fanchali jób kódex - tankonyvtar.hu · 1 created by xmlmind xsl-fo converter. 1. fejezet -...

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Fanchali Jób-kódex

Tóth, Tünde Földes, Zsuzsanna

Szerkesztette Tóth, TündeHorváth Viktor (kiadói szerkesztő)

Parádi andrea (technikai szerkesztő)

Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Fanchali Jób-kódex ìrta Tóth, Tünde, Földes, Zsuzsanna, és Tóth, Tünde

A kódex fényképhasonmásai az alábbi cìmen érhetők el: http://www.bibliopolisz.hu/fjk/facsimile

Publication date 2008. január Szerzői jog © Budapest, 2008 Mezura – CHER – Bibliopolisz

http://www.bibliopolisz.hu/fjk/facsimile

iii Created by XMLmind XSL-FO Converter.

Tartalom

1. ELŐSZÓ ......................................................................................................................................... 1 2. A KÓDEX BETŰHŰ SZÖVEGE .................................................................................................. 3

1. Vegyes feljegyzések .............................................................................................................. 3 2. [BALASSI BÁLINT 55. ÉNEKE] (Mi dolog Úristen...) ...................................................... 5 3. [BALASSI BÁLINT 43. ÉNEKE] (Te szép fülemüle...) ....................................................... 7 4. [BALASSI BÁLINT 48. ÉNEKE] (Szerelem s Júlia...) ....................................................... 8 5. [BALASSI BÁLINT 54. ÉNEKE] (Ó, magas kősziklák...) .................................................. 8 6. [BALASSI BÁLINT 58. ÉNEKE] (Ó, nagy kerek, kék ég...) ............................................. 10 7. [BALASSI BÁLINT 59. ÉNEKE] (Szerelem istene...) ....................................................... 12 8. [BALASSI BÁLINT 2. ÉNEKE] (Cupido szívemben...) .................................................... 13 9. HAJNAL (Kelj fel...) ........................................................................................................... 14 10. Nyitrai Pál éneke (Nosza Páris...) ..................................................................................... 15 11. [GÖRCSÖNI AMBRUS: MÁTYÁS KIRÁLY VISELT DOLGAIRÓL SZÓLÓ HISTÓRIA]

(Árpád vala fő...) .................................................................................................................... 16 11.1. Prima pars ............................................................................................................. 16 11.2. Secunda pars ......................................................................................................... 27 11.3. Tertia pars ............................................................................................................. 33

12. Két üres lap ....................................................................................................................... 63 13. [VARSÁNYI GYÖRGY: XERXES HISTÓRIÁJA] ........................................................ 63 14. APOLLONIUS HISTÓRIÁJA .......................................................................................... 71 15. A MIHÁLY VAJDA NÓTÁJÁRA (Bujdosván, fáradván...) ........................................... 90 16. Megcsal az Cupido... ....................................................................................................... 91 17. Megszereti szállását... ...................................................................................................... 92 18. BALASSI BÁLINT 24. ÉNEKE (Most adá virágom...) .................................................. 93 19. Egyszer vala én életemben... ............................................................................................. 94 20. Pani matka, pán otec... ...................................................................................................... 95 21. Ach, potešení mé roztomilé... ............................................................................................ 96 22. Mysel, serdce k Bohu ja mám... ........................................................................................ 97 23. Pane Bože milý... .............................................................................................................. 98 24. Mějž, ty, lítost... ................................................................................................................ 99 25. Bože, požal toho... .......................................................................................................... 101 26. VIRÁGÉNEK(Lelkem Kata...) ........................................................................................ 102 27. Darovals’ mne, Bože, tak... ............................................................................................. 103 28. Lilium, kvítí sadila... ....................................................................................................... 104 29. EURIALUS ÉS LUCRETIA HISTÓRIÁJA ................................................................... 105

29.1. Prima pars ........................................................................................................... 105 29.2. Secunda pars ....................................................................................................... 112 29.3. Tertia pars ........................................................................................................... 121 29.4. Quarta pars .......................................................................................................... 132 29.5. Quinta pars .......................................................................................................... 145

30. ÚJVÁRY MIHÁLY BÚJDOSÓVERSE ........................................................................ 152 31. [BALASSI BÁLINT NEGYVENÖTÖDIK ÉNEKÉNEK ÁTDOLGOZÁSA] .............. 153 32. [GYÖNYÖRŰSÉGE SZÍVEMNEK...] .......................................................................... 154 33. Jövel az táncban... ........................................................................................................... 155 34. PAJKOS ÉNEK (Dudó, fejír Dudó...) ............................................................................. 156 35. Sötét ködből... .................................................................................................................. 158 36. [BALASSI BÁLINT SZÉP MAGYAR KOMÉDIÁJA] ................................................. 160

36.1. Ajánlás ................................................................................................................ 160 36.2. Summa ................................................................................................................ 161 36.3. Szereplők ............................................................................................................ 163 36.4. Prológus .............................................................................................................. 163 36.5. Actus I. ............................................................................................................... 167

36.5.1. Scena I. ................................................................................................... 167 36.5.2. Scena II. ................................................................................................. 168 36.5.3. Scena III. ................................................................................................ 172 36.5.4. Scena IV. ................................................................................................ 174

Fanchali Jób-kódex

iv Created by XMLmind XSL-FO Converter.

36.6. Actus II. .............................................................................................................. 175 36.6.1. Scena I. ................................................................................................... 175 36.6.2. Scena II. ................................................................................................. 176 36.6.3. Scena III. ................................................................................................ 178 36.6.4. Scena IV. ................................................................................................ 180

36.7. Actus III. ............................................................................................................. 183 36.7.1. Scena I. ................................................................................................... 183 36.7.2. Scena II. ................................................................................................. 186 36.7.3. Scena III. ................................................................................................ 186 36.7.4. Scena IV. ................................................................................................ 187

36.8. Actus IV. ............................................................................................................. 188 36.8.1. Scena I. ................................................................................................... 188 36.8.2. Scena II. ................................................................................................. 191 36.8.3. Scena III. ................................................................................................ 192 36.8.4. Scena IV. ................................................................................................ 193

36.9. Actus V. .............................................................................................................. 194 36.9.1. Scena I. ................................................................................................... 194 36.9.2. Scena II. ................................................................................................. 195 36.9.3. Scena III. ................................................................................................ 196 36.9.4. Scena IV. ................................................................................................ 198 36.9.5. Sena V. ................................................................................................... 202

36.10. Conclusio .......................................................................................................... 203 37. Vegyes feljegyzések ........................................................................................................ 203 38. Két üres oldal .................................................................................................................. 206 39. Vegyes feljegyzések ........................................................................................................ 206

3. FÜGGELÉK ............................................................................................................................... 208 1. Pani matka, pán otec... ...................................................................................................... 208 2. Ach, potešení mé roztomilé... ............................................................................................ 209 3. Mysel, serdce k Bohu ja mám... ........................................................................................ 209 4. Pane Bože milý... ............................................................................................................... 210 5. Mějž, ty, lítost... ................................................................................................................. 211 6. Bože, požal toho... ............................................................................................................. 212 7. Darovals’ mne, Bože, tak... ............................................................................................... 213 8. Lilium, kvítí sadila... ......................................................................................................... 213

1 Created by XMLmind XSL-FO Converter.

1. fejezet - ELŐSZÓ

Ján Mišianik éppen 50 éve, 1958 májusában fedezte fel a bécsi nemzeti könyvtárban a Fanchali Jób-kódexet. 1

Elképesztő gyorsasággal készült el, alig egy év alatt a kódex legfontosabb szövegeinek nyomtatott kiadása. 2

A kódex teljes szövege azonban most jelenik meg először egészében, 3 és most először tesszük közzé a kódex

teljes fakszimile kiadását is. Jelen változat, az editio minor az átìrást, a jegyzeteket, a szlovák szövegek új,

pontos magyar prózafordìtását tartalmazza, valamint elérhetővé tettük benne a kódex fekete-fehér

fényképhasonmását. Kiadásunk a kódex keletkezéstörténetével nem foglalkozik; Szabó András 2005-ben tartott

az MTA Irodalomtudományi Intézetében a témát forradalmi felfedezésekkel gazdagìtó előadást, s készülőben

van tanulmánya, melynek másodközlésére ìgéretet kaptunk tőle az editio maior számára.

Kiadásunk munkálatait 8 éve kezdtük meg. 2001-ben készìtette el Vágner Edina a Szép magyar komédia betűhű

átìrását; 4 munkájának legfőbb érdeme, hogy a kódex mikrofilmjéről dolgozva nem Eckhardt átìrását javìtgatta,

hanem önállóan rögzìtette a szöveget – ezt bizonyìtják átìrásának hibái is; sajnos szövege számos ponton

rosszabb, mint az Eckhardt-féle változat, ìgy végül kiadásunkban nem az ő átìrását közöljük, de munkánkhoz

felhasználtuk azt, és jelezzük, ahol Eckhardtnál jobb szöveget hoz. 2003-ban kaptuk meg az Osztrák Nemzeti

Könyvtár engedélyét a fakszimile publikálására. A szöveg sajtó alá rendezője sajnos éveken keresztül hiába

pályázott több helyen is bécsi kutatóösztöndìjra, ìgy végül 2008 januárjában a kiadó költségén tanulmányozhatta

egy rövid ideig magát az eredeti kéziratot.

Jelen kiadás egy-két ponton módosìtja a műveknek a kódexből származó eddig ismert olvasatát, a legfontosabb

talán, hogy megkérdőjelezi, hogy Balassi Komédiájában valóban szamárkát kell-e olvasnunk két helyen.

Érdekes továbbá, hogy a kódex elején és végén található vegyes feljegyzések közt idézetek találhatók Enea

Silvio Piccolomini De duobus amantibusából, ami azért is figyelemreméltó, mert a kódexben a mű magyar

széphistória-fordìtása is megtalálható.

Az átírásról

A jelenkori ceruzás bejegyzéseket, margóra tett kérdőjeleket és a szövegebe rajzolt sor- és strófahatárokat,

valamint a ceruzás aláhúzásokat az átìrásban nem tüntettük fel. Átìrásunk betűhű az alábbi megkötésekkel: a

Unicode táblában nem található meg számos olyan jel, amit a kódexben használtak, ezek többsége a latin

szövegekben gyakori rövidìtés, ligatúra – ezeket a rövidìtéseket feloldottuk, a feloldást szögletes zárójelek közt

közöljük. A szöveg az u-t általában valamilyen mellékjellel látja el, melynek funkciója az, hogy a betűt az n-től

megkülönböztesse, bár a megkülönböztető jelzés néha az n-re is fölkerül. Ez a mellékjel az ìrás duktusa szerint

hol pontszerű, hol olyan, mint egy vessző, hol pedig kis c-szerű félkörre hasonlìt, néha fordìtott c-szerű félkörre.

Ahol hosszúnak látszik az ékezet, ott hosszú ú-val ìrtuk át ezt a jelkapcsolatot, ahol pontszerű vagy félkör alakú

a jel, ott az Ủ illetve ủ jeleket használtuk, illetve ahol breve vagy inverted breve illetve vìzszintes vonal alakú,

ott a megfelelő Unicode betűket használtuk. Az u ékezetéről elmondottak érvényesek a többi, hasonló

mellékjeles betűre is, értelemszerűen a megfelelő mellékjeles betűket használva. A rövidìtésjelek a kódexben

vagy félkör (inverted breve) alakúak, s általában egy betű felett állnak, gyakran azonban két-három betű

kapcsolata fölé vannak rajzolva, illetve van, hogy az egész betűkapcsolat körbe van kanyarìtva (mint a szlovák

versek végén található Ámen-rövidìtés); az első esetben a betű rajzának megfelelő Unicode karaktert használtuk. 5 Számos betű különféle rajzolatú alakjait – ahogy az megszokott – nem különböztettük meg egymástól, pl. az e

jelölésére a kézirat használja a két ferde vonalat, a thétára vagy nem zárt o-ra emlékeztető jelet, és az e-betű

alakú e-betűt is, de néha csak egy rövid szünet vagy vonás jelzi, hogy ott van egy e. A kódexben az e és az i

ìrása néha a megtévesztésig hasonló, ìgy gyakran elég nehéz eldönteni, hogy mit olvassunk. A Komédia egyik

ilyen ominózus helye a béka~bika kérdés; a Juppiter átváltozásairól szóló részben Eckhardt „Bekaua” alakot

olvas; az ek és az ik kötése néha azonban annyira hasonló, hogy lehetetlen a kettőt megkülönböztetni, ìgy nem

kell feltétlenül a másoló tévedésére gyanakodnunk.

1 A kódexet Klaniczay Tibor nevezte el ìgy. 2 Ján MIŠIANIK, ECKHARDT Sándor, KLANICZAY Tibor, Balassi Bálint szép magyar komédiája. A Fanchali Jób-kódex magyar és szlovák versei, Bp., Akadémiai Kiadó, 1959, (Irodalomtörténeti Füzetek, 25. szám). 3 A hátsó borìtó belső felére ìrt tollpróbákat leszámìtva, melyeknek vegyes nyelven „canis mater” a központi témája. 4 VÁGNER Edina, Balassi Bálint Szép magyar komédiájának és Christoforo Castelletti Amarillijének forráskiadása, egyetemi szakdolgozat, ELTE BTK, Bp., 2001. (A kézirat az ELTE BTK Magyar Irodalomtudományi Intézete Toldy Ferenc Könyvtárában 3185-ös leltári szám

alatt található.) 5 Elméleti szempontból ez esetleg vitatható lenne, hiszen egy adott betű és a fölötte levő félkör alakú rövidìtésjel nem azonos a látványában ezzel teljesen megegyező ékezetes betűvel, mely egy adott nyelv betűkészletének eleme.

ELŐSZÓ


A hosszú és rövid s nagybetűs (szókezdő) alakja gyakran nehezen elkülönìthető, ezért ezek átìrása néhol esetleg

következetlennek tűnhet. A nagybetűs J és I átìrása ebben a verzióban valóban következetlen: néhol csak az

áthúzott J-t vettük J-nek, az áthúzatlant pedig I-nek másutt viszont nem ezt az elvet követtük.

A kiadást a jövőben tovább kìvánjuk fejleszteni, kommentárokkal és kìsérőtanulmányokkal gazdagìtani, illetve,

ahol szükséges, az átìrást javìtani. A későbbi változatok természetesen új verziószámot kapnak.

A kódex fényképhasonmásai az alábbi cìmen érhetők el: http://www.bibliopolisz.hu/fjk/facsimile.

Köszönetnyilvánítás

Köszönettel tartozunk Vágner Edinának, hogy az MTA Könyvtárában őrzött mikrofilmről készìtett 2001-es Szép

magyar komédia-átìrását munkánkhoz fölhasználhattuk; Tóth Csillának, hogy 2006–07-es bécsi CEEPUS-

ösztöndìja idején volt szìves kérésünkre néhány helyet megnézni az eredetiben; Horváth Viktornak, hogy 2003-

as bécsi CEEPUS-ösztöndìja idején segìtséget nyújtott ahhoz, hogy a kódex fakszimiléjének publikálásához a

bécsi nemzeti könyvtár engedélyét megkaphassuk.

Földes Zsuzsanna köszönetét fejezi ki Horváth Ivánnak, hogy a kódex szlovák szövegéről a CHER-ben tartott

előadása kapcsán hasznos ötletekkel gazdagìtotta munkáját.

Jómagam pedig köszönöm édesanyámnak, hogy vállalta, hogy elkìsérjen Bécsbe és vigyázzon a kisbabámra,

amìg a könyvtárban dolgozom.

Tóth Tünde

http://www.bibliopolisz.hu/fjk/facsimile


2. fejezet - A KÓDEX BETŰHŰ SZÖVEGE

1. Vegyes feljegyzések

[p. 000]

Nem kel aʒ Òreg Embereknek ollyan Könyf

Mert csak példat veßnek aʒ Jàtékra belűle1

Dominủs adiủtor meủs in eum sperabo2

Nủllús illum amat qŭi3 semper da mihi clamat etc.

Preſertim Foeminei Sexus

Psalmủs 90. Az mÿ Eßtendeinknek napiaÿ hetúen

eßtendeö aủagÿ menÿl fellieb niocʒúan eßtendeő

es azoknak ßinteìn az Janủàri[us] ßintein Niomorúsag

es faradsagh melÿ mikor elmúlik elrepeölủnk etc.

Ha4 eleſnik meleöled eʒeren, es Job keʒed feleől

tıßeʒeren mind az altal te hoʒad nem keʒelget az

veßedelem etc.

Salvus omnipoteṅs Vitulo miſerere Joannis

Quem Mors præueniens non ſinit eſse Bouem.

Meliora sủnt Vủlnera admonentis quủm oſcula

fraùdilenta Blandientis etc5

HONESTA RES EST LATA PAVPER

TAS

Non ſtilant omnes, qủas cernis ın ore nủbes

Psallite Dnỏ in Cythhara6

Quis ſex cecelatıs ſunt ſpecies ebrietatis

Primus contendit alter sua ſingula uendit

Ternus nil celat Quartus ſua crimina plurat

Quintủs luxuriat Sextus per numina jurat

[p. 001]

Antistenes Sacius eſse puto in per7

nỏs incidere quủm in adúlatores ab illi. n.

mortủúm commedúnt hi exedúnt

Spem præcio non emo

Plūtar: Par est aủdacia Victoriæ

Vủlt[us] fortủnæ variatủr imagine hūnc

Crescit decrescit in radem ſistere neſcit

Amor omnia Vincit etc.

Qui nūnqùam sentit Amoris ignem aut lapis est

1 A bal margón függőlegesen (alulról fölfelé) futó két sor. 2 Bibliai idézet, Zsolt., 17, 3. 3 Az i ékezete az ŭ ékezetével együtt van megrajzolva. 4 Ez a szó a mikrofilmen még látszik, de 2008-ban itt már lacuna (lyuk) van a lapon. 5 Bibliai idézet, Péld., 27,6. 6 A szó eleje a mikrofilmen lacunának látszik, az eredetiben viszont jól olvasható. Bibliai idézet, Zsolt. 98(97),5. 7 A lap bal szélén a római számok táblázata: M. 1000. / D. 500. / L 50 / C. 100. / XL. 40. / XC 90 / VL. 45. / V.C. 95 / I. 1. / X 10 / V. 5.

A KÓDEX BETŰHŰ SZÖVEGE


aut beſtia Ille vti[que] vel [per] DEORÚM medullas

nó latent lateat igneam faủillam8

Prim[us] sapientiæ grad[us] ẽ nỏ Amare Secủnd[us]

Vt sic Ames ne Palam fiat9

Deus hibes et Stủpid[us]: Nủx Aủra pūtarim Aủra

Qủæ nubit Pilio, Virgo Puella, Seṅj

Non beṅe Conủeniunt natúræ horrentia monſtra

Si củj vis igitur núbere nủbe par[us].

[p. 002]

Formosam et Castam si ủis ambire Pủellam

Aspice principio vitam Genetricis et inde

Cognoſtces natæ mores[que] vitam[que] Probabis

pia Casta ſimúl fủerit spetiosa[que] māter

Tum tibj Natúra hủiủs, socialj federe iủnge

Quid formosa tibj, si nỏ niſj Caſta placebit10

Non poſſủnt ullis iſta coire modis

Et gen[us] et formȃ regina pecủnia donat

Sít coeủnta licet Si modo dives erit

Qủam dủctủr[us] eris teneat bona qủi[que] pủella

Sit pía sit prudens, pủlchra, pudíta potens

Non mihi mille placent nỏ posco mille pủellas

Hæc mihi sola placet, diủes honeſta pia

Qíṅ Mos [es]t hodie Cras erit imagine foenj

Gloria[que] in fủnủm vita[que] fủmủs abit

Floret homo et marcet ſurgit[que] cadit[que] viciſsim

Vox hæc querit vbj est redditủr illa fúit

[p. 003]

Púer

Aúspicor ȧ lachrimis in ijsdem finio ủitam

Adolescens.

Dic ủenerandi Senex hủmanúm ủiúere qủid sit

Senex.

Principiủm ủita dolor ẽ. dolor exit[us] ingens

Et labor eſt mediủm, ủiúere si quis cupit amat11

Omnía íam fient fieri qui>ae12 poſse negabam

Et nihil ẽ de qủo non sit habenda fides

Philip[us] Mel:

Forma, Color, ủires pereủnt ceú lilia: sed mens,

Lủce DEJ fủlgens non moritủura manet.

Non repūtes Aủrủm totúm qùod splendet ut Aủrúm

8 „Qui nunquam sensit amoris ignem aut lapis est aut bestia: isse nanque vel per deorum medullas, non lateat, igneam favillam.” Az idézet Aeneas Silvius Piccolomini De duobus amantibusából való, az ajánlás utolsó mondata. A latin novella magyar fordìtása, Eurialus és

Lucretia széphistóriája a kódexben is olvasható. Az idézetben meglepően sok a hiba. 9 „Primus sapientie gradus est non amare, secundus, ut sic ames, ne palam fiat.” Az idézet Aeneas Silvius Piccolomini De duobus amantibusából való. 10 A sor egy egy Ovidius-sor parafrázisa, Amores, III, 4, 41.: „quo tibi formosam, si non nisi casta placebat?” 11 A cupit szót más, fekete szìnnel húzta át valaki, és ìrta a sor fölé az amat-ot. 12 A javìtás a fekete tintás kéztől származik.



Nec pủlchrūm pomúm quod libet ẽe bonủm

Pindarủs: Fatủm nec ignis nec mủr[us] lenet æneủs

Proditio grata sed proditor exos[us]

ferreủs eſt dủras[que] gerit sủb pectore Caủtes

qủem chelÿs et qủem non blanda púella moúet

Mos eſt vt deneget formoſa púella degentj> petentj13

qúam vis14 úoce neget vox ẽ Contraria mentj15

[p. 004]

Non repủtes Aủrủm totủm qủȯ spleniet vt Aủrủm

Nec pulcrủm pomủm qủod libet ei bonủm

Pindarủs. Fatủm nec ignis nec uiủ[us] tenet æneủs

Proditio grata ſed Proditor exosủs

Testùdo.

Grata ego sủm mủltis formosis at[que] Púellis

oblecto Jủủenes exhilaro[que] senes

Lætitiæ nủtrix, củrarủm dủlce leủamen> leủamen

Ars sủperat viros [que] præcor ủlla meas

Excítat hủmanas ad dủltia, gaùdia mentes.

Apta voluptatj, tuis tiby apta chelis16

Hej mihi gùanta củris, moles mea membra fatigat

At vitam cùpiùnt perdere fata meam

Non aqủa, non ignis tùrbæ nỏ feriủda febris

At mea conſúmít Pectora dủlcis Amor.

Quid nȏ ambitio, designat sacra profanat

vera negat, dilet iủſta, qùieta moúet

Vt[que] ủno pociủs complectar singủla verbú

Peủersas mentes ad scel[us] omne rapit

Spem præcio nỏ emo. &.

[p. 005]

Thestudo.17

Grata ego sum mủltis formosis at[que] Puellis

Oblecto Juuenes obhilaro[que] Senes18

2. [BALASSI BÁLINT 55. ÉNEKE] (Mi dolog Úristen...)19

[p.006]

13 A javìtás a fekete tintás kéztől származik. 14 A javìtás a fekete tintás kéztől származik. Eredetileg qúaeris? 15 Javìtva mens-re? 16 Az l tetején a fekete kéz vonala látszik, vsz. véletlenül húzta ide. 17 A lap szövege sötétbarna tintával. 18 A szöveg alatt nehezen kivhehető, halvány rajz. 19RPHA-0908



Mÿ20 dologh Wr Isten: hogj az21 egi kegießen kiủől

ſenkj nem tettczik,22 de23 mj oka vallion, hogi tsak

Aßonion24 lölkem25 igj hall veß26 esik, eʒen kiủủl ſenkit

a leölkem nem ohait noha érte kinlodik

Nem de nem ez é az, ki megh nem kegielmez, ſemmj27

köniergiſemre, rególtatủl fogúa artatlan28 voltomra

ủeßt vetett götrelmire, kiben hogi hatt óróll, kinoʒ

kegíetleneỏl, mert bủm eſik kedủire

Oh níaủolias lölkem, elbolondolt feiem haſzan niekeöl

mit ßolgalß, àz kj teged vtal, s hozad haraggal

el míjrt hogi attủl megh nem valß, illen kegietlen-

nek köniùedet eitened mi haßon ha bủt talalß

Mondthatatla ßepsigh, kiben hamar leß végh, ki

ideöủel elmủlik maſnakís adatoth (gondold megh

magadoth) kik kezól talalkozik ki teged kereſsen

nem mint az kedgietlen ki veled kínnal iaczik29

Igi fedùinn Terödủin nagi kegietlensigin aldoth

ſzép Júlianak czak egi veletleneỏl hatt

mar eleöttem eòll ßemellie Cùpidonak, ki

ram

[p. 007]

ream moſolỏdủan> moſoliodủan igh ßola vìgan

nekem regj rabianak.

Tủsakodnod azon hogi az kegies Aßonÿ nalad feledủe

ledgíen, czak kar ßomot hidgied, hanem ha

lelkedis belöled ellj midgien, mert ennen kezemủel

benned meczettem fel ott kophatatlan képen

Aʒirt Abrazattia lölkedból mar ſoha mígh elß ki

nem kophatik földen ßerte ßerint czak érte

vallaß30 kint, migh raitad megh nem esik, azirt en az ta-

nats ez hogi dolgodhoz iol laß31> iol laſs>,32 mert igi

kedùed nem telik.

Szerelem giūlaßto ßentsiges Củpido33 mond hat minth

löllíem kedủit,34 monda mindt35 holtig maragj megh

ebben igi, amint imadod kepeth rea felelek smegh

lad hogi meg hoʒa fogad noha teőle moſt elúetth

Jủlìanak dolgan niủghatatlankodúan elkeseredeth

ßiủem, uen olj batorsagotth Củpidotúl ßot

20 BC: cìm 21 BC: ez 22 A szókezdő t vonalvezetése megegyezik azzal, amit másutt T-nek vettünk. 23 BC: S de 24 A szókezdő betűt mindenütt A-val ìrtuk át. 25 BC: ez Aszoniom lelkem 26 BC: halß vesz 27 A második m-nek egy szára van csak három helyett., a szó ugyan sennẏ-ként is átìrható lenne, de annak nem sok értelme lenne. Eckhardt,

1959: semj 28 A szó artatlom-nak látszik, gyakori az an ilyen ìrása. 29 1959: iadzik 30 Az ll javìtva. 31 Törölve, a iol a sor fölé lett beszúrva. 32 Az s törölve. 33 Az ủ ékezete a C kacskaringós kezdetével van megoldva. 34 Az i pontja felette levő sor ß-ének szárában lehet, a pötty, ami látszik, az u ékezete. 35 A min-ben egy betűszárral kevesebb van



ủeßet niauolías feiem, kiben eö vgi fogad

hogi megh hoʒa fogad az en fene ßerelmem finis36

3. [BALASSI BÁLINT 43. ÉNEKE] (Te szép fülemüle...)37

[p. 008]

Altera inủencio. AZ fiulemilenek szoll AZon

Notaiara &.

Te Zép feǒlemíle, Zöld agh kőziben mondel mondel enekedeth

De vißont az ellen az en veßet feiem keserủes verseket

kiket banatiaban ſzerelem langiaban Zep Jủliarủl ßerʒe38

Menibelj SZép harmat tegedet moſogat enghem penigh

keönẅ hủlas, ßőntelen nedúeſsit s banattal keserith

hogi olj kemenj mínt az vas, az en Zép Jủliam

kíteȯl Jomot varnam, hogi lenne mar Jrgalmas

Az heủ verőfinnek mi ủoltat nem érzed, mert eőlß hiủes

Arnikban, enghemet peniglen giẅt búzgo ßerelem

sẅlők fẅlȍk, langiaban, te ßabad vagi repeőlß

holl akarod ſzalß ẅlß, nem vgi mint en az vasban

Őrőmmel es Szépen tsak tauaß ideőben ßep enekeketh

mondaß, ennekem peniglen mindt Niarban smindt

télben versem oka tsak panaß, kınomot ßamlalom

Jùliat imadom, dolgom nekem mint tsak aʒ

Lengedező ßeleő hiúes tißta ideő tegedet giakorta

hẅt, enghemet ủißontagh ỏrókke39 valo40 lang oltha-

tatlan képen fẅtt kegíetlensigíủel Jŭlia ßemiúel

nagi ßerelem vnot vntth.41

[p. 009]

Vagi te egiſſıges en penigh beteges ßerelem nila miath

enekleß vigh ßoủal nem mint en banattall. mert nemis

írzed kinnìat, az Zép Jủlianak, kinek ßep voltanak

atta megh leőlkem maghath.

Job es mindenekben keölembez en Teőlem te boldogh Alla-

patod eggienleök czak ebben vagiủnk mj mindt ketten

hogi enekedet mondod teis ßintein mìnt en, sfogihatatlan-

kepen! czak arra veßted gondod &.

Jủlíat gondolủan es ßaủat halgatủan, egi kủs fủle-

milinek, iủta bûs elmimben ez ednehanj versben42 ren-

deltetet kis ének, kiben alapattia megh tetczik

mi volta igazan eletemnek &. finis.

36 Az alsó sorokon sötétebb barna tintafoltok láthatók. 37 RPHA-1359 38 Eck., 1959: a szó végére t-t ìr, amit én az eredetiben nem látok. 39 A mikrofilmen olyan, mintha k-ból c-re lenne javìtva az első k, ám az eredetiben a betű felső része halvány, de nem látszik rajta törlés és javìtás nyoma. 40 A szó előtt egy fölösleges vonás. 41 Az eredetiben egyértelműen látszik, hogy nem ủ, vagyis a szó nem vütt-nek, hanem unt-nak olvasandó. 42 Az r utólag beszúrva a szó fölé.



4. [BALASSI BÁLINT 48. ÉNEKE] (Szerelem s Júlia...)43

Hogi az Jủlianak nem az ßerelemnek

atta megh magatth &.

SZerelem s iủlia egimas mellet alúan ream

ßikraznak valla, gȍriezd mindt az ketteő, mert

mindeneke> elő nagi mindeník hatalma eggik ßep ßemi-

ủel, masik nagi ßemiủel eriet ream Tamaßta.

Jlj ủeßedelmekben az Tsalard ßerelem ßep ßoủal

ßola nekem, ad megh mond magadoth, hatalmamotth

latod

[p. 010]

latod tsak kar hogj viß ellennem, mert kezemben

akacz, vagj vgian ít megh halß, lam rìgen

eſmerß enghem

Nem adom magamoth, neked megh hid mondok noha mindenek

kell birß, de im ez kegiesnek holtig rabia leßek, mert

te tsak mireggel irß, azoknak feire kik vadnak kezedbe

kit tsalardúl hozad hiẅß

Egi kegiesnek ledgien mindt feiem smindt leȍlkem, maga kotia

ủeteie ßep ßeme latara Czőregiek vasaba legíek kin ßen-

ùedöie, Czak èrèm mondanj hogi magamot keötnj latam

nagi ßerelmire

Vidam Jủlianak kinek ủig ūoltanak oh hogì en az kor

hiủik, de kegíesnek tetczik, hogi keziben Jöttek

nemis tủttam hogi ílj ßȍk, az kegies ßerelmes

ki miat vagion mar raítam boczatattlan niủgh.

Jủlia keziben ßerniủ Temlecziben, feiem mikepen44

eseth, es hogí nem kőniereǒl raítam kí kí kemenj

értelmet vehet az ollian kegietlenreől kÿ

ßemeiủiel45 megh eöll az

Isten ojon min

dent &.

5. [BALASSI BÁLINT 54. ÉNEKE] (Ó, magas kősziklák...)46

[p. 011]

43 RPHA-1331 44 Itt és még több más esetben is, az ik betűkötése az ek-ére emlékeztet. 45 Itt és számtalan más esetben az iu-kapcsolat ui-nak látszik inkább, sokszor a két betű ékezete is fel van cserélve. 46 RPHA-1119



Egÿ uton ÿaro ſzerzette Enek, kÿben panaſzolkodÿk47

es kerdezkedÿk magaba nÿaualias á Julia kegiet-

lenſege felől, Mert Julÿanak neẅezthe ẅolt az

ſzerethoÿeth, noha mȧs uolt neẃe,

Melÿ kerdezkedęſÿnek, mÿndenikere ẃalazt es ertel-

meth ueſzen az Erdeő hangoſsagatóul mÿndenÿk Ẅers

uegÿben mert Erdőn menẅen eneklete ezt az uton Járo.

De nem kőnnÿen erthetÿ megh az Eneketh, a kÿ nem tud-

gÿa mÿchoda az Ekho: Az penigh ſemmÿ nem egÿeb

hanem chák az á hangoſsagh kÿ vag’ Palotatẅl ẅagÿ

erdőtul uagÿ egieb hangos heltul ſzokot embernek rÿ

kolthaſsara wagÿ enekleſere, az Ʒoʒath utan az mon-

dot igenek ẅegeben feleleth keppen eſnÿ.

[p. 012]

Ezt az Ekhot az regÿ bőlch Ẅers Zeőrző Deakok

tẅnder Aſzonnak hÿrdettek lennÿ, .S. Erdők kőzeőth

laknÿ ſchak akkor ſzolnÿ mÿdőn az uton iarok az

Erdőken althal menthekben enekelnek, Azért az

Eko ſemmÿ nem egÿeb ẅgian ualoban igazan, hanem

chak az Erdő hangoſsaga, ſezaz Enek ertelme.

O magas keőſzÿklak, kÿetlenben neőth fák, kÿk nagÿ

ſzerelmem tẅzéén, Igaz bÿſzonſagÿm wattok mert

kÿnaÿm tugiatok ſzinte mint en, kÿ latta uilagon

hog igÿ nÿomoriogion mas mint en ẅeſetſzegen? Ekh. EN.

Kÿ felele nekem taẅul az Erdőben lön ugian ualamÿ ſzo,

Talan egÿk tẅnder ÿar itth ualamÿert, ẅag’ ualamelÿ

Níulaſzo ha Lo nem níerÿthet, kÿ ÿth chőrőgheteth,

Leẅen Labaÿn bekoo. Ekh. Ekoo.

Eko te ſzollaſze, mond meg ha tudode kÿ ẅÿgaztalhatna

Bẅm heliet őrőmeth, halalert elethet ennekem kÿ

adhatna, De mond meg kÿ neẅe kÿt ioknak felette

Szÿuem inkab keẅanna. Ekh. Anna.

[p. 013]

Az Bÿzon meg uallom, de io ſzolgalathom, mond megh

ha kelléé uag’ nem Az en ſzep Julÿam, leſzen io hoſzam,

wag’ mind chak ilÿ kegÿetlen, hog’ regen ſzolgalom leſzené

Jutalmom kelléé ioth remenlenem. Ekh. Nem.

Kegetlenſegeÿert tẅrtem ſok kÿniaert, háth meg Istentẅl

ſem fel, Illien ſzep ſzemelben minth kedues feſzekben,

kegetlenfeg hogÿ hogÿ éél, mert mÿnth nÿelẅed beſzel,

Bűmmalen hiſzem él hog’ ilÿ igen nem kÿméél. Ekh. Eel.

O hoẅa legÿek háth, tẅruen enÿ kÿnniat, kÿuel ẅeth keőrős

keőről, nÿnts ẅth ſzerelmehez, mert már el uethet ez kegies

ſzemeÿ elől, ẅethet giőtrelemre kÿben meg őly ueghre, á

47 Ezt a verset sötétbarna tintával jegyezte be egy egészen másik kéz.



mint Latom hog’ giẅlől. Ekh. Őel.

No chak mutasd modgiath, mÿnth olthaſsam langÿath ſzerel-

memnek, kÿ chak nő, ẅag’ hogÿ igÿ ſzeretem ſ kegelmet nem

erzem, ne talan oka nem ẅ hanem más gonoſzneő Őrdőn

geős beőẅoleő mert kegies ő ſern mÿnt keẅ. Ekh. Eő.

Hááth megÿek en ẅeſzeth kÿt ſzerelem egeth ſ kÿt már

hozza nem fogad, ſzÿnem regÿ Bűmba, mÿnt fzep uÿragh,

[p. 014]

Niàrba im latod hog’ ug’ÿ herẅad, Azert agÿ tanachoth,

ſzaniad niaẅalamoth, ha ſebemeth giógÿthad. Ekh. Had.

Waÿha el hagÿhatnám, uolna mÿ niaualÿam? de ha lől-

kem mint gerÿed mÿkor fzép orczaÿat, mint pűnkősd

Rosaÿath, latom hog pÿrẅl terÿed, ha fzep uoltath

latnad, el hadnÿ nem hadnad, nézd meg chak es es-

merÿed. Ekh. Meried.

Nem merhetÿ ſzÿuem, hanem ha kett kezem, uegez kÿ

eletembűl, Noo teőrrel meregel nag’ bumot űerem el,

mert kÿ estem keduebűl látom hogÿ chak giűloel,

ennekem nem eőrrűl, Sraÿtam nem is kőníorűl Ekh. Őrrűl.

O ẅaÿha orűlne, S.zerelmebe uenne, ẅezne ſzÿuem banat-

tia, de nem azt ielenthÿ kemen tekentethÿ, S az mint

magát mutattia, hog’ ismeth ſzereſsen, nem adgia azt

Isten, Noha leőlkem imadgia. Ekh. Adgía.

Ha Isten aʒt adgia, lelkőm ẅÿſzonth áldgia, neẅet

minden időben, hiſzemis meg adgia es ſzÿeth forde-

tia mégh ueghre ſzerelemben, Wÿdam Julÿanak,

kÿ egÿke annak, kÿknek haſzaÿok a Men. Ekh. Amen.

[p. 015]

Megh dÿcheőẅlth48 ſzÿnbe, hog’ gerÿed ſzÿuembe kedues

Julÿa Tẅnnek, en uton mentembe, egÿ ſẅrő Erdőben,

feől ſzóual49 igÿ eneklek, werſeÿm uegÿben kerdezkede-

ſÿmre Ekotẅl ilÿ uálazth ẅeek.50

6. [BALASSI BÁLINT 58. ÉNEKE] (Ó, nagy kerek, kék ég...)51

Alia.

Videns Júliam nec Oratione in sủj Amorem in flamarj poße

48 Az ékezet nem az o-ra hanem az e-re van kirakva, vsz. a h belógó szára miatt. 49 Az ſ szára alatt mintha lenne az o-nak ékezete. 50 A kéz idáig másolt. 51 RPHA-1128



qūestủb[us] miſer, Celủm52 Terras et Maria implet pollicens

indignabúnd[us] se núllẇum Carmen Jủliæ gratia deinceps cantatúrúm

Oh nagj kerek kek egh dicʒösegh Fenieſsigh Czillagok

palotaia, Szep ʒőldel bie bủrúlt, viragokkal úiolth io

illatto feöld taia Czodakat neủeleő galiakoth vifeleö nagj

Tenger Morotủaia.

Mi haſzon ennekem hegieken veőlgieken bủidosủa niaủolognȏ

ſzerniủ haủasokon fene Pardủcz Modra kietlenben balag-

nom, tőủis kózt bokorban, sok esöben hoban holtig tsak

niomorognom.

Mindennek barlangit vadak lakohelit, mi haßnom hogi bie iarȏ

emberek nem lakta feőlden ilj regúlta mi Jủtalmomot varom

ha mindenót ìget ßerelem enghemet, mindt bẃm, kìnom,

tsak karom &.

[p. 016]

Sokßor vadaſzaſſal zép Madaraßaſſal, en mindt tsak

aʒon voltam, hogj nagj ßerelmemet kj forral engemet

ßiẃủemben mindt megh oltsam, de semmit nem niertem

vele seöt veßtettem, mert inkap egtem giúltam

Mert valahủl Jarok s vallamit tsirialok, elmimben mindt

ot forogh, Jùliam zép képe, geönereő beßide, lölkem

èrte for búʒogh, valahoủa nézek vgi tetczik ße-

memnek hogj mìndt eleöttem mozogh.

Noha felmetelte zíủem kȍzepette: Kủpido neki kepett.

giemant zep betȍkkel maga ket keziủel, de megis

ßep ßemillith, neʒnj ell wʒ enghem noha nilủan erzem

hogi tsak vallom geötrelmith.

Mas kegiesis ßeret de en ötet nem noha kőúet nagi hiùen:

Aʒertt: mert Iñ Czodaủl nagi bőltsen tsak Jủliara épen

mínden nagj ßépsigit ez fóldre vgi ßerzet, hogi

senki zéb ne legíen &.

Oh en ream dȍhett elúeßtemre eſkeőtt igen hamis ßerelem

mijrt nem hodolhacz enghem annak kit tartaß, vtanam

ßerelmeſſen, smire kedủem ellen giủtaß ahoz enghem

az kj hogi merhetetlen

De te Tȍrùiniednek, noha tsak veßtenek ketelen kelj

engednem Siamolioll vetettill, rabiaūa eitettil.

merth

[p. 017]

mert Jủlianak enghem, ki miat hißem czoda, hogi mint ha

Jol volna, olj órómeſt viſelem

Mínt az leppentioczke gierta lang heaban, magat akarủan eötj

nem gondolủan vele, hogi az giertia langia megis igetj seőtj

ßiủemis ézkepen, Júlia ßiúiben, magát órómeſt>ll53 sűtj

Hattalmas ßemej, haragos beßidj, enghem noha veßtenek, de

52 Az ủm betűkapcsolat egy szárral kevesebbet tartalmaz, mint amennyi kellene. 53 A két l a sor fölött, a szó végén eredetileg -ſt szerepelt..



minden zépsiggel sminden ßerelmiủel megis inkap tetczenek

raita eſſik hall, veß, lölkem tsak az nehiz, hogi tart ßamkj vetetnek

De am akar megíen velem az ßerelem, ßabad legien mar

velem, tsak hogi aʒt engedgíe, kinom érdemiben, hogi aʒ mint

fel meczettel, Jủlia ßiúemben ßintein vgi versemben teſsek

megh zip képe &.

Hidegh liủin kiủől enghem penigh belól, Jủlia ßerel-

mitȯl, io hamar loủakérth iarủan érdelj feőldeth54

nem nagj faratsagh niekeól, ezt eőßủe rendeltem

teőbbj nem emlitủin Júliath imar versőll &.

Ez az Jūliarủll ßerzet enekeknek

az Vege: Kőủetkezik mas

7. [BALASSI BÁLINT 59. ÉNEKE] (Szerelem istene...)55

Sofia Neuìre &.

Sʒerelem Inẽ. Venủsnak ereie? moſt mert megh

körniủkeʒeth, elmim nagi banadban ßiủemis

vilangban

[p. 018]

Vj langban egi ßep ßẇz míatth veßet, kit elibis

lattam de rea nem giủlattam mert igi mint

moſt nem Tettczetth.

Oh veghetetlen kinn, kitt Angiali ßep ßin ủig

ßıủemre botſatot, imar orùoſagot hol lelliek

giogitot, bủm ellen ki ram Jủtot, ha ſủlios

ßerelem kinal fủítot enghem bủra ifmet forditot

Fekete giaßaban mínt ſóró arnikban liliom

vgi feirlik, ßép piros orcʒaia fekete Somanz

ban mínt Rùbínt vgi töndeklik. Sleit ỏlteʒe-

tiben mint az Soùanj beödben. Maria kepen> vgi56 fenlik

Igazan Göregeỏl neùith kereßtsigbȯl attak ßép

ßemilire, meltan Sophia neủe, azirt mert bots57

eße58 vagion nekj mindenre, tủd fednj ßerel-

mit, noha igen ßereth míntſen gonoß hirire

Aldot Ven[us] Aßonj kinil nilủan vagion leȍlkem

ſủlios gíötrelme: ıo ßolgalatomérth, nagi

kin vallaſomérth giủlcz fel ezt ßerelmemre

regi ßokban vtan had elheſsek vígan

[p. 019]

54 A szó végén áthúzott egy betűt, talán a h-t ìrta le kétszer. 55 RPHA-1330 56 A szó a sor fölött beszúrva. 57 1959: bos 58 1959: weße



eʒʒel ímar kedủemre.

Mikor finìes Bogar ßent Iủan Haúaban iar niarnak

keʒepiben, aialủan leölkemet akkor egi zep ßöz-

nek aldozatul keziben, ßerʒim eʒt versekben

az masfel eʒerben es az niolczủan kilencʒben &.

8. [BALASSI BÁLINT 2. ÉNEKE] (Cupido szívemben...)59

Alia K. N.

Kủpido ſziuemben ſok teözes ßikrakkal

ßerelmeth moft vitia, elmımben mínt varban

vıgiaʒʒo viraßto herdoíat vgi mondgia

czillagom kipet velem tsak kíúantattia &.

Rola feledeken nem lehet ủig ßiủem, mert

tsak eötet ohaittia mint eseöt aßaliban megh haso-

doʒot feőld eötet vgi kiủannia Töʒem enihitőíe ba-

natom nizöíe hogi’ tsak eö mar aʒt vallia

Jmar eö érette masok ßerelme, nalam míndt semie

leötth, mert ßeme nilaúal snagi igaſsagaủal60

mint czelt enghem mar megh leötth, beúetth

ſserelmiben, kiúel mint ha enghem eö vgian

eȍdueziteth &.

Siralmas

[p. 020]

Sıralmas nagi banatth keölemben nem banthatth

mint mikor eötteth nem latom Szép kertek temlecʒ-

nek akkoron tetczenek ủige nekȯl ſiralom, ủißont

mikor latom, vagi ſzaủat halhatom nintſen

femmj61 ſiralmom &.62

Tőreödelmes ſziủem édes leúelibeől ßintein igaʒ

vgi Indủl,63 regj betegsigbeȯl mǐnt tamadot

ember, viol Rosa ßagiatủl, vagi mint az regi

rab ßabadsagnak ereöll el ßaladủan fogságból

Insigibeől Imar mert enghemet kj veőtt eleőbj

ßerelminek, bủs64 voltat ßiủemnek legedeʒeö

ßele eluette Joo kedùínek bủ ßerzeö ßere-

lem, mart nem Arthat nekem, mert oltalma

feiemnek &.

Nem régen ßép Gőreőtth ßerelmeſsen köldeth

59 RPHA-0237 60 Az első a felett zöldesfekete papìrhiba, elüt a tinta szìnétől. 61 A szó előtt ujjlenyomat. 62 A strófa jó példa arra, hogy ek és ik kötése nagyon hasonló vonalvezetéssel is ìrható. 63 Nagy I és J szinte megkülönböztethetelen. Van a mai vonalvezetésűre hasonlìtó, de van áthúzott J is. 64 Egy tenyér alsó felének lenyomata látszik ezen a részen. Ha a lenyomat másolás közben került ide, akkor a másolónak elég kicsi keze lehetett, ha ide támaszkodva ìrta a legfelső sort.



kj Rùbintokkal mindt rakủa egi ßep draga

Gıemant kelleö kezeparant vagion keßte

foglalủa, hoʒam ßerelmiben tekilettes ßiủeis

igi vagion kaptsolua &.

Aiandekon

[p. 021]

Aiandekon vißont kijrt hiẇ ßerelmit enis nekj

mủtattȃ,65 ßoritủa ket nekj ßerelemnek teöʒes fo-

goiaban mủtatta feiemetth leőlkemetth, Tellies

íletemetth Aianlottam valottam &.

Melliet ßerelmeſsen es ighen Joo neủen

teǒlem rabıateỏl elúeötth èdes hiủsigiben

mint erȯs ßekrineben bie ʒarolủan rekeßtet

nagi ígazsagaban mint ßep lagi czùhaban tiùin

keblíben eötetth &.

Táủủl vagion Azirt mar keſereösighem, geö-

nereö en élettem, mellj ßepek Taủaßal sik

meʒeők viraggal boldogsággal Joo kedủem, aʒon

modon rakủa es nem gíoz eőrúendnj eleget

ßeretheömen & finis 7.7brıs.66 Aỏ 1608.

Alía Elegans

9. HAJNAL (Kelj fel...)67

HAINAL &.

Kelÿ fel ki ủallal te ßép leanj, fenies napnak68

ßép hainallian, ßep hainalnak harmattian

Kelÿ fel.

[p. 022]

Kelÿ fell kellÿ fellj, ßép menietske ßöki ki mint mennej

ketske, Jarolÿ vigadgi ßép heölgietske

Kellÿ fell, magad it ne feleitsed, it ſem voltal aʒt

jelentsed, Almodban leőtth magad mentsed

Kellj fell ismet maid eſtủe leßsze, vrad iſmet melled

veßen, czak vard az nap el enißen

Kellÿ fell kellj fell ne ßigienled, nem tsak raitad

65 Az a után rajzolt, a szó fölé kanyarodó rövidìtésjel az u fölött ér véget, és elfedi annak ékezetét. 66 Az ıs felett félkör alakú rövidìtésjel. 67 RMKT 17/3: 24, 35–36. 68 A verset zöldes tintával jegyezték le.



teőrtind hidgied, hogi melleted halt te feried

Kellj fell kj boldogh eőrőmet értel, nagi leanj

ideötteõl megh mentell, mert ma partadtủl elßektil

Kellj fell, ted fell az te kontiodatth, mar ne mondgiad

te gondodatth, Iñ. atta kiủanth Jodatth.

10. Nyitrai Pál éneke (Nosza Páris...)69

Ad notam Dismondæ

Noſsa pariʒ ued keʒedben nıladat keſd fel uelem oldaladon tegʒedet

ſsep Suʒeknek ſsauokot iraniollad Cupidonak őkeduet

megh kereßed.

Jariủnk eggiut vadaſaſnak okaert ſep ſsusek titkon ſemlelese

kerth Julianak haʒahoʒ elbe mennȇk ö erkǒlchet titkon

nekj ſemlillȇk.

[p. 023]

Tȧlam Venus megh ȇgeſtelte ſsuuit haragiānak eltorjlte erejet

konioruluin ifiakon keges liuin haragiat Julianak70 megh

emiſtuin.

Rabja ualik Julianak ili okkal ſsebesitE ſsuuemet ȯnilaual

delam immar koniorule mint rabjan ſsep Uenusnak leue-

let eloluasuan.

Am tellikbe Venus te akaratod ifiakon ualo konioruleted igen

ſolla Julj Jsten Aſʒonnak mutātuan haragıat mñt ke

geſſek nek.

Jelenualo oka mert ezuala kin Julia haragia goriet

uala kit ſsok Jfiak igen megh bantak uala igen

ſoluȃ,ki ellene alhatna.

Partolaſſal eleit nem uehettiȗk ha ſepssoual haraggiat nem

eniestiuk de siőt inkab-szolgalatunk uʒennȗk nılainak

ſebeit elbe iriuk.

Ha sfol jar71 setal palotajaba kis Credulus engeſtelj bujaban

lantiat veri job kez feleol mellette melnek ßoua busſiuit

engeſtelte.

Latad Echo tekis Dido ſsebemet mellett ente erettetek senủd

mellet elſsenuedni nem uagiok melto jai ligi ımmar

Venus aniȃ giogitom.

Engedelmesſigem im mıt hoza, ßeretom melj alnȯkſaggal trefala

kiſsiuemnek uala altal latoja alnȯk Roka chalard

ſagaual chala.

[p. 024]

69 RMKT 17/3:25, 36–37. 70 A szórend cserélednő a szavak felett levő számok (2, 1) szerint. 71 A j-k fölött gyakran nincs ékezet.



Njaualiamot te kegetlen uer onto keserolled kenomot te Cupido

mellet el ſsenuednj nem uagiok melto jaj lig ımmar

Venus aniȃ gıogıtom.

Eretted lam ſsok haborutt ſsenuettem.72

11. [GÖRCSÖNI AMBRUS: MÁTYÁS KIRÁLY VISELT DOLGAIRÓL SZÓLÓ HISTÓRIA] (Árpád vala fő...) 73

11.1. Prima pars

[p. 025]

PRIMA PARS

Arpad vala fú az Kapitaſagba, Mikor magÿar

zalla be az orſzágban, De Kúnd uala bȍlcz az

hadakozaſban, Kinek tanaczÿual iltek hadakban.

Meg emlitek egÿ nihan kÿralẏokat, Kik bírtak ıamborul

mi orzagunkat, Kikrul szerzettekis Szep Cronika

kat, Emlekezetre zamlàlom azokat.

Be zalla Magÿar nep Pannoniaban Nègy Szaz egÿ eſz

tendȍnek forgaſaban, Az utan hogÿ irtanak húzon

niolczban, Atÿllat valaztak az Kÿralÿſagban.

Rendit ez orzagnak Jo modon hagÿa, Mind holtaig ıam-

borúl Szolgalt vala, Negÿ ſzaz negÿuen ȍtben hogÿ

irnak vala, Atÿlla Scambriabã meg holt vala.

Sztan Jstuan kit Szent kẏralẏnak mondnak, Kilencz

Szaz hatuã kilenczben irnanak, Kiralÿſagra kit

meg koronazanak, Jol forgodot mint Gronikabã iriak.

[p. 026]

Seot harmincz hat eztendeot Vralkodek, Vr ſzuletiſe utã mi

kor esik, Ezer harmincz niolcz eztendȍbe telik, Nagÿ

Bodog aſzonÿ napian eltemetek.

Jsmeg irtak ezer es hatuan hatbã, Szent Lazlot emelik az

Meltoſagban, Ezer haromszaz es negÿuen ketteoben, Laios

Kÿralÿ Lȍn az kÿralÿ> orſzag fȍldiben,

Vıtezkedek ſokat uendig fȍldibẽn, Sok orzagok hailanak meg

filtekben, Ezer hàrom zaz az kilenczúenben, Halalat

ſiruan ohaitiak főldunkben,

Sigmond kyralÿt hozak Buda uarabã, Szaz es az Nÿolcz

uan hatban, Hiſpaniabã meg hala ȍ útabã, Ezer negÿ

Szaz hatuã hat eſztendǒben.

Lam, hallatok ti mind az kÿralÿokat, Orſzagunkbã nagÿ

hatalmaſsagokat, Nem czuda ha iol forgattak magokat

72 A 24. és a 25. lap közt egy kivágott levél nyoma. 73 RPHA-0101; RMKT 16/9:7, 217–301.



Szuletetben leltek gazdagſagokat.

Jme czudã ezen nekem nagÿ vagion, Kÿralyoknak melÿ

Cronikaiok vagÿon, Enekekben hadok iruã meg uagÿỏ

Neuek dicziretek nalunk nagÿ vagÿon &.

Tartozunk

[p. 027]

Tartozunk mi annak tȍb diczirettel, Kinek ilúnk Jsten utan

neuiuel, Diczekedunk mi io feıedelmunkel, Janos Vaida

ual fiaual, Mathaſsal.

En nem hallok olÿ Jo enek zerzȍket, Kik elú hoznak ıo

feıedelmunket, Mathias kÿralÿt regÿ ıo vezirunket,

Elfeleitiuk mi iol tet emberunket.

Rend ſzerint meg mondom ȍ eredetit, Nemzetiben fondamentỏat

kezdetit, Nagÿ Zeginſigbul fel emelkediſit, Mathias Kÿ-

ralÿnak meg mondom dolgait.

Ezer harom ſzaz kilenczuen kettöben, Ket attÿafiu Hauas el-

-nek földiben, Az edgik Dan, mȧſik Mırcſe vala, neuiben,

Meg haſonlottanak az ȍ fȍldekben.

Tȍrȍk Czazarhoz az Dán uaida kulde, Segitſiget Ȍcze ellen

kerete, Amurates hamar nagÿ erȍt kulde, Ocze hauas

elbul el ki rekede.

Vaida mene hamar Sigmond kÿralÿhoz, Eſedezik az kẏralÿ

tanaczihoz, Hamar Jaſon hauasel orzagahoz, Mert

Dan kȍte magat Tȍrȍk Czaſarhoz. &

[p. 028]

Seot kÿralÿ ezt czak hamar hogÿ meg halla. Mercze uaidat

eleibé hiuata, Minden dolgat kitul kÿralÿ meg tuda,

Mercſe vaÿdat kÿralÿ aiandekoza.

Derek hadat kÿralÿ el inditata, Hauas el főldibẽn nipet zallita

Tȍrȍket, olahot igen uàgata, Kis Nichapolt tȍrete

es rontata.

El indita hadat Magiar orſzagbã, Elſȍ zallása egÿ olah

falubã, Egÿ Boernak zalla Kÿralÿ hazabã, Szep leã

nÿa Boernak emberkorban.

Gonoz ne adaſsek ſeḿi zemilnek, Eiel az leant uiuek kyralyãk

Leanÿ ſirua kȍniȍrȍg az Sÿgmondnak, Nagÿ ohaituan

igÿ zol Sigmond kÿralÿnak.

El eſiſe inkab legÿen feıemnek, Hogÿ nem kuſsebſige io nemzetỉ

nek, Jsten ugÿ adgion Jot te felſigednek, Ne legÿ oka

kÿralÿ ez nagÿ uiteknek.

Reggel kÿralÿnak az azzon felele, Mikint maradhaſson az ü

fȍldiben, Mert kÿralÿtul eſet uolna terehben, Megh

kūſsebult uolna emberſigiben.

Czuda keppen



[p. 029]

Czuda keppen kÿralÿ meg keſerule, Viabol peczet giuroiet

ki uiue, Az leannak uiaban el be tiue, Az azzonnak

kÿralÿ im ezt felele.

Jegiul adom neked az En gyurumet, Ha uilagra hozod e

gyermekemet, Gÿermekemuel ȍzue hozd meg gyurúmet

Nagÿ Aſzon lez, hid meg az En hitemet.

Az mellett nagÿ kȍlcziget nèki ada, Ha giermeke lenne kiuel

taplalna, Nagÿ zepen az Azzont kyrali tanita, Mint

gyermekit neki Budara hozna.

Nem ſok uaruan mar ielenſsge vala, Ȍ ides ſzulei zigenlik

vala, Varandoſnak mindenek mongẏak vala, Egý ſzep

fiat az aſzonÿ hozot vala.74

De az battÿa az húganak felele, Hogy ſenkinek az tuttara

ne lenne, Mit kiuaña tule az mind meg lenne, Aſzonÿ

Battia zauan igen ȍrüle

Jol tudom az Aſzonÿ monda battianak, Szegien lezen Attiãnak

es Aniãnak, Ne uillitek Szabad akaratỏnak, De kiralÿ

nak nagÿ hatalmaſsaganak.

[p. 030]

Czak te benned Jsten utan en bizỏ, Velem el ıȍi ottis uiſelied

gondom, Mert ennekẽm Budara kel indulnỏ, Buda melÿ

feli uagıon En nem tudom.

Jegiul ada kẏralÿ nekem giurȍıet, Ha uilagra hozom ú ſzep

gẏermekit. Gẏermekiuel meg uigiem ȍ gyurȍıet,

Aſzonÿ leſzek, kyralÿ ugÿ monda hitit

Tarſul azert ierel uelem vtamban, Kyralÿfiat uigẏuk ủ udua

raban, Hogÿ ha meg ȧl kyrálÿ fogadaſaban, Réſzetlẽne

nem leſz ȍ atta ioban,

Czendeſegbẽ hainalkort ındulanak, Sietue meninek meg fara

-danak, Braſso hauaſara mikor iutanak, Egy forraſsnal

fȧradua meg ſzallanak.

Rutsaga ha tȍrtint aſzonÿfiának, Moſogattia rutſagat mag-

zattýanak, Battia aluzik arniekabã egẏ fanak

Gÿurȍiet le tette aſzonÿ kẏralÿnak.

Ot egÿ hollo egi fa agan ul vala, Szelid ugÿ tetczik ha

tartottak volna, Gÿurȍ bȍlczȍn az ruhan fenlik

uala, Az hollo az gÿuröt el kapta vala.

Nem mulata

[p. 031]

Nem mulata, az bȍlczȍhez ment vala, Az gÿurȍt hon hatta

ot nem talala. Ki el uitte ſenkit ȍ nem lathata, Fiat

le tiui ſirua igÿ ſzol vala.

74 A kritikaiban ez után még két strófa jön.



Jsten bator fiã azt atta volna, Hogy uilagra ne zulettelek

uolna, Veled ȍſzue szuliſkor holtã uolna, Hogÿ nem

ilÿ zeginſigre iúttal volna.

Czorda paztor lezen kyralÿ magzattẏaban, Fiam hozalak

gonoz zerenczeben, Noha uiſzlek attẏadnak uduaraban

Ketes lezen benned edes fiaban.

Az battia fel ủgrek huga zozattiã, Vitez modra tegze vagẏon

oldalan, Ket nilat uete idegben czak giorſan, Mint ha

ellenſigel uolna uiủasban.

Meg irta az giurȍnel el úeſiſit, Hamar be futoſa, kerniul hegie-

ket. Ha lelhetne ualami Embereket, Kik el uittik uolna

ȍ gyurȍıeket.

Ala tere huga feli egẏ vȍlgÿben, Hat egÿ hollo egẏ fanak tete

ieben, Fezket rakot fanak ſurȍſigiben, Gẏurȍ fenlik

az hollonak kȍrmiben.

[p. 032]

Fohazkodek az Menÿbelÿ Jstenhez, Hollot talalna iuthatna

gÿuruhez, Szÿue zerÿnt olah lȍve hollohoz, Sok

aghtul nil nem iutahata madarhoz.

Oldalat nil hollonak alig ire, Meg iede az hollo fel repule, Hauas

felet nagÿ kakogua el mine, Az gẏurȍt el uiue madar

kormibe.

Nınczen mar reminſige az Boernak, Hogẏ az gẏurȍt ſoha

tȍbbe lathatnak, Nagÿ ſuhaitua nez teteiere hauaſ

-nak, Eſmet zavat halla olah hollonak.

De laſd Jstennek melÿ nagÿ hatalma, Az kinek mit akar mỉd

meg adatia,75 Hollo ſzalla aſzon fanak agara, Olah Vr

Jstennek nagÿ halat ada.

Az Nilat uete be iſmet idegben, Vgẏ lȍve be az hollonak

melliben, Nil uas altal mene hollú ſziuiben, Mind

gẏuruſtul fȍldre eſek eleiben.

Mẏnd gyuruſtul az madarat fel ueve, Jstennek halat ada

ȍrȍmiben, Gẏorſan uiue huganak eleibe, Battyanak

meg kȍzȍne ȍrȍmiben.

El ınduluan.

[p. 033]

El induluã faratſagot uallanak, Egÿ eſztendȍs kora az

Jankulanak, Kit uallokon Budara ȍk hozanak, Sok

napig kÿralÿhoz nem iuthatanak.

Nagÿ ohaitua naponkent aſzonÿ vala, Battia uele gÿermek

ȍliben vala, Jḿar az ſouanÿ delis el mult vala

Mégis aſzonÿ zerenczet uar uduarban.

Tulaıdonſaga ez minden uduarnak, Ebed utã uduarbul kÿ

ozlànak. Ȍliben gẏermeket latak aſzonnak, Mongẏak

talam hozta Sigmond kyralẏnak.

75 A szó eredetileg adgia, a g felett olvasható az at javìtás.



Oraiat kiralÿ nem gẏakran uiti vala, Ebed utan76 pia

czan iar uala. Szaz lipiſnek az vduar hỳa vala

Ezerreis neha ra telik vala.

Ebed után kÿralÿ spacial vala, Az aſzonÿ kis gÿermekiul

ot al vala. Gÿurut az kyralÿnak mutatta vala, Czak

ȍ maga kÿralÿ uele zol vala.

