilatkozatot, melyben meghatározták az együttműködés fő kereteit, az aktuális célokat,

reflektáltak az esetleges problémákra. Mivel ez egy informális együttműködés, a

dokumentumok pedig csupán nyilatkozatok, fontos hangsúlyozni, hogy kötelező jogi

erővel nem bírnak.

II.1.2. Bilaterális kapcsolatok a BRIC - országok között

A multilaterális kooperáción túl a bilaterális kapcsolatokban is jól megfigyelhető a

BRIC - országok egyre fokozódó, főleg gazdasági együttműködése.

Ha csak az eredeti BRIC - országokat nézzük (a Dél-Afrikai Köztársasággal utoljára

foglalkoznék, hiszen csak nemrég csatlakozott a csoportosuláshoz), akkor egyértelmű,

hogy földrajzi közelségük miatt a BRIC - ek több szállal kapcsolódhatnak egymáshoz,

ezért közelítenék először Brazília felől a kérdéshez. Annak ellenére, hogy különböző

kontinensen fekszenek, a Kína-Brazília közti kereskedelmi forgalom az elmúlt évtizedben

20-szorosára nőtt, ezzel Kína Brazília legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált

megelőzve az Amerikai Egyesült Államokat. A két ország vezetői nemrég közleményt

adtak ki a fokozott kereskedelmi és beruházási együttműködésről.3 Ez az együttműködés

mindkét félnek előnyös, hiszen Kína számára viszonylag olcsó nyersanyagforrást és

piacot jelent (pláne az új kőolaj-lelőhelyek miatt), Brazília pedig diverzifikálni tudja

2 Joint statement of the BRIC countries’ leaders. Russia, 16 June 2009.

3 Új szintre emelnék a kínai–brazil viszonyt. 2011. http://www.mno.hu/portal/777405

4

kapcsolatait, profitál a külföldi beruházásokból és tényleges regionális hatalomként ki tud

lépni kicsit az Egyesült Államok árnyékából.4 Ugyanakkor a viszony konfliktusokkal

terhelt is; a brazilok ugyanis az Egyesült Államokkal karöltve nemrég kezdtek el

tiltakozni a jüan folyamatos alulértékelése ellen, illetve követelték, hogy fogják vissza az

olcsó importot és túlzott befektetéseket, mert annak mértéke már súlyosan károsítják a

brazil gazdaságot.

Kína mellett India is egyre inkább jelen van a latin-amerikai országban. 2006-ban

Singh volt az az indiai miniszterelnök, aki 38 év után először látogatott el Brazíliába.

Ezután a BRIC keretein belüli együttműködés mélyítette a partneri kapcsolatokat, majd

2010-ben Lula da Silva elnök és Singh miniszterelnök megújították a két ország közti

stratégiai szövetséget. Ez a „dél diplomácia” a Lula - rezsim sajátja volt, az elnök szerette

volna mélyíteni a hasonló gazdasági helyzetben lévő országokkal ápolt kapcsolatokat.5

Ezt a politikát folytatja a 2010-ben megválasztott Dilma Rousseff elnök asszony is. (

chief of staff – vezérkari főnök? ) Az indiai befektetők főleg a brazil energia- és IT-

szektorra, valamint a gyógyszeriparra koncentrálnak, míg a brazil mezőgazdasági

termékekre Indiában egyre nagyobb a kereslet.6

Brazília és Oroszország között főleg a katonai és technológiai területen folytatott

együttműködés, illetve a kereskedelmi kapcsolatok növekedése figyelhető meg. A két

ország között stratégiai partnerségi viszony van 2005 óta, de már 2003 óta szorosan

együttműködnek többek között az űrtechnológia és a nukleáris fejlesztés területén. 2002–

2008 között a két ország közti kereskedelem ötszörösére nőtt.

Az ázsiai BRIC - országok együttműködése földrajzi elhelyezkedésüknek

köszönhetően sokkal kiterjedtebb. A három ország között stratégiai partnerségi viszony

van. Jellemző a kereskedelmi kapcsolatok fejlődése, a kínai-indiai kereskedelem mértéke

2000 óta folyamatosan, jelentősen növekszik ( 30% körül ).7 A viszonyt természetesen

pont a földrajzi közelség miatt érdekellentétek és történelmi konfliktusok is terhelik. A

kínai-orosz határproblémákat 2004-ben rendezték, ám a kínaiak egyre nagyobb számban

4 Lehoczki Bernadett: Latin-Amerika és Kína: a kapcsolatok új rendszere? PhD. Értekezés, Budapesti

Corvinus Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok Multidiszciplináris Doktori Iskola, Budapest, 2008. 5 Brazil's trade diplomacy. Looking south, north or both? 2004.

http://www.economist.com/node/2409653 6 Oliver Stuenkel: The Case for Stronger Brazil-India Relations. http://ebookbrowse.com/stuenkel-2011-

india-brazil-relations-ifaj-pdf-d50616170 7 India China Economy, Indo-china trade relation. Economy Watch.

http://www.economywatch.com/world_economy/china/indo-china-trade-relations.html

5

történő betelepülése Szibéria területére később még komoly konfliktusforrás lehet. ( Ma

több mint 3 millió kínai a területen. ) Ugyan 2004-ben megszületett a „Kínai-indiai

kapcsolat elvéről és teljes együttműködéséről szóló nyilatkozat”, a kínai-indiai viszonyra

még mindig rányomja bélyegét a több évtizedes határvita.8 Ezen kívül mindkét országnak

hatalmas az energiaigénye, így versengenek az energiapiacon.

Minden konfliktus ellenére gyümölcsöző a háromoldalú együttműködés a térségben.

Ez megfigyelhető az információs technológia terén ( India a szoftver-, Kína a

hardvergyártó, az oroszok pedig tudományos kutatással segíti az együttműködést )9,

illetve a nukleáris és energetikai együttműködés is igen előrehaladott. Oroszország egyre

nagyobb hangsúlyt fektet az Ázsiába irányuló kőolaj- és földgázexportra, 2011. január 1-

jén pedig megindult a kőolajszállítás a két országot közvetlenül összekötő első

vezetéken.10

A nyugati világ figyelmére érdemes kooperáció a Sanghaji Együttműködés

Szervezete, melynek alapító tagállamai Kína, Oroszország, Kazahsztán, Kirgizisztán,

Tádzsikisztán és Üzbegisztán, a megfigyelő státusszal rendelkező országok pedig India,

Irán, Mongólia és Pakisztán. A 2001-ben alapított szervezet elsődleges célja a tagállamok

határainak demilitarizálása volt, majd célként határozták meg a terrorizmus, a

szeparatizmus és az extremizmus elleni harcot.11

A SESZ elvileg nem irányul harmadik

hatalom ellen, de érdekes, hogy az alapító államok már az aláírással kiadtak egy

nyilatkozatot, melyben felszólították az Amerikai Egyesült Államokat, hogy ürítse ki a

területükön lévő, korábban az afganisztáni terrorellenes akciókhoz átengedett katonai

bázisokat. Az ázsiai országok tehát egyértelműen csökkenteni szeretnék a régióban az

amerikai befolyást. 2007-ben még egy közös katonai gyakorlatot is meghirdettek ( Béke

Misszió ). Hivatalosan ez csupán egy politikai-gazdasági együttműködési szervezet,

távolabbi célként azonban egy gazdasági integráció létrehozása is felmerült a tagokban.12

8 Zhu Ruichen: A Kínai Népköztársaság jelenlegi biztonsági helyzete és biztonyágpolitikája.

http://www.zmne.hu/tanszekek/vegyi/docs/fiatkut/pdf/Zhu_05_02.pdf 9 Csicsmann László: Az indiai külpolitika útkeresése a poszt-bipoláris korszakban. In:Rada Péter: Új

világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utána világban. Grotius Könyvtár Corvinus Külügy i és Kulturális Egyesület Ifjú Közgazdászok Közhasznú Egyesülete, Budapest, 2007. 10

MTI: Beindult az első orosz-kínai olajvezeték. 2011. http://hvg.hu/gazdasag/20110102_beindult_orosz_kinai_olajvezetek 11

Dobolyi Alexandra: Egy új világpolitikai igazodási pont: a Sanghaji Együttműködés Szervezete. http://www.dobolyi.hu/userfiles/image/sanghaji_egyuttmukodesi_szervezet.pdf 12

Moszkva-Kína tengely a közép-ázsiai befolyásért. 2007. http://kitekinto.hu/europa/2007/08/17/moszkva-kina_tengely_a_kozep-azsiai_befolyasert

6

A legaktuálisabb kérdés, hogy a Dél-Afrikai Köztársaság hogyan került bele ebbe az

együttműködésbe. Hangsúlyoznunk kell, hogy ugyan a Goldman Sachs által készített

egyes tanulmányok foglalkoztak az afrikai országgal, mint fontos fejlődő gazdasággal,

esetleges csatlakozásáról a BRIC - hez még elméleti szinten sem esett szó – nem

véletlenül.13

Dél-Afrika láthatólag kilóg a sorból, gazdasága alig egynegyedét teszi ki az

oroszországinak, és kicsit nagyobb, mint Kína hatodik leggazdagabb tartományáé.

Területét és lakosságát tekintve sem vetekedhet a másik négy országgal, éves növekedése

pedig körülbelül 3%-os. A köztársaság azonban még így is a kontinens legnagyobb

gazdasága és a BRIC - ek egyik legjelentősebb gazdasági partnere a térségben. ( Kína

Dél-Afrika legnagyobb kereskedelmi partnere, míg a köztársaság Kína legnagyobb

kereskedelmi partnere a fekete kontinensen: a kétoldalú forgalom 2010-re éves

összehasonlításban 60 százalékkal emelkedett. )14

A Dél-Afrikai Köztársaság résztvevője

továbbá a 2003-ban elindított háromoldalú együttműködésnek, az IBSA ( India-Brazil-

South Africa ) Dialogue Forumnak, mely egy együttműködési kerete a három

középhatalomnak – ahogy önmagukat deklarálták.15

Az országnak ezen felül stratégiai

jelentősége is lehet, kaput jelenthet az egész kontinenshez és jelentős

nyersanyagforrásokkal rendelkezik ( arany, gyémánt, platina ). A most megkötött

politikai kötelékkel a BRIC - ek növelte jelenlétüket és befolyásukat a térségben. Dél-

Afrika természetesen örömmel fogadta a kínai felkérést. Zuma elnök hangsúlyozta, az

afrikai ország történelmi lehetőségként tekint erre az együttműködésre, mely hatalmas

lehetőséget jelent Dél-Afrikán keresztül az egész kontinens számára.16

II.2. Magyarország általános helyzete

„Magyarország közepesen fejlett, ipari-agrárjellegű, külgazdaság-érzékeny ország.

