central markets projekt · megvalósításhoz szükséges további elemzése előkészítése volt....

CENTRAL MARKETS PROJEKT

MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara CENTRAL MARKETS című projektjében

megvalósuló kézműves művészeti vásár megvalósíthatósági tanulmánya 2014

4CE469P4 | CENTRAL MARKETS

VESZPRÉM | 2014. MÁRCIUS 19.

This project is implemented through the CENTRAL EUROPE Programme co-financed by the ERDF.

A projekt a Central Europe Programban, az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.

KAMARAI KÉZMŰVES VÁSÁR VESZPRÉM MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY II.

2

Tartalomjegyzék

1. BEVEZETŐ ...................................................................................................................................................... 4

1.1. Előzmények ............................................................................................................................................ 4

1.2. Általános célok ....................................................................................................................................... 4

1.3. Küldetés ................................................................................................................................................. 5

1.4. Bevont célterület .................................................................................................................................... 5

1.5. Kapcsolódó program, stratégia .............................................................................................................. 5

1.6. Tapasztalatok legjobb gyakorlatok ......................................................................................................... 6

1.7. Kitörési pontok ....................................................................................................................................... 6

2. TERVEZÉS ....................................................................................................................................................... 7

2.1. STEEP analízis ......................................................................................................................................... 7

2.1.1. S – Social – Társadalmi környezet ................................................................................................... 8

2.1.2. T – Technological – Technológiai környezet ................................................................................. 13

2.1.3. E – Economical – Gazdasági környezet ......................................................................................... 19

2.1.4. E – Ecological – Természeti környezet .......................................................................................... 26

2.1.5. P – Political – Politikai környezet .................................................................................................. 26

2.1.6. STEEP összefoglaló ........................................................................................................................ 26

2.2. Kockázatelemzés és -menedzsment .................................................................................................... 27

2.3. BCG mátrix – Termék- és szolgáltatás-elemzés .................................................................................... 29

2.3.1. Sztárok .......................................................................................................................................... 32

2.3.2. Kérdőjelek ..................................................................................................................................... 32

2.3.3. Fejőstehenek ................................................................................................................................ 32

2.3.4. Döglött kutyák .............................................................................................................................. 32

2.4. Célcsoport elemzés (szegmentálás) ..................................................................................................... 33

2.5. SWOT elemzés...................................................................................................................................... 36

2.6. Logikai keretmátrix............................................................................................................................... 38

2.7. Piaci lehetőségek azonosítása .............................................................................................................. 41

3. MEGVALÓSÍTÁS ........................................................................................................................................... 42

3.1. Projekt partner ..................................................................................................................................... 42

3.1.1. Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara ........................................................................... 42

3.1.2. Projektfeladatok (munkacsomagonként – work package) ........................................................... 43

3.1.3. Munkacsomagok (work package) (projektszinten) ....................................................................... 43

3.2. További szereplők (stake-holder) .................................................................................................... 44


3

3.3. Kézműves vásár .................................................................................................................................... 46

3.4. Menedzsment terv ............................................................................................................................... 50

3.4.1. A tervezés alapvető célja .............................................................................................................. 51

3.4.2. Problémák azonosítása ................................................................................................................. 51

3.4.3. Konkrét tevékenységek meghatározása ....................................................................................... 52

3.4.4. Konkrét feladatfelelősök meghatározása ..................................................................................... 53

3.4.5. Akció terv – megvalósítás lépései ................................................................................................. 54

3.5. Marketing stratégia .............................................................................................................................. 55

3.5.1. A stratégia rövid jellemzése .......................................................................................................... 55

3.5.2. Célpiacok: ...................................................................................................................................... 56

3.5.3. Pozícionálás .................................................................................................................................. 56

3.5.4. Márka stratégia ............................................................................................................................. 57

3.5.5. Termék .......................................................................................................................................... 57

3.5.6. Ár stratégia ................................................................................................................................... 58

3.6. Marketing mix – 7P .............................................................................................................................. 58

3.6.1. P – Product – Termék .................................................................................................................... 59

3.6.2. P – Price – Ár ................................................................................................................................. 60

3.6.3. P – Place – Hely ............................................................................................................................. 60

3.6.4. P – Promotion – Promóció ............................................................................................................ 62

3.6.5. P – People – Célcsoport ................................................................................................................ 63

3.6.6. P – Physical evidence – A szolgáltatás tárgyi elemei ..................................................................... 63

3.6.7. P – Process – Folyamat.................................................................................................................. 63

3.7. GANTT-diagram – Tevékenység ütemezés ........................................................................................... 64

3.8. Költségtervezés (szervezési és marketing költségek) ........................................................................... 66

4. ÉRTÉKELÉS ................................................................................................................................................... 67

4.1. Indikátorok ........................................................................................................................................... 67

4.2. Utánkövetés ......................................................................................................................................... 68

5. KONKLÚZIÓ .................................................................................................................................................. 69

6. INFORMÁCIÓ ............................................................................................................................................... 70

Felhasznált irodalom ................................................................................................................................... 70

Készítette .................................................................................................................................................... 71

7. MELLÉKLETEK ............................................................................................................................................... 72


4

1. BEVEZETŐ

1.1. Előzmények

A CENTRAL MARKETS projekt keretében a

Veszprém Megyei Kereskedelmi és

Iparkamara az általa évente megszervezett

kézműves vásár megújítását, fejlesztését tervezi 2014. májusában. A projekt „pilot

akciója” keretében 2013 őszén elkészült 1. számú megvalósíthatósági tanulmányban a

vásár és tágabb környezete (helyi városi és megyei szint) helyzetelemzése, SWOT

elemzése, helyszín-alternatíva elemzése és kiválasztása, célcsoport elemzése és alapszintű

költségtervezése történt meg. A tanulmány célja a vásár bemutatása, fejlesztési

lehetőségeinek felvázolása, az autentikus helyszín kiválasztása, valamint későbbi

megvalósításhoz szükséges további elemzése előkészítése volt. A megújított kézműves

vásár tényleges megvalósítását jelen 2. számú megvalósíthatósági tanulmány szolgálja.

1.2. Általános célok

A CENTRAL MARKETS projekt célja a tradicionális piacok, vásárok

revitalizációja, fejlesztése és megújítása a versenyképesség,

népszerűség növelése illetve a mikrovállalkozások támogatása

érdekében. A projektben a Veszprém Megyei Kereskedelmi és

Iparkamara az általa időszakosan megrendezett kézműves vásárral

vesz részt, melynek fejlesztése – a projekt előírásoknak

megfelelően – a veszprémi önkormányzattal, illetve a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt-

vel, mint elsődleges szakmai érintettek és érdekeltekkel (stake-holder)

együttműködésben valósul meg.


5

1.3. Küldetés

A projekt küldetése a hagyományos – ma a multinacionális kis- és nagykereskedelmi

környezetben háttérbe szoruló – termelői és kézműves/művészeti szektor segítése, a

versenyképesség javítása, a hagyományos régi szakmák és a helyi termékek

népszerűsítése valamint a kultúra közvetítése.

1.4. Bevont célterület

A projektbe az 1. számú megvalósíthatósági tanulmány, valamint a Veszprém városi

érintettekkel (önkormányzat, önkormányzati szolgáltató zrt.) folytatott tárgyalások

eredményeként Veszprém egyik legautentikusabb, vásári infrastrukturális szempontból

teljes mértékben megfelelő Óváros tér került bevonásra, amely 2014. május 10-11-én a

kamarai-városi kézműves vásár helyszínül szolgál.

1.5. Kapcsolódó program, stratégia

A kamarai-városi együttműködésben megvalósuló kézműves vásár a Central Europe

Transznacionális Együttműködési Program keretében támogatott CENTRAL MARKETS

című („Revitalising and promoting traditional markets in Central Europe”, azaz

„Tradicionális vásárok, piacok revitalizációja és promóciója Közép-Európában”) projekt

keretében valósul meg.


6

1.6. Tapasztalatok legjobb gyakorlatok

A CENTRAL MARKETS projekt egyes munkacsomagjai (WP3 - Kutatási tevékenységek a

közép-európai piacokról; WP4 - Pilot action) kifejezetten azt célt szolgálják, hogy egy

közép-európai térséget átfogó elemzés eredményeként (projekt partner országok jogi,

gazdasági környezetének vizsgálata, legjobb gyakorlatok feltérképezése, ajánlások

megfogalmazása stb.) szakmai háttérként szolgáljanak a konkrét projekt megvalósítás

(pilot action) során. A 4-es számú munkacsomagban elkészült 1-es megvalósíthatósági

tanulmány azt az átfogó elemzést vitte le helyi, Veszprém megyei és városi szintre kitérve

a vásár és tágabb környezete (helyi városi és megyei szint) helyzetelemzésére, SWOT

elemzésére, helyszín-alternatíva elemzésére és kiválasztására, célcsoport elemzésére és

alapszintű költségtervezésére.

1.7. Kitörési pontok

Jelen tanulmány célja a konkrét megvalósítás előkészítése és a szükséges lépések

meghatározása. Fontos azonban bizonyos sajátos jellemzők kiválasztása, definiálása,

amelyek a rendezvény erősségeként, kitörése pontjaként szolgálhatnak (összhangban a

projekt céljaival). Meglévő és fejleszthető erősségek, lehetőségek:

városi/megyei turisztikai attrakció fejlesztés,

kisvállalkozások támogatása,

vonzó programkínálat megteremtése,

vonzó termék- és szolgáltatáskínálat kialakítása,

helyi, hazai termékek népszerűsítése,

tradicionális szakmák népszerűsítése,

autentikus helyszín való programszervezés,

hagyományőrzés,

kulturális értékek közvetítése.


7

2. TERVEZÉS

Helyzetelemzés – BCG – Szegmentáció – SWOT – Logikai keretmátrix

A projekt hatékony megvalósításához szükséges tervezés alapja egy minden területre

kiterjedő helyi és térségi helyzetelemzés összeállítása, amely kitér a legaktuálisabb (2013.

IV. negyedévi) társadalmi, ipari, gazdasági, természeti és politikai tényezőkre.

Mindezekhez a STEEP analízis módszere lett alapul véve.

2.1. STEEP analízis

A tágabb külső környezetről összegyűjtött információk rendszerezésének egyik

leghatékonyabb módszere az úgynevezett STEEP elemzés, amelyet az alábbi összetevők

alkotnak:

S – Social – Társadalmi környezet: a képzettség színvonala, a lakókörnyezet

minősége, a népesség (pl. a lakosság kor szerinti, nemi és földrajzi megoszlása),

bevándorlás, elvándorlás, vallás, a fogyasztói szokások változása, életstílus, stb.

T – Technological – Technológiai környezet: K+F, a termékek technikai és a

termelés technológiai jellemzői, amelyek hatással vannak az ágazatra (pl. újszerű

gyártástechnológia megjelenése), az internet penetráció növekedése, új

módszerek és eljárások bevezetése, automatizálás, helyettesítő anyagok

megjelenése, a szabadalmi védettség rendszere, stb.

E – Economical – Gazdasági környezet: gazdasági növekedés, devizaárfolyamok

változása, infláció, árak és bérek, munkanélküliségi ráta, a szakképzett munkaerő

és a szükséges alapanyagok elérhetősége, a beruházások szintje, tulajdonformák,

infrastruktúra, stb.


8

E – Ecological – Természeti környezet: időjárás, éghajlat és éghajlatváltozás,

környezettudatosság, környezetszennyezés, a zöldmozgalmak hatása, stb.

P – Political – Politikai környezet: jogi és adózási tényezők gazdaságpolitikai

lépések, adópolitika, vámok és illetékek, a kormányzat stabilitása, piacvédelem, a

szakszervezetek erőssége, lobbi tevékenység, a munka törvénykönyve, emberi

jogok, stb.

Az elemzés célja, hogy segítse a marketingtervezést, hiszen egy átfogó képet ad a

marketingbefolyásoló makrogazdasági tényezőkről.

2.1.1. S – Social – Társadalmi környezet

[Demográfia]

Veszprém megyében 2013-ban mind a születések, mind a halálozások száma csökkent, a

népességfogyás üteme – az országossal ellentétben- kissé gyorsult.

Előzetes adatok alapján 2013-ban a megyében 2850 gyermek született, ami 5,0%-kal

(közel 150-nel) maradt el a 2012. évitől. A 4300 halálozás 2,7%-kal kevesebb, mint egy

évvel korábban. A csecsemőhalálozások száma jelentősen visszaesett, január és december

között 12 gyermek hunyt el az egy éves születésnapja előtt, feleannyi, mint egy évvel

korábban. A népmozgalmi folyamatok eredményeképpen a megye lakossága 1450 fővel

csökkent, ami 2,2%-kal több, mint az előző évben. Növekedett a házasodási kedv: 2013

folyamán 1300 esküvőt anyakönyveztek a megyében, ami 1,4%-kal magasabb a 2012.

évinél.


9

Élveszületések, halálozások száma és a természetes fogyás

2013. IV. negyedévében a KSH lakossági munkaerő-felmérése szerint Veszprém megye

15-74 éves népességének 59%-a, 162 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé. Ezen

belül a foglalkoztatottak átlagos létszáma 149,7 ezer fő volt, ami 3200 fővel több a 2012.

IV. negyedévinél. A megyei munkanélküliségi ráta (7,6%) a megyék rangsorában az ötödik

legkedvezőbb.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján a nyilvántartott álláskeresők száma egy

év alatt jelentősen csökkent. A 2013 decemberében a megyében regisztrált 13 079

álláskereső 24%-kal kevesebb, mint 2012-ben. A munkakeresés időtartama szerint a

legtöbb álláskereső (45%-uk) 1-3 hónapja regisztrált, 22%-uk pedig több mint egy éve

szerepelt a nyilvántartásban. A nyilvántartott álláskeresők 49%-a nő, 12%-a pályakezdő és

16%-a 25 éven aluli. A regisztrált pályakezdők száma (1512) egy év alatt 23%-kal csökkent.

Jelentősen nőtt az üres álláshelyek száma: 2013 végén a Veszprém megyei cégek 2129

üres álláshelyet jelentettek, ami közel négyszerese az egy évvel korábbinak. Egy

betölthető álláshelyre így 6 nyilvántartott álláskereső jutott. Álláskeresési járadékban

1789-en, nyugdíj előtti álláskeresési segélyben 487-en részesültek. Szociális ellátást közel

3500 fő részére folyósítottak, az egy évvel korábbihoz képest 20%-kal kevesebbnek.

-1500

-1250

-1000

-750

-500

-250

0

250

500

750

1000

I. II. III. IV. I. II. III. IV.

2012. 2013.

Fő

NegyedévÉlveszületés Halálozás Természetes fogyás


10

A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint és

az egy bejelentett betöltetlen álláshelyre jutó nyilvántartott álláskeresők száma

Az intézményi munkaügyi statisztika adatai szerint 2013-ban az országban a legalább 5 fős

vállalkozásoknál, létszámtól függetlenül a költségvetési és társadalombiztosítási

intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél 2 millió 699 ezer fő állt

alkalmazásban, 0,9%-kal több az egy évvel korábbinál. Öt megye kivételével mindenütt

bővülés következett be, ezt azonban a közfoglalkoztatás is számottevően befolyásolta. A

közfoglalkoztatottak figyelmen kívül hagyásával ugyanis a főváros mellett csupán Győr-

Moson-Sopron és Fejér megyékben nőtt a létszám.

Veszprém megyében a korábbi negyedévekre jellemző létszámcsökkenés 2013 utolsó

három hónapjában megállt, így a teljes évet tekintve 1,1%-kal esett vissza a létszám. A

közel 77 ezer főnyi alkalmazott csaknem héttizedét a versenyszféra foglalkoztatta, számuk

0,8%-kal csökkent, míg a költségvetési szervek létszáma 4,3%-kal nőtt egy év alatt.

Legfeljebb 8 osztályt végzett Középfokú végzettségű

Diplomás Egy bejelentett betöltetlen álláshelyre jutónyilvántartott álláskeresők száma, fő

Álláskereső, fő Álláskereső / Álláshely


11

Munkakör szerint a szellemi dolgozók száma mindkét szférában emelkedett, míg a fizikai

alkalmazottak száma a vállalkozásoknál 1,9%-kal csökkent, a költségvetési szerveknél

2,4%-kal bővült. Az alkalmazottak több mint fele a szolgáltatási szektorban dolgozott,

ezen belül főként a kereskedelemi, az egészségügyi szolgáltatást nyújtó, az oktatási és a

közigazgatási tevékenységet végző szervezeteknél, ez utóbbi kivételével a 2012. évinél

kisebb létszámban. A termelő ágak közül az iparban (a legnagyobb foglalkoztató

feldolgozóiparban is) stagnált, az építőiparban 7,6, a mezőgazdaságban 8,6%-kal csökkent

az alkalmazottak száma.

Az alkalmazásban állók számának változása (az előző év azonos időszakához képest)

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 2013-ban 196 ezer

forintot tett ki, a költségvetési szerveknél dolgozók keresete kissé elmaradt az átlagtól, a

vállalkozásoknál alkalmazottaké pedig kis mértékben meghaladta azt. Megyei szinten a

bruttó átlagkeresetek az országosnál (3,4%) nagyobb mértékben, 5,5%-kal emelkedtek

2012-höz képest, a megyék közt ezzel Heves megye után a második legnagyobb ütemű

növekedést érte el.

-10

-8

-6

-4

-2

0

2

4

6

I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV.

2009 2010 2011 2012 2013

Ezer fő

NegyedévNemzetgazdasági ágak összesen

Ebből: versenyszféra

költségvetés


12

A havi átlagkeresetek változása megyénként, 2013. év (előző év =100)

A szellemi dolgozók az energiaipari vállalatoknál kerestek legjobban (454 ezer forintot), a

legkisebb bruttó átlagbért (177 ezer forint) az adminisztratív szolgáltatást végző

vállalkozásoknál kapták. A fizikai munkakörök esetében a legmagasabb bruttó átlagbér

(231 ezer forint) szintén az energiaipart, a legkisebb átlagkereset (107 ezer forint) az

egészségügyet jellemezte. A családi kedvezmény nélkül számított megyei nettó

átlagkereset 2013-ban 129 ezer forintot tett ki, 6,5%-kal haladta meg az előző évit. A

103,3

104,2

103,8

105,4

105,5

104,6

105,3

104,2

102,8

104,6

104,6

101,9

105,6

100,5

102,5

103,2

103,0

104,1

103,8

103,8

103,4

105,2

105,6

105,1

106,8

106,5

106,0

106,3

105,0

103,8

105,5

105,8

102,7

106,8

101,1

103,5

104,0

103,7

104,9

104,3

104,7

104,9

100 102 104 106 108 110

Budapest

Pest megye

Fejér megye

Komárom-Esztergom megye

Veszprém megye

Győr-Moson-Sopron megye

Vas megye

Zala megye

Baranya megye

Somogy megye

Tolna megye

Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Heves megye

Nógrád megye

Hajdú-Bihar megye

Jász-Nagykun-Szolnok megye

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Bács-Kiskun megye

Békés megye

Csongrád megye

Ország összesen

%

Bruttó átlagkereset

Nettó átlagkereset


13

pénzbeli és a természetbeni juttatásokat is figyelembe véve az átlagos havi

munkajövedelem 4,9%-kal (207 ezer forintra) emelkedett, amelyből 5,3% volt az egyéb

munkajövedelem aránya.