Viue kÿralÿ ȍ gÿurȍıét uiaban, Zallaſokat meg kerde az

varaſban, Hagÿa mas nap hogÿ iönninek vduaraban

Francz Bannal lȍn kÿralÿ errȍl tanaczban.

[p. 034]

Oth hit alat kÿralÿ dolgat bezille, Francz Bȧn hogẏ ſenki

-nek ne ielentene, Mındeneſtul kÿralẏ czak aſzal

kȍzle, Giermeket mint tartana el uigeze,

Röuid zoval kÿralÿ mind el uigeze, Az giermeket mint tar

tana neuelné, Taplalaſat aſzonnak el uigeze, Battiat

aiandekkal haza erezte.

Jambor Francz ban hiu lȍn vra dolgabã, Giermeket tartat

tÿa Peſt uaraſabã, Júta giermek ȍt eztendeos korabã

Gÿermekerul kÿralÿ uagÿon nagÿ gondban.

Gÿermek felȍl ſzolla kÿralẏ Francz Bannak, Meg mondana

paranczolã az aſzonnak, Hogÿ ne mondana lennÿ

kyralẏenak, Francz Ban uegie giermeket ȍ maganak.

Jgen zeppen Francz Ban kezde tartany, Ban Jankulat ſoholt

nem tagitanÿ, Mÿnden ember az giermeket zerethÿ.

Kẏraly uduaraban mẏnden (Zerethÿ) dıcsiri.

Nem ſokaig Bannal gÿermek löt vala, Sıgmond kẏralÿ tule

el uette vala, Tanirarol gẏermeket tartÿa vala

Gond uiſelut giermekhez hagẏot vala.

Ember korbã

[p. 035]

Ember korbã iḿar giermek ert vala, Annia Peſt varaſaban

meg holt vala, Nagÿ Zep tiſzteſsiggel temettek vala

Jankula igen kesergette vala.

Jgen gondolkodik kÿralÿ magaban, Mint riſszeſse teheſse orsza

gabã, Egÿ ebiden kyralÿ lakodalmabã, Huniadot ada Er

delÿ orzagaban.

Leuelet, czimeretis ot ki ada, Hollot gyurȍiuel az mint meg

erte, kit czimerul nekÿ meg adot vala, Arannial

ugÿ leuelben irtak vala.

Hadai gÿakorta kẏralẏnak voltak, Huniadinak ȍ uitezſiget

lattak, vitezſegÿert vaidaſagra ualaztak, Jamborſagat

mindenek magaztallẏak.

Az zerencze forg> kerekinek forgaſa, Szerenczenek irıak

hogÿ valtozaſa, Nem egieb de Jstennek akarattÿa

Kit akar fellieb fellieb magaztallÿa.

76 A szó után a kritikaiban: vár.



Nam Sigmond ȍtuen egÿ eſztendeiglen, vralkodek magiar or

zag foldiben, Jrtak Ezer negÿ zaz es harmincz

hetben, Albert herczeget hagÿa ȍ heliben.

[p. 036]

Nam egÿ zep leannẏa maradot vala, Albertnek azt iegie-

ſul hatta vala, leaný utã az-orſzágot hogÿ birná

Be hozak Albertot az kẏralÿſagban.

Jme czak ket eſztendȍt vralkodek, Az tȍrȍkȍk Tıdo reuẽ

meg ȍlek, Sigmond leannia Erſebet marada, Terhes

aſzonÿ Laſzlot kÿs fiat hoza.

Sȍt ezer neg zaz negÿuenben iranak, Az orſzagbã vrak meg-

haſonlanak, Sokan az aſzontul el zakadanak, Len

gẏel Lazlo herczeghez kik hailanak

Vrak partolkodaſat aſzon érte, Ȍ partiaual aſzonẏ hamar

tamada, Negÿ holnapi meg kis fia nem vala Feier

uarbã kit meg koronaſztata.

Onnet Miſegradbã hamar siete, Garai Laſzlo Ban az var

tiztibẽ, Hogy koronat aſzonÿ uigie heliben, vrak

aſzonÿ kerul uãnak hiuſıgben.

Jme melÿ nagÿ alnoksſagot aſzonÿ tȍn, Palaſtÿa vagẏon ket

fele terieduen, Hogÿ mar az koronat tenne helıben

Koronat marazta elȍkȍtȍben.

Jgen

[p. 037]

Jgen hamar vrac mind be peczetlec, Aranÿ edent meg helire

be tiuik. De az aſzonÿ párti az kik leuinek, Szep

zora oda menni nem merinek.

De lam edgik Heteni Dienes vala, Gardinal Eſztergami

Erſek vala, Garai Laſzlo Ban maſodÿk vala. Gletre

Erſekek gẏuliſbẽ mentek vala.

Ezeket az herczeg meg tartoztata, Garait Erseket el nem

boczáta, Mig nem ȍket hiuſıge ala haita, Garaẏ Ban

Misegradot meg ada.

Haddal vrac Herczeggel Jndulanak,77 Misegradbã nagÿ ȍrȍm

-mel zállánac, Az koronat kereſek nem talalak, Nagÿ

banattal Feier uarbã zallanak.

Vrak az Zent Jstuã teſtet kÿ aſák, Az feiebẽ valo koro

nat, hozak, Laſzlo kẏralÿt aſzal meg koronazak

Mint Koronas Kÿralÿt holtÿk tÿztelẏk.

Negÿ eztendȍt Laſzlo vralkothatek, Az Tȍrȍkek Varno alat

meg ȍlik, Janos uaida mellette emberkedek, Sok tȍ

-rȍk meg hala es Sebeſedek.

77 A J e-ből javìtva.



[p. 038]

Jambor Vaida az Kÿralẏnkc teſteirt, Viua igen es az Ke

reſztỳenſigirt, Nagÿ uer ontas lȍn ket fel kȍzȍt

azert, Nagÿ banattal uala kÿralÿ tezteierth.

Jndula be Vaÿda ô hazaıábã, Hauas al fȍldȍn hogẏ iuta

utabã, Dragul Vaidabã bẏzik barattÿabã, Kÿ

meg foga Janos Vaıdat utaban.

Àm Sokaig nem mere tartanj, Draga aiandekokkal el boczata

Gẏuleſt hirdete Magÿar orſzagbã hogÿ gẏulnenek

Peſtre, es az Rakoſra.

Derec oka ez Vala az gẏiuliſsnek, Mig ȍregſige az kẏralÿ

giermekinek, Addig birodalmat egÿ fu embernek,

Gond uiſelest bizza egÿ fủ embernek.

Ez orzagnak gond uiseloie legẏen, Albert fianak Lazlonak

hiu legÿen, Ezer negÿ ſzazbã irtak es negÿuen

ȯtben, Vaidat tegÿek Gubernator tiſztiben.

Tudgẏad mındeñel fellẏeb tıſzteſziget, Variak uala egẏniha-

nian az tiſztet, Szin alat feltekben iduȍzlik ȍtet

Vgẏ Vralak mjnt Jo feiedelmeket.

Forgattia

[p. 039]

Forgattia eziben Vaida fogſagat, El indita hamarſaggal nagÿ

hadar, Egettete Hauaſelnec orſzagat, Meg uere es

meg foga oth az Vaÿdat.

Jgen hamar hauas elt oth meg viue, Dragulãk fianak feiet

vitete, Az oczinec zemeit kÿ tolata, Hauas elth

Magẏar orzaghoz foglala.

Lã az Gubernator az nagẏ vrakkal, Bãnẏak giermek kẏralẏt

Koronaiokkal, Fríderik Czaſar tarttia hatalỏmal,

Oratort boczatanak aiãdekkal.

Jgen kȍniȍrgenek Nemet Czaſarnac, venne zolgalattiokat

Magiarokãk, Kÿraliokat Laſzloth ȍ ez orſzagnak

Koronaſtul kulgie meg Magiaroknak.

Oda kȍuetek hiabã iaranac, vduar nipıtul meg pirongattatanak,

vrac Gubernator melle tamadanak. Nemet orſzagbã

egetink dulanak.

Rettenetes ȍldekliſeket tinek, Karintiat Karniolat egetek,

Stýirianak naÿ rizit meg igetek, Sok fȍ fogliot

predaiokat terieztek.

[p. 040]

Vigan terinec meg nagÿ niereſeggel, Ez orſzagbã iȍuenek

nagẏ ȍrȍmẽl, Oztozanak uigã nagÿ nıereſıggel,

Nemetec bankodnak ſok kar vallaſsal.

Meg niugota vaida az magiarokat, Maſod niarbã tamazta az

vrakat, Magiaroknak fǒldi zep hatarokat, Poganiok



-ra indita taborokat.

Ezerben negi zaz negiuẽ hetbẽ vala, vrak vaidaual kÿ

indultak vala, Marculÿ vaida fia Jmreh vala, Sze

kelÿ Thãas, Rozgonÿ Sigmond vala.

Jeles vitez Pelſȍczÿ Jmre vala, vice uaıda Pelſȍczÿ Lazlo

vala, Francz Bã az orzagot biria vala, Piereli Bã

Horuat orzagbã vala.

Vitez Szigagÿ Mihalÿ, Banfi Jstuãnal, Loſonczi Benedek

Bamfi Jstuãnal, Szekelÿ Janos uitez Maczi Jstuã

vala, Kaniſai Lazlo, Hagÿmaſi Jstuã vala.

Szepen vaıda Gieorgÿ Deſpotnak irata, Az raczokkal zep

haddal ȍ tamadna, vele edgiut poganiokra indul

-na, Deſzpot fogada hogÿ mınd kéz hozzaia.

Dezpot

[p. 041]

Deſzpot lako helie Zenderȍ vala, Meg czala Vaida melle

nem ment vala, zep haddal Zenderȍre vaida iuta,

Egete es Deſzpot fȍldét dulata.

El be zalla foldibẽ bolgaroknak, Egete földét az Tȍrőc Czaſzar

nak, Hir lú ebben Amurateſnek, Felÿ zerenczeiet

Janos vaidanak.

Melÿ igẽ zorgalmatos orzagara, Poganÿ Czaſar főldenek

oltalmara, veres niaſat hordoztat orszagabã, vaidara

mindent hirdet ȍ hadaban.

Leon hirtelẽ poganſag tamadaſbã, Harom zaz ezernel tȍb

indulasban, Gyalog louagtul el marat az vtban, vaida

zallot Rigo’ mezeire taborban,

Abbã hire vala Tȍrȍc Czaszarãk, Rı’go mez’on nipe fekszik

vaidanac, Egẏ hainalbã zergiſeket hallanak, Azon

kezbẽ Surȍ tuzek Latanak,

Dobok78 Trombitak Sipok zengnek vala, Az poganſag ellenben,

zallot vala, Surö Satort meg eiel uontak vala, Surȍ

-sıggel mint ku fal tabor vala.

[p. 042]

Jgen keſszulnek hadak az mezȍre, Mind az ket fel nez mint

ellenſigire, Egÿ mas ellen kÿ uont fenies fegẏuerre,

zep zazlokra fegÿueres Seregekre.

Zerniu uiadal lȍn nap eſtig kȍztȍk, Estue mind ket fel

taborbã takarodék, eczaka egẏk fel ſem alu

-uek Hogẏ edgẏk fel maſiktul ne czalatnek.

Lȍnek ket felúl mas nap zenduliſbẽ, Dob Trombita, zeng-

-nek az Seregekben,79 Minden felul uadnak nagẏ ki

zuletben, Mind ket felul kin alnac az mezoben.

Az vaida Sereget bȍlczen meg zerze, Harmincz niolcz rend

uala vaıda Serege, Tızen harom zep zazlo keze

78 A D k-ból javìtva. 79 A ben kek-ből javìtva



pette, Kẏk ualanak mind vıtezek kezekben

Jeleſben az orzaģak zep zazloia, Arañyal czimerit meg irtak

vala, Nagÿ gazdagon meg araniazuã vala, Nap

finitul finlik tundȍklik vala.

Czuda nagẏ az vaidanak batorſaga, Sereg orron es Spiczen

megẏen vala, Magiarokat ſok zep zoual biztattia,

Hadnagiokat uiadalhoz tanittẏa.

Onnan.

[p. 043]

Onnan innenek harczokat adanak, Nagẏ ver ontaſok ket fel

kezt valanak, Jamborul Magiarok harczon forgodnak

Emberkednek sok tereket hulatnak,

Minden fȍld zeng nekik tetczik, algiuktủl, Dob trombitanak

nagÿ hangoſagatul, lo nieretiſtul az nep kialtaſtủl,

Sok lo meg zelhut az zenges bongaſtul.

Juta ezue ket derek had roppana, Nagÿ erős uiadalt mind ket

fel tarta. Viadalbã ſok lo es Ember hala, Erős uiadal

mind nap estig tarta.

Tagulanak uiadaltul allanak, Setit eiel uinia nẽ latanak, Ehen

zomiã faratſagot vallanak, Taborokbã el be taka-

rodanak.

Jme melÿ nagÿ iuȍltis eiel vala Kÿ zolgaiat kÿ vrat kialtẏa

vala, Nagÿ ſok fele nieluen iuȍltnek vala, Had

uita helien zelliel boliognak vala.

Szȯrnÿu dolog az Eczaka let vala, Hol tȍrȍk, hol Ma

gẏar ugÿ boliong vala, Az eiel penig egẏ mast

tagolliak vala, Nagẏ remules mynd ket taborban vala.

[p. 044]

Alua talpon gialogok verradanak, Zőrnÿu louakon louagh

nipek valanak, Ky uont fegẏuert mynd hatokon

tartanak, Mindẽ oran czak uiadalt varanak.

Czendezſigben mind ket derek had vala, Tellies eiel egÿ

maſt mind lȍttek vala, Rettenetes algÿuk dȍrgiſek

vala, Mind ket fel ilẏ vezedelemben vala.

Magiarokat az vaida oltalmazza, Az eczaka taborth mẏnd

kerniul forga, Minden rendbelieknek zep Szot ad vala

vaida az Jstenben czak bizik vala.

Az hainal meg meg nem piroſult vala, Az hold hainal elȯt czak

fel kȍlt vala, Az uerrattat czak alig uariak vala

Mind ket felul igen rezgȍdnek vala.

Tanaczi zȯllanak Amurateſnek, Ne hidgien ma ȍ az uak

zerenczenek, De mellete io uitezek legienek, Jo

louakon mind nieregbẽ ullienek.

Ha lattiak Magiaroknak giuzedelmet, Ottã indiczak Czaſzart

ȍ felſigit, Bekiuel el uigik feıedelmeket,

Jlẏ kitſiggel uariak az ȍ igieket.



Jllyen

[p. 045]

Jllien ketſigbẽ Tȍrȍkek valanak, Hainalkorỏ dobok meg zol

lalanak, Ket fel tabor kȍſze mind kÿ allanak,

Kereztẏenek batorſagbã valanak.

Nagÿ fel zoual Magiaroknak ıgẏ Szola, Kegies Jsten Ma-

giaroknak otalma, Kitul leſzen ma pogannak romlaſa

Ot kinek Jelet Vaida kÿ ada.

Rigen tegnap raitúk meg eſet volna, Ha az had niereſe ſok

ſagtol volna, Ki iſtennek vagẏỏ czak hatalmaban,

Czak az nieri ki bizik io voltaban.

Es hogẏ ha ma ennek ugẏ kel lennie, Jstentul ha maſnak ua

-gion engedue, Diadalmot aggẏon poganẏ keziben.

De mi megẏúk Jsſtennek eleiben.

Gyotrelmunk halalúk Jsten kedueirt, Legien az Iſtentul ada

-tot hitert, Magzatúnkert, hazunkert, es tarſunkert,

Ȍzuegiekert aruakert zep feldunkert.

Jeſuſt Jeſust fel zoual kialtata, Poganiok mind allat kialtãak.

Dob, Trombita, ket felul zengnek vala, Esti diheſsi

get vıtnak vala.

[p. 046]

Semmit edgẏk fel nem enged maſik felnek, Noha Magẏar keues

ellenſiginek, Batorſaggal mezȍre kẏ menenek, vak

merȍk uitezek utkȍzinek.

Hullanak ſok felul ſokan halanak, Nem enged eggik felis

az halalnak. Kezoken uitez Magiarok halanak.

Huzon negẏ ezer kereſztienek valanak.

Vala teb poganẏ harỏ ſzaz ezernel, Harmad napig lon uia

dalliok eſzſzel, Kit ember nem hallot talam czak hir

rel, Epettek Magiarok ſzerniu ehſeggel

Nagy vrak halanak kemenẏ uitokbã, Mert nem zoktak

futnẏ az uiadalbã, Mint nagẏ ar uiz poganſag Soka

-Sagaban. El burita keues Magiart viuaſban.

Gẏakrã Jo zerenczet gonoz kȍuetẏ: Zegenÿ uaıda keueſen

eſik futnẏ, Futo kereztyent az Tȍrȍk kergethÿ,

Az kıt irhet az uziſben meg ȍlẏ.

Az uzeſben kẏk el zaladnak vala, Az uad Raczok meg fog-

ıak ȍlik vala, vaida alol farat loua el alla, Louaat,

fegẏuerit mind el hatta vala.

Ra talala.

[p. 047]



Ra talala ket Tȍrȍk o vtabã, Egÿ zep aranẏ kereſzt vaıda

niakabã, Fò embernek eſmerik ȍ magokbã, Az Kereſz

tet huzak uoniak nıakaban.

Oth Tȍrȍkek ketten egibe kapãak, Az Kereſztet nem engedik

egẏ maſnak, vaida ragada edgẏknek zabliaıath,

Le uaga zabliaıaual az edgẏk pogant.

Rugaſzkodek mas tȍrȍk el zalada, vaida az holt Tȍrȍk

louat ragada, Vr Jstenek errul nagÿ halat ada, Egÿ

hauaſban az vaida be zalada.

Vtabã vaida egÿ Raczra talala, Ki fủto Magẏart olẏ igen

foztýa vala, Hogÿ feier uarbã be uinnie azt mongẏa.

Nagy aiandekot azert nekÿ adna.

Meg czala, mert Zenderoben iktata, Gyorg Dezpot lata meg

fogata, Feiet vaida, Lazlỏ fian meg valta, Deſzpot

vaidat fıã el boczata.

Porul czelekedik Deſpot vaidaual, Kiert vaida uala nagÿ

haraggal, Szegeden Nemetſsig az nagẏ vrakkal,

vaidat mint Attyokat uarẏak vıgaſsaggal.

[p. 048]

Ròuıd napon Szegedben vaida zalla, Sok zep zoual ȍtet

iduezlık vala, Olẏ io zeḿel lattiak mint ha niert

volna, Mert iol tudgiak rȍuid nap meg torolna.

Jrtak ezer negẏ zaz es negÿuẽ niolczbã. Fegÿuerit ſırattÿa

uaida buuabã, Fia feie feieiert nagẏ fogſagbã, Nagÿ

haddal indula be Racz orſzagban.

Meg ıede Gyeorg Dezpot az vaıdatul. Mas felul fil ıgen

Torok Czazartul, vaida fiat meg kulde fo Raczok

tul, Dezpot kegielmet kere az vaıdatul.

Ez vaidanak uilagbã nagÿ ȍ hire, Harỏ Tőrők Czaſarral uit

meg zemben, Kit ſoha ſenkÿ nem hallotis iltiben,

zolga rend CZaſzarral uit uolna zemben.

Puztitot nagÿ ſokat Tȍrȍk foldibẽ, Tızen egẏ zer czak Tȍrȍk

kel uolt ſzembẽ, Kıket meg ıelentek uerſem Rendiben

Hogẏ zolgalattẏat uegyetek eſzetekben.

Az feier uar alat az Jſach uaẏdat, Meg uere huzon niolcz

ezer louagẏat, Erdelben zent Jmrenel Janos

vaidat, Meczet Bek igen uere az Jankulat.

Remulis

[p. 049]

Remulis nagÿ lőn az Magẏar orzagbã, Futùa zalada Giủla

feier uarbã, Feie ueziſiet nem zannẏa buabã,

veres niaſsal mindent hiuat az hadban.

Tamada vaida nagẏ hertelenſeggel, Nilczad nap meg uiùa

Mezet bekkel, nem erezte el az meg niert ſok

zepſiggel, Bek fiaſtul ot ueze ſok Torokkel.

Jrtak, ezer negẏ zaz es negẏuẽ egẏben, Amurates az Nemhet

Baſat Erdelẏben, Hagẏa uaidat meg kereſse főldibẽ,



Nyolczuã ezer nipet ada keziben.

Sot vaidanak ebben hire lot uala, Az uas kapubã Baſat

leſte úala, Sok Tőrők meg hala nagiot niert vala,

Futua Baſsa czak alig ȍ zalada.

Fegẏuerrel halallal Bolgar orzagot, Egete dulata Terek bir

tokat, Ra hirdete Czaſzar az ó nagÿ hadat,

Jgen meg fenıegete Caran Baſat.

Job feiednek kereſd meg az Jankulat, Meg verÿ ide fogua

hozzad az vaidat Baſa Racz orſzagbã, talala

vaidat, Meg uere meg foga az Baſat.

[p. 050]

Nem keſik Coḿaniaban be zalla, Murat Czaſzarral ot zem

ben meg uiua, Lazlo kÿral ueſze oda marada,

Onnat vaida futua alig zalada.

Jrtak, ezer negẏ zaz ez negẏué hatban, Dragul vaidat

meg foga uıadalbã, Sok Terek meg hala Dragul

hadaban, Mas vaidat tőn az hauasel orſzagaban.

Sok hadai uoltanak nagẏ úiteſsiggel Cruſzocz alat ſzẽbe

uiua Fricz Bekkel, Jsten utã iara nagy niereſiggel

Fricz Bek foglia eſik viadallal. & ý. 152

11.2. Secunda pars

De obſidione Nandor Albenſis.

Dolgat halliatok Amurates Czaſzarnak, Meg Szallaſsat veg

Nandor Feier uarnak, Jambor zolgallattiat az Janku

lanak, Siralmas halalat Janos vaidanak.

Ezer negẏ zaz irtanak ȍtuen ȍtben’, Tȍrek Czazar boſzonko

dik ziuiben, Nandor Feier uar czak haza tȍuiben

Kiben ſok fő Tőrők fogua kȍtelben

Olẏ zegyeńek.

[p. 051]

Olẏ zegÿeñek tartÿa Czazar maganak, Boſzuiat Zenuedi

ket hituã Bannak, Feier uarbol gıakorta kẏ czataznak,

czataſo barlangia Janos vaidanak.

Bizonnial magabã Czazar el-zana. Nandor Feier uarat hogÿ

meg zallana, Algiuiual azt főldre-le rontatna, Az

Banokat belȍlle ki-uonna.

Sȍt gazdagſagnak ez ȍ termiſzetÿ, Hogẏ az ziuet felſeo polcz

-ra ultetẏ, Ha valakẏ magat igen el hiſzÿ, Czalat-

kozuã magat eſziben uezẏ.

Jstenſige menẏben uagẏon Jstennek, Ez fȍldȍn egÿ Vr elegh



embereknek, Szomzedſagat nẽ akarom ſenkinek,

Jlÿ keuelẏen Szol Baſaknak Bekeknek.

Derek haddal nagÿ erőuel indúla, Louȧg gialog uızi ereıe

nagẏ vala, Sok fal terő algiuıa es Taraczkia

Barma algiuk alol el farat vala.

Jgen ſiet Czaſzar Feier uar ala, Sok algiuit Cruzocz alat

el hagia, Mert az Mura igen meg arat vala,

Nagẏ kiñal múkaúal el hoztak vala.

[p. 052]

Ot ben banok Czaſar ıȍuiſit tudgiak, Zent Antal estin

allẏat meg zaguldak, Erȍs harczok mind ket

felol ualanak, Az uitezek az varbã be allanak.

Napiã Szent Antalnak kaput tőltinek. Zazlokat torniokra

fel tetetinek, Az vitezek uartaiokra meninek

Kinek kynek hol uala hagiua helıek.

Eiel Nappal igen kezde tȍretnÿ, Baſtiait torniait foldre tȍ

-retnÿ. Az por fusti az Eget mind el fedi, Ben ualok

nem tudnak ſenkihez bÿznÿ.

Nagẏ kiſzủlettel iol lehet ben uadnak, Porok faiok ſok io

tuzes zerzamok Mındẽ zerzama elig mint uegh

haznak, De ezekel ben keueſet haznalnak.

Arra vrak kőzt nincz ſenkinek gongia. Gongiok arra bẽ

Kẏ feiet ohaſsa, Kÿralÿ el ſzőkőt Budat nitua hatta,

Fel holnapig ſenki kaput be ſem zarta.

Nagẏ remulis uala Magiar orſzagbã Jgen bodult Magÿar

Magiar orſzagbã, vrak egy varbol maſba hordo

zaſa, Az uiteſseg meg alut ez orſzagban.

De las.

[p. 053]

De las mint egẏ alombul ſerkent vala, Janos vaida meg keſe

-redet vala, Futo Szeginſiget terıty, vala, Az vrakat

hadba hirdeti vala.

Olÿ zep zoual vaida Capıstranuſnak, Kereſztes hadat kialczon

poroknak, Hogy ki melle tamadna az vaidanak

Kıntul buntul azok oldoztatnanak.

Rettenetes hideg vrakat lolẏ Nemelẏnek kezit labat kezuénÿ

tőri, Lehetetlen dolognak mindẽ vili. Feier uárat hogÿ

vaida meg Szegellie.

Az ıo keſseg vaıda melle fut vala, Kereztet az melliekre varnak

vala, Capistranus odoztỏ odoz vala, Buczut reiaiok

marokkal hanẏ vala.

Lengiel kereztes harom ſzaz ıőt uala, Feczkeſnel az vaida

taborbã zalla, Tyzan Dunã ſok haiot be hozata

Kẏkben ſúrú gıalogakat ſzallita.

Boczatkozek ala duna uizẽ taborral, vıadalhoz keſzul ſok

taraczkÿual, Szamſzerigel puſkaual zakaloſsal

Buuős haioia ſok tuzes ſzerſzãmal.



[p. 054]

Ebben hire vala iḿar Czaſarnak, Jȍuiſe nem meſze uizen

vaidanak, vilé hogy nem arthat uizi hadanak, Mon

-da lennÿ czak melto bolondſagnak

Nagẏ Szaguldúa Szakmanioſok iutanak, Mert ereiet latak

uiſzen kauornak, Surő kopiaıa mint riten nádnak

Czaſzar dobot uttete ü nagÿ hadanak

Szauã Dunã uizi ereie nagẏ vala, Suru Naſzad ſok Gal

-lẏa meg-indula, vıadalhoz keſzul louag, gıalogia

Az zaſzlokat ſanczokbul kẏ hozata.

Jgen erȍlnek ben Jeſust kıaltnak, veg oſtromot es halalth

raiok varnak, vaıda ıőuiſibẽ ſeḿit nẽ tudnak

Dunat naſzſzadok gallyak altal allottak.

Sőt az varbol mas uizi erőt latanak, Dúa uizen az kik elȍ

labbanak, kin uitezek czak el almelkodanak, Jeſust

kialtanak halat adanak

Porokat bẽ vıtezek nẽ kımillik, Mint ha tebbe nem kellene

ugẏ kȍltik, Mirtekinel fellieb algiut ȍk tȍltik

Földőn uizẽ az Pogant igen lȍuik.

Egibe ere

[p. 055]

Egibe ire az ket harczolo vizen, Kegietlẽ uezedelẽ lőn ket

felbẽ, Meg ſzendule ket derek had azombã, Jeſust

allat kıaltnak az ket felben.

Rettenetes uiadalok indula Nagẏ ſiuas iueoltis kialtas vala

Varbã Jeſust Kialtnak lőnek vala Tőrőknek kẏ nagÿ

remules vala.

Czaſzar gialog Janczarokat niugottya. Sok taraſzkat az partra

uoniata, Kÿ uizen Tőrőknek nagẏ karos vala, Mert az

Tőrők erő felolek vala.

Emberkednek kereztsenek vitezek, varbã terdẽ kőniőregnek ſze

giniek, Egẏ mast ket felul uagiak erőſsen lőuik. Vırrel

elegÿ az Duna taitekozik.

Sok laptat Magẏarok Tőrőkre hanianak, Tőrők Gallẏak

Naſzadok egnek gẏulnak, Tőrőkek belőle uizben vgord

-nak, Egȍ haiok nepestúl el-borủlnak.

Azt lattiak zaraſzrul hogẏ uizen ueſztẏk, Azon buſul

nak hogÿ nem zegelhetẏk Egẏ maſt neg-felul erő

ſen lőuik, Mind Menÿ es fȯld reģ dőrőg ugẏ tetczẏk

[p. 056]

Rettenenek Tőrőkők futamanak, vſző felbẽ nagẏ ſokã meg



halanak, Magyarok’ Jstennek halat adanak, Feier

varbã vaidaual be allanak

Ezen vaida Jstennek halat ada, Az meg rettent uitezeket byz

tattÿa, Meg filemlet Banokat batorittẏa, Koſseg hal

laſara nekyk azt mongÿa.

Mire vitezek hogẏ meg rettentetek, Vagẏ elſȍ lataſse most

Tőrők nektek, Azok ezek kyket giakrã uſztetek Niha

mi meg futamattúk elottek.

Tÿ eleb egẏ maſnak io peldat attatok, Meſzőn az halallal

nem gondoltatok, Mostã penig ties kő fal kőzt

uattok, Mi io Jstenunkben moſtis byzzatok

Viadalbã most legietek erőſsek, Sok orſzagbã el hirhet io

neuetek, Az kit leltetek el ne ueſzeſsetek Mynd

őrőkke il ıo uitez neuetek.

Regtul fogua otalmúk az Jstẽ Ha uigezte hogẏ halalt

zenuedgÿẽ, Ma uelẽ uagẏ maſsal legÿẽ ebeden

Ha meg hal Chriſtuſsal legyen vaczoran.

Czuda

[p. 057]

Czuda hallak mynd meg batorodanak. Hogẏ ſeḿıt nem engedẽ

az halalnak. Az zegenÿ kőſsegnek uartat oſztanak.

Elòttek uitezlő nipet hagianak.

Olÿ ıgen Czaſar eſzen buſult vala Eiel nappal uarat tőretẏ

uala Fala kőue o ees regẏ rakas vala, Poroz leuistul

arokbã dul vala,

Romlaſat omlaſit Czaſzar mutattÿa, Fu embereknek haraggal

azt mondgÿa Het holnapig uitatta olna Attẏa.

zegiennel alola haza ment volna.

Vallÿak ſzegÿent nagyobbat en Atyãnal, Ha eſzt uiuom touab

tizen őted napnal, Meg tőrőm meg ueſzẽ ſok algyu

ıḿal Ne uiſellyẽk agne neuet Attyãual.

Meg halla Caran Baſa feiet haita, Nagẏ ſzep ſzoual Ma

chumetnek ezt monda, Szolnek felſigednek ha meg

halgatna, Szollaſra zabadſagot neky adna.

Dıcziretes hatalma felſigednek Meg uetted fő hazakot Gő

rőgeknek Tudom termiſzetit Magyar nemzetnek

Ők fő hazat nagẏ dolog ha engednek

[p. 058]

Olÿ dolog az-kit meg eget az Kaſa Hogÿ ha lattÿa az tarlo

-iatis fuẏa, Mert Baſa, Vaida keze ſzauat tudgÿa,

Nem ȍromest Vayda elut forgana.

Meg irtak niluã kyralẏok kenuibẽ, Őreg algÿuk uoltak olÿ

nagẏ dȍrgiſben, Huſzon negẏ melẏ főldre fel nagÿ ze

gedbẽ, Eyel nappal hallottak az Meſzőben

Jme fala ſok tornia ſok bastiaia, Árokba dőlt kőuel telÿ

arokẏa, Louak teriſẽ be mehettek volna, Czak az

belul ualok engettek volna.



Nem epitnek ſemmit belul vıtezek, Surú Janczar puſkȧkkál

raiok lőnek, Algiu,Taraczk mia nagy ſokan Veſznek

Ku omlastul helt belul alig lőlnek

Vala tỳzen negyed napia mar ennek, Hogẏ kerkeuek uala

Czaſar Baſaknak, Estue ueg ostromot hirdet ha-

danak Haınal elȯt dobSZohoz tartoznanak.

Sőtet haınalkarbã dobot uttete, Az ſzantalã Poganſag

meg zendule, Taborbã nipiuel nagẏ ſzurő tuze

varbul lattyak hogy az Tőrők Keſzulne.

[p. 059]

Vaıda az vartakat kőrul forgattẏa Banoknak vitezeknek

ő azt mongẏa Az ky Jambor helẏet mindẽ meg allỳa

Kẏ kÿ hyret neuet ıol meg gondollÿa.

Az Tȍrȯkek ostromnak indulanak Az Dobok Trombitak

Algyuk harſagnak, Futua allat az poganyok kẏ

altnak Földen uizẽ nagẏ kialtaſok vadnak.

Jeſust varbeliek kialtnak vala, viadalhoz ıgen kizulẽk

vala, Az Zent attȧa terdẽ keztek al vala, Suro>

Puſka> Nagẏ ſok kȍniőrgieſekkel imad vala

Jutanak teriſhez nagẏ ſiualkodua. Rettenetes uıadalok

indula Ket fel eroſsen egy mast vagiak vala

Suru puſka lőuis czatogas vala.

Vezedelẽ ȍldeklis olẏ nagẏ vala, Ket fel lȍuiſtȍl ugẏan

omol vala, Hatul Tőrrkkeet uagıak oſtromra.

Lőuik uagiak egy mast ugẏ haitıak vala

Olẏ nagẏ ſurú az falt mind kerul hagiak, Laitoriakat

zerinkednek tamaztnak Az ſok horgot tőriſnek fel

akazttẏak, Kyn poganiok ſurú az ko falt hagiak.

[p. 060]

Doitek ala fokrul az forralt fadgiat, Gerendakat fokrul nia

kokbã hañak, Laitoriakrul hulnak Tȍrȍkek halnak

Ha egẏ le eſik kettẽ heliekbe hagnak.

Az fokon tőriſsen eroſsẽ uinak, vitezek az Sokaſaggal nem

birhatnak, Az kemenÿ hagigalaſban farattak, Tőrokek

nagÿ ſokã fokra haganak.

Nagẏ ſok helien az fokon ſinak rinak Nihol penig zegitſiget

kialtnak, Dardakkal az fokỏ egy mast tagollẏak,

Nẏakra főre egẏ mast le tazigallẏak.

Az Vaida uitezeket úgy niugottıa Giakrã pogant az Varbul

ki haıtattẏa De az Czazar meg oſtromra uagattya

Nap estig uiadal ostrỏ mind tarta.

Veczierniekor Czazar nepet haitata Mındẽ rendbelit ostrỏ

nak uagata, Egez hada mind ostrỏnak rohana.

Kegietlen halal vıadal uyula.

Az Magiarok ſokan oth meg halanak Nagẏ leuiſtul helt

rendet nem alhatnak, Az edgik vartarul meg futama

nak Az tőrőkek az varban rohananak.



Laptakkal

[p. 061]

Laptakkal hazakat gyuitiak igetik Az fokra zazlokat Tȍrő

kek tőnek, Az magiarok ugẏ mynt holt eleuenek

Meg bodultak futnak el uezet eſzek.

Janos vaıda biztattya az Banokat, Batorittya meg rettent Magia

rokat, vaida zauã meg eſmerek magokat, Jeſust uelek

vaida gıakrã kıaltat.

Czuda keppẽ Tőrőkre rohananak, Surő Tőrőkekbẽ ſokã leua

ganak, Holt eleuen testeken ket fel uınak. Sebtul poga

nÿok egy maſra omlanak.

Ezt latak Torőkek meg futamanak Tőriſen meg torlanak

zorulanak Szoroſagban ſokã tapottatanak, Magya

roktul ſokan le uagattatanak.

Retteneteſen tőrők mynt remult vala, Mint az futo barmot

ugy uagiak vala, Fokrul az arokban zekdeſnek

vala, Nyakra fȍre zaſzlostul hannyak vala

Tȍriſsen tőrőkeket ky uagiak vala, Ben reket tőrőket utÿk

fogdoſsak vala, Kerezteſek egy maſra haitiak vala

Hazakat koſeggel oltattyak vala.

[p. 062]

Az Sanczokra vitezek ky utenek, Kit erhetnek uzesben min

dent ȍlnek, Algyuk gıuto lıkat zeggel be uernek, Szan

czot port algıu zerzãmal egetnek.

Mẏnd estueig zorniu uiadal vala, Nillal Czaſzar mellit meg

lőttek vala, Kyn tőrőkek, inkab remultek vala, Estue

Magiarok varbã mentek vala.

Jme eiel poganÿok indulanak, Nagÿ ſok zebest haiokra be raka

nak vgy futnak ha mynd utannok uolnanak, S arnobã

Czaſarral be zaladanak.

Sok Satorokat algiukat hagẏanak, Mas nap reggel Magiarok

kẏ allanak, Nagẏ ſok draga zerzamot be hordanak

Az nagẏ niereſigen halat adanak.

Ezen Czazar Sarnobã buſakodik vala, Szegÿnt kart vaida

miat uallot vala, Merget innÿa nagÿ buaban ker

vala, Hada Czazarnak mynd el oſzlot vala.

Varat vaida eroſsen epitette, Sebeſseket nagẏ Szepen be kóttete.

Az Szanczokat be voniata tȍltette, Az ſok holt tes

-tet mynd el temette.

Jstennek

[p. 063]



Jstennek nagẏ hatalma mındeneken, Az kyt akar meg tarthat

mynden ellen, Hatalmat nem adgÿa ſzenky keziben

zegyennÿel zegÿnt terheltet keuellÿen,80

Czuda nagẏ betegſig vaidara zalla Az nagẏ uiuaſbã meg epe

det vala, Kyaltaſtul melle meg zarat vala, Gẏakor

uiuaſbã vere apat vala.

Teuek haiora, haza hozzak vala, Jgen nehezedek Szemlÿent

meg hala, Nagÿ ſiras ohaitas kőrule vala, Mynden

rendbelÿ nep ſir ſzokog vala.

Onnã Gyula feÿer uarbã be hozak, Aſzon tarſa ket zep fia

meg latak, ſyrnak magokat halalnak boczatak,

Egy koporſobã az testet be rakak.

Rola Jnekben tők emlekezetet, Keſerőlőm ſzanom Magyar

nemzetet Jsten adgÿon meg illÿ ıo feiedelmet, Otal

mazza nyomorultorſzagunkat,

Jrtak Ezer negẏ zaz es negẏuen hetben, Janos vaida hogẏ

meg hala Szemlenben, Ket fiarul zolank mas Kro

nikaban, Mynt zolgaltak ezekis az orſzagban. Xo 80.

11.3. Tertia pars

[p. 064]

DE REGE MATHIA.

Jme erul mynd az egeſz Kereztyenſig, Machumeten eſet zerenczet

-lenſig, Czazar nagy ereien ilÿ nagÿ kuſsebſig. Por had

miat ueretet meg ily főlſeg.

Azon Lazlo kıralÿ meg biſzakodek, Ellenſege Czaſzar hogy megh

ueretek, Janos vaida ez vilagbul ky mulik, Laſzlo kyralÿ

meg haza pironkodek.

Meg marada az vaidanak ket fia Kikre zalla az Attyoknak nagÿ

gongÿa Az orzagnak fő tyztẏ es nagy gongya, Kẏt

ſok fȍ Vr akkor zomiuhoz vala.

Las melÿ keſzolettel kiralẏ indula, Duna uizen ıȍue Budaban

zalla, Futakban egÿ gıulıst tetetet vala, Hogẏ mindent

uigezzen orſzag ıouara.

Oda vrak nemeſsek be giulenek, vaidafi Laſzloual nagẏ ſep ſeregek

vadnak vrak kőrule io vitezek, Kőuetőıe Attẏa termi

ſzetynek.

Nagẏ Jo keduel az kẏralÿ őtet viue, Attẏa Jo zolgalattẏat meg

kőſzőne, Nagẏ zep ſzoual vaida fiat ıduőzle, Jo

Attẏanal Jsten nagıobra vynne.

Gazdagſagra.81

[p. 065]

Gazdagſagra nag gongẏa vaida finak Mert Kirallẏal Feẏer

uarban zallanak Czudal kyralÿ romlaſã Feier uarnak

Te toua iar tabor helien Czazarnak.

80 A felette levő sorból az ÿ szára rálóg az u-ra. 81 A z a sor fölé beszúrva.



Az kẏrallẏal olÿ nagÿ uigã ilinek, Sok io hordot Szerem muſ

-tyaual tȍltinek,82 zep halakat vadat Madarat eſznek

vrak uaida fiara irigkednek.

Seot Garai Lazlo feere zolita, vaida fıanak Garai im ezt

monda, Hÿd meg fiã zolok en mynden ıodra, Las dol

godhoz uiſely gondot magadra.

Patuarban hagẏ beket gazdagſagodnak, Erd uiget halallal Vl

-drik Jspannak, Giakran rad ſzol be arul az kyralnak

Rőuid nap meg őlnek auagÿ meg fognak.

Ez oka ide iőuiſinek kẏralynak, Kyrallẏal ıȍt nemet kereſztes

hadnak, Vra nem lez te zep ueg hazaidnak, Jgẏ fizetik

zolgallattẏat Attyadnak.

Rendellyed czak iol dolgod ſzolgaidnak Ne gondolẏ fiam ſem

mit az kirallyal Ved eleit halalodnak halallal,

Melletted tamadok az Magẏarokkal.

[p. 066]

Fogad meg tanaczom nagẏ iodra leſzẽ Halla Laſzlo zomoro

dek meg ezen, Jo zolgait hagẏa legienek keſzen,

Varaſbul ıȍıenek az kapu kozben,

Jme mas nap Szent Marton napia vala Az eſzer negẏ ſzaz negÿ

uen hatbã vala, vaıdafi Vldrik Jſpanhoz ment vala

Vldrik Jſpant Laſzlo meg őlte vala

Nagẏ remules lőn Nandor Feier uarbã, Kẏrallyal az Vrak

ſzorultak vala, Nemet Magẏar egy maſra tamadaſban

vaida fianak veres tőr markaban

Ezen kẏralÿ fil uala az vrakkal, Sok io uiteſzlő nep vaida

fiaual, kapukat allattÿa io drabantiual, var piacza

rakua io ſzolgaiual.

Szok zep zoual hazbul kiralẏ zol uala, Nemetul Magiarul

kialttẏa vala, vaida fianak ebbel keggielẽ volna

Minden ember laſsodnek le ſzallana.

Meg alla vaida fia kyral ſzauanak, koz emberek altal ſokat

zollanak, Bekeſseggel mẏndenek maradnanak, Seḿy

boſzut azert Laſzlon nem alnak

Veg

[p. 067]

Veg Tȍmes Varbã az kyraly indula Mert Vaıda fıa kerette Vala

Tȍmes varatt ſzep hazat meg latnaıa Kıben Eczet

Annẏat tartattya vala.

Nem kis haza azis te felſıgednek, kÿ fo tiſzty volt Attẏamnak

hiuednek, kẏt kezekben hattal ȍ giermekinek, Meg

zolgalom kyralẏ felſıgednek.

Derek haddal kyralẏ gıorſan indula, Tȍmes varhoz hogẏ

keſzel ıutot uolna, Szep Seregek az kyralt uarıak vala

Tẏſzteſiggel kẏralt fogadak vala.

82 A felett levő ÿ szára takarja az ő ékezetét.



Jo tutora az Vaida fiaınak vagẏon gongẏa io Szılagÿ Mihalnak

Nagẏ zeppen zol az Vaidane Aſzonnak, Kȍnıőrőgien

fıaert az Kyralynak.

Vőue aſzonÿ melle ket zep giermeket, Az kẏralẏnak igÿ kezde

kőnıőrgiſit, Felſiged gondollya iol meg hoit hiuit, Tule

marat En uın eſzuegẏ feiemet.

Olẏ kegÿelmet varok te Felſigettul, Kegẏelmes legÿ edes fiam

uitkyrul, Valakinek ez eſet tanaczabul, Nem miuelte

tudom azt ő magatul.

[p. 068]

Legẏen mẏnt az meg holt io Attẏa, Kẏ ſok uiret Felſigedert

hullatta, Bure uapas ſeb mia mint egy roſta, Orſzagodert

halalat ȍ nem zanta,

Az en uinſıgemet kerlek tekyncz meg Es uin feiẽ magtalana ne

tegyed, Hat igÿ az Jstentis meg tekynczed, Attyadfia

halalat el feleiczed,

Tön az Kÿralÿ erre igen zep ualazt, Meg ólele aſzont es ket

magzattyat, vgẏ birhaſsa bekeuel zep orſzagat Hogÿ

ezert nem banttẏa az Vaida fıat.

Meg eſkuuek Kyralẏ Vaida fianak, Vaida fiak uizont Laſzlo

kÿralnak, Hogẏ huſiggel leznek oly attyafiak, Mynt

zÿnte, kÿk egy Attyatol ſzarmaznak.

Olẏ nagy uıgaſagok iḿaran vala, Ket Vaida fi Attẏokert

gẏazbã vala, Ket ueres barſonÿ Nẏest ſubat hozanak

Kyralẏ az Vaida fiakra adata.

Rȍuid nap kiralẏ Budabã be zalla, Vaida fiat Laſzlot nagÿ

uigã tarttÿa, Kıt az Vrak olẏ igen bañak Vala,

Gyakrã kyralẏnak rea zolnak vala.

Sőt Garaÿ

[p. 069]

Sȍt Garai Laſzlo hogẏ Jpa Vala, Vaida fiaual leannẏa iegibẽ

vala, Vaida fi Garaihoz, bizik vala, Banfi Paal

Harmad Miklos, Vaıda vala.

Jme kyralnak ezek, zolnak vala, Minduntalã kẏralt izgattiak

vala Ha kyralẏ dolgãra ra nem gondolna, Mynt az

Vldrik Jspan őis ugÿ iarna.

Oly nagÿ czudank hogẏ felſıged nem lattÿa, Feier uarbã attÿad

fia mẏnt iara, Czak neuel az felſeged kyralẏſaga,

De ennek iar az orzagnak nagÿ gogÿa.

De ſok zonak uegre kyralẏ helt ada, Meg attyafia ezibe iuta

Kit zẏuıebul kyralÿ ky uetet vala, Vrakkal tanacz

-ban uigeſzet vala.

Nam Garai ueit foga bezedre, lepiel ala uiſelẏ gondot uigekre

Oczedet hiuaſsad gẏorſan heliedbẽ, Hogẏ ne legẏen

Kẏralÿ hozzad ketſıgben.

Nem ketſiges Vaida fi Garaibã, Oczet Mattiast hiuata fel

uduarban, Jo tanaczẏ tauol zep ueg hazakban,



Aſzonẏ kiſseb fiat kery ſirtaban.

[p. 070]

Jol meg laſsad edes fiã mentedet, Halalkor attyatok kert En

gemet, Hogẏ ſoha edczerſmÿnd az kettȍteket

vduarbã ne boczaſsalak tyteket.

Semmẏ keppen aſzonÿ meg nẽ tarthatta, Battya zauat Mat

-tÿas inkab fogada, Nagẏ ſıetue Budara ȍ fel iuta.

Ottan battyat kyralẏ meg fogattata.

De nem tudgÿa Mattyas Battÿa fokſagat Sem Vraknak ellene

alnokſagat Kapak Mattyast egẏ hazbã őtet zarlak

Jo zolgai nagÿ banattal boliognak.

Egẏ nehanẏ Vrak uitezek valanak, Ha elegek uolnanak tamad

nanak, Meg mondỏ neueket egẏ nıhannianak, Kyk

Vaida fıakkal meg fogatanak.

Horuat kettő nekẏk neuek Pal vala, Nagy Vr mynd az kettő io

uitez vala, Bodo Gaſpar gazdag. Modrar Gyeorgẏ

vala, Jo uitez Rozgonẏ Sebestien vala.

Vıtez kaniſai Laſzlo Ban vala, vitez nemet Frolnohã heted

vala, Myndenik io vitez gazdag vr vala, Ezeket

kulőn hazbã ſzartak vala.

Nam

[p. 071]

Nam uala fokſagoknak, harmad napia, Az nap iḿar ala zal

-laſban vala, Budai tanaczyt Kyraly hıuatta vala.

Vaida fiat Laſzlot keſzekben ada,

Juta Miklos Vaıda ő zolgaiual, Laslo kezét meg kȍtőzek egy

Jstrangal, Fris palothahoz uiuek nagẏ fokſaggal,

Sok uitezek nezik nagẏ ohaitaſsal.

Jm feieket myndenik le haitottak, ſirattẏak keſzeket őſzue ku

czoltak, Terdepletek haromſzor nıakat vagak, Niaka

el nem ſzakada Vaıda fıanak.

Az főldre le dule ſokan kÿaltÿak Tőruyntelenſeg ha nyegıedzer

uagÿak, Hallottak czudaiat bizonnẏal irıak, Tudom

Sokan nemhizik meg czufollẏak.

De ime nagÿ Sebben talpara alla Hohernak ſzol nem tőruyenÿ

hogy iḿar uagia, Szegẏn botlek ő ruhaiat meg nẏoma

Magat nem birhata foldre burula,

Erőſsen az Vrak hohert nogattẏak Erie ueget gorſan kezdet

dolganak, Hoher niakat el uaga Vaida fianak, Testet

fogak bakaczynbã takarak.

[p. 072]

Tamadaſhoz ſzegyenẏ koſseg kyz vala, zantalã kapas az



hegÿrul fut vala, Szent Gıeorgẏ piaczara mynd

futnak vala. De zegin Vaida fia mar el kőlt vala.

Teuek testet harmyncz ket uitezekhez Kẏket ſigmond halal

lal haita kezehez, Pelda nektek Nemet Tőrők kezehez

Keues bunert hȧlaltok megẏen ueghez.

Az uen Jstuã tornianal egẏ oh hazbã, Vaida fiat Matthẏast

tarttẏak fokſagban, Tőb Vrakat czak felette mas hazbã

Vrakhoz őrzők uãnak io zandekban.

Rȍuıd zoual keztek igien zollanak, Ket ueg győlczot uennenek

be ingeknek, Gyolczon aſzỏ Eiel ky erezkedenek

Mynd ȍrzȍkkel az Vrak el zekinek.

Kẏk hazokbã melẏ gẏorſã menenek, Kyralẏ hiueiben

ſokat ȍlenek Tamadanak Szilagẏ hoz menenek

Kẏralẏra tamadanak egetenek.

Orzag zerẏnt nagẏ haddal iarnak vala, Hatalmokbã orzag

Job riſze vala, Nagÿ erȍuel Erdelẏbẽ mentek vala

Egez erdelẏſiget foglaltak vala.

Rettene meg

[p. 073]

Rettene meg kẏralẏ az Vrak dolgã Ezer negÿ ſzaz irnak

ȍtuen niolczbã, Vr napiã el ſzokek kẏralẏ haınalban,

Mattẏast vele uiue Beczben fogſagban.

Vẏ partolas tamada az orzagbã, Vaida fiakert ſzep tartoma

niokbã, Laſzlo kẏralÿ halgat Becznek varaban,

Nem mer iőnnÿ. Vrakkal ez orzagban.

Mene kÿralÿ Ceh orzagbã Pragabã, Podebradÿ Gẏőrg az

Heltartoſagbã, Myndennel bẏr kẏralẏ utã Pragaban.

Jgen fő Vr uala ez Czeh orſzagban.

Czak keueſet Pragabã kẏralẏ lakek, Halalra hertelen meg

betegedek, Veg oraia az kẏralẏnak be telek, Gẏorgẏ

feneget mẏndent hogÿ ne hirdetnek.

Eſzes Podebradi dolgabã vala, Peczetlȍ giurőıe kẏralÿ uiabã

vala, Kẏ uiue Gẏeorgÿ zorita ȍ markabã, Az ala

ira hamar be az Varaſban

Sőt az kẏralÿ Beczbul hogÿ el ment vala, Helẏ tartonak

gyurut mutatta vala, Ha mi dologrol az alat iratna

Ha iltit zeretÿ hatra ne hadgẏa.

[p. 074]

Az leuelet Helẏ tarto Beczbẽ lata, Hunẏadẏ Mattẏast

nagẏ hertelen indita, Eiel nappal Praga felý uizyk

vala, Mert az leuel paranczolattya vala

Rola gongẏa uala Podebradinak Eleiben Vaida fianak

iutanak, Fogſaga uiula Vaıda fianak, Eros fogſaga

-ban Podebradinak.

Jrtak ezer negẏ ſzaz es őtuẽ nẏolczbã Hogẏ meg hala Laſzlo

kyraly Pragabã, Eſztendőre meg hala aſzon napbon



Melẏ nap meg eſkut vala Tȍmes83 uarbã.

Sok zur zauar ez orſzagbã indula, Mẏndẽ kẏralÿ a kÿ

magat birhattẏa, kẏ nem dulhat magat uaraban

uonta, Somſzed hatalmaſnak adoiat adgya.

Forog dolgok Vraknak a kȍſseggel, Egẏ Zerenczeie gazdagnak

ſzegẏnniel Nem gondolnak koborlok ſeḿẏ rendel

Varast falut dulnak nagẏ egeteſsel.84

Gongẏa nagẏ lőn erre io Szilagẏnak, Szola Kaniſai Laſzlo

tarſanak, Latom ueſzedelmet zep orſzagunknak

Ez kettő kőzt Vrak maıdã el fogẏnak.

Jaıcza.

[p. 075]

Jaicza Varat im mikeppen most ueztők, Bozniaſagot czak

ſemmiuel engedők, Ha ebben megyunk el feıenkent ueſzúk

zollẏunk Vaidaneual mit uigezhetúk.

Temes Varbã Zilagẏ Erſebettel, Vrak zolnak nekẏ nagẏ tẏzteſig

gel Tudgẏa nagyſagod zolgaltunk uirunkel, Myn

denẏut zolgaltunk mi nagÿ hyſıggel.

Jo ſzagodat ſe kẏnczedet ne ſzannẏad, Byzd mẏ reank mit

miuelunk ra hadgẏad, Orzag gongyat magadban

ueſsed hãniad Fıad zabadulaſat uelunk Fogıad.

Vıue azzonẏ bezedeket io neuẽ Mit kẏuãnak engedelmes min-

denben, Gazdag Zoldot kialtanak uegekben ſok uitez

ra gẏule Karan ſebeſben,

Az boſzniaſsag Tőrők elut fut vala, Jaicza uarat Tȍrők meg

uette vala, Ennek fő fő nipe Zioldra iot vala Magyar

horuat nagẏ tamadaſban vala.

Rokomaſzon Tẏſzan innit zallanak Nagẏ erȍuel az ket

Banok ualanak, Nagẏ Vrakat mellieuk hiuatanak

Orzag iauara myndenek zollanak.

[p. 076]

Egẏ nehaniat meg mondok az Vrakbã, Kẏk iãborok ualanak

az orzagban Jo Sziladi Mihaly: Batori Jstuan

Kaniſai Laſzlo Marothẏ Jstuã

Gẏörgÿ Bot Andras, es Szapolaÿ Jstuã Homonaÿ Sẏmon, Hogÿ

maſẏ Jstuã Szent Mykloſÿ Pongracz es Gelert Jstuan,

Orzag Mihalÿ es Rozgonÿ Sebestẏen.

Ember vitezlő Szekelẏ Thamas vala, Doczÿ Peter, es Czakÿ

Ferencz vala, Tórők Ambrus es Zent Vidÿ Gẏorgÿ

vala, Peczẏ es Czanadẏ ket piſpek vala.

Mẏnd egẏ tanaczỏ az Vrak ualanak, Vaıdane Azzoñak eſzek

Vduarlanak, Az kẏrallẏal ezek uiſzat uontanak

Pest uaraſabã nagẏ örőmẽl85 ſzallanak.

Az eſzer zaz őtuẽ niolczuã vala, Orzag giuliſe Pest uaraſabã

vala, Harom hitlen Vr Budabã ben vala, Miklos

Vaida Garai, Bamfi Pal vala,

83 Az e o-szerű. 84 A kritikaiban ez után van még egy strófa. 85 Kritikai: erővel.



Nam ezeknek Szilagẏ gleitet ada, Huſz urnak peczetẏ leuelẽ

vala, Zabad utok hit alat irua vala, Garai Lazlo

gyuleſre be ıőt vala.

[p. 077]

Nam az koſseg fel rohant azt kẏaltẏa, Legẏen Vaida fia

Mattẏas kẏrallÿa Nam Attyais iol zolgalt ez Orzag

-bã Ky ellenne zol meg hallÿon ezen oraban.

Meg rettene zyue az Garainak Miklos Herczegnek, es az

Banfy Palnak, Ha Vra leſzen Mattẏas Magẏar Orzag

-nak Meg torollẏa halalat ő battÿanak.

Az Szilagẏ meg irte felelmeket, Mattẏas kepebė nekẏk

kőte hẏtet, Hogẏ Lazloert ſenkÿ nem bantẏa őket,

Ȍkis Joua hagyak filtek feuket.

Tőnek nagẏ Zendulıt fel kialtanak, Vr Jstennek nagẏ hala

-kat adanak, Sok harangok, Dobok Trombitak, Zugnak

Algyu Taraczk Zakaloſok ropognak.

Vıgan Mattyast kẏralıoknak kialtiak Hitlen Vrak Buda

Varat meg adak, Mattẏas Kyralẏ Zamara el foglalak

Szilagit benne Gubernatorul hagẏak.

Melẏ hamar Podebradÿ hogẏ ezt halla, Meg erule raita im

ezt gondola, Egy leanyat Vaıda fıanak adna,

Leanyat egẏ Kertben kulde oktata.

[p. 078]

Az fog hazat Podebradÿ nittata, Vaidafiat nagẏ Zeppen kezẽ

foga, Deakſagbã Vaıda fia io beolcz Vala Deak nieluẽ

Gıeorgÿ Mattiaſsal zol vala.86

Sokka hantã uetettẽ az te dolgodat, Meg gondoltã giamolta

-lanſagodat, Baratỏ uolt iol eſmertem attyadat, Jgen

zanom te uenÿ ȍzuegẏ annyadat.

Jme laſsan laſsan adig bezelle, Hol leannẏa vala kerbẽ be

uiue, lean nagẏ gazdagon uala ȍltőzue, Podebradÿ

leannyat oda ınte,

Cak hamar az leanÿ attẏahoz iuta, leanẏat Vaıdafıanak

meg mutata, Vaıda fianak uele kezet fogata, Leanẏ

Kozoroiat nekẏ adata.

Rolad fiã leaniỏ ſokat zollot Nem tudỏ edes fiã mikor

lattot, Azulta zyuiben meg zomorodot, Mẏnden

embert eretted hatra hagyot.

Enreã fiã magadat hinned, Es leanyom te hozzad hıttel

uenned, Halalos fogſagodat el uethetned, Attÿad

helet attẏad lennek teneked.

Te magÿar

[p. 079]

86 A kritikaiban ez után van még egy strófa.



Te Magẏar Kyrallẏa lennel azt tennem, Az Vrakat kit akar

nal buntetnel, Auagÿ feiẽ kẏnczemet el ueztenem, Ha

akarnad eſzen hitemet kőtnem,

Jlÿ dolog fogolẏnak ȍ termiſzetÿ Mẏndenhez kez mẏuel feiet

Menthetÿ. Kezet ada hogẏ leannẏat el ueſzÿ, Attıaſagat

mynt Jo Vranak ueſzẏ.

Jme hamar hop Mesternek Giorgẏ ſzolla, Konẏhakon nagÿ

forgodas Zȍrgis vala, Hal uakaras hagẏma uagas

nagẏ vala, Hamar gazdag ebedet kıſzitet vala.

Tőn fogadast hıttel ő matkaıanak, Giorgẏ leannya iſmet

Vaida fıanak, Nagẏ őrőmben mynd feıenkent valanak

Fogſaga tagula Vaıda fianak.

Hamar Podebradÿ az Czeh urakkal Moruabã Straznẏczhoz

ire nagẏ haddal, Be zalla uigã az Vaıda fiaual,

Magıarok Mattıast oth irik Jpaual,

Vrak keuetſıgeket meg bezellÿk Zep edes bezeddel őt meg

iduőzlik Czehek Magyarok el kezelitenek Nagẏ

ȍroḿel Budabã be zallanak.

[p. 080]

Nagẏ zep aıandekok kȍzőt Gıorgẏ ada Tẏzen hat ezer fegyuerest

zamlala. Hat eztendeig Zolgiokat meg ada, Viuek zegit

-ſigul Budã ot hagẏa.

Gẏakran igieben Mattyas kyralynak, Ez uolt zynie egẏeb

uendeg hadanak, Ezek az kyralynak ıol zolgalanak

Ezt hittak Magyarok fekete hadnak.

Azon kezben kyralẏ lakẏk Budabã Vrak fottẏg uañak uiſza

uoniaſban, Aztalnal oſzue kapnak haragbã, Kẏknek

Karok fai az uiſza Voniaſban,

Rola kyralynak uala nagy banattya. Olaz Nemet Tőrők

hatarit dullÿa Orſzaganak uagÿon nagy haboruıa

Lengẏel Olaſz ez mynd ellenſıg Vala.

Jgen zegynẏ kyralẏ czak neuel bẏrıa Negẏ zegẏt puzta

Tarhazanak lattẏa, ſok panaz igaz kereſit ȍ meg unta

Orſzaganak uezedelmit iol lattya.

Aſztalat kyralẏnak bẏzonnyȧl iriak Sok ideig czak rouaſra

tartottak, Mezaroſnak addig pẏnzt nem adhattak

Jm maid hoznak ſokaig ıgÿ uontattak.

Meg buſula

[p. 081]

Meg buſula kẏralÿ ezeket latuã Ketſiges uegreis az Kyralẏſakbã

Ȍ feıe nem lehet Koronazaſban, Mert Korona Fryderık

Tarhazaban,

Le haitotta feiet egẏkor ſyr Vala, Vduara nÿncz igen zegẏenlẏ

Vala, Orſzag Mẏhalÿ ot ſokolkodyk vala, Mẏt ſirſz

Kẏralÿ igen kerdezẏ vala.



Ȍ zemeit Kẏralÿ halla meg terle, Orzag Mÿhalnak kẏralẏ ezt

felele, Bȧr az Jsten ez Vilagbul kẏ uenne, Jlẏ zegyennel

ne eltetne Budaban.

Sok hÿrt uezedelmet hallok fóldemben, Ellenſigym zaguld

nak en főldőmben, Vagẏok latod igen nagy zegynſıgben,

Czak az puſzta falt adatok keſzemben

Tőrők egẏ felul Szeremſeget dullÿa Peter gargẏat Velencze niomor

gattÿa Meg aratot buzat gallyaual horgya. Horuatoknak

az zalmaıat ſem hadgya.

Rut kuſsebſeg ennit nekem halgatnỏ, Felfeldet mẏnt Nemet ron

tya ıol tudom, Az ſok uẏ hÿrt czak meg ſem zamlal

hatỏ Az ſok panazt lattya Jsten el untam.

[p. 082]

Nem lehetcze hirtelẽ oltalỏmal, Tegẏ nagẏ gyulest hamar te

orzagodbã, Mẏnden nemzetet hiuas hamarſaggal,

Ky nem iỏne feniegezd meg botoddal87

Az orzag Mẏhalÿ felele kyralẏnak, Jo kyralẏ kerlek meg boczas

Mẏhalynak, Kẏrallya uagÿ tudod Magẏar Orſzagnak

Mẏre uallod kuldusnak te magadat.