Nyersanyagokban és energiahordozókban szegény, területén kőolaj-, földgáz-, bauxit-,

szén-, kaolin-, zeolit-, perlit-, bentonit-, illetve építőipari andezit, riolit, tufa,

mészkőbányászat folyik, de jelentős behozatalra szorul a nyersanyagokból.

13

South Africa gains entry to Bric club. 2011. http://www.guardian.co.uk/world/2011/apr/19/south-africa-joins-bric-club 14

A CIA hivatalos országismertetője – Dél-Afrikai Köztársaság. https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/sf.html 15

http://www.ibsa-trilateral.org/ 16

New era as South Africa joins the BRICS. 2011. http://www.southafrica.info/global/brics/brics-080411.htm

7

Az ipar jelentős ágazata a munkaigényes ágakat magába foglaló gépipar, az

exportban fontos szerepet foglalnak el a gépek és a szállítóeszközök, illetve a feldolgozott

termékek. A éghajlati és talajadottságok kedvezőek a mezőgazdaság számára. A

növénytermesztés és az állattenyésztés ( sertés, szarvasmarha, ló, juh, baromfi ) azonos

arányban részesül a mezőgazdasági termelés szerkezetében. Fő terményei: búza, kukorica,

burgonya, cukorrépa, napraforgó, sörárpa, dohány, kender, len, hagyma, fűszerpaprika,

gyümölcs, szőlő. A történelmi borvidékek borai fontos exportcikkek.”17

Tavaly Magyarország bruttó hazai termékének ( GDP ) értéke folyó áron 21 785

milliárd forint volt, egy főre vetítve 2 160 000 forint. A GDP 2005 negyedik negyedévében

4,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva; az év egészében a

gazdasági növekedés mértéke 4,1 százalék volt. A naptári hatást figyelembe véve 4,3

százalék volt 2005-ben a GDP-növekedés. A negyedik negyedévben a gazdasági

növekedést termelési oldalról az árutermelő ágazatok közül a feldolgozóipar és az

építőipar, a szolgáltatások közül a pénzügyi tevékenység, a szállítás, a raktározás, a posta

és a távközlés teljesítménynövekedése húzta

Egy főre jutó bruttó hazai termék adatai (GDP – euró/fő, 2002–2008)

[ Diagram 1.]

[ Forrás: http://www.polgariszemle.hu ]

17

www.magyarország.hu

0

1000

2000

3000

4000

5000

6000

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

8

II.2.1. Helyünk a világgazdaságban

A nemzetgazdaság fejlődése lehetetlen a nemzetközi kapcsolatok, a nemzetközi

munkamegosztásban való részvétel nélkül, mivel a világ országai sok szállal kötődnek

egymáshoz egy rendszert alkotnak. A külgazdaságra érzékeny országok számára mint

Magyarország, nagyon fontosak a külső feltételek, a világgazdaság helyzete.

Az 1990-es rendszerváltással gazdasági változás is végbement az országban.

Magyarország, mint kis és nyitott gazdaságú ország, gazdaságpolitikája számára fontos lett

a világgazdasági változások alakulása.

A világgazdasági helyzet, a magyar gazdaságpolitikai érdekek és törekvések,

valamint a közelgő európai uniós tagság támasztotta követelmények határozások meg a

külgazdaság-politikának irányvonalát. Ilyenek a középtávú gazdasági stratégiában

meghatározott makrogazdasági célok, az EU-tagságig terjedő időszak feladatai a

gazdaságdiplomáciában, a kereskedelem-fejlesztésben és a közvetlen külföldi beruházások

ösztönzése.

A magyar gazdaság tartós és nemzetközi összehasonlításban is magas növekedési

ütemű pályán halad, melyek elsődleges forrása a kivitel. Ezért a gazdaságdiplomáciai

tevékenység legfontosabb célja és feladata az árul és szolgáltatások kivitelének további

gyors ütemű növekedése, a kivitel előtt álló akadályok lebontása

A magyar export majd’ háromnegyede az EU országaiba kerül, így a cél a

jelenleginél egyenletesebb megoszlás elérése, és az exportoknak a nemzetgazdasági

átlagnál magasabb ütemű bővítése a szomszédos államokba ( kiemelt a CEFTA-országokba

és a délkelet-európai térségbe ), Oroszországba, a tengerentúli fejlett országokba és a

Közel-Keletre. Magyarország külkereskedelmi fogalmának mintegy 85%-át

szabadkereskedelmi partnereivel bonyolítja: az ipari termékeket vámmentesen és

adminisztratív korlátozások nélkül jutnak a piacokra és az agrárforgalom nagyobb része is

liberalizált. A kereskedelmi feltételek további könnyítését célozza meg Magyarország a

szabadkereskedelmi partnerekkel, és újabb egyezmények létrehozásával is számol. Hazánk

tevékeny részt kíván vállalni a WTO miniszteri értekezletén elhangzott átfogó tárgyalási

9

forduló munkájában, mert fontos érdeke fűződik az agrárkereskedelem és a

szolgáltatásforgalom további liberalizálásához.18

18

www.magyarország.hu

10

III. GAZDASÁGI KAPCSOLATAINK A BRIC

TAGOKKAL

11

III.1. Brazília

BRAZIL SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

( República Federativa do Brasil )

12

Brazília általános adatai

[ Táblázat 1.]

Hivatalos megnevezés Brazil Szövetségi Köztársaság

Államforma Szövetségi köztársaság

Főváros Brazíliaváros (portugálul: Brasília) – 1960 óta

Terület 8 511 965 (km2)

Népesség kb. 195,4 millió fő (2010 – becslés). A népességnövekedés:

1,008% (2007 – becslés).

Vallási megoszlás Római katolikus (kb. 75%), Protestáns, Zsidó

Hivatalos nyelv Portugál (+180 egyéb nyelv)

Államfő Dilma Rousseff

Kormányfő Lula da Silva

Hivatalos pénznem (kód) Brazil real ( BRL )

Jelentősebb városok Sao Paulo (18,9 millió fő), Rio de Janeiro (11,5 millió fő),

Salvador (3,3 millió fő).

Írni olvasni tudás 88,4%

[ Forrás: http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/BR/hu/Bilateralis/brazilia/ ]

III.1.1. Történelem

Brazília a világ ötödik legnagyobb és negyedik legnépesebb országa, az éles

ellentétek hazája. Miközben mintegy 18 millió lakosú Sao Paulo hatalmas ipari központtá

fejlődött, az Amazonas-medencében élő indiánok azért harcolnak, hogy a fenntarthassák

ősi életformájukat.

Portugália a XVI. században vonta ellenőrzése alá Brazília területét, s nagyszámú

afrikai rabszolgát telepített a part menti cukornádültetvényekre. A függetlenség 1822. évi

kikiáltását követően, amely drámai körülmények, de békés úton zajlott le, Brazília

gazdasága gyors fellendülésnek indult, s ez a folyamat az ismétlődő pénzügyi

nehézségek ellenére napjainkban is tart. A hatalmas bányavállalkozáshoz nagyarányú

kávétermesztés és jentős gyáripar társul. A fő exportcikkek: személygépkocsi,

számítógép, repülőgép és hadászati fegyverek. A kőolajban szűkölködő Brazília a világon

elsőként alkalmazott cukornádból nyert metilalkoholt üzemanyagként, ennek

gazdaságossága azonban kérdéses. Számos terv született a vízenergia hasznosítására –

http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/BR/hu/Bilateralis/brazilia/

13

például a hatalmas Itaipú – duzzasztómű felépítése a Paraná folyón. Az Amazonas-

medencében a múlt időben indult meg a bányászat, a fakitermelés és a szarvasmarha

tenyésztés.

Brazília Lakossága túlnyomó részben európai és afrikai eredetű. A különböző

népcsoportok tagjai szabadon házasodhatnak egymással, s az ország mentes az etnikai

feszültségektől.19

A gyors gazdasági fejlődés azonban óriási társadalmi egyenlőtlenségeket szül.

Hírhedtek a brazil nagyvárosokat övező nyomornegyedek. A országban hatalmas arányú

környezetrombolás folyik, különösen az Amazonas-medence esőerdei pusztulnak ijesztő

mértékben.

III.1.2. Gazdasági helyzete

A gazdaság 2002-es teljesítményét az elnökválasztás előtti időszak eseményei az

argentin válság következményei határozták meg. Csak az év utolsó két hónapjában

kezdett normalizálódni a gazdasági környezet. Elsősorban a nemzetközi pénzpiac által

felkorbácsolt bizalmatlansági válság erősen negatív hatásai miatt Brazília országkockázati

mutatója Számottevően megemelkedett, s az év végén sem tért vissza az eredeti értékre.

A nemzeti valuta 35%-al értékelődött le a Dollárhoz viszonyítva. A további

értéktelenedés megakadályozására és a spekulációs folyamatok megfékezésére a központi

bank több mint 10 milliárd dollárt fordított a tartalékaiból, s még a nyáron újabb hitelt (

30 Mrd USD ) igényelt az IMF-től, melynek folyósítása decemberben meg is kezdődött.

Rontotta a helyzetet, hogy a szigorú monetáris politikával féken tartott inflációs

folyamatok újra felerősödtek, amelyek letörésére a bankközi alapkamatot két lépésben

25%-ra emelték.

Az új kormány gazdaságpolitikai irányvonalának kijelölése és eddigi intézkedései

egyértelművé tették, hogy csupán a monetáris politika néhány részpillérének kiigazítása

várható, annak érdekében, hogy elő lehessen teremteni a választási kampányban

meghirdetett intézkedések ( a minimálbér emelése, a munkanélküliség csökkentése, a

szélsőséges szegénység radikális visszaszorítása, stb ) alapjait.

19

http://www.vilagvarosai.hu/del_amerika/brazilia

14

Fontos feladatok: a gazdaság élénkítése, külön adósság ( 229 Mrd USD )

csökkentése, a GDP közel 60%-ra rúgó államháztartási hiány mérséklése, a nemzeti

valuta leértékelődésének megállása, az infláció leszorítása, a közvetlen külföldi

tőkebefektetések ösztönzésére.

Az export ( 60 Mrd USD ) 4%-al nőtt annak ellenére, hogy több mint felével

csökkent a kivitel teljes külkereskedelmi forgalomban vezető szerepet játszó Argentínába.

A pozitív teljesítmény eléréséhez hozzájárult, hogy brazil külgazdasági diplomácia

erőfeszítéseinek eredményeként sikerült új és jelentős piacokat találni; kiemelkedően nőtt

az export Kínába, Mexikóba, Oroszországba, Indiába, Dél-Afrikába, Dél-Koreába és

Japánba. A kivitel felét intermedierek, negyedét fogyasztási cikkek tették ki; a szállítások

felén csaknem azonos arányban az USA és az EU osztozott.

III.1.3. A magyar-brazil kapcsolatok

A kapcsolat felvételére 1927-ben került sor, melyek 1942 és 1961 között szüneteltek.