2.1.2. T – Technological – Technológiai környezet

[Infrastruktúra]

A megye közlekedési infrastruktúrája közepes fejlettségűnek mondható. Legnagyobb

szerepe, jelentősége a 8. sz. főút négysávos gyorsforgalmi úttá történő fejlesztésének van,

ezen a területen vannak már eredmények.

A 8. sz. főút fejlesztéseinek főbb szakaszai Veszprém megyében (2017-ig megvalósuló

fejlesztések):

7,5 km új nyomvonalon 2x2 forgalmi sávos új főút építése

31 km 2x2 forgalmi sávos főút rekonstrukciója, fejlesztése

11 db új külön szintű csomópont építése

Kivitelezés alatt: 16 km rekonstrukció, 4 db külön szintű csomópont

Közbeszerzés alatt: 6 km új nyomvonalon elkerülő, 1 db külön szintű csomópont


14

Előkészítés alatt: 12,3 km fejlesztés és 3,2 km új nyomvonal, 6 db külön szintű

csomópont, 50 km főút 2x2 sávra történő bővítése, fejlesztése, 3 db település

elkerülő 2x2 forgalmi sávval, külön szintű csomópontokkal

Veszprém megyei fejlesztési ütemek:

1. Várpalota elkerülő:

Építési engedély van, kisajátítási eljárás folyamatban

Kivitelezői közbeszerzés folyamatban I. ütem. Kivitelezés I és II ütemben 2014-

2017

2. Pétfürdő-Hajmáskér:

Munkaterület átadása 2013. november végén

Terület-előkészítő munkák, forgalomterelés kiépítése

Befejezés: 2015. augusztus hónap

3. Hajmáskér – 72 sz. főúti csomópont:

Munkaterület átadása 2013. május

Bal pálya építése, Hajmáskéri csomópont hídépítés

Befejezés: 2015. április hónap (2014. október részhatáridő a csomópontra)

4. 72 sz. főúti csomópont – Veszprém, Csatári csomópont (Veszprém körgyűrű):

Építési engedély van

Területszerzés elindult

Tervezett megvalósítás 2014 II. fé–2016 vége –forrásbiztosítás függvénye

5. Márkó – Herend:

Munkaterület átadása 2013. november végén

Terület-előkészítés elindult: régészet, fakivágás, forgalomterelés kiépítése

(március vége)

Befejezés: 2015 augusztus hónap.


15

A megye területén 250 km-es vasúti fővonal halad át, melyből a Budapest-Szombathely

közötti a legnagyobb forgalmat lebonyolító. Fejlesztése révén reális cél, hogy

Veszprémből a főváros és a nyugati határ egy óra alatt elérhető legyen. A Budapest-

Székesfehérvár vasúti korszerűsítési elképzelést ki kell terjeszteni Veszprémig, ami az

adott vonalon gyorsabbá és kulturáltabbá tenné a közlekedést.

[Ipar]

Veszprém megye gazdasága az elmúlt 20 évben jelentősen átalakult, szerkezetileg

korszerűsödött, s jobban alkalmazkodik a piaci igényekhez. A változás nagyságát jelzi,

hogy a korábbi ún. nehézipari ágazatok – szénbányászat, alumíniumkohászat,

nehézvegyipar – szinte teljesen eltűntek, több, megyét reprezentáló nagyvállalat

megszűnt (Bakony Művek, Nitrokémia, Pápai Textil, Elekthermax, Videoton stb.),

ugyanakkor kisebb, hatékonyabb, versenyképesebb cégek települtek a megyébe.

Összességében a megye gazdasági szerkezete jó irányba fejlődött, legjelentősebb ágazat a

járműalkatrész- és egyéb gépgyártás lett, melynek reprezentánsai európai viszonylatban is

versenyképesek.

A Veszprém megyében telephellyel rendelkező – tényleges termelőtevékenységet itt

folytató –, 4 fő feletti ipari vállalkozások adatai alapján a megye ipari termelése 2013-ban

meghaladta a 755 milliárd forintot, ami a Közép-Dunántúl ipari kibocsátásának 16%-a. A

termelési volumen 1,9%-kal csökkent 2012-höz képest. Egy lakosra 2,2 millió forint

termelési érték jutott, ez a régiós átlag felét sem éri el.

A megyei székhelyű, 49 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások 662 milliárd forint

értékű produktumot állítottak elő, összehasonlító áron 2,9%-kal kevesebbet, mint az

előző évben.


16

A Veszprém megyei ipari termelés és értékesítés volumene*

(előző év azonos időszaka = 100)

*A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai.

A termelési érték csaknem teljes egészét adó feldolgozóipar termékeinek felét a megye

járműipari vállalkozásai állították elő. A járműgyártás termelési volumene egy év alatt

6,2%-kal nőtt, ezzel szemben az ipari produktumok egytizedét kitevő fémalapanyagok,

fémfeldolgozási termékek előállított mennyisége 5,7%-kal elmaradt a 2012. évitől. A

feldolgozóipari termékkörben a harmadik legnagyobb súlyarányt képviselő vegyi anyagok,

termékek termelése igen erőteljesen, 30%-kal, az élelmiszeripari termékeké 5,9, a gépeké,

gépi berendezéseké pedig 3,7%-kal esett vissza. Bővült viszont a gumi-, műanyag és

nemfém ásványi (üveg, porcelán, kerámia, beton) termékek, valamint a villamos

berendezések termelési volumene: 1,3, illetve 4,8%-kal.

Az ipari értékesítés összesen 660 milliárd forintnyi nettó árbevételt eredményezett, 3,9%-

kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A 2012. évi bevételekhez képest az export-

árbevétel 5,7%-kal csökkent, a belföldi eladásokból származó viszont 4,2%-kal nőtt.

50

60

70

80

90

100

110

120

130

140

I. n.év

I. félév

I-III. n.év

év I. n.év

I. félév

I-III. n.év

év I. n.év

I. félév

I-III. n.év

év I. n.év

I. félév

I-III. n.év

év I. n.év

I. félév

I-III. n.év

év

2009 2010 2011 2012 2013

Százalék

Termelés Belföldi értékesítés Export értékesítés


17

Az ipari produktumok 80%-a (529 milliárd forint értékben) külföldre került, az export

hattizedét a járműgyártás termékei tették ki. Az erőteljesen exportorientált ágazatok

közül a járműipar 2,6%-kal, a fémalapanyag-, fémfeldolgozási termék-gyártás 3,6%-kal, a

gép, gépi berendezés-gyártás pedig 11%-kal kevesebb bevételt ért el a külföldi piacokon,

mint 2012-ben. A vegyipari termékek kivitele az előző évinek csaknem a felére esett

vissza, a villamos berendezések, valamint a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékek

előállítói viszont növelni tudták kivitelüket.

Az ipar 131 milliárd forintnyi belföldi árbevételének negyedét a járműipar könyvelhette el.

Az ágazat értékesítési volumene a 4-szeresére nőtt, ami elsősorban a jelentős

beruházással megvalósuló gyáregység-bővítéseknek köszönhető. A további meghatározó

ágazatok közül a vegyipar belföldi értékesítése az ötödével csökkent, az élelmiszeripari

termékek hazai eladásából 9,1, a gumi-, műanyag, nemfém ásványi termékekéből pedig

6,1%-kal kevesebb árbevétel folyt be a vállalkozásokhoz, mint 2012-ben.


18

A termelés és az alkalmazásban állók számának változása a feldolgozóipari ágazatokban,

2013* (Az előző évhez képest)

*A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai.

2013-ban a Veszprém megyei székhelyű, legalább 50 fős ipari szervezeteknél 20 és fél

ezren álltak alkalmazásban. A foglalkoztatottak több mint negyede (5600 fő) dolgozott a

járműiparban, ahol az alkalmazotti létszám 2012-höz képest 2,2%-kal (megközelítőleg 120

fővel) nőtt. A főbb feldolgozóipari ágazatok közül a vegyiparban, a gépeket, gépi

berendezéseket, valamint a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termékeket gyártó

ágazatokban is (170–190 fős) létszámbővülés valósult meg. A termelésben csekély súlyt

képviselő fa-, papír-, nyomdaipari, továbbá az egyéb feldolgozóipari ágazatokba tartozó

vállalkozások létszáma együttesen 250 fővel csökkent.

A megyében minden egyes ipari alkalmazottra átlagosan 32,3 millió forintnyi termelési

érték jutott, ami 2,4%-kal alacsonyabb, mint a 2012. évi fajlagos teljesítmény.

-32,7

2,2

13,8

-3,4

-4,9

4,6

21,2

-37,3

4,8

-7,2

-34,0

6,2

-3,7

4,8

-5,7

1,3

-30,4

-40,1

17,3

-5,9

-50 -40 -30 -20 -10 0 10 20 30

Egyéb feldolgozóipar

Járműipar

Gép, gépi berendezés gyártása

Villamos berendezés gyártása

Fémalapanyag, fém-feldolgozási termék gyártása

Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása

Vegyi anyag, termék gyártása

Fa-, papír-, nyomdaipar

Textíl- és bőripar

Élelmiszeripar

Százalék

Termelés

Alkalmazásban állók


19

2.1.3. E – Economical – Gazdasági környezet

[Gazdálkodó szervezetek]

Veszprém megyében 2013. december 31-én az egy évvel korábbinál 0,4%-kal több, 56

967 gazdasági szervezetet tartottak nyilván. Ebből 51 508 vállalkozás, amelyeket 26-74%-

os arányban társas, illetve önálló vállalkozó formában jegyeztek be.

A társas vállalkozások kétharmadát kitevő korlátolt felelősségű társaságok száma (9,3

ezer) az elmúlt év folyamán lényegében nem változott, ugyanakkor a második

leggyakoribb betéti társaságokból (3,5 ezer) 8,8%-kal többet számláltak. A

részvénytársaságok és a szövetkezetek száma alacsony, mindössze 84, illetve 100 cég

választotta ezt a gazdálkodási formát. A munkavégzés jellege szerint a bejegyzett önálló

vállalkozók 45%-a mellék-, 35%-a főfoglalkozásúként, egyötödük nyugdíjasként

tevékenykedett (egyéni vállalkozói nyilvántartásba vételre pedig több mint négytizedük

volt kötelezett).

A megyei gazdasági szervezetek 98%-a kis-, azon belül is döntően (10 fő alatti)

mikrovállalkozás. December végén 175 (50-249 fős) középvállalkozás, és csupán 45 (250

fő és afeletti) nagyvállalat szerepelt a nyilvántartásban. A legkisebbek kivételével

valamennyi létszám-kategóriában csökkent a cégek száma, leginkább (21%-kal) az 50-249

főt foglalkoztatóké.

A felszámolási eljárások száma 2013-ban jelentősen visszaesett, ami alapvetően annak

köszönhető, hogy a kényszer végelszámolások helyét átvette a kényszertörlési eljárás,

amely sokkal ritkábban fordul át felszámolásba. Az előző év azonos időszakához képest

egyharmadával kevesebb (822) fizetésképtelenséggel kapcsolatos eljárás indult, illetve

volt folyamatban.

Veszprém megyében 2013. december 31-én ezer lakosonként 148 vállalkozást

(országosan 171-et) számláltak.


20

A vállalkozások kétharmada szolgáltatás jellegű tevékenységet folytatott, a legtöbben, 12-

12%-kos részaránnyal a vendéglátásban és az ingatlanügyletek területén, további 11%-uk

pedig a kereskedelemben. Az előbbi két nemzetgazdasági ágban az önálló vállalkozási

forma jóval elterjedtebb, míg a kereskedelemben inkább a társas vállalkozások vannak

túlsúlyban. A termelő ágak közül a vállalkozások egyötöde a mezőgazdaságban, további

6,9%-a az építőiparban, 5,8%-a pedig az iparban tevékenykedett. A mezőgazdaságban

szinte teljesen az önálló vállalkozói forma dominál, de az építőiparban is közel kétszer

több az önálló vállalkozó. Az iparban a gazdálkodási forma szerinti részarányok jóval

kiegyenlítettebbek.

A főbb gazdálkodási formák részaránya gazdasági áganként, 2013. december 31.

Gazdasági ágak

Korlátolt

felelős-

ségű

Betéti Részvény- Főfoglalko-

zásúak

Mellékfog-

lalkozásúak Nyugdíjasok

társaságok

a társas vállalkozások százalékában az önálló vállalkozók százalékában

Mezőgazdaság 49,0 15,3 1,4 24,0 41,9 34,1

Ipar 74,7 20,3 1,1 45,4 32,8 21,8

Építőipar 74,8 22,0 0,4 69,4 27,3 3,3

Kereskedelem 72,7 25,4 0,3 64,5 25,7 9,8

Vendéglátás 76,7 20,5 0,4 26,9 46,9 26,2

Ingatlanügyletek 78,4 13,3 0,8 19,1 61,0 19,9

Tudományos és

műszaki tevékenység 60,5 31,4 0,7 28,4 57,5 14,1

Adminisztratív

szolgáltatás 70,7 25,3 0,3 37,9 38,1 24,0

Többi gazdasági ág 61,7 35,2 0,7 47,8 46,5 5,7

Összesen 68,8 25,6 0,6 35,2 44,6 20,2


21

[Beruházások]

2013-ban a Veszprém megyei székhelyű gazdasági szervezetek beruházásainak

teljesítményértéke 110,6 milliárd forintot tett ki, folyó áron 31%-kal többet az egy évvel

korábbihoz képest. Egy lakosra 316,1 ezer forint termelési érték jutott, ami az országos

átlagnál 14%-kal alacsonyabb.

A nemzetgazdasági ágak közül a beruházási teljesítmények legnagyobb része (69%-a) az

iparhoz, azon belül is a feldolgozóiparhoz kötődött. Ebben a nemzetgazdasági ágban az

invesztíciók nagysága 21%-kal emelkedett, ezen belül a ráfordítások négyötödét kitevő

gép, illetve járműbeszerzéseké 23%-kal, az építéseké pedig ennél kisebb mértékben 15%-

kal növekedett. A jelentősebb súlyú feldolgozóipari alágazatokban nagyobb összegeket

fordítottak fejlesztésekre, mint az előző évben. A beruházások fő iránya a járműipar,

ahová 3,3%-kal, az emellett meghatározó gép, gépi berendezés gyártásba kétszeresével, a

vegyiparba pedig 74%-kal többet invesztáltak.

A beruházások teljesítményértékének megoszlása főbb gazdasági ágak szerint, 2013

Megnevezés

Beruházások Előző év =

100,0% teljesítményértéke,

millió forint megoszlása, %

Mezőgazdaság 8 435 7,6 105,7

Ipar 76 447 69,1 142,0

Kereskedelem 3 296 3,0 87,2

Szállítás és raktározás 5 516 5,0 97,1

Közigazgatás 3 605 3,3 119,8

Egészségügyi szolgáltatás 3 816 3,4 221,4

Többi gazdasági ág 9 504 8,6 112,0


22

Beruházás összesen 110 621 100,0 130,9

Ebből:

Épületek, egyéb építmények 34 299 31,0 114,5

Belföldi gép, berendezés, jármű 23 667 21,4 118,8

Import gép, berendezés, jármű 46 690 42,2 145,8

További jelentősebb, 7,6%-nyi beruházás a mezőgazdaságban történt, ebben az

ágazatban az előző évinél (5,7%-kal) többet költöttek fejlesztésekre. A beruházásokból

kisebb szeletet képviselő ágak közül a kereskedelemben 13, a szállítás és raktározás ágban

2,9%-kal csökkent, ugyanakkor a közigazgatásban egyötödével, az egészségügyi

szolgáltatás ágban pedig több mint kétszeresére nőtt a beruházások nagysága.

Anyagi-műszaki összetétel szerint a beruházások 64%-át a gép-, berendezés-,

járműbeszerzések, 31%-át pedig az építések adták. Az előbbiekre a 35, az utóbbiakra 15%-

kal nagyobb összeget fordítottak, mint egy évvel korábban. A gépbeszerzések kétharmada

importból származott, melynek értéke 46%-kal nőtt. A belföldi gépberuházások ennél

kisebb mértékben, 19%-kal bővültek.

[Turizmus]

A Balaton és a Bakony remek turisztikai lehetőséget kínálnak, így ez az ágazat közel 10%-

át termeli a megyei GDP-nek. A Bakony és a Balaton komoly turisztikai vonzerőt jelent,

célirányos fejlesztésekkel a turisztika mind a GDP termelésben, mind pedig a

foglalkoztatásban stratégiai ágazat marad.

2013-ban Veszprém megye kereskedelmi szálláshelyein 529 ezer vendég 1 millió 576 ezer

vendégéjszakát töltött el. Elsősorban a Balatonhoz kötődően a megye vendégforgalma

idényszerűen (évszakonként) változó, amit jól mutat, hogy a vendégek több mint


23

héttizede a májustól szeptember végéig tartó időszakban érkezett. A vendégkör közel

80%-át a belföldiek tették ki: a 410 ezer hazai látogató 1 millió 31 ezer vendégéjszakát

vett igénybe. Az ország határain túlról – elsősorban az európai kontinens országaiból –

119 ezren foglaltak szállást, eltöltött vendégéjszakáik száma meghaladta az 544 ezret. Az

előszezoni forgalom magasabb volt, mint egy évvel korábban, a fő- és az utóidény viszont

a tavalyinál kedvezőtlenebbül alakult , így a megyei szálláshelyek vendéglétszáma 2012-

höz képest alig változott, az eltöltött vendégéjszakáké viszont 1,3%-kal (20 ezerrel)

csökkent.

A Veszprém megyei kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma havonként

A külföldi vendégkör felét három küldőterület – Németország, Ausztria, valamint

Hollandia – adta, további jelentősebb (5-6%-os) részarányt a szlovák, lengyel, cseh és dán

látogatók képviseltek. A német nyelvterületekről és Szlovákiából érkezők száma csupán

kevéssel változott, a holland vendéglétszám az ötödével (közel 1600 fővel), a lengyel

pedig 14%-kal (mintegy 900 fővel) bővült 2012-höz képest. Ezzel szemben egyharmadával

0

100

200

300

400

500

0

20

40

60

80

100

120

jan

feb

már

ápr

máj

jún

júl

aug

szep okt

nov

dec jan

feb

már

ápr

máj

jún

júl

aug

szep okt

nov

dec jan

feb

már

ápr

máj

jún

júl

aug

szep okt

no

vd

ec

2011 2012 2013

Külföldi vendégek Belföldi vendégek

Külföldiek vendégéjszakái Összes vendégéjszaka

Vendégek, ezer fő Vendégéjszakák, ezer


24

kevesebben foglaltak szállást a megyében Romániából, és a dán, valamint a francia

vendégek száma is egytizedével csökkent.