Sommaia ez legẏen te giuliſednek, Jelenczed meg orſzagodãk,

ezeket, Jgen ueſsed nekik epeſıgedet, Ne hadgyanak

mynd ezekben tegedet.

Az gyuleſbul nemeſseket el boczaſd Az Vrakat ebedre meg

tartoztaſd, Kyralẏſagod az fozeſbẽ meg mutaſd. Az

Vrakat io boroddal itaſsad.

Legyen kapú ſok fegẏueres Czeh neped, Jo borodat az Vrakra

kőſzonnyed, Kyn mẏt Kyuanſz bor mellyet meg ıelen

czed, Myndenektul te ſoḿat nagẏot kerıed.

Bar eleőſzőr az bort reã kezennẏed, Negyuẽ ezer forintot

raitã kerıed, Az bototis bator utãnam ueſsed,

Meg buſulok meg nem igirem neked.

Engem.

[p. 083]

Engem rantas kÿ aztaltul haragbã, Hogẏ mar uitecz engem

Czonka toronbã, Meg ſarczolok az huſz ezer forintbã

Nem ſokkal tőb vagyon en tar hazamban.

Nagẏ io keduel kẏralẏ halla kezene Az uen embert nagy zepen

meg ȍlele, Soḿayat monda hogy meg teritene, Jmre

deakot kẏralẏ hozza inté,

Sẏes hamar ued orſzag registromat. Jegẏezd mẏnd kÿ belule az

Vrakat, Var megyeket es egyeb orzagẏmat, Gyuleſre fe

-ıenkent hiad aſzokat.

Ennek iriad napiat kis aſzonẏ napiat, Gyuliſnek okat meg ertẏk

mẏ legyen, Kẏ el nem ıȍñe az hitlenem legÿen. Mynden

ugẏ ıőnne nalã ſok kyncz leſzen

87 Ez és a köv. strófa fel van cserélve.



Nagy gyuleſnek indulattẏa ez vala, Kis aſzonÿ napiara be

gyultek vala, Szantalan nep Pest meſzeien kyn vala,

Magẏar, Horuat, Toth, Racz, Olah, Szaz88 vala.

Egẏ zeket kyralẏ hamar czinaltata, Harom lepiſe garadicza

nak vala, Peſtẏ Meÿes Templombã gÿules vala

Az ſzeket gazdagon be uontak vala.

[p. 084]

Tranczelokon az kẏralẏ altal ıȍue, Nagÿ uduara kulemb ku

lemb nep vala, Giuleſben be mene zekzbẽ ule, Nagẏ

zep zoual igẏ lőn kẏralÿ bezede.

Czendeſıegben legẏen mẏndẽ halgaſsỏ Hogẏ faraſztlak mẏndẽ

tek meg boczaſson, Jo neuen ueſzem, tulle ky it vagyon

Kÿ ıt nynczen arrais gondỏ vagyon.

Attyã zolgalattẏat hiſzẽ tuttatok, Fogſagomkor hiſzẽ azt gon

doltatok, Kyralytoknak engem kyaltottatok, Mynden

ioual kit nekemk meg halaltok.

Sok uiſza uonias regoóulta kòſztetek Mındennek ſzolkok ettől

meg ſzunnietek, Ellenſig kezibul eleb ky ueſzlek

Myndent ıgazitok oſztan keztetek.

Tuduã ſok felul tẏ nagẏ romlastokat, Ellenſegim igetik orza

gomat Meg torlom raitok nagẏ boſzuſagomot Meg

epitem ty nagẏ puztaſagtokat.

Rőuid időn hiueim meg lattyatok, Ellenſig előt maıdan

nem lappagtok Arkot hazatok kernyul bar ne ha

-niaſsatok, Hazatokbã nagẏ bekyuel nyughattok

[p. 085]

Az Vnnepet Zeker hatã uarẏatok, Futamoduã ruhȧtobbã aluztok

Jeleſben az hatarban kẏk lakoſztok, Horuath, Toth

Racz, Olah Szaſok kẏk uattok.

Czak az Jsten ne legẏen en elleñſigẽ, Niluã tudỏ hogẏ mẏn

den ellenſigem, Jsten utã ſemmy lezẽ ellenẽ, Előttetek

az en feiemet ueſzem.

Ezekrul gyorſan ugẏ gondolkodgẏatok Velẽ edgÿut mẏnden

dolgot fogıatok, Zukſıgemkor feıenkent tamadgÿatok

Velem uegre zamot ty ne adgÿatok

Sȍt ez napon en io hiueım intlek, Kıs Saniaruſagot most fel

uıgıetek, Jozagtoktủl keoltcziggel zegıllyetek. Ez

ſoḿaia gyuleſemnẽ tẏ nektek.

Azon meg Zendule myndẽ nemzetſig Meg iduőzlek és keſze

nek ezeket, Vigẏe nagẏra Jsten te felſegedet Hogẏ

kullyeb uetheſsed zep vıgeidet.

Rendel io keduel feıenkent fogadgÿuk Mynden kaput negÿ

negẏ forintra roiuk: Felſegednek hamar be zolgal

tattÿuk Magúkatis ſeḿibul meg nẽ uonſzuk.

88 A szó értelme: ’szász’.



[p. 086]

Jgen hamar az orſzag mynd el ozla, Meg urult erzenyek

ſietnek haza, Az kÿralis Templombul kẏ indula,

Nẏegẏuẽ Vrat ȍ ebedre hiuata,

Sok uigſaggal Vrakat kẏralẏ tarttẏa Erſekeket Puſpekeket

kẏnallya, Vagẏon pap uraknak nagẏ ueg lakaſa, Nem

tudgẏak azt hogy tarſolẏok meg bannya.

Rendel Kẏralÿ az bort kezde kőzonnÿ, Tancz eneket nem iol

kezde mondanÿ Papok nem kezdyenek uigã lakhatnÿ

Az notaiat kezdek ők neheſztelnẏ.89

Az bort az feiebẽ Mẏhalẏ meg igẏad, Negẏuẽ ezer foryntod nekem

adgẏad, Nyolczad napra Budaban azt be hozzad Ad

dig leſzen Czonka toronẏ te hazad,

Le haita feiet Orzag nagẏ buuabã, Sugua mongẏa nynczen

ő tarhazabã, Halla kyralÿ rıazta haragiaban

Hamar ueſsed niakkal conka toromban.

Jme Mẏhalẏt aſztaltul kẏ randitak Vonzak Czonka torom

ban hogy taſziczak, Hatra nez holtẏg kőnıőrőg

Kẏralẏnak, Mit athatok adok mint io fıãnak.

Czak ne

[p. 087]

Czak ne uettes engẽ czonka Torombã, Meg Sarczolok az huſz

ezer forintbã, Nẏolczad napra be hozatom Budabã

Meg hagẏ ezen nẏncz tőb en tarhazamban

Tőn kegẏelmet Kẏralÿ Mıhalẏ kertere, Orzagot ultete Jſmeg

heliere Rendel az Vrakra mynd bort kezene, Kẏn

mit kire myndenik meg igıre.

Az kẏralẏnak lőn hãar nagẏ ſỏmaıa, Szep ſzokkal Vrakãk

ezt mongẏa Meg lattyatok hogÿ nem ueztem kartiara

Hanem kőltőm orſzagtok otalmara.

Meg adom ieouendőben penzeteket, Eſzen adom iraſsom pecze

temet, Mar el boczatlak mẏnt Jo hiueimet, Jsten

tarczon meg feienkent tẏteket. H 142.

CERTAMEN REGIS IN CHOLPEN.

Nem kiſek az kẏralẏ taborbã Szalla, Nagẏ paranczolattal

mẏndent hiuat taborbã, Poorra teſzi kẏ marad hon

hazabã, Jḿar megyek Szentẽ uagẏok vtamba.

Az kẏ halla ſiet nagẏ gıorſaſaggal, Zeremſegben Kyraly utan

hadaban, Machumet meg vette Cholpent hataloḿal

Szent Demetert tőrety alguiual.

[p. 088]

Tÿſzan Dunã ſok elest uiſznek vala, ſietſiggel ő hadat uiſzẏ vala

89 A kritikaiban itt van még egy strófa.



Szent Demeteris iḿar el kolt vala, Czazar hada

Czolpen uaranal vala.

Vala Miklos Vaida hadbã kyrallẏal, Loſzonczẏ Benedek Zılagÿ

Mihalÿ, Kaniſai Laſzlo es Bamfi Antal, Homonnaÿ

Sẏmon Jo Palÿ Mẏhalÿ.

Somi Joſa, uitez Batorÿ Jstuã, Reglẏet es Szopolaÿ Jstuan

Brẏzlo Peter es az Hagẏmaſÿ Jstuan Szekelẏ Tamas

Vytez Marothÿ Jstuan.

Jo Both Andras es Hederuarÿ Lőryncz, Roſzgonÿ Sebestyen ės

Hampo Ferencz, Prıni Jstuã es uıtez Czakÿ Ferencz

Doczÿ Peter es vala Pekrẏ Ferencz.

Oth Garai Laſzlo, Patoczy Albert vala, Garotẏ Jstuã ės

Szekelÿ Janos vala, Tahÿ Janos es Tőrōk Jstuan vala

Az Bamfẏ Pal es Herczeg Jstuã vala,

Az Czaſarral az kyralẏ Szembẽ zalla Ezer negẏ ſzaz es

nıolczuã negyben vala, Az uiadal zent Mathe estin

vala, Harmyncz ket Vr egẏ egẏ Szaſzloual vala.

Czeh fegyueres.

[p. 089]

Czeh fegẏueres tẏzenhat ezer vala Azoknak harmyncz ket

Zazloÿak vala, Kyralye am Attyatul marat vala,

Az Tőrőket Zaſzlot eſmerỳk vala.

Nagÿ zep gialog nipe huſz eſzer vala, Ennek negẏuen ſzaſzloia

nagẏ Szep vala, Tatar paiſok uiadalhoz vala, Gıorgẏ

Deſpotis zegitſigul ıőt vala.

Jo Szilagÿ Kaniſaẏ forgodnak Mẏndent heliere ſeregbẽ alatnak

Nagẏ fel zoual Jeſust ők kialtanak, Vitez Vrak az

Kyralt kőrul fogak

Szẏualkoduã ket felul indulanak, Zantalã poganſag allat

kialtnak, Bẏſztattÿak az Vrak Zolnak kyralynak

kẏralÿ nagẏ haraggal zola Vraknak.

Nem uelteke engem Feıedelemnek, Nam ugẏ Zoltak nekem mint

egẏ giermeknek, Meg lattÿatok en maidã mit miuelek

Kik iãborok uattok azt miellıetek.

Egieledek kereztÿen had pogannẏal Mattẏas kẏralẏ Kialt

olẏ nagẏ torokkal, Vitezek legietek nagẏ batorſaggal

Mynket meg latot Jsten ma ſok ioual.

[p. 090]

Czuda hangos zoua mẏnt egẏ trombita, Az Vrakat igen no-

gattya vala Bator Zyue ủer ontaſra io Vala

Szerẏnÿ erős az pogant uagẏa Vala.

Az utkezet reggel kezdetet vala, Sebes poganẏ hal es hulton

hul vala, Kẏralẏ mellet Vrak forgodnak vala,

Az poganẏ had igen meg boldult vala.

Tȍrőkek ueſzenek meg fủtamanak, Machumettel ſokã elſzallada

-nak, Szep hadẏ zerſzamot mẏnd el hanyanak

Sokan foglẏa eſenek meg halanak



Vr Jstennek kẏralẏ nagẏ halat ada, Had uitta helt ő terden

imad vala, Melẏ Jsten hatalmaual latta vala, Jlÿ

nagÿ uilagẏ bẏrot ȍ meg uert vala.

Rakodanak meg az niert gazdagſaggal, Cholpent Zent De

metert nagẏ hatalmaual, Meg tȍre meg uiue nagẏ

uiadallal, Sok foglẏa eſek ottis gazdagſaggal.

Epẏtete az ket uarat erȍſsen Egẏ falkat oth hagya kẏralẏ

nipiben Dezpot Jstuant hagẏa erős Cholpenben

Hogẏ zolgallyon es uigiazzon az vegben.

Taboraual.

[p. 091]

Taboraual kẏralẏ haza indula Futakrol az Vrakat el boczata

Nagy zep zoual az Vrakat meg alda, Egÿſzerſmÿnd

Jstennek nagẏ halat ada,

Vduaraual, ő maga zep hadaual Kẏraly Budabã ſzalla uigaſaggal

Ez orſzagbã imadnak ohaitaſsal, Jsten kẏralt ſzereſse

tőb ſok iokkal.

Juta Poſombul Gẏeorgy prepost kẏralẏhoz Feolfőld Keonyőrőg

latna orſzagahoz, Nemet miat zegẏnẏ niomorultakhoz

Kőzel fekzik Nemet tabor poſonhoz.

Nagẏ haraggal gıeorgẏ prepostnak azt monda, Eleg eddig ſıem ha

mar poſombã, Holnap indulok leſzek enis utbã Meg kereſem

rontoim Orzagomban

Czak hamar ſiete Kẏralẏ elkeſzule, kőzel ualo Vraknak el

izene Mẏndenẏk Vr hamar melleie ıőue Pestẏ mezőn

taborba dobot uttete.

Tabora az utã nekẏ gyul Vala Rozgonẏ Sebestẏen hadnagẏa

Vala, Nemet tabor lakohoz kőzel vala, Romaẏ

Czaſzar kepe Hancz Grof vala.

[p. 092]

Vagẏon Nemet kartẏa Koczka iacaſbã Jgen laknak eſznek

iſznak haẏnalbã, Hẏues uagẏon ſokan buttak zalmabã

Vala zẏnte Szent Lukacs nap taiaban.

Sos kutÿ Gẏorgÿ elől ıarobã Vala, Ket eſzer Louagnak hadnad

gẏa Vala, Sok nyeluet Gẏorgÿ Kyralynak kuldőt

Vala, Kẏkből kẏralÿ mẏndent meg ertet vala.

Fene zoual kẏralÿ Giorgınek iſzene, Ne tartoznek ſietne menten

menne Mẏhelt iutna ottan ostromat tenne Semmit

nem mulatna ȍis ot lenne.

Elől iarot Nemet Straſa hogÿ lata, Straſa hirt tőn az tabor meg

zaidula Jlis zeker tetoua meg indula, Dobot utenek

fegẏuert zőrgetnek vala

Rıualkodek elől iaro Szagulda, Tabor kaput eroſsen meg ostrỏ

-la, Roſyth Giorgÿ poſombul hamar iuta, Mynd az

ket Gıorgÿ uadnak erős ostromban.

Veg ostromot kyralÿ igen kyaltÿa, Ȍ magais ostromon igen uj

Vala, Kegietlenul tabort kőrnyul uitattÿa Nagy



ſok kaput taboron kyraly nıta.

Tabora.

[p. 093]

Tabora kyralynak hamar erkezek Louag gẏalog erős ostromnak

eſek, Jgen lőnnek ket felul halnak ueſznek, Tabort

meg giutak ſok zekerek egnek.

Reggel erős ostromat kezdettek Vala, Del utã iḿaran egẏ ora Vala

Kemenẏ ostrỏ tarta ſok nep meg hala, Kẏraly hada

taborbã be rohana.

Meg bodultak Nemetek futamanak, Jgen uagyak Magyarok ſyual

kodnak Sok ezert bennek fegyuerrel uaganak, Nem ſokan

hir mondok el ſzaladanak.

Az Hancz Groffal ſok nemetet foganak, Kyraly hagẏa kȯz fog

lẏot le uagıanak, Suru kuttÿat taborban fel giutanak

Sok fő nemetet az tuzben hanẏanak.

Tud meg okat kẏraly mongẏa az Grofnak, Tuzzel fizetek en

az koborloknak, Ha igetők milto tuzben hallyanak

Ha el zalacz mond meg nemet Czaſzarnak.

Jara kyralÿ ottis nagẏ niereſiggel, Becz orzagat dula nagẏ

egeteſsel, mindent őlet nem gondol ſemmẏ rendel

Az kȍlczőnt igÿ ada kẏraly meg eſzſzel.

[p. 094]

Ada halat az Menẏbelẏ Jstennek Òrul uigad nagẏ ſzep nye

-reſigeknek, Gazdagſaga öregbul uitezẏnek, Meg tere

nek uıgã haza ıőuenek

Sok panaſz erkezek hamar eleiben, Haborodek meg buſult elme

-ıeben, Nem niughatek dezpot Jstuã Czolpenben

Szeremÿ Raczok miat uagyon ueſzelben.

Erre kyraly kőueteknek felele, Nam nem Szaradhat louamnak

ueriteke, Gialogomnak el koppot talpa bőre Lattiatok

penig ıḿar iutunk telre.

Tudom uagyok kyraly azert meg leltek, Ver hullaſom ſem erȍs

telt nem nezẽ Jndulok minden zegitſıggel leſzek

Meg oltalmazlak nẏomorult Zegynyek.

Czak hamar Budarul meg Pestre kele, Louag gÿalog hadna

gyokba be gyuite, Kez hadat ſok zep zoual elkezite

Hadanak bezedet kyraly ıgẏ kezde.

En aſzon kerlek zerelmes Vitezÿm Munkatne ſzannyatok

en io hẏueim, Edgyut uitezkedgyunk en io nemzetỷ

Tẏ leſztek uiegreis en io baratym.

Raita.

[p. 095]



Raita kerlek meg ne haborodgÿatok, Lattya Jsten ſzanom

mynt farattatok, Nam enis ueletek eggyut faradok,

Haſznos faratſagat meg ne unnyatok.

Olẏ io Zerenczenk uolt mẏnden igunkben Hyrunk uagẏon az főld

kerekſigiben, ket Czaſzart meg uertunk ez eſztendőben

Kẏt egy kẏralÿ ſem tehetet foldunkben.

Nemeſsek kẏk uattok mẏnd Vrra tezlek, Kẏk paraztok uattok meg

nemeſitlek. Mynden ioủaımat adom tynektek. Dobot uſse

-nek ugẏ mond eredgẏetek.

Tőn nagÿ paranczolast az nagẏ Vraknak, Hogẏ leuele latuã mynd

indullẏanak, Gıorſan ugẏ iöıenek mynt hogẏ uyanak

Jḿar megÿek Zynten utamban Vagyok.

Az Dobok trombitak meg Zendulenek, Nagẏ ſzep ſzazlokat

mynd meg ereſztenek, Sok taracz algyuukal Dunan

eueznek, Nagy faratſaggal mynd el eredenek.

Vrak hallak nagẏ gyorſan eredenek, Kyralÿ utã ſzep hadak

kal ſietnek, Bacz megybul, Szeremſigbul90 kelenek

Oth nyugalmat ada kyiralẏ nekẏek.

[p. 096]

Racz orzagra Zilagit el boczata, Tuſzel vaſsal igen meg puzte-

tattya Egez bolgar orzagok el rablata, Zantalan

Raczot Kyraly le uagata.

Az kẏraly hadat Boſznyabã indita, Feyer uarból nagẏ al

gyut ky uonyata, Kyt Czazartul kyraly Attya

nyert vala Eròs Jaıcza uarat kyraly meg zalla.

Mynt hogẏ niarbã zep meleg udo vala, Zerenczeẏe mẏnden dolga

ban vala, Eròs iaıczàat igen lȍuety vala, Eıel nappal

lȍuis nem tagul vala.

Buſultak Tőrőkek ben nagÿ lőuistul Varat nem ohattiak ſok kẏ

dulistul Zegitſiget nem uarnak Machumettul Mert

iol tudgẏak mẏnt ıart Mattyas kẏrallÿal

Ronta falat kornyul Jaicza uaranak, Egy erős tornẏa fen

Jaicza uaranak Torniat hyak horuat nẏeluẽ Szolatḿnak

Az teteien nagẏ zep Zaſzlok lobbognak.

Olaz uala pattantiuſa kyralẏnak Meg fenite ueget erie torỏnak

Algyus halla eſsek hamar algıuknak Jgazittia al

gyukat mynd Szolatimnak

Sok algiut

[p. 097]

Sok algiut ky Sute tornẏot talala, Nagẏ riſze el dule erős

toronnak, Szaſzlok Tȍrȍkekkel kú koſzt forganak

Alſo Szeregben kitul ſokan halnak.

Jrtak eſzer neg ſzaz es őtuen niolczbã Szent Kelemen napian

90 A bul ban-ból javìtva.



lȍn meg Zallaſbã Tyzen harmad napig tȍre buaban,

Szent Miklos estin uala mar delkorban.

Vala Szòrnẏu töriſe az Jaiczanak Kẏraly ostromot kialtat hada

-nak Louag gÿalog keſzul derek ostromnak, Tȍrȍk Racz

ben kőſztők meg haſomlanak

Sẏualkodnak kernyul Jeſust kyaltnak, kőſztők kyralÿ myndent

nogat uinanak Sòt egẏ Zaſzlot ben tőuel fel forditanak

Varbol kyralẏnak hamar Zot adanak.

De az kyralÿ zauokat meg ſem halla Eros ostromual Var

ban rohananak Sok uitez poganÿ uiuaſban halanak.

Sokat bennek uitezek meg foganak.

Ezen kẏralÿ Jstennek halat ada, Mẏndennel terdẽ aluã

ımattata Hogẏ poganÿ bottẏat Jsten keziben atta

Kazdagſagot kyralÿ nagẏot nyert vala.

[p. 098]

Gerendakkal es nagẏ hant rakaſokkal, Jaiczat epittete

mẏnden zerzãmal Kis karaczỏ napıã az nagÿ Vrak

kal, Budaba be zalla nagẏ uigaſaggal.

Haza gazdagſaggal őltőzue vala, Mert nagẏ zepſiget hadakbã

nıert vala, Nagÿ uduara kulemb kulemb nep vala

Hadat le zallita niugottya vala.

Orul uigad nagẏ urakkal Budabã, Sok uendeg nep kezde ıőnnÿ

Vduarbã, Mẏnd ket Czazar tule retteg hazaban

Varast, Varat epitet hatarokban.

Rettenetes tel, olÿ nagẏ hȯ lőt Vala, Egẏ mast hobol zom

zedſag aſsak Vala, Zent giőrgy napig az ho mỉd

tartot Vala, Niarban nagy buſeg mındenbẽ lőt vala

Czudalkozẏk mẏnden nep zerenczeıen, Jstentul adatot nagÿ

bolczeſigin, olẏ ar uiz lót Vala Szeremſegben.

Harmad euig nagẏ ar uiz niarbã-telben.

Hazaba Szeremſeg lakyk bekeuel, Nagẏ uiztul Tőrők nem

mehet Vegekben, Vegek byznak Mattyas uitezſig

ben Mert hada kez mẏnt huzot ıy keſzeben.

[p. 099]

Jme tőruint nagẏ octauat indita, Ő magais az tőruınẏ ben űl

Vala, Hamiſnak halladek nem leſzen Vala, azt

mẏndiarast kapiak buntetyk uala.

Jgaz itiletet tetet myndennek Nynczen ủalaztaſsa òt az ze

melẏnek Nagy zep moddal myndenek meg bekelnek

Nagẏ haboruk mynd le czendeſzedinek.

Ezen czudal uilag biro ket Czazar meg uerte> Hogẏ egy iffiu

Kőzőttek eſzes kyralÿ Hogẏ elſő eſztendőben ő hadaual

Mind ket Czazart meg uerte hatalmaual.

Nagẏ io ziuel uadnak Vrak Mattyaſhoz, Kik halgatnak

mint zerelmes Attyokhoz, Mit paranczol io keduel

keſzek ahoz Ellenſig ellen orzag oltalmahoz.

Myndenben nagẏ zerenczeie az kyralynak Kazdagſaggal

baniak nilatkozanak Banıaſzak nagẏ Sok aranÿat



talalanak Hogẏ nẽ ideıekbẽ tőb kyralioknak.

Az bornak Buzanak beczy nẽ vala, Myndẽ fele barỏ meg

Sokaſula, Poroknakıs Sok aranẏ penzek vala, So feier

On Vaſıs Sıkeres vala

[p. 100]

Gazdagſaga nagẏ Vraknak aranẏal, Kőrnul Valo nemzet nezÿ

czudaual Szep orzagyt kyiralẏ Szerenczeieuel

Meg aldotta Jsten nepet ſok ioual.

Nagÿ Sok dolga igıe ez udȍ kőzben Jrtak eſzer negẏ ſzaz

es hatuã egẏben, Egẏ giulest tetete kyralẏ zegetben

Vy uduarban mẏndent hÿuat giulesben.

Jm az gẏules pinkezd mas napiã Vala, Szent Demeter tem

plomaban ben Vala, Kyralẏ magas zekben giulesben

Vala Ozaganak zola mynden halgatna.

Faratſagat kyky most meg boczaſsa, Giuleſunket az Vr Jsten

meg algẏa Mit uegezunk vighez uigyuk azt adẏa

Legyen menney Vrnak akarattya.

Jmmar uagyon negy eztendeie annak, Hogẏ kẏralia uagẏok

magiar orſzagbã, Nagẏ Kiſsebſeg nekem ty kyraly

toknak Hogy nem uagıok Vra Coronatoknak.

Coronamat ingyen ſem emlititek Talã Fridericuſnak engette

-tek Vagy ninczene feiedelmetek nektek Ha ſemmit

nem fog nala tẏ beſzedetek.

Orſzagomban

[p. 101]

Orſzagombã mynden nemzet keſzullyőn Szent Juan honak

mas napıan it legÿen, Jstennek hatalma pattãtiú

leſzen, Előttetek lezek Senkẏ ne fillien.

De ez akaratỏ irok Czaſzarnak, Coronamert megiek ő tár

-hazara, Tuſzel uaſsal tamadok orſzagara, Algẏut

ueſzek Kerıtet uaraſira.

Orſzag halla nagẏ Szengiſsel kialtÿa Szolgalunk felſıgedñek

byzony Lattẏa, Ha annak nem al mynt felſeged kıuan

-nÿa, Keſzek uagyúk feıenkent halny raita.

Meg alda orſzagat mind el boczata, Budabã az kyralÿ ottã

fel zalla, Fryderiknek egẏ leuelet irata, Kyraly leue

liben iruan ez vala.

Jram felſigednek zolgalathomat, Ha uezed, bȍczulẽ meltoſagodat,

Tudom Jstentul hiuatalodat, De Kar hogÿ elfeleıtetted

magadat.

Nam iol tudod Czaſarſag ủaltozaſat Nagẏ hitre ő nekÿk foga

-tataſat, oltalmazna Kereztyen orſzagokat, Toruınekbe

tarttya az Kẏrallyokat.

[p. 102]



Orſzagom oltalmat tuled nem-uarỏ, Oltalỏ magadnak ſem

lehetcz tudỏ, Az mennyei Czaſzar oltalmã botom

De Coronamot hogẏ tartod banom.

Seot ha kezed vagẏon en Coronãhoz, Jői kezelbẽ Coronam

orſzagahoz, Enis kőzelb megyek Czaſzarſagodhoz

Meg Lattyuk Szerencze az kynek myt hoz.

Venned orſzagỏmal Zolgalathomat, Jntelek kuld meg nekẽ en

Coronamat Mert meg kereſem erte hazadat, Meg nẽ

Lelem tôbbe Czaſzarſagodat,

O Bủdarol az toth Janos Piſpekkel, Ez leuelet Kaniſai Lazlo

-ual, El boczata òket zep tanitaſsal, Szembe lőnek

Vrak Fridericuſsal.

Gonoz neuẽ kẏraly leuelet lata, Kȍueteket igẽ meg piron

-gata, Az Coronat hogy birna nem tagada, Harag

ıabã illẏen ualazt irata.

Azt irod Zolgalz Czaſarſagomnak, Beczuletet tennel milto

ſagomnak, Rendyt menẏbul tartom hıuatalomnak

Mas felul leueledben irſz bolondnak.

Sőt

[p. 103]

Seot emlekeztecz te fogadaſomra Nem fogattã Coronat meg

adaſra, Kőteles uagẏok az te otalmadra, Nam te magad

nem keſzeritez arra.

Penig kőzőm uagyon te Coronadhoz, Jdőuel kőzelb megÿek

orſzagodhoz Nem uagẏ baratỏ hogy ıőnnel hazamhoz

Azert tőbbe miltoſagom meg ne lelyed91

Az te zolgalatod nelkul lehetek, Az Koronat meg nẽ kuldẽ

teneked, Bar hazamat ha banod meg kereſsed.

Azert tőbbe meltoſagom meg ne leld

Rakodanak Kőuetek indulanak, Mattyas kyralyhoz Budara

iutanak, Kẏraly meg erte leuelet Czaſzarnak, Hadat

hirdet paranczol orzaganak.

O Budanal Satorit fel uoniata Ket helen az dunat altal hidlata

Nagẏ ereiet uiſzen főldőn indita, Somi Joſat Kaniſait

Valaſzta.

Dulua egeſsetek elol ıarobã Reſzenig fel zagulgiatok utambã

Senkinek ne keduezzetek dolgombã, Mentẽ megẏek

utannatok taborban.

[p. 104]

Rut egetest ȍldȍklest dulast tȍnek, Sok tarhazat utokbã

fel tủernek, Varat Varast puztan ſokat lelenek,

Kẏkbul Kyraly előt mÿnd Kẏ Szekynek.

Vadnak erős uaraſok ő utabã Tartomanyok uadnak igis dulaſban

91 A következő strófa utolsó sorát másolta ide is a másoló.



Mattyas kyralÿ hada nagẏ gazdagſagbã, Sok fȍ fogolÿ

uagẏon ȍ taboraban

Giózne Jsten es azt meg ielenthetne Melẏ nagẏ karat felſő

nemzet zenuede, Reſzenẏ mezőn Szaſzlo tȍuet fel ute

Az Vraknak kẏralÿ hittel beſzelle.

Jnnet addẏg Zaſzlomat ky nem ueſzẽ, Mig nem ez tartomant

tuſzel el ueztem, Raita lako nipet mẏnd meg ȍletem

Coronamert megyek a hol meg lelem.

Tuttara uala ez Nemet Czaſzarnak, Vrak uaraſok Herczegek

mynd irnak, Latod nagy ueſzedelmet orſzagodnak

Coronaiat kulgyuk meg az Mattyaſnak.

Halla92 Frẏdericuſnak ſzẏue eſzen, Fogſagban fő fő nep kyralÿ

keſziben, Friderẏk Papaual ſzola kőz helÿen

Mynden iot uegezynek ottan ketten.

De Pal papa Zolla Friderıkuſnak. Jsten zerynt zollok mint io feãnak

Latod diadalmat raitad kyralnak, Ne akard uezedelmit Orzagodãk93

Ez nem

[p. 105]

Ez nem titok mert ez uilag iol tudgẏa, Tȍrők Czaſzart meg uerte

ſaniargatta, Czaſzarſagod en io fiã ne bannÿa Hans Grof

fal fȍ nipeıdet fogua tarttẏa,

Hadat tudod mostis ben orſzagodbã, Főlded uagẏon rettenetes romlas

-ban, Azert iobbe ha ide ıȍ rad hazadbã, Mit haſznal Co

-rona akkor markodban.

Oka te uagẏ minden ueſzedelemnek Nam ıamborul ſzolgal kerez

-tyeneknek, Jsten utã paiſa mẏ főldunknek Es rontoia az

duhȍs pogany nepnek.

Meg adgiatok azert ty az Coronat, Jm izenek arra birom az

kyralẏt El uıſzy főldunkből meg dȕhőt hadat, Vegezzenek

meg kuldek az Coronat.

Olẏ nagẏ tıſzteſsıggel Coronat foga Terdre eſek Szep ſzockal halat

ada, Ket Gardınalt kyk meg hozak iol tarta, Nagÿ

hadat uer ontaſtul meg laſsẏta.

Nagy ȍrőmmel Budabã be zallanak, Ezer negẏ ſzaz hatuã negẏben

iranak, Jo Mattyas kyralyunkat Koronaſzak, Sok uendeg

orſzag belyek meg aldak.

[p. 106]

Nam egẏ hire iuta hamar kyralÿnak, Tȍrők Czaſzar94 tőry falat

Jaiczanak, kyrallẏal nagy Vrak mind indulanak

Machumet halla ıouiſit Mattyaſnak.

Az Machumet olẏ igen meg bodula, Nem uara Szomzedgiat hogÿ

keſet fogıa, Satorÿt hagÿa ſzerſzamit oth hagẏa

Kikkel Jayczat kyraly meg takarita.

Jo Jstennek az kẏralẏ halat ada, ilÿ nagẏ gıőzedelẽmel iart

92 Az első l J-ből javìtva. 93 A szó vége a filmen rosszul látszik 94 A C k-ból javìtva.



Vala, Hire előt ılẏ nagẏ Czaſzar fut Vala, Nagy nie

reſiggel Budaban be ſzalla.

Nagẏ haragya lőn kyralynak Molduara, Jstuan uaida fart uetet

az kyiralyra Sok Tőrőkőt hoſzot Vaıda Molduara

Kyraly hamar mene Jstuã Vaidara.

Hazug alnok poganÿ az ő dolgabã, Kyraly iuta Moldủab banat

tÿabã Jıel niukſzẏk farat nıpe taborbã, Jstuã Vaida

rea rohana efelkorban.

Vagiak lőuik ſıualkodua taborat, Meg uiuak olahok raiok az

Bannẏat, Kẏraly halla ottã uttete dobiat, Nagy fel

zoual nogattya Magıarokat.

Vad.

[p. 107]

Vad oroſzlan modra riualkodanak Olahokra Magiarok rohanãak

Sok nepe hala meg Jstuan Vaidanak Nyereſiget Jsten ada

Kyralynak.

Nagẏ hire terıede mind ez Vilagbã Sok nemzetet meg gıȍzőt uia

-dalban, Podebradẏ Giorgÿ Kyralẏ Czeh orſzagban

Eretnekſig nagẏ tamada pragaban.

Gongẏa eſek Maxımus Pal papanak, Mẏnt alhatna ellene ez

Sektanak Friderikkel Mantuaban ſzallanak Ȍ dolgokrul

ıſzenenek Mattyaſnak

Verie es haicza meg czak Huztokat Giamolicza Romaẏ

Szent egẏ hazat, Ȍ feieben teſznek aczel koronat, neky

adgyuk Moruat es az Sleſiat.

Az kȍuetek Kiralyhoz iutanak, Nagẏ tiſzteſsiggel mindent

meg mondanak, Draga Szep aiandekokat adanak kyralẏ

dolgã el ,ynd czudalkozanak.

Reggel mas nap Pal Peter napia Vala, Eiel kyiralẏ hadanak

iſzent Vala, Az had koſzel Pesthez falukbã Vala

Hainalkorban Pest melle iuttek vala.

[p. 108]

Czudalak kȍuetek reggel hogy latak, Jlẏ nagẏ hadak hertelen

keſzek uadnak, Seregbẽ dobok trombitak harſognak

Duna mellet, Morua fele mozognak

Kȍuetek buczuzanak indulanak, Friderıknek es Papanak Zola

nak, Soha fȍldőn illẏen embert nem latak Maga ter

miſzetÿ mynt az Mattyaſnak.

Nagẏ rettenetes Szemellẏe uduara, Szekyben ulue kőuetſiget

halgattẏa Nagy haraggal ualaſzt ıot tőn Varaban,

Kÿraly modra mynden lőn ſzallaſunkra.

De haınalbã mas nap nagÿ dob ſzot hallank, kẏ tekyntenk hat mar

mynd keſzen uadnak, Louag gyalog nagy Seregek in

dultak, Nagy algiukat Sok taraczkoth uontanak.

Eleiben ſok fő nepek ıutanak Nagy tiſzteſıgget Kyralẏnak

teuenek kyraly uduarloi el keſzulinek Minden tarcz

nekul igıen eredenek.



Batorſagat Czaſzar es Papa hallak, Jsten uagyon uele rola azt

mongÿak kyraly dolgan igen czudalkozanak, Jo ua

laſzat kȍzőnek mynt fioknak

Az kyralẏ

[p. 109]

Az kẏralÿ Moruaba hamar be ſzalla, Sok uarast uarakat ȍ el

ronta, Sleſiat es az Luſaciat dulata Czeh orſzagban

az Huſztokat uagata.

Tudos bőlczeket uele uıſel uala, Kyt fegẏuerrel kẏt igirettel

hait Vala, Jo riſze Czeh orſzagnak meg holdola,

Alamoczban meg koronaztak vala,

Jgiekezek het eſztendeig Huſztokat, Podebradẏ Georgel kyralẏ

Jpaual, Edgẏut hadakozẏk az ő hadaual Janos erſek

el arula tarſaiual.

Az kẏralynak hiuei ezt meg irak, Vrak Caſmẏrt nagẏ erȍuel

be hoztak, Nẏtra uarat az ȍ keziben attak, Aſzon

uannak hogy őt meg koronaſzak

Meg buſula Czeh orſzagbul indula, Nẏtra kőrul Lengielekre

indula Kÿ nem ſzalathata az mynd meg hala,

Nytrabul Caſmẏr eiel el ſzalada.

Puſztaſagat felfőldenek igen ſzana, Szep haddal kencz tarto

Jstuant boczata, Jgen meg feniegete azt paranczola

Lengyel orſzagban boſzuiat torlana

[p. 110]

Olẏ haraggal iar ben Lengiel orſzagbã Myndent eget tȍret ȍlet

Vtabã Caſmir halla giule ſzalla taborbã, Kyt kiralnak

hamar Jstuã meg ıra.

Lengÿel Tatar Maſzur Mủſzkua Pruſz Vala Jstuan utat Cas

mir kẏraly meg alla, Kaſmir hadat mihelẏet Mattyas

meg halla, Nagy ſietue haddal utãna indula.

Olẏ hamar kyncz tartohoz kyraly iuta, Kit Lengẏel had

czak ingyen ſem uar uala, Lengielekkel az kyralÿ

zemben zalla Erős harczỏ ſok fu Lengiel meg hala.

Nagÿ ſok foglÿa eſek hamar kẏralnak, Eliſit el foga Lengiel

tabornak, Hadÿa kẏraly kőz foglÿot ne fognanak

De mÿndent iob felul orczul uagnanak.

Jegezue ők ugẏ el boczattaſsanak, Mikor mozſzdnak eſzekben

iut mozdaſok, Mattyas kẏralÿ hadat ők kőzzel lattak

Azokis hiheſsek kyk tulók hallyak.

Czuda igen Lengẏelek ueretenek Mattyas kyrallÿal zerzes

ben eſinek, Erős kőtest bikeſiegrul teuenek, Kẏt

iamborul imbe tellẏeſitinek.

Ez ket.



[p. 111]

E ket kẏralÿ kȍztők igazodanak Falukbã Vrak elbe ſzalla

-nak Mattẏas kẏralnak konẏhakat gẏutanak, Caſmir

kirallÿal nagẏ ıugã lakanak.

Sok hadÿ Szerſzama Mattyas kyralynak, Lengiel urak ugyã

el almelkodnak Sok ſzep arany kȍuen igen czudalnak

Aſuerủſhoz Magyarok haſonlitatnak.

Egẏ leuelet hozanak eleiben, Egẏ uẏ Varat Feier uar elleneben

Tőrők Czaſzar rakatot eroſsigben, Sabacz neue Szerem

uagẏon ueſzelben.

Taboranak ottã dobot uttete, Kaſmertul buczuzek kẏralÿ erede

Szent Simon napiara Szegedbe erre, Tyſza mellet

kÿralÿ mind ala mene.

Kyralÿ hada ueſzelben nagẏbã Vala Mert nagy erős idő raiok

tamada, Tiſza Duna uiſzek be fattak Vala Erős

hidegtul ſok ember holt vala.

Az Sabaczbã ıȍuiſit erzẏk vala, Arka telÿ uiſzel be fagÿot

Vala, Szent Andras napıã el iuta meg zalla, Ezer

negy ſzaz hetuẽ ȍtben lőt Vala.

[p. 112]

Szornẏen kezde Sabacÿ Varat lȍtetnÿ, Az algyus ritkã kezde

talalhatnÿ kyraly lata igen kezde dorgalnÿ Mi oka

hogÿ port golobist igÿ ueztÿ.

Illen alnak poganÿ az ő dolgabã, Ezer forÿnt mẏndẽ eſztendȍ

zamban Jakabnak iar Czaſzartul allatombã kyralÿ

olaſznak ſzola haragıaban.

Meg laſzd Jacab hate zanod Sabaczot En maid kette tȍretẽ

te tagodat, Az algiuba toliatlak te magadat, Meg

talalom en maid ueled Sabaczot.

Jgen meg ıede Jacab hogÿ halla, Az algıukhoz eſek ıgen ta

-lallẏa Mindenikkel Sabacz uarat talallÿa zerte

lenul falat bastiaiat rontÿa.

Rettenetes kyraly ostroma Vala, Eiel nappal hatod napig

uitattya, Kẏraly rohana be ſok Tőrők hala, Nagÿ

gazdagſagot uarbol ky hordata.

Jm niereſeg kőzt ket hordot hozanak Kẏn peczeti uala Velen

czeſeknek, Szamſzerig nillal kyk rakua Vãnak

kyraly lata ezt monda az Vraknak.

Tuggiatok

[p. 113]

Tudgiatok Velenczenek fogadaſat Hogÿ czak nekẽ tartẏa hẏủ

ıamborſagat, De nam ſemmÿ nep nem allÿa meg zauat

Ez nilaknak bẏzonÿ meg veſzem arrat.

El haniata fȍldig Sabacz rakaſat, Egettete tȍbul Sabacz től

-tiſit, Peter Gazzara indita fel nipit Hogÿ meg búnteſse



Velencze Varaſat.

Nagÿ hamar hyre lőn ebben uaraſnak, Rettenenek rola tanacz

kozanak, Huſzon negÿ uenÿ zemelt ualogatanak,

Kyralẏhoz Satorbã kyt boczatanak.

Termetek uinſıggel egyenlo Vala Szep feier ruhaiok Szakalok Vala

Terdre Kyraly elōt le estek uala, Jly nagy Szep kő

nıőrgeſſel95 ſzoltak Vala

Az Vr Jsten az kẏ uagion meniegben, Az uiſely Felſıgedet ıgye

-ben, Es ez fóldet atta az te keſzedbẽ, Ostora uagÿ

Jstennek bunteteſben.

Tudgyuk te felſiged ellen uetkeztunk Hordon latta nagy hadad

peczetunket, Ohaitua kőnıőrgunk ez nagy uetkúket

Meg boczaſsad uegÿed mẏ hıſegúket.

[p. 114]

Velenczenek dolgat felſiged ertÿ Tengereken ȍ eletẏt kereſÿ

Nemellönket az uẏz meſze el uerÿ Ky uıſzbẽ ueſz kit

poganÿ keſzben ueſzÿ.

Jgen kar kÿ ut felen borſt uetÿ, Ky ot megyẽ uelte az kẏ nem

tepy. Neha gazda czak maguat ſem uehetÿ Felſıgedet

tudgyuk hogy ezt iol ertÿ.

Ritkan uagẏỏ oly ember ez uilagbã, Ky Szokot Sokat adnẏ Som

-maıabã, Czak bekeuel marathatna honnyabã Jlÿ

nagẏot hoz ketelenſeg uilagban.

Ez az oka amẏ fizeteſunknek, De kőnergúk Jstenert Felſiged

-nek, Tegÿ kegielmet niomorult oſzuegẏeknek, Sze

gyn aruaknak tȍrȍdet ueneknek.

Sőt mas ellẽ otalmunknak remenlúk Jm egẏ maſson mi lehet

Soḿat Zedúk, Felſegednek azt Budara fel uiſzuk

Hẏtet huſıgunkrol uyonan teſzunk.

Eszen kyraly Szyue ıgen meg eſek, Mert nagẏ igaz mÿnt az

Venek beſzelnek, Az kyralytul lȍn nekyek kegielmek

Rȍuid Szoual lȍn illyen feleletek

[p. 115]

Teſzem az io Jstenert ezt ueletek, Jgaz legẏen minemuket felel

-tek, Szent Gyorgy napig engem Budã meg leltek

Ot en ualazt teſzek myndenrul nektek.

Vidulanak olaſzok buczuzanak Az kyrallÿal szep hadak indu

lanak, Az orſzagbã nagẏ uigã be ſzallanak, Vdő

muluã Szent gyȍrgẏ napra iutanak,

Jȍuenek Velenczſektul Budabã Egy Tȍrȍk kȍuetis iuta azonbã

Sok uendeg nep az kyraly uduarabã, Az Torȍket hiuata

be az uarban

Czuda modgẏa kȍuetſig halgataſbã Szeky magas ȍltȍzue gaz

dagſagbã, kȍuetſıget nem halgat ȍ hazabã Juta kȍuet

eleiben azonban.

Tȍrőkek mynd szep rendel meg allanak, Feıek haitua sok szep

95 A második ſ t-ből javìtva.



iot mutatanak, Szola az Vraknak hogẏ halgatnanak

Ȍ ne lenne oka ha romlananak.

Ottan Czahuz kȍuetſıget el kezde, Gyòzhetetlennek az Czaſzart

neueze, Czahuzt meg reuaſzta maſut kezdene, Jgazat

mongÿ mert aſzt nem izenhette.

[p. 116]96

Rendel kȍuetſiget meg azon kezde, Kyraly meg haraguek igẽ

rıaſzta, Medue modra Szeme uirben fordula, Aıakat

harapa uire czordủla.

Ezt lata az Czauz ugÿã el hala, Tòbbet az kyralynak zolnẏ

nem tuda, Nadragabul meleg ſos uiz fakada, Mas

dolgatis ȍ el boczatta Vala.

Ezt hogẏ lata kẏralÿ ȍt el czogata, Gazdaianak parlagẏ Geor

gẏőt hagya, Az zallaſon mynt egẏ fogliot tartana

Negẏ eſztendő mulua el boczatana.

De Olaſz kőuetek elȍ allanak, Draga Kristalÿ pohar szeket ho

-szanak, Nagẏ ſzep ſzokkal kẏralynak be mutatak

Kyralÿ meg ſem kȍſzene Olaſzoknak.

Jme tulők az űeget el fogak, Kyraly hagÿa hogÿ pohar zekre

raknak, Olaſzokat ebedre be hiuatak Tytkỏ kyralÿ

meg hagẏa ket ifıaknak.

Jme harmad tal etket mikor el hoznak, Pohar ſzeknel ketten

ȍſzue kapnanak, Vstők uonua egy mast arczul czap

doſnak. Pohar ſzekre dulyenek el taſziczak.

Torietekel

[p. 117]

Törıetekel Chrystalt padẏmentomon, Harmad tal etek hogy uolna

aſztalon. Jfıak ketten egy mast ragadak torkon, Pohar

ſzek zendule padymentomon.

Jme Krystaly zȍndule mẏnd el tȍrek, Az Olaſzok nagy ſỏmara

beczulek kyralẏ ſzola az czerepet97 kẏ uetnek, Tőrőt

allat czerepe ſem io ennek.

Az ſzeket kapak helÿere allatak, Szep aranÿ kupakkal gior

ſan meg rakak, keues idȍ mulua eſmeg azon ket ifiak

Meg ȍſzue ueſzenek egy mast forgattyak.

Meg az pohar ſzekre ketten dȍlenek Pohar ſzek el dule kupak

tȍrınek kẏraly szola kupak fel ſzedetnenek, Noha

tȍrȍt czerepeis ıo ennek,

Sok uigaſaggal lőn kyraly ebede, Harmad napon Olaſz kőuet

kőniorge, Maſzor ıȍıȍn kyraly nekÿ ızene. Ezzel kȍuet

Velenczeben be mene.

Tanaczokbã bolcz tanaczok> Olaſzok meg ertek, Hogÿ kÿralnak

nem kely iueg aiandek Draga arany pohar ſzeket zer

zenek, Ky melle iſmet nagy Soḿat ſzerzenek.

96 A bal margón függőlegesen lefelé egy mondat: NB: Az Török Tsaúz kőuetsige s Velencziſek Aiandoka, a 2. kéz ìrásával. 97 A z r-ből javìtva.



[p. 118]

Rȍuid ıdőn meg Budabã iutanak, Czug az kezek ſok ſzepſi

get hozanak, Hazol iȍttek io ualaſzal iaranak

Kyralẏ huſigıben holtig allanak.

Egẏ reſzet Czeh orſzagnak Mattyas biria, De iob reſzit Pode

bradÿ gyȍrg biria. Podebradẏ az papa meg atkoza

Hogy Vyklef Janos ſectaiat tartana.

Egẏ uitez fia Victorınủs Vala, Giorgÿ nagẏ nepel az fiat fel tamaz

-ta Azt erȍſsen neky meg paranczola, Frydericuſra

Beczet hogy meg zallna.

Nagy erȍuel Vıctorinus el iuta, Becz uaraſat az Czaſzarra meg

ſzalla, Olẏ ſzertelen Beczet tȍrette uitata, Czaſzar

rettene Mattẏaſnak irata.

Vegÿed kerlek Attyafiuſagomat, Tudỏ karat miattã Orſzagod

nak, Meg fizetem en te kyralyſagodnak, Hittel fo

gadlak en attÿamfianak.

Azon kerlek hogy most myndent el feleicz Jllyen ſzukſıgem

ben engem meg ſegÿcz Az Romaẏ Szent egy hazat

gyamolecz. Jly nıauolıambul engem ſzabadicz.

[p. 119]

Seḿıt nem mulata kyralÿ indula, Nagÿ erȍuel ſegitſigre ſiete

Victorinus halla ıgen rettene, Becz alol el ſzala

Moruaban mene.

Az kyraly el iuta Becznel meg ſzalla, Czaſzar Mattÿast oly nagÿ

uigã fogada. Harom ieles dolgot uegeſztek Vala,

Kẏrul leúel kȍztek hittel kȍlt Vala.

Ra tamadast egẏ maſra nem tennenek, Ez orſzag karaert ſzaz

ezer arany lenne, Czaſzar aſzt ket eſztendȍben letenne

Ȍtuen ezeret aſzomba le tenne.

Czaſzarnak egẏ hugat kyralynak ſzerſzek, Beatrix aſzonnial

Kyraly eſkuuek Attyafıuſagoth erȍſıttyk kȍztők. Ez

harmadẏk uegeſzes lȍn kȍzȍttȍk.

Jme Victorinus taborbã Vala, Fridericus azon igen fel Vala

Hogẏ ha Mattẏas kyraly haza indulna, Victorinus ottan

rea rohanna.

Sok ſzep ſzoual az kyralt arra bẏra Hogÿ hȧdaual menne Vıcto

rinuſra, Verÿe meg azt mennÿen be orſzagaban

Foglallÿa az kyralyſagot pragaban

[p. 120]

Sőt meg enis ueled adỏ nepemet. Vgian birıad mynt ſzinte az tie

det, Ha tőb nep kel meg tobbittlek tegedet Mert ugÿ

tartlak mynt edes gyermekemet.



Az kyraly nagÿ haddal ottan indula, Juta Victorınuſsal ſzembe

ſzalla, Vıctorinus igen meg rettent Vala, Erȍs helyre

magat be aſta Vala.

Batorſaga nincz ủgere gondola, Allatomba Frẏderikhez boczata

Jgen hamar bekeſeget ſzerzette Vala, Ebben az Mattyas

kyraly ſemmit tud Vala.

Az kyrallÿal Czaſzar nipe mely Vala, Czaſzar hamar uiſza

hıuatta Vala, Haragiaban haza kyraly indula Erȍs

dulast Czeh orſzagban tet vala.

Czak hamar az kȍtes koſztȍk meg bomla, Mert Friderik

ſemmynek meg nem alla, Podebradÿ Giorgÿ fiaſtul

meg hala Czeh kiralyſag az Mattyaſra marada.

Hoza Beatrix aſzſzont haza budabã Czak fortely nem eſzek

raita utabã, Mert Frẏderik meg leſete utaba.

Hogẏ ſakmant teteſsen kiraly ıouaiban.

[p. 121]

De hamar tuttara eſek kyralynak, Eleiben ſiete matkaianak,

Nem telhetek kedue Frydericuſnak, Jgẏ halala meg

io tétét kyralynak

Eſmet kőztȍk fryg leuelet ſzerzenek, Jo ideig bekeſiegben leuẽek

kyraly hadat hirdete ȍ nipınek, Hogy hazara men

-nyen az Machumetnek.

Bacz megÿeben taborbã kyralẏ ſzalla, Rettenetes nagẏ ſok hadi

ſzerſzama, Huſzar gialog es fegyueres nagẏ hada. Az

Machúet kym altal erty Vala.

Ezen Machúet igen rettent Vala, Hadaual az kyralÿ ſerembẽ

iuta, Postan az kyralynak meg irtak Vala, Hogy Fry

derÿk Czaſzar Poſont uitattya.

Las mely igen kyralÿ ezẽ buſula, Machumet kȍuete iȍttön

iȍ Vala, Frygiet io hit alat ȍ kȍuet Vala Machumettel

kyralÿ hytet tet Vala.

Lam az frigben kȍſztők ıgÿ uegezenek Jraſsanak meg hatar

-ban az uigek, Annal belleb egẏ felől ſe mennyenek

Errȍl ket fel hit leuelet ueuenek.

[p. 122]

Az uegeket mẏnd ket felul meg irak, Peczet alat azt egÿ maſ nak iktatak, Az tȍrȍkek errul halat adanak Mert

dolgokrul byzonnÿal igıen irnak. Tȍrȍkek kyraly meneſet hogẏ hallak, Mẏndẽ kynczet Czaſzar nak uyzre rakak,

Syriabã tengeren tul ſzalitak Fold nepe fut az fö nepek bodultak. Mẏhelt lata kyralÿ Czaſzar frig leuelet, Fel

emele egbẽ az ȍ ket kezet, Tudoia uagÿ Jsten latod ſzyuemet, Hogy nem ſzomiuhoſztã kereſztẏen ueret. Vala

gondỏ az hitlen poganſagra Segitſegeddel hogÿ mennek hazokra, Veget teſzek uala Czaſzarſagodban, Vagÿ ueg

leſzen uala kyralyſagomban. Neked legẏen Vr Jsten tudaſodra Foldẏ feiedelmek mynd tutto tokra, Vala hadã

kereſztyenſig iouara, Meg tereſem ma leſzen romlaſokra. Jrtak ezer negẏ ſzaz az hetuẽ hetbẽ, Segitſigre ſiet

poſoñak ıgyeben, Halla nemet tabor Varczanra Beczben Kyralẏ iuta ſzalla Nemet heliben.

[p. 123]

Czak hamar Poſonnal hidat hıdlata, Kepczent Lean uarat igen

uitata, Hamburgot lȍtete igen uitata, Az benne ualokat

mÿnd le uagata.



Jgen rettenenek ſok erős hazak Sokat bennek kẏralÿnak meg

adanak, Claustrỏburgon, kȍrul ſokat dulanak Egete

-nek ſok embert le uaganak,

Oly kegietlenſege uagẏon hadanak Meg ualtozot termiſzetÿ ky

-ralnak kegıeſigrul duheſigre fordultak Mert nagẏ paran

czal meg hagya nepenek.

Ne legyen ſemmy ualaſztas ſzemelẏben, Gyermekeket fel hannia

-nak az tőrben, Jffiak uenek meg hallỳanak egẏıben

Meg hal erte kẏ nem iar hiuẽ ebben.

Erős telben az uizek be allottak Puſzta Marheknal hadara

Czaſzarnak, Estue kyralÿ ſeregẏ indulanak, Virrattara

Marhek ala iutanak

Szerenczeẏe kyiralynak nagẏ lȍt Vala, Varaſbol előſzer ky men

-tek uala, Kyket kyraly utbã tapaſztalt Vala, Varas

előt mẏnd le uagatta Vala.

[p. 124]

Hagata meg kernÿul uaras kȍ falat, Mert lȍn ueſztek kik all

-nak fal alat Mynd le uagata az benne ualokat

El haniata ſok helyen uaras falat.

Jm az Duna Morua menteben ualokat, El rontata ſzep kulczos

Varaſokat, ſok helyen utabã Frideryk hadat Gia

-kran uerẏ hon erhetÿ taborat.

Jndula Stẏriabã taboraual Nemet Vyhelt uitata algiuiual Sa

niargata lȍtete ſok ostrỏmal Vyhelt meg adak kẏ

ralynak io moddal.

Nagẏ kegielmet tőn kyralẏ az Varaſsal Epẏtete tȍriſit hamar

-ſaggal, Meg takara ſok iliſsel ſzerſzãmal. Becz fele

indula kyralÿ hadaual.

Claustromburgot kẏralẏ ſzalla meg ueue Kaniſait benne

hagẏa kepeben, Vele hagẏa egẏ falkat ȍ nipiben

Duna utat ȍriſztetne hyuegben.

Vẏ Becz ala kyraly hadat ſzalẏta Ezer negẏ ſzaz hetuen

kẏlenczben uala Punköſzd hauanak huſzod napıã

Vala, Erȍs harczon ſok ket felben meg hala.

[p. 125]

Eroſsen kezde Ȍ Beczet lȍtetnÿ Sem porat goliobiſat nem

kemelÿ. Belőlis az ſok algÿukat kẏ ſzornÿ Embereknek

tetczẏk főld menÿ rengenÿ.

Nagẏ ſurú gỳalog nep mynd kerul fekſzÿ Pủſkaual ſzamſzer

igẏel Kȍ98 falat lȍnÿ, Belſȍ felis lȍuıst ugẏan ky tȍltÿ

Mynd az ket fel ſzembe egẏ mast ugẏ lȍuy.

Elȍtte ket kaput nem ſzartak uala, Algyuk torka onnat fuſtȍ

lȍg uala, Kȍzel ember rea ſem nezet Vala, Varas

kȍrul gẏakrã harczolnak Vala.

Czattogas kẏaltas lȍuis kȍztȍk nagẏ Vala, Kẏraly hada

nagẏ gẏakrã fel ul Vala, Varas harczoloit be uagıak

98 A felette levő g szára zavarta a másolót a második betű leìrásában.



uala, Nyukhatatlã eiel nappal ket fel Vala.

Jmmar ket eſztendȍben fordult Vala, Kyralynak Szerem

ből meg irtak Vala, Tőrők Czaſzar az frẏgiet el

bontotta, Nestert Kılliet egÿſzer ſmÿnd meg ſzalotta.

Az kőuet kyralyhoz mig oda iuta Ket ueg hazat Czaſzar

adig el ronta Ezen eroſsen kyraly meg buſula, Machu

metnek ȍ hityre irata.

[p. 126]

Meg kultẽ teneked hamis hitedet, En nem tuttã emberte

lenſigedet, kuld meg nekem iraſỏ peczetemet Oka te

uagÿ hogy meg uonſzỏ beſzedemet.

Viuek kyraly leuelet az Czaſzarnak Az Machúmet lata ira

Mattyaſnak, Kȍſzenetẏt ſzomſzed attyafianak Jllyen

ſzoual irata az kyralynak.

En nem ertẽ okat indulatodnak, Leueledben irſz te alhatat

-lannak Okat nẽ ertẽ te haragodnak Mert nẽ uitettẽ

mynt io baratỏnak.

Rendel hazaid mynd be iratanak Laſzd meg ȍket bekeuel

marattanak, De ez negẏ hazakat bele nẽ irtak

Deak bune hogy ők meg nem talaltak

Galambocz es Nester feier uar Vala, Kyket Machumet meg

utte uala, Kẏllye orſua ez negy ſzep ueg haz

Vala, Frig tȍrıst kyralynak meg kulte Vala.

Elȍ hozata az Czaſzar leuelet, kẏbul mynd meg irty maga

menteſet, Fel ſzakazta kyralÿ ȍ frig leuelet

Nem lele irua benne hazak neuit.

[p. 127]

Nagẏ haragẏa lú az Peter erſekre Hiuata gyorſã papot elei

-ben Az leuelet ada Erſek kezibẽ, Az Kÿe tegy ual

last te ebben,

Sȍt az Erſek lata nem tagadhata, kyraly elȍt czak uallat meg

uonita, kẏraly az Erſeket meg fogattata Eiel titkon

gyertiaual czepegete99

Az kynbã az Erſek ottã ky ſzute Egẏ tȍmlȍ oſzporat hogy Cza

ſzar kulte. Szerſzet dolog uolt azt azert mielte, Hogẏ

az hazakat ȍ be nem iedzette

Rauaſz pogannak ȍ alnokſagat, Szin alat lata czak ȍ barat

-ſagat, Tartoſztata czak ket ok meg az kyralt Hogẏ

ottan meg nẽ ȍle az ſzent latrot.

Gyontato Confeſsora neky Vala, Maſik pap ȍles nagẏ tilalãas

Vala, Arua uarabã ôt uitette Vala, Ȍrȍk tómlőczre

ôt uetette Vala.

Vẏ Becz dolgabã azert el iar Vala, Ȍt eſztendȍre immar

fordult Vala, Az uarast eh ſeggel meg nẽ banthata

Kyralynak czudaia ezen nagy Vala.

99 Margójegyzet: NB Peter Ersek arúltatasa



[p. 128]

Jme kyralÿ magabã meg eſmere Beczet czak főldÿ meg nem

uenne, Vẏzẏ ereiet igen meg biuite Dunã utat Becznek

el uiue.

Tȍn fogiatkozast ezzel az Varaſnak Beczbẽ ualok ıgẽ meg ſzo

rulanak, Sokan ehſeg miat halnẏ foganak, Vekoniodek

niakok nem harczolhatnak.

Jme Varga uarbã uy nep erkezek, Kyralynak abbolis nagẏ gỏngya

eſek Azon kyraly nepet kabdoſny kezdek, Hol eiel

hol nappal ſok harczok eſek.

Azon kyralÿ olẏ igẽ meg buſula Harcz alat Beczbeis be mẽnek

uala, Kunyu terhhel ilıst eitnek Vala Erős harczal

Varaſbã mennek Vala.

Maid fel eſztedeigis mind ıgẏ tarta, Kyraly nepenek nagẏ

Karara Vala, ſzent Juã eielere iutottak uala Kıralÿ

uarga VaraRa keſzul Vala.

Nagẏ keſzulettel az uarga uaranak, Az Beczbe ualokkal

az eielt hattak Kyraly hadara az eiel rohãnanak

Ha ueſznekis ȍk Beczben be allanak

[p. 129]

Ostromhoz kyraly estue keſzul Vala, Varga uarat eiel hogẏ meg

ostromla, Var beliekkel egý ben talala Var belieket le

uagatta Vala

Remulenek hogẏ hallak uar beliek, Jllő fillȍ zalladanak meg

uiuek Nagẏ ſok lampast az uaraſbol kẏ uynek, Mert

Magẏarok környul meg ſzȍndulenek.

Jgen keueſen az Varbã ualanak Kẏralẏ Szazlaiat ada Lőkős

palnak, Nepe elȍt fokra uıgye ostromnak, Azert nagẏot

igere kyralẏ Palnak.

Czuda ſzőrnÿu kẏaltaſsal zengiſsel, Mennek ostrỏnak ſok laitor

-iakkal. Fokra haga pal kyraly Szaſzloiaual, Terdet

palnak meg ſertek egÿ dardaual.