A képviseleteket 1974. május 11-én emeltük nagyköveti szintre. Brazíliavárosban illetve

Budapesten nagykövetség működik. 1988. decemberében São Paulóban főkonzulátus

létesítettünk. 2009. november 27-ig São Paulóban főkonzulátus működött. Brazíliában

jelenleg hat tiszteletbeli konzul ( Rio de Janeiro, Belo Horizonte, Fortaleza, Salvador,

Curitiba, Porto Alegre ) működik.20

A Brazíliában élő, magukat magyaroknak vagy magyar származásúaknak vallók

száma becslések szerint 80-100 ezer fő. A brazíliai magyarság döntő többsége São

Paulóban és környékén, 8-10%-a Rio de Janeiroban és környékén lakik, a többi az ország

különböző részein elszórtan él. Az egyesültek, kulturális és vallási csoportosulások szintén

São Paulóban koncentrálódnak. Az idők folyamán magyarjaink 42 különböző szervezetbe

tömörültek, amelyből a mai napig 26 aktívan működik.

2001 óra a turisztikai céllal beutazó magyar állampolgárok vízum nélkül léphetnek

Brazília területére.

20


15

III.1.4. Gazdasági együttműködés

A kétoldalú árucsere-forgalomban hagyományos a magyar passzívum, amely a

leggazdaságosabban erről a piacról beszerezhető brazil termékek importálja miatt

keletkezik ( szója és származékai, kávé, dohány, narancslé, vasérc ) .

Főbb exporttermékeink: járműalkatrészek, gyógyszerek és gyógyszeralapanyagok,

didaktikus oktatási segédeszközök, szarvasmarha embrió, elektronikus alkatrészek, izzók.

Az árucsere forgalom adatai ( millió USD )

[ Táblázat 2.]

Exportunk Importunk Forgalom

2008 125,1 136,9 262

2009 105,5 112,1 217,6

[ Forrás: http://orszaginfo.itdhungary.com ]

A piacon hagyományos, állami üzletek lebonyolító ( Metrimpex, Medisor,

Agroinvest ) meghatározó súlyt képviselnek, évtizedek óta többéves kifutású

keretszerződések alapján szállítanak. A fenti cégek által megcélzott területek ( oktatás,

egészségügy, mezőgazdaság ) továbbra is központi helyi kormányok prioritását képezik,

fejlesztésükre jelentős volumenű állami pénzeket fordítanak. A bővülő magánpiaci

lehetőségeket kihasználva néhány magyar vállalat ( Taurus, Egis ), valamint a hazánkban

megtelepedett transznacionális cégek és külföldi érdekeltségek változó volumenben újabb

cikkekkel jelentek meg brazil piacon.

Termékforgalmunk szerkezete hagyományosan kedvező: mind kivitelünknél, mind

behozatalunknál a gépek és szállítóeszközök dominálnak, a második helyen a feldolgozott

termékek állnak. Fontosabb exportcikkeink: energiafejlesztő berendezés, általános

rendeltetésű ipari gép, irodagép, villamos gép, közúti járművek, gépek és szállítóeszközök

főegységei, műszerek, rádiótelefon, automatikus adatfeldolgozó gépalkatrész,

lemezlejátszó, magnetofon, videó alkatrész, gyógyszer, csapágyak, izzólámpa,

áramátalakító, vegyi anyagok. Behozatalunk legnagyobb tételei: gépi berendezések és

alkatrészeik, acéláruk, lábbelik, szója pellet és pogácsa, szulfátcellulóz, narancslé,

http://orszaginfo.itdhungary.com/

16

déligyümölcsök, kávé. A forgalom döntő része multinacionális vállalati csatornákon

keresztül bonyolódik.

2009-ben az előző évhez viszonyítva exportunk (105,5 M USD) 16 százalékkal

csökkent, a legnagyobb visszaesés a gépi berendezések vonalán (24 százalék) következett

be. 2009-ben az előző évhez viszonyítva importunk (112 M USD) 12 százalékkal

mérséklődött. Brazil statisztikai adatok szerint 2009-ben a kétoldalú kereskedelmi

forgalmunk közel 15%-kal, 234,6 M USD-re esett vissza. A Magyarországra irányuló

brazil export 11,9%-kal 86 M USD-re, míg a hazánkból származó brazil import 16%-kal,

148,6 M USD-re csökkent. A külkereskedelmi egyenleg így 62,6 milliós magyar többletet

mutat. Magyarország részesedése a teljes brazil exportban 0,06 %, az importban 0,12 %.

2006. május 5-én Magyarország és Brazília aláírta a gazdasági együttműködési

megállapodást (GEM), ami 2008 októberében lépett hatályba.

Kétoldalú kapcsolatainkat korábban jelentősen befolyásolta, hogy Brazília 2008

végéig nem ismerte el Magyarország piacgazdasági státuszát. A kétoldalú

államközi/hatósági kapcsolatok intézményesítése (GEM), a rendszeresen magas szintű

tárgyalások (pl. GVB ülés) elősegíthetik újabb magyar kiviteli lehetőségek és kooperációs

témák feltárását, valamint a brazil befektetéseket Magyarországon.

[ Diagram 2.]

[ Forrás: http://orszaginfo.itdhungary.com ]

18%

16; 14%

21; 19%

55; 49%

Magyar-brazil import 2009

Élelmiszer, ital, dohány

Nyersanyagok

Feldolgozott termékek

Gépek, gépi berendezések


17

III.1.5. Tőkekapcsolatok

A São Paulo-i ENCo néhány százezer USD-s beruházással működő vállalata ( Euro-

Zolcsák ) mellett 1994-ben az Ademco Participações cég Zala megyei birtokán 1 millió

USD-t invesztált és 600 hektáron mezőgazdasági termelést indított be, amelyet 2000

hektárra kíván felfuttatni. Brazíliában szerény tőkebefektetéssel Medicor ( Medicor do

Brasil – Rio de Janeiróban ) valamint a Metrimpex ( Metrinpex do Brasil –

Brazíliavárosban ) létesített vegyes vállalatot. Brazília jellegzetesen tőkeimportőr ország,

így részükről jelentőse mértékű tőkekihelyezés nem várható.

Céget alapított hazánkban ez egyik legnagyobb brazil magánvállalkozásnak számító

Votorantim csoport papíripari ágazata, képviseleti irodát nyitott a Comexport Trading. A

BG Market magyar borokat forgalmaz Brazíliába és textiltermékeket Magyarországon.

São Paulóban éve óta működik a LaserBit és a Grapshisoft műszaki és kereskedelmi

vállalkozása.

Magyarországon jelen vannak brazil multinacionális cégek leányvállalatai vagy

képviseleti irodái:

• Gerdau /vasipar/ - ( GTL Gerdau Hungária Vagyonkezelő Kft. és Blackshaw 1 Kft. )

• Petrobrás /petrolkémia/ - ( Pertobrás Hungary Kft. )

• Votorantim /commodities - szulfátpapír/ - ( VCP Overseas Holding Kft )

• Aracruz Celulose SA /cellulóz/ - ( Aracruz Trading Intl. Kereskedelmi és Szolgáltató

Kft. )

• JBS SA /marhahús/ - ( JBS Hungary Holding Kft. )

• Comexport Trading /külker. vegyi anyagok, műtrágyák/ - ( HUNINT Nemzetközi

Kereskedelmi Kft. )

• BG Market ( magyar borok brazíliai és brazil textíliák magyarországi forgalmazása )

• Sabo Ind. e Com./KAKO Hungary (autóalkatrészek).

A közelmúlt legfontosabb brazil beruházása Magyarországon a belga-brazil

érdekeltségű InBev cég Budapesten létesített pénzügyi-számviteli központja. A világ

egyik vezető sörfőzdéje új központjának célja a pénzügyi adminisztrációs folyamatok

18

hatékonyabbá tétele. Brazíliát befektetés ösztönzési szempontból fontos célországnak

tartjuk.

Fontosabb gazdasági egyezmények:

• Műszaki-tudományos együttműködési megállapodás ( 1986 )

• Egyezmény a kettős adóztatás elkerülésére ( 1986 )

• Együttműködési megállapodás az ITDH és az APEX Brasil között ( 2004 )

• Gazdasági együttműködési megállapodás ( 2006 )

• Az 1986-ban kötött Magyar - Brazil Műszaki - Tudományos Együttműködési

Megállapodás megújítása, egy korszerű tartalommal bíró TéT - egyezmény előkészítése

folyamatban van.

2011. május 3-7. között Becsey Zsolt NGM külgazdasági államtitkár személyében

húsz év után először látogatott magas rangú tisztviselő gazdasági témájú konzultáció

céljával a térségbe ( Brazíliába, Argentínába és Uruguayba ). Magyarország a jövőben

nagyobb figyelmet kíván szentelni Latin-Amerikának, illetve általában véve is a világ

feltörekvő térségeinek. Brazília nemcsak méretei és erősödő globális pozíciói miatt fontos

számunkra, hanem azért is, mert gazdasági sikerét egy hasonló megfontolások mentén

kialakított konszolidációs politika alapozta meg, mint amelyet gazdaságpolitikánk

átalakítása terén a magyar kormány jelenleg követ.

Az első brazil-magyar GVB ( gazdasági vegyes bizottság ) ülésére a tervek szerint

Brazíliában, 2011. október-novemberében fog sor kerülni.

III.1.6. Kulturális kapcsolataink

A magyar-brazil kulturális egyezmény 1996-ban lépett hatályba. A kulturális

munkaterv aláírására eddig nem került sor. munkaterv hiányában impresszáriós és egyéni

alapon, egyetemi kezdeményezés alapján alakultak a kapcsolatok.

Az ELTE-n 1981 óta folyik a brazíliai portugál nyelv oktatása. 2002. decemberében

brazil lektor kezdte meg tevékenységét az ELTE Portugál Tanszékén.

19

A szorosabb egyetemközi kapcsolatokat azonban pénzügyi gondok akadályozzák,

viszont a középiskolai diákok egyre növekvő létszámban vesznek részt diákcsere-

programokban. Könyvkiadási együttműködésünk brazíliai művek kiadására szorítkozik,

bár ellenpéldaként említhető, hogy a ” Pál utcai fiúk” kötelező iskolai olvasmány Rio de

Janeiro államban. A brazil kulturális életben több magyar szerzett maradandó érdemeket,

így például a már említett ifjúsági regényt portugálra fordító Rónay Pál, Hamza Ákos

filmrendező, festő- és szobrászművész, vagy az indián nyelvek és civilizációk kutatója,

1994- óta rendszeresen Magyar Kulturális Hét kerül megrendezésre São Paulóban. Az

1997. évi Porto Alegri-i Nemzetözi Könyvkiállításon hazánk önálló pavilonnal szerepelt.21

2000-ben a kettős évforduló – Brazíliai felfedezésének 500. évfordulójára, illetve a

Magyar Millennium – alkalmából október 23-hoz igazítva braziliavárosi nagykövetségünk

több helyszínen ( Brazíliavárosban, Salvadorban, São Paulóban, és Porto Alegrében )

nagysikerű Magyar kulturális Napokat rendezett.