A külföldi vendégek küldő országok szerinti megoszlása, 2013

A vendégek csaknem hattizede szállodában foglalt szobát. A 63 Veszprém megyében

működő hotel 9400 férőhelyet, a teljes megyei szállásférőhely-kapacitás 29%-át kínálta az

ideérkezőknek. A szállodai vendégek száma 2012-höz képest 1,9%-kal (5700 fővel) nőtt, a

vendégéjszakák száma viszont nem változott.

A szállodák az év egészében átlagosan 45%-os telítettséggel üzemeltek, ami valamivel

magasabb volt a tavalyinál, de elmaradt az országos átlagtól. Főszezoni kihasználtságuk

kedvezőbben alakult: júliusban a kiadható szobáik átlagosan 64%-át, augusztusban pedig

a 72%-át foglalták le a vendégek.

A külföldiek csaknem egyharmada és a belföldi vendégek egytizede a kempingekben szállt

meg, amelyek külföldi vendéglétszáma kismértékben csökkent ugyan, de ezt a növekvő

számú hazai vendég ellensúlyozta. A belföldiek körében népszerű közösségi

szálláshelyeket (turista- és ifjúsági szállásokat) összesen 3 ezerrel többen vették igénybe,

30,6

11,6

7,96,06,0

5,6

4,8

2,8

2,8

2,2

2,11,6

16,1

Németország

Ausztria

Hollandia

Szlovákia

Lengyelország

Csehország

Dánia

Oroszország

Olaszország

Franciaország

Belgium

Románia

Többi ország


25

mint egy évvel korábban, ezzel szemben az üdülőházak vendéglétszáma 3 ezerrel, a

panzióké megközelítőleg 6 ezerrel fogyatkozott.

A külföldiek átlagosan 4,6, a hazai látogatók 2,5 éjszakát töltöttek el a szálláshelyeken, az

előző évihez hasonlóan.

2013-ban a megyei kereskedelmi szálláshelyek 14,8 milliárd forint bruttó bevételt értek

el, ennek 57%-a a szállásdíjakból, ötöde a vendéglátásból származott. Az összbevétel folyó

áron 6,1%-kal, ezen belül a szállásdíj-bevétel 2,0, a vendéglátásból származó 7,7%-kal

nőtt. Valamennyi szállástípust figyelembe véve egy kiadott szoba átlagára bruttó 14 300

forint volt, ami azt is mutatja, hogy az előző évhez képest a szálláshelyek átlagosan alig

300 forinttal tudták emelni áraikat. A belföldi vendégek 1,6 milliárd forint értékű

szállásköltséget – a felszámított szállásdíjak 28%-át – Széchenyi Pihenőkártyával

egyenlítették ki. A SZÉP-kártyás fizetések összege a harmadával meghaladta a 2012. évi

értéket.

A megyei szálláshelyeken beváltott Széchenyi Pihenőkártya értéke

0

50

100

150

200

250

300

350

400

450

Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Szep Okt Nov Dec

2012 2013

Millió forint


26

A Veszprém megyébe érkező vendégek több mint háromnegyede a Balatonnál szállt meg.

A turizmus szempontjából Balatonfüred szerepe meghatározó, hiszen a város szálláshelyei

regisztrálták a teljes megyei vendéglétszám 30, illetve az összes vendégéjszaka 32%-át. A

Balaton veszprémi partszakaszán a vendégek száma 3900 fővel csökkent (ez az összes

vendég kevesebb, mint egy százaléka), míg a vendégéjszakák száma 26 ezerrel (2,0%-kal)

maradt el az egy évvel korábbitól. A megye balatoni szálláshelyeit a külföldiek átlagosan

5,0, a belföldiek 2,6 éjszakára vették igénybe.

2.1.4. E – Ecological – Természeti környezet

Veszprém megye a Közép-Dunántúlon helyezkedik el, az ország közepes nagyságú

megyéihez tartozik. Északról Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom, keletről Fejér

megye, délről a Balaton és Somogy megye, nyugatról Vas és Zala megyék határolják.

Területe három nagy tájegységre, a Kisalföld déli részére, a Bakony hegységre és a

Balaton-felvidékre bontható. Székhelye Veszprém. Veszprém megye területe 4.493 km²,

kb. 4,5%-a Magyarország területének.

2.1.5. P – Political – Politikai környezet

A Veszprém megyei politikai környezetet 2014 tavaszán nagyban befolyásolják a 2014.

április 6-ra kiírt országgyűlési választások. A projekt megvalósítására, illetve a projektben

vállalt tevékenységek hatékony lebonyolítására azonban a politikai környezet nincs

hatással. A politikai környezet szempontjából elsődlegesen érintett városi önkormányzat a

választási eredményektől függetlenül biztosítja és elvégzi a projektrendezvényhez

kapcsolódó feladatokat.

2.1.6. STEEP összefoglaló

A helyzetelemzés összegzéseképpen elmondható, hogy a Veszprém megyei demográfiai

környezet rendhagyóbb változásokon nem esett át, a vásárlóerő a korábbi évekhez


27

hasonlítva közel azonos, a gazdasági környezet változásai pozitív irányba mutatnak, az

eltöltött vendégéjszakák változása (negatív irányban) pedig rendkívül csekély.

A tervezés szempontjából tehát megállapítható, hogy az elmúlt időszakban nem játszott

közre olyan extrém befolyásoló tényező, amely miatt a projektfeladatok, menedzsment

módszerek, marketing tevékenységek, költségtervezési feladatok és értékelési folyamatok

teljes mértékű újragondolása lenne szükséges.

Fontos azonban a részletesebb tervezési folyamat megalkotása, amely alapján a

továbbiakban a következő vizsgálatok szükségesek: célcsoport elemzés, kockázat elemzés,

termékélet-ciklus vizsgálat, SWOT, logikai mátrix, menedzsment terv, marketing stratégia

és mix, üzleti terv stb.

2.2. Kockázatelemzés és -menedzsment

A kockázatelemzés és kockázatmenedzsment során a lehetséges kockázatok azonosítása,

csoportosítása és értékelése történik az egyes projektfeladatokkal kapcsolatban. Az

analízis során a kockázatok bekövetkezési valószínűségét, okozott hatását, illetve a

kockázat bekövetkeztének elkerüléséhez, illetve hatásának csökkentéséhez szükséges

teendők meghatározása történik.

A rendezvény esetében felmerülő kockázatok típusai és jellemzői:

Természeti kockázat:

o Kedvezőtlen időjárás

o Extrém időjárás

Kockázat menedzsment:

meteorológiai jelentések nyomon követése,

extrém időjárás esetén a rendezvény lemondása.


28

Megvalósítási kockázat:

o Kevés látogató

o Kevés kiállító

o Kevés terméktípus

o Alacsony színvonalú terméktípusok

o Magas árképzés


széleskörű marketing akció szervezése (ld. lejjebb)

terméktípusok kiválasztása, egyeztetése

árak egyeztetése

Menedzsment kockázat:

o Nem hatékony szervezés

o Nem hatékony marketing

o Hiányos menedzsment

o Infrastrukturális fennakadások (parkolási problémák, közüzemi problémák)


feladatmegosztás részletes meghatározása a szervező felek között,

szakmailag kompetens felelősök és helyettesek kijelölése,

széleskörű marketing akció szervezése a legnépszerűbb,

legelterjedtebb kommunikációs csatornákon (offline-online

marketing kampány: újság, weblap, facebook, rádió, tv, DM, platák,

szórólap),

rendőrséggel, területfelügyelőséggel, közüzemi szolgálattal való

egyeztetés, ellenőrzés.


29

KOCKÁZAT SZINTJE:

KOCKÁZAT TÍPUSA: 1 2 3 4 5

Természeti kockázat

Kedvezőtlen időjárás

Extrém időjárás

Megvalósítási kockázat

Kevés látogató

Kevés kiállító

Kevés terméktípus

Alacsony színvonalú termék

Magas árképzés

Menedzsment kockázat

Nem hatékony szervezés

Hiányos menedzsment

ÉRTÉKELÉSI SKÁLA

(%)

1 Nem jellemző

2 Kevésbé jellemző

3 Mérsékelten jellemző

4 Jellemző

5 Nagyon jellemző

2.3. BCG mátrix – Termék- és szolgáltatás-elemzés

A BCG (Boston Consulting Group) mátrix termékek és szolgáltatások életciklusát és relatív

nyereségességét ábrázolja. A mátrix a projekt termékeinek (termék, termékcsalád,

szolgáltatás) elemzésére szolgál.

Az elemzés 4 kategóriát használ:

Sztárok: A sztárok a piacon a legjobb pozíciót betöltő termékek, magas piaci

részesedés és magas piaci növekedés jellemzi őket, jelentős a kereslet irántuk. E


30

termékek határozzák meg a vállalkozás/projekt jövőbeni eredményességét, ezért

érdemes őket erőteljesen támogatni, hiszen ezek válhatnak "fejős tehénné".

Kérdőjelek: A kérdőjelek azok a viszonylag új termékek, amelyeknek még alacsony

a piaci részesedésük, és a gyors növekedés lehetősége jellemző rájuk. Érdemes

alapos elemzés alá vonni a terméket, és ezt követően dönteni a termék sorsáról

(beruházás, kivonás).

Fejős tehenek: A fejős tehenek kategóriába tartozó termékek piaci részesedése

magas, azonban a piaci növekedésre már nem jellemző a magas érték. Fontos,

hogy e termékek megtartsák erős piaci pozíciójukat, és a még bennük rejlő

lehetőségek kihasználásra kerüljenek, ugyanakkor a termékhez kapcsolódóan már

nem érdemes új beruházásokat indítani.

Döglött kutyák: A döglött kutyák olyan termékek, amelyeknek sem a piaci

részesedése, sem a piaci növekedési lehetősége nem kielégítő. E termékek

értékesítésének a befejezése szükséges.

A BCG mátrix alkalmas arra, hogy segítséget nyújtson a termék- és

szolgáltatásfejlesztéssel kapcsolatos döntésekhez, továbbá lehetővé teszi az egyes

termékek és szolgáltatások megfelelő szegmentálását.


31

> P

iaci

nö

veke

dés

>

↑↑

Magas

KÉRDŐJELEK (?) SZTÁROK (*)

Kézzel készült tárgyak

(ékszerek, dísztárgyak)

Bőrdíszműves termékek

Könyvek

Antikvár termékek,

régiségek

Gyermekprogramok

Kézműves szakma

bemutatók

Élelmiszer-termékek

(sajtok, húsáruk, mézek,

lekvárok)

Fa/faragott

konyhai/háztartási

eszközök (tálak, kanalak,

poharak, tányérok, hordók)

Kerámia edények

(étkészletek, poharak,

tálak, tepsik,

tárolóedények)

Gyermekeknek való

termékek (játékok, bábok)

Alacsony

↓↓

DÖGLÖTT KUTYÁK (†) FEJŐSTEHENEK ($)

Szalmából készült tárgyak

Alacsony minőségű

termékek

Nem hazai termékek /

kínai gyártmányú

termékek

Élelmiszer-termékek

(sajtok, húsáruk, méz)

Édességek

Irodalmi programok

Népzenei/könnyűzenei

koncertek

↓ Alacsony ↓ ↑ Magas ↑

% Piaci részesedés %


32

2.3.1. Sztárok

Élelmiszer-termékek (sajtok, húsáruk, mézek, lekvárok)

Fa/faragott konyhai/háztartási eszközök (tálak, kanalak, poharak, tányérok,

hordók)

Kerámia edények (étkészletek, poharak, tálak, tepsik, tárolóedények)

Gyermekeknek való termékek (játékok, bábok)

2.3.2. Kérdőjelek

Kézzel készült tárgyak (ékszerek, dísztárgyak)

Bőrdíszműves termékek

Könyvek

Antikvár termékek, régiségek

Gyermekprogramok

Kézműves szakma bemutatók

2.3.3. Fejőstehenek

Élelmiszer-termékek (sajtok, húsáruk, méz)

Édességek

Irodalmi programok

Népzenei/könnyűzenei koncertek

2.3.4. Döglött kutyák

Szalmából készült tárgyak

Alacsony minőségű termékek

Nem hazai termékek / kínai gyártmányú termékek

= termékek = szolgáltatások


33

2.4. Célcsoport elemzés (szegmentálás)

Egy piaci szegmens a piac azon kisebb része, melyeket azonos keresleti tulajdonságokkal

rendelkező személyek vagy szervezetek építenek fel. A közös tulajdonság lehet egy

termék ára vagy funkcióinak összetettsége. A valódi piaci szegmensnek a következő

kritériumokat kell teljesítenie: más szegmensektől világosan megkülönböztethető (eltérő

szegmenseknek eltérő igényeik vannak), a szegmensek egymáson belül homogének

(közösek az igényeik), a piaci változásokra hasonlóképp válaszolnak, a piac befolyásával

lehet hatni a keresletükre.

A hatékony célcsoport elemzési mátrixhoz első körben a motivációk, aztán az érintett

demográfiai csoportok azonosítása, majd az értékelési skála meghatározása szükséges.

MOTIVÁCIÓK

(?)

Városnézéssel egybekötött látogatás

Vásárlás

Aktív részvétel (vásárlás ÉS interaktív programon való részvétel)

Kapcsolódó programon való részvétel (koncert, kulináris

program)

Kulturális időtöltés

DEMOGRÁFIAI

CSOPORTOK (+,-)

Fiatalok (csoportban)

Fiatal párok gyerek nélkül

Családok

Idősek gyerek nélkül

Idősek (egyénileg vagy többen)

ÉRTÉKELÉSI SKÁLA

(%)

1 Nem jellemző

2 Kevésbé jellemző

3 Mérsékelten jellemző

4 Jellemző

5 Nagyon jellemző


34

SZEGMENTÁCIÓS

MÁTRIX

MOTIVÁCIÓK (?)

Eredmény: Városnézéssel

egybekötött

látogatás

Vásárlás

Aktív részvétel

(kapcsolódó

programon való

részvétel)

Kapcsolódó

programon való

részvétel (koncert,

kulináris program)

Kulturális időtöltés

DEM

OG

RÁ

FIA

I CSO

PO

RT

OK

(+

,-)

Fiatalok

(csoportban) 3 3 2 5 4 17

Fiatal párok

gyerek

nélkül 5 5 2 5 3 20

Családok 5 4 5 4 3 21

Idősek

gyerek

nélkül 4 5 2 4 5 20

Idősek

(egyénileg

vagy

többen)

3 4 2 3 5 17


35

A fenti elemzés kiválóan mutatja és azonosítja az alábbi célcsoportokat:

1. Elsődleges célcsoport(ok) – Megőrzésük szükséges: a bennük rejlő potenciál

nagyon magas, a számukra fontos termék- és programkínálat megtartása javasolt:

o Családok

2. Másodlagos célcsoport(ok) – Bővítésük szükséges: a bennük rejlő potenciál

közepes, a számukra értékelhető termék- és programkínálat fejlesztése javasolt:

o Fiatal párok gyerek nélkül

o Idősek gyerek nélkül

3. Harmadlagos célcsoport(ok) – Kockázatos kategória: a bennük rejlő potenciál

alacsony, nem határozható meg számukra maximálisan és hosszútávon

értékelhető termék- és programkínálat. Aktív részvételük esetlegesen

igényfelméréshez kötött:

o Fiatalok (csoportban)

o Idősek (egyénileg vagy többen)


36

2.5. SWOT elemzés

A SWOT elemzéssel feltérképezhető egy piac, üzlet, termék vagy szolgáltatás piaci

életképessége, illetve megismerhető, hogy mely feladatok a legfontosabbak stratégiai

szempontból.

S – Strengths – Erősségek: (belső tényezők) pozitív tényezők, melyek

működőképesek és sikeres működésük előmozdítható.

W – Weaknesses – Gyengeségek: (belső tényezők) negatív tényezők, melyek nem

működőképesek, de eredményesebb működésük előmozdítható.

O – Opportunities – Lehetőségek: (külső tényezők) olyan adottságok, amelyeket

nem tudunk befolyásolni, de kedvezőek, és rájuk építve kihasználhatjuk az

erősségeinket.

T – Threats – Veszélyek: (külső tényezők) nem befolyásolható korlátok, negatív

tényezők, amelyek csökkentik a siker esélyeit és kockázatot jelentenek.


37

+ Pozitív tényezők + – Negatív tényezők – STRENGTHS – ERŐSSÉGEK (+) WEAKNESSES – GYENGESÉGEK (-)

→ B

első

tén

yező

k ←

Megújított vásár

3-as menedzsment

együttműködés

Autentikus helyszín

Kulturális programmal való

összevonás

Nagy érdeklődés

Májusi – várhatóan kedvező –

időjárás

Széleskörű termékpaletta

2 napos program

Új parkolási lehetőség

(parkolóház) a belvárosban, a

vásári helyszíntől kb. 100 m-re

Veszprémen kívüli promóció

hiányos

Sok termék ellenére kevés

interaktív program (szolgáltatás)

Új – eddig ismeretlen – kiállítók

bevonása nehézkes

Vásári, kiállítói adminisztrációs

terhek

A „harmadlagos” és

„negyedleges” célcsoportok

bevonása nehézkes

OPPORTUNITIES – LEHETŐSÉGEK (?) THREATS – VESZÉLYEK (!)

←K

üls

ő t

énye

zők

→

Marketing fejlesztése

Célcsoport elemzés

Menedzsment eszközök és

módszerek fejlesztése

Új interaktív programok

fejlesztése

o mesterség-bemutatók,

o gyermekprogramok

o koncertek

Stake-holder egyeztetések

Eladói/vevői

elégedettségfelmérések

Kedvezőtlen időjárás

Extrém időjárási viszonyok

Alacsony számú látogató

Kiállítók száma kevés

Vis-maior infrastrukturális

probléma (áramkimaradás,

vízellátás akadozása)

Rossz hulladékszállítás és

-kezelés

Adó- és fogyasztóvédelmi

ellenőrzések esetén feltáruló

hiányosságok


38

2.6. Logikai keretmátrix

A 16 lépésből álló logikai keretmátrix (lkm) a stratégiai és menedzsment tervezés

elengedhetetlen része. A mátrix az alábbiak segítségével összefoglalja a projekt

szempontjából legfontosabb információkat:

Miért szeretnénk megvalósítani a projektet? – beavatkozási logika

Mit szeretnénk elérni? – beavatkozási logika és indikátorok

Ezt hogyan szeretnénk elérni? – tevékenységek, eszközök, források meghatározása

Milyen külső tényezőket kell figyelembe venni? - feltételezések és kockázatok

elemzése

Hol találjuk meg az értékeléshez, ellenőrzéshez szükséges információkat? –

indikátorok forrásai

Projekt költségvetésére vonatkozó adatok.