Jme az Magẏarok be rohananak, Erȍs uarhoz czak nagẏ kȍnnẏen

iutanak, Az ben ualok mind le uagattatanak, Var epu

-leſÿ mind el rontatanak.

Nagẏ halat ada az mennieẏ Vrnak, Jãbor kẏralẏ uitez Kalai

palnak, Turt es Varſant ada io ſzolgaianak Kẏralẏ

ſzerenczeien igen czudalnak.

NB Kalai Palnak Tùrt es Warſant

adgia witiʒsegeirth

Mathias K.100

[p. 130]

100 Más kézzel.



Mar hat eſztendȍ ebben forgot Vala, Beczben kȍſseg annira meg

ſzorula Ehſegtul az nep le omol hal uala, Az profont

mesteris ehezik uala.

Rynak ſyrnak mynden nepẏ uaraſbã, Nagẏ ohaitua ſzolnak az

porkolabnak Varat adgyuk az hatalmas kyralynak

Jlẏ nagẏ ſzȍrnyu ehſeggel ne hallÿanak.

Ezen ſziue porkolabnak meg eſek Lam Fryderikhezis nẽ bizhat

-nek kyralẏ taborahoz ſok Czeh erkezẏk, Kyk uioñan

Beczet meg kernyekezek.

Fokat Becznek ſurú ugÿ löuyk Vala, Senkẏ belől ky nẽ tekynthet

uala, Porkolab az Varast meg Czirkaltata, Hogÿ ha elest

benne meg talalhata.

Rendel az uarast eſkutnẏe kezdek, Kazdaganak haza heıat

meg hanÿak Semmy elest ſohol nem talalhatnak

Latak hogẏ ehel iḿar meg-halnanak.

Errol tanaczokbã ſokat ſzolanak, kegẏelemert kẏralẏhoz bocza

tanak, Kegielem lőn kẏraltul az ủaraſnak, Sem feiek

marhaiok meg nem bantatnak.

[p. 131]

Nagy uıgã kȍuetek Beczben terenek, kȍſseg elȍt dolgokrol beſzel

-lenek, kyralẏ kegielmenek mÿnd őruendenek, kapukat

mynd kerul le ereſztenek.

Az uaras zaſzloit hamar le ueuÿk Kyralẏ ſzaſzloit tȍriſre

fel ueuık Paranczolattyat kyralynak meg ertÿk Mynden

ember hazaban takarodgÿek.

Halnanak fegẏuer hazoknal az hol uolna,101 Varaſbol ky menne rendbẽ

allana,> 102 Semmẏ fegyuert ſohol ſenkẏ ne hadna, Mert az

kynel meg erthetyk meg halã, Var pıaczã mindẽ ẽber le raknia

Az fizetet nep kȍzettek kẏ uolna, Varaſbol ky menne rendben allãa

Az Grof ıȍıe ky kyralÿ taboraban, Feıe eſek az kẏ

nem iar el abban.

Tȍn zȍndulest uaras nepe hogÿ hallak Szantalã fegẏuert pi

-aczra hordanak Varas nepe hazokbã zarkozanak Ho

penzeſek uaraſbol ky allanak.

Viue az Grof Becz kulczat az kyralynak Terdre eſek kulczot

ada kyralynak Dob trombitak harſognia foganak

Kyraly zep hadai meg indulanak.

[p. 132]

Jndula Magyar Balaſz drabant haddal, Az uarast be alla ſzep

gẏalogokkal Rendel alnak uczankỏ halgataſsal, Fegyue

-res be mene az huſzarokkal.

Elȍl Szopolaÿ Jstuã urakkal, Be foga uczakat Louag gialoggal

Derek allo Szereg Somy Joſaual, Tabor kyul alnak

101 A szó után a sor felett egy áthúzott N: törlésjel, a következő strófa második sorát másolta ide a másoló.. 102 A szó után a sor felett egy áthúzott N. a törlésjel vége.



Surȍ Szaſzlokkal.

Nagy urakkal es az uduar nepiuel, kyraly ugẏ mene be ſzep

Seregekkel Ho penzeſeg Terden alnak kyn rendel Kẏralt

uariak illyen nagy tyſzteſıggel.

Nagyon czudalkozẏk kyraly Becz dolgã, Főldy halmã ſok fegÿ

uere ſokſagan, Becznek erȍs uoltã es ſok ſzerſzaman

Kyralẏ egy> az103 uaraſban Szalla egy hazban.

Ada halat ezen az nagẏ Jstennek, Mert Segitſigiuel Vra lȍn

Becznek Szep Szeregÿ taborban ky menenek Vrak

Beczben mynd le telepedenek.

Meg ada Szabatſagat az Varaſnak, Fẏzeteȍt nep Groffal el indu

lanak, Mynd marhastul nagẏ bekeuel iaranak

Kyrallyal az Vrak104 uıgan lakanak. &. N105 95

12. Két üres lap

[p. 133]106

[p. 134]107

13. [VARSÁNYI GYÖRGY: XERXES HISTÓRIÁJA]108

[p. 135]

agÿ109 dolgok ùoltanak iḿar az uilagbã, kẏkrul emlekeznunk

szukſeg mÿ magunkbã, hogÿ peldakat uegyunk az ualtoza

sokban. Az mellyek tȍrtennek nagẏ ſok orſzagokban

Jnnet meg erthettyuk my allapatunkat, Mynt kellıen tartanunk

nagÿ bodogſagunkat, Es ha uariuk reank gonoz Szerenczẽ

-ket, Mikoron iol lattẏuk hatalmaſsagunkat,

Mennek ee az foldnek hatalmaſ Jstene, Mynden allatoknak terẽ

tő mestere, czudalatoſsagnak mynden rendelȍıe, Es az al

-latoknak hatarokat ſzerzȍıe.

Jmmar ez uilagna ideiet meg mondỏ. Es uẏ eſztendȍıet uerſek

-ben be irom, mınden embereknek peldaiul ky adỏ, hogẏ

ezekben uegÿk ez az en tanaczom.

Rendel meg erczuk mindennek ereiet. ez uilagbã Jstennek el

rendeleſit, hatalmaſsaganak czuda bolczeſeget, mert

felul haladgya embernek elmeiet

Vgÿ atta ezúkben Szent Jllyes profeta, az mynt az nagy VrJstẽ

neky meg mondotta, hat ezer eztedȍ uilag alapattẏa

es az utã tobbet ſemmit nem tartana.

[p. 136]

103 A szó az áthúzott egy fölé van ìrva. 104 A kritikaiban: Warc – vsz. sajtóhiba Wrac helyett. 105 Az anno rövidìtése. 106 Üres oldal. A lap közepén a Bécsi Nemzeti Könyvtár pecsétje. 107 Üres. 108 PRHA-1028; RMKT 16/7:78–93. 109 A kezdőbetűnek iniciálényi hely kihagyva.



Mikor az Vr ısten Adamot teremte, es az bodogſagbã etet helyhez

-tete, fogiatkozas nekul dolgat el rendele de parnczolattiat

eleiben uete.

Fenitiſe ez lun akorỏ Adãnak, ha bantoia leñe paranczolattıanak

ȍrȍk rabia lenne nagÿ ſzȍrnẏu halalnak, mig ez fȍl

-dȍn lenne nagÿ niomoruſagnak

Azzal ſemmit Adã attyank nem gondola az megtiltot almat ha

-mar be koppanta mellyert reya ſzalla Jstennek haragıa

mẏnden bodogſagat hamar ȍ el ronta.

Tȍkelleteſsegbẽ hogẏ meg nẽ marada, mẏnden fogiatkozast mireãk

ſsalita, ſok nyauolıaſsagot betegſiget hoza, nagy ueſze

-delmeket ſzȍrniu halalt ozta.

Jol lehet az Christus nekÿ igirtetek, az attẏa Jstentul ualtſa

-gra adatek, de az fogıatkozas el nem uitetneiek es ȍrȍk

ke keztunk meg gyukerezneẏek.

Sok ualtozaſoknak eleıt hallyatok Jstenẽk hatalmat ugÿ

meg gondollyatok, az emberek kȍzȍt nagÿ fogıatkozaſok

tȍrtẏnnek ez kȍzben nagẏ niaualıaſsagok.

[p. 137]

Meg sokaſulanak Adãnak fiaÿ, Kik nagẏ uaraſokat Kezdenek

rakatnÿ, es birodalmokat nagy gyorſsan foglalnÿ. de

gonoſsaokkal Jstent boſzontany.

Oh mely hamarſaggal uket mynd el ueſzte, az hatalmas Jsten

uyzzel mynd el uezte, Noet kegielmeſsẽ felettek uiſele

es niolczad magaual barkaban meg mente.

Reyaıok tekynte az hatalmaſ Jstẽ, hogÿ Szaporodnanak meg

alda kegieſẽ. es az fȍldnek ſzẏnyn meg alda kėgẏeſsen

Mert el nem ueſznenek tȍbbe ezen uizben.

Tekynczuk meg iḿar mint ſokaſulanak. Noe maradekÿ mynt

szaporodanak, kẏk ez uilag ſzerint mẏnd el oſzlatanak

es ſzantalã nyelvek kȍztȍk ſzarmazanak.

Az nieluek ertelme mẏ kȍztunk egẏ Vala, Es mynd egẏ mas

szauat niluã ertyk uala, akkor egẏ nagÿ tormot ők ki

szitnek uala, hol ot myndẽ nieluek el ualtozãk Vala

Las mynt buſulanak mykor egy maſ szauat, senky nem erthetÿ

egy mas akarattyat, el nem uegezhetek az Babilon tor

-nıat mert nem kertek uala Jsten akarattyat.

[p. 138]

Jnnet idestoua ők mynd el oſzlanak, ez uilag fektebẽ mynd el

budoſanak, eros uaraſokat kyk hamar rakanak, hamar

orſzagokat hozza foglalanak.

Az birodalombã ſokã hatalmaſok, Lunek ȍ koſzulek igiẽ nagÿ

kẏralyok, nagẏ gazdag Czaſzarok es erős hadnagyok

szantalã ſok nepek, redit ſzertartaſsok,

Czuda az Jstennek melſeges tanacza, az emberek kȍzȍtt ualo

itiletÿ, kÿk meg nem erthetyk teremtȍ allatẏ, Eſaıas, Zent

Pal ıgẏ adgyak ertenÿ.

Vallion ky eſmerte az ȍ akarattÿat Vagẏ kiuel kȍzlette ualaha



tanaczat, azuagy allatokỏ ha ualhatta karat, mellert

gyakrã totta ualakÿ tanacziat.

Nagẏ zep pelda keppẽ iriak ȍ felule, mint az fazokaſnak ſok

fele edennye, kıket mynd egy ſarbol czynal ȍ felſıge

nemellıek azokbul nagy ektelenſegre

Czak edgẏk ſem tamadot arczul ȍ reiaia, panaſzolkodaſsal utet

pirongattÿ, hogẏ illyen kiczinyen ilÿ nagiot tamazta

szebben az uagy ıobbã myre nem alkotta.

[p. 139]

Tudgya az Vr Jsten mẏndennek oraiat, es ȍ igazgattya mynden

allapattÿat. nemellyeknek nezy gonoz ſzerenczeiet, mine

muk legıenek nezy nagẏ ſok bodogſagat

Az aiandekoknak kulombſeget hallÿuk, Kiknek birodalmat

oztogat iol lattyuk, kẏket zegenſggel latogat iol tud

-gyuk, kyket nagẏ felſıggel zeret u monthattyuk.

Rola gondỏ uagyon mynt feıedelmeket, itt ele bezellyunk ſok feıe

-delmeket, kıknek eroſsìget adot ertelmeket, ezek utan

oſzton gonoſz szerenczeıeket.

Emlekezzel azert gyakorta magadbã, es seḿıt ne byzzal ha

talmaſsagodbã, Mert meg ſenkÿ nem uolt ſzeles ez ui

lagbã, Kyt bodognak mondtak mynden dolgaibã.

Gıorſã az szerencze el fordul elȍllunk mely ennek előtte fenlyk

mẏ elottúk, Mert hatalmaſsaga uagyỏ my felulunk, de

azert Jstennek kel ebbol engednunk.

Vallion ky uolt nagÿob az Xerxes kyralẏnak, ky birodalỏmal

mynden kıralyokat, Nagyob uolt azkoron mynden

czazaroknal, gazdagb retteretes myndẽ kiralyoknal

[p. 140]

Senkẏ nẽ oluaſhat anni hıstoriat, melẏbẽ talalhaſson il ha

talmas czudat, bȍlczek mynt meg irtak az nagÿ

Xerxes kyralt, ennek bodogſagat es nẏauolaſsagat.

Tekynczuk meg ezben miczoda ez uilag, es ú benne Valo zan

talã gazdagſag, myindẽ hatalmaſsag kaudagsag kiraly

-ſag, mint ſzolgal minekúk ez fele bolondſsag

Vgy meg eſmerhettiuk az Xerxes kyralyrul uehetúk ez pelda

kat hatalmaſsagarul, es az ſzerenczenek tulaıdonſaga

rul bızonioſok lezúk tuzes nilaitul.

Rettenetes uala myndẽ nepek kȍzőt, Czudalatos uala az

ȍuei kȍzőt, egy nagy hadat ſzerze őt eztendő kezet

hogy boſzuıat allya az Gȍrȍgȯk kőzőt

Felnek uala tule myndẽ fele nepek, mert nagy ſokaſagat latiak

ű nepėnek, ky nagy terhe uala fold kerekſegenek es

igıen felelmes az Gőrőg nėpėknek

Az ű ſok nepenek ſzãat hogy meg erczed, tizſzer ſzaz ezer

nek bator azt el hıdgyed, De fȍldy ereie uolt ez

cziak ugẏ uellied, ennekulis uagıỏ neky nepe hidgıed.



[p. 141]

Tengernek uizenis nagy hatalmaſsagat, tizzer ſzaz ezernek ìr

-ıak ű haioıat, es az ű hadanak oly nagẏ ſokaſagat,

hogy meg nẽ hullotta ſoha ſenky maſat.

Ved eſzedbẽ iḿar mındenestul foguã, főldőn uízẽ ualo nepe

nek ſoḿaıa, az mynt Herodotus konyuebẽ be irta, ȍt zaz

es huſzon nyolcz miliaſnak mongẏa.

Mındẽ milıaſnak ſoḿaıat ha meg erted, es rendenkent uket nagẏ

zepen meg ueted, myndenik ſoḿaiat tiz eſzernek leled

it niluã meg erted ha ezedben ueſzed

De harḿ ezerrel ket ſsàz huz emberrel megıs tobnek irıa enni

szamu nepnel, ky az milıaſnak ſzamanak nem fele

mert annak felette tȍb leſzen enniuel.

Azert mindenestul fogua ıgẏ ſzamlalỏ, őtuenſzer ſzaz ezer

nepnek en talalỏ, ket ſzaz nılczuã ezcr aztis el nem

hagẏỏ igaz egez ſoḿat myndennek ky adom

Tudgya Jsten zamat egieb fele nepnek, kik utaña ſzoktak

menny az seregnek, it ninczen meg ſzama aſzonÿ

embereknek, sem az gyermekeknek ſẽ hofmestereknek

[p. 142]

Mykor latta uolna nepenek ſokſagat, akara mutatnÿ nagÿ

hatalmaſsagat, hamar el indıta mynden fely hadat

hogy Gȍrog orſzagon allana boſzuiat.

Oly nagẏ keuelſıgben Xerxés kyraly uala, hogy az fenies napot

feniegety uala, az nagy ſzeles tengert meg terıti Vala

ſok magas hegieket főlre uoniat Vala.

Rontany kezdete ſok erȍſsıgeket es hiddal czıinalny ſzeles tenge

-reket, fȍldȍn uıſzen ualo az tőb ſeregeket kyk ſza

-raſznak uala ſok folio uizeket.

El uigeſzte Jsten myndennek ideiet, ebbẽ meg engedÿ myndẽnek

erkulczit, es ú rendeliel myndẽ ſzerenczeiet, uele egie

temben halalat eletit

Sokfele emberek uannak ez uilagbã, kyk fel fualkodnak

io ſzerenczekben nem akarnak ıarnÿ u hıutaliok

-bã, ezek leznek hamar nagẏ ſzegyn uallasban

Felette nagy czudak akor tertintenek kyk nagy ueſzedelmet ıelẽ

tek Xerxeſnek, de nem termiſzetÿ az uakmeroſegnek

magat meg eſmerheſse az keuelyſignek.

Oh te uak ſzerenczie mire nẽ keduezel, az Xerxeſ kyralynak kıt mỉd te

veſzerliel, Nagy ezer neppel, meg rontatal ueretel ſok ſzaz

eſzer neppel, kıt eleb uıſeltel.

[p. 143]

Rea rohananak mynt Justinus mongÿa elȍſzer hat ſzaz nem

zetetſeg uala, Leonidas kyraly Sparta nemből Vala, io

nagy oreg ember kyuel ekeſsen Vala,

Tȍrtenik uızẽnis gonoſz zerenczeıe Temiſtocles ſzalla nagy gior



-ſã ellene kẏben Gȍrȍgeknek uala remenſege es nagy hamar

saggal uele meg utkőze.

Veſzedelmet lata kyraly myndẽ felul, es onnet el-lepek noha meg ſze

gyenult, Mardocheust hagya otogıon kepebẽ neg ſzaz ezer

nepet uele ſegitſıgul

Nem kerule uiſzha az Czınalt hidakra, sem gazdagſagiual az

nagÿ ſok haıokra, hanẽ egy halaſznak kiczın Czionokara

ragadak egiedul es mene az partra.

Az nagẏ zeles uılag kit be nem fog uala, egẏ kyczyn Czionokon erő

-ſen fut Vala, főld kerekſeginek ky nagy kerty uala, mynt

egẏ ſzolga ſzinte ugẏ budoſik Vala,

Meg uerek hadnadgıat Mardonıust giorſã, .es le uagak nepet az Gȍ

rȍg orſzagbã, nagy ſok kazdagſagÿ eſsenek predaban, es

kyraly budoſsek uiſza Perſıaban

[p. 144]

Egẏ fu ſzolgaianak Artabanus neue, mely kyraly hazabã eyel be

siette, es mynd fiaiual ȍt hamar meg öle, illyen nıaualia

-son eletet uegeze.

Tellies ez uilagot ha mind meg kereſed, es kezdettul fogua ue

gik meg szemleled, czak heuſagot talalſz ha eſzedben

ueſzed, ſok niumoruſagot hallaz ha meg nezed.

Telegÿ bator eſzesb az bőlcz Salamỏnal, es ha lehetſegeſb erőſeb legÿ

Samſoñal ſok birodalỏmal nagyob legÿ Sandornal uegre

niomorultab lehetcz ez uilagbã

Vegyúk szep peldakat ez fele dolgokrul kiből mi ueheſsuk ſok

tanuſagokat, hogÿ meg eſmerheſsuk mi allapatunkat hal

liuk meg iḿaran Policrates cziudaiat

Regen Policrates olẏ nagẏ bodogſagbã, biria uala magat az ȍ

orſzagabã.,hogẏ gonoſz ſzerenczıe ſemmi ȍ dolgaban

nem eſhetik uala u ſemmi banatban

Meg akara kyraly egẏſzer keſerteny, az ő bodogſagat ezkeppen

probalny nagy kar uallaſaual tanulna bankodnÿ

Mert gonoſz ſzerenczie nem mer rea ionnẏ

[p. 145]

Jeles ſzep gıurőit elȍ hozuttata, mely marhaia kȍzȍt ſzep es dra

-ga uala, felette nagẏ kynczre ezt beczullik uala, ȍ maga

nal penig ıgen kedues Vala.

Nem niughatek kyraly addig ſemmi keppen, mig nem be eueze meſze

az tengerben egy giurut be uete ot egy mely ȍruenẏbẽ, kar

uallast banatot hogy latna ez keppen.

Az utã az gÿurut igen kezde bannẏ, illyen bolondſsagã igıen ſapo

lodnÿ de hatod nap muluã egy ember halaznÿ, kezde az

tengerben ſzep halakat fognÿ.

Tere meg az ember es az kyraly reſzet, eleibẽ uiue mert egy hal

ſzepſigit Latuã illetneie kyraly felſıget, gıomrabol ky metczek

kyralÿ ſzep gyurȍıet.

Annira el hiue kyralÿ ezt felőle hogẏ ſoha nem lenne gonoſz ſze

renczeie, azert iḿar kezeben az ȍ ſzep gyuruıe, es mynd



eltig ilne boldogul keduere.

Nem ſok idȍ muluã be eſek az tőrben es fel akaztatek ſzıdalma

zas keppen, melliet ſoha nem hit felolle iltibẽ, igy hid

gied el magad az io ſzerenczieben.

[p. 146]

Nezd meg Cirus kẏralt az nagẏ birodalmat, ki paztorſagabul

ueue fel ȍ magat, neky gazdagſagat es hatalmaſsagat

mikorỏ meg latod czudalatoſ halalat

Olẏ hatalmaſsagat az Cirus kyralynak, iḿar paranczolnÿ nagÿ

ſok orſzaganak, akar uala lenny Szeles ez uilagnak

minden fele nepnek kazdag kyralyoknak.

Scitıabã hamar nagy hadat indita, hol az iffiu Cirus es nepet le

uagata. Az kyralyne aſzony mikor ezt meg halla, nem

ſok idȍ :muluan boſzuat meg alla.

Fel keſzule hamar kiralne aſzonis, meg Scitiat birıa uala az Tıni

tes: Ciruſnak hadatis le uagata ȍıs kiben nem hagıata

ſohult czak edgıėtis.

Az feiet uiteznek mikor el uitete, egẏ nagy edenÿ uerbẽ gıorſã be

uettete, ſzidalmas beſzeddel ez keppen illete, Vırben

annit innek ne kiuanna tőbbet.

Teremteſtul fogua enni ſok ideig, ſoha ſenkẏ magat nem ohattẏa

addig ſȍt meg ez utanis mind uılag uigeig, fogiatko

zas nekul hogẏ ellen mınd eltig.

[p. 147]

Jgen ſzepen tanit minket az Vr isten, Mindenkor uigiazzunk erre

mi kegieſsen, Mert olÿ hamarſagual ualtozunk eltunkben

Mint az zep uiragot uetẏk kemenczeben.

Sok hatalmas Vrak uoltak ez uilagbã, es nagẏ feiedelmek tőreket

-tek az, birodalmok eltig hogẏ nagẏ ſokat tarczon, de

mostan azokbã nynczen ſemmy haſzon.

Jȍuen elȍ Sandor hatalmaſsagaual, mutaſsa meg magat nagy tituloſsa

-ual, ez uilagot birta las mynt haſznal azual, az uagÿ

nagẏ kynczeuel nagẏ czıalardſagaual.

Noha akkor uelte magat oly bodognak, Jupiter fianak es halha

tatlãnak, nem tuda zandekat czak egÿ zolgaıanak, kimiat

rabia lőtt nagẏ ſzorniu halalnak.

Vallÿon hol uagiỏ Creſus nagẏ kazdagſagaual es uitez Hañibal

io hadnagſagaual Scipio Romabol ſzerenczes hadaual

nagÿ Julıus Czaſzar ſok birodalmaual.

Vallion hol Pharaho, Nero, Kambiſeſel, Pirrus Agatokles kegiet

lenſigiuel, Hercules, Achilles kegietlenſegiuel ezek mynd

el ueſztek mynden erkulczıőkkel.

[p. 148]



Meg az nagẏ bȯlcz Cato az Aristoteles, Tales mileſius az bolcz

Demostenes Vagẏ ag doetor Galenus es az Hıpocrates ezek

mynd el multak Plinius Socrates

Mely nagẏ kyralẏok, Czaſzarok uoltanak, es ſok fele urak immar

meg holtanak, papok es puſpȍkȍk uk megis holtanak

uelek egıetemben ſok idők multanak

Azon kezbe penig ſzantalã ſok nepek, ualtozaſok tertint ſok nemzet

-ſıgeknek, nagẏ ſok orſzagoknak feıedelemſegnek, mert igÿ

uolt kedueben az nagẏ bȍlcz Jstennek.

Oh melẏ bizontalã az embernek dolga, es ȍ ſzerenczeıe minden

bodogſaga, hatalmaſsagabã meg marad nem tudgÿa, ãnal

bizontalamb halala oraia.

Batorſagozb lezen ma Mınden dolgabã, ezeſsege leſzẽ ſok la

-daıabã, holnapig l ueſzhet ű czak egÿ orabã, pıncze kin

cze lezen maſnak tarſolıaban.

Nem nezÿ azt niluã latod az ſzerencze Kyralÿ az uagẏ Czaſzar

nynczen gongẏa erre, bőlczÿ az uagy uitez ſemmÿ

keduezeſe, egy arãt myndennek leſzen ellenſege.

[p. 149]

Ot uiſelÿ ú myndent ualahul akarÿa, egẏk birodalmat mas kezeben

adgÿa, annakis torkabol giorſan ky uonittẏa. olẏ kezeben

adgya kÿ ſoha nem uarta.

Czudalatos keppen czelekedyk lattyuk. Sok feıedelmekre uet iol tud

-giuk, Orſzagot el bont mast epit iol tudgÿuk, bekeſseget eg-

-giut maſut uer ugy lattÿuk.

Soknak kazdagsagot ad nagÿ ſzerenczeket, kyknek bekeſeget ad

io egeſseget, egẏnek feleſeget maſnak io termetet, egẏnek bo

dogſagot egynek bólczeſeget.

Jt ſemmit nem haſznal Venſeg uagẏ iffiuſag, Kiralẏſag Czaſzar

-ſag auagÿ nagÿ papſag, erſekſeg pispekſeg es ſem uraſag

.mynd egy arant eſik raitok niomoruſag.

Az mi ſzuleteſunk czak niomoruſagbã, ez uilagbã estunk nagẏ

fogiatkozaſbã, uagẏon betekſegbẽ kenbã es ſok banatban

Vegezetre eſunk halalnak torkaban.

Semmit hat ne bizzal hatalmaſsagodbã ſe bőlczeſigedbẽ nagy kaz

dagſagodbã, mert az ſzerenczenek ha eſel markabã hıd

-gyed hogÿ meg uonſza az czủklıat nıakadban.

[p. 150]

Vaiha en birhatnek most az ſzerenczeuel, kẏ minap engemet meg

foita erȍuel, myndent el uȍn tulẽ, nagẏ kegıetlenſiggel

ſzinten azt miuele mynt ellenſegyuel.

No ſemmit en arrul nempanaſzolkodom, Mert nẽ iohet uizza

azual az en karỏ, ſót az Vr ıstennek magamat aianlom

de meg ieles dolgot hallaſz im meg mondom.

Tudgyad mely nagẏ bȍlczon Isten el uegeſzte, ez uilág ideiet zepẽ

el rendelte, negẏ Monarchiara ezt lennÿ ſzerzette, mint



Daniel altal nekunk ielentette.

Ot iḿár azoknak harma regen el mult, Vilag rizenekis ot ıdeie

el mult, ezuel egıetembẽ ſok io ſzepſeg el mult, ıḿar

az itelet igen hamar el iut

Mostan uagyunk ıḿar hatodyk időbẽ, az Monarkianak negıedik

reſzebẽ, iḿar ennel tobbet nem erúnk eltunkben, mert

uilag uıgezik hidgied nagẏ ſzertelen.

Nezd meg leg elȍſzer ez uilag ideit, az ky el mult, benne minden

eſztendeiet, ȍt ezer őt zazat talalsz hatuã edgiet, negÿ

ſzaz hȧrmyncznal ne uarÿ mar tebbet

Jol lehet azt ſoha ſenkÿ nẽ tuthattya, Hoẏ mikorỏ legyẽ az itilet napia

Mert az attya Jstẽ czak maganak hatta, De ſok ielensiget ne

kunk tudnunk hatta.

[p. 151]

Ez uailag ideiet ſzepen meg halliatok, es mennẏ eztendȍ immar ıol

tudgiatok, menný el mult benne meg tanulhattiatak, az kẏ

kȍuetkezyk aztis meg hallyatok.

Lehetetlẽ azert hogÿ be tellieſedgyek, negẏ ſzaz harmyncz kylencz

eſztendȍ be tellyek, ebbȍl Christus zauat myndenek meg

erczek, Mert my ſok bununkert meg reuidultettenk.

Ez utolſo ıdȍ latuã allapattyat, benne ualo nepnek az u gonoſsagat

Vegyunk iol eſzunkben mynden alnakſagat, kyk hamar el

hozzak az itilet napiat.

Cialard, irigſeg, föſuenſeg keuielſeg, rut fertelmes ſzitkok gilkoſsag

reſzegſeg, buıa paraznaſsag uagyon nagy giulöſeg, boſzu

allas preda nagẏ ſok ektelenſeg

Tekyncz meg most kerlek mÿndẽ fele nepet, rokonſag attiafi attia

fiat kerget, az attẏa az fiat, fia attÿat kerget, ſok dulas

uier ontas meg holt az Szeretet.

Oh meny nemzetſeg most egÿ maſra tamad, orzagokkal mỉt

haborog tudgẏad ehſeg nagẏ dőghalal egÿ czudak

laſsad, ezek az itelet napıa előtt ıarnak laſsad.

[p. 152]

Rauaſsag hamiſsag alnak baratſag mẏndennel, melÿ rut eſ fertel

-meſb myndẽ elleſegnel, hazug bezedekuel ragados

enıȍuel, de baſiliſcuſnak nagÿob ű mergenel.

Veled gıakran beſzel es aıanlia magat, haija ıo baratỏ. ugẏ adgya

poharat, ugıã lantol ỉha latod terd haitaſsat, ha igen

eſzes uagẏ kerd elȍ forintiat.

Atkozot fȍſuenſeg kynel nyncz baratſag, nyinczẽ beczuletbẽ igaz attia

fiſag, es nem ferhet hozzad ſemmÿ irgalmaſsag, tauul le

gyen tuled az ȍrȍk bodogſsag.

Legyen erre gondúk mẏnd mẏ iletunkbẽ, hamar meg ıobtczuk

czıelekedetunket az mynt meg bantottuk edes Jstenunket

iḿar engeztellyuk edes Jstenunket.

Ez mẏ eſztendȍnknek nagẏ niomoruſagat, meg hallad myndẽbẽ

nagẏ fogiatkozaſat, ez uilag idejet myndẽ allapatiat

immar az Jstennek uariuk uegſő napiat.



Varſanÿ Gȍrgÿ ſzerze ezt banattiabã, Karuallaſa utã ű nagẏ ba

nattyabã, noha meg niomorult gonoſz zerenczieÿen, azert

igen byzẏk felſeges kyralyban.

Ezer eſztendőben őt ſzaz hatuã egẏbẽ, Meggies Varoſabã ira ezt

verſekben, Hogÿ myndẽ embernek adgyỏ peldat ebben

Kıbul diczirteſsek az felſeges Jsten. &. 95 Jer: Gal:

14. APOLLONIUS HISTÓRIÁJA110

[p. 153] 111

SZEP CHRONICA

MİKEPEN AZ APOLONIVS NEVES KİRALJ

egi Meſenek megh feitiſiÿrth bủidoswán az Tenge

ren mindeneket elủeßtet, es ủigre halaß ûhaban

Alteſtrates kiralj ẅdúaraban, mene melÿnek leania

az zep Lúcina aſzonÿ az kiraljfit megh ßeretủìn

hoʒa mene Es mekepen az Apoloniủs az kiralisagra

haza menủin az Tengeren feleſegit es leanijat elủeßtj

es mekepen eȍket sok eßtendeö mủlủan meghtalalta

es nagj112 ǒrǒmmel es bekeſeggel orßagaban bie ủeủe

Az113 ſzent Jras mongia hogÿ ſzoros ủt vagion

az örök boldogsagra, es ßomorủságok altal

ßokot mennj az> ember az ủigȧſagra, erröl egi

zep peldát mondok enis nektek halgaſsatok iol rea

Antiochùs kiralÿ ủralkodik valla nagi Antiochiaban

kinek zep leania annal teöb ſem valla elado emberkorba

sok ủitėz ủrfiak hercʒegek akiralıt érte ßolgaliak vala

De az Jstentelen kiralỳ kinek adgia, meg aỳon gondolkogik

ektelen

[p 154]

éktelen kiủanſagh zep leannia feleöl ziủiben geöke-

reʒÿk geötreödik magaba langal ſʒerelmebe el-

meiÿben bủskodik

Vegre megh geöʒetik mert egi reitek haʒba leaniaủal

ủitkeʒik kinek ſiraſara, nagÿ iaigataſara

egi ủen aſzonÿ bie lipek, Mitt iaigatcz aſzoniom

nekj mongia valla, bantasod kiteŏl eſik

Oh en edesſ daÿkam mít ne Sÿriak ùgi mond Attiam

mikeppen veßte, aʒt alitom vala hogi giarlo

voltomnak eö volna ereöſseghe, de ſzeöʒeſigemnek

draga ủiragiaba kegietleneöl megh töre.

Ninc mitt tenned ủgÿ mond az ủin aſzonÿ menden attiad

110 PRHA-0043;RMKT 16/4: 69–93. 111 Ezen az oldalon új kéz veszi át a másolást. 112 A j e-ből rajzolva. 113 Az A iniciálénak hely hagyva.



hatalmaſsagha, kinek nagi ereÿe ſok ſzomßed földeket

menap megh holdoltatta ílj ereös Attianak egi

genge leanʒo ellene mít alhatna.

Eleg nagÿ latorsagh, teöle kijrt leſzen Jſtentöl-beőn-

tetiſse, de melto banatiat nagÿ keſereöſigit felſi-

ged megh enhicze az megh leött gonoßnak nincz

iob orủoſsagha, mint az elfeleitiſe

De a gonoz Attia örủendez magaba mint ha iol

volna dolga

[p 155]

volna dolga, ſemmÿ ſzomoruſagh ninch gondolatiaban vagiỏ

nagj ủig lakaſsa. chak aʒon forgattia elmeÿt mint toȗab

eʒ dolgot ben tarhaſsa

Ezokáert Vrak napröl napra teöbben aʒ Leant114 kerÿtK>k115 valla Mert

annak ʒepsigit, teokelleteſségit meſze elhalliak vala, de

mit vele Attia otben chelekednÿk az kün nagi titok valla

Latta nem niủghatnek az sok kireök miat rola Meset

formalla, Leant annak adna azt hirdettj valla, aʒki aʒt

meg odhatna.116 Sok ủitieʒ Vr fiak117 akireſre eʒel eö

felindítot valla.

A ki a Mesere nem felelhet walla feit vetettj valla.

az lean kiriſteöl eʒʒel akireöket retentj valla, mert ez

valla nekj minden gondolattia, mint maganak tarthaſsa.118

Egi Apoloniủs neủeö feö kiralj fi erkeʒek Tÿriabeöl

kj nagi bator ziủel be meniủen az Meset kerdj valla

kiraliteöl, Monda nekj kiralj ha megh nem talalod nem felße az halaltủl

Mondmegh chak ȧz Meſet gondom leſzen vgimond nekem az

értelmire, keủeſet tekintek varos kapủianal felfeögeßtet

feÿekre, Jm meg mondom vgimond kiralj hallgas rea aʒ en

nehez Meſemre.

A gonozsagh

[p 156]

A gonozsag ủiſelÿ beönben geönerkedủin Annÿaj húſal lakom

kereſem battiamat az en Añam ferÿet, eſ ſohút nem talalom

megh hallad az Meſet, azirt enis teöled az értelmit meg ủarom

Felele az Jffiủ nem hazủdal benne hogÿ az gonozsag ủiſelj

mert tekench magadra es aʒt megh mủtattia az mẏket chele

keddel, Aʒ Annaÿ húsiſ a tenen leaniod, kıt fertelmeseöl eßel

Az kẏralj eʒt halủȃ raita megh ijede, monda nagÿ haragıaban

taủủl vagÿ goromba roß vakmereö Jffiủ az Mese megh

odasba, de az en ſʒemeim kedủeʒnek teneked eregi gior

114 A két szó a sor fölé van beszúrva, helyét a szövegben a teöbben után tett csillag jelöli. 115 Az ÿ után a tévedésből leìrt t-t K-val javìtotta a amásoló, majd áthúzta, és az áthúzás után ìrt egy k-t. 116 A szó utolsó betűjének fülfelé kunkorìtott szára helyettesìti a pontot. 117 Az i a-ból javìtva. 118 A második t pótlólag beszúrva a sor fölé.



san hazadban,

Harmincz napot hagÿok hogÿ te gondolkogial az

Mesenek értelmin, hogi ha megh talalod az leant

elủihed éſmet hoʒȃ megh teȯủin, deha megh nem

leled, feiedet ủitettem ſzinte hazadra keöldủin

Haború elméủel az Jffiủ mıngiaraſt haÿoira erede

Sīet hazaiaban, de Antiochẅſ is tıtkon vtana ereßte

Parancholuăn neked vgimond Taliarche, az Jffiat

elủeßeſsed

Mert az en Meſemnek értelmit megh lelte kit

zủủem ßerìnt banok Es ha erette Jeö, nem leßen

mitt tennem Leanj níékeöl maradok, teneked peneg-

len ha Jo hirrel Jeöß megh sok pinßt io ßagot adok

siet taliarch[us]

[p 157]

Siet Taliarchús sok kinchel haíoủal Fegÿuerrel az Tengerȇ

de Apoloniủſ mar othon keönủeit olủaſsa nagÿ ereöſsen ha

megh talaltae az kiralý Meſeit ŭagi penig rola megen.

Megh talaltam ŭgímond de nem tủdom megiek elkelj miatta

ủeßnem, mert ủgian ijol érʒem hogÿ ủtanam ereßt kiủel

megh eöleteſsen hatalmasb nalammal ninchen mit meủeljnem

bủidoſoủa kelÿ lennem.

Nagÿ ereöſ galiakatth az Tengerre mindgiart ẃonatta

keſzitette temerdekj kinchet es ßazeʒőr kebel bủʒat rea

tetette amelle sok rúhat, minden fele marhatt ſzerßamot

sokat ßerʒe

Keủeſed magaủal harom ora korban eÿel az ủíʒre mene

ekeſ beßidekkel bủcſúʒik haʒatúl, ha ſoha megh nem

Jeönne nagi ſzokogaſokkal ſÿralmas Jaj ßokkall igj

ủtana erede.

Mas napra ủiradúa mind az egiz ủaros úala nagi bodủlaʒbȃ

mert hoủa leȍtt legen Jambor feiedelmek, ſenkj nem

tủgya valla, mínden ủıgaſagot mınden múlatſagoth megh

tiltottanak valla.

Sakban ŏlteezinek hamủazaak feieketh, kiraliokat gia

ſzolliak, mert hogi eömaganak legen elmenìſe ſoha megh

ſem gondoltaak, de hogi ellenſigre ereíet keßiche ma-

gogban Alitottak,

Jm taliarchủſis

[p 158]

Jm Taliarchủsis nagÿ ủizi ereöủel nem ſokara el Jútta

a Varasba menne lattia minden hellek, hat be ẅadnak

ʒarolủa, nagi ßomorủſagan Varasbelj nipnek chú-

dalkoʒik magabann

Okat egÿ emberteöl chak titkon kérdeʒÿ mj legen

ez dolognak valla vgi mond egj jo jambor feiedelme



Kirallia az Varosnak eʒ eÿel aʒelment nem tủggiủk

mellj felj es aʒon Sÿrankoʒnak.

Taliarchủs halla, lön nagÿ úigasagban tére mingia-

raſt ủißaa Kÿraljnak megh monda hogi Apoloni[us]

bủidoſnj eſset volna, nem tủggiak melj felj ßantalan

búʒaùal kinchel elfogot volna

Antiochủs halla, ki nitot pechetes leủelet elkeöldeʒj

hogi Apoloniủſt vallakj megh eőlnj nagi beö jútalmat

vennj ha kj megh fognais ſok eʒer Aranion rabủl

kÿralj megh vennÿ

Minden felj sokan baratj keʒeölis iffiat kereſnj keʒdìk

mert az Jủtalomnak erröl valla ßeúek Vrfi megh

ủtaltek, keủis ember marad tekelleteſegben az kit er

az Aiandek

Hegien, ủeölgen, ủiʒen, feölden mind egi Arant ù>adaßak

az Vrfiat, de ſohủlt nem lelejk, ủigre Antiochús

keßetette galiakatth, hogí eöʒʒe kergeſse a

derek

[p 159]

a derek tengeren talam keʒben akathatth

Jme azonkeʒben Apoloniủsis Tarsis Varoſba Jútta, kit

az Tenger parton Sietalnẏ egi ember Elinat[us] megh latta

oia magat kerj, mert Antiochủsnak vólna nagi haragiaba

Seött Aianndekotis nagiot igirt ủgimond aki teged megh őlhet

eſ moſtis mindeneöt megh ijo baratidis ſzelliel kereſnek teged

az nagÿ igiretek mind ellensiegidé tȍttek aʒokat neked

Ez ſzókkal elmenne onnait Elinat[us] az kiralẏi bankodik

setal az ủìʒ parton tekentel ala s fel giakortan fohaßkodik

latti hogÿ egi ember siet Arczủl rea chak hamar elirkeʒik

Strangủllio neủe köſzenne az Vrnak Allapatiat kerdeʒj

mert termetireölis es tekintetiról feö embernek ételj

megh beßilj nekj mi okon kelletet eſ honnat elbủdoſnj

Seött edes baratom az tj Varoſtokban akarom ủgí mond

laktom, nem neʒhettek arra hogÿ Tÿrủsban nekem

volna nagÿ kiraljsaghom ti tarsotok leßek talam

kȍʒetektō>k bekeſegben lakhatom

Strangủlio monda ủram te felsìged ennekem megh

bochaſson, de kiſseb ez varos hogÿ nem felſegedet hogi

nem felſegedet> kedủe ßerint tarthaſsa, Mas az, hogi

az ßŭkſigh rettenetes ehsegh, naponkent ßorongattia.

Felele

[p 160]

Felele az Vrfi halat az Jſtennek hat tü bator agiatok

Antiochủs eleött hogi fủtaſsom tỏrtint ennekem tủ

hoʒattok, mert bủʒam sok vagion nem draganis



chak119 tủ bee fogadgiatoke

Monda Strangủlio nem nem chak keſzek leßủnk120 tege-

det bee fogadnẏ, de ha megh ſegiteß, feienkint

mellieted keßek leßủnk121 megh halnj. ketten beme

ninek ot Apolloniủs eképen keʒde ßolnj

Tarsisban lakozo nepek megh halliatok, kik moſt

igen eheßtek, en Apoloniủs Tÿrủſnak kirallia

titeket megh ſegillek. Mert nilủan elhittem hogÿ

ÿo tetelemreöl tijſ megh emlekeßtek

Adok bủʒat nektek ßaz eʒer köbelliel, chak

niolc 8 pınʒen köblet, megh kößenik nekj aian

lak magokatth mingiart meghadak aʒ pinßt, de

Apoloniủs aʒtis meghadata iſmet ủißaa nekiek

Az Varos örölủin illien Jo ủendegnek egi oßlopot

őlette, kit emlekeʒetre az varosſ piachan nekj

felemeltette, Neủet a kiralinak es Jo tetemenÿt

rea felmeczetette.

Mÿkoron az Kiralj ot nem igen sokat batron

mūlatot

[p 161]

mủlatot volna, Strangủlio Inte toủab ha lehetne ot

Immar nemủlatna, mert Antiochủsnak ennj ideö allatt

Immar hireŭủel vólna.

Elindủla aʒírt Tÿrenủm Tengeren Pentapolis uãroſba

mind az egiß Tarsis nagi hala adaſsal keſìri az Galiaba

búhzúʒigh mindentȯl nagi keſereöſiggel> könúeʒiſekkel

ŭadnak nagÿ ſzokogasban

Harom napot eijet hogi az ſzel ſʒolgaluãn Jmar

mentenek volna ſzertelen nagi ſzelúeß nagi hertelen

ſeggel a ủiʒen tamat valla aʒ eſö az eghet az napot

az ủillam ßemek elöl elfoga.

Kezde az Gallıakatt az ſzel haijtogatnj nagÿ ha-

bokkal chapdoſnj, Vegre elrontanj, az eggik darabian

keʒde Kÿralj keủßnj, ßolgaj elúeßtek chak eömagat

pủßtan egi hab a partra vette

Az tenger mingiaraſt hogi Apoloniủst ki ủet chen-

deſsedek, Merö ủiz rȗhaija nem tủd hoủa lennj ma-

gaba reminkedÿk, hertelen elötte egi nagi erös pis-

gas halaß chak megh alapek

Sÿrankoʒủa kerj az Apoloniủs hogi könÿỏrủlien

raita, mert ninchen marhaja, kinche, es ßolgaÿ

az ủizben

[p 162]

119 A szó előtt kimaradt az „adom” 120 Az u fordìtva, n-szerű. 121 Az u fordìtva, n-szerű.



az ủìʒben veßtek volna, latod en magamis mint ßalat-

tam vgimond chak egi eömegbe gatiaba

Ha velem ijolnem técſz, megh chak ennem vallot sem tȗdom

honneit vegiek, maga Kiralj fiủ volnek Tÿriaba

aʒirt enis elhigied, de Im az ßerenche latod mint

megh chủfolt, nem tủdom hoủa legiek

Köniereöle raita az halaß, hazahoz ủeúe, es enie

adȧ, ket kenteſe valla, eggiket meg hagia, maſi-

kat nekj ada, varos köʒel vala, oda igaʒitta ta-

nachaủal oktata

Menÿ be az varosba nekj mongia valla, talalß

ot enned vallot, Attiſtrateſ Kiralÿ lakik it eʒ

helibe, keres teis ßolgalatot, Nefeleichel engem

ha jól leßen dolgod, egiebet nem kiủannok

Megh keößenj nekj tanachat az Wrfj az Warosba

bie Jủtta, gondolkodik aʒon magat kiheʒ adgia, kj

keönierölne raita, Latta tehat am egi meʒitelen ger-

mek az vczaba fútoſna

Olaial az feit mind bíe kepeölette, es ereȍſsen

kialtia. halliatok megh vgimond ßolgak s Jeóủene-

nek, mert kiralj kialtattia, kj aʒt kiủannia hogi

megh moſothaſsek, menủen az Lapta haʒba,

Kiralÿis

[p 163]

Kÿraliis ot leſzen, egiz ẇdủaraủal míndenre gongdáa

leßen, az Jeöủeŭeneknek az feöredeö vtan eligh

ételek leßen, Halla eʒt az Vrfj hoʒʒa vetkeʒeödik

menne a Lapta ßinben

Jt olÿ ſzokaſ walla, hogÿ a ki haſznoſsan feőrednj

akar valla, magat legh eleößer a Lapta Jatekon az

megh Jʒaʒtia valla, es annakủtana ßepen veritiket

le moſogattia valla,

Elirkeʒik Kiralj Trancelokon altal az laptat chap-

nj keʒdj Apoloniủsis magat eleö vettj Kÿralinak ùißaa122

vetj, magat uiſeleſit latủan giorsoſagat Kÿralj igen

kedủelj

Kÿralj kadba eöle de Apoloniủſ rủhaiat rea ủeủe

aʒ haʒbeöl kj menne kiralj egi Jnasnak hagia megh

teritenj az feöredö vtan mert volna eönekj vele

keūiſ beßẏdÿ

Nem sok üdeö mủlúa Kÿralj ủißaa menne az Tÿrủſtis

elủiủek paranchola kiralj hogÿ le ẇet keßtetnek, mas

rủhaba eȯlteʒnik vgi Aranias Barſonẏ ólteʒeö rủha-

ủal megh aíandekoßtatek

Az etket elfogaak Kÿralj chak maganak egi ſze-

cʒelben

[p 164]

122 Esetleg ùißan?



cʒelben eölj valla, ſʒemit felemelủin Apoloniủsnak

moſdanek mondia valla, azmi ßaúok volna, aʒt

hadnak maßorra, ottan ebid ủtanra

Ednehanÿ úrakkal a Hopmester taủủl Kiraliteöl

le eőltetj, Ot mindenek eßnek chak Apolloniủs

feit lefeögeßtete, Kiralj gazdagsagaath, Aranj eʒúſt

mủủt ßemlelj nagj keönnieʒúȇ

Mondanak netaland Kiralj gazdagsagat ez az

ember Jriglj Monda Kiralj inkap hiſzem hogÿ

nagÿ kara fogot eßibe Jeőtnj, mert chak ter-

meteıs niekj megh mùtattia hogÿ nem kechin

rendbelj

Mondom azirt Jfiú neked monda123 Kiralj ủelùnk ŭigan lakozal

megh athat megh neked Jñ mindeneketh aki feiet

fellet all en hoʒamis penigh minden ßúksigedben

bator biʒủaſt folomÿall.

Ezenben bie iủta az Kiralÿ Leania neủe Lủcina

valla, Tizennegi eßtendeös az Attia vendegit

rendel chokollia valla, Attiahoʒ megh tirủin

az Apoloniủſt kerdj kichoda volna.

Monda Kiralj niekj egiebet leanom en feleöle

nem tủdok

[p 165]

nem tủdok, Hanem az mint latam halaß rúhaiarúl

ßelủeßteöl haniatatot, Kerdeʒd meg te Jobban, tủdom

mj eleöttủnk eö ſemmit megh nem tagad

Termetihez kepeſt a Leanj az Jfiat keʒdj aʒirt

kirdeʒnj, Ki eleö beßilủin minden bủidoſasath keʒde

ıgen keönủeʒnj az Leanj zep ßokkal edes beßidekkel

batiat eníhetenÿ

Mienk ủagÿ Jmmaron Jfíủ Apolonj Semnit te ne

bankogial, chak az hogÿ Atiamteöl Leanj mongia

valla, megh aiandekoßtaſsal, Nam az moſasbais

teöb zolgaj felleőtth nekj kedủeſt ʒolgaltal

Megh keßenj nekj zepen az Kiraljfj minden io akara-

tiat, Paranczola Kiralj hogi zep Lŭcinanak hoʒnak

bie az Virginat kinek ủereſeủel zepen ủigaʒtalna

az Attia lakodalmatth

Miniaÿan dichirik az K. Leaniat, hogi beölch a

Mủsicaba chap Apoloniủs a teöb ủendegek keöʒt

Semmit rea nem ßola, Kirdj okat K. aủagi túdatlan-

nak netaland alitanaa

Felele az Vrfi Jgaʒan meghmondom Felsiged megh

bochaſsa, mert az Leanẏ aßonj chak tanolnj keʒte de megh

megh ſem tanolta, adaſsa keʒemben nekem az Virginat

es felſiged megh lattia

123 Beszúrva a sor fölé.



[p 166]

Nagÿ geönereösíges ekes zep Notakot az Jffiủ

vernj keʒdj, melliet chodal valla mind K. mindt

penigh az egiß aßtal ńepe az leanj nem túggia

megien őrőmiben, nem göz bie telnj vala

Szemit az Vrfiteöl elnem ủeſzj valla, giors kezeit

chzodallia, es tekintetihôʒ ekeſ termetihőʒ mindt

az Notakat ßabnaa, Atiat aʒonkerj ellene ne legen

mert megh aiandekoʒna

Tiz ezer araniat es hủs ezer Tallert elseöben

nekj ada sok draga rủhaúal es egi Pohar ßekkel

az Aiandekot tolda, hủß ßolgatis ada tẏʒ

ßolgalo leant es az vendigh eloßla

Apoloniủsís Kiraliteöl bủchút úeőn elakara

menie, de az Leanj kirj az Attiat maraßa, chak

ma elne ereße mert ben a Varbais niủgalmas

ßalaſsa nekj rendelủe lenne

Azon eijel penigh dús ßerelme miat az Leanj

nem alhatek, chak Apoloniüs forga elmeiben

ezzaka mind kinlodek, reggel Atiat kerj hogi

mind tanetủal Vrfiủal megh ßegeödnek

Keủiſ ideö mủlủa nem nagj faratsaggal

az Lanj

[p 167]

az Leanj megh tanola, de ßerelme miat Apoloniủsnak

egiſsighe megh bomla, chak ferteng Agiaban nem tủd

hoúa lennj neheʒeöl naprủl napra

doctorok Jeöủinek az Púlſủſt megh lattaak

hat ninczhen semmj dolga, chak ßerelem miat

mongiak az Atianak az leanj hogı bủs volna, kiben

ellentarto Kiraliis ne volna124 lenne, mert dolgha

feleö volna

Harom ieleſ firfj Kiralj nembeöl ủalok Leant

kiretik valla, de mínt ez ideig semmj io valaßok

Kiraliteöl nem leöt valaa chak moſtansagh iſmet

ủgian eʒen dolgot ßorgalmaßtattiak valla

Kiralj megh eöʒenj hogi eö Sennj valaßt moſtanis

nem athatna, mert tanủlsagh miat az Leanj halalra

elbetegedet volna, ketſegh ha lehetne ez vilagra

teöbbej nekj megh fordủlaſa

Mind az altal ủgimond hogÿ ne Jtillietek ŭgimond

keủilsegnek feleölem az tj neŭeteket es gazdagsagto-

kat adgiatok irủa nekem Leaniomnak keöldem az

valaß mj125 leßen en nektek megh jelentem

Apoloniủsteöl az Jraſt az K. Leanianak bie keöldj

Leanj

124 A következő sorból került ode. 125 Az uẏ es a mj ìrása ugyanúgy néz ki.



[p 168]

Leanj elolủaſaa es az Kiraljfinak akaratiat megh

értj, Monda meſterinek ha mas lenne ferijem te

kiủủeöled bannadé

Nem banam aſzoniom ẁgi mond az Kiraljfi mert

en melto nem vagiok, de akar kj vegien teged

feleſigeöl Nagıot aủal haßnalok, mert az is

ủtanad nagÿ io vram leßen, enís kedủeſ ßolgatok

Felele az Leanj bizonj haſzeretnel nem hiſzem

hogÿ nem bannad, de te ez czedủlat azmint ne-

kem hoßtad Iſmet Atiamnak Adgiad az migh

megh olủaſsa azt te mind megh ủarÿad es az

valaßt megh hoʒʒad

Megh olủasaa K. az Leanj iraſaat, meliben-

Irủa ez valla az tengerj habteöl haniatat-

tot legen életemnek heö tarſa. Mellik keʒeö-

letek Kiralfiak vgimond Kiralj az kj ez uoln126

En ủagiok az ủgimond, monda a nagiobik mert

chak keúeſse mủlek, hogi az Habokmiat minden

haÿoimmal a Tengerbe nem ủeßek, Seöt niege

haÿonak moſtis oda vagion chak keteöủel ßa-

ladek&

[p 169]

Az masik felele mit haʒủcz ha ſoha teőbjſer tengert

sem lattal, seöt megh haʒadblủis keöniủ megh ßamlalnj

a mennjßer kjmaßtal, iob volna halgatnod hogÿ nem

Kiralj eleőtth ily hazủgsagot ßolal

Az leủelet Kiralÿ az Meſternek ada talam iobban

értenj, megh értj az Jffiủ hogi az Leanj inkap az

teöbinel ßeretnj, de ſemmit nem ßola chak elpiro-

sſodék a kiraleis ủeßteglj

Kÿralÿ hogj megh érte Leania ſzerelme hoủa ủol-

na keduele, az Kÿraljfiakat reminſigh ủalaßall

megh hazokhöß ereßte, Titkon chak egiedeöl

es az meſteriủel Leaniahoz bie mene

Kerde ha ſzeretj Meſterit Leania mert eö igen

akarÿa Szerelmeket irtùin Meniekeʒeöt nekik K.

friſet chinala, Aranníal eʒeöſtel minden gaʒdagsaggal

Leaniat haʒaſita

Aſzſʒonÿ hogi ủiselnj ielensighe úala atioknal lak-

nak valla, minden mủlatsagot Apoloniủsis mint Kiralj

ŭgÿ eöz valla, mindennap ŭadaßnj aŭagi Madaraßnj

eggiủt kÿ iarnak valla

Egÿczer

126 Javìtva uona-ból.



[p 170]

Egÿczer az Kiralifi chak masodmagaŭal a parton sie-

tal walla, Jŭta egi fris haÿo kit Apoloniủs elein

eſmir valla, Kerdj ha Tÿrủsbúl Jeönne, onnait

Jeöủủnk, az Haíos mongia valla

Hallotad e ŭgimond egi Apoloniủs neủeö feiedelme-

keth, iol hallotam monda, es ha megh talalnam

mondanek nagÿ örőmet, mert mind Leanioſtól

Antiochús K. menekeö miat elủeßet

A Corona Penigh Apoloniủsnak es az Orßag tartatek

kit moſt minden fele orßagra mindeneöt kereſtetik

bodogh az az ember akj rea talal, mert nagi úrra tetetik

Amikor127 haza Jeöz keres megh chak engem az úrfi

mongia valla, mert engemet hÿnak Apoloniủsnak

kj laktam Tÿriaba, megh aiandekoʒlak akkor oßtan

Jobban mikor leßek haʒaamban

Be mene megh monda zep Feleſiginek hogÿ nekj

elkelj mennj, de mijrt hogi neheßkes illien meßj

vtra nem merj vele ủinnj Aſzonj hogi eʒt halla

keʒde ighen Sÿrnj ekkepen Sapolodnÿ

Ha masút ủolnakis megh kellene Jeöned latủan

aʒt mint moſt ủagiok, de enis elmigek úagẏ

[p 171]

élek vagÿ halok teöled elnem maradok, megh eskeöttem

veled, emeßenek eggiủt mind ketten meg az habok

Ha moſt engem it hacz soha en ùtanam teőbbj

ide nem Jeöhecz, mert az orßagh megh tart es ilÿ

meße feöldre Semmikepen nem ereßt, nem mindenkor

leßen a Tengeris czendes hogÿ te ide eủezhecz

Nem neʒhetek arra hogÿ nehezkes ủagiok, mert

en teged ßeretlek, hogi ha megh halokis eʒen en ha-

lalom leßen vgi tetczik keönieb, Aʒirt ſemmikepen128

en elnem maradok, hanem ủeled elmegiek

Kergiủk megh Atiadat az Vrfj aʒt mongia laſsủk mj

akarattia, megh kirdik a Kÿralıt, leania beßidit

megh irtj helin hagia, Noha teöb nalanal magʒattia

nem valla ſem fia ſem leannia

Keſzủllinek giorsan 32 Galliaúal sok Arannial ezúſtel

draga Sok rủhakkal minden fele Jokkal, ßantalan ſok

éleſſel Egi napot varanak kj ʒep tißta lenne mıngiart Jndủlnanak

Nem sokara az is nap fennieſégeben az eghre feliöt129 valla

kiralj kekeſiri Leaniat es veÿt zepen az Tenger Partra

Sÿrủa Apolgattia mint keteöt egi Arant igÿ teölek elủalt valla

Ednehanÿ nap mủluã Jme nagj az Tengeren nagi hab

127 Az ek és az ik kötésének hasonlósága ebben a szóban is megfigyelhető. 128 Az ek és az ik kötésének hasonlósága ebben a szóban is megfigyelhető. 129 Az ö előtt eredetileg e, de a sor felett javìtva i-re.