São Paulóban működik a magyar bencés rendi szerzetesek által alapított Szent

Gellért Apátság, melynek könyvtárában és levéltárában jelentős magyar vonatkozású

archívum található.

1992 augusztusában São Paulo-i Városi Törvényhozás törvénybe iktatta és a város

hivatalos naptárába is felvette október 23-át, mint ”Magyarország napját”, amelyet minden

évben megünnepelnek, porto Alegre önkormányzata 1995-ben tett hasonló gesztust. 1996-

ban São Paulo város Törvényhozása jóvoltából Vila Marina nevű kerületben lévő egyik tér

a ” Magyar Nép Tere” elnevezést kapta, amelyben a magyar kolónia millecentenáriumi

domborművet állított fel.

21


20

III.2. Oroszország

OROSZORSZÁGI FÖDERÁCIÓ

( Российская Федерация )

21

Oroszország általános adatai

[ Táblázat 3.]

Hivatalos megnevezés Oroszországi Föderáció


Főváros Moszkva (10,4 millió fő)

Terület 17.075.200 (km2)

Népesség 141,8 millió fő (2010. dec. 1.)

Vallási megoszlás orosz ortodox (55%), muzulmán (18%), protestáns (10%),

katolikus (7%), zsidó (5%), egyéb (5%)

Hivatalos nyelv Orosz (+ 27 egyéb nyelv)

Államfő Dmitrij Anatoljevics Medvegyev

Kormányfő Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin

Hivatalos pénznem (kód) Rubel (RUB)

Jelentősebb városok Szentpétervár, Novoszibirszk, Jekatyerinburg, Nyizsnyij

Novgorod, Szamara, Omszk, Kazány, Cseljabinszk, Rosztov,

Ufa, Perm, Volgográd

Írni olvasni tudás 99,4%

[ Forrás: http://www.hita.hu/Content.aspx?ContentID=b684f082-e3c3-4a66-9776-9bc47a0c1bfb ]


Oroszország Kelet-Európa és Észak-Ázsia legjelentősebb állama, 17 075 200 km²-

es területével a világ legnagyobb országa. Összterülete Európa területének több, mint

másfélszerese, európai része a kontinens mintegy 40 %-át teszi ki.

Oroszország nagyhatalmi ambíciói a történelem során sokszor meghaladták a

gazdasági teljesítményének fejletségi szintjét. Az ipari fejlődés a nyugat-európai

országoknál jóval később indult el és lassabban is bontakozott ki. A lakosság gyenge

vásárló ereje gátolta a piac bővülését, a mezőgazdasági termelés színvonala pedig az ipari

fejlődést.

http://www.hita.hu/Content.aspx?ContentID=b684f082-e3c3-4a66-9776-9bc47a0c1bfb

http://wikitravel.org/hu/Kelet-Eur%C3%B3pa

http://wikitravel.org/wiki/hu/index.php?title=%C3%89szak-%C3%81zsia&action=edit

http://wikitravel.org/hu/Eur%C3%B3pa

22

A szocializmus kiépítése során az ipar fejlesztés volt az elsődleges, ennek

érdekében szükségessé vált a nagyüzemi mezőgazdaság megteremtése is mely azonban

felülről irányított határidők kiszabása, erőszakos eszközök alkalmazása révén éhínséget

okozó termelési visszaesést eredményezett.22


Oroszország gazdasági helyzetének alakulását 2009-ben nagymértékben

befolyásolták a pénzügyi-gazdasági világválság hatásai. A külgazdasági feltételek hirtelen

romlása, az export visszaesése, a tőkekiáramlás, a banki hitelezések befagyasztása, a

befektetési aktivitás csökkenéséhez és főként az első félévben az ipar visszaeséséhez

vezettek. A GDP visszaesése nagymértékben a befektetői keresletnek a világgazdasági

válság okozta csökkenésével vonható párhuzamba.

Az ipari termelés 10,8%-kal csökkent, ezen belül is elsősorban a feldolgozóipari

termelés esett vissza (-16%). Az árak növekedése 2008-hoz képest lassult, elsősorban a

válság következtében csökkenő belső kereslet hatására. 2009-ben a munkanélküliek

száma 1,5 millió fővel, 6,3 millió főre nőtt, ami a munkaképes lakosság8,4%-a.

Az orosz Pénzügyminisztérium számítása szerint a szövetségi költségvetés hiánya

2009-ben 2 326,1 Mrd rubelt tett ki ( a GDP 6%-a ), szemben az előző éveket jellemző

szufficites költségvetéssel. A pénzügyminiszter bejelentése szerint várhatóan 2013-ig tart

majd az az átmeneti időszak, ameddig a költségvetési hiány meghaladja a költségvetési

törvényben lefektetett maximális 1%-ot.

2010. január 1-jén Oroszország valutatartalékai 439 Mrd dollárt tettek ki ( 2,8%-os

növekedés ). Az Orosz Központi Bank 2009. II. és IV. negyedévi jelentős valutavásárlásai

következtében összességében a valuta intervenció pozitív szaldóval zárult. A

valutatartalékok 21 havi orosz import fedezetét biztosították – a 2008. évi 14 hónappal

szemben.

22

Krajó, Rudl, Szónokyné * 2001 +

23

Az orosz kormányzat legfontosabb válságkezelő intézkedései 2009-ben:

1. Állami támogatás a bankok likviditásának erősítésére, 2009 tavasza óta a

reálágazat hitelezésére koncentrálva.

2. A gazdaság reálszektorának támogatása állami garanciákkal, kedvezményes

hitelekkel, az adó hátralékaik átstrukturálásával, állami megrendelésekkel,

vámkönnyítésekkel.

3. A kormány március 19-én jóváhagyta a 2009-es válságköltségvetést, valamint a

válságkezelő cselekvési tervet, melyet hét kiemelt feladat mentén alakítottak ki: a

társadalom támogatására tett intézkedések (szociális támogatások) teljesítése; ipari

és technológiai potenciál, belső kereslet növelése; hosszú távú modernizációs

tervek (innovációs fejlesztések); a vállalatokat érintő adminisztrációs korlátok

csökkentése (ideértve a korrupció elleni harc, a KKV-k támogatása); erőteljes

nemzeti pénzügyi rendszer; a kormány és a Központi Bank felelős

makrogazdasági politikája.

Az orosz elnök 2009. novemberi éves üzenetében az állami szektor modernizálását,

a tudomány szerepének növelését, a befektetési környezet modernizálását, illetve az

innováció ösztönzését határozta meg a jövő fő feladatainak.

A válságkezelő intézkedések mellett a gazdaság elmaradott struktúrája megmaradt. A

gazdaság modernizációja, illetve az energiahordozóktól való függőség csökkentése

továbbra is kiemelt feladat maradt.23

III.2.3. A magyar-orosz kapcsolatok

Magyarország és a Szovjetunió 1934-ben vette fel a diplomáciai kapcsolatokat. A

kapcsolatok a II. Világháború időszakában, 1941-ben megszakadtak, felújításukra 1945.

szeptember 25-én került sor. 1948. március 2-ig követi, majd nagyköveti szintű misszió

működött Budapesten, illetve Moszkvában. 1978-ban magyar főkonzulátus kezdte meg

tevékenységét Leningrádban/Szentpéterváron. Szovjet részről 1981-ben nyitották meg

23

http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=ru

24

főkonzulátusukat Debrecenben, amely azonban 1998-2001. között szüneteltette

tevékenységét.

Oroszország hosszú éveken keresztül az egyik legfontosabb partner volt

Magyarország számára. Mai napokban is bővül a kereskedelem, készülnek az új

együttműködési tervek, de nem mindig volt ez így. Az elmúlt tíz évben két ország

kapcsolata nehéz időszakot élt át: az orosz pénzügyi válság, vállalatok vesztesége,

külkereskedelmi kapcsolatok újraépítése, Magyarország EU-hoz csatlakozása.

Magyarország a 2004. májusi EU-csatlakozással részesévé vált az Európai Unió és

Oroszország között formálódó sokoldalú kapcsolatrendszernek. A két ország

kereskedelmi egyezményeket módosítani kellett. Ugyanis az Unión belüli

kereskedelembe Oroszország nem tud egyenlő feltételekkel részt venni, mert nem

vonatkoznak rá bizonyos kedvező szabályok (pl.: Unión belüli vámmentesség). Ezért

Oroszországot az enyhébb, kedvezőbb II. számú vámkategóriába kellett sorolni, ezzel

elősegítve a két ország közötti áruforgalom növekedését.


A Magyarország EU-hoz csatlakozása és a magyar-orosz kereskedelem két vonalon

kapcsolódik:

1. A magyar-orosz kereskedelem magyar exportja az EU-nak nem csak piacot,

hanem új munkahelyeket is jelent. Tehát az orosz piacunk ezen EU szegmenseit

célszerű mélyebben feltárni és bemutatni az EU-nak.

2. Energiahordozó magyar import, amely gazdaságossági szempontok miatt szinte

csak orosz lehet (meglévő vezeték-kapacitások kihasználásának előnye,

viszonylagos közelség stb.), mennyiségben és arányban egyaránt nő.

Az elmúlt években Oroszország megkülönböztetett figyelmet fordított

Magyarországhoz fűződő kapcsolataira, ezzel párhuzamosan a gazdasági együttműködés

25

dinamikusan fejlődött. 2008-ban forgalmunk meghaladta a rekord összegű 14 Mrd dollárt

(+48,5%). 2009-ben a forgalom értéke (8,55 Mrd dollár) a 2008. évi 61%-át, a 2007.

évinek pedig 90,5%-át tette ki.

Oroszország hazánk külkereskedelmi forgalmából az utóbbi években mintegy 5%-

os arányban részesedett, 2009-ben a magyar külkereskedelmi forgalomban 5,3%-ot

képviselt.

Kivitelünkben a gépek és szállítóeszközök exportja továbbra is meghatározó

(56,4%, szemben a 2008-as 60%-kal). Az export 35,6%-át a feldolgozott termékek adják,

mely legnagyobb részt gyógyszer, gyógyszerészeti termékből áll. Az élelmiszeripari

termékek kivitelünkben 6,8%-kal részesednek.

Behozatalunk döntő része (93,3%) energiahordozók importja, 2,5%-a feldolgozott termék

(műtrágya, színesfém, parafa- és fatermékek, vas- és acéltermékek, papír, karton és

gumigyártmány), 2,2%-a pedig nyersanyag.