Milyen előfeltételezéseket kell teljesíteni? – előfeltételezések

Az LKM-mel végzett projekttervezés két fő szakaszra osztható, az elemző és a tervező

szakaszra. A tervező szakasz további két, egymástól lényegesen eltérő tevékenységből áll,

a koncepcionális tervezésből és a tevékenységtervezésből.


39

LOGIKAI KERETMÁTRIX

PROJEKT LEÍRÁSA INDIKÁTOROK ELLENŐRZÉS ESZKÖZEI KOCKÁZATOK

1. Általános célok 15. Hatás indikátorok 16. Indikátorok forrásai

Revitalizáció

KKV szektor segítése

Hagyományos termékek, mesterséges népszerűsítése

Kultúra

Autentikus helyszínválasztás

Bevont vállalkozások, kézművesek száma

Elégedettség foka

Óváros tér kiválasztva

Projekt partner dokumentációja

VMJV dokumentációja

Elégedettség felmérés eredményei

2. Projekt célkitűzése 13. Cél indikátorok 14. Indikátorok forrásai 8. Feltételezések és kockázatok

A kamarai kézműves vásár pilot action-be történő bevonása

A vásár szervezési folyamatának optimalizálása

Vásár megújítása

2 db komplex megvalósíthatósági tanulmány

1 db megújított vásár



VKSZ Zrt. dokumentációja

Nem aktuális adatokat tartalmazó tanulmányok

Hiányos dokumentáció

3. Eredmények 11. Eredmény indikátorok 12. Indikátorok forrásai 7. Feltételezések és kockázatok

Elkészült és a későbbiekben is hasznosítható megvalósíthatósági tanulmány (2 rész),

Menedzsment terv,

Marketing stratégia

Megújított vásár

Látogatók száma

Vásárlók száma

Kiállítók száma

Nyújtott szolgáltatások száma

Promóciós eszközök száma




Alacsony látogatószám

Kevés vásárolt termék

Kevésbé hatékony promóció


40

4. Tevékenységek 9. Eszközök 10. Információforrások 6. Feltételezések és kockázatok

Menedzsment fejlesztése

Megvalósíthatósági tanulmány készítése

Vásár szervezés

Vásár lebonyolítás

Promóció

Megvalósíthatósági tanulmány

Külső szakértő bevonása

CENTRAL MARKETS study visit



Nem hatékony menedzsment

Vis maior esetén elmaradó rendezvény

5. Előfeltételek

CENTRAL MARKETS projekt,

transznacionális szintű feltérképezés,

legjobb gyakorlatok megismerése,

Veszprém Önkormányzattal és VKSZ Zrt-vel való 3-as együttműködés és közös szervezés

Projektfinanszírozás

Hatékony marketing folyamatok


41

2.7. Piaci lehetőségek azonosítása

A tervezési folyamat során, a helyzetelemzés keretében feltárásra kerültek azok a

kulcsfontosságú térségi szintű jellemzők és aktuális sajátosságok, amelyek a részletes

tervezési folyamat elengedhetetlen elemei az alábbiak szerint:

társadalmi aspektus – célcsoport meghatározása, fogyasztási szokások

előrejelzése;

infrastrukturális aspektus – elérhetőségi szempontok meghatározása, figyelembe

vétele;

gazdasági aspektus – vásárlóerő meghatározása, árstruktúra kialakítása;

idegenforgalmi aspektus – célcsoport bővítés, kapcsolódó kulturális

eseményekkel való szinergiák.

Az átfogó helyzetelemzési folyamat eredményeképpen a fenti aspektusok szem előtt

tartásával megtörtént:

a legfőbb kockázatok azonosítása illetve a szükséges és lehetséges

kockázatmenedzsment meghatározása;

termék- és szolgáltatási struktúra kialakítása;

erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek azonosítása;

legfontosabb célcsoportok elemzése és meghatározása;

hosszú távú logikai folyamattervezés.

A tervezési szakaszban megállapított kulcstényezők a megvalósítási és értékelési

szakaszok bázisát adják. A projektmegvalósítás alapvetően a tervezési ciklusban feltért

sajátosságok, jellemzők szerint történik.


42

3. MEGVALÓSÍTÁS

Üzleti terv – Menedzsment terv – Marketing terv

3.1. Projekt partner

3.1.1. Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara

A Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara partnerként vesz

részt a Central Europe Transznacionális Együttműködési Program

keretében támogatott CENTRAL MARKETS projektben.

A kamara által egy komplex megvalósítási tanulmány kerül kidolgozásra, amelynek célja

egy Veszprém óváros részén megrendezett időszakos kézműves vásár lebonyolítása

különös tekintettel a kézművesek bevonására, új menedzsment gyakorlatok

alkalmazására, a helyi érintettek közreműködésére és a látogatók számának növelésére.


43

3.1.2. Projektfeladatok (munkacsomagonként – work package)

Work Package 1: projektirányítás, koordinációs tevékenységek (projekt

meeting: Krakkó); adminisztrációs feladatok; pénzügyi menedzsment

Work Package 2: külső és belső kommunikáció; promóciós feladatok;

disszemináció; tudás menedzsment

Work Package 4: megvalósíthatósági tanulmányok készítése, alkalmazása,

pilot tevékenységek indítása és végrehajtása

Work Package 5: közös, fenntartható transznacionális stratégia kidolgozása,

stratégia bemutatása a döntéshozóknak, nemzetközi hálózatépítési tevékenység

3.1.3. Munkacsomagok (work package) (projektszinten)

Work Package 1: Projektmenedzsment

Work Package 2: Kommunikáció

Work Package 3: Kutatási tevékenységek a közép-európai piacokról

o Tanulmány a hatályos EU-s és nemzeti jogszabályokról, irányelvekről

o A közreműködő piacok, vásárok mennyiségi feltérképezése, SWOT elemzés

o Helyzetjelentés a közép-európai piacokról

Work Package 4: tervezés, kísérleti – pilot – tevékenységek indítása

o Akciótervek kidolgozása

o Megvalósíthatósági tanulmányok készítése

o Helyi kísérleti (pilot) tevékenységek megvalósítása a partner országokban

Work Package 5: Értékelés


44

3.2. További szereplők (stake-holder)

A CENTRAL MARKETS projekt kiemelt célja a partnerség építése nemcsak transznacionális,

hanem helyi szinten is.

Veszprémben a vásárszervezés, illetve az ezzel

összeköthető egyéb kulturális események

szempontjából elsődlegesen illetékes szervezet

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata

(az esetek többségében fő szervezője e programoknak, illetve vásárok esetén ő

bocsátja ki az engedélyeket a szervezők illetve a kiállítók részére).

További fontos partner a VMJV Önkormányzata

tulajdonában álló „VKSZ” Veszprémi Közüzemi

Szolgáltató Zrt., amely a város tulajdonában álló

ingatlanok, területek üzemeltetéséért (jelen

esetben bérbe adásáért, kapcsolódó vásári infrastruktúra biztosításáért) felel.

Előzetes egyeztetéseket és egy együttműködési megállapodás aláírását követően a

veszprémi önkormányzat és közüzemi szolgáltató szervezet együttműködő – stake-holder

– partnerként vesz részt a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara CENTRAL

MARKETS pilot tevékenységében, így 2014. május 10-11-én Veszprémben a Veszprém

Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata és a

VKSZ Zrt. közös kézműves-kulturális vásárt szervez.


45

Feladatmegosztás (stratégiai organigram)

Veszprém Megyei Jogú Város

Önkormányzata:

„VKSZ” Veszprémi Közüzemi

Szolgáltató Zrt.:

Veszprém Megyei

Kereskedelmi és Iparkamara:

Helyszín biztosítása

Standok biztosítása

Kézműves kiállítók értesítése

Kézműves kiállítók összegyűjtése

Vásári infrastruktúra biztosítása

PR, marketing, kommunikáció

ELŐKÉSZÍTÉS,

SZERVEZÉS:

LEBONYOLÍTÁS:

UTÁNKÖVETÉS: Kérdőívek, elégedettségi felmérés

Szervező:

Feladat:


46

3.3. Kézműves vásár

A CENTRAL MARKETS projekt keretében megújítandó kamarai kézműves vásár

megvalósításához egy speciális követelményrendszer felállítása szükséges a belső

(menedzsment) és külső (helyszín, célcsoport, partnerek stb.) tényezők figyelembe

vételével. Az új kamarai kézműves vásár az alábbi szempontok és módszerek segítségével

valósul meg:

1. Új vásári helyszín (alternatíva elemzés eredményeként)

Veszprém, Óváros tér: Veszprém eredeti, jelenleg „második” központja, a belváros

fő turisztikai attrakcióinak egyike. Az Óváros tér Veszprém „kulturális körzete”, a

Vár utca előtt helyezkedik el, így a turisták általi gyalogos átmenő forgalom

számottevő. A tér a 90-es években felújításon és átalakításon esett át, így a tér

közel 80%-án megszüntették az autósforgalmat.


47

Veszprém, Óváros tér, Rákóczi utca, Szabadság tér

(térinformációs rendszer térképe)

Mivel a program, méretét tekintve, túlnyúl az Óváros téren (a kiállítók várható

száma miatt), az Óváros térrel közvetlen kapcsolatban álló Rákóczi utca és

Szabadság tér is bevonásra kerül a projektbe.

Veszprém, Rákóczi Ferenc utca: A Szabadság teret és az Óváros teret összekötő,

mindössze 100 hosszúságú utca. Építészetileg az Óváros stílusát követi.


48

Veszprém, Óváros tér, Rákóczi utca, Szabadság tér

(térinformációs rendszer térképe)

Veszprém, Szabadság tér: A veszprémi Óváros autós és gyalogos „kapuja”. Kultúr-

építészeti szempontból vegyes képet mutat (autentikus és „modern” épületek

egyaránt megtalálhatók).

2. Új időpont (a stake-holderek előzetes egyeztetései szerint)

2014. május 10-11. szombat-vasárnap (2014. július első vasárnapja helyett)

3. Célcsoportok meghatározása (a célcsoport elemzés eredménye szerinti

sorrendben)

1. Családok

2. Fiatal párok gyerek nélkül

3. Idősek gyerek nélkül

4. Fiatalok (csoportban)

5. Idősek (egyénileg vagy többen)


49

4. Lehetséges szinergiák becsatolása

Egy kézműves vásár célközönségének (eladók és vásárlók) bővítése, valamint a

rendezvény hosszú távú fenntarthatósága és költséghatékonysága érdekében

előnyös lehet bizonyos együttműködések, szinergiák keresése és azok bevonása.

A látogatóközönség növekedhet, valamint a célcsoport demográfiai megoszlása

jelentősen szélesedhet, ha a vásár olyan egyéb kulturális programokkal egy

időben, vagy egy helyen (illetve annak közelében) kerül megrendezésre, amelyek

jellegüknél fogva illeszkednek egy kézműves vásár karakteréhez.

Ilyen programok lesznek többek között:

városi kulturális programsorozatok (Gizella Napok)

kiállítások

komolyzenei vagy „igényes” könnyűzenei koncertek

Ilyen együttműködések esetén a promóciós költségek megosztva – több

szervező fél által finanszírozva – jelennek meg, valamint a biztosított a

megfelelő számú látogató is minden érintett számára.

5. Együttműködő partnerek bevonása

Előzetes egyeztetéseket és egy együttműködési megállapodás aláírását követően a

veszprémi önkormányzat és közüzemi szolgáltató szervezet együttműködő –

stake-holder – partnerként vesz részt a Veszprém Megyei Kereskedelmi és

Iparkamara CENTRAL MARKETS pilot tevékenységében, így 2014. május 10-11-én

Veszprémben a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Veszprém Megyei

Jogú Város Önkormányzata és a VKSZ Zrt. közös kézműves-kulturális vásárt

szervez.

6. Menedzsment terv

A hatékony szervezési folyamatok biztosítása érdekében általános menedzsment

terv készült.


50

7. Marketing stratégia kidolgozása

A szélesebb célközönség bevonása és a megfelelő figyelem felkeltés érdekében

marketing stratégia készült.

8. Marketing mix (7P)

A promóciós feladatok eredményes meghatározása céljából marketing mix

összeállítás készült.

9. GANTT-diagram

A tevékenységek zavartalan lebonyolításához úgynevezett GANTT táblázat, azaz

tevékenység ütemezési diagram készült.

10. Költségek meghatározása

A másik két stake-holder szervezet bevonását követően megtörtént a költségek

meghatározása és optimalizálása is. Ezek bemutatásához részletes költségtábla

készült.

11. Értékelés (indikátorok), utánkövetés

A későbbi hatékony szervezés érdekében fontos a visszajelzések becsatornázása és

kiértékelése, valamint ehhez a szémszerűsíthető mutatók meghatározása.

Mindehhez indikátortábla készült.

3.4. Menedzsment terv

A tervezés olyan probléma megoldási folyamatként értelmezhető, ahol kérdés, hogy

miként tűzzük ki céljainkat és hogyan határozzuk meg a céljaink elérésére leginkább

alkalmas eszközöket. A tervezés célja, hogy az erőforrások által végzett munka

eredményeként egy adott idő- és költségkereten belül sikeresen teljesüljenek a projekt


51

céljai. Mindehhez a projektfeladatokat végrehajtó menedzsment szervezet hatékonysága

elengedhetetlen.

3.4.1. A tervezés alapvető célja

Mi?

A tervezés célja egy hatékony menedzsment folyamattal egybekötött eredményes

projektmegvalósítás, melynek keretében a Veszprém Megyei Kereskedelmi és

Iparkamara – Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatával és a Veszprémi

Közüzemi Szolgáltató Zrt-vel közösen – autentikus, hagyományőrző és

kultúraközvetítésre alkalmas vásárt szervez.

Hogyan?

A tervezés mikéntje alapvetően a CENTRAL MARKETS projektben meghatározott

céloktól függ, melyek figyelembe vétele a megvalósító szervezetek elsődleges

célja: mikro- és kisvállalkozások támogatása, hagyományőrzés stb.

Fontos továbbá a hatékony projekt menedzsment megvalósítása, melynek

szükséges – és projektben egyaránt meghatározott – eszköze a helyi érintettekkel

való szakmai és megvalósítási partnerség.

Mindezek alapján a VKIK együttműködési megállapodás keretében a VKSZ Zrt-vel

közösen szervezi és bonyolítja le a CENTRAL MARKETS kézműves vásári programot.

3.4.2. Problémák azonosítása

Mi?

A CENTRAL MARKETS projekttel összhangban a következő problémák kerültek

azonosításra a tervezési folyamat során:

o mikro- és kisvállalkozások háttérbe szorulása, gyengülő piaci helyzete

o rossz minőségű termékek az átlagos kereskedelmi forgalomban

o alacsony számú hazai termékek a kereskedelmi forgalomban


52

o mesterségek „kihalása”

o kevés hagyományőrző program

Hogyan?

A fenti problémák megoldását szolgálja a 3-as együttműködés keretében

megvalósuló kézműves vásár, melynek célja a mikrovállalkozások támogatása, a

hazai, jó minőségű termékek forgalmazásának elősegítése, a hagyományok

ápolása, a kihalófélben lévő régi mesterségek megismertetése, figyelemfelkeltés

és hagyományőrzés, valamint kultúraközvetítés.

3.4.3. Konkrét tevékenységek meghatározása

Mi?

A fenti célok megvalósítása és problémák megoldása érdekében a menedzsment

folyamatok, a vásári szervezési feladatok valamint az értékelési fázis

optimalizálása szükséges.

Fontos a projektben megvalósuló vásári program vonzóvá, autentikussá tétele, a

célcsoport bővítése, a termékkör növelése valamint a szolgáltatási paletta

szélesítése is.

Hogyan?

Tervezési, megvalósítási és értékelési fázisokra bontva az alábbi tevékenységek

szükségesek:

o Makroszintű helyzetelemzés készítése

o Helyszínalternatíva elemzés, helyszínválasztás

o Mikroszintű helyzetanalízis

o Kockázatelemzés és -menedzsment

o Célcsoport elemzés, szegmentálás

o SWOT

o BCG mátrix


53

o Logikai tervezés

o Marketing tervezés, 7P

o Menedzsment terv

o Üzleti terv

o Költségtervezés

o Indikátor azonosítás

o Vásár megvalósítása

Feladatok megosztása

Kiállítók értesítése

Kiállítók gyűjtése, regisztrálása

Promóció

Infrastruktúra előkészítése

Lebonyolítás, infrastruktúra biztosítása

o Értékelés

3.4.4. Konkrét feladatfelelősök meghatározása

Ki?

1. Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, mint projekt partner,

projektmegvalósító és projekttámogatott, illetve a vásári kiállítók

gyűjtését, és a promóciós feladatokat – részben – végző szervezet.

2. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, mint a helyszín alternatíva

elemzés 1. helyezett, kiválasztott helyszínének tulajdonosa, illetve a vásári

adminisztráció illetékese.

3. Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. (VMJVÖ tulajdonában lévő társaság),

mint a VMJVÖ tulajdonában álló városi területek üzemeltetéséért, valamint

a vásári infrastruktúra biztosításáért és a vásári kiállítások gyűjtéséért

felelős szervezet.


54

Hogyan?

A projekttervezés során – személyes egyeztetéseket követően – konkrét

feladatmeghatározás és -megosztás történik. Részletes feladatmegosztási

struktúra: ld. 3.7. fejezet.

3.4.5. Akció terv – megvalósítás lépései

Mi?

Előkészítés

o stake-holderek közötti egyeztetés,

o felelősök kijelelőse,

o feladatok meghatározása

o munkamegosztás egyezetése.

Szervezés

o vásári kiállítók gyűjtése, regisztrálása,

o kiállítói helyek kijelölése,

o kiállító standok bérlése, előkészítése, biztosítása,

o kapcsolattartás,

o helyszínnel kapcsolatos infrastruktúra előkészítése és biztosítása (villamos

áram, mobil, mellékhelyiségek, hulladéktárolás és elszállítás),

o promóciós feladatok (online és offline hirdetések, figyelemfelkeltő

kampányok).

Megvalósítás

o helyszín lezárása az autóforgalom elől,

o kiállítók eligazítása (pontos kiállítói helyszín stb.),

o vásár lebonyolítása; értékesítés, vásárlás, fogyasztás,

o kis- és bepakolás felügyelése.