ßelúeß

[p 172]

ſzelủez tamada, kin az terhes aſzonÿ igen elremöle

tellieſiggel elhala, ot al Ligozides regj ÿo deakia130

de ßaủat nem halhattia

Ezkepen egi leant ez ủilagra hoza de eömaga el-

hala, nem túggiak meggienek, orankent az habis mert

neủekedík valla, sìrnak es Jajgatnak minden rend-

bieliek ủadnak Jñ markaba

Seöt Apoloniủs rủhaÿat magarủl mind le ßagatta

valla, nagi keſereöſeggel a teſtre búrủlúan

ủgi remenkedik valla, nem tủggia hon kerÿen

kiteöl ſegitſiget, mert az habhozis kapna

Szerelmes Lùciam, úrfi mongía ủalla mit mongiak

mar Atiadnak, hogi chak éledelủl hoàtalak ủot

ide az Tengerj halaknak, mert ủagi mind elúeßủnk

ủagi halua tegedet it elnem hordoßhatúnk

De az kormaniosis ereöſsen kialtia hogi a teſtet

ki ủetnek mert a rettenetes nagi tengerj ßelủeß

mind inkap neủekednik, egi holt haßontalan

teſtirt nem kellene, magokat ủeßteneek

Nem leön mit mıủelni Apoloniủsnak Koporsot

chinaltatta kit feniủ ủiaßall temerdeken beleöl

mind bie eöttette valla, Egi reß tablachkara

mind az egiß dolgot zepen meghirta valla

Kiralj

[p 173]

Kiralj rủhakban az teſtiet felßerzik a koporsoban teủek

az Tablat feihőz a labahoʒ penig eʒer Araniat teönek

nagi sirủa ſzokogủa az koborsot fogak es az Tenger-

be vetik

Az Leankat zepen Annia zerelmeierth az daika-

ủal tartattiȧ, hogi Altisratesnek zep Lủcina helÿen

Tharſiat biemủtaſsa, mert igen felủala Lŭcinaėrt

eſnik a kiralj haragiaba

Az hab akoporsot harmadnap kj úetj Ephesủs ủarosa

nal mikor Cerimones doctor kủn sietalna az ỏ tanitủa-

niủal, fogak a koporsot, es hazahoz ủiủik131 adoctornak

nagi moddall,

Felnita az doctor latta tehat benne egi kiralÿ lea-

nía fekßik ßepen feleöteʒủe. Piros orczalattia, ủelık

hogi chak, aloßik, minden ßepſigh benne, megh nem

veßet ßene, a doctor czủdalkoʒik

Egi tablachat latta feie allat lenÿ, azt zep laſsan

kj ủonnÿa es az raita valo iraſt elolúaſa, az mint el-

130 Dajkája helyett. 131 A szó előtt áthúzás.



olúaſhattaa, kit Apoloniủs keſerẇes igikkel ekkepen

bie irt valla

Nagÿ kesereösiget hagiot ez teſt nekem es

az eö ſʒeõleinek

[p 174]

Kÿ nagi faidalomúal ßeölŭin egi leaniat ủege leőn életi-

nek, ha kj rea talalß, legi otalmaʒoÿa, kêrlek, tißteſiginek

Aʒ eötßaz Aranìerth, temesdbie az feöldbe, keölch rea

az eötßazat, chendes ùig elmiủel, ủgi ủarhaſsad read

Jñ irgalmaſsagat, ùgi legen nekedis, kj bie rakÿa ßie-

pen az feőldbe tagaidath

Elakara mingiart a doctor temetnÿ a teſtet tiſzteſ-

siggel, de egi tanítủania kj eöríʒj valla, megh eſmeri

hogi megh elÿ, felgiogita mingiart meſtere lattara

nagi beölch meſterſigekkel

Megh kerdziek teöle ki nemʒette volna, dolga

mint teörtint volna, kit hogÿ megh értenik bie kiſe-

rek ʒepen diana Templomaba, megh ideö Jartaban

Apoloniủsra talam rea talalna

Eö penigh Jmmaron nagÿ ſzomorủsagban Tarsisba

Jŭtot valla, es Strangủlionak Regi gazdaianak

haʒaba ßálott valla, minden ßerencheit mínden bủi-

doſaſit, nekj megh monta valla

Aʒirt édes gazdam az Wr mongia walla, nekem

elkelj ſietnem, mert engemet varnak Jmar regteōl

fogúa, nem túggiak hoúa leöttem, Tarsiat it ha-

giom mind daikaſtủl neked, ủelem elnem ủihettem

Philomaciaúal

[p 175]

Philomaciaủal az te leanioddal kírlek tarchad es neủel-

lied, eligh kinchet hagiok, kiủel felekeſìched, egienes

erkeölchre ßorgalmatoſaggal, kérlek hogi eggiengeſsed

En penigh mind addig mígh fernek nem adom meg nem bo-

rotủalkoʒom, ủgi segillíen Iñ, es io vton enghem, mindeneöt

ủgi hordoʒʒon, tijs híủek legetek, kit az en lölkemis néktek megh halalhãſon

Ez ſzo ủtan éſmet, hoioira mingıȧrt Apoloni[us] ßala, kikket

sok éleſsel, sok teõʒes ßerßammal ỏ megh rakatot valla, sok ủi-

tez hadnagiok ieles keʒeö nepek ötet keöủetik valla

Mind Antiochiat mind penig Tiriat, mingiaiaſt elfoglala, mint

az ket ủaroſnak kiralianak magat ot megh koronaßtata, az Tarto-

manitis mind hozaia haita, partosít leuágata

Tarsiat ezkeözbe Philomaciaúal azgazda tanétattia

mert eöt eßtendeÿe mar ßeöletiſinek, regen bie kereölt vala

kilencz eßtendeöre igen beölch leöt valla, az philoshophiaba

Egíkor Ligozides az Leanÿ daikaÿa, tehat megakar halnj

kj legen az Attia Annia, es haʒaÿa az Tarſiat kirdeʒi, haʒam-



nak ez ûaraſt, Strangủliot vgimond tūdóm Atiamnak lennÿ

dionisiades penigh az en Aniam, Nenem Philomacia, en ennil

egiebet az te kirdiſedre, nem tủdom mondania, Nagiot fohaz

kodek adaíka magaba, keʒde ígen Sirnia

Vaÿnem ủgi goromba, Tarsianak monda, mert chak gaz-

daid eʒek, mert Apoloniủ az Atiadnak neúe, ki Tÿrúsba

eủeʒet, Aniadnak Lŭcina nagi K. Leania, Atiad is K. nemʒet

Ellened

[p 176]

Ellened a gazdak az en holtam ŭtan ezokaért ha ủetnek

menÿ fel a Piarchra mert ot az Atiadnak neủe> egi

oßlopot emeltek, fogd megh aʒt, es mond eʒt, a leania

ủagiok kenek eʒt emeltetek

Aʒ ủaras mingiaraſt mitt Atiad vele teött, rola meghemle-

keʒik. Semmj niaúolliadat, niomorủsagodat, higied el-

nem ßenủedik, de Strangủliois Apoloniŭsért neked

ſokkal tartoʒik

Ez ſzok keöʒet lelkit daika kj bochatta, Leanj sirattia

valla nagi friſſen mindennap> Teſtit harmadnapig a

feöld ßinìn tarta, mig koporsot rakatta, aʒútan Pompaúal

eltemette valla eßtendeigh giaßola

Eßtendeö eltelủin gazdag rúhaiba iſmet ỏlteʒik

valla, nagi friſſen mindennap mint K. Leania az

Scholaba ÿar valla, a Koporsohozis mindennapon

egicʒer ſirnj elmígen valla

Jſzoniủ Jaj ßoủal, Atíat Aníat Leanj ot mindennap

kialtia, ſem ennÿ ſem Jnia nem kelj nekj ſokßor ke-

ſerủes banattiaba, mert eßibe veötte hogi Stran-

gùliois nekj hamis gaʒdaÿa

dioniſiadeſ ſeőt mikoron egiczer a Scholaba

kereſne es Tarſía mellet Philomaciatis az

eö Leaniat vinne, hogi amaßt dichirnik eʒt

penigh

[p 177]

penigh alaznak nagi neheʒ neủen veủe

Gondola magaban, Jmar elmúlt annak tiʒennegÿ eßtendeÿe

hogi Apoloniủs it hagiủan Tarſiat Tÿríaban eủeʒe

nem Jeö teőbbj ide, az daikais megh holt kiteŏl

tủdník felnie

Megh eȍlettem inkap ſok draga gazdagsagh marad en ream

rola, kiủel leaniomat ßepen felepitem ki beöntetne megh

rola, de mi modon legen, no eßemben júta, nam vott nagi

keöniủ mogdia

Jme egi falủbủl iủta bie hoʒaÿa egi ỏróg ßeleŏ kapas

aúal megh ßerʒeödik igen nagi neheʒen leön Keőʒtek az

tokmalas, iambor ember leủen nem kelj valla nekj az



artatlan vir ontas

De nem leön mítt tennj rea igirj magat, chak hogi irche

a mogiat, megh mủtatta nekj Dioniſiades a daika kopor-

soiat, holot ßep Tarſıa ſirủa híủia valla akkoris

Attiat, Aniat,

Mas napot ủaranak es az Parazt ember magat ot-

ben megh uỏnnia, be Jeöủe Tarſia ßokot ÿdeibe

haÿat az ember kapa, es az feöldhöʒ ſủita, hogi aʒon

oltalnal ötet felmeßarolna

Könőregh

[p 178]

Köniőregh Tharſia, Vram mit ủitettem úalaha te ellened?

aʒt sem tủdom kj vagi, ſoha nem iſmertem ſemmj nemʒetſi-

gedet, Köniörủlj megh raítam Vram ne úeßes el ilj

beöntelen enghemet.

Theophíl[us] monda, mert az valla neủe, ŭgi ủagion te nem

ŭittil, de az Attiat nadgiot, hogi tegedit hadgiot

ſok kinchel eőlteʒettel, mert aʒirt eollek megh,

aủagi ha it hagiot, hogi ninch valaki veled

Felele az Leanj Vram ha beöntelen ennekem megh

kelj halnom chak eʒt engedgied megh, hogi az Jſte-

neknek en Sìrủa megh gionhaſsam, megh engedj

niekj lean tirdre eſsik, Imatkoʒik chak laſsan

De Jme hertelen az Tenger Partíarủl harom tolùaj

megh latta, oda fủtamanak eſʒíbe ſem ủiủj, az ember,

ſiủalkodủa, megh fogak aleant, a Tengerre ủiủik az

ember elßalada,

Dioniſideſ kerdj Theophilủſt eliarte ez dologba

en elijartam vgimond, de az Varas eleőtt kirlek

eőlteʒùnk giaßban Sirÿunk giaßba, Sirỳúnk es

ha kierdik, mongiủk aʒt hogi megholt az ʒep leany Tarſia

Strangủllio halla, chak elalmelkodek ez dolgon

eömagaba, mert hire ſem valla az feleſiginek

ílÿ

[p 179]

ilÿ alnok tanachaaba; mit miuieltel vgimond hitúan aßonj

allat, az Kiralj leanianak

Tủdode az Varaſt minemeó ehſegbeöl Attja kißaba-

dita, maga ßủksegiủel ſemmit nem gondola, mindent

minekeönk ada te tủod Vr Iñ ſemmj rißem ninchen

Tharſia halalaba

Viủik az Tolủaiok zep Leant Tharſiat Mȧchilena

varoſba, az teöb rabok keőʒet leteūek eȍtetis, es bochat-

taak araba, egi keriteö meſter ereöſsen kerengi, hogi

meghủedgie bordelba



De Athanagoras az Varosnak Vra, ekes termetit

latúan, ßemermeteſsigit lefeögeßtet feit, ßep orcza-

iat chudalủan, megh akara vennj ßaz Aranion kérj

nem vehettj dragaban

A keriteö giorſan kiet ßázat igire chak eöüeÿe

teheſse, Athanagorasiſ ennek boßúÿara harom ßaʒra

felméne, egimaſra mind addigh felúerek az Arat hogi

eʒerre rea menne

No nem ủeſzekedem az bordelj Meſterrel Athanago-

ras mongia, meghengedem vennj, es oßtan mikoron

bìe ủißj az bordeliban, leghelſeö en leßek, akj

hoʒa megek, megh rontom ùiragiaba

[p 180]

Aʒ Bordelj meſterrel elkelletik mennj zepleanj

Tharſianak, kj egi ùndok kepet bordeliban tart

valla, neủeʒủen Priapủsnak, aʒt Imadgiak valla

térdekre le eſùin az ßegin Rab Leàniok

Bordelj meſter mondgia, Jmadgiad eʒ kepet, eſsil

terdre eleötte Hogi lehet az vgimond ha ſoha

nem lattam illen ektelenſiget, megh kelj lennj

vgimond az Meſter, mert dragan vöttelek meg teged

Monda az Leanʒo, meghis úram kérlek, ne úeßes

el enghemet, ne ferteßteſsem megh az kep Jmȧdaſsal

azen ßeöʒeſiegemet, kÿrt mind őrőkj iot mondok útanad

es dichirlek tegedet

Felele az meſter tủdode hogÿ nalam nem fog Semmj

keönergis, mint az Hohernalis nem haßnal embernek

tùdod Semnj fiʒetis, aʒírt ne keönieregh se neſi-

rankoʒʒal, mert haʒna ígen keöủis

Mind azaltal hagia hogi az Vicemeſter zepen

feleölteʒtetnj, felibe megh irna hogi fel girat adna

akj elõbe erne, aʒủtan az keöſsigh chak egi egi

pinʒeris ßabadon ferteßtetnj

Bieủiủik egihazba nagÿ Trombita ßoủal, dobßoual

a Tharſiat

[p 181]

a Tharſiat, ot Athanagoras de egi Patiolattal biefette

az Orczaÿat bie mėne elſeöbe hogi megh ferteßteſse

az ßep Leanj Tharſiat

Tharſia mingiaraſt Labaihoz eſủen kérlek Vram

thegedet, ne kiſebichedmegh vgimond ilj meltatlan

az en ßeőʒeſegemet, K. Leannia vagiok noha az

ßerenche ebbe hoʒta igiemett

Ezt Athanagoras halủan elpirúla, Orczaýat

elforditta, Megh kerdeʒj Jobban es mindt megh

beßilj Alapatiat Tharſia, Hủß Araniat adúan

az eö viragÿaban aʒ ßep leant megh hadgia



Teöbbet adtam ùgimond hoginem azmitt read az bor-

delj meſter vetet, amit nekem mondal, mond azoknakis

chak akik hoʒad bie Jeȍnnek, es tißtan meghmaracz

eʒen ßeȍzeſigben neked igen felelek

Jgi Athanagoras az Aiton kj menne, Mas erkezik

heliebe, az dolgot annakis mikint az elſeönek ren-

del mind megh beßilj Hetủen ket Aranniat az Lean-

nak ada, es eleöle kj menne

Ezt Athanagoras moſologÿa valla, de semmit

nem ßol valla, vißha mennek valla beö pinßt adủan

nekj

[p 182]

nekj, de kj nagi keón hủlatua, kit az it kủn allok egimaſra

tekíntủin elalmelkodnak valla

Masnap az Meſternek Leanÿ az pinßt ủiủj, ihon

ủgimond az ado, Felele az Meſter aʒt igen akarom

hogi vagi ilÿ adakoʒo, Euủtanis hagiom hogi az

pinß giủteſben, ne legi hatrab marado

De hamar megh halla hogi miegh ßeȍzesighe hellin

az Tharſianak, meg hadgia tarſanak hogi

felfelj vinnj, erne ủigit mar Annak, elủiủj az

leant kerdj ha vgi volna, az mint mongiak tarſanak

Felele az Leanj migh Isten akarÿa en mind

addigh ßeöʒ léßek, Mond az Vice meſter mond

megh tehat az pinßt tegnap honneit ßerʒetted

Sìraſomêrt attak ertùen nÿaủoliamath vgimond

megh keſereőlik

De kérlek tegedis keöniereőlj megh raitam, ne ronch

megh ủÿragomban, felele nem tủdom meggiek, mert

ßertelen feöſúenj ez az en Vram, ha mj hea léßen

a felủetet ßarcznak, fogia kernj en raitam

Monda az Leanzo, azt en ream ủeßem, hogi az

Suḿa132 megh léßen, Vgi kj a Piarczra ot ennekěm

maidan

[p 183]

Jndủl io kereſetem, mert io deak vagiok eʒennel min-

denreöl diſpủtalok ékeſsen,

Ki ủiủik azirt az Leant az Piaczra,133 kezde dispủtal-

nia, Hon tanolta legen az nagi beölchen ßolaſt az kỏſsig

vgi chủdallia, fùtnak minden feleől chủdaiara nekj ſim>

ſuḿatis adnak valla

Eʒ ideö Jartaban Jmar az tiʒen negi eßtendeö

elteőlt valla, hogi Apoloniủs dolgot hon ủigeʒủin

Tharſisba Jủtot valla, Reghi gaʒdaiahoz a Stran-

132 A betűk szára szerint inkább Suñna lenne. 133 A c r-nek indult.



gủliohoʒ Kÿralj Jſmet bie ßalla,

Eliede mingiart Strangủlio raita monda felesigi-

nek, Am Apoloniủs it vagion kit mondal te rigen

elủeßetnek, mít feleliủnk134 nékj ha Tharsíat kerdj

ÿaj mj ßegín feiủnknek

Giazban eőltezinek nagi hirtelensiggel Jelentik

banatiokath, bie Jủta kiralijs es kerdeʒj teőlek

hoủa tȍttik Tharſiat, sok ideÿt mondnak, hogi eötet

giaßoliủk keſeregiủk halalat

Mert soha nem tủggiúk michoda niaủolìa ßalla

hertelen rea, egi hietık fekhetik chak beteg aggiaba

.nagi hertelen elhalla, seőt emlekeʒetre az Varoſis

nekj

[p 184]

niekj ßep keöủet faragtatta

Aʒt ot kún megh lathad a Tengernek Partian hollot

eltemettúk, minden ekeſsiget amj rea felfirt rea

raktủk takartủk, az mi hatra marad aʒt tefelſi-

gednek, mind épen megh tartottủk

Sir Apoloni[us] az hazbeöl kj menne, monda hiủ ßol-

gainak, rakÿatok haiokat mert ſemmj ideÿe ninch

it mủlataſomnak, addigh en megh latom ßomorủ

haìlekat ßerelmes Tharſiamnak

Nezủen a koporsot elfakada Sìrủa tere az

hajokfelj Szerelmes Tharſajm> tarſaím ßolgaı-

nak monda, ủeſsetek az Tengerbe, mít kinlodom

toúab, mert nÿlủan nem elek ennj keſereöſigben

Elodak az haÿot alola ủiʒben all, de feleölis

eȍteʒik, mert ủrokhoʒ kepeſt mega riủißekıs

ſʒep Tharsiat kesergik, ereöſ zokogaſsal sȯró

kőnieziſsel a Haiot nedủeſsitik

Akarnanak ủißa mennj Thÿriaba de nagi ßelủeß

nem hadgia, mert Machilenaba az habtùl úerete

hollot valla Tharſia, az Kormanios Meſter nagÿ

ỏrỏmre nekjk mindgiart ielt adot valla

Az haÿofenekin Apoloni[us] sir kerdj mi dologh úolna

az egiß

[p 185]

az egiß varoſnak nagi óróme napa mondgiak hogi

ez nap volna, senkinek bankodnj de ủigan lakoʒnj

mindennek ßủkſigh volna

Nadgiot fohaßkodek magaban az K. monda bator

vgi legien, a koniha meſternek megh hadgia minden-

nek öis beöủen föʒeſsen, de ſemmj ỏrỏmet az nap

134 Jegyzetekbe: gyakori az ékezetcsere az i-n van az u ékezete,



eömaganak ſenkj megh ne Jelenchen.

Seöt chak feleÿeis senkit ne bochaſson az örzeönek

meg hadgia, mert mingiaraſt nekj mindt az ket laba-

nak ßarait meghrontatna ónekj nem volna Semmj ủi

gaſagha mert oda ʒep Tharſia76

Vadnak ủíg lakasban az Varàsbeliek nagi étel-

ben Jtalban, Vegre kj Jeöñinek mindt az Tenger

partra az Bortúl ʒaioſodúan, kj kj haijot néʒel, hol elin-

dithaſsa az lakoʒaſt ủiobban

Jm Athanagoras latúan az Kiralinak zep Aranias

haijoiat, de nem tủdúan kie hogÿ eö Arra medgien ủÿai-

ủal ủgi135 mutogat, felhiủak az Vrat az K. ßolgaÿ elinditak az lakaſt

Kirdÿ kie legen az zep Cÿfras haÿo, hon laknanak

eömagok, mert ſenkìt keʒeőlek eö nem eſmìrhetne, kichoda

volna Vrok megh mondak nekie hogi Apoloniủs volna

az eö Kÿraliok

Eömagais

[p 186]

Eőmagais mondnak ez haioban úagion de chak sÿr es

bankodik, mert zep Feleſige Leania megh holtak

azmiolta bủioſik, sȍt az banat miat ő magatis

feltiúk hogi halala tȍrtinnik

Vigh Athanagoras megh kerdj Kiraljnak neủit, es

hoʒʒa menne, kerj ne bankodnek hanem maganakis

egi kiczíniet kedúeʒne Ennek Jnnek vele, talam

ennj banat Vtan íủtna óróme

Megh ſem halla zaủat, sŏt megh hozaÿais nehezen

bochatatta, Athanagorasis egi Leanérth keőlde, kiúel

ùigaßtaltatna, ez valla Tharſia Apoloniúſnak egie-

tlen egi Leania

Az Bordelj Meſternek ßaz Araniat keȍlde, chak

hogi hoʒa ereße, mert ỏ latta valla, melj hathato

volna, az Tharsia beßide, de megh ſem gondolta

hogi Attiaủal leant, igien ßembe keriche

Lėanÿ elirkeʒik, keri az Haioban Kiralihoz ala mene

ekes beßidiủel nagi ßomorủſaghat forditana

ỏrỏmre, Leanj ala mene, egi ßaủan ſem teröle

Apoloniủsnak a niakan chigethe> Tharſia

chigede es vgi kirj, mủllianakel Kiralj hogi

ha lehetſiges

[p 187]

ha lehetſigeſ felſegédnek banattj, ha bıʒủaſt ßolha-

tok az en beőlcheſegem felſeged megh éſmerj

Haragiaban K. Leanihoʒ leggiente, mert masnak

135 A szó a sor fölé beszúrva.



velj valla, mint bordeliba lakta> lakot ỏ Tharsiat

chak vgi bechủllj valla, mert nem tủggia valla hogi

ßinte az volna az ỏ edes Leania

Leanj sirủa mondgia chùdalom en K. az the kemenj

zủiedet az en ßeöleimis Kiralj nembeöl valok

veled en beßilhetnik Alteſrates K Leania volt

Aniam Lùcinanak neủeßtik

Hogi Apoloniủs halla raita kapa hat te ủolnal

Tharſia, Vgi neủeʒnek vgimond, felủgrik az Agibeöl

Leaniat apolgattia, ßantalan ßolgaít nagi ủigh

ỏrỏmibe mind eößủe kialtoʒa

Athanagorasis a nagÿ ủigasagra gÿorſan ala

fủtamek, Czủdallia mi dologh Reminſeghe kủủl mert

ez ủigaſagh eſsik, Athanagorasnak mind az egíß dolgot

rendßerínt megh beßillek

De Athanagoras mindgiart terdre eſsik es azon

kerj Kÿralit, hogi ne adna maſnak hanem inkap nekj

zep

[p 188]

zep Leanníat Tharsiat, mert ỏ oltalmaßta hogi el

nem veßtette ßeöʒeſige ùiragjat

Kÿralj megh igire de az Bordelj Meſtert ha eőis

keʒbe adna, rettenetes kÿnra am mingart az la-

trot Kÿralj keʒiben ada, az Varaſt peniglen ßaʒ

eʒer Arannial Kÿralj Aiandekoʒaa

Athanagorasnak az Leant úgian ot Kÿralj> az

Varoſban megh ada, de mind az Veiủel Tharſis

Varoſ altal Tÿriaba indủla, Jntetek almaba for-

ditana vtat Ephesủs ủaroſara

Diana aſsonnak ot ủagion ÿol tūdod Kÿralj gazdag

temploma, Jllik hogi felſeged ennj bủidoſaſat

nekj eleö ßamlallia, Minden ßerencheit, minden

allapatiat ot nekie Aianlia

Elterìtj ùtat azirt Ephesủsra ủeli ùej s Leania

az Templomban mene nagi fen ßoủal elő bủido-

ſaſat ßamlallia Ot all ßep Lủcina az ßokat halgattia

gondolkodik magaba,

Toủab nem alhattaa, hat te ủolnal ùgimond

o K. az en vram, mert Lủcina neùem Altiſtrates

K. penig az edes Atiam, hala az Jſtennek.

reminsighem

[p 189]

remìnſighem kiủủl hogi latlak édes vram

Tetczek egi Alombủl ủalo serkenisnek az Apolo-

niủſnak Elfogia magaban nagi ßerelme miat

czúg niakan Lủcinanak, Sìrnak nem keölemben



ha egimaſtủl eſmet elủalnj akarnanak

Ephesủsbủl azirt K. elindủla nagi Antiochi-

aba, ot viobban magat s az ʒep feleſigit K.

coronaßtatta, ủigre mindeneſteöl nagi órómmel rakủa

bie ßala Tÿriaba

Ot ſem sokat lakek Athanagorasnak ada mert

az orßagot ỏmaga Tharsisba Jöủin megh kereſj

gazdaÿat Strangủliot, mind feleſegeſteöl rettenet-

tes kinnal megh eölette az latrot

Onnat eleredủen iỏủe az Jpahoz Pentapolis

varoſba, kit aʒt tủdgia valla Jdeiehỏʒ kepeſt

hogi régen megh holt volna, de lam megh elÿ valla

es nagi ỏrómebe chak hogi megh nem holt valla,

Nem ủalla magʒattiȧ teöb zep Lủcinanal

kire az orßag maradna, Apoloniỏsnak hadgia

eʒokaért Aʒtis teſtamentomba, vdgian ot

létebe

[p 190]

letebe, Apoloniủsnak Altiſrates meg halla

Kÿralj a halaßtis am megh kereſtetj kj ennj

adot valla, es kj tanachabȯl az varoſba

meniỏin Kÿralihoʒ Jủtot valla, megh aian-

dekoʒa minden nemʒetiủel, nagi Vra tötte valla

Niolczủan eßtendeigh elt Apoloniús aʒútan

Lủcinaủal sok fia Leannia marattak vtana

tellies birodalommal, hogiha eʒ dologba

ſemmj nem volt, kerlek, meg erd egi nem tùdomal

Az kj ez eneket rendelj ủerſekben ighen

biʒik Jſtenben, mint Apolonıủs K. az Ten-

geren bủidoſủan elmeÿeben, az eòʒer

eöt ßaʒnak, es az niolczủan niolcznak

ketſeges elejben Amen.

finis per me Joannem Job de

fanchalj Aỏ 1603. die vere

13.8bris estue gierta vilagnal &.

15. A MIHÁLY VAJDA NÓTÁJÁRA (Bujdosván, fáradván...)136

[p 191]

Az Mÿhalj Waida Notaiara

Bủidoſúan faraduan, zerelmem kepen>137

136 RMKT 17/3:16, 23–24. 137 A javìtások a fekete kéztől származnak.



Elmimben megh ủiult> ugj ujol138 ßerelmem ßinnie

Mint zarủas fiatủl alnak ʒerelmem> hagiatik mezze139

Olÿ neheʒ hogi teőlem taủoʒek meße> elvalt ʒerelme140

Az kitt nekem adot ßintein141 olÿ kedủes

Mìnt giemant Rủbintal eßủen melj ékes

friſſen vettet adgia nalam ßerelmes

Zerelmes ʒep chokÿa orczamom édes

Mert lattia hogi magat igi bie mủtatta

zerelmes ßaủaủal nekem valotta

Kezit nekem niủtúan hittel fogatta

Holtig ʒerelmiben éltem oltotta

Jlÿ hiūſeggel veöttem teȯle ezeket

Mint ora forgaſa melj ſórȯn pecʒent

Jlj ßeöntelen Jaigat érte ßerelmem

Halaltis keß vadgiok érte ßenủednem

Nem choda hogi tengek banadban élek

Mert en ʒerelmemteỏl meße teúelgek

mint

[p. 192]

Mint madar tarſ nekeỏl óʒủegen élek

Mikor ßerelmemmel nem beßilhetek

Tùdom hogj röủid nap ùigan repeölek

kedùes Violammal edgiủt oröllek

zerelmes ʒep orczajat titkon chokolok

Keserùes142 panaßal nekie ßolok

Ket zep feir galamb ʒerelmek chokjá

Enghem felgerießtet azeö peldaiok

Liliom ʒepſegek kedủes Jllattiok

Minden zeȍz keöueſſe Ilj fris formaat

Aiandekon Jmar en bús ziủmnek

Versben nem Jelentem ʒegin feiemet

Keserủes lelkemnek bủʒgo ʒerelmit

Holtig rabbủl attam tellies eltemet.

J.J.DF.143 finijt> 6 Martÿ 20 1604:

16. Megcsal az Cupido... 144

Alia optima&. & & &145

Megh chal az Củpido enghem az Arủlo ʒerelemre haÿto

aʒ teőrben ßalito, mindenre hailando enghem megh

138 Beszúrva a sor fölé. 139 A sor fölé beszúrva. 140 A sor fölé beszúrva. 141 Az e fölött egy áthúzott ékezet. 142 A sor margójegyzettel kezdődik. 143 A DF egyben. 144 RPHA-;0860; RMKT 17/3:4, 13–15. 145 Innen fekete tintával.



mordalo kedgietlen Arủlo.

Eö Mirges

[p. 193]

Eö mirges146 nilaủal azen úig zủiemet ighen sebeſitj arra

felgerießtj erreit elủiủj vagioc geȍtrelemben tagaim

ketilben

Sziuem zepsigire mint Andgial kepire egikoron talalek

de eleŏlem elmủlik niekien ígi ßolik ziủem nagi

ỏrỏmem hogi read talalek

Egiſsigel ziủem ziủem edes lölkem tekincz ream ziủem

kegies ʒiep ʒerelmem en edes ʒereteőm az ʒiep

Cipros fahoz hasonlo vig ʒiủem

Nesies enteölem ad keʒedet nekem ereöllien ủig ʒiủem

oh en ủig ʒerelmem edes geönereösighem es ʒiep piros

roſam Allando Violam

Ziep piros orczaiủ, fekete ʒemeölkedeö kegies tekinteteö

tekilletes ßaŭủ es ʒiep feir ßeneö, oh ßiep abraʒatủ

kegies Io erkeőlchú

Banatim ủig ʒiuem teȯlem147 eltaủozık tagam ßakatkoʒÿk

ottan en ʒiúemben eles teőr fủtamek, kj miat148 életem

megh röiủditettik

Ha Jstent ßeretted értem eʒ dologban Jarÿ hiủen ʒerelmem

ßolgalatom neked aianlom eʒekerth, ha lehet ủig ʒiúem

tarch megh életemet

Az ki ez eneketh

[p. 194]

Az kj ez éneket rendelj versekben az ezer eőt ßazban

az eö nagi bủủaban aʒ kilencʒúen egiben neủit

nem jelentj verſeknek feiben finis149

17. Megszereti szállását... 150

Megh szerettj ßalaſat, hegıeknek151 veölgeknek

allaſſat, follio vʒeknec152 ʒủgaſſat, az mada-

raknak ßiepen ßolaſſat

146 A szó fölé valaki egy e-t ìrt. 147 Az m d-ből javìtva. 148 Az i pontja a felette levő ß szárában van. 149 A belső margón jelenkori ceruzás megjegyzés: 1591. 150 RMKT 17/3:17, 24–25. 151 Az ı a sor fölé beszúrva. 152 A v és a ʒ közt hiányzik egy i.



Nömes ủadac tű kik ủattoc ủagion153 erdeŏben lakastoc

ßiep madar ßokat hallottoc154 de az ßiep ßoủal

ſemmit ſem gondoltoc

Sziep zemeimnec ŭilaga ifıùsagomnac tarsosagha

banatimnac ủigaſſaga, ßerenchemnek ſoc Iora forgaſa

Moſt jeöủe hoʒam egi köúet, kj ollian úot mint eúet, ßaiaba

hoʒa egi keöuet, aʒal mủtatta nekem nagi orőmet

Az keö ollian ủalla mint ikra, úgi finlic ủalla mint ßikra

bie kebelembe bochattam, ßiúemnec ßerelmit ottan felgerießtj

Las en moſt melliet felettem, keöuetet megh sem kirdettem

hogi hol talalnam az vúlgiet155 kiben megh fognam ʒerelmes hölgemet

Kj bủủs ziủem ủigaʒtalaluán, banatimat eltaủoßtatnà, melÿ

heöldgiel en edgiủt laknam, es holtomig étet elsem hadnam

Kezeidet adgiad keʒemben, felủißlec hedgien eölemben

takargatlac lepedeőmben es elnıugotlac hegien ölemben

Oh ủig ủiraom

[p. 195]

Oh ủig ủiragom Viola ziủemnek Vilagha Sophia, mindenkor

teged ʒeretlec, es en magamnac teged vetelec

Aʒte derekat ziep keskenj ziep magas az te homlokad orczad

mint ʒiep roſa piros aʒʒal ighen ʒiep az te niaias voltod

18. BALASSI BÁLINT 24. ÉNEKE (Most adá virágom...) 156

ALIA &. &.

Most ada ủiraghom nekem bokretaiat magahoz hasonlo

ighen ʒiep ủiragiat kiben violaiat keötette Roſaiat

vgi tetczik hogi értem abbúl akaratiat

Viola ziep ʒine mùtattia hiủſigit rosa piros volta

hoʒam nagi ʒerelmit, feir rosa penigh tiʒta életit

néße mínt mủlattia beolchen ʒerelmit

De latom hogi ezec nem chac aʒt ielentic, hanem ủeßont

enis olj ledgiek aʒt kirj, heö, tiʒta, ʒerelmes, legien ʒiủem

intj, aʒ mint hogi eö magat mondgia hoʒam lennj

Azirt ez bokretat enedes ʒerelmem megh ſzolgalom segiſ-

sigedirt viſelem mit parancholß vele nekem mint iol értem

hidgied te hellieted nem kelj maſ ennekem

De te nekeöúeſsed ez bŭkreta dolgat, ki noha mȯſt olj ʒiep

de eſtủire elhirúad, ủíragia157 mind elhủl chak aʒ teöủe

marad ligj allando hoʒam mekint en tehoʒʒad

Bontast158 mi köʒetủnc valo keteleʒiſnec senkj ne ßerezheſsen

153 A szó közepét paca takarja. Az u ékezete az a fölött van. 154 A szó közepét paca takarja. 155 Az i pontja a felette levő vesszőbe került. 156 RPHA-1008 157 A g d-ből javìtva. 158 Az st a szó fölé van beszúrva.



mert bania Az Isten az kj fogadaſat megh ßegj sbeöntetj

az kj heaba veßj ßent neùit

[p. 196]

--------------

Eʒör eöt ßaz az hetúen 8 eßtendeőben159 egi ßerelmes

hellien hogi volnic reöitekben az ada viragiat

akkor en keʒemben kit Istenteōl kirek giakor keönergisben

-------------

19. Egyszer vala én életemben...

Alia optima

Egiczer valla en életemben soc ßereteőm en ßerel-

memben, kikkel életemben éltem ereőltem igiemben

Az egiknec neủe Margita kj magahoz vtat megh nita

megh haragita, bủſita chak megh sem tagita

Masodicnac neủe Jllona, fogad Isten hoʒa io vona leőn

ʒene bona, ot iol Iara ʒegin katona

Harmadicnac neủe Katúsa gienge feir ziep Sima húsa

bator megh ne fủſsa, aʒ kinec ot leßen Jủſsa

Nedgiedicnec neủe Barballia, rißeges annac az bordaja

nem Io az haia vagion nekj maſ felteö marhaia

Ötedicnec neủe Ersebet, ot latnal ziep eleúen kepet

chokolnj ʒiepet, kj megh ßerelemben nem lipet

Hatodicnac neủe Anna az maganal iobat mít athatna

ßabadon hadna ha kj mit teöle kiủanna

Hetedicnec neủe Kriſtina kinec giakran haiol az

Ina eömaga hina, firfiủủal örömeſt vina

Nıolczadicnac neủe uala Sara, azt ne ùidgÿk bȧtor az

vaſara

[p. 197]

vaſara, talalt az tarſara, mint az Tot az io vaias kasara

Kilenczedicnec neủe Sủsanna tetczic egi elseöben megh honnıa

ligi chac vtana aʒủtan eö maga kınalna

Tızedicnec neủe Jủlia, Nemet lean Bechben lakaſa chac

ßonac alna, Bechben nala ha kj megh ßalna

Tıʒenedgiedicnec neủe Sophia, kj az Jffiakot hoʒaia hiÿa

ighen sia ria, mert nem akar edgıedeől halnia

Tiʒenketeödicnec neủe neủe160 Dorka, ennec vagion ziep keskenj

dereka, bar megh ne vtallia ha valakj hoʒa kapcholhattia

Haida haida tj io menechkek ier úgordgiủnc meniej kechkek

159 A d fölött papìrhiba. 160 Szóismétlés.



gienge heölgecʒkek, jora161 menendeö ßeöʒechkek

Jobban jobban162 eleöl vgordgiủnc163 az vtolian chac hoppot

mondgíunc164 ſemit ſe bankodgıúnc165 eÿelis edgìủt forgodgíủnc166

Eʒ ủerseket az kj ßerzette ßaŭaúal ha kit megh sirtette

hogiha nem teőrhette legen ageb leania erette finis

20. Pani matka, pán otec...167

Alia

Panj Matka pan Otecʒ na tom ſú ſe ʒneſlj abich paſla Coʒlat-

ka jat ge ſſetrit nechcʒj.

Koʒlatko miwa roſkj a rado tergawa, nahúrú ſpına nủoſkj nd>

ʒ drúhim wʒdj pohrawa

Pas ge cʒerko ma mila len preſ toto leto, Wſak ſủ pėkna, ſpanila

ano mj gích lito

koʒlatko

[p. 198]

kozlatko pokud ſkacʒe168 acʒ wleʒe nahúrú, teſko ſlıſſet kdÿſ placʒe

tlúka na komorủ

Pas ge aſſ bj okrotlo nebủde nadlủʒe, an gủſſ ſkoro odroſtlo, porúʒilo

núcʒe

Jak ge ſmủtna mam paſtj, an trawicʒkj nenj, damlimú geſtj chraſtj

tủ dicʒkj ſe ʒmenj

Popòſt ge do ʒohratkj a hledai ho pilne, bủde brʒicʒko hlatki

wernẏ neomilne

Milegſſj mne ʒahratka, ſſtepkj a korenj neſſlj fſſecʒka koʒlatka

ÿ ʒgegioh dworenim

Neʒdrahag ſe cʒerko ma, cʒin tak ÿakſſt roſkaʒj cʒo nam

wıleʒj doma, wem ge na ſwú ſtraʒj

Pohriʒe mj korenj w meg peknej ʒahradcʒe ſſtepkj ſnad

ÿ warenj, nechcʒi ho nakratcʒe

Proſim te giſſ cʒerko ma Ale peknú, recʒj, at tú nehradne

doma wem ge na ſwú pecʒj

Popaſú ho ʒa tiden yak mi ſe podarj poʒenú ge kaʒdj den

bủde cʒim dal ſtarj

hlidala ſem kozlatka, tam mecʒj horamj kdeſſ bıla paſtwa

ſlatka trgalj rohamj

Cʒoſſ mam pocʒinat ßobe, neſſtaſtna dewecʒka a ÿa169 pridu

k ſirote ſmủtna neboſſıcʒka

Ʒe ſem kdj to kozlatko, pústila wʒahratkú. ʒdalo ſe nebo-

161 A j-n nincs pont. 162 A j-n nincs pont. 163 Az u fordìtott, n-szerű. 164 Az u fordìtott, n-szerű. 165 Az u fordìtott, n-szerű. 166 Az u fordìtott, n-szerű. 167 FJK 1959, 154–158. 168 A ʒ felett egy félkör (letter ezh with inverted breve). 169 Az y ékezete: ˇ



ʒatko, giſſ ho mam pamatkú

dcʒerko

[p. 199]

dcʒerko procʒ tak narikaſſ cʒoſ prihnala domú a pocʒem

ſobe ſtiſkaſſ ſlibila ſi komú

Jakſſ ſem mela ſlıbitj170 kdiſſ tam nebil ʒadnj, mam cʒo ſem chtela

mitj ach kdeſſ ge bil ſtraʒnj

Powecʒiſſ mj dcʒerko ma cʒoſe tj pak ſtalo nicʒ to ſſkodj nemame

ʒe koʒlatko ſpalo

Wſſak ſem matko prawila kdiſſ ſme bılj w laʒnj, ʒe ſem wenek

ſtratila, giſſ koʒlatko blaʒnj

Nedbag na to cʒerko ma doſt ſe ſtalo w nocʒj a mnoha koʒlatka

ma múſſ ßobe ſpomocʒi Aen.171

21. Ach, potešení mé roztomilé... 172

Alia

Ach poteſſenj me roſtomile tis moga fſſecʒka ʒde kra-

tochwile beſ tebe mủſim bit lıtot mj teho ʒe ſe mam ſ tebú

ma mjla roʒlúcʒit

Daremne geſtit me milowanj natebe cʒaſte me ſpomìnanj, ſerdcʒe

ma gedine, milowal ſem te werne Wprimne nade fſſecʒkj gine

Aniſſ ſem na to neúmel ſpomnitj at bich takú odplātủ wʒitj ʒa me milo-

wanj, mủſim ʒnaſſetj mnohe nereſtj, ʒaloſtne tȗʒenj

Mile to ʒnaſſem a ſ tim ſe teſſim, ʒet weßel búdú ʒarmútkú ʒbudú

poteſſ mne pan búch ſam, at ſem ſe toho ſmútnj nenaʒdal, bich mel bit oklaman

Raʒieibich173 ſ tebú me mjle ſerdcʒe ʒrownal174 w miloſtj wúprimne fordeʒe> laſcʒe

racʒ datj pan búoch ſam, bich od tobe bil ma naimılenſſj

wprime mílowan

[p. 200]

Anot mne ſmủtne me ſerdcʒe bolj ſwoy newidim kolj czo ſobe ricʒi

mam, litot mj toho ʒet ſe mam ſ tebú ma mila roʒlúcʒit

Netrapiſſ wicʒe ſmủtneho ſerdcʒe, múſim do hrobú pro tobe brſcʒe, poteſſ

mne ſmútneho, neb te milȗgi tot mủg pan boch wj, ſerdcʒe wprimneho

Twe lıcʒko kraſne bìle rúmene, ranilo geſtit ſerdcʒe mi ſmútne miloſtj úkrútnú

gine opúſtim ſ nj ſe poteſſim ʒ anicʒkú mú mjlú

Horke neſſteſtj ÿak ſe mnú walcʒiſſ ʒ mú nejmilenſſj ſerdcʒe me lúcʒiſſ

170 A j-n nincs pont. 171 A szó felett rövidìtésjel. 172 FJK 1959, 160–164. 173 Nehezen értelmezhető hely, Radſei bich v. Raz bich esetleg? 174 Én ʒrewnal-nak inkább látnám.



cʒim ſe poteſſit mam, fſak tȧk kcʒeſſ mitj me mile ſerdcʒe beſ tebe miſım175 bit

Ale giſſ to ʒnam ʒe tj mne nechcʒeſſ tim driwe ti mne ſweta pomúoʒeſſ, cʒoſſ

tenủ ricʒj mam, litot mj teho ma naimilenſſj ʒete oʒelet176 mam

Ʒadan177 od boha at mne nemine kteraſuch ʒena mne ſe doſtane, me ſerdcʒe

gedine, mocʒ dam nech mj pak toho kdo keʒe neprege, ia na to malo dbam

Pan boch te ʒehnaj ſerdcʒe me mile, ti ſi ma fſſecʒka ʒde kratochwìle

dewecʒko ma gedina kdiſſ mj te buoch da abj bila moga Anicʒko178 premila

giſſ ga precʒ pugdủ acʒ nerad múſim panu bohú te ſmủtnú porúcʒim

dait pan buch dobrú nocʒ ÿa pak ſwe ſerdcʒe ſmútne trủchliwe porủ-

cʒim tobe wmocʒ

Tủto piſnicʒkú kratcʒe ʒawiram geſſte gi gednú dobrú nocʒ dawam

ʒehnaj te milj búoch kdiſſ pak ginacʒe bitj nemủoʒe ʒwolim

ſobe ginú Anicʒkú premılu Aen.179

22. Mysel, serdce k Bohu ja mám... 180

Seqủitur Alia

Mißel ſerdcʒe k bohú ja mam we dne w nocʒj k nemú wolam búoch

pomoʒ nam, bi ſerdecʒne a ſpolecʒne Wſwornoſtj wlaſcʒe

ſpogilj ſerdcʒe ſtan ſe kratcʒe

Nadarmo g[es]t181 milowanj kdiſſ buóch neda poʒehnanj g[es]t

daremnj

[p. 201]

g[es]t daremnj, kdiſſ da miloſt, radú pomocʒ me predſewʒetj ſerdcʒe

obratj neb ma tȗ mocʒ

Pripủſt k ſerdcʒj proſim tobe, werim ʒetj mne primeſſ ßobe, neb kiʒj

tobe, do mej ſmertj milowatj, wire kreſtanſkej w laſcʒe malʒenſkej

prebiwatj

Serdcʒe we mne g[es]t ſtrapene, teſſkú boleſtj nemohủ ʒneſtj kdiſſ

ſpomenem, na twe lıcʒko cʒerne ocʒko hned geſt ʒdra wejſſj ma

najmilenſſj me serdecʒko.

Jak ja ſmútnj weßel bit mam, na ſwem ſerdcʒj ʒarmủtkú doſtj tra-

penj mam, trủchlĩn ſmủten tim ſem weßel, ʒe to> buóch to mracʒno

obratj wjaſno182 welmj kraſno

Rada ʒenſka ʒradna ʒawiſt mecʒj dwema g[es]t nenawiſt, tim ſem ia

giſt, A fſſak to bủoch má w ſwej mocʒj protoſſ opacʒj ßobe

roſpacʒj w ſwogem ſerdcʒj

Amen winſſúgit ma mila dobrú nocʒ pan buóch racʒ datj a wtwrditj

tobe pomocʒ, nehrej ſ ſteſtim ʒa to proſim bj nedobrala neb neprebrala

neʒelela

kdo geſt tủto piſen ʒloʒil paniam pannam werne ſlúʒil, cʒiſtotne

175 Elìrás muſim helyett. 176 A ʒ tetején félkör. 177 A ʒ tetején félkör. 178 Anicʒka helyett. 179 A szó felett rövidìtésjel. 180 FJK 1959, 164–168. 181 A gt+félkör alakú rövidìtésjel formát mindenütt g[es]t-ként oldottuk fel.. 182 A j-n nincs pont.



ʒil, milowaný panien panij ku pocʒtiwoſtj ſpiwa w ʒaloſtj

w roʒehnanj

Boʒe183 bủd mne miloſtiwj vſliſſ tento mủg hlaſ ninj ʒaloſtiwj

abj doſtal ßobe ʒiſkal, tủ naimilenſſj peknú Katủſſj

kú ßobaſſj Aen.184

23. Pane Bože milý... 185

[p. 202]

PAne boʒe milj,186 tobet ſe ʒalúgj, 187 neb ſem ʒarmúecʒenj188 pro teſſke

nowinj189 to fſſe pro recʒj lidſke, 190 ſokj ſſpehine ʒenſke191 cʒini ſe zagiſte

Dewecʒko ma mila poteſſenj meho192 racʒ obweßelitj ſerdecʒka ſmutneho193

neb te werne milủgj194 cʒeſt wirủ ʒakaʒủgj,195 wicʒ neſſ ſe ſameho

Ÿakſſ Orfeg Tarſu milowal naramne mel welikú laſkú Hector

k ſwej Hellenne, Pirȃ Gweſſkardús Teſbe, takʒe ſ nj leʒi w hrobe

tak ÿa kcʒi pro tobe

Ano Lucretia Ven[us] vſſlechhtìla wmiloſti g[es]t ſtala werna Antifora

tak tj kemne ſtala búd ſerdcʒe ſweho mne neſpúſt deúciʒko

má mila

Cʒoſſ tej ſem nadege fſſak nepochibủgj na ſlủʒbú mne prineſſ

ſerdecʒko me mile, nebt kcʒi werne ſlủʒitj do mej a do twej

ſmertj tebe milowatj

Litagicʒ ſe tocʒim cʒo ptacʒik herdlicʒka, kteraſſto kdiſſ

ſtratj mileho ſamecʒka, wʒdicʒkj pri cʒeſte ßeda ſweho

mìleho hleda, tak ÿa teʒ ma196 mıla

Strela Kủpidowa ta mne poſtrelila Amor dite ſlepe ſerdcʒe

me ranilo neb ſem proteſcʒe ranen, ſmrtj, cʒekam cʒo

jelen,197 kdj ma bit poſtrelen

Kwitkủ mủg ſpanilj, fikủ oſladilj, lıcʒko twe cʒerwene, perj

kolorowe, ocʒi twe ßokolowe, telo Alabaſtrowe, ſerdcʒe

Jaſpidonowe

Spomeniſſ giſſ na mne dieủcʒicʒko ma mila, pan bủoch mj

toho daj abi ſi ma bila, bich te werne milowal, k ginim

ſe neủtekal, w cʒiſtote ʒeterwal,

ÿak

[p. 203]

183 A ʒ fölött félkör. 184 A szó felett rövidìtésjel. 185 FJK, 1959, 168–172. 186 A szó után vonás. 187 A szó után vonás. 188 A szó után vonás. 189 A szó után vonás. 190 A szó után vonás. 191 A szó után vonás. 192 A szó után vonás. 193 A szó után vonás. 194 A szó után vonás. 195 A szó után vonás. 196 A szó a sor fölé beszúrva. 197 A j-n nincs pont.



Jak Jozef Tobias terwalj w cʒiſtote pan bủoch mj toho

daj, w miſlj a wgednote, bieh ſe ia teſſ tak chowal, tela nepo-

ſſkwrnowal, wūlj neſprʒnowal

Laſkú manʒelſkú w tom abich ʒachowal, mú milú dieúcʒicʒkú

pak werne milowal, ſteſtj> w ſteſtj w nủcʒi, w chủdobe, ſſe-

tricʒ iako ſam ßobe Amen degſſ to boʒe198

24. Mějž, ty, lítost... 199

Alia cantio

Megſſ tÿ litoſt ma najmÿlſſÿ nad serdcʒe moge nebo ſem ÿa

we fſſerú powolnj tobe, ʒdrawj ſj memú ranila ſſkodila>

miloſtis mne ranila ʒdrawj ſi memú, ſſkodila, mne ſj ʒarmútila

A, wſſak ja mam mủg nanilſſj ſtraʒnich nad ßebủ, kterj mj ne-

pregi mlủwitj ſ tebủ, bi to pan búch racʒil datj, bich mohla ſ tebú

mlúwitj ſerdcʒe poteſſitj

Wſſak gineho mȗg naimilſſj, mne wʒdj ſſikúgj, bich ho wʒala

ʒa pana mj wolegÿ, bohate mne darúgi wirủ laſkú ſlibúgi

mne ſe ʒakaʒúgi

Proto na te mȗgnaimilſſj neʒapomenú vtocʒiſte nemam ßadnemú

ginemú, wʒdj lihage wſtawage wʒdicʒkj na te ſpominage ſerdecʒko me mile

Nedbag tj nicʒ ma naimilſj naʒboʒj geho, waʒiſſ ßobe wicʒe

ſerdcʒe vprimneho, kdo ſe ſtatkúm dawagi, wire w laſcʒe nebiwagj

bicha honiwagj

Nechteg toho mȗg naimilſſj nicʒ litowatj wſſak pro tobe mam

ʒarmŭtkủw doſtj, teſſkoſtj teſſ ʒaloſtj, mam priliſſne dúhj doſtj

chcʒem

[p. 204]

chcʒem wicʒej terpetj &

Nebo w ſteſtij mȗg negmilſſj ßobe ʒakladam, kdiſſ ia tobe mema ocʒmi

vhlidam, an lıcʒko twe cʒerwene, rủcʒe nohi nad ſnech bile

s poteſſenj me

Vſſak ja otom, má200 naimilſſj dobrú ʒnamoſt mam ʒe vtobe

vſtawicʒne ßokj mam, ano na miſlj ʒwarúgi, chticʒ abi naſ

roʒlúcʒilj, wſſemú naſ obcʒủgj

Vßilủgit, mȗg naimelſſj bit naſ ʒwadilj, me ſmútne ſerdcʒe

ſ tobú roʒlúcʒilj, nedbagſſ na to nikolj neʒwedủ po ſweg

wúlj bı nas roʒlúcʒilj

Nepoſlủchag, ma naimilſſa newernich lidj neb onj naſ ſpolủ

roʒlúcʒitj chtegj vhlidagi ʒe201 dwúch milieh, ano miloſt welika

v nich tȯ w pametj magj

198 A ʒ felett félkör. 199 FJK 1959, 172–180. 200 A szó után egy átfirkált ß? 201 A ʒ fölött félkör.



Bich ja mela mȗg naimilſſj matkú roʒhnewat, precʒe ja

te mȗg naimilſſj bȗdú milowat, milowat te milowat

prſten ʒlatj dawat, mile te obgimat

Giſſ ja ſe mam mȗg naimilſſj ʒitra wdawatj, nemileho trupa

ßobe pogimatj, milowatj bủdú tobe, me ſerdecʒko premile

wʒdicʒkj kaʒdej chwile

Giſſ mi cʒiniſſ ma neimilſſj ʒármủtkúw mnoho, kdiſſ

ſj mi oʒnamila wʒdawanj tweho, kam ſe mam ſmŭtnj pôdetj

o, ſmertj racʒ prigitj a mne ʒahladitj

Neplacʒiſſ neʒel mȗg naimilſſj meho wʒdawanj, ſſak ÿa

wʒdj twe ſerdecʒko twa werna panj, neſſ bich te opuſtila

radnej bich vmrela, prote bich ʒiwủot dala

Na ʒnamenj mȗgnaimilſſj tej wernej laſkj, kterú ſem ia

mela

[p. 205]

mela ktobe po fſſecʒkj cʒaſj, prſtenkem te darủgj mnoheho ʒdrawj

ſlibŭgj wſſakſ hoden wídim gÿ

Geſſte ktomủ mȗg naimilſſj tobe darủgẏ, tento winek ʒelenj nahla-

wủ wſtawŭgj :|: mnoheho ʒdrawj ſlıbùgj wʒdj tobe milủgj

Bich ſe mohla mȗg neimilſſj ktobe ʒachowat, do mej naidelſſej

ſmrtj tobe milowat, mílowatj tobe bȗdú wʒdıcʒkj take kaʒdej

chwile serdecʒko mo mile

Bủch te ʒehnej ma naimilſſj ʒa takú laſkú kohoſſ ßobe ʒwolila

megſſ laſkú k nemú kam ſi ſwa ſlowa podala ktere ſj ke mne mluwila

kdiſſ ſe mnú ßedela

Bủd bohủ ʒel mȗg neimilſſj meho wʒdawanj, ʒe202 ia tobe mam ʒba-

wena bitj ninj ktereſſto ſerdcʒe me na kaʒdú chwili miluge afſſak

oſſemetne

Bilſ na mem ſerdcʒj mȗg nejmilſſj me vteſſenj, politủgteſſ werne

panenkj ÿ pannj, ſkúßilat ſem ſkúßila, cʒemủ ſem newerila

boʒe bich vmrela,

A kdiſſ na mne pohledj prebiſtre ocʒj twe, tŭ wʒdi ſe obweßelj

ſmŭtne ſerdcʒe twe, ſpomen na mne ſmŭtnj den a ja na te kaʒdj

den ſpominatj mȗſim

A kdiſſ ſme ſe ſpolú rozlúcʒıtj203 melj ʒaloſtiwim placʒom ſme k ſobe

mlowilj, o neſſteſtj neſſteſtj. prneſloſ me k ʒaloſtj pro ʒradne bohatſtwj

Bủch te ʒehnej ma neimilenſſj poteſſenj me, neb ſi tj fſſecʒka

w ſwete ma kratochwile, twa kraſa cʒtnoſt, ſpaniloſt, cʒini mj

welıkú ʒaloſt, roſpalủgicʒ mıloſt

[p. 206]

Obeimiſſ mne ma neimilſſj ʒa to te proſim, ʒe204 mj dobreho

winſſủgeſſ temủ ÿa werim, nadpoſledj tobe ʒehnam

milegſſj mile neʒadan205 v tebe poʒnawam

202 A ʒ fölött félkör. 203 A j-n nincs pont. 204 Letter ezh with inverted breve. 205 A szóvégi n elìrás m helyett.



Porủcʒim te ma neimilegſſj, Panủ bohủ ſwemủ a ſebe smú-

tneho ſerdecʒkủ twemú ſ tim te ʒehnej pan buch

ſam, toho tobe wʒdj ʒadam kdj na te ſpomìnam Aen206

25. Bože, požal toho... 207

Alia cantio

Bóʒe poʒal toho ſmủtkú ʒaloſtneho, cʒo ʒlobiwj lide vcʒini-

li ſu mne, beʒe fſſej pricʒenj mej, ʒarmútılj ſedcʒe208 me

miloſt ſủ ʒrúſſilj

Ach nemȗoſſ teſſie bit ÿako kdj dwa rownj w miloſtj ſe

roſpalj ßobe ſủ vprimnj, a ʒlj nenawiſtnj lid, magicʒi

k nim nenawiſt, chte gi to ʒrủſſitj

Rowne ſe tak dege, iako kde ſe dúſſe od tela precʒ delj; hled

iak ſerdcʒe bolj, politủj boʒe teho, ʒeſ tak mislú lech-

keho namlowit ſi ſe dal

Ne proto ſem tobe ʒe trogeho ʒelj, wenecʒek mùg dala, bich

ſe ʒarmȗtila, neſſ abich pewna bila, teho cʒo ſwa mlủ-

wila ginacʒ mi ſe dege

Radek geden ʒelj tot g[es]t bil mȗg mìlj, drủhj radek ʒa tim

hled na mne okem ſwim, tretj cʒo ſem ſklamana, neʒa-

pominag na mne darmo ſem vfala

Acz g[es]t209 to winna ma ʒe210 ſem neȗmela, ptacʒka chite-

neho warovatj geho, ale mam w tom nadegi ʒe f ſiʒlach

mich vſterne ginacʒ ho ʒachowam

[p. 207]

Rada tj ia gemú klietkú ʒe ʒlata vpletiem, ʒ wúnneho

cʒitronú loʒȗ mú priſtrogim, ſtúol ſtolıcʒi ſ cʒiprìßú, ʒ hre-

bıcʒkoú a ʒ múſſkatú, pekne mú priprawim

Pokrm twủog ma bitj len same Confectj, Mandlj a hroʒenkj

figj, teſſ Cibebj, napog twúog Mủſſkatıle prủniol ÿ kireole

tj prewelmj chútne

Bủdem geho kúpat w úotecʒkach prewúnnich, ʒ rúʒe211 a

ʒ lilie, ſ fialkj, salwie, ſanma hlawıcʒkủ ʒmijem, ſpikinar-

dem Olegem prewúnnim namaʒem212

A kdiſſ ho okúpem do bielich rúk weʒmem, do loʒe213

kmentowej poloʒim uſtlanej, bủdem pekne ſpiewatj hiſtoriju

Hellemẏ cʒo Paris milowal

Tủt bủde twa roſkoſſ take kratochwile, cʒo ʒdawna ʒada-

lo twe ſerdcʒe preſmútne ; prilet nemeſſkeg ptacʒkủ, pokad

baboȗ nebudủ, miloſtj vʒiwag

206 A szó fölött rövidìtésjel; Amen. 207 FJK 1959, 180–184. 208 Az e és a d közt hiányzik egy r. 209 A rövidìtésjelet a felette levő p szára takarja. 210 Letter ezh with inverted breve. 211 Letter ezh with inverted breve. 212 Letter ezh with inverted breve. 213 Letter ezh with inverted breve.



Bohu tie porủcʒim winſſugémt dobrú nocʒ, Abj ten

ptacʒicʒek priletel w mogú mocʒ, bich ho ßobe ʒiſkala

teho cʒo ſem ʒadala Amen ſ nim ſpiwala

26. VIRÁGÉNEK(Lelkem Kata...)214

VIRAGH ÉNEC &

Leölkeöm katta ʒerelmes Lőlkem ziủem katta, tủdod az vr Jsten

megh parancholta hogi egimaſt ßereſsủc aʒt hatta, aʒirt

ha Jstenủnc aʒt parancholta

Lölkem katta megh lasd iol ziủem katta, hogi az vr Jñ ßt215

akarattia, megh teſſic raitad io volta ßereſsed, aʒkj

magat neked Atta.

[p. 208]

Leölkem katta gondold aʒt ha ziủem katta cʒiudalatos minden-

ben megh probalta Sʒíuet ßiủith altal latta aʒkj magat

ßolgadnac biʒonj monta

Leölkeöm katta, igi liūin ßiủem katta hogi ßiued ßiủith

igi megh probalta, tahat ßiúeth kichoda altatta, hogi ilj

hamar hoʒa megh Valtoʒtatta

Leölkeöm katta mitt chelekeßel ziủem katha, vallion ez val-

toʒaſt kj gondolhatta, ßerenchetlenſeghem ha hoʒta

ſoha ʒiúem eʒt nem Vadoltha

Leölkeöm katha vgi liủin ziủem katta, mondgiad leölkem

Leolkeöd mar megh vnta, mert leolkeöd aʒt megtalalta

ʒiủed kit kiủant regúlta

Leölkeöm katta cʒak eßedben ßiúem katta Júſſak néha

néha, bator ne giakortaa Tủdod mint ohaitotta ʒiúem

ßiủed kiet keziben tartotta

Leölkeöm katta búcʒȗ216 ez ßiuem katta, hoʒad ʒiủem ſenkj nem

valtoztatta de gȯgj ßiủed allaſſat latta es maſérth

ʒiüed eőtet megh útalta

Leölkeöm katta aʒt mondom ʒiủem katta Jsten annac beönte-

tiſit mondotta ſeöt vdgian megh atkozta Joerth gonoßt

kj ad megh ủtalta

Leölkeöm katta, Aʒirt Imar ʒiȗem katta, keſerủes ʒiúem

teöled igi bucʒußtatta, hogi aʒ the ßiủed mi uólta

ledgien biekeſigbe feleölem hogj vgi kìúanta

Leölkeöm katta legi egiſegben mar ʒiuem katta

enteölem

[p. 209]

214 RMKT 17/3:19. 215 A szó felett rövidìtésjel (inverted breve) 216 A rövidìtésjegy a c-től az u-ig ìvel.



enteölem biekeſſigh tıʒteſſigh neked Io katta Isten elteſse

Io es ßiep katha amigh elß vigan elÿ vıragßal ßıep katha

Leölkeöm katta elmedgiec mar ziủem katha ßiuemmec eleȯm-

ben veött meßi Vta az ßegin geolıcʒe peldaja eletinec vige

fanac aßủ Aga

Leölkeom katta ſemmj óròmem mar ʒiủem katha, amj eleb

ʒiủemeth megh ùigaʒtalta most aʒ megh utalta Ne atkoʒlac

atolac in kap mert Isten akartha

Leölkeöm katta panaßomat mar ʒiủem katta, elủigeʒem merth

halaadatlan volta kathanac erre Indita egi kis niaúaliam-

ban hogi ilj hamar megh útalta

Leölkeöm katha, katha leölkeöm ʒiep katha, kara, katha

kara leölkem katha, leölkem Kata ʒıep kata, katta kara ßiủem

katta, kiet ʒemem vilaga vala az katta

Leölkeöm katta, te uigh katta, ſokaig elj ʒiủem katha

ʒiúembem fel iroth ßiep Neủed ßıep katha, katha kattha

mert az kattha, katta kara neủit ßiúembem holtig ot hatta

Leölkeöm katta azen ziủem igi Siratta, teged ʒiủem katta,

eʒ verſekben nagi ſiralmath eretted erched io katta, noha

neủit eltitkolta eſmered iol bator neủith megh ne irta finis

27. Darovals’ mne, Bože, tak...217

[p. 210]

Darowalß mne boʒe218 tak obweßel ſe ßokol ptak, ʒe219 ſem

ſe mohol oʒnamit naprủcʒe, teſſicʒe twe ÿ me ſmútne

ſerdcʒe, giſte prủdcʒe tweho ſerdcʒe ranen ſem preteſcʒe

ſtrela beʒj ſerdcʒe horj ſpatriủſſe twe licʒe

Aÿa giſtotne ſama kerwj ſem naſicʒena Pelikana pta-

ka litoſtiweho, welmj mi ſe oʒnamila wſſeho kủdj

chodim na te miſlim me premíle ſerdcʒe, Kúpidowoú

giſte ſtreloủ ranen ſem preteſcʒe

Nad to ſpanila Labủd odegmaſſ mj fſſecʒkú chút, w ſwete

nenj ʒadneho lekare bi mj dodal tak chủtneho

lektware, na ſlúncʒj ʒar ſpatriủſſj twú twar

me premíle ſerdcʒe kủpıdoủoú giſte ſtreloú

ranen gſem preteſcʒe

Ja praủdú ricʒj mohú, tagitj to nemohú, milùgi tebe

iako ſama ßobe p. b wie nailepſſie ſerdcʒe me tagno

kdo naſ lủcʒj neroʒlúcʒj kterj na mne ſocʒj, ke mne

precʒe ʒdreſne prúdcʒe me premile ſerdcʒe

Elj boʒe vſliſſ hlaſ, ʒaloſtiwj tento cʒaſ wbitmaſtj

pritomen bủd dag mj pomocʒ, ſerdcʒe me podawam

ja gegi teſſ w mocʒ, bich owotcʒe roſkwiſt widel me

premile ſerdcʒe neb ſi> opatrj ſam neb ſi tj pan tej

peknej ſſtepnicʒe

Leủendủlo220 prewùnna, roʒmarinủ ſe rowna, deg boʒe

bich ho ia teſſ docʒekala, docʒekaủſſe telo ſwe

217 FJK 1959, 186–188. 218 Letter ezh with inverted breve 219 Letter ezh with inverted breve 220 Az o elìrás a helyett.



[p. 211]

ſ nim obkladala, Allabaſtrem peknim flaiſtrem wúnnim

mageranem, fủndamentem ʒaloʒila giste ſerdcʒe AMEN.

28. Lilium, kvítí sadila... 221

ALIA &.