Kiemelt ágazatok az együttműködésben: 24

• Energiahatékonyság

• Gyógyszeripar

• IT

• Telekom

A 2009 évi adatok alapján Oroszország az összes forgalom tekintetében (Németország

után) a 2., exportunk célországait tekintve a 10., importunk származási országait tekintve

pedig (Németország után) a 2. legnagyobb kereskedelmi partnerünk.25

24

http://www.hita.hu/Content.aspx?ContentID=b684f082-e3c3-4a66-9776-9bc47a0c1bfb 25


26

Az árucsere forgalom adatai ( millió USD )

[ Diagram 3. ]

[Forrás: MNB ]

[ Diagram 4.]

[ Forrás: http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=ru ]

0

2000

4000

6000

8000

10000

12000

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

Magyar export

Magyar import

0% 124,4; 2%

5270,5; 93%

140,5; 3%111; 2%

Magyar-orosz import 2009

Nyersanyagok

Energiahordozók

Feldolgozott termékek

Gépek, gépi berendezések


27


Az orosz működő-tőke Magyarországon elsősorban az ingatlanpiaci, a kereskedelmi, a

pénzügyi, energetikai valamint az infrastruktúrához kötődő (MALÉV) ágazatokat

preferálja. Orosz források szerint több mint 2 ezer orosz részesedéssel működő

vegyesvállalat van Magyarországon. A jelentős befektető cégek közé tartozik a Gazprom

és a Lukoil.

Az Oroszországban befektetőként jelen levő magyar nagyvállalatok főként az

energetikai, pénzügyi, építőipari, agráripari és gyógyszeripari ágazatokban

tevékenykednek. A 2008-ban kezdődött gazdasági válság hatására 2009-ban a befektetők

visszahúzódása az orosz piacon is érezhető, annak ellenére, hogy az oroszországi

hatóságok a gazdaság diverzifikálását főleg a külföldi termelő tőke bevonásával képzelik

el megvalósítani.

Magyar cégek számára perspektivikus befektetési lehetőséget jelent a négy orosz

nemzeti fejlesztési program (lakásépítés, mezőgazdaság-élelmiszeripar, egészségügy,

oktatás). Ezeken belül tartós érdeklődés tapasztalható a lakásépítési projektek, az

egészségügyi infrastruktúra modernizációját, valamint az állattenyésztés fejlesztését célzó

projektek iránt. További beruházási lehetőséget teremt a magyar vállalatok részére a

„TISZTA VÍZ” és az energiahatékonyság kiemelt állami programokba történő

bekapcsolódás.


Magyarországon az európai értékek egyik meghatározó elemeként tekintünk az orosz

kultúrára. A magyar kulturális értékek orosz közönség általi megismertetésében fontos

szerepet játszik a moszkvai Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ.

2005 februárjában újabb 3 évre szóló együttműködési jegyzőkönyvet írt alá a két ország

kulturális tárcája. E jegyzőkönyv egyik kiemelt pontja volt, amely sikeresen megvalósult,

az egymás országaiban 2004-2005-ben kölcsönösen megrendezett kulturális évadok.

28

Nyelvrokonsága okán a Magyar Köztársaság különös figyelmet szentel az

oroszországi finnugor népekkel való kapcsolatok ápolásának.

29

III.3. India

INDIAI KÖZTÁRSASÁG

( भारत गणराजय )

30

India általános adatai

[ Táblázat 4.]

Hivatalos megnevezés Indiai Köztársaság


Főváros Új Delhi (16 millió)

Terület 3 287 590 km2

Népesség 1 182 172 906 fő (2011. júliusi becslés)

Vallási megoszlás Hindu: 81%, muszlim: 13%, keresztény: 2%, szikh: 2%,

egyéb: 2%

Hivatalos nyelv Hindi, angol és további 21 regionális nyelv

Államfő Pratibha Devisingh Patil

Kormányfő Manmohan Singh

Hivatalos pénznem (kód) Indiai rúpia (INR)

Jelentősebb városok Mumbai (21,9 millió), Kolkata (15,6 millió), Chennai (7,5

millió), Bengaluru (6,5 millió), Hyderabad (6,4 millió),

Pune (5,5 millió)

Íni olvasni tudás 59,5%



India gazdaságát illetően követte a központi tervezést, amely tartalmazta a kiterjedt

állami tulajdont, a szabályozást, a bürokráciát, és a kereskedelmi akadályokat. Az 1991-es

gazdasági válságot követően, a központi kormányzat elindította a gazdasági liberalizációt.

India elindult egy kapitalista rendszer felől, és vált a világ egyik leggyorsabban növekvő

gazdaságává.


Az indiai gazdaság az elmúlt években látványos strukturális átalakításon ment

keresztül, mára az ország - az ellentmondások ellenére is - a világ egyik leggyorsabban

bővülő gazdaságává vált. A 2001-től 2008 végéig terjedő időszakban a reál GDP


31

összességében 70 százalékkal nőtt, az éves átlagos 8% körüli növekedésnek

köszönhetően. A kormányzat a globális válság negatív hatásainak leküzdésére bevezetett

számottevő fiskális ösztönzőkkel tetemes kockázatot vállalt, mert a felhasználásra került

költségvetési alapok a válság jelentősebb elhúzódásával a pénzügyi egyensúly jelentős

megromlásával járhattak volna.

2003/2004-ben a világ vásárlóerő paritáson számított GDP- ének mintegy 4,8 %-a

realizálódott Indiában. Ezzel a teljesítménnyel az USA, Kína és Japán után a negyedik

helyet foglalja el. Az indiai gazdaság a világ egyik leggyorsabban bővülő gazdasága,

2000-2004 között a GDP összességében 24 %-al nőtt, azaz éves átlagos növekedési üteme

6 % volt.

A 2004-2005. évi gazdasági/pénzügyi évben (amely 2005. március 31-én zárult) a

változatlan áron számolt indiai GDP 6,9 %-al bővült. A lassulást alapvetően a

mezőgazdasági szektor mérsékelt teljesítménye (+1,1 %) és a számottevően emelkedő

olajárak okozták (India kőolajszükségletének több mint ¾-ét importból kénytelen

fedezni).

2002/2003 óta a gazdasági fejlődés egyik motorja a szolgáltatási ágazat volt, mely

immár az indiai GDP 52,2 %-át adja. Az IT szektor az indiai GDP-nek mintegy 2,8 %- át

realizálja , s kb. 550 000 munkavállalót foglalkoztat. Az ágazat exportbevételei 2004-

2005-ben várhatóan elérik a 16 Mrd USD-t (előző évben 10 Mrd USD).

Az ipar növekedésének mértéke az elmúlt két évben felgyorsult, s 2004-2005-ben

az előzetes adatok szerint 7,7 %-os volt ( 2003-2004-ben 6,9 % volt). Különösen a

feldolgozóipar teljesítménye érdemel figyelmet, mivel ezen ágazatban realizálódik a teljes

ipari termelés 80 %-a. A bányászat, az elektromos energiatermelés és az építőipar

növekedésének súlyos kerékkötője a modern infrastruktúra elmaradottsága, illetve hiánya.

A mezőgazdasági ágazat, az elmaradott technológia és a fejletlen mezőgazdasági

infrastruktúra következtében, erősen ki van szolgáltatva az időjárás, a monszun időszak

kedvező, vagy kedvezőtlen hatásának, ezért évenkénti teljesítménye meglehetősen

hullámzó. Így az ágazat 2003-2004 évi 8,5 %-os bővülésével szemben, 2004-2005-ben a

gyengébb hozamú monszun időszak következtében kibocsátása mindössze 1,1 %-al

32

emelkedett. Az ágazat jelentőségét az adja, hogy az indiai lakosság 70 %-a él közvetlenül

a mezőgazdaságból, így annak alakulása meghatározó a nemzetgazdaság egészére nézve.

2005. júniusában az infláció 4,2 % volt, elsősorban a 2004. második felében

bekövetkezett olajár-emelkedések és a gazdaság túlzott élénkülése következtében gyorsult

fel az infláció.

Az indiai GDP közel 10 %-a realizálódik a külkereskedelmi forgalomban, India

világkereskedelmi részesedése ezzel a teljesítménnyel 0.68 % körüli. Legfontosabb

kereskedelmi partnerei: EU, USA, Kína, Japán és Hong Kong. 2004-ben különösen

Kínával fejlődtek igen dinamikusan a gazdasági kapcsolatok. A kétoldalú

külkereskedelmi forgalom 2004-ben meghaladta a 13 Mrd USD-t, s az indiai

külkereskedelmi mérlegre jellemző passzívummal szemben a kínai relációban jelentős a

kiviteli többlet.

A 2004-2005-es gazdasági/pénzügyi évben az indiai kivitel várhatóan eléri a 75

Mrd USD-os értéket, mintegy 21 %-al haladva meg a megelőző évi a 61,85 Mrd USD-os

értéket. A behozatal mintegy 33 %-al nő, az előző évi 75,21 Mrd USD-ól 105 Mrd USD-

a emelkedve. A kereskedelmi mérleg hiánya közel megháromszorozódik, s eléri a 30 Mrd

USD-t.

A behozatalban továbbra is komoly súllyal (26,8 %) szerepel a kőolajtermékek

importja, aminek értéke már decemberben meghaladta az előző évi 20,17 Mrd USD-t,

elérve a 23,4 Mrd USD-os összeget. India valutatartalékai három év alatt

megduplázódtak, s 2004 végén már meghaladták a 128 Mrd USD-t.

Bár az államháztartás deficitje csökkent, a válságkezelő intézkedések hatására továbbra is

magas, a GDP 6,8%-át érte el 2009-ben. A kormány továbbra is elkötelezett a deficit

folyamatos és jelentős csökkentése mellett.

A kétoldalú áruforgalom több mint másfélszeresére bővült az elmúlt 4 évben. Bár

kivitelünk legnagyobb mértékű növekedése az élelmiszerek, italok és dohány

33

árufőcsoportban következett be, teljes exportunk 2010. évi előretörése szinte kizárólag a

gépeknek és gépi berendezéseknek köszönhető.26

Magyar – indiai külkereskedelem áruszerkezete ( millió USD )

[ Táblázat 5. ]

Megnevezés

Kivitel

Behozatal

Egyenleg

2009 2010 2009 2010 2009 2010

Összesen 188,6 358,7 379,6 275,6 -191,0 83,1

Élelmiszer, Ital és

dohány 0,1 0,4 12,2 8,1 -12,1 -11,8

Nyersanyagok 13,1 10,9 1,6 2,0 11,5 8,9

Energia - hordozók 0,1 0,2 0,0 0,0 0,1 0,2

Feldolgozott

termékek 48,9 48,8 149,0 131,7 -100,1 -82,9

Gépek és

berendezések 126,5 298,5 216,8 133,8 -90,3 164,7


India a gazdasági válságból való kilábalást mindenekfelett hatalmas belső piacának

köszönheti. Az indiai gazdaság alapvetően nem exportorientált, a megtermelt GDP

kevesebb, mint 25%-a származik exportból, így az indiai gazdaságot nem érintette olyan

érzékenyen a világkereskedelem drasztikus visszaesése. Hasonlóan pozitív hatása volt

annak, hogy az indiai bankrendszer piacvédelmi okok miatt erősen zárt, kevés

kapcsolódási pontja van a globális pénzügyi rendszerhez. Külföldi tulajdont nem

engedélyeztek a pénzügyi szektorban és a helyi bankok konzervatív üzletpolitikát

folytattak, nem voltak kitéve hirtelen előnnyé változott.