Értékelés

o utánkövetés (kiállítói tapasztalaok összegyűjtése, kiértékelése),


55

o meghatározott indikátorok ellenőrzése (kiállítók száma, látogatók száma,

termékfajták száma stb.).

Hogyan?

A projekttervezés során – személyes egyeztetéseket követően – konkrét

feladatmeghatározás és -megosztás történik. Részletes feladatmegosztási

struktúra: ld. 3.7. fejezet.

3.5. Marketing stratégia

A marketing stratégia meghatározza, hogy a projekt/program milyen terméket,

szolgáltatást milyen áron kíván értékesíteni, milyen úton juttatja el azt a célcsoport

számára, továbbá milyen marketingkommunikációval támogatja a teljes folyamatot.

3.5.1. A stratégia rövid jellemzése

A stratégia célja az eredményes figyelemfelkeltés és a menedzsment folyamatok

hatékony támogatása a vásárlók, kiállítók, terméktípusok, szolgáltatások valamint az

elégedettség növelése érdekében.

A szervezők célja a kézműves vásár, mint hagyományos városi rendezvény megteremtése,

így kiemelten fontos:

az elégedettség kiaknázása,

a figyelem felkeltése,

a figyelem megtartása,

a vevői és eladói igény hosszú távú fenntartása.


56

3.5.2. Célpiacok:

A kézműves vásár tekintetében egyértelműen hazai termékkínálatról van szó, amely

főként hazai (de adott esetben természetesen külföldi) vevőcsoportokat céloz meg.

Célpiacoknak az alábbi szegmentált csoportok tekinthetők (a tervezési szakaszban

felállított szegmentációs mátrix eredményeként):

4. Elsődleges célcsoport: családok

5. Másodlagos célcsoportok: fiatal párok gyerek nélkül, Idősek gyerek nélkül

6. Harmadlagos célcsoportok: fiatalok (csoportban), idősek (egyénileg vagy többen).

3.5.3. Pozícionálás

A pozícionálás (piaci szegmentáció) nem magára a termékre/szolgáltatásra irányul, hanem

a fogyasztókat célozza. A folyamat célja a termék/szolgáltatás elhelyezése a fogyasztó

emlékezetében, illetve a figyelemfelkeltés.

A pozícionálás a kiválasztott célcsoportokra irányul. A korábbi évek tapasztalatai valamint

nem reprezentatív felmérések szerint a kézműves vásár, mint termék/szolgáltatás nem

ismeretlen a célcsoportok körében, sőt népszerű programnak számít, azonban hivatalos

és pontos információik nincsenek:

a megrendezés időpontját,

a kiállítók számát,

a termékköröket és

a szervezőket illetően.

Mindezek miatt fontos a fenti hiányosságokat áthidaló hatékony marketing és

kommunikáció tervezése.


57

3.5.4. Márka stratégia

A vásáron megjelenő termékek sokfélesége miatt konkrét márka stratégiai csak a vásár,

mint kulturális program esetében értelmezhető. A kézműves vásár, mint „márka”

létrehozása abban az esetben célszerű, ha:

a program egy évben több alkalommal is megrendezésre kerül

a termékkör viszonylag sajátos, vagy kimondottan helyi (0 km-es)

nemcsak vevői figyelemfelkeltés a célja, hanem az eladók részére is

kedvezményeket, pluszokat biztosít.

3.5.5. Termék

Termék, mint vásáron kínálandó termékek csoportja:

A termék, illetve szolgáltatás a projektben tervezett vásár esetében makroszinten maga a

kézműves vásár, mint vevői, látogatói, turisztikai program és attrakció. Mikroszinten a

vásári kiállítók, előadók termékei képezik a marketing mix termékelemzésének további

részét. A vásáron az alábbi kézműves, művészeti, illetve hazai élelmiszer-termékek

jelennek meg: bőrdíszműves termékek, dísztárgyak, kézzel készült ékszerek, fa és fém

használati tárgyak, kerámia termékek, kézműves játékok, textíliák, szőttesek, hímzések,

üvegtermékek, sajtok, hústermékek, lekvárok, mézek, édességek stb. Szolgáltatások, mint

egyéb attrakciók: kézműves foglalkozások (kovács bemutatók, játékkészítés gyerekeknek).

Termék, mint marketing eszköz a sikeres projektmegvalósítás érdekében:

offline média: nyomtatott sajtóban megjelenő cikkek, szórólap, plakát, molinó, TV

és rádió spot

online média: weboldalon elhelyezett hirdetés (banner), hírlevél, DM email

körlevél


58

3.5.6. Ár stratégia

Makroszint: a vásár, mint kulturális program látogatása díjtalan. A gépjárművel érkezők

továbbá a városban szombaton és vasárnap ingyenes parkolnak.

Mikroszint: a vásár szervező és a helyszín szolgáltató (önkormányzat) részére a vásári

kiállítók által fizetett helyszín- és pavilon/asztalbérleti díj. Illetve a kézműves kiállítók által

árult saját termékek ára, melyek árszabása egyedi, eladónként eltérő.

Az elmúlt évek vásári tapasztalatai azt mutatják, hogy a hazai kézműves termékek iránt

abban az esetben is nagy a kereslet, ha azok ára az átlagoshoz képest esetleg magasabb,

hiszen azok bolti kereskedelmi forgalomban nem kaphatók, minőségük jó, továbbá a

fogyasztók körében népszerűek az „egyedi” termékek.

3.6. Marketing mix – 7P

A marketingmix célja, hogy a lehető legkevesebb befektetés mellett a lehető legnagyobb

megtérülést, azaz eredményt hozza a projektcéloknak megfelelően az alábbi stratégiai

szempontok felvázolásával:

P – Product – Termék: A program kínálatának összeállítása, amely minőségben és

választékban is képes a vevő igényeinek kielégítésére. Nemcsak az adott terméket,

hanem a termékekhez tartozó szolgáltatásokat is ide soroljuk.

P – Price – Ár: Itt érvényesül a legjobban a marketingszemlélet: olyan ára

megállapítása szükséges, amelyet a vevő képes és hajlandó megfizetni, de egyben

profitot is termel, és versenyképes is.

P – Place – Hely: Az úgynevezett elosztáspolitika feladata a megtermelt és

beárazott termékek eljuttatása oda, ahol a vevők keresik.

P – Promotion – Promóció: Az ösztönzéspolitika a vásárlókkal tudatja, hogy létezik

a termék, felébreszti az igényt és a vágyat a termék és a szolgáltatás iránt.


59

P – People – Célcsoport: A szolgáltatásoknál marketing szempontból is kritikus

szerepe van az emberi tényezőnek, hiszen a fogyasztó (mint célcsoport) legtöbb

esetben kapcsolatba kerül a szolgáltatást végzővel (eladó, stake-holder).

P – Physical evidence – A szolgáltatás tárgyi elemei: A szolgáltatás

megfoghatatlan voltából adódóan a szolgáltatás helyszínének kialakítása és a

szolgáltatáshoz kapcsolódó tárgyak megjelenése nagy szerephez jut a

marketingeszközök között.

P – Process – Folyamat: A projekt sikeressége nagyban függ a szolgáltatás egyes

lépéseinek, azaz a teljes projektfolyamat részletes megtervezésétől. Mivel

esetenként a szolgáltatás és a fogyasztás egyidejűleg történik, kiemelkedő

jelentőségű a szolgáltatási folyamat szervezése.

3.6.1. P – Product – Termék

A termék, illetve szolgáltatás jelen esetben makroszinten maga a kézműves vásár, mint

vevői, látogatói, turisztikai program és attrakció.

Mikroszinten a vásári kiállítók, előadók termékei képezik a marketing mix

termékelemzésének további részét. A vásáron az alábbi kézműves, művészeti, illetve hazai

élelmiszer-termékek jelennek meg:

Bőrdíszműves termékek,

Dísztárgyak,

Kézzel készült ékszerek,

Fa és fém használati tárgyak,

Kerámia termékek,

Kézműves játékok,

Textíliák, szőttesek, hímzések,

Üvegtermékek

Sajtok,

Hústermékek,


60

Lekvárok, mézek,

Édességek.

„Szolgáltatások”, mint egyéb attrakciók:

Kézműves foglalkozások (kovács bemutatók, játékkészítés gyerekeknek)

3.6.2. P – Price – Ár

Makroszint:

A vásár, mint kulturális program látogatása díjtalan. A gépjárművel érkezők továbbá a

városban szombaton és vasárnap ingyenes parkolnak.

Mikroszint:

A vásár szervező és a helyszín szolgáltató (önkormányzat) részére a vásári kiállítók

által fizetett helyszín- és pavilon/asztalbérleti díj.

A kézműves kiállítók által árult saját termékek ára, melyek árszabása egyedi,

eladónként eltérő.

Az elmúlt évek vásári tapasztalatai azt mutatják, hogy a hazai kézműves termékek iránt

abban az esetben is nagy a kereslet, ha azok ára az átlagoshoz képest esetleg magasabb,

hiszen azok bolti kereskedelmi forgalomban nem kaphatók, minőségük jó, továbbá a

fogyasztók körében népszerűek az „egyedi” termékek.

3.6.3. P – Place – Hely

A projektben tervezett kézműves vásár Magyarországon, a Közép-dunántúli Régióban,

Veszprém megye székhelyén, Veszprém város belvárosában, az Óváros téren és vele

közvetlen szomszédságban lévő Rákóczi Ferenc utcában és Szabadság téren valósul meg.

Veszprém eredeti, jelenleg „második” központja, a belváros fő turisztikai attrakcióinak

egyike. Az Óváros tér Veszprém „kulturális körzete”, a Vár utca előtt helyezkedik el, így a


61

turisták általi gyalogos átmenő forgalom számottevő. A tér a 90-es években felújításon és

átalakításon esett át, így a tér közel 80%-án megszüntették az autósforgalmat. Az Óváros

tér egy kisebb dombon helyezkedik el a várhegy déli végében. Mai nevét csak a

rendszerváltozás után kapta, korábban Rákóczi térnek, illetve Piactérnek hívták, mivel a

20. század első feléig itt működött a város nagyobbik piaca. A teret a Városháza 1990-es

években megújított és kibővített, de eklektikus stílusban megőrzött épülete uralja. A tér

nyugati oldalán látható az 1793-ban épült késő barokk stílusú Pósa-ház (ma banképület).

Veszprém – Óváros tér, Rákóczi Ferenc utca, Szabadság tér műholdképe


62

A teret körülölelő többi épület nagyrészt a 19. század második felében, illetve a 20. század

elején emelt, műemléki védelmet élvező, földszinti üzleteket tartalmazó polgárház, ezek a

helyi szecesszió különféle irányzatainak gyűjteményét alkotják. A tér délen a valamivel

szerényebb külsejű polgárházakkal szegélyezett Rákóczi utcában folytatódik. Épített

környezete teljes mértékben autentikus: felújított állapotú eklektikus, szecessziós és

klasszicista stílusú épületekkel.

A vásár helyszínét Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, valamint a Veszprémi

Közüzemi Szolgáltató Zrt., mint tulajdonosok és üzemeltetők közösen biztosítják. A

Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kedvezményes helyszínbérletet biztosít a

vásáron kiállító vállalkozások részére.

3.6.4. P – Promotion – Promóció

A kézműves vásár promócióját az alábbi szervezők végzik:

1. önkormányzat,

2. közüzemi szolgáltató zrt.,

3. kamara

a saját kommunikációs csatornáikon és elsődleges célcsoportjuk részére az alábbiak

szerint:

szórólap (1; 3),

újságcikk (1; 3),

honlap (1; 3),

rádió spot (1; 2),

helyi televízió (1),

email-es hírlevél (3),

helyi PR és promóció (molinó, plakát) (1; 2; 3).


63

3.6.5. P – People – Célcsoport

A vásári rendezvény célcsoportját egyrészt a várási kiállítók eladók, másrészt a vásárt

látogatók alkotják:

Kézműves terméket kínáló eladók: őstermelők, kézművesek, egyéni vagy

mikrovállalkozások.

Látogatóközönség (a szegmentációs elemzés alapján): családok, fiatal párok (fiatal

családok gyermek nélkül), fiatalok, csoportos fiatalok, idősek.

3.6.6. P – Physical evidence – A szolgáltatás tárgyi elemei

A vásár megvalósult tárgyi és „szoft” elemeiként az alábbi kínált és vásárolt termékek és

megvalósult és igénybe vett szolgáltatások említhetők meg:

megvalósult vásár, mint turisztikai, kulturális élmény és program,

megvásárolt, fogyasztott kézműves termék,

kínált kreatív programon, foglalkozáson való részvétel, mint turisztikai, kulturális

élmény és program.

3.6.7. P – Process – Folyamat

Az elemzés 7. pontjaként, mint folyamat, a vásár szervezésének és megvalósításának

következő szakaszai definiálhatók:

Előkészítés

o stake-holderek közötti egyeztetés,

o felelősök kijelelőse,

o feladatok meghatározása

o munkamegosztás egyezetése.

Szervezés

o vásári kiállítók gyűjtése, regisztrálása,


64

o kiállítói helyek kijelölése,

o kiállító standok bérlése, előkészítése, biztosítása,

o kapcsolattartás,

o helyszínnel kapcsolatos infrastruktúra előkészítése és biztosítása (villamos

áram, mobil, mellékhelyiségek, hulladéktárolás és elszállítás),

o promóciós feladatok (online és offline hirdetések, figyelemfelkeltő

kampányok).

Megvalósítás

o helyszín lezárása az autóforgalom elől,

o kiállítók eligazítása (pontos kiállítói helyszín stb.),

o vásár lebonyolítása; értékesítés, vásárlás, fogyasztás,

o kis- és bepakolás felügyelése.

Értékelés

o utánkövetés (kiállítói tapasztalaok összegyűjtése, kiértékelése),

o meghatározott indikátorok ellenőrzése (kiállítók száma, látogatók száma,

termékfajták száma stb.).

3.7. GANTT-diagram – Tevékenység ütemezés

A GANTT-diagram a rövid távú tervezési eljárás segédeszköze, amely az alább megadott

időszakban ábrázolja az egyes projekttevékenységeket.


65

IDŐINTERVALLUM 2013 2014

Október November December Január Február Március Április Május Június

TEVÉKENYSÉG MEGNEVEZÉSE: TEVÉKENYSÉG ÜTEMEZÉSE:

Előkészítés

Helyzetelemzés

Feltérképezés

Helyszínválasztás

Előkészítés és

együttműködés

előkészítése

Szervezés

Kiállítók értesítése,

regisztrálása

Offline és online

marketing,

PR feladatok

Megvalósítás

Vásár lebonyolítása,

infrastruktúra

biztosítása

Értékelés

Visszajelzések

gyűjtése, kérdőívek,

tapasztalatok érték.


66

3.8. Költségtervezés (szervezési és marketing költségek)

Az alábbi táblázat a rendezvényt szervező, lebonyolító szervezetek (Veszprém Megyei

Jogú Város Önkormányzata, Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt., Veszprém Megyei

Kereskedelmi és Iparkamara) esetében releváns költségtípusok felmerülését, illetve a

Kamara várható költségösszegeit mutatja be.

Szervezők:

VESZPRÉM MEGYEI

JOGÚ VÁROS

ÖNKORMÁNYZATA

VESZPRÉMI KÖZÜZEMI

SZOLGÁLTATÓ ZRT.

VESZPRÉM MEGYEI

KERESKEDELMI ÉS

IPARKAMARA

Költségtípusok: n.a. n.a. Ft

Infr

astr

ukt

urá

lis k

ölt

sége

k

Közüzemi költségek (vásári

infrastruktúra: villany,

mellék-helyiség, hulladék-

szállítás)

Helyszínfoglalási díj

300 000 Ft

Stand bérleti díj

(10 000 Ft / kiállító; 30

kiállító a VKIK részéről)

300 000 Ft

Pro

mó

ció

s kö

ltsé

gek

Plakát, poszter, szórólap

40 000 Ft

Újságcikk

0 Ft

Molinó

10 000 Ft

Online marketing

0 Ft

TV spot

Rádió spot

Menedzsment költségek

A projektben a költsége nem

releváns!

Összesen: 650 000 Ft


67

4. ÉRTÉKELÉS

4.1. Indikátorok

A projekttevékenységek megvalósítását követően szükségszerű az elvégzett feladatok

hatékonyságát számszerűsítő, a tervezés során részben előre meghatározott mutatók

kiértékelése, azaz a tervezett kvalitatív és kvantitatív eredmények ellenőrzése.

Az indikátorok meghatározásának legcélszerűbb módja a korábbi fejezetekben tárgyalt

„kitörési pontok” és „azonosított piaci lehetőségek” alapul vétele.

MUTATÓ

TÍPUSA

MUTATÓ

JELLEGE

TEVÉKENYSÉG

CÉLJA

MÉRÉST

SZOLGÁLÓ

ESZKÖZ

INDIKÁTOR

(TERV)

INDIKÁTOR

(ELÉRT)

Látogatók száma

Mennyiségi

Látogatók

számának

növelése

Statisztika,

eladói

visszajelzés

10 000 fő *

Vásárlók száma Mennyiségi Vevők számának

növelése

Statisztika,

eladói

visszajelzés

3 500 fő *

Kiállítók száma Mennyiségi

Kiállítók

számának

növelése

Jelentkezési

lapok,

önkormányzati

adatbázis

75 db *

Terméktípusok száma

Mennyiségi

Terméktípusok

számának

növelése

Jelentkezési

lapok,

önkormányzati

adatbázis

30 db *


68

Minőségileg javult termékek, szolgáltatások

Minőségi/

Mennyiségi

Termékek,

szolgáltatások

minőségi

javulása

Kérdőív, szóbeli

visszajelzések 20 db *

Elégedettség Fogyasztói

Szolgáltatás

javítása (a

visszajelzések

min. 66%-a

pozitív)


visszajelzések 6 600 fő *

Menedzsment Belső

folyamat

Hatékony

szervezés (3 db

szervező

szervezet)


visszajelzések 3 db *

* Mivel a rendezvény a tanulmány elkészülte után esedékes, az indikátortábla

eredménymutatói üresek.

4.2. Utánkövetés

A számszerűsíthető mutatók értékelése, ellenőrzése mellett ugyancsak fontos a

célcsoportok (kiállítók/eladók, látogatók/vevők, szervezők) részéről érkező visszajelzések

figyelembe vétele. Az erre legalkalmasabb eszköz a kérdőív (papír alapú – helyszínen

kitöltendő –, vagy online – a rendezvényt követően kitöltendő – formában).