Liliủm kwitj ßadìla wſſtepnicʒi ſe prochacʒela, Magowj

weßelj cʒas, deúcʒicʒka cʒtna welmj kraſna, wſliſſalt

ſem gegẏ hlas

Ÿak mi ſe neiperw ʒgewila, ÿhned me serdcʒe Ranila

gegj bleſk mne ʒachwatil, te boleſtj kraſnej cʒtnoſtj

naramne ſem ſe podiwil

Drahim rúchem ſúcʒ odena, ſ praweg biloſtj cʒerwena

welmi ſe iaſtne ſtwel> ſtkwela, vteſſenj ten cʒas letnj

winek rúʒowi222 wila

Mÿloſtj ſem k nj naklonen strelú ohniwú proſtrelen,

ſtidliwe ſem na nj ʒhledel, vſſlechtilȧ welmj mila

me ſmutne ſerdcʒe ÿala hned

Ÿ pristủpil ʒ ochotnoſtj obiaúſſj gi ʒ ủcʒtiwosſtj, hned

ſwūog rúʒowẏ winek, ʒ hlawj ſnala, a mne dala, k tomú

teſſ ʒlatj perſtenek

Lȧſkủ od nj iak ſem poʒnal, prawicʒe ſweg ſem gi poddal

ſerdcʒe we mne ſpleßalo, ach dewecʒko me ſerdecʒko

giſſ mam radoſtj nemalo

Lidske cʒtnoſtj ʒachowawaſſ w ſluʒbach mne wʒdj

wolneho maſſ, pro te ſem ʒiú milen, drahi kwitkú

mủg pribitkú dal bich w ſercʒe wilitj kreȗ

[p. 212]

Eÿ laſkủ k tobe ʒgewủgj, w bohú mem kladú nadegj, ʒe mj223

te racʒi datj, ʒ wủle geho pana meho, mủʒem224 boch

da ſwoge bitj

O drakſſie dieủcʒicʒka neſſ ʒlato, tebủ g[es]t225 me ſerdcʒe

ÿato, k tobe ma laſka prawa, nemeni ſe w ʒadnem cʒaſe

deg boʒe at wʒdj ʒủſtawa

Eÿ teſſkot geſt pretrchnủtj ʒwazek vprimneg miloſtj, git

geſt kaʒdj vcʒaſten, o miloſtj w meg mladoſtj tebu ſem

ÿa teſſ podweden

221 FJK 1959, 188–194. 222 Letter ezh with inverted breve 223 Letter ezh with inverted breve 224 Letter ezh with inverted breve 225 Rövidìtésjel: inverted breve



Ÿak ſem pak kolj podweden a tủ miloſtj ſem ʒweden

boʒe mủg tj mne napraú, mú newinnoſt ʒgeú vprimnoſt

me ſmủtne ſerdcʒe vʒdraú

Eÿ rmútil ſem ſe ſa ſmúten, nemohù bit poteſſen

ej ſliſſicʒe gegi hlaſủ tú me ſerdcʒe welmj berſcʒe

prigalo poteſſenj ʒaſe

Láſkú dieúcʒicʒka neʒmenúg a ʒlim lidem ſe neʒgewuj

wim ʒe mame lite ßokj ʒide ʒloſtnj ʒli faleſſni

roʒlủcʒủgit mílownikj AMEN

29. EURIALUS ÉS LUCRETIA HISTÓRIÁJA226

IGEN ZIEP HISTORIA SIGMOND227 CHASZAR-

NAC ideiben leőtth dologh Az nömes

Kiet zemelreöl Eủrialuſreől es Lucre-

tiarủl, es azocnac egimashoʒ walo

[p. 213]

zerelmekreől, Lucretianac halalaról Eúria-

lủshoʒ valo zerelminec miattha minth leőtth halala

29.1. Prima pars

PRIMA PARS

Soc Ereőſ ferfiac beolchec es kirallioc ßerelem miat

veßtec, Jffiac zep leanoc mergeſ nilaÿ miath meghemiʒ-

tettenec Orßagoc pủßtultac, Varosoc esVarac mindt

feőldic leö törettec

Parisnac öröme Priam[us] Kiralinac birodalmat elủeßtj

Troiat elteöretj, Hectort leúagata, Kiralitis megheőletj

Illen228 orßaganac mınden tartomanìt ellenſig keʒben eitj

Egi Poganj Aßoniẏs Szamſonnac elmijt ollj igen meghúakita

aʒeö monthatatlan ereiet elủiủj s ßemit ki tollatatta eöma-

gatis vigre poganiokkal eße az feöld ala bủrita

Szent Daủidnac fia beőlch Salomon K. Jstenil kedủes vala

de Fharaho K. leania ßerelme miat balủinat Imada, min-

denfele renden az Vac ßerelemnec vagion Jllen hatalma

Sokàkrúl ßolhatnec kinec peldaiokrủl lehetne teöb beßidem

de moſt kiủaltkepen kiet Ifiủ ßemilnec ßerenchiet éneklem

kikben mírges voltat igen megh mủtatta az kegıetlen ßerelem

Eggic Eúrialȗs masic Lùcretia mind az ketteő ʒiep úalla

teőrhetetlenkepen egimaſ ßerelmire felgeriettenec valla, kinec

226 RPHA-1249; RMKT 16/9:11, 403–461. 227 A D talán T-nek indult. 228 RMKT: Ilion.



sebes teöʒe miàt ŭigeʒetre az eggic megh holt valla

[p. 214]

Aʒirt most ỏth reſzre beʒedemet roloc, es az eneket oßtom, az

elseö reßibe az ỏ ßerelmecnec indủlatiat megh mondom, aʒủtan

egimaſnac kölet leúelec mas rißeben megh irom

Soc szerencheiekreöl es nagi zerelmekreól kiet rißiben

eneklec, Vtolso reßeben zórniủ halalarùl az Aßonnac

beßellec, ha rea halgattoc ßerelem hatalmat ebeöl meghirthetitec

Mikoron eleößer Senas varoſaban Sigmond chaßar ment

valla, draga keßeölettel es nagi tıʒteſeggel őtet fogattac

valla, Sz. Martha Temploma mellet egi Palotat nekj keßetetec ủala

Czeremoniacnak ủigeziſe útan az Templombúl ki lipic

Mentiben niegi Aßonj egimashoʒ haſonloc eleötte

megh alapec, Aʒocnac ʒiepſigit chaßar mikor latta

loủarủl le ủgordÿc

Eö ideie ßerint iollehet az chaßar immar ifiú nem valla

de az bủiaſagra termeßetj ßerint giorß es hailando

valla, az ziep aßoniockal valo niaiaſagban ǒ giȯner-

kedic valla,

Aſzonioc köziben magat elegitủin fordủla ßolgaihoz

kerdj hogi ha lattac valaha éltekben haſonlot Aßo-

niochoʒ Megh halattac vgimond aʒ emberj kepet hason-

loc Angialokhoʒ

Aſzonioc eʒt latúan ſzömeket az feöldre leghottan le-

feogeßtic, ßemirmeteſsiggel az ö ʒiepſegeket inkap

meghekeſitic

[p. 215]

megh ekeſitic, Eö tekintetekkel Sigmond Chaßar ßiủit ighen

megh ſebeſittic.

Thermettel orczaŭval rủhaúal eʒek kóʒt Lủcretia zeb walla

kj megh hủß eßtendeőt eö ideie ßerint megh nem haladot

valla kj miat nemʒette229 Menelaūs niekj meltatlan Ura valla

Ennec at teöbinil Allapatia magasb haia biủſegeſb> valla

Araniban köúekben annac eőteʒiſe zep Arani ßini valla

zep magas homloka ſemmj ſzemergiſsel nem rủtitattot valla

Szemöldeke níekj ekes230 modra hailot, fekette ßeme valla

orra ßiep edgienes tellies roſa ßìneö piros orchaia valla

clariſ ßineö Aiaka feier apro foga zep kichin ßaia valla.

Eörủendetes ßaùa ekeſsen ßolaſa tıʒteſegeſ triefaia, Min-

deneknil kedủes Jffiaknal ßerelmeſb soknal eö niaiaſagha

nem filinc ſem miriß de nagimertekleteſ mınden maga tartaſa

Aranÿ göng es ezőſt zep draga keöúekkel rủhaiat ekeſitic

chaßar ủdủaranal nagi soc feö emberec chac ötet emlegetic. Vala

hoủa tereöl mindenecnec ßemec ó rea forditattic

Vdȗar nepe keöʒj egi ʒiep Jfiủ legin franceabúl Jeōt valla

229 RMKT: Camillák nemzete. 230 RMKT: kézíj



Eủrial[us] neủe, gaʒdag nemʒetſeghe, de köʒep ember valla

harmincz kiet eßtendeös ßiep ekeſsen iaro tellies orczaiủ valla

Maga ùiſeliſe edgienleö erkeölche chaßarnal igen kedủes

Szolgakkal ßerßammal, Arannial231 rȗhakkal aʒeö ßalasa tellies

[p. 216]

De ʒerelem ellen aʒʒal es nem lehet erös es geöʒedelmes

Nem soc Ideö mủlūan latūan ezec egimast felette megh

kedủelic, Iol lehet ſem eddi ſem maſic ßerelmit egimas-

nac nem ielenic, de aʒ felgeriedet teöʒet ſokaiglan

eőc elnem fedeʒhetic

Egimaſsal sokaig beßeddel ßolaſval eóʒúe nem ferkeʒtenec

mert mind nemʒetſeggel nielủil es ßolaſſal, egimaſtúl

keölembeʒtec, chac tekintiſekkel es aʒ ö ßemekkel

egimaſſal beßiltenec

Megh sebeseölt zủvel felgeriet elmiủel Lūcretia bủskodic

Hazas voltaát Lattia, Urat nem ßeretj, ßeöntelen gondol-

kodic, sem eÿel ſem nappal az ßerelem miiat elmeẏo

nem niủghatic

Semmÿ geönereöſegh ninchen en Uramban ô magaban

aʒt mondgia Geöleölſegeſ ʒaủa soc eölelgetiſi, kedủe-

tlen chokolaſſa, Jeöủeủenÿ Jfiủnac chac tekintiſeis

nalam feleöl haladgia

Az felgeriet langot olch megh moſt elmidben232 ha lehet

Lủcretìa, Vaiha az lehetne bıʒonj az en ßiúem

nem Uolna bủſkodaſba, de ßokatlan ereö akaratom

ellen elmimet haborgattia

Tủdom mi volna Job de moſt az gonoʒbat, kelÿ ennekem

keöúetnem, Jeöủeủenÿ emberrel oh en búſúlt

[p. 217]

ziwem, mj keöʒem vagıon nekem? kÿrt hogj idegen

orßagbelj agira geriedeʒ az en leőlkeőm

Nem de nem athaté ugían eʒen feőldis ki kedủemben

leheſſen, hogi ha az en ʒiúem moſtanj Uramtủl jllen

ighen idegen, de kepe termete zep Eủrıalùsnac ßeönte-

len ủl ßủủemben

Kıt nem indithatna Jffiủ zep orczaÿa ủiteʒi Allapattia

kj az en ʒiủemet biʒonj keletinel fellieb altalhatotta?

Maid ketſegben eſem eȯis ha ßerelmit en hoʒam nem mủtattia

Nem túdok mit tennem? Elarúlhatomé az en tiʒtaſago-

mat? Vallamelj idegen firfıra biʒamé titkomat es maga-

mat? Ki ha megh ún enghem mas leant ßeretmegh elhadgia

en Agiomatt

De nem azt mủtattia ékes abraʒattia Vigh es Nömes erkeőlche

Vallamj chalardſag kit kellene felnem hogi ó benne lehetne

Ottan megh eſkúttem hogi en ßerelmemet ſoha elne feleiche

Nem felec biʒonial minden kiſedelmet maid ki ủetec

231 RMKT: lovakkal 232 RMKT: magadban.



ziủemból, Az en Zíepsigemet mert ö is ßerettj latom

tekintetibeól, Vagi ít marad Velem, Vagi úele elủißen

eſmerem erkỏlchebeől

Vallion elhagìame feriemet Aniamat? Az en kedủes haʒamat

ne engedie Isten hogi en chelekedgiem illien nagi gonoßsa-

got? De kegietlen Aniam giakortaa megh bantia aʒ en

ùigaſſagomath

Férfiniekeöl

[p. 218]

Ferfiniekeől penigh örömeſben lennik, hogi nem Urammal

elnec! Haʒam ot lehetne hol Eúrialủſſal kedủem ßerint

elhetnéc! De vißontagh hüttem, es en nemʒetſegem

nagi kiſebſegbe eſnek.

Mitt arthat ennekem kit ingien sem halloc az

kôſsignekc beßide? Az kji hitit neủit fölette eöriʒj

ninch semmj meröſsigi! Nem uÿonnan tőrtint

es nem chak en raitam İlj dolognak keʒdete

Sziep Illonat Paris akarattia niekeől elnem ủihette

volna, Medeat az Jason Colcos ßigetibeöl kï nem

hoʒhatta wolna, Az sokaſag kőʒet ha enis ủitkeʒem

ſenkj nem chủdalhattia.

Az kepen sokaig az zep Lúcretia magaban tủsakodek

de az ʒerelemteõl minden okoſſaga úigre megh úaketatek

Eủrialủsnakis haſsonlatos langal elmeÿe geőtretetic

Chaſzar Udủaranak melette ziep haʒa Lủcretianac Vala

Mas feleỏl melette chak koʒel hoʒaia Eúrial[us] ßalaſſa

ùdủarban mentiben aßont az ablakrúl mindennap

íol lathattia

Naponkent ziep keöúet233 pej loúan haz eleótt, ónen

magat hantattia Az chaßar eleőtis giakortaa

ßemeit ablak felj fordittia, kıbeől ßerelmeket óma

gais chaßar eßeben vötte wala

Az kik eʒt

[p. 219]

Az kik eʒt mondam ßoktak ninch azokban hamiſsagh, Hogi

az ßeginiec köʒt alachon haʒokban lakhatık az tiʒtaſagh

draga palotakban ßemirmeteſſiget nem tarthat aʒ gaʒdagſag

Valakj mindenkor kedủe ßerint lakic ßỏntelen ßomiúhoʒik

Jelen voltat megh ún megh tiltot dolgokra giakortaa234 igie-

keʒik mert az io lakaſtủl az gonoß kiủanſagh inkap

felgerießtettic

Jgiekezik vala ziủibeöl kj ủetnj zerelmit Lủcretia

haʒban rekeʒkedủin mar az Cupidonac teöʒit megholtia

valla, de mihelt megh latza Jffiat, az megh allút lang

233 Sic! 234 Vagy giakortan?



iſmet fel lobanna

Giakran gondolkodik kinek nagi ʒerelmit, batran meghie-

lenthetnj. Mert az titkon válo tőʒ az ô elmeÿt sokkal in-

kap eghetne, Vra ßolgaj kóʒt egi vin ember valla, kenek

Sosias neúe

Nemet nemzetsigbeöl igen Jambor es heő ßolga Sosias vala

Ennec illen modon titkat Lúcretia megh ielentette valla

Mikor nagi Sereggel aʒ eö haʒa mellett Chaßar bie megen valla

Tekínched Soſia melj igen ziep Jffiac az chaßar kereöl

vannak mindt eʒ ủilagh ßerint eʒekhőʒ haſonlok biʒonj

nem talaltatnac, Rủhakkal, ßerßammal, Termettel, Sziep-

siggel mındent feleỏl haladnak

Vaiha

[p. 220]

Vaiha az Vr Isten Urat ezek keʒeől nekem engedet volna

kiknec ßeepſegeket, ha moſtan nem latnam ſoha nem hittem

wolna, de mond megh ennekem ha melj eʒek keʒeöl

eſmeretedben volna,

Sokat ezec keʒeöl eſmerek Aßoniȏ az ʒolga azt felele

Az franciabelj Eúrialủſt iss meg kerdj hogi ha

eſmerné, Sosias aʒt monda az ó Aßonianak hogi

aʒtis iol eſmernj

Szola Lủcretia tùdom Jamborsagod hogi nem mon-

dod ſenkinek, megh vallom teneked felgeriedet töʒit

eheʒ nagi ßerelmemnek, Jelench megh önekj kerlek

hoʒa valo akaratiat ʒiuemnec,

Felele az ßolga mit haloc tetőled gonoßsagh az Aßoniȏ

nem hogi megh miủelnim de megh elmembeis bıʒonj

en nem bochattom, Aʒ en Vìnſegemre hidgied en

Uramatt ſoha elnem Arȗlom

Jnkap eʒen kirlek tekinch megh nemʒetted göʒd megh

te ßerelmedet, moſt megh igen könien az ủionnan

Jndúlt túʒet meghenhitened, kj hogiha felgeried

ſemmj orủoſaggal eleit nem veheted

Az ßeretet sokka titkon nem maradhat ónenmaga kiteried235

ha Vrad meghtủdgia gondold megh erkeőlchit mit chele-

ßik veled, monda Lùcretia hallgas en Urammal ziúe-

met ne ießed.

Ki halaltủl

[p. 221]

Ki halaltủl nem felj megh hidgied Sosia nem rettegh

maſ dologtủl, wallamit en ream hoʒand az ßerenche

elkelj ßenủednem attủl, de megh nem ßeönhettem

igaʒan megh vallom az en kíủanſagomtủl

235 Másból javìtva.



Felele Sosias mit ủeßted magadot ßigeneted nemʒetted

chak teniked leßen te nemʒetid keʒeöl paraʒna aßonÿ

neủed, gondolatod penigh sok eőrʒeő ʒemelý köʒte ta-

lam ủighöʒ ſem vißed

Melleted ủin Aniad feried es leanid ßőntelen veled

vannak, Vrad haʒanipe es Jambor ßolgaj ſoha elnem

taủoʒnak, ha eʒek halgatnak a keöfalok236 read es aʒ

Aitok kealtnakk

Ha senkj teneked eőrʒeőd nem volnais lattia Jsten dol-

godat, Eö elnem ßenúedj ha te megh nem ßönel gonoß

gondolatidat, gondold megh Uradat ne rủtich magadoth

tartch megh tiʒtaſagodoth

Aſzonÿ ezt felele azt igazan mondod ſzerelmes Atiamfia

de aʒ Uralkodo megh deöhet ßerelem ßìủemet haborgattia

Tủdúan az gonoßra akaratom ellen, hanniat homloc indittia

Nagi sokat magamban rúla gondolkottam ellene Tủsakodtam

de nem vott mit tennem feiemet Imaron alaia hodoltattam

kerlek ne hagi enghem legi ſegítſegemben237 aʒ mit moſt

read bıʒtam

Nadgiot

[p. 222]

Nadgiot fohazkodek Sosias eʒt halúan. Monda Lucre-

tianak, Azen gondban farat ủen feìemirt ßoloc, mint

biʒott Aßonianac238 Neủeßesd hiredet enÿhich megh

elmidet tarch megủ neủiet Uradnac

Monda megh fogadom ßodat nem hadgiom el meg ßemer-

meteſſigem Megh geöʒem halallal az en ßerelmemet

hogi ha elnem vitettem,239 Vaſsal ủagi mereggel tiʒ-

taſagomat en talam megh eöriʒhetem240

Ighen megh íede Sosias eʒt halủan monda hogi nem

ßenủedem,,241 Szola Lủcretia ha en vegeʒtem te

megh nem tilthacz enghem, Erre ſok feö aßonj

emberek peldaia int es veʒirel enghem

Latủan eʒt az ʒolga, semmit aßonianal, hogi beßide

nem fogna, Monda, Eletire hogi nem mint hitire

mar nagiob gongia volna Fogada hogi mennil ha-

marab talalna Eúrialúſnac ßolna

Eʒel felgeriedet elmeijt Aßonnac io Reminſighre

inche:242 Az ö fogadaſat chak ßoúal igirj, de bie

nem tellieſitj. Hogi hallogataſſal aßonnac ße-

relmit ỏ megh kiſebitené

Nagi sok ideiglen Aßonianak zíủiet Remìnsìgel taplala

de hogi haʒủgſagban Jmar nem maradna az

Jffiủhoʒ indúla, oh melj ighen ßeret egi Aßonj

teged monda

Kerdeʒkedi-

236 RMKT: kövek is. 237 RMKT: segítség ebben. 238 RMKT: asszonyomnak. 239 RMKT: rejthetem. 240 A tem szóvég mintha ttem-nek indult volna. 241 Két vessző van. 242 RMKT: vive.



[p. 223]

Kirdeʒkedſire tóbbet annal niekj Sosias nem felele

Eúrialủs ȏtet honneit Ieȏt es kj vott Ingen ſem eſ-

merhete Hogi ziep Lūcretia keỏlte volna hoʒa aʒt

ỏ ſoha nem vele,

de az zerelemnek kemenj níla ziùiet altal hatotta wala

ſeḿi niŭgodalma ſem eijel ſem nappal nekj243 nem lehet valla

titkon valo langtủl aʒó ßiùe belȏl megh emißtetic valla

Regi ereőßigit íol tùdủan feölette ígen chủdallıa walla> magat

Szidalmaʒa ʒiùit hogi elhatta wolna elibj okoſſagat Mert

az ßerelemnec írʒj ȏ magaban göʒhetetlen hatalmat

Eʒt mondgia magaban moſt túdom mj lıgen az ßerelemnec

töʒe, Kibben nagi röttegis nagi soc gondolkodas rōủid

annac örȏme. Nem tủſakothatom, mint eßemben vettem

ſemikepen ellene

Illic enhoʒamis az mitól magokat kíralíoc ſem ohattac

sem Beólch Alexander sem aʒ erȯſ Samson elnem taúoʒ-

hattac. Sòth amaʒ ighen Bőlch Ariſtoteleſtis ßentnec it

nem talaltaac

Hercủleſrȏl mondgiac hogi kardiat ėlủetủen gủſalliat

vŏt keʒeben, Hogi ßereteöinec ilj engedelemmel lehetne

io kedủiben Soha244 ónalanal ereȯſb viteʒ nem volt aʒ

feold kerekſigiben

Termeßettȏl

[p. 224]

Termiſzetòl vagion hintetùin ſzíủủnkben az ſzerelem-

nek magủa Vadak es madarak fene Oroſlanok

vannak birodalmaban! Tengerbelj halak, uıʒben

ſem lehetnek miatta batorſagban

Aʒ Jffiakot biria veneknek megh alȗt ziùeket fel-

emelj. Mindeneket megh göʒ es ßokatlan tȏʒʒel

aʒ ßiueket245 ſegitj246 Hat mit ereökedem termißetem247

ellen moſt enis igiekeʒnj

Ezeknec útana embert keres

ȗala, ki altal elúigeʒe, Jesủs

egi barattia efìle dolognac

choda okos mestere. Egi aßont

fogada, kitōl Eủrial[us] ıllen

leủelet

kulde248

243 A szórendet a szavak felett számok jelzik. 244 RMKT: Noha. 245 RMKT: szüzeket. 246 RMKT: égeti. 247 Az m jobb szára pókhálóvékony. 248 A strófa a jobb margóra van beszúrva.



29.2. Secunda pars

SECVNDA PARS

Argúmentúm:

Non potúere diủ Vallidủm cohibere fủrorem

Prodidit in censas charta manúsqʒ faces

Köſzenetem vtan Iraſomban neked egiſseget

kiúanok, Hogi ha en magamnac aʒ the ìo ked-

ủedben egißſiget talaloc, Mert mindt egeßſeget

s míndt io Remenſiget en chak tetöled varok

En magamnal imar Lủcretia teged sokkal inkap ßeretlek

velem temagadis eßedben vehetted, melj igen kedúeltelek

megh ßerʒet249 ʒiúemnek sok fohaʒkodaſj bıʒonſagi lehetnek

Tūdom temagadis giakortaa íol lattad az en abraʒatomat

netalam ßantalis latủan ßemeımbeől sok keónihúla

taſimat, kerlek ủed io neúen ha megh nìtom neked

moſt aʒen titkaimat

Aʒte

[p. 225]

Az the nagi ʒiepsïeged kedủes ekeſsiged mar megh foghot enghemet

moſt veßem eßemben ßerelem ereit hogi lattalak tegedeth

de250 az Cupidonak birodalma ala hodoltattal enghemet

Sokat ereőlkettem megh ủallom teneked hogi eʒt elkerőlhetnem

te251 nagi ßiepsigedteöl, ekes termetedteöl igen meg göʒetettem

mar te rabȏd vagiok finies ʒemeidteöl mert en megköteʒtettem

Nem lehetek imar soha en magamnak tỏbbj birodalmaban

Etelem Jtalom es gondolkodaſom vagion te hatalmodban

mind eiel mind nappal téged kiủanlak varlak en Agìamban

Te magad tarhacz megh chak te ūeßthecz elis: Valaʒd el

moſt edgekit Tegi vallaʒt ennekem leủeledból hogi

en irtheſsem megh elmidet, Beßidelis ne legi moſtan

keölemb252 hoʒam, mint lattam ʒemeidet

Nem nagi dologh hidgied oh zep Lủcretia töled aʒ mit

kiủanok Eleg leßen nekem ha ednehanj igit en teúeled

ßolhatok aʒ en leủelemben teöled ennil teőbbet biʒonj

en nem kiủanok

Eʒt ha megh engedet boldogſagban elek, ha megh tartod

elủeßec, Jmar hiúſegedre biʒtam en maghamat, kit

felette ßerettec legi io egisigben oh en edes leölkeöm

talam veled lehetek

Pechet

[p. 226] 249 RMKT: megsértett. 250 RMKT: te. 251 RMKT: de. 252 RMKT: keményb.



Pechet allatt gíǒrſan leủelet uen Aßonj Lùcretianak ùiùj

Aʒ önen haʒaban, ßerenche vgi hoʒa chak ónen magat

lelj, kitȯl hoʒta wolna kiủanſagat annak höſigit

megh ielentj

Gonoß hire neúe az egiß Varoſban aʒ Vin Aßonnac ủala

hogi eʒt kötikj hoʒa igen nagi ßegennec az Lủcretia

tarta Michoda tegedet hoʒot en haʒamhoʒ gonoß

aßonj aʒt monda

Tißteſsiges ʒemilt alnok beßideddel hogi merß megh kiſir

getnj, Nỏmeſ aßonnÿoknak hogi mered adgiokot te

megh ßigienitenj, Jffiaktủl leủelet ủndok aßonj ember

hogi merß nekem mùtatnj

Ha tißteſsigemet es Jffiủsagomat moſt megh nem tekintenim

leȗelet ſenkinek ſoha nem hordoʒnal, veled aʒt che-

lekednim, Menniel aʒìrt mindgiart leűeledel edgiủt

gonoß aßonj enteőlem

Aủagi ad keʒemben had igeſsem mind el alnok iratoſidat

temagad siesel migh Uram megh nem latt ne eöſse

megh hatadat, tőbj soha nelaſd alnok aßonjember,

aʒen Abraʒatomat

Az leủelet kapa ßagatta tapoda, az hamủba bie vettj

kiri az ủin Aßonj tȗduan Aßonioknak erkölchit igi

felele Megh bochaſd aßoniom nalad kedủeſnek eʒt

aʒ en ʒiủem vilte

Ha aʒt nem

[p. 227]

Ha azt nem engedet kitol hoʒad Jeöttem hogi iſmegh ahoʒ

teriek, Szodat megh fogadom de megh laſd hogi kiteöl en-

ghem hoʒad keóltenek, giorſan vißaa tere es io reminſiget

ven az Jffíú leginnek

Monda ùitíeʒ Jffiủ legi nagi ùigaſagban ighen ßeret teged

latom ſokkal inkap hogi nem mint te ötet kedủelj ʒıepſigedet

ighen chokolgatta ßiepen megh olủaſaa moſt aʒ te leủeledet

Nem leỏn óregsige253 hogi valaßt tehetne mindgiart kiủansa-

godra, de elnem mūlattia röủidnap valaßtot io leßen254

Jraſodra, Ven Aßonj ki Ieőủe ſoha teőbbj rea az Iffiủ

nem talala

Az elßakadoʒot Papiroſt aʒủtan Lủcretia felßedj, Mindenik

darabíat leủelinek iſmegint helire heliheßtettj: Eʒerßer

olủaſa ighen chokolgattaa ladaiaban bie tieùj

Leủilnek hol edgic hol maſik egeie ßiủit ighen fủrdallia

Vegeʒj magaban hogi eö akaratiat az Jffiúnac meghirna

Eʒen igikkel irt leúelet Vitieʒnek köwettúl ködt Valla

Lúcretia Eúrialo.

Had el ne reminlied az mit megh nem nierhecz Eủriale

ʒiủedben Leùillel keőuettel ne ſırch megh enghemett

io hiremben neủemben, hidgied hogi nem talalß

aʒok kóʒt enghemet kiket gondolß ʒiúedben255

253 RMKT: üressége. 254 RMKT: ő teszen. 255 RMKT: elmédben.



Nem nágiok

[p. 228]

Nem ùagiok bizonnial Jffiủ Eúriale kinek moſtan alitaß

hogi keriteŏ Aßont tiʒteſıgem ellen en haʒomhoʒ bochat

taß! En életem tiʒta keres mas ßeretót mert en-

ghem megh nem chalhacz

Edgiebekkel vgi élÿ az mint neked tetczik de en

teölem elßōnÿl. Semmit ne kerÿ teőlem leúeleid altal

illien ủakmereöſıggel, Tủdom hogi meltatlan ember

vagi en hoʒam aʒirt legi egiſſıggel

Jol lehet kemìnnek tetczek ez é leủil Jffiủ Eủrialủs-

nak Mert keölembeʒ valla ßaúaual mindenben

aʒ elkódet Aßonnak, Mindt aʒ altal arra ủtat nita

nekj irhatnanak egimaſnak

Hún az kőủetnekis kit ziep Lủcretia hoʒaia ködet

valla, de ighen bủſkodik hogi aʒ Olaß níelúen

míegh ßolnj nem tủd valla, Az ßeretet ebben

ighen giorſaa tiủj, mert hamar megh tanŭla

Eúrialȗs Lủcretiæ!

Nekj megh felele énte arra ötet rea ne haragủdnik

mert Jeöủeủenj liủin nem túttam kj legien kitől

leùelet köldik Tiʒteſſıgeſ dologh kereſő ßerelem

oka hogi neked Jrik

Biʒoniara tủdom oh zep Lủcretia ʒemirmetes ủol

todot

[p. 229]

todat, Nem moſtan halottam kit inkap ßerettem aʒ the

tiʒtaſſagodat, Hidgied Lủcretia hogi enis gȍlȍlek ßem-

telen Aßoníokatt

Fellieb valo Joßag ʒemirmeteſıegnil ninch aßaniallatban

mert az ziep abraʒat elùeßendỏ Joßag es vagion elmủ-

laſban, kihőʒ hanem Jarủl aʒ ßemirmeteſſigh nin-

chen dichiret abban

Aʒírt ßerettelek es aʒirt dichirlek256 mindeneknel főlette

olj dolgot nem kìrek kj miat keöſebúlj io hiredbe ne-

ủedbe, de mit Jraſombủl elmid megh nem irthet beßi-

dem megh ielenche

Az leủilel edgiủt draga Aiandekot Lủcretianak kűlte

kirj ne múlatna hanem leủelire mindgiaraſt valaßt

tenne, nem ſok idö mủlȗan az zep Lủcretia niekj

igien felele

Lȗcretia Eúrialo:

Elủȫ257 leúeledet nem panaſzolkodom mar az the kóủetedröl

256 RMKT: tiszteltelek 257 A nazálisjel vìszintes vonala az ú és az ő ékezete alatt húzódik.



sót258 nagira bechölem aʒ mit nekem irtal hoʒam nagi

ßerelmedreől, Mert ſokkan ßerettek heaban enghemet, peldat

úehecz aʒokrù

Hogi beßilhes velem en tölem nem lehet söt údgian nem akarȏ

ha fechke nem lehecz edgeedòl en tȯled nilùan nem talaltatom

hogiha

[p. 230]

Hogÿha akarnamis örʒököl es magas haʒaktủl megh tiltatom

Aiandekit vöttem mert az ö ʒiep miủec enghem gönerketetnek

ım egi göröt költem érettek hogi nalam heaba ne legienek

aʒ Aiandekoknal nem keủeſebet Ir Iñ legen veled

Eủrial[us] Lủcretiæ

Böủeb zoủal erre ủalazt Eủrial[us] tón zep Lủcretianak

nagi órómem vagion hogi viget vetettil panaßolkodaſod-

nak, de hogi ßerelmemet keủiſre bechöled eʒ oka

banatomnak

Tủdom hogi nagi sokkan teged ßerettenek de mint en igi

nem Jgtek, Talan te nem hißed mert latom helie ninch

te nalad beßedemnek, ha veled ßolhatnek biʒoníara

nalad vtalatos nem lenik

Vaiha ideiglen fechkije lehetnik aʒ mint te magad

iród, Jol lehet bolhaủa őrőmeſben lenik netenid bie

ablakod. Eʒt en nem vgi banom hogi nem ßolhacʒ

velem mint aʒt hogi nem akarod

Semmit en egiebet hanem te elmidnek io akaratiat

veßem, ha lehetne tȏled mijrt Lūcretia hogi nem

ßollanal velem, kinil iob akarod eʒ vilagon ninchen

mijrt ủtalß megh enghem

Ha azt parancholod hogi aʒ töʒre menìek abbanis en

engedec, Legien akaratod ha modod nem lehet hogi

en teủeled legiek, AƷ alkalmatlanſagh ha chak

al ellenùnk, abban enis engedek

Valtozasd

[p. 231]

Valtoʒtasd meg ebben kérlek Lūcretia aʒ te akaratodat

heaban valonak aʒ hol mondod lennj aʒen faratſagomat

nem illik tehoʒad ilj nagi kegietlenſegh meg hidgied aʒen ßomat

Legi ſzelideb hoʒam ha éltem akarod moſtan te ʒeretődhőʒ

Mert ha vgi beßileß akaratom nieköl ember öldekleö

leßes, hogi nem maſ fegiủernel, kemenj beßededdel te

kỏniebben megh eőlhecz

Semmit en tetöled teőbbet nem kiủanok hanem hogi enghem

ßeres, ebben nem talalhacʒ semminemȏ okot kit en elen-

nem vethes, Attúl nem tiltanak kik őrʒenek tiged hogi enghe-

258 RMKT: nem.



met ne ßeres

Boldognac alitom magam ha aʒt mondod hogi te ßerecz

enghemet, Akarom hogi vötted el aiandekimat es nem

ßegted kedúemet, netalam aʒokis eßedben iủtatnac vala-

mikor enghemet

Jol lehet nem nadgiok voltanak de talam ezek sokkal

köſebbek, kikket eʒ leủillel edgiủt en teneked mostan úion-

nan keöldek, chak te ßereteödirt eʒeket ne ủtalj röủidnap

teőbbet keödek

Az melj Aranj göröt ennekem köldettil úiombúl kj nem eſik

hellietted en tölem minden nap chokokkal aʒ megh nedủeſi-

tettik, Legi egiſigben mar, Jgi aʒ en ʒiúemıs töled vigaß-

taltattik

giakortaa

[p. 232]

Giakortaa egimaſnak Jllien leủeleket irogattanak valla

Vigre Lūcretia aʒ ö nagi ßerelmit megh ıelentette valla

kirȯl egi leúelet eʒen ertelemre Eurialúſnak Jra

Lủcretía Eúrialo

Őrömeſt akarnek viteʒ Eúriale en teneked engednj, Aʒ en

ßerelmemben aʒ mint tölem kired teged rißeſſj tennj

mert te Nemeſſiged es ekes erkeőlched tölem aʒt

megh érdemlj

Jghen tetczik nekem az the nagi ʒipſeged es ekes259 tekin-

tettid, de nem leßen Jomra ha enis köúetem aʒ the

nagi ʒerelmedet, Eſmirem magamat nem tarthat ße-

relmem nagi mertekleteſſigith

Tudom hogi ſokaig te it ez Varoſban aʒ mint hallom

nem leßes, Ha iatekban eſſủnc hoùa legiec oßtan

mikoron elmenendeß, elnem marathatnek aʒt alitom

penigh hogi veled elnem vißeß

Sokaknac peldaj rettentnek enghemet aʒ the nagi ʒerelmedtől

kic elhagiattanak ʒerelem ideien idegen emberekteől

de aʒ teőbj kóʒt kiủaltkepen aʒmint halottam eʒek feleől

Mikoron az Jaſon Colcoſ ßigetiben az nagi sarkant megh

őlj? Es aʒ Aranj giapiat ö ven Attiahoʒ Görög orßag

ban ủiúé Medeat megh chala kinek ſegitſegit akorj

dolgaban kérj

Megh öletet volna Cretaban These[us] az nagi Mino

taùrúſtúl

[p. 233]

minotaúrủſtủl, hogi ha Ariadne tanachaủal meghnem

ßabadùlt volna attủl, kit edgiedöl hadgia egi pùßta ßi-

gedben elhoʒủan ö Attiatủl

259 RMKT: kegyes.



Jghen megh chalattek dido Æenastủl aʒ önnen ủendigitöl

mikor bie fogada vgi mint fủtot embert Troīa veßedelmeből

mindt okot s mindt fegiủert halalra talala az idegen embertöl

Keölſeö ßerelmekben nagi ſoc ủeßedelmet giakran ha-

lottam lennj, Aʒirt ſemmikepen Alnok ßerenchire nem merem

feiem vetnj, ßarnias aʒ ßerelem idgiủt veled edgiut elkeʒd

tölem röpőlnj

Nektek firfiaknak aʒ ʒerelem ellen ereőſb elmitek ủagion

Aſʒnÿ allatoknak ßerelemnec chellia halalban vötủe va-

gion, nem chak ßeretetnek260 ök, hanem döheskednek mindenel

nilủan vagion

Ha tarsat nem talal ninchen rŏttenetesb aʒ mũ ßeretesủnknel

mert ha felgeriedủnk, hirőnc hatra vetủen nem gondo-

lủnk ſemmiuel, ninch maſ orủoſſsagủnk hanem chak hogi

legủnk aʒ mj ßeretöinkel

Aʒ mj taủủl tölủnk aʒt mj sokkal inkap nagiob bủʒgosagal

kíủaniủk, chak eleg leheſſen mj bủiaſagúnknak halalúnkat

ſem ßaníủk aʒ mj eletönket es aʒ mj hǒitủnketh chak

ſemminek alitiúk

Nömes zemielÿ hazas es gaʒdag Aßonÿ vagiok iob

aʒirt

[p. 234]

aʒirt moſt ennekem aʒ the ßerelmedet kj nem alhatatos en

ßiúembỏl kj vetnem, Ne legiec Sophonnac es Philiſnek

tarſa moſt miegh elkereölhettem

Kerlek aʒìrt teged ſzönil megh ne kiủand hoʒad en ʒerelmemet

Olch megh magadbais hogi ha teöled lehet aʒ felgeriedet

töʒet, Ferfj vagi es nagiob eröſſeged vagion ßerelem

megh nem geőʒhet

Ha ſzeretcz enghemet mijrt igiekeʒel az en ủeßedelmemre

aʒ io akarattal aʒ the kiủanſagod, nilúan nem firhet

ößủe te Aiandekidirt egi draga kereʒtet keöltem

legi egiſigben

Vıʒtegh nem lehette Vítieʒ Eủrial[us] hogi aʒ leúelet latta

mert aʒ Vionnan irt beßid aʒ eö ßiủit felgerießtette

valla, Aʒirt illien> Jllien ʒoủal zep Lủcretianak

mas leúelet irt Valla

Eủrial[us] Lủcretiæ

Oh en edes leȯlkeöm te zip Lủcretia legi nagi io egiſig-

ben kj keȗis mireggel ủigaʒtalaſt keöttil ennekem le-

úeledben Melj mirget mindgiaraſt elủeßteß261 aʒt

úelem ha lehecz velem ßemben

AƷ thenen göröddel megh pechilt leúelet> mikor keʒem-

heʒ Jútta sokßor megh olúaſam es megh chokolgatā

de maſra inteß abba, hogi nem mint en hoʒam valo

ßerelmednek kiủanſagha mủtattia

Aʒon kerß

[p. 235]

260 RMKT: szeretnek. 261 RMKT: elveszesz.



Aʒon kirß enghemet, hogi ne ßereſellek mert artok aʒʒal ne-

ked Jdegen firfinak hajlando ßerelmit mert te nem keöủet-

heted, Megh chalt aßonioknak pieldaitul irod hogi te ma-

gadot filted

Olj ighen ziep moddal es draga Jgikkel Jrasod ekeſited

hogi aʒokal inkap aʒen ʒerelmemet te read felgerießted, Elmid-

nek nagi voltat chủdaltatod inkap hogi nem elfeleitetted

Vallion kj geölőlnj zeretōiet latȗan> aʒirt hogi bolcheſſigit

latna, kit ha lagitanj ʒerelmem akartad ne mủtogattal volna

Te tủdomaniodat es Beölcheſegedet titkolnod kellet Volna

Jllen Jrasoddal nilȗan megh nem olthad az en ʒiủemnek

töʒit, mert mikor olủaſom aʒ the leúelednek chủdalom ekeſ-

sigit, inkap felgeriedek hogi te ʒiepſegednek latom nagi bólcheſiget

Sziepſig es beölcheſsigh io erkőlch ekeſsigh szeretetnek

tegedet, Mondgiad aʒ köủeknek hogi valtoʒtaſſagh megh aʒ

ö termißeteket, fordich megh vıʒeknek follìaſìt vgi enis

elfeleıtlek tegedeth

Mikor az fenies nap eö keletj felj az egen ủißaa fordủl

mikoron aʒ hedgiek hootủl őreghednek aʒ erdök aʒ Vadaktúl

aʒen ʒerelmemis elidegenedik az ʒep Lủcretiatủl

Az mint te alitod higied nem olj köniú dologh az firfiaknal

az felgerjet langot hogi ök megh olthatnak hamarab az aßoniok

aßonioknal

[p. 236]

aßonioknal, Seöt némeliec mondgiak hogi ebben ereösbek

leanniok aʒ Jffiaknal.

De nem tủſakodom mostan sokat errȍl terek en beßedemre

ßŭkſigh hogi felelek aʒthe leúelednek mindenik chikellire

kiủaltkepen aʒhol ſok peldakot hoʒȗvan ßolß aʒ Jöủeủenekre

Edgienlö ùetek aʒ mind az ferfiakban mind aʒ Aßonj nepekben

aʒ mit eleö hanial nagi fris beßidekkel te ekes leúeledben

ſokan Aßonioktúl ferfiak köʒölis megh chalattak ögekben

Priamȗsnak fıat Troil[us] herczeget az Criseis meg chala

Iffiủ delphibủſt Paris vtan aʒ ʒiep Jlona elarúla

az ördönges Circe aʒö ßeretöit barmokaa valtoʒtata

Meltatlan dologh eʒ ha keȗeſnec ủitkit mindenekben alitiak

eʒec peldaiabủl az Ieöủủineket ha mint chalardnak

mondgiak, menj aßonÿallat vagion eʒ Vilagon

gölöſigben hoʒhattiak

Jllik hogi azokrủl pìeldat ùegiủnk aʒ kik megh nem

chalatkoʒtanak mint Antoniủſsal az zep Cleopatra

ủıgik megh marattanak, nem ßủkſigh hogi teőbben

aʒok kȯʒöl moſtan eleö ßamlaltaſſanak

Értem hogi Olủastad aʒ beölch Oúìdiús kenùiben az

Verſeketh kibeöl megh értheted aʒ görög Jffiaknak

idegen ʒerelmeketh, elhattak érette ßeles orßago-

kot, haʒokot, nemʒetteket

Eʒen kerlek teged Lölkeőm Lủcretia hogi ne gon-

dold

[p. 237]



dold aʒokot, aʒkiknek éktelen dolgok elenʒene aʒmj gondo-

latủnkat, kik ighen keủeſſen talaltatnak ha megh ßamla-

lodis aʒokat

Nem aʒirt köủvetlek hogi teőled elủaliam hanem hogi ße-

reſselek Eltemben naladnal eʒ vilagon teőbbet ſoha ne

eſmerheſſek, Jeöủeúennec ne mongi mert aʒ akara-

tom hogi it ŭalo leheſſek

Ot lehet en haʒam valahol te leßeß ßerelmem Lúcretia

hogiha ideíglen eltaùoʒandomis ſietủe Iöủek haʒa

dolgaimat ʒiepen hogi elrendelheſsem megek német orßagban

Tủdom hogi talalok alkalmatoſsagot it megh maradasomban

sok dolgaj vannak elmúlhatatlanok Chaßarnak eʒ orßag-

ban, Aʒoknak gondgiokat felúeßem magamra maradok

eʒ Varoſban

Ha penigh igi nem fog köủetſıgben Jöủek ide Hetrủriaban262

auagi a chaßarnak Heltartoia leßek ebben aʒ Tarto-

maniban Hißem hogi megh nierem mert en kedúes

vagiok chaßarnak vdúaraban

Semmit ne felj aʒirt en geönereöſighem ziȗem es Remin-

sighem, mint en leölkem niekeöl biʒonj nalad nìekeöl nem

lehet aʒ en éltem, könieröl en raitam mert mikepen

az hoo naptúl megh emißtettem

Tekinch megh mủnkamat, es ßöntelen valo nagi saniarù

sagomath

[p. 238]

sagomath, Ves veget Imaron te ſok kinʒaſidban halaʒd

elhalalomat, Mind eijel mind nappal sok eſedeʒìſemet

tủdod vigiaʒaſimat

Latod abraʒatom nagi ʒerelem miat melj ighen meg hirŭa-

dot, alig tarthattia mar leőlkeömet en teſtem, anira

megh faradot, Szöleid, germekid megh őltem ủolnais

igi alhatnad boßủdot

Ha te idgien beöntecz engem ßereteödet Vallion smit

miúelß aʒʒal ki raitad boßút tỏt aủagi aki neked

volt vallamiben karal, biʒonj eheʒ kepeſt elße-

nủethetetlen haragod leßen aʒʒal,

Oh en egiſsigem oh en ủigaʒtalom Aßoniȏ Lủcretia

ủigi bie te kedủedben hogi aʒ en leölkeömet263

aʒ kin ne ſanìargaſſa, ha ßerecʒ enghemet

gıòrſan írd megh nekem eʒ ʒiúem akarattia

Szabad leßen nekem imar aʒt mondanom hogi en te

ßolgad vagiok, lam aʒ Jambor es hiủ ßolgakat

ßerettik Chaßarok es kiralliok, Soha mindenfele

rendet feleỏl halad aʒoknak meltoſagok

Legi io egiſigben es io ßerencheben oh en geŏnereö

ſighem, te ùagi Reminſighem felelmem ßerelmem

eʒ vilagban életem, Legi io kedủel hoʒam es

io akarattal, chak igi tarthacz megh enghem

262 Az a után valamitlyen betűt törölt, talán n-t vagy s-t. 263 RMKT: szívemet.



Mint az

[p. 239]

Mint az beleöl romlot toronj kıuủl latủa göʒhetetlennek

tetcʒik deha nagi koſokkal tördelnj keʒdík íghen hamar

megh terik, Aʒonkepen Aßonj Jffiú beßiditeöl naponként

geöʒetettık

Szorgalmatoſsagat eö ʒeretöìnek hogi iol eßiben ủiủj

nedgied leủeliben eltitkolt ßerelmit nilủabban meghielentj

Illien leủeleủel Eủrialús ßiủit ßertelen felgerießtj

Lủcretia Eúrialo

Jmmar biʒoniara teőbbj te ellened en nem tủſakothatom

te nagi ʒiepſegedet en nagi ßerelmemben reßetlene nem

hadgiom megh geöʒettil Imaron en ereös elmimet neked

megh hodoltattom

Oh, en ʒegin feiem hogi elüeőm teteöled eleőßer leủeledet

eʒ leön oka nilủan nagi veßedelmemre vetettem életemet

hogi ha az te heöted es okos tanachod megh nem ſegit engemet264

Tarch megh Eủriale aʒ the fogadasod kit leúeledben

irtal, ha ßerelem ala tủdatlanſagh miat mar enghemet

haitottal ha elhadnal biʒonj mınden Arùloknel felliebb

gonoßb Arủlo volnal

Kȏniủ megh chalnotoc az zegin edgii> egigijugíủ aßonÿ

alatokat Szegenb annal nektek megh nem tartanotok aʒ tj

fogadaſtokat, Aʒirt ha nem leßeß Allando Jelench megh

aʒthe

[p. 240]

aʒthe akaratodot

Helin miegh az dologh megh valtoʒtathattiủc aʒmj kíùansa-

gunkot, aʒ mit megh kelj banink igen otalmaʒʒúk

moſt megh attủl magúnkat, Veget megh kelj neʒnūnk265

hogi felbe ne hadgíủk elkeʒdett tanachúnkot266

Aſzonj ember ùagiok267 en keúeſſet268 tủdok tennemagad iol

latod, ream eſ magadra hogi ha firfiủ vagi le-

gen neked nagi gondot, Jmar tied leßec hogi ha

fogadaſod es hötedet megh tartod

Eʒt ha nem múủelnim hiủſıgedbe hogi ha moſtan

kietſeges volnik, de biʒom tebenned hogi órőkj

batran neủed allat elhetek, Jsten legen veled

en geőnereöſighem Veʒire életemnek

264 A szó a sor fölé van beszúrva. 265 Az u n alakú. 266 RMKT: dolgunkat. 267 A k s-ből javìtva. 268 Nem különböztettem meg a az ékezetes v-t az ú-tól sehol.



29.3. Tertia pars

TERTJA PARS

Argúmentúm

qúam vir qúam mater, qủam Janủa firma tenebat

Artib[us] eſt tandem foemina victa ſủis

Ennekủtanais nagi sok leúeleket egimaſnak köldeʒi-

nek, mindt eggik mindt maſik olj nagj bủʒgoſagal

egimaſnak felelenek Mindt aʒ keteönek mar chak

aʒ kiủanſagok, hogi edgiủt leheſſenek

Fölette neheʒnek es lehetetlennek ez dologh tetczik

tetcʒik valla

[p. 241]

tetcʒik walla, mert ſoha ſe kiủủl ſe beleöl edgiedeöl

Lủcretia nem valla, Vra menelaùs ſok ßemekre ȍtet

eörʒenj bıʒta walla.

Aʒ olaßok kőʒet igen elteriedet ūietek eʒ mindeneknil

hogi feleſegeket ſokkal inkap eőrʒik Arannales eʒeöſtil

eßekben nem veßik hogi nagiob bolondſagh ſemmj

nem lehet enniel.

Az megh tiltot dolgot az Aßonj emberek sokkal inkap

kiủaniak, Aʒ mit akarß baniak aʒ mit te nem akarß

ủißontag aʒt kiủanniak269

Mint aʒ Vereöfenien melj könien egi sereg bolhat

megh öriʒhetnj: Szıntein ollian keönnien akarattia

níekeöl270 aßont megh otalmaʒnj chak heaba eörʒik

aʒkj önenmagha nem akar tißta lennj

Szelidithetetlen mindennek megh hidgÿk Vad aʒ

Aßonÿ allat, kit ſemmj eöriʒet ſem penigh ereöſſigh

soha nem ʒabolaʒhat, Mert ö aʒ öröket> örʒöket

ſokkal inkap eörʒj, olj ighen okos allat

Oth egi Jffiủ legin Attiafia walla, az zep Lủcretianak

kitöl leủeleket giakortaa271 köld vala batran Eủrialúsnak

mert ʒerelmit annak megh mondotta Valla mint heö

Attiafianak

Ennek lakohelie

[p. 242]

Ennek lakohillie Lūcretia Annia hazahoʒ kỏʒel vala

269 Itt a másoló kihagyott egy sort. 270 Az n u alakú. 271 Esetleg: giakotan?



oda Lūcretia Annia latogatnj gıakortaa megen vala

Aʒirt ilj ủigeʒiſt ök egyenleö kepen aʒal tötenek vala

Míkoron Aʒ Annia ʒiep Lủcretianak Sztegihaʒban272

menne eö kamoraiaban Eủrialủſt Jffiủ aʒkoron

rekeʒtene Anniat mint ha latnj Lủcretia menne Eủri-

alủſſal lenne

Ket napot hadgianak kik eßtendeönilis hoßabaknak

tetcʒenek, de it aʒ ßerenche semit nem ßolgala

aʒ ö ùigeʒeſeknek, mert megh irtj Aßonj Iffiat ki

rekeʒtj. napìan aʒ Vegeʒeſnek

Nagi ßomoríſagos köủetſeget Iffiủ ủin az Eủrialùs-

nak latȗan Lủcretia hogi kj nilatkoʒot alnokſaga

dolgoknak, Monda hogi olj Utat kereſek nem

alhat Aniam ellene Annak

Egi Pandal[us] neùủ sogora ferienek ot az Varaſban

valla, Ennekis titkait aʒ ʒiep Lủcretia megh ie-

lentette valla, Mert aʒ felgeriet lang aʒ ö el-

mieben megh nem niúghatik valla

Aʒt öʒenj titkon eő ʒereteöienek hogi eʒel baratkoʒ-

nik, mert eʒ io erkeőlchủ es aʒ eö dolgaban hiū

embernek latatnek, Eʒ altal önekik ʒemben lete-

lekben mod es ủt talaltatnek

De nem tetczik vala aʒ Eủrialủsnak hogi titkat

arra

[p. 243]

arra biʒna Menelaūs körȍl ßöntelen forganj kit ʒemeiúel

latna, mert ígen fel walla netalam Vallamj chalard

ſagh abba Volna

Tanachkoʒas kőʒben Eủrial[us] arra Chaßartủl Valaßtat-

tek, Koronaʒatiarủl vegeʒne Papaủal Romaban bie

keöldetik. Melj keövūetſigh niekık zep Lủcretiaúal igen

nehiʒnek tetcʒik

De nem leön mit tennj mert raita Chaßarnak kemenÿ

parancholattia, kiet egiß holnapigh chaßar dolga

iaérth ö Romaban mūlatta, adig Lủcretia Siralmas

rùhaban ſötit haʒban eőlt valla,

Mindennek chủdallíak de nem tủdgiak okat ö ßomo-

rùſaganak, soha vigaſagat nem lattiac önekj mint

egi eoʒủegi Aßonnac, Vgi tetcʒik önekik mint ha

fogiatkoʒaſſa volna fenies napnak

Aʒ eö haʒanipe latủan eʒt hogi fekßik ßöntelen eö

adgiaban, Betegnek alitiak mert ſoha eʒ eleőtt nem

vott ilj nagi banadban, nagi ſok orủoſſagot kirelnek

önekj vannak nagi búſkodaſban

Senkj neủetſigit eönekj nem latta, sem Adgiabŭl

felkeȍltit, Miglen Eùrialús eleiben hala Sigmond

chaßar menetit, mint egi melj Alombúl ottan felſerkene

hogi hala jöúetelit

Lewetj

272 Az Szt fölött félkör alakú rövidìtésjel.



[p. 244]

Leủetj magarūl Aßonj gıaʒ rủhaiat ékeſsen fel

eőlteʒik, haʒanak ablakit mindt megh nitogatta ßiủí

ben megh valtoʒek, kit hogi latta chaßar Eủriale

monda netagad aʒ mit latek

Senkj Lùcretiat te taủủl litedben itkín ſoha nem latta

de hogi te megh Ieöttil, lattíủc Jmar felkelle Piros

hainal chilagha, mint hogi aʒ hủrủtnak igi aʒ ße-

relemnek ninch ſemj titok haʒa,

Trefalß te en ủelem Chaßar aʒ mint ßoktad Eủrial[us]

aʒt mondgia, nem tủdom mj legen Aʒmiröl nekem

ßolß Chaßar eleöt aʒt mondgia, Aʒ the loủaìd

nak nieritiſek inkap ỏ tet felinditotta

Eʒeket megh mondùan Titkon Lủcretiat aʒirt ó

tekintelj es elfeletkeʒủin aʒ eö ʒíep ʒemilit273 neha

rea feögeʒtj, Jeöuetile vtan chak aʒ intiſekkel

leön elſeö keßenetj

Enehanj nap mủlùan Niſủſnak nagi gondgia Eù

rialủſra walla, Piacʒot megh niʒj melj Menela-

ủsnak chak haʒa megeőt walla, Honnit ablakara

ʒiep Lủcretianak tekintet lehet walla,

Kủfart Aiandokkal ot megh engeßtủin monda Eủri-

alủſnak, Aʒ ablakrủl ʒinit mindennap lathatod

te ßereteö matkadnak Valla egi ßúkſígh helj

chak harom ỏlnire elleniben Ablaknak

Innen

[p. 245]

Innen Eủrial[us] sok ideigh nìʒe sokaig uárakaʒek ha

tórtinet ßerint aßonj Arra Jeönne kiben megh

nem chalattek Nem sok ideö múlủan ielen aʒ ablak-

rúl Lủcretia latatek

Ket fele tekinte monda mit chinalß it ʒerelmem Lủcretia

hoủa míg maragi megh oh en kiet ʒememnek ekeſ ủila-

goſsagha Tekinch íde ream oh en ſegitſigem leölkeöm-

nek ŭigaſsagha

Vagiok Eurial[us] neʒ megh ʒemeliemet aʒ te ßereteỏ

matkad, Monda Lùcretia Te ủagi ʒerelmem ủaiha latnad

ßiủemet Moſt ßolhatok veled de megh ŏlelnelek ha feie-

det haitanad

Eúrial[us] monda nem neheʒ dolog eʒ maidan megh che-

lekßem, Aitodat ʒarold bie migh en aʒ laitoriat aʒ

ablakra felteßem, zerelmủnk órómit sokaa halogattiúk

aʒ mit eßemben veßem

Ha éltem akarod monda ne mield aʒt mert aʒ nem ion-

kra vagion Jnneit iob kiʒ feleól tüdod hogi ennekem

273 RMKT: szemeit.



gonoß ßomßedom vagion, Sòt az kủfarnakis biʒoniara

nalam keủes hitele vagion

Jnnen beßilhetủnk de mas ủtat arra kelj minekȗnk

kereſnúnk

[p. 246]

kereſnŭnk Eúrial[us] monda halalom aʒ varas> latas274 es aʒ mj

beßiliſủnk hogi ha kiet keʒönkel ʒiúem Lúcretìa

öʒúe nem ölelkeʒủnk

Sok beßilis ūtan nad ßalon egimasnak aiandekot

adanak nem teőbb aiandeka leön Eúrialùſnak

mint aʒ ö matkaianak, Elnem titkolhattak de

hire leön ebben am az Ven Soſiaſnak

Monda ủen Sosias chak heaban alok ßeretőknek elene

elủeß az Aßoniom haʒa megh ßegenól ha gondot

nem viſelek, Aʒ kiet gonoß keʒeöl iobb aʒ köſsebikit

ha valaßtom niekiek

Aſzoniom ßerelme hogi ha titkon liend ſemmit nem art

eőnekj latom hogi megh ủakúlt ſem hirit ſem neùit

mar megh nem tekinthetj, Jo hirit megh tartom

ßemirmeteſsigit ha megh nem öriʒhetj

Nem akarom haʒa hogi megh ßigenölien sem hogi

megh őllie magat, mùnkamot nem ßanom elmegiek

megh tủdom tŏle aʒ eö ßandokat, Migh lehette tȍ

lem ellene alottam hogi elhagiatnam dolgat

Latom semmikepen hogi az gonoßsagot elnem taủoʒ-

tathatom hogi aʒ titkon ligen Imaron ennekem chak

arra kelj gondolnom, Aʒ titkon lȯtt dologh megh

nem leöt dologtủl nem kŏlembeʒ alitom

közenſiges275

[p. 247]

kóʒenſıges ùitek mínden emberekben az faitalan bủıaſagh

ſenkj nínchen ollian ember eʒ vilagon kit nem bant aʒ

kíủanſagh, Aʒ kj okoſſaggal chelekeßik annal vagion moſt

aʒ tiʒtaſſagh

Eʒeket megh mondúan Latta Lủcretiat hogi Agiashaʒbủl

Jeönne, Semmit nem mủlatta Aßonianak ottan ỏ eleiben

mene, Eő tỏle megh kirdj mijrt hogi ʒerelmit mar vele nem koʒlene276

Eủrialủſt nilủan te ighen ßeretted aßonianak aʒt mongia

tŏlem eltitkolod de megh laſd kinek higj dolgodot ne biʒd

maſra, Mert elſeö beolcheſſigh ne ßeres: Maſodic hogi aʒ ne

legen tủdȗa

Magad kȯủetniekeól elnem ŭigeʒheted te igiekeʒetedeth

tủdom sok idŏtól fogúa megh tanủltad hoʒad en höſigemet

274 A szó a sor fölé beszúrva. 275 Az ö második pontja a ʒ kezdete. 276 Az utolsó betű j-ből javìtva.



Parancholj Aßoniom érted ßerenchere vetem aʒen feiemet

Nagi gondom Vot nekem hogi aʒ te ßerelmed kj ne nilatkoʒ-

taſsek: Te megh ne bönteſsil aʒ te firied penigh kiſebſegben

ne eſsek. Minden nemʒetſiged es aʒte Ven Aniad megh ne

ßigienőlteſſik

Monda Lủcretia: biʒoni igaʒ aʒ mit mondaß nekem Sosia, min-

denkor nagi hittem biʒodalmom vagion aʒ te Jamborſagodba

de reſt es ellenʒỏ vallal elib nekem aʒen kiủanſagomban

Moſtan hogi te magad aianlod magadot nem felek chalardſagtúl

hogi edgiủt leheſſek aʒ en ßeretómmel varom Jambor

sagodtúl

[p. 248]

sagodtủl, Jol tủdod megh giủlat ßerelemnek langiat nem

valhatom megh atủl

Keried Eủrialủst277 nekem meg kelj halnom mert nem túdok

mit tenem, biʒonj nagi bolondſagh hogiha tủſakodol

ebben megìſ ellenem, Eggiủt ha lehetnek talam oʒtan

mertekleteſb lenne ßerelmem

Menniel aʒirt gíorſan ʒiep Eúrialủshoʒ Atiamfıa Sosia

mủtas vtat nekj mikıppen leheſſsen kònnien hoʒam

iủtaſſa, Nedgied napot varion es akkoron leßen iob

alkalmatoſſagha

Az paraʒtſsag kŏʒȯl búʒat hoʒnak aʒkor Vramnak ŭdŭa-

raba aʒkoron bie Jeȍhet hogi ha ölteʒendik ßegin

ember rúhaban garadichon horgion aʒkor eöis

búʒat Vramnak tarhaʒaba

Tủdod elſeő aito garadich meleől nilik az en Agiasha-

ʒamban, Aʒ napon ot leßek mond megh eőniekie

aʒ belſeö kamoraban, Thöbitól elúalik chak eöma-

ga lidgien ủgi Iủſſon bie haʒomban

Jol lehet eʒ dologh az Ven Soſiasnak igen nehiʒnek tetcʒik

de nagiob dologtủl felủin ö ellene ſemmit nem tủſa-

kodek Eő magat talala aßonnia tanacha nekj

megh ielentettik

Halủan Eủrialȗs ủgi mint keöniủ dolgot aʒt ỏ ſeminek

vele, zep Lủcretianak paranchollatiahoʒ önen

magat

[p. 249]

magat keßitj, de aʒ nedgied napj varas kiſedelmit

hoßủ idönek vele,

Oh te balgatak ßíủủ megh setetőlt lilek es úakmereő okoſsag

oh te retentetlen elme ßeretökben mijrt vagi olj nagi

vakſagh hogi chak ígen kichin dolognak tenalad tetcʒik

eʒ nagi gonoßſagh

277 RMKT: gerjed Eurialus.



Milehet olj ighen magas Alachonnak kit te nem alitanal

mj lehet olj igen bie ʒarlot kit nitủa lenie nem monda-

nal, mi lehet olj igen veßedelmes aʒmit kȯniúnek nem

tartanal

Chak heaba töled aʒ hazas firfiak feleſegeket eőrʒìk

tórủin es felelem aʒ ßemirmeteſſik raítad nem vralkodik

ellened nem alhat ſenkj aʒ mủnkais, neked iateknak tetcʒik

Minden allatoknak megh ßeliditȍie ßerelem melj éktelen

feö gaʒdagh es kedúes, Jffiủ bôlch es okos, firfiat mire

vißen hogi barſon rȗhaiat leúetúen magara darocʒot

ßokot vedgien

Ki ennekeleőtte nagi geöneröſigben felneúekedet valla

hogi terhet Vallain hordoʒon ʒerelem moſt kinßeritj arra

Aʒ Piachon alúan mint egi tereh hordoʒo önőn magat

arúllia

Oh melj hȍhetetlen choda dologh vott eʒ hogi illen

nagi firfiat aʒ paraßtſagh köʒet kelj kereſnj moſtis

kj tanachaủal

[p. 250]

ki tanachaủal tarchat Aʒ ʒeles vilagon mar nagiob

valtoʒaſt en nem tủdom kj halhat

Ez ủot aʒ miről ßolt aʒ Bőlch Oiid> Oủidiủs valtoʒaſrủl

írt kỏnúbe hol aʒ embereket kóúeknek barmoknak

valtoʒtattia kepeben Circe ßeretóit fene bestiakka teßj

termeßetekben

Mert olj oktalanúl aʒ ʒerelem tőʒe aʒ emberben geriedeʒ

hogi eßit elhagían oktalan allattúl chak keueſſet kő-

lembeʒ Megh vakủlt elmeje megh kemenủlt ʒiùe ha-

ſonlo aʒ köủekhőʒ

Eúrial[us] lattaa felteczet Az hajnal kit chak alig

var valla, Aʒ Alaủalo niep koʒe elegÿủlủe boldog-

nak mongia Matkaía haʒanal sakokban aʒ bủʒat

nagi ßiủe ßerinth horgia

De alaiötiben aʒ garadichokon tŏbbitòl elmarada

ȧgiaſhaʒ Aitaíat megh nita mikepen Soſias hatta

walla, biemenủen edgieȯl aʒ ʒiep Lùcretiat haʒ-

ban talalta walla

Közeleb íarùlúan hoʒaja ʒiep ßoủal278 öniekie kößene

legi io egiſegben Leölkem Lucretìa eletem Remınſigem

moſt hogi te magadat talaltalak vagion ʒiủemnek

nagi öröme

Aʒ mit rigteöl fogúan kiủantam te tőled imar moſtan

megh niertem ſemmj kóʒbe vetiſ ſem penig fal

ninchen

[p. 251]