A fejlett világban folytatódó válság miatt csak lomha export-fellendülésre lehetett

számítani. Mégis, az év egészét tekintve az indiai gazdaság figyelemre méltóan talpra állt,

26



34

nem csak az általános növekedési adatokban, hanem olyan alapvető mutatókban, amelyek

megalapozzák az indiai gazdasággal kapcsolatos közép és hosszú távú optimizmust.

III.3.3. A magyar-indiai kapcsolatok

Jól ismert, hogy a hivatalos magyar-indiai államközi kapcsolatok több évtizedes

múltra tekintenek vissza. Magyarország az elsők között - 1948. november 18-án -

létesített diplomáciai kapcsolatot a függetlenné vált Indiával. Követségünket 1951-ben

nyitottuk meg Újdelhiben. 1959-ben a diplomáciai kapcsolatokat - magyar

kezdeményezésre - nagyköveti szintre emeltük. Tiszteletbeli konzulunk van Chennaiban,

Mumbai-ban és Kalkuttában is. A Delhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központ az

egyetlen, Ázsiában működő kulturális intézetünk. 27

Külkapcsolatainkban Indiát - a világ második legnagyobb lélekszámú, gyorsan

növekvő, jelentős gazdasági potenciállal rendelkező és nagyhatalmi státus elérésére törekvő

hatalmát - stratégiai fontosságú, globális partnernek tekintjük mind politikai, mind

gazdasági téren. Államközi kapcsolatainkat a baráti légkör, a kölcsönösen előnyös és

sokoldalú együttműködés, az intézményesített kapcsolatrendszer és a rendszeres magas

szintű személyes találkozók jellemzik. A magyarországi rendszerváltozást követően

élénkültek a törvényhozásaink közötti kapcsolatok. Folyamatosak a két ország közötti

szakminiszteri, illetve külügyi konzultációs megbeszélések.28

III.3.4. Gazdasági együttműködés és tőkekapcsolatok

Magyarországot Indiában a gazdaság együttműködés területén – a politikai

kapcsolatok megítélésével összhangban – hagyományosan jó partnernek tekintik. Az

indiai üzleti körök érdeklődése és (elsősorban eladási szándékok által motivált) piaci

aktivitása Magyarország iránt az EU csatlakozás következtében érezhetően megnőtt.

27

http://www.kezunkbenajovonk.hu/images/userimages/userfiles/Azsia/Prezentaciok/3_Fazekas_Bela_KUM.df 28

http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/IN/hu/Bilateralis/India/politikai_kapcsolatok.htm

35

2003-ban kivitelünk a két ország kereskedelmi kapcsolataiban lezajlott strukturális

átrendeződés óta először rekordértéknek tekinthető nagyságot, közel 35 M USD-t ért el.

Újabb fordulópontot a 2006-os év jelentett, amikor a magyar kivitel – 1990 óta először –

128 M USD- volumennel – ismét átlépte a 100 milliós dolláros értéket.

Behozatalunk az elmúlt években általában bővült, nagyságrendje 2004-től kezdve

100 millió dolláros érték feletti, különösen 2007. évi 298 millió dolláros nagyságrendje

kiugróan magasnak tekinthető. A kölcsönös tőkebefektetések helyzetét az egymás piaca

iránti növekvő érdeklődés jellemzi. A fenti tendenciák alapján a kétoldalú kereskedelem

és a befektetési tevékenység az indiai piac kereskedelmi viszonyait, valamint a

versenytárs országok pozícióit figyelembe véve, a középmezőnyben helyezhető el, de

szerepe fokozatosan növekvő.

Fontosabb egyezmények:

2003 – Beruházás-védelmi megállapodás

2003 – Kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás

2005 – Gazdasági együttműködési megállapodás

Az elmúlt időszak legfontosabb eseményei:

2007. január 15-17. között Újdelhiben került sor a Magyar-Indiai Gazdasági

együttműködési Vegyes Bizottság alakuló ülésére. A GVB magyar tagozatának elnöke

Veres János pénzügyminiszter, az indiaié Ashwani Kumar kereskedelmi minisztériumi

államtitkár volt.

2008. január 16-án Gyurcsány Ferenc miniszterelnök beszédet mondott a CII üzleti

kamara által rendezett Partnership Summit-on, valamint kétoldalú megbeszélést folytatott

több fontos indiai vállalat vezetőjével, köztük Onkar Kanwarral az Apollo Tyres

vezérigazgatójával. A találkozót követően került sor a gumiabroncs gyártó nagyvállalt

közel 300 millió dolláros magyarországi beruházásának bejelentésére.

36

2008 szeptemberében India volt a Budapesti Nemzetközi Vásár Díszvendége. Az

indiai standot, amelyen közel 60 indiai kiállító mutatkozott be, Anand Sharma indiai

külügyi államtitkár nyitotta meg.

Behozatalunk az elmúlt években általában bővült, de 2009-ben importunk több mint

30%-kal csökkent (szintén dolláralapon). E csökkenésnek legfőbb oka valószínűleg az

esztergomi Suzuki gyár termelésének visszaesése. Az ott gyártott dízelüzemű gépkocsik

motorjait ugyanis Indiában állítják elő. A csökkenő otthoni termelés mellett a dízelmotorok

importja is jelentősen visszaesett.

Az áruforgalom egyenlege tavaly is negatív volt, közel 189 M USD-s passzívum

keletkezett. Ez a 2008-ban regisztrált passzívumnak azonban már csupán a fele volt. Az

elmúlt években mindig is indiai aktívum volt a jellemző, ami részben az indiai termékek

versenyképességének növekedésére is visszavezethető jelenség.

Az import főbb termékei a pamut alapanyagú textíliák, ruházati cikkek, bőr és

cipőipari termékek, gyógyszerek és vegyipari termékek. A gépek, berendezések és

járműalkatrészek aránya az utóbbi években növekszik, a hagyományos élelmiszeripari

cikkek, fűszerek, olajos magvak részesedése pedig csökken.

India továbbra is védi mezőgazdasági és élelmiszeripari, textilipari, kézműipari

piacait, kiskereskedelmi infrastruktúráját, szolgáltatási ágazatát, ezért a magyar termékek

piacra jutási lehetőségei elsősorban a gépipari, vegyi és gyógyszeripari, elektronikai

szektorokban, az infrastrukturális beruházásokhoz kapcsolódó területeken, a beruházási

javak és a védelmi ipari eszközök szállításának területén kedvezőek.

A 2009-es év nem kedvezett az országok közötti tőkemozgásoknak. Sem Indiából

Magyarország felé, sem hazánkból Indiába nem történt tőkebefektetés, és az ilyen irányú

tárgyalások száma is alacsony volt.

Jelenleg több mint 200 M USD indiai működőtőke van jelen Magyarországon, főleg

az exportfejlesztő kereskedelmi, szolgáltató és idegenforgalmi vállalkozásokban, de ez az

állomány nem mutatkozik az MNB nyilvántartásában, ezek a befektetések vélhetően az

indiai fél egyéb országbeli érdekeltségein keresztül valósultak meg. Említésre érdemes a

37

Tata magyarországi szoftverfejlesztő központja (TSC), fontos befektető a McNally Bharat

Eng.Co ( környzetevédelem ), a Satyam Computer (IT, szoftverfejlesztés), az AVANTHA

Group (konzervipar, elektronika, energetika) és a Sun Pharmaceutical Industries

(gyógyszeripar) is.

Az indiai cégek Magyarországon az IT, ICT, biotechnológia, járműipar,

gyógyszeripar, logisztika mellett számos egyéb területen ( filmgyártás, idegenforgalmi

projektek) is kedvező együttműködési, esetleg befektetési lehetőséget találhatnak.

A magyar kivitel szempontjából jó kilátásokkal bíró ágazatok és termékcsoportok:

29

Gépek és berendezések

Az új és megújuló energia - termeléshez kapcsolódó termékek és technológiák

A vízgazdálkodáshoz kapcsolódó termékek és technológiák, különös tekintettel a

szennyvízkezelésre

Infrastruktúra- (kikötői) fejlesztés

Távközlés

Gyógyszer- és vegyipar

Biotechnológia

Polgári légiközlekedés

Élelmiszer-feldolgozó gépek, berendezések és technológiák

Mezőgazdasági technológiák

Hüvelyesek

A magyar vállalatok közül kiemelést érdemel a gyógyszeriparban érdekelt Richter

Gedeon Rt., valamint a MOL érdekeltsége az indiai olaj-kitermelés vonalain.

29


38

Fontosabb vállalatok :

McNally Bharat Engineering Company

Tata Consultancy Services (TCS)

Satyam Computer Services Ltd.

Sun Pharmaceutical Industries

Thapar Group Global Green

Crompton Greaves

Apollo Tyres

Richter Gedeon Zrt.

MOL

III.3.5. Kulturális kapcsolataink:

Kulturális együttműködésünk élénk, és kapcsolataink sikerterületének tekinthető.

Az 1962-ben aláírt kulturális egyezmény végrehajtása két-három évre szóló munkatervek

alapján történik. Ázsiában egyedüliként Újdelhiben működik önálló magyar kulturális

központ (1978 óta). 2006 októberében Budapesten járt Ambika Soni turisztikai és

kulturális miniszter. 2007 novemberében Hiller István oktatási és kulturális miniszter

2007 októberében viszonozta a látogatást.

A kormány-szintű tudományos és technológiai együttműködés alapdokumentuma

az 1992-ben aláírt kormányközi tudományos és technológiai együttműködési

megállapodás. Az együttműködés munkaszerve az általában két évente ülésező Vegyes

Bizottság, amely meghatározza a kétéves munkaprogramot és döntést hoz a pályázati

alapon kiválogatott projektekről. 2008 januárjában a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési

Hivatal közös kutatási alap létrehozásáról írt alá szándéknyilatkozatot.

A Magyar Tudományos Akadémiának 1980 óta kétoldalú intézményközi

együttműködési megállapodása van az Indiai Nemzeti Tudományos Akadémiával.

39

III.4.Kína

Kínai Népköztársaság

(中华人民共和国 )

40

Kína általános adatai

[ Táblázat 6.]

Hivatalos megnevezés Kínai népköztársaság

Államforma Népköztársaság

Főváros Peking

Terület 9 640 821 km²

Népesség 1 321 851 888 fő ( 2007.)