A kérdőív által vizsgálandó legfontosabb szempontok:

Látogató neme

Látogató életkora

Látogató lakhelye (csak település)

Kedvelt termékek

Hiányolt termékek

Kedvelt szolgáltatások

Hiányolt szolgáltatások

Vásárolt termékek száma

Árképzéssel való elégedettség

foka

Termékkínálattal való

elégedettség foka

Szolgáltatások minőségével való

elégedettség


69

5. KONKLÚZIÓ

2014. május 10-11-én hosszas tervezési, előkészítési folyamatokat követően a Veszprém

Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Veszprém város önkormányzata, valamint a

Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. közösen kézműves vásárt szervez Veszprém

belvárosában – a CENTRAL MARKETS c. európai uniós pályázati projekt keretében.

A rendezvény a megvalósíthatósági tanulmány 1. részében kiválasztásra került Óváros

téren és közvetlen környezetében kerül megrendezésre. A hatékony végrehajtás

érdekében a megvalósíthatósági tanulmány 2. részében részletes helyzetelemzés,

kockázatelemzés, célcsoport elemzés, termék-szolgáltatás elemzés, logikai

folyamattervezés és SWOT elemzés került kidolgozásra a projekt tervezési fázisa

keretében. A projektmegvalósítás támogatása valamint a hatékony célközönség elérés

céljából marketing stratégia, marketing mix, menedzsment terv, tevékenység ütemezés és

feladatmegosztás valamint részletes költségtervezés (üzleti terv) készült.

A megvalósíthatósági tanulmány mindezek alapján az eredményes projektvégrehajtást

szolgálja, melynek köszönhetően egy hagyományőrző, autentikus, vállalkozásokat

támogató, kultúraközvetítő rendezvény valósul meg – várhatóan hosszú távon és

rendszeresen – Veszprémben.


70

6. INFORMÁCIÓ

Felhasznált irodalom

Statisztikai tájékoztató Veszprém megye, 2013/04 (KSH, 2014)

TOP 100+100 – Veszprém megye gazdasága 2012 (Napló, NAV, KSH, VKIK, 2013)

Vonzó tájak, feltörekvő gazdaság – Veszprém megye 2011 (VKIK, 2011)

Marketing (Bauer András, Berács József, 2006)

Marketing management (Philip Kotler, Kevin Lane Keller, 2006)

Marketing menedzsment, marketing koncepció, marketing tervezés, marketing stratégia

(Tóth Éva, Pannon Egyetem, 2011)

Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal – Integrált Vagyonkataszteri és

Térinformációs Rendszer: http://terkep.veszprem.hu/mapguide/veszprem/internet.php

Vásár, piac üzemeltetése

(https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410009/440191/vasar_piac.html)

Google Maps (http://maps.google.com/)

CENTRAL MARKETS Project (http://www.centralmarkets.eu/)

VKIK honlap (http://www.veszpremikamara.hu/)

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény,

A vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet,

A vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól szóló 59/1999. (XI. 26.)

EüM rendelet

A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló

2009. évi LXXVI. törvény

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.

törvény

Veszprém.hu http://www.veszprem.hu/veszpremieknek/ugyintezes-e-ugyintezes/


71

Készítette

A Megvalósíthatósági Tanulmány 2. részét a Veszprém Megyei Kereskedelmi és

Iparkamara megbízásából a CENTRAL MARKETS projekt 4. számú munkacsomagja

keretében készítette 2014-ben:

dr. Szépvölgyi Ákos e.v.

A CENTRAL MARKETS projekt a Central Europe Programban,

az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.


72

MEL

LÉK

LETE

K

7. MELLÉKLETEK

Mellékletek listája:

1. Vásár, piac üzemeltetési szabályai

2. Vásár-, piacüzemeltetési engedélyezési eljárás, valamint a bevásárlóközpont

üzemeltetésére irányuló bejelentési eljárás

3. Vásár, piac üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem (Veszprém város)

4. Bejelentőlap termelői piac (Veszprém város)

5. Kereskedelmi tevékenységek bejelentése (Veszprém város)

6. Kereskedelmi tevékenység bejelentőlap (Veszprém város)

7. VKIK – VKSZ Zrt. közötti együttműködési megállapodás


73

MEL

LÉK

LETE

K 1. A szolgáltatási tevékenység leírása

1.1. A vásár és a piac

A vásár olyan épület, épületegyüttes vagy terület, ahol rendszerint többen folytatnak idényjellegű

vagy meghatározott eseményekhez, naptári napokhoz kötődő eseti jellegű kiskereskedelmi

tevékenységet. A vásár üzemeltetésére irányuló szolgáltatási tevékenységet meg kell

különböztetni a piac üzemeltetésétől.

A piac ugyanis olyan épület, épületegyüttes vagy terület, ahol állandó vagy rendszeres jelleggel

többen általában napi, esetenként heti rendszerességgel folytatnak kiskereskedelmi

tevékenységet.

A két kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységben azonos a szolgáltatásnyújtás helye

(épület, épületegyüttes vagy terület), valamint a szolgáltatásnyújtás tartalma (kiskereskedelmi

tevékenység folytatásához helyszín biztosítása), ugyanakkor különböznek a szolgáltatási

tevékenység rendszerességében: míg a vásár üzemeltetése minden esetben idényjelleggel,

meghatározott eseményhez, naptári naphoz kötődik és ezért szükségszerűen eseti, addig a piac

üzemeltetése mindig rendszeres, általában napi, vagy esetenként heti rendszerességű.

Kiemelendő, hogy nem alkalmazandóak a vásár és piac üzemeltetésére vonatkozó rendelkezések

a közterületen a húsvéti, karácsonyi és szilveszteri, valamint évente egy alkalommal, az adott

ünnepen és az azt megelőző 20 napban folytatott kereskedelmi tevékenységekre. Ezekre

ugyanis a közterületi értékesítésre vonatkozó külön szabályok vonatkoznak.

Fontos különbséget tenni a vásár, illetve piac fenntartója, valamint üzemeltetője között:

1.2. A fenntartó és az üzemeltető A fenntartó a vásár, illetve a piac helyszínéül szolgáló terület, ingatlan tulajdonosa, bérlője vagy más jogcímen használója, aki a vásáron, illetve a piacon kereskedelmi tevékenységet folytatók részére a helyhasználatot biztosítja, és aki a vásáron, illetve a piacon kereskedelmi tevékenységet folytatók részére a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltatási tevékenység folytatásáért felelős.

Ezzel szemben az üzemeltető a fenntartó vagy a fenntartó által kijelölt, a vásár, illetve a piac

vezetését, illetve annak működtetésével kapcsolatos feladatokat ellátó személy, aki a fenntartó

nevében eljárni jogosult.

Bár megtévesztő, hogy az engedély a vásár, illetve piac üzemeltetésére szól, a hatósági

eljárásokban kérelmezőként, valamint eljárás alá vont ügyfélként a fenntartó szerepel (akkor is, ha

nevében az üzemeltető jár el).

Figyelem! 2012. január 1-jétől a helyi termelői piacokra sajátos követelmények

vonatkoznak. Jelen ügyleírás a helyi termelői piacokra nem vonatkozik.

A vásár és piac üzemeltetése a gazdasági tevékenységek egységes osztályozási

rendszerében (TEÁOR'08) a 68.2 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

ágazatba azon belül pedig a 68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása,

üzemeltetése szakágazatba tartozik.

A vásáron és piacon folytatott kiskereskedelmi tevékenység ugyanakkor a gazdasági

tevékenységek egységes osztályozási rendszerében (TEÁOR'08) a 47 Kiskereskedelem

(kivéve: gépjármű, motorkerékpár) ágazatba tartozik, melyen belül a következő alágazatokat és

szakágazatokat különböztethetjük meg:

http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=A0500164.TV&cel=P(2)1(29)

http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=A0500164.TV&cel=P(2)1(29)

http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=A0900055.KOR&cel=P(1)B(1)

http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=A0900210.KOR&cel=P(12)

http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=A0900055.KOR&cel=P(1)B(2)p(e)


74

MEL

LÉK

LETE

K 47.8 Piaci kiskereskedelem alágazat

47.81 Élelmiszer, ital, dohányáru piaci kiskereskedelme szakágazat

47.89 Egyéb áruk piaci kiskereskedelme szakágazat

47.99 Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem szakágazat

2. A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának anyagi jogi követelményei

Vásár és piac olyan területen rendezhető, illetve tartható, amelyen

a településrendezési terv a vásárrendezést, piactartást lehetővé teszi, vagy

amely vásár rendezése céljából területhasználati hozzájárulással rendelkezik.

A területnek, a vásár, illetve piac jellegétől, az ott értékesített termékkörtől, illetve a folytatott

tevékenységtől függően, meg kell felelnie a jogszabályban előírt

építésügyi,

közegészségügyi,

élelmiszerlánc-biztonsági,

élelmiszer-higiéniai,

állat-egészségügyi,

növény-egészségügyi,

környezetvédelmi,

kulturális örökségvédelmi,

munkavédelmi és

tűzvédelmi követelményeknek, valamint

1. rendelkeznie kell a tevékenység során képződő hulladékok elkülönített gyűjtését

biztosító hulladéktárolókkal.

2.1. A vásár és piac működtetése, működési rendje, nyitvatartása

Az üzemeltetőnek a vásár, illetve piac működése idején, a vásár, illetve a piac helyszínén

rendelkeznie kell a vásár, illetve a piac üzemeltetésére való jogosultságot igazoló irattal,

dokumentumokkal vagy ezen iratok, dokumentumok másolatával. Amennyiben az eredeti iratok,

dokumentumok a helyszínen nem állnak rendelkezésre, az üzemeltető köteles az eredeti iratokat,

dokumentumokat az ellenőrzést végző hatóság felhívására öt napon belül bemutatni.

A vásár, illetve a piac működésének rendjét az üzemeltető határozza meg, és arról jól látható

helyen közzétett hirdetményben tájékoztatja a kereskedőket és a vásárlókat. Fel kell tüntetni

továbbá az üzemeltető nevét, címét, székhelyét, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal

rendelkezik.

A vásár és piac esetében a hirdetményben ismertetni kell a helyfoglalás és a telepítés szakmai

szabályok figyelembevételével kialakított sorrendjét is.





75

MEL

LÉK

LETE

K A vásár, piac nyitva tartásának idejét az üzemeltető 5 és 20 óra között határozza meg. A 20 óra

utáni nyitva tartást az illetékes rendőrkapitányság véleményének kikérésével a jegyző

engedélyezheti. Az üzemeltető köteles a vásár, piac nyitva tartásáról a vásárlókat tájékoztatni.

A vásár, illetve piac esetében az üzemeltető köteles az üzleteket, árusítóhelyeket, valamint az

egyéb létesítményeket és a nem árusítási célra kiképzett területrészeket, a vásárlók számára is jól

látható módon sorszámmal ellátni. Az állandó vásár, piac esetében az üzemeltető köteles az

állandó vásár, piac bejáratánál a vásár, piac térképét, helyszínrajzát tartalmazó táblát elhelyezni,

amelyen köteles feltüntetni naprakészen a sorszámmal ellátott kereskedelmi egységeket,

helyszíneket.

Az üzemeltető köteles a vásáron, piacon kereskedelmi tevékenységet végzőkről, bérlőkről

naprakész, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló

törvénynek megfelelő nyilvántartást vezetni, és azt a piac területén ellenőrzést végző hatóság

felhívására, a hatóság számára bemutatni, illetve hozzáférhetővé tenni. A nyilvántartásnak

tartalmaznia kell:

1. a vásár, piac térképét a sorszámmal ellátott kereskedelmi egységek, helyszínek, illetve

azok rendeltetésének (üzlet, egyéb értékesítő hely, tárolóhely stb.) pontos megjelölésével,

2. sorszám szerint a kereskedelmi tevékenységet végzők, bérlők nevét, címét, illetve

székhelyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik,

cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételi számát, őstermelői

igazolványának számát, kistermelői regisztrációs számát.

2.2. A vásáron, piacon folytatott kiskereskedelmi tevékenység ellenőrzése

Az üzemeltető köteles a vásár, piac nyitva tartási ideje alatt a vásár, piac területén tartózkodni, a

vásár, piac rendjét folyamatosan ellenőrizni és a jogszabályokban, valamint a hatóságok

határozataiban foglalt feltételeknek megfelelő működés érdekében a szükséges intézkedéseket

megtenni. Köteles továbbá a hatóságok rendelkezésének megfelelően eljárni, és a hatósági

ellenőrzésben közreműködni.

Az üzemeltető felel azért, ha a vásár, piac területén jogszabály által tiltott tevékenység, vagy tiltott

termékértékesítés történik.

Ha a vásár rendezője, a piac, a vásárcsarnok fenntartója vagy az élelmiszer-árusító tudomást

szerez az ott forgalomba hozott élelmiszertől, italtól eredő megbetegedésről vagy annak

gyanújáról, köteles a hatáskörrel rendelkező és illetékes hatóságot haladéktalanul értesíteni, és az

árusítás megszüntetéséről, valamint az árukészlet megőrzéséről gondoskodni.

2.3. Panaszkezelés

Az üzemeltető a tevékenységével kapcsolatban beérkező írásbeli panaszt köteles megvizsgálni, és

az intézkedéséről, valamint annak indokairól a vásárlót a panasz kézhezvételétől, illetve

beérkezésétől számított harminc napon belül postai úton vagy elektronikus levélben tájékoztatni. A

válaszlevélben tájékoztatni kell a vásárlót arról, hogy amennyiben nem ért egyet az abban

foglaltakkal, úgy panaszával a jegyzőhöz fordulhat. Az írásbeli vásárlói panaszra adott válasz

másodpéldányát az üzemeltető köteles az ellenőrzés során az ellenőrző hatóságoknak

bemutatni.




http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=99900059.EUM&cel=P(24)



76

MEL

LÉK

LETE

K 2.4. Közegészségügyi követelmények

Vásár, piac - a település általános rendezési tervének figyelembevételével - csak olyan helyen

létesíthető és működtethető, ahol az ott lévő személyeket, élelmiszereket, élelmiszer-

nyersanyagokat a környezetből származó káros mértékű szennyezés nem veszélyezteti.

A vásár, piac területét por- és sármentesen, könnyen tisztán tartható módon kell kiképezni. A napi

élelmiszerpiac és az élelmiszer-nagypiac területét szilárd, könnyen tisztítható burkolattal kell ellátni.

A vásárcsarnok padozatát szilárd, résmentes, tisztítható és fertőtleníthető, csúszásmentes

burkolattal kell ellátni, és gondoskodni kell a takarításkor keletkező szennyvíz elvezetésére

alkalmas, az építési szakmai követelményeket kielégítő szennyvízelvezető rendszerrel való

ellátásáról. A piac területét körül kell keríteni.

2.4.1. Vízellátás

A vásár és piac ivóvíz minőségű, megfelelő mennyiségű vízellátásáról gondoskodni kell.

Takarítás céljára a terület legtávolabbi részeinek elérésére is alkalmas elrendezésben vízvételi

helyeket kell kialakítani. A takarítás céljára szolgáló vízvételi helyekre légbeszívó szelepes,

tömlővéges csatlakozót kell felszerelni.

Az állatok itatására vízvételi helyet kell biztosítani.

2.4.2. Mellékhelyiségek

A vásár, piac területén - ha attól 50 méter távolságon belül kellő számú nyilvános WC nem áll

rendelkezésre - megfelelő számú és kialakítású, nemek szerint elkülönített, vízöblítésű WC-t és

vizeldét kell létesíteni. Csomagolatlan állati eredetű élelmiszer forgalmazása ott engedélyezhető,

ahol az árusok részére megfelelő külön WC áll rendelkezésre.

2.4.3. Higiénia, szennyvízelvezetés, hulladékkezelés, rágcsálók elleni védekezés

A vásár, piac, vásárcsarnok területét a nyitva tartás időtartama alatt folyamatosan tisztán kell

tartani, zárás után általános takarítást kell végezni.

Közművesített területen a keletkező szennyvizet közcsatornába kell elvezetni. Közcsatorna

hiányában a keletkező szennyvíz elhelyezésére zárt szennyvíztárolót kell létesíteni.

Vásáron, piacon, vásárcsarnokban a szemét és hulladék gyűjtésére, tárolására a

közegészségügyi, állat-egészségügyi és hulladékgazdálkodási szabályoknak megfelelő számú,

mosható, fertőtleníthető, jól záró fedéllel ellátott hulladékgyűjtő edényzetet kell beállítani. A

hulladéktárolók helyben történő tisztítása és fertőtlenítése érdekében tisztító, fertőtlenítő területet

kell kijelölni vízvételi és szennyvízelvezetési lehetőséggel. A szennyvízelvezetésnél homokfogó

beépítése szükséges.

Az egészségügyi szempontból káros rágcsálók és rovarok megtelepedése ellen a fenntartónak,

üzemeltetőnek rendszeresen védekeznie kell. Legalább évente két alkalommal kötelező a

szakemberrel elvégeztetett megelőző jellegű irtás akkor is, ha rovar, rágcsáló jelenlétét nem

észlelik.

http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=99900059.EUM&cel=P(1)B(2)











77

MEL

LÉK

LETE

K 2.5. Parkolás

Az árusok járműveinek elhelyezésére szolgáló gépkocsi-parkolóhelyeket a vásár, piac területén

kívül kell kialakítani.

2.6. Járműből, mozgóboltból történő árusítás

Ha a vásáron, piacon járműről, mozgóboltból történő árusítást is lehetővé tesznek, úgy erre a célra

külön területet kell kijelölni.

Ilyenkor a vásáron, piacon az alkalmilag árusító mozgóbolt és mozgóárus részére ivóvízvételi,

szennyvízelvezetési és megfelelő hulladékelhelyezési lehetőséget kell biztosítani.

3. A szolgáltatási tevékenység megkezdésével és folytatásával összefüggő eljárások

3.1. A szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos eljárásokra hatáskörrel és illetékességgel

rendelkező hatóság

A vásárok és piacok üzemeltetése tekintetében

1. az üzemeltetési engedély kiadó,

2. az engedélyezett vásárokról és piacokról nyilvántartást vezető,

3. a vásárok és piacok üzemeltetését ellenőrző, valamint

4. a vásárok és piacok üzemeltetésére irányuló szolgáltatási tevékenység felügyeletét ellátó

hatóságként - a Kormány kijelölése alapján - a vásár, illetve piac helye szerintikistérség

székhelyén, Budapesten pedig a vásár, illetve piac helye szerintikerületben illetékes jegyző jár

el.

3.2. A szolgáltatási tevékenység engedélyezése (a vásár-, illetve piacüzemeltetési engedély

kiadása iránti eljárás)

Vásár, valamint piac - letelepedés keretében - kizárólag a jegyző által kiadott vásár-, illetve

piacüzemeltetési engedély birtokában üzemeltethető.