278 Az u t-ből javìtva.



ninchen kóʒötted es kōʒettem Moſt bıʒonj ßabadon aʒ en

ßeretőmet chokolom eſ ölelem

Eủrialūſt latủan az ziep Lūcertia ígen elalmilkodek

íol lehet az Tanach Jffiủnac ötōle ßolga altal adatek

nem hihietj valla leleknek alittia olj igen chodalkoʒik

Aʒ ölelgetiſen es chokolgataſson de ủegre megh esmere

monda te vagi é it oh en ʒiủem lelökem ifiủ ʒiep

Eūriale hoʒaja ßoritta ʒıep feir orczaiat aʒ

pıroſſsagh bie telj

Moſt279 latom biʒonnial monda vagion hoʒam teneked

nagi ʒerelmet, hogi ílj veßedelmes dologra érettem

te feiedet vettetted, meg hidgied hogi enis ſoha nem

kereſek mas ßeretōd helleted

Vidgie az Vr Jsten nagi io ſzerenchiủel ủighöʒ mj

ßerelmúnket, leölkeömet Eröủel attanak firiemnek

elhadgiom aʒiert éretted eőtet

Szùksig aʒirt moſtan oh en ủig ʒerelmem es en geöneö-

sighem, hogi ủesd le eʒ vndok rūhat kit vöttil moſt te

read en erettem, Aʒ te ʒiepſegedet engegi hogi lathaſ-

sam, mủtasd megh magad nekem

Leủetúen

[p. 252]

Leūetủen az Vndok rūhakat magarủl fenlik zep

rủhaiaban, az beßiliſ köʒben fủtamek Sosias meg

ala aʒ Aitoban monda magatokat oiatok im hol

Jó Menelaúſ aʒ haʒban

Lūcretía monda ūagion egi röütek helj it aʒ en

Agiam allat, aʒ kikben tartanj aʒen Vram ßokta min-

den draga marhaiat, Kirȯl írtam neked, abban

moſtan menibie Vram ot megh nem lathat

Jol eßedben úedgied igen megh öriʒʒed magadat moʒ-

dūlastủl, nem tủda mit tennj aʒt kelle mivelnj aʒ

mit hala aßontủl, Megh nita aʒ aitot Lủcretia

hogi ßot hala aʒó Vratủl

Menelaủs ketten bie mene Bertúſsal leueleket

kereſnek, kikre mongiak Valla hogi ßủkſige vol-

na varoſbelj köſsignek Soholt nem talalak Mene-

laủſ ottan monda feleſigenek

Jol eſzemben nem Jeőtt de talam bie teöttem az rőitek

ben aʒokot, otis megh kereſsem280 meniel Lủcretia hoʒ

eleößer vilagot ighen megh rötenne mihellien meg

halla Eủrialủs eʒ ßokat

Mar gölölj Vala aʒ zep Lủcretiat igi bủskodic

magaban

279 Az ſ o-ból javìtva. 280 Az r a szó fölé beszúrva.



[p. 253]

magaban. Oh gonoß ßerenche mijrt hoʒal enghem illien

nagi bolondſagban, Bủiaſagom miat imhol kelj akadnom

moſt nekem aʒ haloban

Elūeßtem hiremet neŭemet Chaßarnal ūalo kedủeſsigemet

abbanis kietſegem vagion hogi megh tarcham it aʒen

életemet, Oh minden bolondok koʒt en bolondab mint

veßtemel feiemet

Akaratom ßerìnt eitem en281 magamat ez nagi úeßedelem-

ben, ha ilj dragan agiak beʒeg köủis ỏrőm vagion aʒ

ßerelemben, Rüủid gönereöſſigh nagi hoʒʒú banatok rekeʒ-

tetetnek ebben,

Vaiha meniorßagért kellene ßenủednem ez nagi nimo-

rūſagot, aʒ ōrōke valo órómiert vennem fel eʒ nagi Sania-

rủſagot, Kire kichin föſthőʒ haſonlo ỏrómért moſt

vetettem magamat,

Ihol imar pielda es ßidalom vagiok mindeneknek

elötte Sigen Vallaſ niekȯl nem lehet feiemnek innen

menekediſe, mert ha kj mehetnek senkinek ʒerelme tobbe

nem rekeßtene

Vigÿ kj en Istenem Jffiủsagomnak moſt ne niʒd tủdatlan-

sagat Tarch megh Vram enghem hogi te felſigednek

engeßtelliem haragiat, Mar eßemben vöttem hogi

nem kellet

[p. 254]

nem kellet Volna ßeretnem Lủcretiat

Nem ʒeretet biʒonj hanem mint egi ʒarủaſt halora

haitott enghem, Tủttam chalardſagat aßonjemberek-

nek megis elnem kereőlim. Eleőtt aʒen napom nınch

teöbb ſegitſigem naladnal en Jſtenem

Sziep Lủcretiais olj ighen ßertelen eʒen meg retent

Valla, Hogi nem mint ömagat ßeretöit ſokkal

ínkabban feltj Valla, de nagi giorſoſaggal orủósagot

iſmet eʒelen talalt Valla,

Monda imhol ùagion Vram az ablakon egi kichin

Jskatủla, ha iol emlekeʒnim ennekem vgi tetczik

hogi oda tetted Volna, Erette fủtamek akarattia

ßerint ala eitette Valla,

Monda hamar Vram mert nem akaratommal ablakrúl

ala eitim Fủſsatok érette kart addig ne Valliúnk

en Jnneit feleöl nıʒem, gìorſan mind aʒ ketten ala

fủtamanak hogi ſemmj elneúeßen

Ebỏl minden ember eßiben Vehetj Aßonj embernek

dolgat, melj ighen konien ỏ mikor akaria megh ia

cʒotattia Urat, ki aßonj embertöl ſoha nem chalattot

ßentnek mondhattia magat

Retribủabelj modra magas Valla haʒa Menelaūs

281 Az e fölött nem ékezet van, hanem a toll megkarcolta a papìrt.



nak

[p. 255]

nak, nagi sok garadichok kiken ök fel iarnak raíta chi-

nalủa vadnak Migh oda Jarnak mas hellet adanak addigh

Eủrialúſnak

Mindent felßedinek ủißontag aʒ haʒban mindketten feliủ-

tanak de hogi chak edgietis az iſkatủlaban ök megh nem

talalanak, Röitekben kereſik ot giorſan megh lelik

oßtan kj indủlanak

Sziep Lủcretiais az aítot megh nitúan monda Eu-

rialủſnak, Jer kj mar en leölkeöm ßerelmem Sủmaia

kj vagi ủigaſagomnak Jöùelkj kùt feie gönereöſi-

gemnek minden niaiaſagomnak

#Semmit ne felj Jmar mert ßabad meʒeie vagion

vígaſagủnknak. Moſtan hellie vagion ŏlelgetiſinknek

es chokolgataſinknak. Aʒ hiv ʒeretöket nem hadgia az

Isten kedủeʒ níaiaſagioknak

Jöūel ʒiep Rosa ßal Jeöủel ʒiep Liliom moſt aʒen

kebelemben, mít allaß en vagiok aʒ te Lủcretiad mijrt282

vagi rettegiſben, Mijrt ketelkedel en hoʒam: hogi mıngiart

nem Jeöß aʒen őlemben

Alig ủethete kj megh retent ʒiủìből Eủrial[us] felelmet, igen

ólelgetj es megh chokolgata mingiaraſt ßeretöìt Monda

hogi melto vagi kijrt en felvegiem az felelemnek terhit

Kar Volna

[p. 256]

Kar ủolna ha íngien adnanak ilj igen edeſ gönerȯseget

kar volna vennie nagi faratſag nielkeöl ıllien ôleleſeket

Eʒeßer megh halnek ha feltamothatnek ėrted adnam

leölkeömet

Oh en io ßerenchem es en boldogsagom vallion te-

ged latlaké Aủagì talam alom mủlando iatekia

ßemeimet fokta bie Vallíon keʒeimben oh en edeſ

leölkeöm keʒeidet latomé> tartomé

Akkor Lủcretia zep rancz niekeöl valo ủekonj rú-

haban Valla, kibeöl tagainak ʒiep ékes termettek

ighen megh tetcʒik walla, Niaka feirſige ßemeinek

fenie vgian Víllagnak valla,

Eörủendetes ʒeūe ʒiep ủig tekintette píros feier

orcʒaia, ekes neȕetiſe es nagi mértekletes aʒ

ö moſiolodaſa, ʒíep keſkenj dereka, tellies aʒ ö

mellie es ekes Alapattia

Jffiủ Eúrial[us] ſemikepen magat megh nem tartoʒtat-

hatta Felelemit feleitủen miertekleteſsiget aʒkoron

282 Az r a sor fölé beszúrva.



hatra hagia, Aʒ mi ßerelmủnknek moſt ủegiủk

geömelchit Lủcretianak monda

Jffiủnak elößer mint ha tȗsakodnek ellene Lúcretia

monda

[p. 257]

monda hogi hitire es tiʒteſigire nekj nagi gongıa

volna, beßidnil chokoknal ölelgetiſeknil ö teöbbet

nem kiủanna

Eủrial[us] ßola nem túdod mit mondaß ßerelmem Lủcretia

ha nem tūdgia ſenkj hogi mí ketten vagiủnk Eʒtis megh

nem tūthattia, Ha valakj tủdgia bolond ember leßen

eʒtis ha nem alittia

Enekủl hirönket ha megh keösebitıúk tủdatlansagh mi

tölủnk, Ez az ßerelemnek gömölche ki nekȍl biʒonnial

nem lehetőnk Job inkap megh halnom hogi nem mint

e haʒbūl aniekeöl mi kimenúnk

283

Monda Lủcretía gonozsagh eʒ teöled Eủrialús felele

gonoʒſagh aʒ el úőt Jokkal hanem élnil mikor teöled

lehetne, Nagi ſok kiủanſagom mủnkam s faratſagom

hat chak heaba lenne284

Nem ŭgi lön eʒeknek dolgok mint Thamarnak Hamon-

nal tőrtint Valla hogi az elſeö dologh aʒö ßerelmekben

úeget úetetet volna, hanem ſokkal nagiob langot ele-

benìel bennek gerieʒtet valla

[p. 258]

De eßekben Iủtta nem lenne Jaúara hogi ha sokaa ot

lenne, egi keủeſet eủek iùek matkaiaủal aʒútan elkj

menne gonoßt eö feleőle aʒ paraßt rúhaban akor

ſenkj nem vele

Olj igen chủdallia valla magat azkor Eủrial[us] ủtaban

vallion mire velne Chaßar ha igi latna, mongia

valla magaban, Biʒonj chak neúetſigh chủfsag

es ßidalom lennék en aʒ Vdȗarban

Tủdom hogi ennekem ſoha mind adighis biekeſſiget

nem hadna, Miert vöttem volna ream paraßt

rúhat mig tőlem megh nem tủdna, de maſra mon-

danam mer tủdom kedủiben nekijs Lủcretia

Rủhaiat le ủetủen az kík ónekie hiẇ baratj úala

nak, Megh beßilj nekik hoʒaia ßerelmit aʒ ʒep

Lủcretianak melj nagì felelemben eleößer aʒutan

nagi ỏròmben Voltanak

283 Üresen hagyott hely. 284 Itt egy strófa kimaradt az RMKT-hoz képest.



Aʒtis mondgia Valla beʒeg nagi bolondsag vot bara-

tim enteőlem hogi ilj ßerenchere egi Aßonj keʒebe

biʒtam Vot aʒen feiem, Maga aʒen Atìam kis

germek koromban nem igi tanıta enghem

Az Aßoninıpeket hailando kegietlen Vadanak mon

gia valla, de aʒ koron niluan Atiam tanìtaſaat

elfeleitettem valla, mikor Vallaimat aʒ Nagi ʒak

[p. 259]

bủʒaủal en megh terheltem Valla

Melj rủt éktelensigh es melj nagi kiſsebsigh en raitam eſset

volna, ha valakj enghem aʒ búʒa hordaſban megh eſmer-

hetet volna, Aủagi Menelaùs aʒ kereſkediſben ha ream

talalt volna

Nagÿ kemenÿ tőrủinek ủagion it azoknak az kik paraʒ-

nalkodnak. de feleſegekert annal ſokkal nagiobb haragiok

ferfiaknak, Eggik vereſseggel maſik fegiuerrelis ellenekal aʒoknak

De ha Menelaủs ßintein megh engette Volnais életemet

nemde megh keteʒủìn nem kủdet volnaé az chaßarnak engemet

melj nagi kacʒagaſſal es nagì kialtaſſal foktak volna enghemet

Bezek nagi bolondsagh volt akkor en bennem ha moſtan

megh gondolom, Melj ſok veßedelem allot feiem fellet, hogiha

eleö ßamlalom, kikbỏl Lủcretia altal lőtt ennekem biʒonj

ßabadủlaſom

Oh te bőlch es Nómes hiú Aßoniallat mit nem biʒhatnek

read? Hogiha eʒer feiem volnaìs ennekem mijrt nem biʒhat-

nam read, Latom hiủſegedet nem olj alhatatlan mikepen

az ingỏ Nad

Tủcz te ßeretnijs aʒ te ßeretödet megis túdod eörʒenj? Mert

ki tủdod volna ilj hirtelenſeggel ilj io útat gondolnj

Melliel kereſöket aʒ röitek helekröl eltủdna forditanj

The neked Aianlom az en életemet az kit te megh tartottal

nem tủlaidonítom bıʒonj en magamnak hogi elek eʒ vılagban

Nem

[p. 260]

Na>285 Nem286 kemellıem töled hidgied Lúcretia aʒmit enekem atal

Oh draga elmeiö kegies tekintető gönerösiges nielủủȍ

oh ßiep feir tagȗ tellies abraʒatủ, niaias ekes beßidő

vallion smikor leßen veled mūlataſom Igaʒ es hiủ ʒeretȯ

Sziep aiakaidat ủig ʒerelmem úallion mikor chokolgathatom

ßiep ekeſſen ßolo rebegỏ nielủedet mikor halgathatom

kiet feier melliedet vallion ʒiủem leőlkem mikor tapogathatom

Biʒonj kichin dologh baratom Achates aʒmit te taủủl

lattal, Menil keʒelb leend annal ßebnek tetcʒik eʒ aßonj

abraʒattal, En aʒ Libiaj kíralnì aßontis ʒebnek

nem mondom Annal

285 Törölve. 286 A szó előtt van valami másik szó, paca alatt.



Nem chủdalom en azt ha Kandalis kiralj az ỏ ziep

feleſigit, Aʒ ö hiủ tarſanak akarta mùtatnj latna tellies

ỏrómit Enis nagi òròmeſt megh mủtatnam neked Lucretianak teſtit

Megh nem beßilhetem en kölemben neked az ö chủda ʒepſigit

te ſem ertheted megh aʒ ö ʒerelminek mondhatatlan ōrőmet

tủdom hogi nem banod megh nem beßılhetem ennek göneröſiget

Jgi beßilgetinek Eủrialủſs ketten Tarſaủal Achateſsel

Lủcretia dolgat nem merj kőʒlenj ígÿ aʒỏ feleiủel. Egiebek-

nek nem hìen Soſiaſt ßegenlj bantanj beßidiủel

29.4. Quarta pars

QVARTA PARS

Argủmentủm.

[p. 261]

Alter Amans Pacorȗs erat qủem foemina spreủủt

Eủrialo gratủm præbŭit ipsa Thorủm

Egÿ Pacorủs Neủő tiztes legenÿ Panoniabủl walla

olj ighen felette az zep Lủcretiat eʒis ßeretj walla

de Eủrialủſſal aʒ ßerenche nekj nem egiarant ßolgala

Mijrt hogi ziep Valla gondola hogi ŏtet Lucretia ßeretne

mert ūig tekínteti es níaias beßide niekj aʒt Ielenteni

Aʒírt aʒt gondola magaban az Jffiủ hogi aʒt megh kiſirtene

Beölchen chelekedík leủelet fölette ủıkonj hartiara Ira

ighen bie köteʒj hogi megh ne tecʒenik egi bokor ủiolaba

ziep Lủcretianak niùta mikor mene leanìủal Templomba

Nem ủeủe el teöle ủiragot az Aßonj ö magat megh ßégenlj

Aʒ ven Aßonj énti hogi tŏle elúennj aʒ nem nagi dolgot

tenne, elủiủi de eggik leanianak ada, tök hogi taủủl mene

Aʒonkőʒben elỏ vallamj tanúlo deakok érkeʒinek! Viragot

elkirik Leanioktủl keönnien kit tölek megh nierenek, leúelet

megh lattak kit aʒ Virag kóʒj bie köteʒủe lelenek

Nagi kedủekben elib deakok vallanak feölette aßonioknak

de hogi az chaßarnak Udȗara ßienaſban lón megh útaltatanak

Az fegiủerʒergiſben töb gönerōſiget aʒủtan talalanak

Inneit sok gölölſség, harag es Jrìgségh köʒettek tamad Valla

aʒ Viteʒlö nepnek mékint arthatnanak ök kereſkednek valla

Az Violanakis

[p. 262]

aʒ Violanakis alnokſagat aʒirt megh ielentettik Valla

Hogi azt megh olủaſaak ſemmit nem kiſinek ủiủek Menelaúsnak



Eö haʒahoʒ menủen feddiſſel ßitokkal ßola Lủcretianak

Vegre megh engedj hogi megh irtj ßaúat Jambor úen Aßonianak

Soha nem törhetj hamar az Jffiủra panaſla az chaßarnak

Jffiủ megh eſkeöủik hogi ſoha nem ßolna teöbßer Lủcretianak

de hötet megh ßege mert ö mas leúelet íra iſmet aßoninak

Farsangnak elein telnek köʒepiben ez dolog tőrtint ủala

mikoron aʒ Varas ßöntelen Jatekban es ùigaſagban

volna, aßonìok ủcʒakra ifiak ablakokra hot hagigalnak Vala

Gondola Pacor[us] alkalmatoſsagha hogi az koron io Volna

Chủda bȯlcheſſeggel aʒ megh irt leúelet ủiaßban bie takara

hogi megh kiſirtenj ha Lủcretianak ßerelme volna hoʒa

Aztis okoſsaggal hoban bie chinala ablakon bie hagita

töʒheʒ keʒel eſsik aʒ hoo es az Viaʒ leủilröl elolủada, Menela[us]

latta leúelet olúaſaa feleſigit dorgalaa

Ebbỏl megh irthetj nilúan minden ember ßerenchinek ereit

kj mikor akaria ſokaig mủtattıa nemelnek kedủeſsigit

nemelinek Vißontag ſemmj okoſsaggal nem hagia elómentit

Aʒt mongiak nagi sokan hogi az zerenche nem arthat az bölch

embernek, kit megh kelj engednem aʒoknak kiknek olj nagi imar

bölcheſſigek hogi chak igaz okos es bőlch eröſigbe ủagion

gȍneröſigek

Eßesnek, gazdagnak ſzeginnek, betegnek, ninch ſemmj kölemb

sigek, eʒek aʒ Phalaris reʒ bikaiabanis bodog

ſagban

[p. 263]

ſagban élhetnek, kik köʒöl chak igen keủeſek alitom eʒ Vi-

lagban lehetnek

Jgaz dolog aʒirt: minden embereknek köʒenſeges életek, kedùe-

ziſe niekȯl igen ßökelkedik nilúan az ßerenchinek, kiket akar

le niom es aʒ kiket akar teöle fel emeltetnek

Pachorúsnak dolgat ígen bőlch tanachnak vallion kj nem

mondana, kj ʒiep ủiragokban leúelet aʒútan hoban takarta

ủalla, de az vak ßerenche beölch okoſſaganak elene alot valla

Ezt halủan Pacor[us] hogi ỏ alnoksaga kj nilatkoʒot volna

elßökik nem mere tőbbj megh maradnj chaßarnak vdủaraba

nem eſik karara aʒ Eȗrialūſnak Jffiủnak elfủtaſa

Nem heaban zoktak köʒ pìelda beßidben magiarok aʒt mondanj

hogi aʒ melj kó varat ſenkj nem oſtromol köniủ aʒt megh tartanj

kinek287 ßeretöie nínchen köniủ annak tiʒtaſagot tartanj

Vala egi kis ßoros ủcza Lùcretianak agias haʒa mellet

honnan aʒ kìet falon ßinten aʒ ablakra akar kijs fel mehet

de nappal nem mere aʒt megkiſertenj mert aʒ chak eiel lehet

Törtinnik aʒomban kele falủiaban mennj Menelaủsnak

kiủel iſmet alkolmatoſſagot ada Jffiủ Eủrialủsnak Eiel éſtaloba

mene tanachabủl ö az Ven Soſiaſnak

Szienaban röıtezủe igen varia valla hogi Sosias íelt tenne

dromo neúủ ßolga Iöúe hogi loúaknak iaßolban ßienat

úetne, chak egi kis hia lőn Jffiủ Eủrialủſt villaủal

megh nem ére

287 A kezdőbetű másból javìtva.



Hertelen

[p. 264]

Hertelen Sosias latúan megh fủtamek monda ßolga

tarſanak had nekem eʒ mũnkat menibe ủiſeld gongiat

te aʒmj Vachoranknak, Moſtan kelj iol laknúnk mert

tủdod erkőlchit aʒmj föſủin Vrủnknak

Míkor ithon ùagíon íol tùdod mint kimelj tŏlúnk ő

mindeneket aßoniúnk io kedủủ moſtan fóʒet niekủnk

ö ßiep draga etkeket meniel aʒert giorſan mig

enis bie megiek kiſzichel mindeneket

Monda dromo mindgiart elmegiek mert arra ủagion

nekem nagi gondom Vramnak aßtalat hogi nem

mint loủait órómeſben vakarom, bator ſoha tőbbj

onnan megh ne Jöien Jstentōl aʒt kiủanom

Felele Sosias hogi eʒt halom töled dichirem en dolgodat

enis megh ủaltoʒtattam volna mar régen eʒt az

föſùin Vramat de Aßoniom enghem regúelj etkekel

gíakortaa tartoʒtattot

Moſtan ithon ninchen egíủnk ígíủnk semit eʒ eiel

ne alủgiủnk Migh ö haʒa nē Iö addig erölhetủnk

nagi ủigan lakoʒhatủnk Egi egiß holnapıg nem

talal ö Annit aʒ menit moſt megh ißủnk

Dromo hazban mene Eúrial[us] latủan az Szienabúl

felkele, Soſiaſt dichirj ßorgalmatoſſagat önekj

megh keßen

[p. 265]

megh kößené gíorſan aʒ kiet falon ʒiep Lúcretianak

agias haʒaban mene

Latuan Lủcretia ottan megh őlelj zépen megh chokolgata

Ven[us] dolga vtan borral ʒiep etkekkel Eủrialủſt iol

tarta, keùeſet mủlatta mert aʒ Menelaủſ aʒomban

haʒa Iútta

Hirt tỏn Ven Sosias Aſzonj az étkeket aʒtaltủl

mınd elraka, Rettene az Jffiủ nem tủd mít tennie

elfủtnj akar vala, de mogíat talalak Vra eleiben

kj mene Lủcretia

Oh en edes Vram mar aʒt Velem Valla hogi te Paraßtaa

löttil hogi enni ídeígh akaratom nielkòl te az falủba

keſil ketelkedem hoʒad netalam vallamj leant ot meg ßerettil

Tŭdom ferfiaknak ö feleſegekhőʒ valo hủtlenſegeketh

maſủt ne halj hogi ha eʒ kietſigtȯl akarß megh

öriʒnj enghemet; en mind étlen itlan varlak egiel velem

im hoʒatok étkeket

De az Menelaủs kiủủl az falủban Jmar úachoralt

valla, Aʒirt agias haʒban vgi mint faradt ember

ö ígen ſiet valla, hogi megh kiſelhetne vıßontag

önekj monda ziep Lúcretia



Dosalía neủő falủbủl Jobagiȏk ma borokat hoʒanak

Eröſsen

[p. 266]

ereöſsen dichirik de aʒok enteȍlem megh nem koſtolta-

tanak Jerủnk aʒ pincʒieben kȯſtollìúk megh

öket ha ioknak talaltatnak

Job keʒiủel giertat bal keʒiủel penigh ủranak keʒit

foga, Aʒ alſo pincʒieben ketten egimaſ mellet igi

meninek ök ala, gondola hogi elment Imar

Eúrial[us] Vrat iſmet felhoʒa

Mas napra kelinek aʒt hißem hogi Vra hoʒa kietſe-

ges Valla, mert aʒ Vcza288 feleöl köfallal ablakot

bie chinaltatta walla, aʒ kúfar haʒatis elúonata

honnan egimaſnak ßolnak Valla

Latủan az ſzereteȯk ezen mind az ketten igen elbúsúla-

nak, Nem feleitettikel aʒö ʒerelmeket ſokat gondol-

kodanak, Eßiben Pandal[us] felȯl valo tanach

iùta Eùrialúſnak

Hinnj Pandalûsnak semmikepen elib Eủrial[us] nem mere

de hogi latta Volna ʒiep Lúcretiàúal kölemben

nem lehetne. Vtolſo kietſeges orúoſagot aʒkor

mint bőlch orủos vgi iủiủ

Gíorſan ßalaſsara Pandalūst hiúatta, melette le

óltetj, Ketten maradának mert ßolgait onan

feienkint mínt kj kőldj, kirj hogi az mijrt

hiùatta ſenkinek aʒt megh ne Jelentenj

Hogi

[p. 267]

Hogi teneked erröl ßolliak mongia nekj giakortaa

elùigeʒtem de megh nem lehetet mert te hiủſegedet

enire nem eſmertem Moſt imar megh mondom mert

sok baratimtủl Jamborſagod értettem

Jol tùdod mi legíen az emberek köʒet az ßerelem hatalma

nem tủdom vetekteöl vagi penigh erötul vagion-é biro-

dalma, Ninch olj eròſ ember kinak ʒiủe vagion hogi

vele nem volt gongia

Mindeneknil ßenteb aʒó ideieben az daủíd K. walla

öfia Salomon mindeneknil bőlcheb Samſon eröſeb

valla de aʒírt eggikis ßerelem tôʒitȯl magat megh

nem ohatta

Fel giùlat elminek gonoʒ ßerelemnek eʒ penigh termi-

ßetj hogi mikor tilalma vagíon ſokkal nagiob akor

geriedeʒiſe Semmj orủoſſaga ninch teöb hanem mikor

vele ʒiep ßereteőie

288 A z ʒ-ből vagy t-ből javìtva.



Voltanak regenten aʒ mi idönkbenis ferfıak es Aßo-

niok kiknek ßerelmeknek megh tiltaſa miat teȍrtit

ßerniủ halalok, Vißontag aʒ edgiủt valo letel vtan

elmult nagi buʒgoſagok

Ninch iobb az embernek mint ideie koran engednj

ʒerelemnek. Eltörik haioia valakj ellene veʒirrel289

[p. 268]

es eúeʒik290 ſokkal batorſagosb ha mingiart mentiben

bochattia aʒ ßeleknek

Ezt azirt beßilem hogi nagi zerelmemet teneked megh

ielenchem kiben ha akarod lehet töled nekem igen

nagi ſegítſigem, aʒmj haßon innen köủetkeʒek

eʒtis teneked megh beßilem

Nem tŭdom mi dologh ighen megh ßerettem en az zep

Lủcretiat kiben ninchen ùítkem mert ßerenche

biria embernek akaratiat, kinek birodalma vagion

mindeneken kık laknak291 aʒ eg ȧllat

Aʒt alitom ủalla en az it lakoʒo Aßoni alatok felel

hogi elmiekbenis aʒt viſelnek aʒmj tetczenik

ö ßemekbeỏl, de mínt ha etetó volna ö ßemekben

vgi chalattam megh etōl

Elhittem valla en biʒonial292 hogi ßeret enghemet Lủcretia. Mikoron

ö kegies ʒemeíùel giakran engem tekintel valla

Vißontagh hogi ötet ßeretnim ʒiepſige ara keßerit ủala

De eſzemben ủiùim hogi en az haloban heaban rekeßtetem

aʒủtan hogi öis enghemet ßereſſen mindt aʒon igie

keßtem, nagi ſok íraſommal es könergiſimmel

aʒtis Imar megh niertem

Felgíủladt az Aßonj en penigh geriedek mind az

ketten elúeßönk Aʒ mj eletủnknek hoʒabitaſa

ra orủoſagot nem lelúnk, hogi ha te minekúnk

aʒmj ße

[p. 269]

aʒmj ßerelmủnkben nem leßeß ſegítſegúnk

Vra mind ő ủőczeủel nem kölemben örʒik mındenkor Lúcre-

tiat mínt az eröſ Sarkanj Colcos ßıgetiben örʒj az

Aranj giapiat Es aʒ harom feö Cerberủs ßöntelen őrʒj

pokol kapŭiat

Sok idötöl fogủan eſmerem en Jmar az thi hazatokné-

pet, Nemeſsek gaʒdagok vattok iol halottam en eʒ thi

hireteket, de bar Lủcretiat ne lathattam volna aʒ thi

nemʒetſegteket

De úallion ki lehet ellene alhato az gonoß ßerenchenek

289 RMKT: evez. 290 RMKT: az habos vizeknek. 291 RMKT: vannak. 292 A szó a sor fölé van beszúrva.



kj nem valaßtasbúl hanem tőrtinedból ada aʒ ßerelem-

nek mındt ketten götrődúnk eſ alatta vagiúnk az gonoß>

minden veßedelemnek

Jol lehet megh eddig igen elröıtettủk aʒmj nagi ßerel-

múnket de ha eʒútanis elnem fedeʒhettiủc elủeßtiủc

mi fejünket, ha te megh nem tartod eßeſ tanachoddal

moſt aʒmj eletönketh

Talam megh lehetne tölem hogi magamban aʒt en megh

enhitenim thi nemʒetſegteknek hireirt neủeirt biʒonẏ

megis múủelnim hogi ha haßnotokra es tiʒteſigtekre

valonak en aʒt velnim

de Lủcretianak megh döhet ʒerelmit immaron íol eſme-

rem, Vagi magat megh ỏlnj ha Jneit elmennek vagi

megh kereſne

[p. 270]

vagi megh kereſne enghem, aʒ tj haʒatokat es nemʒetſigteket

ígi megh kiſebitenim

Ez ūott az en dolgom kit te hiủſegednek akartam megh

ielentenj, Moſt kereſsủnk ủtat kiủel eʒ gonoßat

tủggiủk eltaúoßtatnj Erre ſegitſeget tenaladnal töbet

nem túdúnk kıt kereſnj

Magamat en neked aianlom igirem293 atiamfia Pandale En-

gedj ßerelmúnknek ne legen enilis inkap felgeriediʒiſe

ha eggiủt lehetúnk netalam megh ßönek nem leßen

nagi ereie

Tudod minden rißit es minden Jarasat Menelaủs haʒanak

tủdod aʒtis mikor valahoủa leßen ùta önen maganak

tủdod mikor ủihecz bie kamoraiaban engem Lủcretianak

Menelaủs őche choda ʒorgalmatos őrzőie az Aßonnak

minden beßidire es tekintiſire ủigiaʒ Lủcretianak

minden neúetiſit es fohaʒkodaſat megh niʒj kire úannak

Ha lehetne töled, nilúan megh kellene az embert iaczotat-

núnk mikor Menelaủs taúủl leßen aʒkor egimaſsal

tanachkoʒúnk, Aʒtis eliktaſsad mindt aʒ teöb őrʒökel

hogi ne legen bantaſúnk

Tủdom hogi teneked hiſzen Menelaủs eſ ßodat

megh fogaggia talam Jsten adgia hogi Lùcretiatis

te keʒedben aianlia, kit hogi ha megh mıẁel te altalad

lehet

[p. 271]

lehet vtủnknak ßabadſagha

Sok io köủetkeʒik ebbỏl kit megh irthet az te beőlch okoſsa-

god, mert aʒ tji haʒatok tißteſſigit eʒʒel te Iobban megh

tarthatod, aʒ mj ßerelmúnket te elfedeʒheted Lủcretiat

megh tartod

293 Az r utólag beszúrva a sor fölé.



Ha egi eiel nekem titkon engedtettik nem art Menelaủsnak

de eʒ megh nem líùin vtannam Iöủiſe ha leßen aʒ Aßonnak

mindennek megh tủggiak es nagi keſebſigi leßen tj

haʒatoknak

Gondolodé melj nagi neủetſíge leßen ȍ raíta aʒ koſsegnek

aʒ egiß Varoſnak ßigenire eſsik nem chak aʒ egi

nemʒetnek, latod nem eſik iol dolgủnk ha elene tủſa

kodol te ennek

de talam mondanad hogi megh halion inkap fegiuerrel vagi

mireggel, de Jai bıʒonj annak kj megh fertőßtetj keʒit

az ember ủirel es aʒ kichin ủitket Jstennek ellene

bőntetj nagi úetekkel,

Nem io aʒ gonoßat megh őrőgbıtenj iob meg kőnebitenj

aʒ kiet gonoß köʒet ßủkſig aʒ köſsebet mindenkor

valaßtanj, mint hogi az iok köʒöt az nagi iob iot ßoktak

mindenkoron dichirnj

Nekónk minden ủtủnk Valahoúa terȍnk mindenöt

úeßedelmes, eʒ, aʒ kit mủtatok talam te altalad nem leßen

veßedelmeſ

[p. 272]

veßedelmıs, kiúel mind úirednek mind penigh ennekem nem

keủes haßnot teßeß

Jghen megh búsúltam hogi latom götrödnj az Aßont en miattȃ

hogi nem mint tegedet ủntatnalak inkap gölölſigit ki-

ủannam, de teóle nem lehet en ſem hagihatom el Jmar

arra Jủtottam

Semmj reminsigúnk biʒoniara ninchen minekủnk eletúnkben

hogi ha aʒ mj haionk fogiatkoʒaſt talal aʒ te meſter-

sigedben es nem ủiſeltetik az the bőlch gondoddal

elmìdben chendeſigben

Most aʒirth segitch megh minket io híriben tarch megh

nemʒetſegedet, io teteminidért hogi halaadatlannak

nȇ alitaß enghemet, Aʒon igiekeʒem hogi nagi feöemberré

teheſselek tegedet

Túdod hogi en kedủes ủagiok az Chaßarnal neked

mindent nierhetek, moſt penigh eſkößem es aʒ en

hötemre neked fogadaſt téßek, hogi tennen magadnak

es nemʒetſigednek feő Jſpanſagod nierek

Az mj zerelmủnket, magủnkat hirőnket en teneked aianlom

te nemʒetſigednek neüit tizteſſigit, aʒ te hötedre

bıʒom, te tarhacz minket meg chak te úeßthecʒelis

magủnkat read hagiúk

Mosolodek

[p. 273]

Moſoliodek eʒen hogi hala Pandal[us] egi keủeſset hallgata

monda hogi értettem de biʒonj akarnam ha eʒ nem

tȍrtínt volna, Nektek engednem kelj hogi ha mar aʒ dolog



köʒtettek Iöt aniba

Tủdom nemʒetesigem hogi ha nem engedek eſik nagi ʒida-

lomban, feíenkínt míatta leßúnk nagi ßigenben es

nagi botrankoʒaſban, latom hogi geriedeʒ es ömaga-

nakis ninchen birodalmaban

Hogí ha nem talalom eleit megh őlj nagi bủſủltaban

magat, aủagi az Ablakrủl az ßerelem miat ala hagitia

magat, Latom hogi nem niʒj sem hirit sem neùit sem aʒ ő

Jambor Vrat

Sokat ő ellene ʒoltam ʒidalmaßtam lagitanj akartam

mindeneket ủtal éretted ő nekj ſemmit nem haʒnalhattam

te ủagi elmeiben teged kiủan gondol, kin ígen chủdalkoʒtam

Gíakortaa enghemet hozaía ßolitȗan Eúrialủsnak mondot

mint ha nem ȏ úolna aʒ ʒerelem miat anira megh ủaltoʒot

kinil tiʒtabb, okoſb aßonialatot egiʒ Varos nem tartot

Oh melj choda dologh hogi az zerelemnek ủagion ilj nagi

ereie, es aʒ embereknek ő termißetekben illien erős tőrúénie

kinek orùoſaggal ßùkſeg volna hogiha moſt alhatnank elene

Mondom

[p. 274]

Mondom en magamis hogi mas ủtat ebbe biʒonj nem talalhatúnk

hanem aʒ kit tenen magad moſt mủtattal abban kelj mar eliar-

nủnk, en erette leßek neked hirj teßem chak hogi időt talaliủnk

Nem illik en hoʒam töled eʒ dologban>ért294 hogi valamit kiủanek

chak hogi e file hirt es reank Iöúendő neúet eltaúoßtat-

nek, Eủrilaủ[us] monda bón volna ha eʒirt Ioủal neked nem lenik

Az mint megh igirtem az feö Jspansagot hidgied neked megh

ßerʒem chak hogi elne ủeſſed eʒt aʒ meltoſagot, töled ha

en megh nierem, Felele Pandal[us] chak eböl ne ledgien

eredetj nem vettem

Ha ream neʒendó ßabadon akarom hogi ennekem adaſek

de Jllen ok allat, nem akarom ſenkj nekem köteleʒteſsik

hogi ha tödet> hired295 nielkeöl eʒ megh lehet valla órómeſt

aʒon valek

Elmegiek mar töled azt mongia Pandal[us] legi nagi io egi-

sigben: Teis aʒonkepen Eủrial[us] monda legi nagi io

egiſigben de ha ʒiủet atlal hogi edgiủt leheſſúnk

legi érte mindenkepen

Elúalek Pandal[us] Jffiủtủl es eʒen fölette örúendeʒtek

eleößer hogi illien ieles feö emberrel ö meg esmer

kethetik, maſodcʒor reminlj hogi az Tartomaniban

feö Jspaña296 tetetnek

Chuda

[p. 275]

294 Az ért a sor fölé beszúrva. 295 A sor fölé beszúrva. 296 Az s után először t-t kezdett ìrni.



Chiủda kiủansagha az megh igirt tißtre az Pandalúsnak

valla, Jol lehet beßiddel mint ha nem kellene aʒt ie-

lengetj valla, Aßonialathoʒ haſonlo erkeőlche öniekj

ebben valla,

Oh melj chủdalatos es megh mìerhetetlen az Istennek

tanacha, hogi ö eʒ ủilagot ioknak gonoßoknak egiarat

oßtogattia meltatlanoknakis aʒ meltoſagokra vtokat

megh nitotta

Sok rend es garadich tùdgia minden ember ủagíon az

nemeſſigben, de ighen keủeſet talalß kj eʒekben igaʒan

iủtot volna, hogi ha iol megh haniod veted eredetit

eʒeknek míndenekben

Minden orßagogban aʒokot alittiak moſt igaʒ nemeſeknek

az kik ßabadſaggal es gaʒdagſagokkal feletib biủelködnek

ſoha az gaʒdagſag ritkan Jar melette aʒ Jambor viteʒſegnek

Koborlas Uſora, es az Arủltatas ſokat Nemeſitet megh

sokat hiʒelkedis haʒủgſag ủit eleö ſokat ủndok fősúenſegh

nemellet öldekles es feleſigenek ủitke gaʒdagitot megh

Jghen ritkan ủagion az kj igazſaggal geöiteſsen gaz

dagsagot aʒt tartiak hogi aʒkj minden feöủet kaßal aʒ

rakhat nagi aßtagot Akar honnan legen nem kirdik hol

vötte chak hogi legen nagi Sakod

Az gonoßủl

[p. 276]

Az gonoſzūl gȍitet gazdagsagh iủtalma hidgied aʒ hamisag-

nak kj aʒ mas úilagon ſúlioſagos terhe leßen az gonoßok-

nak, Aʒírt chak aʒt tartom nemeſnek ủalakj megủtaloia anak

Nem bechölem biʒonj az draga rủhakat es az nagi Palotakat

falủkat loủakat draga ßerßamokkal kißitet vacho-

rakot, mert eʒekben ſokßor latam vralkodnj valamj297

bolondokot

Tủdatlansag aʒírt az kj mind eʒekbe úelj a Nemeſsiget

mert ha ígi Volna ez minden fele ủitek tehetne

nemeſeket, az mj Pandalùſùnk chak keritiſiủel

talala Nemeſsiget

Nem sok ideö mủlủan eſsik haborủsag kiủủl ot az

falùban mert Menelaủsnak Jobadgiat megh ölik aʒ

őnen falủiaban, ßủksiegh leön kj mennj hogi ö tőrúin

ßerint veget tehetne abban

Monda Lủcretia tủdod édes Vram, hogi te nehez ember

ủagi, te neheʒ iggeteö loủaidon ne menÿ mert moſtis

beteges vagi kér es keȍchen egi poroßkat talam

könnieb hogi illien erötelen vagÿ

Tùdakoʒnj keʒde halủan Menela[us] holot talalhatnanak

feleli Pandal[us] hallom hogi io vagion Jffiủ Eúri-

alủsſnak, hogi ha parancholod en magam elmegiek

mind ha kirnim magamnak

Monda

297 A j-n nincs pont.



[p. 277]

Monda Menela[us] akarom ha elmegi: Pandal[us] mentem menne

Eủrial[us] könien loūat niekj ada, magaban eʒt felele

te aʒ en loủamon en feleſigeden ögetek Menelae

Azt ùigezik köʒtek eíel eöt ora kor Eủrial[us] ot lenne

es rea halgatna mikoron aʒ haʒban Pandal[us] éneklene

Menela[us] loủon elmene az eis hamar elköʒelithe

Aſzoni Adgias haʒban Eủríal[us] kiủủl az íelt chak

alig úaria de nem halhat ſemmit aʒ ora peniglen

Jmaron elmūlt vala, Achates aʒt mondgia hogi megh chủ-

foltattot kiủel ot ketten valla

de neheznek tetczik az Sok Varas ủtan hogi heaban

elmenne, hol egi hol mas okat aʒ kiſedelemnek forgattia

ö ßiủiben, de hogi Menela[us] öúche ielen valla Pandal[us]

nem énekle

Semmìt nem alủſzik Menela[us] őche chalardsagtủl ighen felj

Pandal[us] eönekj monda nem alủßúnké mind eʒ egeß éiel

biʒonj en alhatnam mert aʒ mìnt aranʒom vagion Imaron

eÿfel

Chủdalkoʒom raitad hogi Jffiủ korodban ủen ter-

mißeted vagion kik viratta felj alhatnek,298 mert ßaraʒ

niaúollia raitok vagion, nem tủdom mit ủigiaʒ ierủnkel

mert biʒonj imar ideie vagion

Monda

[p. 278]

Monda hogi meniủnk el bator de elößer megh laſsúk az

Aitokot Jarủlủan aʒokhoʒ mind aʒ reteʒegben vetj

nagi lakatokot, valla egi nagi vaſis kiúel bieʒarlanj

ßoktak az kapủkat

Keri hogi Pandal[us] Vaſsat felemelnj eöniekj segitene

mert olj Súlios valla hogi aʒt kiet emberis

neheʒen felemelnj. halủan Eȗrial[us] mar hogi biemehetne

lehetelennek vìle,

Felele Pandal[us] az Jffiủ leginnek kiteól felß moſt olj ighen

minem megh oſtromliak aʒ haʒat hogi ʒarod az aito-

kat ßertelen, hißen aʒirt lakủnk az Varosban hogi

it leheſſūnk biekeſegben

Meße ủadnak tölūnk kikkel hadakoʒủnk az Florenciaiak

hogi ha lopotúl felß aʒok ellen aìtok iol bieʒarolúa

vannak hogi ha ellenſigtól eʒ egi haʒban teged

kőnien megh talalhatnak

Faínak en Valaím biʒonj en aʒ terhet moſtan nem emel-

hetem Törödetis vagiok tereh ùiſelíſre örömet nem

nem299 eſmerem, emeld fel ủagi hadel, mert biʒonj

nem lehet moſt aʒ en ſegitſighem

298 Tollhiba alhatnak helyett. 299 Szóismétlés.



No am iarion mondja menela[us] eöche bator imar elmenìúnk

Achateſnek ßola Eurial[us] hogi miegh egi oraig it

lenne

[p. 279]

legúnk300 Talam aʒon kőʒben Valakj megh nittia bator

oßtan elmeniủnk

Melette megh ủnta Valla mar Achates Eủrial[us] ủaraſat

atkoʒʒa magaban hogi miatta kellet megh ßakaßtanj

almat Oßtan nem kiſınek egi kis haſadekon megh latak

Lủcretiat

Jffiủ oda menne monda: Egiſsiggel leölkem zep Lủcretia

halủan eʒt az Aßonj ighen megh rettenne akara elfútnia

de batorſagot vőn az felj indủla kerdj kichoda Volna

Felele az Jffiủ en ủagiok ʒerelmem az the Eủrialűsod

nisd megh en órómem teged regen varlak vagion eifiel

latod ßaŭat megh eſmerj de migh megh nem lattaa nem

nita megh aʒ Aitot

Nagi mủnkaúal oßtan az nagi lakatokat reteʒekbeöl

leßedj, de hogi az nagi tamaß vaſsakot aitorúl ó elnem

emelhete chak kiet lab niomnera kietfelj az aitot

neheʒen feßithete

Ighen megh ßoritúan magat Eúrial[us] az aiton bie ßalada

baratiat Achateſt kérj hogi Eſtraſat onnan kiủúl

alana Lủcretiat kapa ßiepen megh ölele ighen megh

chokolgattaa

Azkor Lủcretía ö keʒej köʒet nagi hertelen elhala

Nem túdom

[p. 280]

nem tủdom őrőmtől aủagj felelemteỏl de ßinie megh

herủada Rettene az Jffiủ nem tủd mit tennie, okath

nem talalhattia

Monda ömagaban ha ötet igi hadgiom halalra melto leßek

ha vele maradok enis biʒoniara ȏ miatta elủeßek

nem tủdok mit tennem biʒonj minden feleől ủeßede-

lemben leßek

Oh te boldogtalan zerelem menj méʒ kiet anni míregh

benned melj sok veßedelmes hal301 arnekaban for-

gottam en éretted chak eʒ Vala hea hogi ủgian

keʒemben ßeretömet megh olied

Míert hogi engemet ö eleötte régen inkap te megh

nem eőltel miert hogì az fene Siủo oroßlannok

keʒiben nem vötettel miert te kegietlen hogi

ennekem inkap mínt eönekj kedủeʒtel

Szerelem megh gȯʒe, halalat nem niʒủen az Aßonial marada

300 A szó lennik-ből javìtva. 301 Tollhiba halál helyett.



aʒ megh nemúlt teſtet adgröl felemelúin ʒepen cho-

kolgata, Sok kóniủhủlataſſal es fohaʒkodaſſal

önekie eʒt monda

Oh en ủig zerelmem leölkem Lủcretia, hol moſtan

aʒ the eßed, hol ủannad feöleik302 és ủig tekintető

zep fekete kiet ßemed, Mÿrt nem neʒ ream

nem halaß, nem felelß, mikoron ßolok neked

Mosologial ream mint aʒ eleöt ßoktal en úagiok te

elöted

[p. 281]

eleöted, Te Euríalủſod vagiok kj> keʒeimjel303 kj eölelgetlek teged oh

en ʒiủem leölkem elßé úagì halủa forgatlak moſt tegedet

Miert nem mondottad hogi megh eölìem magam, halnj, ha

megh akartal, ha ßolnj nem akarß maidan altal eöttem

oldalommat aʒ kardal hogi edgiủt vedgie leölkúnket

az teſtbeöl moſt aʒ kegietlen halal

Oh en ủig életem en geönereöſsighem es kedủes reminſighem

tellies niủgodalmom, igi úeßé imar el the ūeled aʒen

feiem, Melegh aʒ te teſted lelket írʒek, benned nem hal-

tal miegh aʒt hißem

Emeld fel zemeid es ekes feiedet életemnek ủiragha

mijrt nem ßolß nekem igi fogacz vot é bie aʒ te

adgias haʒadban, eʒ volt é az óröm ea aʒ niủgodalom

kire enghem hiß walla

Kelifel kerlek teged oh en niủgodalmom tekinch Eủri-

alủſra Eủrial[us] vagiok hogi nem tekinteß ım>mar aʒ the

ùigaſagodra, aʒonkòʒben nagi sok köniủhúlatasokkat

hủlatta homlokara

Mint ha rosa ủiʒel megh öteʒtik wolna az Aſzonj fel

ſerkene, vgi mint neheʒ alombúl ochódot ember ßemeit

felemelj Latúan ßeretöit monda: holot valek ʒerelmem

Eủriale

Mijrt nem engedid hogi en ez ủilagbủl moſt kj múlhatok

valla

[p. 282]

walla, Aʒ the keʒeidben nagiob boldogſaggal moſt megh

halhatok walla, Jgi ligen kiủanom mig tölem elúalol

leölkeömnek kj múlaſsa

Ezeket megh mondủan az agira mınd ketten eggiủt índūla-

nak hollot egiß eìel ủgi kiet ßeretók egimaſsal

mủlatanak mint az Troia belj haiokban Pariſsal

Jllona ủigadanak

Marsnak es Venủsnak nem ūot illien kedủes agiok egimas-

nak mongiak Szep ekes beßeddel mongia Lủcretia

302 Tollhiba vannak füleid helyett. 303 A szó a sor fölé van beszúrva, a j-n nincs pont.



iffiủ Eủrialúsnak Te ủagi Hanimades te ủagi

Hippolit[us] nekem Lủcretianak

Eủríal[us] mongia nem ŭot Polixena biʒonnial zeb na-

ladnal eleöttem volnais biʒonj inkap ßeretnelek te

ged Venủſnal, noha ziepſigirȯl nagi sok dichirete

ủagion az Poetaknal

Neha ziep orczaiat neha zep zemeit ighen dichiri

walla, neha feier teſtit hol nem latta wolna eö tekin-

telj walla. Biʒonj ʒebnek latom hogi nem mint en

úeltem magaban mongia Valla

Jlliennek latta uot Acteon dianat kủtfón az förediſben

Semmj tag it ninchen kit nem dichirhetnil ez Aßon-

nak teſtiben, mi lehet ʒep feierb ember304 ez aßonnal

feöldnek kerekſigiben

Megh

[p. 283]

Megh menekettúnk mar az úeßedelemtől oh en ziúem

ʒerelme, mi lehet olj dologh kit èrted en leölkeőm örömeſt

nem ßenủedne Oh te ʒiep ekes melÿ es en ßeretömnek

kiet ʒiep feier chechÿ

Tikteket tartlaké Vallìon ti Vattoké maſt aʒen keʒeimben

ti ʒep Sima katok,305 io illattủ tagok ti ủattoké ölemben

kiß wolnek megh halnom hogi nem kedúem ßegnek illien

nagi őrőmemben

The ủagi é melettem zerelmem ủagi alom iaczotat moſt enghemet

ıgaʒ geöneröſegh Jgaʒ geönereöſigh306 vagion é ʒiúemben

kj ủigaʒtal enghemet biʒonj vgi aletom nem chak aʒ Alom

fogta megh en elmimet

Oh geönerösıges chokok meʒel follio édes eölelgetiſek

oh melj íghen boldogh es melj örủendetes niaiaſagban

moſt élek, ſenkit ßerenchesbnek magamnal nem mondok

ha giakortaa igi lehet307

Oh iregi echaka giorsasagos orak mijrt hogi igi ſiettek

Mijrt őrőmȗnket Valamj keủeſj hogi megh nem kiſlelıtek

Aggiatok olj hoʒʒú eiet mint Alchmenanak regenten engetettek

Soha röủideb ej l nem tetczet ennekem ennel az echakanal

Jol lehet en ſokßor voltam daciaban es az Briranủſoknal

mongiak hogi aʒ eiel sokal röủideb volna hogi nem mint it

aʒoknal

Jgi

[p. 284]

Jgi beßílgetinek Jffiủ Eủrial[us] az zep Lủcretiaủal

304 RMKT: ennél. 305 Tollhiba karok helyett. 306 Ismétlés. 307 RMKT: élek.



es igi mủlatanak ölelgetiſekkel es giakor choko-

laſſal Eößủe ßoritkoʒủan ük nagi kedủek ßerint

íaczodoʒnak egi maſſal

Megh nem allủt wala az ʒerelem bennek ủtana eʒ dolog

nak elnem farat wala regi nagi ereie aʒ ö kıủan-

ſagoknak. De mint az Antæús földböl feltamodúan

inkap megh ủiủlanak

Az eiel el mủlatủan hainalban kelenek egimaſtúl el

ủalanak, de naponkent örʒök Lủcretia ellen igen

ſokaſodanak, kik míat ſokaig egi maſſal aʒ útan

ök nem ủigadhatanak

Erőſ az zerelem mindeneket megh gőʒ ellene ſenki nem

all, nem lehet olj erős ki altal maganak bólchen

ủtat nem talal, Aʒirt eʒủtanis ſokßor edgiút

leönek ennek ereie altal

29.5. Quinta pars

QVJNTA PARS.

Argúmentủm

Postqủam nủlla datủr coèủndi copia nủptam

Deſerit Eủrial[us], conditủr illa rogo.

Eủgeniủs Papa Romaj chaßarral aʒ kor megbikilt

wala

[p. 285]

walla, Eủrialủſnakis chaßarral Romaban keßőlnıe

kelj walla, Jol lehet titkollia mindt aʒ altal aßonj eʒt

megh értette walla,

Mert vallion mi lehet olj ighen nagi titkon, kit aʒ ße-

relem nem érth, kj lehet olj okos hogi kj megh chalhaſſa

aʒ ủnnỏn ßereteỏit, Aʒírt Lùcretia halúan megh rettene

keölde Illen leủelit

Haragŭdnam read hogi ha az en leölkeőm te read haragh-

hatnek hogi te akaratod Utra keßöliſed tölem el-

titkoltatek de hogì teged inkap en magamnal ßeretlek

felnem Jnditattatek

Miert hogi ennekem ủitieʒ Eủriale eʒt megh nem

Jelentetted Chaßar hogi elkeßól kiủel tenekedis

tủdom hogi elkelj menned hoủa legiek en el? kinek

hacz enghemet hogÿ nem ủißes el veled

Mit tegiek niaúolias ha az en ʒerelmem te308 töled elhagiattik

kiben niủgoßik megh en elbúſúlt ßiúem ha teöled

eltaúoʒik ket napot nem élek te ȅretted309 leölkeöm teſtem-

308 A sor fölé pótlólag beszúrva. 309 A kezdőbetű ékezete jobbra dől.



beől elkj mŭlik

Könereölj en raitam keöniủhủlatasimban megh aʒot

leúelemérth aʒ the Jobb keʒedìrt es nekem adatot tellies

igaʒ

[p. 286]

igaʒ hötedérth ha teöled wallamit érdemlettem ßanÿ

megh engemet mind eʒekérth

Nem kerlek en arra hogi it maragi velem de hogi elủigi

enghemet elnem marathatok semmikipen töled iol

tủdod ʒerelmemet, nem neheʒ dologh eʒ, erch megh

tanachomat, ebben io modod lehet

Tetettem magamban mint ha Szentegihaʒban meniek en

eſtủe felj chak maſod magammal Ven Aßonnial leßek

vgi indủlok a felj kủldel kiet ủagi harom ßolgadot

akkoron teis ßent egihaʒ felj

Nem nagi mủnka leßen nem alok ellenek, ragattas el

enghemet, Ne alich magadban hogi ilj éktelenſigh nem

életne tegedet, nam aʒ Priamúsnak fiais igi talalt

maganak feleſiget

Eʒel boßŭſagot hidgied en Uramnak igen nagiot nem

teßeß, bıʒonj aʒ halalis elủalaßt öteőle hogi

ha te elnem ủißeß, kiủel temagadnak banatot

ennekem nagi gialaʒatot teßeß> ßerʒeß

De ne legi kegietlen hoʒam letre, ale310 hogi ha ßerecʒ

enghemet, ne hagi aʒ halalban kj magamnal

inkap ßeretlek en tegedet kire Eủrial[us] zep

Lủcretianak keölde illen leúelet

Eủrial[us]

[p. 287]

Eúrialús Lủcretiæ,

Ez ūolt oka hogi en vtamat titkoltam Lủcretia the teöled

Jdönek eleötte hogÿ hogi311 tennen magadot fölette ne göteried

Tủdom erkőlchedót hogi te az banatot, soha megh nem tőrheted

Ne úeld azt magadban hogi elmenien Chaſzar tőbbé mar ide

nem tér Ha zintein hazankban megenis erre kelj iủnÿ

mas utra nem tér, Ha masra megenis higied hogi zere-

tőd hozzad éſmet erre tér

Ne engedgie Jsten nekem hogi meheſsek soha az en ha-

zamban hanem mínt Vlißes teủelgeő budoſo legiek

mind ez ủilagban, Hogi ha nem Jőȗendek ủiſzontagh

te hozzad Senasnak varoſaban

Semmit ne felj aʒirt ne had el magadat Vÿúl megh te

erödben, Ne geterd teſtedet uigaztald312 ziúedet a>elÿ addig

310 Javìtva, talán Lucretiát kezdett ìrni. 311 Szóismétlés. 312 A szó elején paca.



nagi örőmben, Az ragadas felŏl nem haznos te néked

az mit irz leủeledben

Gondolodé hogi ha lehetne ennekem nagiob gönereöſighem

mint hogi ha tegedet zőntelen ủtamban ủiselhetnelek

ủelem, de tizteſigủnkre nem kíủansagúnkra kelÿ gondol-

nom ennekem

Nem

[p. 288]

Nem érdemlj tölem höted es hiủſiged hogi aʒt múủelliem ủeled

kj miat ßigeniőlj es megh köſebellien io hired es io

neủed Tartoʒom en aʒʒal hogi ío tanach ado legiek

mindenben neked

Tủdod nagi nemʒet ủagi mindenek bechölik az te Nemeſsi-

gedeth, ſziepnek ßemirmeſnek minden nemʒet keöʒet

mongiak aʒ the neủedet, Nem chak olaß orßagh

de mindt Német, Magiar, halotta te hiredet

Ȅrted313 hatra ủetnim hidgied Lùcretia az en tiʒteſıgemet

de ha elragadlak melj nagi ßidalomúal ilettem nem

ʒetedet, minden eſmereöid es baratid kőʒet meghrútit-

lak tegedet,

Aniad te miatad eſnek törhetetlen, keſerő nagi banadban

aʒ the gonoß híred elteried hertelen mindt eʒ egiß

orßagban, kik teged éſmernek gondold megh mit mondnak

felöled aʒ Varoſban

Jhon Lùcretia kit Brūtủs tarsanal tiʒtabnak alitottúk

Aʒ görök Vliſes feleſeginelis ßemirmeteſbnek mon

tủk, egi paraʒna embert köúet moſt illen hirt ö felöle

halotúnk

Nem Jllic hogi legen Lūcretía neúe hanem inkap

Media kj haʒat elhagiủan Atiat elarúlúan

Jason vtan indúla Oh melj keſeröſig hogi ha eʒt

halanam

[p. 289]

halanam aʒ en ʒiủemben volna

Megh az mi zerelmùnk titkon vagion nalẃnk moſt mindenek

dichirnek az elragadaſnak vtana hertelen haborodnanak

eʒek, menj dichiretet moſt vagion tiʒ Annj ßidalmad köẁetkeʒnik

No hadiarion hirőnk: gondold megh ha ủeled kedúem ßerinth

elhetnék en Chaßar ßolgaia liủin karom nielköl töle elnem

mehetnek, mert ö tőt gaʒdaga ö teőt hatalmaſſa ellene

nem véthetnek

Hogi ha elhadnamiſ nem tarthatnalak ùgi tegedet kedủed314

ʒerinth Vdủart ha kőủetnem semmj niủgodalmủnk nem

lenne kedùủnk ßerinth mert edgiủt az Chaßar nem múlat

313 Az E ékezete jobbra dől. 314 Javìtva kdnek-ből; az e tkp. hiányzik.



chak heliröl helire ıarúnk naponként

Ha mint egi kőʒ Aſzont taborrúl taborra tegedet hordoʒna-

lak melj nagi ßidalomúal ủeled egietemben enghemet chủfol-

nanak, kerlek aʒirt teged hagibekét a file tủdatlan gondolatnak

Gondold megh hiredet tarch megh tiʒteſsiget Jambor nem-

ʒetſigednek te magadnak kedúeʒ inkap hogi nem mint

aʒ megh dŏhet ʒerelmnek hogi ha eʒt miüeled teöb geö-

nereőſighe leßen nagi őrőmŭnknek

Mas ßereteỏd talam hogi ötet kőúetned teghed arra intene

iőüendőt nem niʒủin chak búìaſagaban hogi teủeled

elhetne, de ígaʒ ßeretȯd nem Volna hiredre ki gondot

nem viſelne

En aʒmit

[p. 290]

En aʒmit teneked haßnodra alitok aʒt igaʒan megh mon-

dom, Maragi megh it moſtan Varÿ örömmel enghem

chak eʒ aʒ en tanachom, Menel hamarab lehet hogi

en megh terheſsek arra leßen nagi gondom

Vadnak az Chaßarnak it Etrủriaban nagi ſok fele dolgaj

en aʒoknak gongiat magamra felùeßem Chaßaris

megh engedj, Veled karod niekől hogi sokaa elheſsek

elmím ígÿekeʒethj

Jlj io egiſegben es ßeres enghemet en Leölkőm Lủcretia

Szíủed ʒerelmemet benned valo langnal kiſebnek ne

alicha, Akaratom ellen migeken el en315 moſtan minden

ember íol lattia

Megh níúgoŭek eʒen megh bùſủlt elmeie az zep Lủcre-

tianak ßaủat megh fogadna chak megh ne chalatnek

íra Eủrialủſnak nem ſok idö mủlủan Chaßarral aʒ

Jffiủ Romaban Indủlanak

Aʒonkőʒben Jffiú Romaban mủlatúan hideg lelesben eſek

Betegſegh ßerelem tőʒe míat ßegin egi arant eghe-

tettik aʒ megh erötlenölt teſtet kiet niaủollia

haßontalana teúek

Mar kietſsiges walla minden embereknil Eủrial[us]

élete, chak aʒ orúoſoktúl keſleltetik valla teste-

ben

[p. 291]

ben aʒ ö leőlke, Chaßar mint egi fiat naponkent meghlatnj

es ủigaʒtalnj Iüúe

Sok orúosagokkal ßőntelen az Chaßar ötet orủoſoltattia

de Lủcretianak leủelenil ſemmj tőbbet nem haßnalhatta

kiből ßeretóit egiſegben lennj akkor értette valla

Aʒ megh könebitj Vallamj rißiben Jffiủnak niaủolaiat

315 A sor fölé beszúrva.



Agiarùl fel kelle mert vallamenire megh eröſitj labat

es megh ekeſitj ủítieʒkedíſiủl chaßar koronaʒatiat

Koronaʒat ùtan Romabùl az Chaßar jöủe Petrúſiúmban

de hogi miegh ereie íol megh nem Ieött vala eö ma-

rada Romaban Onnan elindủlúan chak ùíkonj eröủel

Iöủe Senaſ varoſban

Latta egi nehani ßor az zep Lủcretiat de vele nem ßolhata

aʒert leùeleket giakortaa egimaſnak írogadtanak valla

Aʒ elragadaſrùl nagi ſokat egimaſnak titkon tractaltak Valla

De harmadnap mủlủan latta Eẇrial[us] nem lehet ùig dol-

gaban Aſzonnak Jzene hogi nem marathatna Imaron

aʒ Varoſban Előbj órómmel lönik mindt aʒ ketten ſokal

nagiob banadban

Jo loùa hatan mar Jffiủ Eủrial[us] Vchan forgodik valla

ighen nagi ʒomorủ ʒiúel Lủcretia ablakrủl niʒj valla

keſereö ſiraſa kőnj hủlataſokkal egimaſra neʒnek valla

Egienlö

[p. 292]

Egienleö faidalom mindt aʒ ketteő leőlkit felette geötrj

walla, kik aʒ ö ßiủeknek ßakadaſaath Jmar magogkban

érʒik walla, mint lelek aʒ testeől olj neheʒen eők

egimastủl elủalnak valla

Melj ighen Jſzoniủ faidalom halalban legien, az kj nem

tủggia ket egimaſ ßeretök kiet egimaſ ßeretök316

elủalaſat hogiha ßiủeben megh gondollia eßibe

ben317 vehetj Iol lehet aʒ teſtnek nagiob kiniat lathatti

Götrödik az Lilek elhagiȗan az teſtet vgi mint ö ʒereteőit

Lilektỏl eltaủoʒȗan aʒ testis elhagia kenniat erʒe-

kenſigit318 chak eggík ßenủedj aʒ maſik nem erʒj

oßtan aʒ kinnak terhit

De mikor kiet Lelek egiben foglaltattot ʒerelemnek altala

ſokkal veßedelmeſb hogíha megh gondolod aʒoknak

elủalaſat, Az írʒikenſegnek mert mindT aʒ ketőben

egI arant bırodalma

Bőlch Ariſtotelles319 az ket baratſagos firfiakrúl aʒt

mongia hogi noha kiet teſtek vagion de kìet

teſtben mar chak egi lelek Volna, aʒirt eʒekrőliſ

minden ember nílúan vgian eʒt alithattia

Ebböl köủetkeʒik hogi nem az kiet Líelek taúoʒikel

egimaſtúl hanem aʒ egi lelek kj kettöben ủala

mettetik el egimastủl Egi elme es egi ʒiú kj

kietőbbe Valla, ʒakadael egimaſtủl

Minden

[p. 293]

316 Istmétlés (dittográfia). 317 Dittográfia. 318 A szó után valamit átfirkált, talán egy es-t. 319 RMKT: Aristophanes.



Minden érzekensigh tőlek eltaủoʒik eröſsen sirnak

Valla, aʒö orczaiokban aʒ nagi banat miat ver nem

maradot walla, Ha kònj hủlataſsok nem lattattot volna

holtnak mondhatnak Valla,

Vallion s ki irhatna es ki mondhatna megh az ỏ nagi

banatiokat, kj gondolhatna megh aʒ ö tȯrhetetlen nagi

ßomorùſagokoth, hanem ha hoʒaiok, mondom haſonlok-

nak, Aʒ Regi Aſzoniokat

Az Pentesilaȗs320 míkor Görögekkel ment Vala Troia ala

feleſege latủan zep Laodamia ottan földre bủrúla

ver hertelen valo banat mia aʒ ö orcʒaiaban nem Valla

Mikoron megh érté hadban elößeris hogi Vra megh holt

Volna, Jghen megh búſủla es megh keſeredik Pariſt atkoʒa

Valla, nem sok ủdó mủlúan keſeröſegiben halala tőrtint Vala

Poeniciabeli Dido Eneastúl mikoron elhagiattek. Aʒő

nagi ʒerelme felgeriet leőlkiben ſoha megh nem niủgoúek

aʒ önnön keʒiủel Æneas töriúel ßiủe altal Veretik

Jffiủ Eủrialȗs hogi ʒemej eleől önekj eltaùoʒek

földre le búrúla az zep Lủcretiat Leanníok fel emelik

ỏ aggias haʒaban hogi leőlket vehetne aʒoktủl

bie ủitettik.