Vallási megoszlás Hivatalosan ateista

Hivatalos nyelv Standard kínai-Mandarin, illetve ennek különböző

nyelvjárásai, mongol, tibeti, ujgur

Államfő Hu Jintao

Kormányfő Wen Jiabao

Hivatalos pénznem (kód) Kínai jüan ( CNY )

Jelentősebb városok Peking, Sanghai, Nanjing, Hong Kong

Íni olvasni tudás 91%

[ Forrás: http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/CN/hu/Bilateralis/Kina/altalanos_adatok.htm ]

III.4.1. Történelme

Kína gazdaságtörténelmét illetően kétségkívül 1978-ban történt változás jelenti az ország

mérföldkövét, mikor is szakított a szovjet tervgazdálkodási modellel, és fokozatosan áttért

a szocialista piacgazdaságra, ahol a piacgazdaság és a tervgazdaság együttműködik. A

fokozatos gazdasági reformok és a piacnyitás következtében Kína hihetetlen mértékű

fejlődést produkált az 80-as – 90-es évek során, majd a 2000-es években is.

III.4.2. Gazdasági helyzet

A különböző világgazdasági fórumok Kína „felemelkedését” nevezik a jelenleg

legfontosabb globális folyamatnak. A kínai gazdaság kérdései - mint például a kínai jüan

árfolyam liberalizálása, a több mint 1400 milliárd USD valutatartalék kezelése, a kínai

vállalatok külföldi felvásárlásai, illetve ezek kísérlete - nagy jelentőségűvé váltak, a

gazdaságon túlmenően jelentős politikai hullámokat vetettek.

http://hu.wikipedia.org/wiki/2007

http://hu.wikipedia.org/wiki/Hu_Jintao

http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/CN/hu/Bilateralis/Kina/altalanos_adatok.htm

http://hu.wikipedia.org/wiki/1978

http://hu.wikipedia.org/wiki/Tervgazd%C3%A1lkod%C3%A1s

http://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szocialista_piacgazdas%C3%A1g&action=edit&redlink=1

http://hu.wikipedia.org/wiki/1980-as_%C3%A9vek

http://hu.wikipedia.org/wiki/1990-es_%C3%A9vek

41

A kínai gazdasági növekedés üteme 2003 óta folyamatosan 10% fölött van: 2003-ban

+10%, 2004-ben +10,1%, 2005-ben +10,4%, 2006-ban +10,7% volt. A 2007. évi első

háromnegyed évi adatok 11% körüli GDP növekedést jeleznek a teljes évre, míg 2008-ra

szakértők minimális csökkenéssel 10,5%-os növekedést prognosztizálnak. A kínai

gazdasági vezetés hivatalos céljai között szerepel, hogy a túlfűtött növekedést - amely

többek között súlyos környezeti terheléssel jár együtt - 8%-os szintre kell beállítani.

2007 első tíz hónapjában Kína nemzeti bruttó termékének értéke 11,6%-kal bővült, ebből

az alapanyagokat termelő ipar 4,3%-kal, a feldolgozóipar 13,6%-kal, a szolgáltatások

hozzáadott értéke pedig 11%-kal növekedett. 2007 szeptemberéig az ipari termelés

18,9%-kal nőtt, ezen belül az építőipar szintén dinamikusan (23%-kal) bővült. A folyó

fizetési mérleg 78%-os emelkedés mellett 162 Mrd USD többlettel zárt.30

Államadóssága 155 Mrd USD-ra rúg, amely a devizatartalékok kb. egytizedét teszi ki.

A külkereskedelemi forgalom 2006-ban 1760,4 Mrd USD-t (177,5 Mrd USD aktívum),

2007-ben 2173,8 Mrd USD-t (262 Mrd USD aktívum) tett ki. Kína jelenleg a világ

harmadik kereskedő nemzete. Fő külkereskedelmi partnerei - sorrendben - az EU, az

USA, Japán és az ASEAN-régió.

2007 december végére Kína külkereskedelmi forgalma - 1.220 Mrd USD (+25,7%)

export és 956 Mrd (+20,8%) USD import mellet – megközelítette a 2.175 Mrd USD-t. A

kínai kivitel több mint felét a külföldi vállalatok realizálják, a kereskedelmi mérleg

aktívuma megközelítőleg 60%-os bővülés mellett, 262 Mrd USD-on zárt. Az 54

gazdasági és hi-tech park együttes külkereskedelmi forgalma meghaladta a 280 Mrd

USD-t. A legnagyobb export-kibocsátó Guangdong (Kanton) tartomány, azon belül a

kivitel közel 50%-a Shenzhen városából származik.

A külföldi vállalatok növekvő ütemben fektetnek be Kínában. Az eddigi adatok alapján

2007-ben 54 Mrd USD működőtőke érkezett az országba, ami 16%-al haladja meg a

tavalyi hasonló időszak értékét. Legnagyobb befektetőként még mindig Hongkong

szerepel, 18 Mrd dollárral. Ebben az évben 30.000 új vállalatot alapítottak a külföldiek.

30

Kuttor Dániel / Világgazdaságtan előadás / 2011/ 5. előadás

42

2007 első tizenegy hónapjában a kínai fogyasztói árindex 4,5%-al emelkedett, ami

magasabb a korábbi célkitűzéseknél, novemberben 6,9%-os rekord fogyasztói árindex-

növekedést tapasztalt a központi bank. Az árak jelentősebben a nagyvárosokban

emelkedtek, és ott is elsősorban az élelmiszerek drágultak 18%-al. A sertéshús termelői

ára majdnem 56%-al nőtt, emellett a szárnyasok felvásárlási átlagára 39%-os emelkedést

mutat. A közművek (víz, gáz, elektromos áram) költsége minimálisan, 5%-al emelkedett.

A hivatalosan regisztrált munkanélküliség (elsősorban nagyvárosokban mérhető!) több

éve 4% körüli, azonban ezt a mutatót fenntartással célszerű kezelni, mivel nem

tartalmazza az állami vállalatoktól leépített munkások, a vidéki munkanélküliek és

alulfoglalkoztatottak 100-150 millió főre becsült tömegét.

A városi és a vidéki lakosság közötti jövedelem-különbség kirívó, az utóbbi években

arányuk 3:1 volt - hivatalosan. Egyes számítások (pl.: Gini együttható értéke, Engel-féle

mutató) azonban ennél nagyobb arányok meglétére engednek következtetni.

Kína - elsősorban amerikai és japán nyomásra - 2005. július 21-ével kezdődően

megváltoztatta a jüan (RMB) árfolyamrendszerét, amely addig a dollárhoz volt kötve

(1USD=8,27 RMB). Jelenleg az egy - részleteiben nem ismert - valutakosárhoz kötött

szűk sávban mozog, napi +/-0,3% ingadozással. A központi jegybank kilátásba helyezte

az árfolyamsáv további változtatását, ha a gazdasági körülmények ezt szükségessé teszik.

Pár éves távlatban valószínűnek tűnik a jelenlegi szűk árfolyamsáv kiszélesítése 2-5%-ra,

de a gazdaság további deregulációját megelőzően nem reális a jüan átváltásának teljes

liberalizációja.

2004-ben az átlagos vámtétel 10,4%, 2005-ben és 2006-ban 9,9 %, 2007-ben pedig 9,8 %

volt.

A kínai külkereskedelem dinamikus fejlődésével, a kínai gazdaságnak a globális

gazdaságra való egyre nagyobb fokú ráutaltságával párhuzamosan, változott a kínai

kereskedelempolitika, s magáévá tette a szabadkereskedelem gondolatát, mint a kínai

termékek számára a piacra jutást biztosító eszközt.

43

Az ország 2001 decembere óta tagja a WTO-nak.

Kína 2001-ben csatlakozott a Bangkoki Egyezményhez. 2003-tól

preferenciális vámelbánásban részesít egyes legkevésbé fejlett országokat

(LDC); 2005-től 25 afrikai ország egyes termékeire 0%-os vámot alkalmaz.

2003-ban szabadkereskedelmi megállapodást (FTA) kötött Hongkonggal és

Makaóval, 2006-ban Chilével és Pakisztánnal. 2004-ben tárgyalásokat kezdett

az ASEAN-nal egy 2015-ig megvalósítandó szabadkereskedelmi övezet

kialakításáról, ezen felül, jelenleg több mint 20 országgal, illetve régióval

folytat hasonló tárgyalásokat.

III.4.3. Magyar-kínai kapcsolatok

Kölcsönösen egymás legnagyobb kereskedelmi partnerévé vált a másik régiójában

Magyarország és Kína 2004-ben. A kétoldalú forgalomban ugyanakkor több milliárd

USD-os deficit jelentkezett. Ez strukturális okokból, a globális gazdaságban meghatározó

multinacionális cégeken belüli munkamegosztásból fakad, és bilaterális külkereskedelmi

szinten nem megoldható.

A magyar export ösztönzése mellett ezért a magyar gazdaságdiplomácia céljává a

befektetések, bérgyártás, turizmus, közlekedés, logisztika területén való együttműködés

fejlesztése vált. Ez egybeesik a kínai fél szándékaival. A kínai vállalatok pozitívan

reagáltak arra a magyar kezdeményezésre, hogy Magyarország közép-európai

tevékenységük regionális központjává váljon. Ennek első jelei: a Hainan Airlines a

Malévval együttműködésben beindította közvetlen Budapest-Peking légijáratát, Hisense

TV gyár, a Huawei cég magyarországi képviselete.31

31

http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=kulkereskedelemtechnikai_tudnivalok&c=cn

44


A magyar-kínai külkereskedelem áruszerkezete ( millió USD )

[ Diagram 5. ]

[ Forrás: http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=cn#altalanos ]

A kétoldalú gazdasági kapcsolatok szerződéses háttere:

A két ország közötti gazdasági kapcsolatok alapvetően a WTO szabályai alapján

folynak. A nemzetközi gyakorlat alkalmazása mellett Magyarországnak és Kínának

kiterjedt bilaterális szerződéses rendszere van, és a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséhez

szükséges szerződéses keretek adottak. A magyar-kínai Gazdasági Vegyesbizottság

legutóbb 2005. szeptember 21-én ülésezett Budapesten.

Jelenleg az alábbi megállapodások vannak életben a két ország között:

- Gazdasági együttműködési megállapodás (2004. júniusában aláírt egyezmény a

korábbi kereskedelmi megállapodást váltotta fel.)

- Beruházásvédelmi megállapodás

- Kettős adóztatást elkerülő egyezmény

- Vámegyüttműködési megállapodás

- Légiközlekedési megállapodás

- Jogsegély egyezmény

- Turisztikai együttműködési megállapodás, ADS memorandum

Export

Import

0,00

2 000,00

4 000,00

6 000,00

8 000,00

20082009

Export

Import

http://orszaginfo.itdhungary.com/?p=tarsadalmi_gazdasagi_helyzet&c=cn#altalanos

45

- Állat- és növényegészségügyi egyezmény

- Tudományos és technológiai együttműködési egyezmény

- Számos tárcaközi együttműködési memorandum: közlekedés, vízügy,

környezetvédelem, egészségügy.