3.2.1. Az engedélyezési eljárás célja

Mint általában valamennyi engedélyhez kötött szolgáltatási tevékenység esetében az

engedélyezési eljárás célja, hogy a jogszabályban rögzített anyagi jogi feltételek meglétének

ellenőrzése útján biztosítsa a vásár-, illetve piacüzemeltető szolgáltatásait igénybe vevők (akár

kiskereskedők, akár fogyasztók) számára azt, hogy minőségi szolgáltatáshoz jussanak. Emellett az

adminisztratív kötelezettség célja továbbá, hogy a vásárokról és piacokról megfelelő adatok

álljanak a jegyző rendelkezésére ellenőrzési, felügyeleti feladatai ellátásához, valamint a

nyilvánosság tájékoztatását is szolgáló nyilvántartás vezetéséhez.

3.2.2. Az engedélykérelem benyújtása, kötelező tartalmi elemei, csatolandó mellékletek

A vásár-, illetve piacüzemeltetési engedély iránti kérelmet személyesen szóban vagy írásban,

továbbá postai úton írásban lehet benyújtani a piac, vásár fekvése szerinti kistérségben, budapesti

kerületben illetékes jegyzőnél (polgármesteri hivatalban).

Az elektronikus ügyindítás lehetősége jelenleg technikai okokból nem lehetséges.





http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=A0500164.TV&cel=P(6/A)B(2)


78

MEL

LÉK

LETE

K A vásár- vagy piacüzemeltetési engedély iránti kérelemben meg kell jelölni

a vásár vagy a piac üzemeltetésének engedélyezésére irányuló kifejezett kérelmet,

1. a fenntartó nevét, címét, illetve székhelyét, elektronikus levelezési címét, amennyiben

azzal rendelkezik,

2. a fenntartó vállalkozó nyilvántartásba vételi számát vagy cégjegyzékszámát, illetve a

bírósági nyilvántartásba vételi számát,

3. az üzemeltető nevét, címét, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik,

4. a vásár, piac elnevezését, (szak)jellegét,

5. a vásár, piac címét, helyrajzi számát,

6. a területhasználat jogcímét,

7. a vásár rendezésének, piac tartásának időpontját, időtartamát, illetve a vásár, piac

napi/heti nyitvatartási idejét.

A vásár- vagy piacüzemeltetési engedély iránti kérelemhez mellékelni kell

1. a vásár, piac számára kijelölt területet, alapterületét, méretarányos helyszínrajzát az

üzletek, árusítóhelyek, valamint az egyéb létesítmények és nem árusítási célra kiképzett

területrészek tervezett rendeltetés, és szám szerinti meghatározásával, a vevőforgalmi és

árubeszállítási, -feltöltési útvonalak kijelölésével,

2. a területhasználatának jogcímét (saját tulajdon, bérlet stb.) - a tulajdoni lap kivételével -

igazoló okiratot, továbbá haszonélvezet esetében a haszonélvező, illetve közös tulajdon

esetében a tulajdonostárs, hozzájárulását igazoló okiratot,

3. a vásár, piac működésének rendjét,

4. élelmiszer felhasználása, forgalmazása, továbbá termény, takarmány, élő állat, illetve

állatgyógyászati készítmény és növényvédő szer értékesítése esetén a kérelmező

nyilatkozatát arról, hogy a vásár vagy a piac területén a megyei (fővárosi) kormányhivatal

élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága, illetve növény- és

talajvédelmi igazgatósága részére állandó jelleggel ingyenes helyiséghasználatot

biztosít,

5. a vásár, illetve piac víz- és energiaellátási tervét a vízvételi- és energiacsatlakozási

helyekre kiterjedő részletességgel, közműnyilatkozatokkal (víz-, elektromos, gáz-,

távhőszolgáltatás),

6. a vásár, illetve piac területén keletkező szennyvíz- és csapadékvízlevezető helyeinek,

elvezetésének, továbbá közcsatorna hiányában közműpótló berendezés elhelyezésének

tervét az illetékes közmű- és hatósági nyilatkozatokkal,

7. a por- és sármentesség érdekében tervezett terület kiképzési megoldás ismertetését,

8. a keletkező szemét és hulladék gyűjtésére, elhelyezésére, az elkobzott élelmiszer

kezelésére, elhelyezésére, elszállításának módjára, gyakoriságára, továbbá a vásár, illetve

piac takarítására-fertőtlenítésére vonatkozó, a vásár rendezője, illetve a piac fenntartója

által meghatározott rendtartási előírást.

A jegyző a területhasználat jogcímének igazolásához szükséges tulajdoni lapot az illetékes

földhivatal megkeresése útján vagy a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer használatával

hivatalból szerzi be.

3.2.3. Az engedélyezési eljárásban közreműködő szakhatóságok

A vásár-, illetve piacüzemeltetési engedély kiadása iránti eljárásban szakhatóságok működnek

közre. E hatóságokat nem kell a vásárt vagy piacot üzemeltetni kívánó szolgáltatónak

megkeresnie, ezt az engedélyezési eljárást lefolytató hatóság teszi meg. Az ügyfélnek azonban az

engedélyezési eljárásért fizetendő illetékkel együtt - praktikusan a kérelem benyújtásáig - a

http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=A0400140.TV&cel=P(35)B(1)



http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=99900059.EUM



79

MEL

LÉK

LETE

K szakhatósági eljárásokért fizetendő illetékeket is meg kell fizetnie, és azok megfizetését a kérelem

benyújtása során igazolnia kell.

A részt vevő szakhatóságok az alábbiak:

1. a közegészségügyi követelményének való megfelelés kérdésében a fővárosi és megyei

kormányhivatal kistérségi, fővárosi kerületi népegészségügyi intézete,

2. az élelmiszer-higiéniai és állat-egészségügyi követelményeknek való megfelelés

kérdésében megyei (fővárosi) kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és

állategészségügyi igazgatósága.

Az eljárásban előzetes szakhatósági állásfoglalás kérésére nincs lehetőség.

3.2.4. Ügyintézési határidő

A kérelmet a jegyzőnek 15 napos ügyintézési határidőn belül kell elbírálnia. Ezt a határidőt a

jegyző egy alkalommal 30 nappal meghosszabbíthatja. A szakhatóságoknak 15 nap áll

rendelkezésére szakhatósági állásfoglalásuk megadására, amely nem számít bele a fenti

határidőbe. A szakhatóság vezetője a szakhatóság eljárására irányadó határidőt szintén egy

alkalommal 15 nappal meghosszabbíthatja.

Ha a jegyző vagy bármely szakhatóság vezetője az ügyintézési határidő meghosszabbítására

vonatkozó végzést hoz, azt még az eredeti ügyintézési határidő lejárta előtt közölni kell a

kérelmezővel. A kérelmezőt az azt megalapozó ok felmerülésétől számított öt napon belül

értesíteni kell az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokról.

Az eljárásban érvényesül a hallgatás, beleegyezés elve. Eszerint, ha az engedélyezési eljárásban

az elsőfokú eljárásban ellenérdekű ügyfél nem vett részt, és a szakhatóság a rá irányadó

ügyintézési határidőn belül nem adott ki állásfoglalást, vagy a jegyző a rá irányadó ügyintézési

határidőn belül nem hozott határozatot,

1. a szakhatóság mulasztása esetén a szakhatóság hozzájárulását megadottnak kell

tekinteni, és

2. az eljáró hatóság mulasztása esetén az ügyfelet - külön döntés nélkül is -megilleti a vásár-,

illetve piacüzemeltetés joga.

3.2.5. Az eljárás lehetséges eredményei

Ha a kérelem, illetve a vásárként vagy piacként üzemeltetni kívánt ingatlan nem felel meg a

jogszabályi követelményeknek, és a hiányosság nem is orvosolható, a jegyző a

kérelmet elutasítja.

Ha a kérelem, illetve a vásár vagy piac csak bizonyos - akár a szakhatóság által támasztott -

feltételekkel felel meg a jogszabályi követelményeknek, a jegyző vagyfelhívja az ügyfelet a

hiányosságok pótlására vagy feltételes engedélyt ad. A feltételes engedély alapján a

szolgáltatási tevékenység csak a feltételek megtartásával folytatható.

Ha a kérelem, és a vásár, illetve piac is megfelel a jogszabályi feltételeknek, a jegyzőaz engedélyt

kiadja.



http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=A0400140.TV&cel=P(33)




80

MEL

LÉK

LETE

K 3.2.6. Az eljárásért fizetendő díjak, illetékek

A jegyzőnek az eljárásért az általános tételű eljárási illetéket, azaz 2 200 Ft-ot kell megfizetni.

A szakhatósági eljárásokért résztvevő szakhatóságonként szintén az általános tételű eljárási

illetéket, azaz 2 200 Ft-ot kell megfizetni.

Az illetéket a kérelem benyújtásakor a kérelemre ragasztott illetékbélyeggel kell megfizetni.

3.3. A szolgáltatási tevékenység nyilvántartása

Az engedélyezési eljárás során - vagy hallgatás-beleegyezés esetén az ügyintézési határidő

lejártakor - a jegyző a vásárt vagy piacot, annak üzemeltetőjét és fenntartóját hivatalból

nyilvántartásba veszi. A nyilvántartás tartalmazza

az engedélyezett szolgáltatási tevékenység megjelölését (vásár- vagy piacüzemeltetés),

1. az engedély kiadása és a nyilvántartásba vétel időpontját,

2. az engedély és a nyilvántartás sorszámát,

3. a fenntartó nevét, címét, illetve székhelyét, elektronikus levelezési címét, amennyiben

azzal rendelkezik,

4. a fenntartó vállalkozó nyilvántartásba vételi számát vagy cégjegyzékszámát, illetve a

bírósági nyilvántartásba vételi számát,

5. az üzemeltető nevét, címét, elektronikus levelezési címét, amennyiben azzal rendelkezik,

6. a vásár, illetve piac elnevezését, (szak)jellegét,

7. a vásár, illetve piac címét,

8. a vásár rendezésének, piac tartásának időpontját, időtartamát, illetve a vásár, piac

napi/heti nyitvatartási idejét,

9. a vásár, piac alapterületét, a vásár, piac számára kijelölt területet és a kijelölt árusítóhelyek

számát,

10. a szakhatóságok hozzájárulásában foglalt feltételeket, korlátozásokat (amelyeket a jegyző

az engedélyező határozat rendelkező részébe beépít),

11. az ellenőrző hatóságoknak a vásár, piac működését érintő intézkedéseit.

12. a nyilvántartásból való törlés tényét, annak időpontját.

A jegyző az általa vezetett nyilvántartás adatait közzéteszi az interneten. Kérem, keresse az

érintett önkormányzat honlapján!

A jegyző törli a nyilvántartásból azt az üzemeltetőt, aki a tevékenység végzésére a továbbiakban

nem jogosult.

A jegyző ugyanakkor egy elkülönített nyilvántartást vezet azon üzemeltetőkről, amelyek

tekintetében a szolgáltatási tevékenység folytatását megtiltotta. Az eltiltott szolgáltatókról szóló

nyilvántartást is közzéteszi a honlapján.

3.4. A vásár- és piac fenntartójának bejelentési kötelezettsége

A vásár- és piac fenntartója az engedély megadását követően az engedély iránti kérelemben

megjelölt, valamint a nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változást - ide nem

értve értelemszerűen az ellenőrző hatóságok intézkedéseit, valamint a nyilvántartásból való törlést

- haladéktalanul köteles írásban bejelenteni a jegyzőnek. A jegyző az adatokban történt változást a

bejelentés alapján a nyilvántartásba bejegyzi.

http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=99000093.TV&cel=P(73)B(1)







81

MEL

LÉK

LETE

K A bejelentési kötelezettségek teljesítése mellett illetéket, illetve díjat nem kell leróni.

3.5. Szolgáltatás-felügyeleti intézkedések

A vásár, illetve piac üzemeltetésére vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megtartását a

jegyző ellenőrzi, és eljár ezek megsértése esetén.

A vásár, illetve piac üzemeltetésére vonatkozó jogszabályi és hatósági előírások megsértése

esetén a jegyző

1. elrendeli a vásár vagy piac ideiglenes bezárását,

2. elrendeli a vásár vagy piac azonnali bezárását,

3. megtiltja az engedély nélkül folytatott, előírásokba ütköző tevékenység végzését,

termékkör értékesítését,

4. visszavonja az engedélyt,

5. bírságot szab ki.

3.6. Jogorvoslatok

A jegyzőnek

1. a vásár vagy piac ideiglenes bezárását elrendelő,

2. az engedély nélkül folytatott, előírásokba ütköző tevékenység végzését, termékkör

értékesítését megtiltó,

3. az engedélyt visszavonó, valamint

4. a bírságot kiszabó

döntése ellen nincs helye fellebbezésnek.

A jegyző fellebbezéssel megtámadható döntései ellen a jegyzőnél előterjesztett, de a jegyző

székhelye szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatalhoz címzett fellebbezést lehet

előterjeszteni.

Az első fokú közigazgatási határozat elleni fellebbezés illetéke 5000 forint. Végzés elleni

fellebbezésért 3000 forint illetéket kell fizetni. A szakhatósági eljárásokért résztvevő

szakhatóságonként az általános tételű eljárási illetéket, azaz 2200 forintot kell megfizetni. Ha a

végzés csak a határozat vagy az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezéssel együtt

támadható meg, és az ügyfél a végzés felülvizsgálatát is kéri, akkor csak a határozat elleni

fellebbezés illetékét kell megfizetni. Az illetéket illetékbélyegben, a fellebbezést tartalmazó iratra

felragasztva kell leróni.

A jegyző fentiek szerint fellebbezéssel meg nem támadható döntése, valamint a másodfokú

határozatok - és felülvizsgálattal megtámadható végzések - esetében pedig a közigazgatási

ügyekben eljáró, az eljáró szerv székhelye szerint illetékes megyei bíróságon lehet felülvizsgálati

kérelmet előterjeszteni az első fokon eljárt jegyző útján, de minden esetben a döntést hozó

hatóság elleni keresetlevélben.

A vásárt, piacot üzemeltető a tevékenységével kapcsolatban beérkező írásbeli panaszt köteles

megvizsgálni, és az intézkedéséről, valamint annak indokairól a vásárlót a panasz kézhezvételétől,

illetve beérkezésétől számított harminc napon belül postai úton vagy elektronikus levélben

tájékoztatni. A válaszlevélben tájékoztatni kell a vásárlót arról, hogy amennyiben nem ért egyet az

abban foglaltakkal, úgy panaszával a jegyzőhöz fordulhat.









82

MEL

LÉK

LETE

K A jogorvoslati eljárásban megfizetett valamennyi illetéket az ügyfélnek vissza kell téríteni, ha a

közigazgatási hatóság vagy a bíróság által felülvizsgált közigazgatási hatósági döntés vagy

intézkedés az ügyfél hátrányára részben vagy egészben jogszabálysértőnek bizonyult.

4. A szolgáltatási tevékenység határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő

folytatása

Tekintettel arra, hogy a piac üzemeltetése a gazdasági tevékenység rendszeres, tényleges és

tartós, huzamos jelleggel történő folytatását feltételezi, méghozzá az erre a célra szolgáló

létesítmény, telep, iroda, üzlet vagy egyéb hely, rögzített felszerelés vagy berendezés útján, ezért

piac üzemeltetése csak letelepedés keretében valósítható meg, a tevékenység folytatása határon

átnyúló szolgáltatás keretében fogalmilag kizárt.

Vásár tartása ugyanakkor megvalósítható határon átnyúló szolgáltatás keretében, átmeneti

vagy alkalmi jelleggel, letelepedés nélkül. Ebben az esetben - mivel sem törvényi, sem

kormányrendeleti szinten nincs eltérő szabály - a határon átnyúló vásárüzemeltetéshez más EGT-

államban letelepedett, ott jogszerűen szolgáltatási tevékenységet folytató szolgáltatónak nincs

szükség engedélyezésre, a szolgáltatási tevékenység megkezdésének a bejelentésére vagy

bármilyen tanúsítvány, hatósági bizonyítvány vagy igazolvány meglétére.

Ez azt jelenti, hogy ha bármely EGT tagállamban a szolgáltató jogosult vásár tartására - vagy

ennek tartalmilag megfelelő szolgáltatás nyújtására -, elméletileg semmilyen engedélyre nincs

szüksége ahhoz, hogy Magyarországon átmeneti vagy alkalmi jelleggel vásárt tartson. Fontos

ugyanakkor, hogy az engedélyezési kötelezettség hiánya nem mentesíti az alkalmi, eseti vásár

üzemeltetőjét a hazai anyagi jogi követelmények megtartása alól. Ennek megfelelően ezek

megsértése esetén a hazai hatóságok vele szemben ugyanolyan eszközökkel léphetnek fel, mint a

Magyarországon engedélyezett üzemeltetőkkel szemben. Önmagában az engedély hiányára

hivatkozással azonban a szolgáltatás felügyeletét ellátó jegyző nem léphet fel vele szemben.

5. A szolgáltatási tevékenységre és az eljárásokra vonatkozó jogszabályok

1. a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény,

2. a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm.

rendelet,

3. a vásári, piaci és vásárcsarnoki árusítás közegészségügyi szabályairól szóló 59/1999. (XI.

26.) EüM rendelet,

4. a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló

2009. évi LXXVI. törvény,

5. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi

CXL. törvény.


http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=A0900076.TV&cel=P(2)p(g)

http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=A0900076.TV&cel=P(2)p(e)


http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=A0500164.TV

http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=A0900055.KOR

http://net.jogtar.hu/jr/gen/getdoc2.cgi?dbnum=1&docid=99900059.EUM




83

MEL

LÉK

LETE

K Vásár-, piacüzemeltetési engedélyezési eljárás, valamint a

bevásárlóközpont üzemeltetésére irányuló bejelentési eljárás

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény, a szolgáltatási tevékenység

megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény,

a vásárokról, a piacokról, és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III.13.) Korm.

rendelet alapján.

Az ügyet intéző iroda: VMJV Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Iroda Hatósági és

Ügyfélszolgálati Csoport

Címe: 8200 Veszprém, Óváros tér 9/B. Iroda száma: I. emelet 7.

Ügyintézés kezdeményezhető: személyesen, postai úton.

Ügyfélfogadási idő: hétfő, szerda: 07.30-16.00 óráig

Telefon: (88) 549-185, (88) 549-229

Felvilágosítás kérhető: személyesen vagy telefonon

Ügyfélszolgálat: Központi Ügyfélszolgálati Iroda

8200 Veszprém, Óváros tér 9. Telefon: 88-549-340

Hétfő–kedd: 07.30–16.00 óráig, szerda: 07.30–17.30 óráig, csütörtök: 07.30–16.00

óráig, péntek: 07.30–13.30 óráig.