Kínában magyar bejegyzésű tőkével több vegyesvállalat működik, ezek többsége

azonban magyarországi kínai vállalatok befektetése. A befektetett tőke szerény mértékű,

statisztikai adatok szerint a Kínában levő magyar beruházások összege 61 M USD volt.

Magyarországon mintegy 3000 kínai alapítású cég működik. Ezek túlnyomó többsége

ruha- és cipőkereskedelemmel foglalkozó kisvállalat, illetve étterem. De több nagy kínai

külkereskedelmi vállalat is létesített irodát Magyarországon. Kínai statisztikai adatok

szerint a Magyarországon levő kínai befektetések értéke kb. 120 M USD (ez nem

tartalmazza a Bank of China befektetését).

A kínai nagyvállalatok egy része elérte a multinacionális céggé váláshoz szükséges

nagyságot, fejlettséget, illetve kinőtték a kínai piacot. A legtöbb nagy kínai gyártó globális

tervekkel rendelkezik, és ezek része külföldi gyártóbázisok létrehozása az észak-amerikai

és az EU piacon való részesedés szerzése érdekében.

2004. augusztus 2-án a Malév és a Hainan Airlines közös üzemeltetésével megindult

a közvetlen járat Budapest és Peking között. Az Air China 2003-ban nyitotta meg

budapesti képviseleti irodáját, amely a bécsi mellett a második a régióban. A logisztikai

együttműködés, Magyarország disztribúciós szerepének növelése perspektívikus terület.

Minél több kínai áru magyarországi EU-s vámkezelése többletbevétellel járna, s ennek

elősegítésére elsősorban az ázsiai, kínai termékek számára külön vámhivatal nyílt

Budapesten a China Mart és az Asia Center logisztikai bázisán.

A Kínával történő együttműködéstől Magyarország a kereskedelem diverzifikálását

és az európai partnerektől való függetlenedést várja. Kína legutóbbi látogatása megalapozta

a kínai-magyar „szövetséget”, mely az azonos jövőképen és politikai célokon alapszik,

nyilatkozták képviselők a tárgyalások lezárása után. A megállapodás a vasutat, a

repülőtereket, a logisztikát, a kémiaipart és az elektronikát érinti Magyarországon. A

46

repülőtérhez, amely tulajdonjogának 25 %-os állami részéről az állam lemondott 2011

közepén a budapesti Hochtief-konzorcium javára (eddig 75%-os volt a részesedés), új

üzemeltetőt keresnek, amely akár Kínából is jöhet. 32


A kulturális kapcsolataink Kínával új virágkorukat élik. 2006-ban megnyílt

Budapesten az ELTE Konfuciusz Intézet, 2007–2008-ban magyar évadot rendeztek Kína

több városában, 2008-ban a Budapesti Könyvfesztiválnak Kína volt a díszvendége. Egyre

több kínai ösztöndíj-lehetőség nyílik a magyar diákok előtt, s egyre több kínai diák érkezik

Magyarországra. Mindez mindkét ország érdekét szolgálja, s remélhetőleg a kapcsolatok

fejlődése a jövőben is folytatódik.33

32

https://www.gtai.de/DE/Content/__SharedDocs/Links-Einzeldokumente-Datenbanken/fachdokument.html?fIdent=MKT201107078005&source=DBNL&sourcetype=NL 33

Konfuciusz Krónika 2009/2. számában

47

IV. ÖSSZEGZÉS

Mikor Jim O'Neill létrehozta a BRIC betűszót 2001-ben, saját állítása szerint nem

gondolta, hogy tényleges politikai együttműködés fog kialakulni belőle. Mára valósággá

vált a 2001-ben megálmodott csoportosulás. A BRIC - ek képesek fellépni érdekeik

védelmében, véleményüket pedig egyesített gazdasági és politikai súlyuknál fogva a

nemzetközi közösség is kevésbé hagyhatja figyelmen kívül.

Tisztán látszik továbbá, hogy a vezető hatalom a Kínai Népköztársaság, az ázsiai

ország profitál legtöbbet ebből a kapcsolatrendszerből. Mára Kína lett Brazília és Dél-

Afrika legnagyobb kereskedelmi partnere is; a kapcsolatok szorosabbra fűzésével rátette

kezét többek között az afrikai nyersanyagforrásokra is.

A végső kérdés tehát az, hogy az egyes országok gazdasági fejlődése és az egyre

növekvő együttműködés hogyan befolyásolja a nagyhatalmi viszonyokat. Egyértelmű,

hogy ezek az országok, a Kínai Népköztársasággal az élen, fontos szerepet fognak

játszani a világgazdaságban és világpolitikában. Mindegyik résztvevő esetében regionális

nagyhatalomról beszélhetünk. Jelentős természeti erőforrásaik, hatalmas területük és

lakosságuk miatt elhanyagolhatatlan elemei a nemzetközi rendszernek, az elmúlt

évtizedben tapasztalt gyors gazdasági növekedésük révén pedig gazdasági és politikai

szerepük egyre nő.

Egyes szakértők további emelkedésüket és tényleges nagyhatalommá válásukat

jósolják, mások a teljes anarchiába süllyedést sem tartják kizártnak. Egyes értekezések

egy esetleges bipoláris világ kialakulásáról szólnak Amerikával és a Kínai

Népköztársasággal az élen. Más tanulmányok a BRIC - ek visszafogottabb

felemelkedését és a multipolaritás megszilárdulását jelzik előre valamilyen formában34

34

Goldman Sachs Global Economics, Commodities and Strategy Research. Is this the ’BRICs Decade’? BRIC’s Monthly 10/3.

48

És vannak szkeptikusok is, akik szerint ez a növekedési ütem nem lesz hosszú távú;

amint ezek az országok elérik a jelenlegi fejlettségi szintjét a nyugati világnak, meg

fognak torpanni – ahogy ezt például Japán is tette.

A legpesszimistábbak szerint a feltörekvő országok nemhogy nem válnak majd

tényleges nagyhatalommá, de még területi integritásuk biztosítására sem lesznek képesek

(Kína, Oroszország)35

Láthatjuk tehát, mennyire megoszlanak a vélemények a BRIC - országok jövőjét

illetően. Az azonban biztos, hogy gazdasági és világpolitikai elemzésből ma már nem

hagyhatók ki ezek az országok, megkerülhetetlen elemei lettek a nemzetközi

közösségnek.

35

George Friedman: The next 100 years. A forecast for the 21st century. The Doubleday Publishing Group, Random House Inc., New York. 2009.

49

V. IRODALOMJEGYZÉK

A CIA hivatalos országismertetője – Dél-Afrikai Köztársaság.

https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/sf.html

http://www.ibsa-trilateral.org/

Brazil's trade diplomacy. Looking south, north or both? 2004.

http://www.economist.com/node/2409653

Csicsmann László: Az indiai külpolitika útkeresése a poszt-bipoláris korszakban. In:Rada

Péter: Új világrend? Nemzetközi kapcsolatok a hidegháború utána világban. Grotius

Könyvtár Corvinus Külügy i és Kulturális Egyesület Ifjú Közgazdászok Közhasznú

Egyesülete, Budapest, 2007.

Dobolyi Alexandra: Egy új világpolitikai igazodási pont: a Sanghaji Együttműködés

Szervezete.

George Friedman: The next 100 years. A forecast for the 21st century. The Doubleday

Publishing Group, Random House Inc., New York. 2009.

Goldman Sachs Global Economics, Commodities and Strategy Research. Is this the

’BRICs Decade’? BRIC’s Monthly 10/3.

http://www2.goldmansachs.com/ideas/brics/brics-decade-doc.pdf Utolsó letöltés: 2011-

05-15.

India China Economy, Indo-china trade relation. Economy Watch.

http://www.economywatch.com/world_economy/china/indo-china-trade-relations.html

Joint statement of the BRIC countries’ leaders. Russia, 16 June 2009.

50

Konfuciusz Krónika 2009/2. szám

Krajó, Rudl, Szónokyné [ 2001 ]

Kuttor Dániel / Világgazdaságtan előadás / 2011/ 5. előadás

Lehoczki Bernadett: Latin-Amerika és Kína: a kapcsolatok új rendszere? PhD. Értekezés,

Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Kapcsolatok Multidiszciplináris Doktori

Iskola, Budapest, 2008

Moszkva-Kína tengely a közép-ázsiai befolyásért. 2007.

http://kitekinto.hu/europa/2007/08/17/moszkva-kina_tengely_a_kozep-azsiai_befolyasert

MTI: Beindult az első orosz-kínai olajvezeték. 2011.

http://hvg.hu/gazdasag/20110102_beindult_orosz_kinai_olajvezetek

New era as South Africa joins the BRICS. 2011.

http://www.southafrica.info/global/brics/brics-080411.htm

Oliver Stuenkel: The Case for Stronger Brazil-India Relations.

http://ebookbrowse.com/stuenkel-2011-india-brazil-relations-ifaj-pdf-d50616170

South Africa gains entry to Bric club. 2011.

http://www.guardian.co.uk/world/2011/apr/19/south-africa-joins-bric-club

Új szintre emelnék a kínai–brazil viszonyt.

2011. http://www.mno.hu/portal/777405

Zhu Ruichen: A Kínai Népköztársaság jelenlegi biztonsági helyzete és

biztonyágpolitikája.

http://www.zmne.hu/tanszekek/vegyi/docs/fiatkut/pdf/Zhu_05_02.pdf

http://hvg.hu/gazdasag/20110102_beindult_orosz_kinai_olajvezetek

51

Internet portálok:

http://www.dobolyi.hu

http://www.gtai.de

http://www.hita.hu

http://www.kezunkbenajovonk.hu

http://www.magyarország.hu

http://www.mfa.gov.hu

http://www.orszaginfo.hu

Táblázatok/ Diagramok:

[ Táblázat 1.]


[ Táblázat 2.]

http://orszaginfo.itdhungary.com

[ Táblázat 3.]

http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/RU/hu/Bilateralis/orosz/alt_adatok.htm

[ Táblázat 4.]

http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/IN/hu/Bilateralis/India/altalanos_adatok.htm

[ Táblázat 5. ]


[ Táblázat 6. ]


[ Diagram 1.]

http://www.polgariszemle.hu

http://www.gtai.de/

http://www.kezunkbenajovonk.hu/

http://www.magyarorszg.hu/

http://www.mfa.gov.hu/

http://www.orszaginfo.hu/



http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/RU/hu/Bilateralis/orosz/alt_adatok.htm

http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/IN/hu/Bilateralis/India/altalanos_adatok.htm


http://www.polgariszemle.hu/

52

[ Diagram 2. ]

http://orszaginfo.itdhungary.com

[ Diagram 3.]

MNB

[ Diagram 4. ]


[ Diagram 5. ]





tdk dolgozat · tdk dolgozat molnár zoltán ba 2011 . magyarorszÁg És a bric orszÁgok kÖzÖtti...

Documents