A vásár-, piacüzemeltetési engedélykérelemhez csatolandó iratok:

a) a vásár, piac számára kijelölt területet, alapterület méretarányos

helyszínrajza az üzletek, árusítóhelyek, valamint az egyéb létesítmények és

nem árusítási célra kiképzett területrészek tervezett rendeltetés, és szám

szerinti meghatározásával, a vevőforgalmi és árubeszállítási, -feltöltési

útvonalak kijelölésével;

b) nem a kérelmező tulajdonában lévő terület esetében a használat jogcímére

vonatkozó okirat, vagy annak másolata a tulajdoni lap kivételével,

c) haszonélvezet esetében - ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a

szolgáltató - a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat,

d) közös tulajdonban álló terület esetében, ha nem valamennyi tulajdonostárs a

szolgáltató, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat

e) szakhatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének

igazolása.

A bevásárlóközpont üzemeltetésére irányuló bejelentéshez csatolandó iratok:

a) nem a kérelmező tulajdonában lévő terület esetében a használat jogcímére

http://www.veszprem.hu/veszpremieknek/ugyintezes-e-ugyintezes/ugyleirasok/vallalkozoi-ugyek/1730-vasar-piacuezemeltetesi-engedelyezesi-eljaras-valamint-a-bevasarlokoezpont-uezemeltetesere-iranyulo-bejelentesi-eljaras




84

MEL

LÉK

LETE

K vonatkozó okirat, vagy annak másolata a tulajdoni lap kivételével,

b) haszonélvezet esetében - ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a

szolgáltató - a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat,

c) közös tulajdonban álló terület esetében, ha nem valamennyi tulajdonostárs a

szolgáltató, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat.

Helyi termelői piac üzemeltetésére irányuló bejelentési eljárás: A helyi termelői piac

üzemeltetésére irányuló szándékot a fenntartónak a piac helye szerint illetékes

települési jegyzőnél, az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon kell

benyújtania. A fenntartónak kérelméhez az eljárási illetéken kívül más dokumentációt

nem kell csatolnia.

Az eljárási illeték mértéke:

Vásár-, piacüzemeltetési engedélykérelem: 10.000 Ft összegű eljárási illeték

illetékbélyegben leróva.

Bevásárlóközpont üzemeltetésére irányuló bejelentés: 3.000 Ft összegű eljárási illeték

illetékbélyegben leróva

Helyi termelői piac üzemeltetésére irányuló bejelentés: 3.000

Ft összegű eljárási illeték illetékbélyegben leróva


85

MEL

LÉK

LETE

K 10.000,- Ft illetékbélyeg

Veszprém Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala részére

Vásár, piac üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem

( A vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 4. §-a szerint )

A kérelmező adatai

1./ A fenntartó neve (cégneve): .................................................................................................... A fenntartó címe, székhelye: Ir.szám: .................. Település: ................................................ ................................................................................. utca, út, tér .................... sz. ……. lph.em. Elektronikus levelezési címe: ............................................................. / ha van ! / 2./ A fenntartó cégjegyzékszáma: Cg. ............................................................. egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételi száma: ........................................ bírósági nyilvántartásba vételi száma: ....................................................... 3./ Az üzemeltető neve (cégneve): ............................................................................................... Az üzemeltető címe, székhelye: Ir.szám: ............. Település: ................................................ ................................................................................. utca, út, tér .................... sz. ……. lph.em. Elektronikus levelezési címe: ............................................................. / ha van ! / 4./ Az üzemeltető cégjegyzékszáma: Cg. ........................................................ egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételi száma: ........................................ bírósági nyilvántartásba vételi száma: .......................................................


86

MEL

LÉK

LETE

K 5./ A vásár, piac elnevezése, szakjellege:

a./ alkalmi (ünnepi) vásár b./ állandó vásár, vagy piac c./ használtcikk-vásár, vagy használtcikk-piac d./ állatvásár A vásár,piac elnevezésének, szakjellegének megfelelő betűjelet kérjük bekarikázni ! 6./ A vásár, piac: 6.1./ címe: 8200 Veszprém, ............................................................................. 6.2./ helyrajzi száma: ................................... 6.3./ használatának jogcíme: ......................................................................................................... 6.4./ alapterülete (m2):................................. 6.5./ a kijelölt árusítóhelyek száma: ............................... 7./ A vásár, piac tartásának időpontja, időtartama: ..................................................................... 7.1/ Napi, heti nyitvatartása:

Nyitvatartási idő

Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek Szombat Vasárnap

Veszprém, 201…..... év................................... hó ......... nap

………………………………………………………………..

A kérelmező olvasható neve

……………………………………………………………….. A kérelmező (cégszerű) aláírása


87

MEL

LÉK

LETE

K Csatolandó okiratok:

1./ A vásár, piac számára kijelölt terület, alapterület méretarányos helyszínrajza, az üzletek, árusítóhelyek, valamint az egyéb létesítmények és nem árusítási célra kiképzett területrészek tervezett rendeltetése és szám szerinti meghatározása, a vevőforgalmi, árubeszállítási és feltöltési útvonalak kijelölésével. 2./ A terület használatának jogcímét (saját tulajdon, bérlet, stb.) igazoló okirat, továbbá haszonélvezet esetében a haszonélvező, közös tulajdon esetén a tulajdonostárs hozzájáruló okirata. 3./ A vásár, piac működési rendjére vonatkozó okirat. 4./ A kérelmező nyilatkozata arról, hogy a tevékenység során képződő hulladékok elkülönített gyűjtését biztosító hulladéktárolókkal rendelkezik. 5./ Élelmiszer felhasználása, forgalmazása, továbbá termény, takarmány, élő állat, illetve állatgyógyászati készítmény és növényvédő szer értékesítése esetén a kérelmező nyilatkozata arról, hogy a vásár vagy a piac területén a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága, illetve növény- és talajvédelmi igazgatósága részére állandó jelleggel ingyenes helyiséghasználatot biztosít. 6./ 10.000,-Ft értékű illetékbélyeg. 7./ A szakhatósági eljárási illeték, igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolása.


88

MEL

LÉK

LETE

K 3.000,- Ft illetékbélyeg


Bejelentés helyi termelői piac üzemeltetéséről

( A vásárokról, a piacokról és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III. 13.) Korm. rendelet 4/B. §-a szerint )

A kérelmező adatai

1./ A fenntartó neve (cégneve): .................................................................................................... A fenntartó címe, székhelye: Ir.szám: .................. Település: ................................................ ................................................................................. utca, út, tér .................... sz. ……. lph.em. Elektronikus levelezési címe: ............................................................. / ha van ! / 2./ A fenntartó cégjegyzékszáma: Cg. ............................................................. egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételi száma: ........................................ bírósági nyilvántartásba vételi száma: ....................................................... 3./ Az üzemeltető neve (cégneve): ............................................................................................... Az üzemeltető címe, székhelye: Ir.szám: ............. Település: ................................................ ................................................................................. utca, út, tér .................... sz. ……. lph.em. Elektronikus levelezési címe: ............................................................. / ha van ! / 4./ A helyi termelői piac: 4.1./ címe: 8200 Veszprém, ............................................................................. 4.2./ helyrajzi száma: ................................... 4.3./ Terület használatának jogcíme: ............................................................................................


89

MEL

LÉK

LETE

K 5. A helyi termelői piac nyitvatartási ideje:

Év, hó, nap nyitvatartási idő

201… 201… 201… 201… 201… 201… 201… 201… 201… 201… 201… 201… 201… 201… 201… 201… 201… 201… 201… 201…

Veszprém, 201…..... év................................... hó ......... nap

………………………………………………………………..

A kérelmező olvasható neve

……………………………………………………………….. A kérelmező (cégszerű) aláírása


90

MEL

LÉK

LETE

K Kereskedelmi tevékenységek bejelentése

A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól

szóló 2009. évi LXXVI. törvény, a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény,

valamint a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009.

(IX.29.) Korm. rendelet alapján.

Az ügyet intéző iroda: VMJV Polgármesteri Hivatal Közigazgatási Iroda Hatósági és

Ügyfélszolgálati Csoport

Címe: 8200 Veszprém, Óváros tér 9/B.

Iroda száma: I. emelet 7.

Ügyfélfogadási idő: hétfő, szerda: 07.30-16.00 óráig

Telefon: (88) 549-231, (88) 549-185, (88) 549-229

Felvilágosítás kérhető: személyesen vagy telefonon

Ügyfélszolgálat: Központi Ügyfélszolgálati Iroda

8200 Veszprém, Óváros tér 9. Telefon: 88-549-340

hétfő-kedd: 07.30-16.00 óráig,

szerda: 07.30-17.30 óráig,

csütörtök: 07.30-16.00 óráig,

péntek: 07.30-13.30 óráig.

Ügyintézés kezdeményezhető: személyesen, postai úton.

Az ügyintézéshez szükséges iratok:

1. Bejelentés a bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról (

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009.

(IX. 29.) Korm. rendelet 1/A. számú melléklete szerint )

2. Nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet

használatának jogcímére vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap

kivételével)

3. Haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a

kérelmező – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat

4. Közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak

közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat

Ügyintézés díja: Kereskedelmi tevékenység bejelentése: 3.000,-Ft összegű eljárási

illeték illetékbélyegben leróva.

Bejelentés az üzlet napi/heti nyitvatartási idejének megváltoztatásáról:

illetékmentes

Bejelentés adataiban bekövetkezett változás bejelentése: illetékmentes

Bejelentés bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység megszüntetéséről:

illetékmentes.

http://www.veszprem.hu/veszpremieknek/ugyintezes-e-ugyintezes/ugyleirasok/vallalkozoi-ugyek/175-kereskedelmi-tevekenysegek-bejelentese


91

MEL

LÉK

LETE

K 3.000,-Ft illetékköteles


Bejelentés

Bejelentésköteles kereskedelmi tevékenység folytatásáról ( A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm.

rendelet 1. számú melléklete szerint )

A kereskedő és a kereskedelmi tevékenység adatai

1./ A kereskedő neve (cégneve) : .................................................................................................. A kereskedő székhelye: Ir.szám: ...................... Település: ................................................... ................................................................................. utca, út, tér .................... sz. ……. lph.em. Telefonszáma: ............................................... (nem kötelező megadni) 2./ A kereskedő cégjegyzékszáma: Cg. ............................................................ Az egyéni vállalkozó nyilvántartási száma: ................................................ A kistermelő regisztrációs száma: .............................................................. 3./ A kereskedő statisztikai számjele: ........................................................................................... 4./ A folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység helye az alábbiak szerint: 4.1./ A kereskedelmi tevékenység helyszínének címe: ......................................................................................................................................................... Az 5./ pont d./, e./, i./ alpontjaiban felsorolt kereskedelmi formák esetében valamennyi helyszín címe: ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... .........................................................................................................................................................


92

MEL

LÉK

LETE

K 4.2./ Mozgóbolt esetében a működési terület és az útvonal (települések) jegyzéke:

......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... 4.3./ Üzleten kívüli kereskedés és csomagküldő kereskedelem esetében a működési terület jegyzéke, a működési területével érintett települések, vagy – ha a tevékenység egy egész megyére vagy az ország egészére kiterjed – a megye, illetve az országos jelleg megjelölése: ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... 4.4./ Közlekedési eszközön folytatott értékesítés esetén annak a közlekedési eszköznek a megjelölése (a jármű azonosítására használt jelzés feltüntetésével), amelyen kereskedelmi tevékenységet kívánnak folytatni: ......................................................................... 4a./ Üzleten kívüli kereskedelem esetén a termék forgalmazása céljából szervezett utazás vagy tartott rendezvény helyének és időpontjának, illetve a szervezett utazás keretében tartott rendezvény esetén az utazás indulási és célhelyének, valamint az utazás időpontjának megjelölése: ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... .........................................................................................................................................................


93

MEL

LÉK

LETE

K 5./ A kereskedelmi tevékenység 4.1. pontban feltüntetett helyszínén (helyszínein) a folytatni

kívánt kereskedelmi tevékenység formája: a./ üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység, b./ mozgóbolt útján folytatott kereskedelmi tevékenység, c./ bevásárlóközpontban folytatott kereskedelmi tevékenység, d./ vásáron vagy piacon folytatott kereskedelmi tevékenység, e./ közterületi értékesítés, f./ közvetlen értékesítés, g./ üzleten kívüli kereskedelem, h./ csomagküldő kereskedelem, i./ automatából történő értékesítés.

A kívánt tevékenységi forma betűjelét kérjük bekarikázni ! 6./ Az üzlet: 6.1./ Napi/heti nyitva tartási ideje:

Nyitvatartási idő Ebédidő

Hétfő

Kedd

Szerda

Csütörtök

Péntek

Szombat

Vasárnap

6.2./ Tulajdonosa: …………………………………………………………….. 6.3./ Helyrajzi száma: ............................. 6.4./ Használatának jogcíme: .................................................................................................... 6.5./ Elnevezése: ....................................................................................................................... 6.6./ Alapterülete (m2): ............................ 6.7./ Vendéglátó üzlet esetén befogadóképessége: ............... fő


94

MEL

LÉK

LETE

K

6.8./ A bejelentéssel egyidejűleg kérem/nem kérem,*

hogy a jegyző az általam használni kívánt

első vásárlók könyvét az üzlet nyilvántartásba vételével a vásárlók könyve használatba vételének bejelentett időpontjától, mint használatbavételi időponttól hitelesíteni szíveskedjék.

* A kívánt szó aláhúzandó !

Amennyiben a kérem szót aláhúzta, töltse ki az alábbi adatokat is: Az általam használni kívánt első vásárlók könyvének azonosító adatai: A kereskedő neve (cégneve), székhelye: ...................................................................................... ......................................................................................................................................................... A kereskedő cégjegyzékszáma: Cg. .............................................. Egyéni vállalkozó nyilvántartási száma: ....................................... Az első vásárlók könyve használatbavételének időpontja: ......................................................... 6.9./ Napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet esetén

az árusítótér nettó alapterülete: ..................................... m2: az üzlethez biztosított és a járművek elhelyezésével kapcsolatos szabályoknak megfelelő

gépjármű-várakozóhelyek száma: ............................................................... db*

Azok telekhatártól mért távolsága és elhelyezése (saját telken vagy más telken parkolóban, parkolóházban vagy közterületek közlekedésre szánt területe egy részén, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részén):

............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................ ............................................................................................................................................

* Csak nettó 300 négyzetmétert meghaladó alapterületű üzlet esetén töltendő ki

!

/Napi fogyasztási cikk: a vendéglátó tevékenység keretében értékesített termékek kivételével olyan, a lakosság napi szükségleteinek, igényeinek kielégítésére szolgáló élelmiszer, illatszer,


95

MEL

LÉK

LETE

K drogériai termék, háztartási tisztítószer és vegyi áru, higiéniai papírtermék, amelyet a fogyasztó

jellemzően legfeljebb egy éven belül elfogyaszt, elhasznál vagy lecserél. Napi fogyasztási cikket értékesítő üzlet: olyan üzlet, amely forgalmának döntő hányadát napi fogyasztási cikknek minősülő termékek árusítása teszi ki./ 7./ Az egyes kereskedelmi formák szerinti bontásban a forgalmazni kívánt

7.1./ Termékkörök megnevezése és sorszáma a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 6. sz. melléklete alapján, s ezekből a a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény 3. § (2) bekezdése szerinti termékek:

Termékkörök sorszáma

Termékkörök megnevezése Jövedéki termék

Jövedéki termékek: a./ az ásványolaj, b./ az alkoholtermék,


96

MEL

LÉK

LETE

K c./ a sör,

d./ a bor, e./ a pezsgő, f./ a köztes alkoholtermék, g./ a dohánygyártmány. Kérjük, hogy a forgalmazni kívánt jövedéki termék betűjelét írja a táblázatba ! 8./ Az 5./ pontban megjelölt kereskedelmi forma szerint folytatni kívánt kereskedelmi tevékenység jellege: 8.1./ Kereskedelmi ügynöki tevékenység. ( olyan tevékenység, amelynek keretében a kereskedő más javára termékek, szolgáltatások eladására vagy vételére tárgyalásokat folytat, és azokra megbízás alapján szerződést köt. )

8.2./ Kiskereskedelmi tevékenység. ( üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére. )

8.2.1./ Vendéglátás. ( kész- vagy helyben készített ételek, italok jellemzően helyben fogyasztás céljából történő forgalmazása, ideértve az azzal összefüggő szórakoztató és egyéb szolgáltató tevékenységet is. )

8.3./ Nagykereskedelmi tevékenység. ( üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek átalakítás (feldolgozás) nélküli továbbforgalmazása és az ezzel közvetlenül összefüggő raktározási, szállítási és egyéb kapcsolódó szolgáltatások nyújtása kereskedő, feldolgozó részére, ideértve a nagybani piaci tevékenységet, valamint a felvásárló tevékenységet is. )

A kívánt tevékenységi jelleg számát kérjük bekarikázni! 9./ A kereskedő nyilatkozata arról, hogy a kereskedelmi tevékenység 4.1. pontban feltüntetett helyszínén

9.1./ kíván-e szeszesital-kimérést folytatni ? IGEN NEM 9.2./ kíván-e az üzletben a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló

210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 22. § (1) bekezdésben / Vendéglátó üzletben a vendégek szórakoztatására zeneszolgáltatás nyújtható, műsoros előadás, tánc rendezhető, továbbá a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvényben (a továbbiakban: Szt.) foglaltak alapján szerencsejátéknak nem minősülő szórakoztató játék folytatható. Az üzletben az Szt. alapján szerencsejátéknak minősülő játék csak az Szt.-ben meghatározott feltételekkel működtethető, illetve folytatható. A fent meghatározott tevékenység akkor folytatható, ha a vendéglátó üzlet megfelel a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt követelményeknek./ meghatározott tevékenységet folytatni ?

IGEN NEM

A kívánt szöveg aláhúzandó ! Veszprém 201…..év …………………………………..hó………………………..nap


97

MEL

LÉK

LETE

K

………………………………………………………………..

bejelentő olvasható neve

……………………………………………………………….. bejelentő (cégszerű) aláírása

II. Csatolt okiratok: 1./ nem a kérelmező tulajdonában lévő üzlet esetében az üzlet használatának jogcímére vonatkozó igazoló okirat (a tulajdoni lap kivételével) 2./ haszonélvezet esetében – ha nem a tulajdonos vagy a haszonélvező a kérelmező – a haszonélvező hozzájárulását igazoló okirat 3./ közös tulajdonban álló üzlet esetében, ha nem a tulajdonostársak közössége a kérelmező, a tulajdonostársak hozzájárulását igazoló okirat A csatolt okirat tartalmának megfelelő számot kérjük bekarikázni!


98

MEL

LÉK

LETE

K

central markets projekt · megvalósításhoz szükséges további elemzése előkészítése volt....

Documents