Nagi sok ủdö mủlủan felserkentủen éſmet eſziben magat

ủiủj, minden ekeſſegit le ủetj ʒiuibȯl erömit kirekeßtj

Mindt

[p. 294]

mindt halalaiglan chak polgarj modra valo kedment ủíſele

Senki neủetiſit se trefa beßidit azùtan nem halotta semmj

enekleſsel ſem penigh örömmel magat nem vıgaʒtalta

miglen aʒ ßöntelen Valo banat miat eſek nagi niaủaliaba

De mijrt hogi ziủe tȍle es elmeie Jmaron taủủl úala, ủigaʒ-

talaſt nekj ßomßegi baratj mar nem athatnak Vala

Aʒ ö keſeredet Ania köʒi kőʒeth321 leőlkit ö kj bochatta

Az Eủrialủsis hogi zeretöienek elmene ſzine eleől, senkj

nem halotta mentiben beßidit, ö nekj ſemmj feleől

de chak gondolkodik ʒiep Lủcretiahoʒ valo tiriſe felól

Hogi onnan el Jöúe Jffiủ az Chaßarhoʒ mene Petrủsiủmban

es onnan chaßarral az ferraríaban es Jöúe Mantủa-

ba, tőb feö Varoſokban es Baſileaban ủigre magiar orßagban322

De mig elheteis ſoha niủgodalma nem lón Lủcretianak

hanem minden eiel almaban kőúetj ủtat Eủrialús-

nak, mikippen az Jffiú mindenűth köúetj útat Sigmond

chaßarnak

Halúan Eúrila[us] Aſzonnak halalat igen meghaborodek,

Felette keſerúes banattal mingiaraſt giaʒ rủhaban

öteʒik. Soha ſemmj dologh ủigaʒtalaſara nekj nem

talaltaték

Nem sok ùdỏ mủlủan egi ziep leant Chaßar ȍnekj ßerʒet

320 RMKT: Protesilaos 321 A th egy karakterként van megrajzolva. 322 A toldalék a sor fölé beszúrva – ennek nem akart új sort kezdeni a strófa végén a másoló.



Vala

[p. 295]

valla, Herczegh nemʒetſegból, ki tißta bőlch okos es jo

erkölchẅ walla, kíùel holtaiglan Jffiú Eủrial[us] kedủe ße-

rint élt walla,

Senkj haʒủgsagnak ủalakj olủaſſa ez dolgot ne alicha

Eʒek peldaiabúl aʒkj íol megh értj nilủan megh tanủlhattia

hogi aʒ ßerelmenek mereggel megh tőlt poharat meg ne igia

Az ragalmaʒo ßo taùủl legien Jnnied es aʒ gonoß irig-

eeg nem aʒoknak irtam kikben vralkodik aʒ balgatak

keủilſegh, es aʒ kiket ebeöl regien kj faraßtot aʒ reſt

es tủnía venſegh

Jffíak en feleím Jffíaknak haßnokérth eʒeket eőßúő

ßettem, kik ủtan ballagnj mindenkoron ßokot aʒ kegie-

tlen ßerelem, hogí ettủl megh tủdgíak magokat öriʒnj

chak eʒ igiekeʒettem

Képet abraʒatiat maga ủiſeliſit termetetis megh irom

mirȯl íſmerik megh hogi elkerölheſſik Jffıaknak megh mútat-

tom, mert chak ỏ reak ủagion kiủaltkepen eʒ énekben

nagi gondom,

Germek az zerelem meʒitelen iriak, ninch ó neki zakala, ßeme

úak ỏ nekj haílando keʒj vagion nala kiet ßarnia, tegʒi-

ben oldalan ſok mirges nilaj keʒiben egō faklia

Jriak

[p. 296]

Irÿak germek képpen mert az kj beőlch okos eʒt elkeröl-

hetj chak aʒ germekekheʒ haſonlo emberek Vannak

birodalmaban, kiknek ſemmj eßek ſemmj okoſſagok ninch

aʒokat oſtromlia

Mezítelen iriak mert az zeretökben ninchen ßemirmeteſsig

Vaknak aʒirt iriak mert megh nem lathattia michoda

aʒ ßemir,eteſsegh ıo chölekedötkóʒt es aʒ teúelgis

köʒt nìnch ỏ nala keùilſsigh.323

Aủagi hogi azt ủile324 hogi chelekedetj mindentôl titkon

úannak, Eßiben nem veßj mindennek ßemej hogi ô

rea vigaʒnak, ſem Jstent ſem tôrúint nem néʒj

únnỏn magat adga az búiaſagnak.

Vadnak sok nÿlaj mert sok embereknek altal leủj ʒiủeket

ßarniaj aʒt íríak hogi chak ìdeſtoúa viſelj ô mindeneket

igen alhatatlan gíakorta elúeßtj aʒ regi őſúenieket

Job keʒiben faklia mert birodalmaban akiknek holdủla-

ſa ſebeſ egö langủal aʒoknak ßiủőköth ßủntelen

ſaniargattia, teſteket rủtittia ùegre leölkeketìs az

pokolban taßittia

Sem eijel sem nappal soha nem niúgoßik mindenkor

323 Tollhiba különbség helyett. 324 Az i e-ből javìtva.



olalkodik mindeneket meg gőz ſokakot megh kiſirt

aʒokon ủralkodik az kiknek ßiủeknek keſedelemit ủethet

es megh gökereʒhetik

Elſö

[p. 297]

Elſö Jndùlatiat ha eſzedben ủeßed kônien aʒt megh olthatod

de eröt ha veßen mikint aʒ Alo fat neheʒ kißakaßtanod: Kit

veßö koraban kj vonhattal Volna, ủigre ki ſem aſhatod

Gölölj az mủnkat fölette ßeretj ô az hiủolkodokat: Hogiha

eßed vagion eggík fegiủered aʒ had el aʒ tủniaſagot; Min-

denkoron okot talalj ö ellene kiben foglald magadat325

Biʒoníal íol tùdom hogi nem múnkalkoßnak nagi sok fele

emberek íeleſben kik laknak varakban kaſtiliokban

es vrak vtan Jarnak hanem chak magokat attak aʒ

Bachủsnak Bachủdủtan Venủsnak

Mindenfele ủitek eleößer ßarmazik biʒonj chak rißeg-

ſigból es annakủtana aʒ nagi ſok hiủolkodaſbủl

kiket hogi elhagina megh göʒhetö mindent ßorgal

matoſſagaủal

Vege mar eʒ legen az en Jrasomnak aʒ ßerelem dolgarúl

aʒ kj töbet akar rola tủdakoʒnj érche az Jraſokbúl

vtolſo tanachom hogi aʒ kitỏl lehet megj oia magat attúl.326

Mikoron irnanak maſfeleʒer ủtan hetvenhet eßtendeőben,

Aeneaſ ſÿlviủſ iraſabol ßerʒek eʒ eneket verſekben,

Bodrog viʒe mellett, Patak varoſaban, aʒ úr gomboſ kerteben.

Finis Adeſt operis mercedem Rede327 Laboris

finijt J.J. DF die 12 xbris Aỏ 1604

Eſtủe ßombaton 9ora kort ßintein

Dnủs328 adiủtor meủs in eủm Sperabo [et] Salủủs ero &.329

30. ÚJVÁRY MIHÁLY BÚJDOSÓVERSE 330

[p. 298]

MAR elieőt en Vtam elkelj mar Jndúlnom oh

en ủig ʒerelmmem teȍled elkelj Valnom mashoúa bùidoſ-

nom geötrelmet ʒiủemben érted ſokat latnom

Isten ledgien ủeled tarchon egiſigben es enghemet

viſelj mindenkor, ʒiúedben emlekezetedben hol-

tig elſe feleich te io ủig kedủedben

Chendes níủgodalma marad en ʒiủemnek, mar ủi-

gaſsagh semmj nem kelleß kedúemnek331 mert en eletemnek chak

325 A kövewtkező két strófa nem került bele az RMKT főszövegébe. 326 Az RMKT főszövegében olvasható kolofón itt nem szerepel. 327 1959: Redi 328 A szó fölött félkör alakú rövidìtésjel. 329 Ez a sor utólagos: halványabb szìnnel és kisebb betűvel. 330 RPHA-0854, az RPHA szerint a 218. lapon kezdődik, az adatrögzìtő elnézte a számot a mikrofilmen.; RMKT 17/3:6, 16–17. 331 A szó a sor fölé beszúrva.



edgiedeöl Valla öröme eʒeknek

Hoủa ledgíek Imar en nagi banatímban és

jdegen feölden valo bủidoſtamban,332 mert ßiúem

nagi buban mar megh emißtetik rủlad valo gondban,

Jủta ŭigaſsagom ottan ſiralmamra,333 mihelt edgiùt

litùnk eſik elủalaſra, teöled taùoʒaſra kimiat

életem mar adom halalra

Jartomban keőltemben aʒte Aiandiekot hidgied

megh ủiselem ʒiuem adomaniod mert eʒ aka-

ratod aʒmellet keßenem ti334 hiủ ʒolgalatod

Velem

[p. 299]

Velem valo te sok io títemeniderth mit adhaſsac

ʒiủem aʒthe hiủsſgedérth igaʒ ßerelmederth335 holtig ʒolgalatom aian-

lom ezekérth

Az Vr Isten minket gonoʒ hirteöl neúteöl min-

denkor eöriʒʒen aʒ ſok iridgiekteöl, ragalmazo

nielűteȯl teis ʒiùem eȍriʒd magad mindt ezekteöl

Rủlamis ßöntelen legi emlikezedben kiríed az

Vr Istent te keöniergisedben hogi io egiſigben

tarchon megh ſokáíg veled edgıetemben

Jmar az Istennek Aianlak tegedet es mindt

eiel nappal kèrem ße336 felsigit, mínket ßereteöket

Ieöuendeöre hoʒon megh eßue beneȍnkhet

Ezer eȍt ßaʒ vtan 93ban egi ßomorú ifiủ

ßerʒj eʒt banadban, nagi keſereöſigben ʒiep

ßereteöíteöl taủủl bủidoſtaban337

31. [BALASSI BÁLINT NEGYVENÖTÖDIK ÉNEKÉNEK ÁTDOLGOZÁSA]338

[p. 300]

Rementelen keppen minap teortenetbeöl,

egÿ seteth barlangban talalek tiʒtorra,

siűalkoduan ÿeoűe egj ember eleomben,

Monda mit kereß it, s. mondek ßeornÿẅ halalt,

Jsmét monda mit sirʒ; mondam halal kenijat,

mint elʒ esmet mondek mint eletiteol valth,

Zẅleimett kerde kichodak volnanak,

Serelem Siralom hoʒot eʒ uilagra,

332 RMKT: buidostomban. 333 RMKT: siralmomra – bár o-nak tűnek, de ha az, akkor a második m-nek egyel több szára van. 334 RMKT: te. 335 Pótlólag beszúrva a sor alá. 336 A szó felett rövidìtésjel. 337 A vers alatt ceruzás bejegyzés:1593 338 RPHA-0726



Daÿkamotis mondam hogj ohaitas volna;339

Ruhamotis kerde hogj miben eolteoʒnem,

vaÿut taghÿaimat hogj miuel fedeʒnem,

Aʒ Zenÿuedest tÿűrest mondam hogj uiselnem,

Lako helemetis teolem eo megh kerde,

Gondual tele Celam mutatam .s. meg neʒe,

Eledelemetÿs kerde ha kenÿere;

Eoreoke igj elʒe, s mondam hogj eoreoke,340

okat banatidnak meg tudnÿa ÿoe,

mondam hogj ßereteom miat kesergetnem,

Aʒtis kerde teolem hogj kichoda uolna,

Venust es Chupidott341 mondam hogj gúlaʒtana,

keseore meg mondã neűe Jffis uolna,

Kerde aʒtis teolem Jffis hol lakoʒnek,

mondam nem lakoʒnek de kesergetetnek,

Enis eo miatta geotrelemben űolnek;

[p. 301]

Kerde hogj ha feoldön aʒuagj viʒen volna,

mondam hogj aʒ kiheʒ aʒ eleot biʒot űolna,342

mostan mint egj preda zinten olÿan uolna,

sZanom keserẅleom aʒtis mongia uala;

Jffissem zepsege ottan keornjeol fogha;

mint menibelÿ Angial nekem tecʒik,

Feÿer karÿaiual engem eolel uala,

Ekes ßep Zauaual meg uigaʒtal uala,

Elÿ elÿ vigh ßerelmem nekem mongía uala,

Elnek ha elhetnek ßerelmes Jffiſsem,

Atkoʒott iregiek mert el veʒtnek engem,

mint aʒ Aspis kigiok olẏanok ellenem,

Oh en veʒett fejem keseredett lelkem,

nagẏ keſerẅ kenra ÿtott aʒ en igiem,

el tÿwreom eʒekett ereted ßerelmem,

Oh en nagi ßepseges ßerelmes Jffiſsem

eʒ nehanj versekett te neked ereztem,

iteld meg magadban ha uagiỏ geÿotrelmẽ

finis

32. [GYÖNYÖRŰSÉGE SZÍVEMNEK...]343

[p. 302]

ALJA

Geönerosige ziủemnek megh ủiủlt mar ủegh kedúemnek

339 A v rajza két vonalból, ìgy w-nek tűnhet. 340 A vonalvezetés miatt úgy tűnhet, mintha az első o-n szarv (breve) lenne, de valójában ékezetlen. 341 A d másból javìtva. 342 A két ékezet elég távol van egymástól, de a kéz ìrására ez jellemző; v.ö. az alatte levő sorban az ÿ-nal. 343 RMKT 17/3:21, 31–32.



geöneröſege leőlkemnek zabadúlas leöt feìemnek344

Mint zarúas az Orozlantúl menekedtem fogáidtòl az ke-

dgietlennek zaíatủl, zabadúltam zerelmìtól :|: deóß

Sebe, merge, es eö töʒe, halalra kinzerit Valla, Vén[us]

Aniam hogi megh ßana, Sidotủl hogi megh ellenʒe :|: deőß

Ænéaſé mar az Dido, az Pariſé mar Hellena, légen

Pelda zep Gismonda, Jgaz ủalla eö zerelme :|: deöß

Nem Töreöm az Hellenaért Troÿa falat zepsìgéért, az

zep Pariſnak heleirt, nem ùißek haiot zerelmeirt :|:345

Chủdalatos melÿ nagi kenniat úiſelte eö nagi igaiat, de

trefalta banatimat ſziủemnek zomorủſagat :|: deöß

Imar az mezökis niʒnek zabad feiemnek erölnek, ùÿob

enekkel Töndekelnek louam hatarúl hallatík :|: ????

Az sok panaßj heaban múlianak bator Semiben Siral-

mas verſeim korban, nem voltam heö zolgaladban :|:

Lantok es az zep hegedeȍk ßollianak ủigan úirginak

enghem elteteön Mủſikak göneröſeg mar veletek

Minden ideöben nagi ủigan nem banom bar gönerkegik

zerelmeſſem nagi ỏrómben elietek Ioo egiſegben

deȯßth Finÿt die 1. 9bris Aỏ 1606.

33. Jövel az táncban...346

[p. 303]

Alia &.

Jöủel az Tanczban en ủelem en zép Tarſom, kiủel

kiủantam ſokßor tanczolaſom, bar> hogi347 le-

heſſen te veled en ßolaſſom kedúem ßerint valo

niaiaſaghom, bar Aniad minket megh laſson

bar Apad lason níaiaſſon tsak zerelmùnk Ioo

vton jarhaſſon.348

Jffiakat az Tancztủl Ageb az az kj tiltia aủagi

az Tancʒot gonoßnak alittia gazda haʒat

Tancz porral rutittia de leania ſaríat megh

púlhittia, haʒtủl leaniat ùadittia, mert haʒoſagra

indittia, niertes gaʒda vj ßokaſt indittia

Ez farsangban no mínden ùigadgion gazda leanj

az Tancʒban faragion az Ioo borral gaʒda

zep ßot adgion az gaʒda Aßonj etkekkel for-

godgíon, ha Jfiủ am bar Tancʒollion, ha kofa

ahoʒ ne ßollion, veʒtig ollien helin nemorogion

Ninch mit miủelnủnk télben mi ủigadgıūnk Ioo

loủaínkom maíd niarban Iargalliủnk Jſtenŭnknek

orßagnak ʒolgallíủnk ez orßagért vagi elíủnk

vagi halıủnk, maíid egi egí kardot ragadgíủnk el-

lenſegủnkre tamadgíủnk, ellenſegủnkel holtig

viaſkodgıunk &.

344 Jel van a szó fölött, és utána is. 345 Jel. 346 RMKT 17/3:22, 32–33. 347 A h A-ból javìtva. 348 A j-n nincs pont.



[p. 304]

Az gazdaert349 maid mezỏn zolgalíủnk, Leaniaért Jfiak

Straſat allíủnk, zep Tanczaert ſik meʒon Jargalıunk

zep adgiaert ʒöd paſiton halíủnk kedủeket eʒ-

zel talaliủk értek mezóre ha ßalủnk Ioo

hirt neúet tiʒteſſiget vallủnk

Az megh mondot jot350 ha chelekedủnk telben gaʒ

dankhoʒ iſmet vißaa tirủnk jok351 aʒ gaʒ

dak hiszem jol352 eſmeriủk, ha ßolgaltủnk tölek

jot reminliủnk, tölek egi egi leant kiriủnk

megh adgiak attủl ne felliunk, Ageb volna ki til-

tana teölủnk &.

Gazda leaniat maid firheʒ kelj kernj föúe

ſem sötủe nem Joo353 hủſat ennj gazda ne

tartſa maganak megh ennj megh ủiß ha so-

kat keʒd othon lennj, hagia ollianhoʒ elmenẏ

ki job354 haßnat tuggia vennj ki tanitſa eʒ

vilagot elnÿ

Haida hop haida hop haida haida zep Kata kar-

ianal fogủa ket keʒem azkj forgatta

kar hogi az Joo teltoúa bennel nem tarta

kijrt en velem hogi toủab nem tancʒol-

hatta, hadgiarion aʒ hủl elhatta, ot

[p. 305]

kezdgíe maßor azt hatta, legen az Iñ teveled

eddig Joo katta finis [Per]me akarkj hanem

hißed vakar kj &.

34. PAJKOS ÉNEK (Dudó, fejír Dudó...)355

PAJKOS ÉNEK.356

Dủdo feir dủdo maid megh irík az zab, ha az zab

megh irík kecʒer adok ened.

Ohaj nekem neủem bủidoſo katona, mert hol kit

talaltam biʒonial megh foktȃ.

Noha tolủaj votam vgian Jambor votam, kitȯl

349 A szó először gazdag-nak indult, abból javìtva. 350 A j-n nincs pont. 351 A j-n nincs pont. 352 A j-n nincs pont. 353 A j-n nincs pont. 354 A j-n nincs pont. 355FJK 1959, 197–201. 356 Az É-n két hosszú ékezet (hungarumlaut) van, a K felső szára dìszìtett.



mit elủöttem ſoha megh nem Attȃ.

Kít regủel megh vertem eſtủe eltemettem, kit

eſtủe megh vertem az regủelt nem érte

Eſtủire ha Jủttam tsak ßalaſt kereſtem, loủam-

nak abrakot pinʒ feiben kirtem

Maga erßinniemben tsak egi pınzem ſem vȯtt

megis gaʒda kirj tölem abrak arat

Gazdanak megh mondom hogi egi pinzem

ſintſen, megís gazda kirj tȯlem abrak arat

Nem engedj vala gazda abrak arat ötet

eleö fogam s ùgian Jol megh verim

Loúamra fordúlık mínd abrak araúal, Saio

ßt357 Peterj giorſan358 el liptetik

[p. 306]

Ott régi gazdamhoʒ hamar elbeßalek aʒtalahoʒ

ölek egi eneket kezdik359

Az zegin Aniadot Saio ßt360 Peternil vgi vetik az

vizben vdgian megh lotſanna,

Vdgian Jol eſmirem hogi hamar megh halok

mert valahủl Jarok mindenót tantorgok

De hol elindủla 7. kalaủʒ legin az elöttek Jaro

az Joo Mehes Andras

Az maſiknak neủe alj megh it az útat, harma-

diknak neủe ßeddel veddel teöle

Nedgiediknek neủe takaríts mind hoʒad eȍte-361

diknek neúe tedle mert nem tied

Hatodíknak neúe Jertek touáb inniet, hetediknek

neúe az hủſon fintorgo

Nem kelj nekj Tủro tsak kelj nekj fúro, mert aʒ

óróg leanj gủnar niakat kíúan362

Adgi el apa adgi el keủil katonának mert ha

te el nem acz bıʒonìal megh banod

Felrủgom partamot az Hadnagìal halok eÿel

ȗele halok regúel ho pinßt varok

Tarſaim Jok votak fara fel hagtattak alattam le

úagtak stsak nem nìakam ßakat

Banod bíro banod hogi leanioddal halok regủel inkap

banod ha fazekat tòrȏk

[p. 307]

Teperedet gaʒda níomorodot gaʒda kıkeletre kelȗin

teged es ßolgallion

En elhaʒa megek aʒ en Aßoniomhoz363 az en aßo-

357 A betűkapcsolat felett rövidìtésjel: szent. 358 A szó vége vagy om vagy an, de nem lehet on. V.ö.: a következő lapon a tantorgok szóval. 359 A strófában az ek és az ik kötése különbözik, de nem minden kéznél és nem minden esetben jellemző ez a különbségtétel. 360 A betűkapcsolat felett rövidìtésjel. 361 Az e után paca, az elválasztójel talán benne volt. 362 Az n fölött paca. 363 Az m-nek mintha egyel több szára lenne, de itt vsz. csak megremegett a másoló keze.



niomhoʒ dragfj Gaſparneheʒ

Eȍ enghemet iartat kek karaſíaban kek ka-

raſíaban Gallos gíoch gatiaban

Aʒ leg Jobbík koncʒot Tanerara teßj vigik

az kochiſnak nem ehetem az köúir hủßt

Az leg Jobbik pohart aʒtis megh tòtj vígíek

az kochíſnak nem jhatom az edes bort

Eʒ eneket ßerʒik egí omlot pınczeben egí regi

píncʒenek ßıntein364 aʒ lukaban finís.

per me akar kj hanem hißed

vakar kj. Aen365

xxxxxxx szent peterj biro>366

35. Sötét ködből...367

Szőtet këodbủlj allégh tißtủlt valla zép Hainal, kis ker-

temben hogi setalek farat sok gondúal, hat bie fedet zép

viragim vyúltanak hoúal, egi zép Madar raitok jarkal

geőnge labaủal &.

Nem lathattam Jool zemÿlit az ködes derbúlÿ, noha valtigh

ighen nizim, hiẅ tißta ziẅbỏl, Feȍlemile de gondolom

tolla zenebỏl

[p. 308]

tolla zénébeöl, kit sokat hit migh vallot kìnt zìúem teözibeől

Egÿ keủeſsi ketsıgeſſj tarta elmimbem, de hogj az keöd fel-

tiʒtủla neʒem meliben, megh eſmirim hat vgìan eö setal

kertemben, mondek all, el, Semmit se fel vagi zerelmemben

Mert régen vart s éretted Jart Jool tủdod ziủem, en zìúemnek:-

feiedelme vagÿ ſ vÿúlt ßenem, nints kiúőled teőb órómem

vagÿ segedelmem, eltem leőlkem zép zerelmem eggietlen eggiem

Néked ſzolgalt s hozot homalÿt zép zaủat nekj, jnditottak zerel-

medre versed énekj, te eggetted s gerießtetted vagi sʒẅúőltnekj

nints kìúőled es ellened ßerelme senkj

Felellj hozza tehat noßa s ne bants teőb bủìủal, mert zépsìgem

érted mirgem, lam sem elÿ sem hall, eÿel nappal tsak

geőtreődik, erreted kint vall, s ha ßerelmed nem jelented ves

ßerniủ kinnal

Orủoſloia giogitoíja bıʒonj tsak te vagÿ, halhatatlan nagi

zerelme hozad kj melj nagj, mar kegelmet, ſ heö zerelmet

nekj melto, adgj ßintein veßnj es silednj nekj hogi ne hagÿ

Responsio. &.

İm hallom ſzod, mond de kinod mj en nem hißem, Alnoksagat

tsalardsagat elmidnek niʒem, lepre tsalnal es elkapnal

364 Az i szára nem látszik, de a pontból következik az ottléte. 365 A betősor rövidìtésjelként körberajzolva. 366 A sor vastagon átsatìrozva, az áthúzás alatt, az x-ekkel jelölt részben egy név olvasható, (talán Vaſtich?) a kéz megadta a szentpéteri bìró

nevét, majd nagy munkát fektetett bele, hogy eltüntesse, talán mert rájött, hogy a vers nem róla szól. 367 RMKT 17/3:14, 20-22.



Jghen jool érzem, de megh vnnal s megh vtalnal

ighen> eßemben veßem

[p. 309]

Mert ez dolgok kin hatalmok kis Củpidonak, hogi Alnokok

es tsalardok zep zoủal ßolnak, de ẏaj nekik kik elhißik

mitt ßajal mondnak, ziúek taủủl mert van Attủl cʒak latorkodnak

Alnok hìja> heÿa taủủl latủan horgot sìűoltj, okos Roka

Tört Talalúan farkat peőrdittj,368 maſok karan jool tanúlủaa

kj magat filtj Magiar mongía keöz peldaban feit nem sirtj

Megint mondek zerelmemnek ne ßolÿ Jstenérth, Jmmar hallȏ.

mÿ Jủtalmom ennj mủnkamérth, hogi tsak tsúfnak es

Jateknak Tartaß enghemet, enghem gìúlőlß Teöb

kìnal eȯlß mas jdegenérér>th369

Sziúem allo alnok halo nints beßidemben mert val-

ban ſ bıʒoniaban fűlek zìúedben, Mars, Apollo, vizet

Gaʒlo Nereủủs kebeliben, adom feiem hogi ha ziúem gjőlól fißkiben

Veled égek>370 élek s érted egek, vagiok veßilben, lancʒon

tartaß kÿnoß foitaß ßép zemiliedben, vagỳ vila-

gos egeö fakliam tẅʒes ziẅemben,371 en joo kedúem

te vagÿ éltem nagj zerelmemben,

Mindt az Altal mire kint vall errettem372 zíủed,373 nemis múttad czi-

ganſagot374 feir zep ßined, ím megh latom es megh varom

tȯẇab te ßined, ha igi els feőls es megh nem heőlß

leßek ßerelmed.

[p. 310]

Mondék aldot sok jot adot édes Madarkam ủlj keblemben

en eleőmben en édes Matkam ßiúem Leőlkem, hiẃ zerelmem

leßen kalitkam, kiben holtig éltem fottig tartlak Rosatskam

Az nem lehet mond rủtt Telet mj en nem ßoktam, tsak

zép Niarra vj harmatra ßomot megh hattam, de

kedúemet s ßerelmemet it maraßtottam es edgiedeòl

neked ziẃbeől magamat adtam

Ez ßot mondủan nagj375 cʒattagủan teölem repeőlle, kék

egi Ala ſúgar ßarnia hegien terőle vtan valo sok neʒ-

temben keőnúem perdeőle, es vtana fohaʒkodúan

ßìẁem elheőle

Eʒ eneket az versekben ßerzik Pragaban Niuʒo foßto

Telben Niarban Nemet haʒaban ßerelminek eö kedúeÿrt

es ßepsigeirth vdeö múlúan holta vtan emlekezeterrth

Eʒztendeönek forgaſaban mikor Jrnãnak eʒer hat ßaz

es haromnak ẃ elmủltaban Jủliủſnak holnapìaban

368 Az ő utólag beszúrva a sor fölé, az első t is pótlólagos. 369 Dittológia, a második ér két függőleges vonallal át van húzva. 370 A g-t javìtotta l-re, aztán áthúzta. 371 A w v-ből javìtva. 372 Az m d-ből javìtva. 373 A d m-ből javìtva. 374 A g d-ből javìtva. 375 A szó vége javìtva.



tıʒedik napian eʒt megh Jrủan fohaʒkodủan elrepeỏlt onnȃ.

Jrtam, Szth.376 Andras napian Aȏ. 1607.

J.J.D.F.377

36. [BALASSI BÁLINT SZÉP MAGYAR KOMÉDIÁJA]378

36.1. Ajánlás

[p. 311]

Az Erdelẏ Nagÿsagos es Nemes Aszoníok-

nak mint ió379 akaro Aszoninak holtigh

ủalo zolgalattiat aianlia

Egẏnìhanì ok kìszerìt rea, hogẏ ktȇknek380 aianlam eʒ

Commediat, Egẏk eʒ: hogÿ magamnakis kedủet talalnik

ŭele, mas megh eʒ hogẏ latom, hogÿ mind odben Erdelben

s mind ittkin Magẏar Orszaghban, aʒ ủers381 szörzest igen

eleö ủettek, es köz dologais töttek, kit nem gondoliak382 akar

mi heiaủal esék czak eȯ nekik tesek es aʒ ủersek feieben -

nehesenek383 ki az hasonlo bötȯk.384

Akaram385 azert ez Commedia szerzest ủi forma gianat elö

ủenni, hogẏ ha aʒ otben ủalo Ifıak az ideki ualokot, az

ủers szersesben nem czak köuettik,386 hanem sokal inkab

megis elöczottek, eben se maradnanak ell az ide ủaloktủl,

sȯtt indolnanak el útannak, egỷ en reszemre penigh eʒt sem

banom, ha aztis mint az ủers szerzest el ủeszik, tölem meg is

lehet penigh az ollẏ elmeiȯ fris İfiaktủl387 kıknek nem cʒak aʒ

bōlcz tudomanj, hanem aʒ kgtek388 szepsıgeis serkengeti, ủiab, ủiab,

dolgokra es ſzerelmes talalmaniakra elmeieket nekem enni

sok kölemb, kölemb, fele karokot ủalot szegin leginek igaʒ389

elegh czak el kezdenijs, az mint egıebek oztan fogiatkoʒas

nekủl

[p. 312]

nekül ủeghez ủinni390 es megh ékesıteni. Bıʒoniara meniuel en tölem

376 A szó fölött félkör alakú rövidìtésjel. 377 Az utolsó két betű együtt rajzolva. 378 Modern kiadása: Eckhardt, 1959. 379 A ó ékezete majdnem a következő szó a-ja felett van. 380 Az e fölött rövidìtésjel: ‘kegyelmeteknek’. 381 Az s javìtva valamiből, a v bal szára fölött a mikrofilmen fekete pötty. 382 Nem ’gondoltak’, hanem ’gondoljak’! 383 Az m első szára hiányzik, ìgy n-nel kezdődik a szó? 384 A második ö-nek csak egy pontja látszik. 385 A bekezdés szövege mellett a belső margón mintha egy groteszk ceruzás fejrajz látszana igen halványan. 386 Nem: ’követték’, hanem: ’követtìk’. 387 Az i pontja az a fölött van. 388 A szó felett vonás: rövidìtésjel: ’kegyelmetek’. 389 A szó igen-ből van javìtva. 390 Mintha mindkét pont a második i-re lenne kitéve.



ekesb igekkell lehetet ollianal czınaltam eʒ Commediat, kit kedteknek391

ıo szöbȯl kiuanok es aianlok mint az kegtekheʒ392 ủálo ió akarato

mnak öroke ủalo Zolgalatıatt:

Vegie ktekis393 ıo neủen es niomorủlt ſʒolgalo gianat fogadgia be kgtek394

hazaban, szolgaltaſon kgtek395 ủele mindenkoron, de fökìpen akor

mikor az Vilag biro ſzerelemnek giöʒhettetlen nagÿ hatalmat

erzitek magatokon:

Ha ez elsöben szerzet Szolgalo Leaniom kedủes lezen kegteknel,

egiert az en Zolgalatomertth, röủid nap mas zolgalotıs szerzek

kegteknek,396 ki nem czak ekes enekelis, es ủalami dolgok aʒ en

szerelemben397 megh törtinek mind azokroll irtt szerelmes leuele-

kel gıoniörkedheti ti kegıelmeteketh.

Jsten eltese kedtẽket,398 es agdion olẏ kedủes szerelmest kinek ủgẏ

örölhessen kedtek399 mint az fulemilek aʒ taủaßi idönek kıknek

günörü eneklesekel kikeletkor minden hegyek wölgiek, berkek

szelliel mïndenött zöngenek:

kedteknek400 migh el örömest zolgal

Julia Rabıa N N401

Ereőſs teȍkeleteſ Aßonÿ allatot, Szèles ez Vilagon, ha402

talahacʒ hatot, kÿ aʒ termeſzetén tarhatna lakatot,

kinek oſstablajan kocʒka hogÿ nem Vetne Vakot.

36.2. Summa

[p. 313]

Ez Comẽdia, mi röll wagion,

annak az Summaia

Ez Comnedia403 chak arrol wagion, minth ſzereted Candia szige-

tiben, egẏ Tyrsis, neweo404 Iffjủolegen405 egẏ Angÿalmìa> Angelica

neweo szep leant, melẏ wẏßontth igen teőkelettesen, szere-

tette az Ifiat; Meghteczik penig, mert mideon, mas legines

Monthan neweo föl gerıődet uolna, az Angelica szerelmire es

semmikepen,406 magahoz nem chalhatna Tyrsistőll Angelicat illȇ

alnoksagot miuelt, hogẏ olẏ italt407 ada Angelicanak megh innia kẏ

miȧt408 halalra uallek, kit midőn Tyrsis megh ìrtet uolna,409 latwan

hogẏ Angelica, immar uoniogna, azt hiue hogi soha megh nem gẏo-

391 A teknek fölött rövidìtésjel. 392 A tekhez fölött rövidìtésjel. 393 A teki fölött rövidìtésjel. 394 A tek fölött rövidìtésjel. 395 A gtek fölött rövidìtésjel, a g későbbi javìtás, rálóg az alatta levő sorra. 396 A ne fölött rövidìtésjel. 397 Sic! 398 A második e fölött rövidìtésjel. 399 A t felső szárra rövidìtésjellé kanyarìtva. 400 A második k szára köré rövidìtésjel kanyarìtva. 401 Ettől a sortól vastagabb tintával. Másik kéz. 402 A három sor más kéztől, fekete tintával. 403 Az mm szára kevesebb eggyel. 404 A második betű nem é, többször előfordul az e-nek ez az ìrásmódja a szövegben. 405 A j az ủ bal szárából javìtva. 406 Az e felett látszó folt a túloldalról üt át. 407 Az i pontja az a fölött van. 408 Fölösleges pötty. 409 Az n másból javìtva.



gőlna, ha nem ugian megh halna ßegen. Jngjen sem warhata410

azerth411 hogẏ az lelek, kẏ mulẏk belőle, ha nem minth412 remintelen

el keseredet413 ember, mingjart el ßekek es az őrdekre buidosek

attia hazatől, chak hogy penigh, ínkab megh ne talalhatna

senkẏ, newetis el ualtoztatta, es Tyrsis heliet, Credulusnak

neuesze magat, melẏ dolgot halwan Monthan slatwan immar

hogj Tyrsistől el waltoztatta wolna Angelicat, menten az Ange-

lica attiahoz megien s fől fogattattia az uen iamboral, hogj ha

ő megh giogethattia, nekẏ agẏa Angelicat, nem kesik azert, hanȇ

hamar megh gẏogita Monthan Angelicat, de azert ugian megh

chalatkozot az alnok lator remensegeben, mert megh gẏogiulwȃ414

Angelica, hogi megh erte Monthannak alnaksagat,415 es az eo szerelmes

Tyrsisse el buidoſaſat416 őıs menten el szőkik, chak hogi senkẏ

megh nem tudhasa howa leőtt,417 shogẏ hamareb megh talalhasa Thjrsiſt

Angelica helit Julianak neweze őis magat; Mar tiz eʒtendeje

mulik wala, az Tẏrsis es Angelica418 buidosasanak melẏ ideő

közben419

[p. 314]

Kȯʒben czak hirt sem kaphatanak, egẏikìs aʒ masik felōl420 egẏ

mak szemetís. Mar Tirsis kit mınden ember Credủlủsnak

hiủ ủala ell ronczosodot oll zakadoʒot ủala, s. az Angelikais

kẏ Julıanak neủeʒte ủala magatt el nȯtt smegh allapadot uala.

Hogẏ egẏcʒer tertenet sʒerìnt, cʒak ſʒerenchere lata Credủlús,

de nem öſmere az idöben Juliat, hogy ualami patakbȃ horga-

ʒna, kinek nagẏ szepsegen el almelkodek, czudaluan mel igen

hasomlo ủolna aʒ ö regẏ Angelıkajahoʒ. Aʒert nem ösmer-

heti uala megh Credủlús Jủliat egikert, hogẏ midon azt hẏzẏ mi-

nemeó halando fellen az elöet tiz eztendeöwel, hatta uolt hogẏ

soha megh nem giogult, hanem ugian akor megh-holt az szep Ange-

lica, Masser im ezert nem esmerhette megh, hogẏ tẏz eztendeo ell421

forgasaban, noha nem rutult, hanem ſzeöpult de azert ugian megh

ualtozot es meg tőlt uala Angelica. Harmadikert hogı Julianak hi-

ia uala minden, senki nem tudgia uala mas neuet, meli neẅ igen ki-

lembez uala az Angelica newtöl, mínd azon ősmeretlen uoltabanis az-

ert nem turheti niauolias,422 hanȇ fel giulad Julia szerelmere, meli eö

nagi szerelmet megh ielente, biztaban egi hitues Attiafianak Sylua-

nusnak egiszalat sem tartuan Syluanus Arulatasatol,423 de Syluanus

mihelt megh lata ottan el hagiuan az eő regi szerellmeset Galatheat,

ki mind424 adgikis, megh Syluanus Juliahoz nem hailot, czak kegietlen-

kedet Sẏluanuson, es megh uetuen az Credulus attíafıủsagot Juliara

410 A szó után folt a filmen. 411 A z másból javìtva. 412 A szó utólag beszúrva a nem re fölé. 413 Az s fölött paca? 414 Az i pontja az u fölött van. 415 Az ak javìtva másból? 416 A második ſ t-ből javìtva. 417 Az ő e-ből javìtva. 418 Az i pontja nagyon magasan van. 419 Az ö ë-nek látszik. 420 Az l szára az o ékezetéből indul. 421 A második l a filmen inkább t-nek látszik. 422 Az s bal felső szárán levő vonal miatt ʒ-nek tűnhet. 423 Az at d-ből vagy k-ból javìtva. 424 Balra hajló ágú d-ből t-re, majd jobbra hajló ágú d-re javìtva.



geried, igh azertt, midőn Credulus, niluan, simãr az dologhnak ket eʒ-

tendeie uala, Julia penigh nem gondola egikellis hogi im Credulust

nem esmerheti uala, az masiknakis szereteőitt tudgia uala lenni, főekepȇ

penigh hogi hìtti fogadasa tartia uala, hogi soha senkit egiebet teleʒ

iletiben nem szeretne. Kerde Credulus esziben ueuen az Sẏluanuſ Ju-

hasza szauabul, Sẏluanusnak Juliahoz ualo szerelmet aletuan szegin

niauolas, hogi Sẏluanus uolna az Julia, szeretőie, hogi eo miata nȇ

nerhetne

[p. 315]

nerhetne ő Juliat, őſzue uez Sẏluanusal s Juliaualis szemben leszen, kinek

kőniereőgis erősen, de Julia megh sem esmerhetuen Credulust, Tyrsisnek

lenni, nem haiol hozaia, eſ425 őkott uettbele hogi eo regen mas legin szerel-

meseʒ426 kőttete magat, annak mind holtigh tekiletes es igaz akar lenni

melẏ szolt Credulus Sẏluanusra ert, sannal inkab el busul raita; Buaban

penigh mínd rementelen ember hogi szinten megh akaria ölni magat,

rea talal esmet Julia, ott szoual beszeluȇ egi masal, megh esmeruen

egi mast, egi mashoz hazasolanak Sẏluanus is megh bekilik Galatheaual,

selueszi, uagion az dologh beszelesben, egi nihan trefais, kit azert

egielettetunk ez Commediaban hogi migh az halgatok az Comnedia

ueget-ennek427 adgik ne szomorkodnanak szanuan az egi mastokott, hanȇ

neuetnenek is őerolnenekis halvan az trefakoth.

Ez az Commedia Summaia

36.3. Szereplők

Ez Commediaban szolo beszőleo szemileknek neuek.

Prologus. Fyrfi az Commedia szerʒeo szoloia

Credulus, kinek igazan Tẏrsis uolna neue. firfiu.428

Julia, Credulusnak szeretőie. kinek igazan Angelica neue. Azzon

Licida. Credulusnak baratia fẏrfẏ.

Brẏszeida Julianak io baratẏa, Credulusnak Juliaual szolgaloia Aßon.

Sẏluanus, Credulusnak hitues attiafia firfi.

Galathea Sẏluanusnak szereteőie Aßon.

Dienes, Sẏluanusnak Juhaßa. Paraßtember.429

Echo, Túnderaßon.

36.4. Prológus

425 Az ſ z-ből javìtva. 426 Az utolsó betű laza vonalvezetés miatt s-nek tűnik. Párszor előfordul. 427 A bal margón kérdőjel, az ennek adgik aláhúzva. 428 A Credulus, Sẏluanus, Galathea, Dienes, Echo szavak elé, valamint a prológus első bekezdése elé pontok kerültek, mintha valaki

megszámolta volna ezeket. 429 Az ßt ſt-ből javìtva.



Prologús

Ha mindenkor czak aʒ erös tell Uralkodnek ez Vilagon s koroskint

minden idöben cʒak az nagẏ ho es jegg ell uolna aʒ földbe borulna

aʒ.

[p. 316]

az főuek s az fak hogẏ mutathatnak az eo szep wiragokot, s hogi adhatnanak

io giumelcheket, ezen kepen, ha ualami mulatsagh es uigasagh megh nem kő

niebitene azt az nagẏ terhet es gondot, melẏ az emberekre szalot, hogj tar-

tana sokaigh az emberi alat. Annak okaert enis midőn nagẏ buſulasbȃ

uonek, hogi azban, az kiben minden reminsìgemet Jſten uthan uetettȇ

wala, megh chalatkoʒwan akaram ez Commedíaban, nıerhetetlȇ

iom uthan, ualami bumot eluennȇ, uagi inkab ualamenire, megh

enihetenem, azertis penígh hogi megh teczeneíek, hogi nem chak

fedjwere430 io sziuel, ha nem egiebreis míndenert io elmiuel szerette

uolna Jñ az mi nemzetsigunket, chak hogj nem tudom michoda

bolond szokas, es por szemirmesigh bant benűnket, hogj azt chak

mi ßegienliuk, az miuel egieb nemzet dichekedik es tyʒtelkedik

ugj mind> Diaksagal io nẏeluel s elmiuel, suers szerzesell, melẏ

dolkok Jſtennek fȯe aiandekẏ, az emberekben. Ha regen Ciceron-

nak Romaban, s Demostenesnek Athenasban, nagj tiʒtesiget szerzet

az io hir neẅ,431 ha Virgiliusnak, Homerusnak io hirt newet szerze-

tek az szep wersek azon kẏpen ha Sandornak s Juliusnak az io tudomȃ

s bőlchesigh nem chak haßnalt, de tẏʒtesigire esset, mi mert pirolúk

megh raita. Michoda lehet ektelemb bolontſagh, mint432 aʒt szegiȇ-

leni, az miuel ember, nem chak iob egieb alatoknal, hanȇ az mibeol

ember az Jñ esmeretit, saz Öduesigre ualo utat igazan megh tano-

la, (kik az Biblianak segez Doctoroknak irasinak oluasasabol le-

hetnek) kiuel ember egesigetis oltalmazhattía, betegsegetis gio-

githattja, snegh433 arrulis az beolch emberek szoktanak irnia, s re-

gulakott szabni, mind most smind ez eleot, kieből ember peldat stanul-

sagot uehet, minth mehesen eleo, s mınth uehesen io neuet, sminth

nierhesen io newet s io hirt, s nagj tekintetet maganak ez uila-

gon. Ha attíank Matias kiralnak, Karolẏ Chasarnak nem

uolt karara, sőt nagi haznara az Diaksagh, Astrologia azon

kepen, Ha Cortes Ferdinandusnak ki ieles wers szerzeo uolt

(az

[p. 317]

(az ki iob resze az egez Jndiat, kinek noua terra newe, megh

holdoltata Carolj Chaszarnak) nem hozot szedent, sem kart

az Diaksagh, mi ıdőnkben Swendi Lazarnak, ha nem artot

430 A d g-ből javìtva. 431 A szó vége másból javìtva. 432 A t d-ből javìtva. 433 A második betű m lenne, de egyel kevesebb szára van?



sőt haznalt az Pfilosophia, Geometria, mí mert irtezunk, ugj az

io s bőlch tudomantöl, ha latiuk hogj az kinek az Iſten az bator

sziu melle az io tudomantis atta, annak nem tompetia, hanem igȇ

megh iobetia szablaia shir> elet434 wele: tudom ḿit itt mondnak az sza-

pora sziuek ellenem, tudni illik hogj nem szerelȇ dolgarul hanȇ

masrul kellet uolna elmelkednȇ, mert ezekel chak botrankozasat

chinalok, az Jfiu s feier cheled kőzet, kiknek aztfelelem hogj

Hiſtoriat nem irhatam, mert egik az uagion ki iria masik az

penik hogi talam ennekem arra nem uolna anni miuoltomis,

szent irast sem, mert arrulis mint kett435 feleol eleget irtanak

sirnakis hanem olliat kellet eleo hoznom, ki az minth elseobenis

megh mondam, az szomoroknakis őremet s uigh keduet hoʒna.

Botrankozast az nem hoz senkinek, mert tizteseges szerelem uagiȏ

benne, olẏ kegik kẏ szabad nem kőteoles szemelek kőzőt forogh,

sem egieb wegre, hanem hazasagra. oztan menni Olaz Franzus

Nemet uagion, ki az fele dolgokrul szerez uagj uerset uagi Coḿediat,

kit nem botrankosasnak hanem szep talalmanik>nak dichirnek,

egieb nemzetek.

Ha enis azert az magíar neluet ezel akartam megh gazdaģitanj

hogi megh ősmeriek mindenek hogj magíar neluenis megh lehetne

ez az mi egieb neluen megh lehet, es io akaratert nem irdemlȇ

hogi botrankoszanak hi ianak az emberek. Mertt az mi az szerelmet

ileti azt magiar orßagban ìmmar regen annira feluettek, ugj el

tanultak, s ugj kőuetek mind titkon s mınd niluan, mindenek

hogj sem az Olazok nagiob okosagal sem Spaníolok nagiob buszgosagal

nȇ

[p. 318]

nem köủetthetik. Tủdok egy nihanj peldat Magyar Orzagban

kiknek ủasarra nem iủttot szerelmek, kıkröll ha gıalazattiok ne

köl emlekeʒhetnem megh bizonitanam, hogj mostan időben nincz

semmi nemzet, ki töbet szenủegien s mi ellien s nagiobat ki sze

rezen szeretöieierth mint aʒ Magiar nemʒeth. Mert tủdok

ollianokoth kik hazas tarsok elötth sem tagadtak szerelmeketh

sött megh mondotak hogi ök tekintetnelkül ßerettnek mellj

tekintesnekủl walo ſʒerelmeketh midon hazas Tarsok kerdene

tölė mi ủolna: Azt feleltek hogj semni nem egieb, ha nem

ök sem az Istent sem az lelkeketh, sem gjermekeket sem ile-

teketh ſem tiztesıgeket sem nemzeteket, sem hirt, sem Emberth

nem tekinthetnek aʒ eö ſʒerelmegben, hanem mind eʒeketh

hatra hagjủan aʒ eö ſzeretöıököth kell ſzeretníek, megis

halni pedigh ki keʒ lett ủolna szeretöiöert, tủdok minth fer-

fiat s mind Aſʒont, úgy penigh hogẏ ingien nem mas míath

hanem maga keze miath, sem egiebertth hanem czak aʒ ſze

relemnek szeretöieheʒ ủalo megh bìzonietaserth kéllìet

ủolna lelkeknek ez ủliagböl karhazatal ki mủlniok, ha aʒ

Iñ megh nem ota s tartota ủolna öketh czủda kipen:

Azert bar ugian ualami megh tiltot szerelem forognaís

eʒ Commedıaban, nem esnek sem peldaiara sem botrankoz

tatasara eʒ egicʒalnìerais aʒ magiar nemzetnek: Merth

Peter Pap is megh ırtha aʒ kìsertetekrủll irtth könủiben eʒ

434 A sor fölé beszúrva. 435 Az első t o-ból javìtva.



elȯtth egnihannj436 eʒtendöủel, míntth meröllt el aʒ Ma-

giar nemzeth aʒ ſʒerelemben. Jollehetth czak keủesett

irtth

[p. 319]

irtth megh benne, ahoz kepesth aʒ ṁìth aʒ dologh eö magaban fogh.

Az pedıgh aʒ jeles dologh, hogẏ noha minden ember magaban

ſʒerelmeskedıgh, uagj iol, uagj gonaßủl, de aʒert mindenígh

szıgìenli s tagagẏa, hogj ėȯ nem tủdgia mitt eſsıgh s mi allat

aʒ szerelem, bar iol szereſsenis, kinek ìm megh irom hogj eſmerie

ha nem tudgia az jambor. Az szerelem azertt semmi nem

egieb, ha nem egy ìgen nagẏ kiuansagh melliel ıgıekezủnk nem

cʒak szemilliet, ha nem minden io kedúetth is megh nìerni annak

aʒ kinek mindenek felet zolgalni, engedni s. kedueskedni igiekezúk.

Mellj indủlat aʒ ifiủ embernek gıakorta sok ioknak oka, mert

ha reßeges ell hagẏa aʒ reßegsıgett, cʒak aʒert hogj aʒ ıozansagal

ìnkab kedủet lehetne szerelmenek, s.tiztesiges ủolta miat, giủ-

lesigben ne eſsék nala. Ha gond ủiselettlen s túnnia ottan tiztȃ

ıar, frìſsen ßepen s míndenre gond ủissell, hogj megh nem iegieʒe

s giūlele aʒ ſʒeretȯie. Ha ūndok s moczkoson ủiseli magath

ha penigh tompa elmiiü ottan elmelkedik mint ıarion, smint

szolljon szep uerseket szerezen, kiủel maganak ſʒeretöienel

kedủett lehessen. Az felekent penigh mi teßi batorra, midon

czak egẏ szemben letelertth uagy egẏ taūol ủalo beßılgeteserthıs.

ollj uezedelemre szerencʒere erezti magat, ki iletiben s tizte-

sigiben iar. Ha azert illen aʒ io ſʒerelem hogj eröseket ba-

toreth, bolondokoth eszesett. resteket megh giorsetth, reſʒeget

megh ıozanith, miert alazủk szidalmazủk szegint, en bizon

nem ủgy an sött köuettem mind holtigh mint io oskola Mestere-

meth sengedek neki nem gondoluan ſemit aʒ tudatlan kösignek

szapora

[p. 320]

szapora ſzöuek all .s. ragalmazoknak beſʒidekel.437 Hogẏ penigh ez dolgot

ủettem elȯmben s màst nem oka eʒ hogÿ aʒ en ūighetetlen nagj sʒe-

relmemnek438 ủalami peldaiat akartam megis eʒ Comediaban megh mu

tatni,439 annak aʒ kinek newenek emlekeʒetire aʒ igaʒ ßerelmem

ben nagẏ alazatosan engedellmesen, megh haioll mindenkor440 az

en terdem:

Vegie aʒert io newen tőlem regi niomorȗlt rabiatủl eʒ

kis aìandekomotth, s ha aʒ Iñ aʒt hata hogi aldoʒek regen aʒ

en lölkemmell egetúen niaủalìast aʒ eö regi ſʒerelminek

töʒiben Boldogicʒon441 ìmmar megh ủalaha aʒ ıgaʒ lelkem aldo

436 A g ÿ-ból javìtva. 437 Az e után először rövid s-t (vagy s-nek látszó ʒ-t?) ìrt, azt javìtotta hosszú s-re. 438 Az m utólag beszúrva a szó fölé. 439 Az a fölött nem ékezet, hanem a fölötte levő sorban tett javìtás jele. 440 Az r után egészen a z-ig paca. 441 A c előtt e-nek és i-nek is olvasható a betű, Eckhardt, 1959 i-nek veszi.



zattıaertth enni sok kin ủallasom útan be ủiúen szegin feie

meth az ö ködủiben, s nagy szerellmiben,442 hogy eñi sokéreſsellj

mı at ne eſsem remintelensigben, hanem gíủchosegh gianant

reſzesölhesik443 aʒ eő ío kedủekre,444 kit iltessen Iñ boldogoll

kiuanta iauaiban sok eʒtendėiglen. Amen:

36.5. Actus I.

36.5.1. Scena I.

Actús. I scena: I-

Inqùa animís angor eorùm qủi perditò amant Ex

prìmitủr, quibủs nec dies nox qúieti e[ss]e445 potest

Credủlús szoll ömagaban aʒ Hainalnak.

Oh en úeszet feiem megiek immar hamegh piros Haì

nalis öreghbeti gerieʒti aʒ en keseredet sziuemben fel

gıủlt buzgo nagẏ szerelmemnek tùzetth, midon regell446 aʒ

embereketth dologra s aʒ barmokot mủnkara, s egieb

fele allatokotis s niaiakotth az legellö heliekre szillìell

feköủe

[p. 321]

feköue heliekböl föll ſerkent s föll indìth: .Oh szep hainall.

neked ſzolok, mert the uagẏ oka aʒ en faidalmimnak, Ime cʒak alligh

setetölnek ủala tegnap aʒ odok, hogi ismigh aʒ te uìlagosetö piros

finiedetth. kiủanom ủala latni de nem tủdok mítt tenni, mert magȃ

sem tùdom mit kiuanniak, aʒ napot’ aủagẏ etszakatth, aʒ mint aʒ

szerelem aʒ en bumot öreghbeti s eniheti: Mert eiell (aʒ mikor

mar nem latom aʒ en kegẏetlen tundor Aſʒoniomnak fene abraʒatiat)

ìgaz hogẏ nem alhatom akor, cʒak niughatatlankodom, de mind enni

niughatatlansagombanis ūgian biʒom aʒert hogj holda kelủe megh latha-

tom aʒ eö aldot szemielejnek447 diczösiges fenìeth, sött remilemìs

hogẏ talam ímmar megh elegedủen aʒ en koniủhủllatasímall,448 ke-

gíesenis fordìtia boldogìtot szemeìtth ream. Eʒ illen biʒo-

dalmomban leuen penigh, eiell aʒonban regell midön te is mith

el erkezell aʒ Cʒılagokot449 laſsan laſsan ell emißtủen hogj aʒ

ıgétt aʒ setettsıgnek homaliabol megh tiztetöd, alìgh úarom

hogẏ laſsan aʒ ſʒep, de ìgen uád Juliat, aʒ en sziuembelj eleủen

tủʒnek kegıetlen giutoiat, de latuan akoris czak szokasa ße-

rinth neki hozam kedủetlen ủoltat; s haragall ream fordúlt

442 A második l javìtva e-ből. 443 Az ſz ſt-ből javìtva. 444 A szó vége ben-ből javìtva. 445 A szó felett félkör alakú rövidìtésjel. 446 A szó regll-ből javìtva. 447 Az ej ek-ből javìtva. 448 A szó vége ban-ból, vagy Eckhardt, 1959 szerint bul-ból javìtva. 449 Az i mintha a-ból lenne javìtva, szó elején a vastag i gyakori, de szóközben nem.



szemeìt450 nem tùdok mit tenni, hanem cʒak ßillìel bủidosom451

siruán s fohaʒkoduan, mert hogẏ niluan lattia hogẏ noha

elege epedek s kesergek ìrete, de mìnden kípen megh cʒalat-

koʒom napal abban aʒ mit eiell felöle remıllek. Nints

aʒert ımmar ſemmi reminſıgem kiủel czak tengethesem

shìtegesemis keseredet lelkemet söt búm kȍnìebsígire

cʒak hıʒekeldni, sem tudok ımmar semminemö gondolatal

magamnak en ßegin niaualìas; mer latom hogj minden

biʒodalmom czak heıaban ủalo , s az en ueghıtetlen ſʒerel

memnek snincz orủosaga, sohonnan senkìtủl semmi iot

nem._

[p. 322]

nem tudok uarnom, semmi segıtsigeth: Oh keserủes gonoʒ ſʒerencʒe

oh dichȯölt szepsıgh, dohölt kegıetlensigh, mell ıgen nagj ßeren-

cʒetlen.s.igen keseredet te mìattad az en szarandokarua ìletem

ki remintelen ueszelìre iutott ıgıem, oda uagion ímmar

minden erömem kedủem, oh atkoʒot szerelem szerelem.

36.5.2. Scena II.

Actủs I scena II

Inqủa Argumentủm sıue Materia Comediæ proponitur

Credủlủs szȯll egẏ Barattiaủal

Licinasall:452

Lıcida. Mi dolog tars Credủlús hogj ìten keröll mind aʒ te

siralmidal zengınek szillel aʒ uadon Erdok.

Credulus: Hagẏ beket Inȇrt453 kirlek ha Iñ aʒ te maiorsagodot

minden egj haborủtủl megh otalmaʒta s. feiedeth

sem latta, semmi bủủall .banattal,454 kirlek ne indìcʒ fell

aʒ en regi köserösıgemeth, ne ker455 aʒ en siralomnak

okath mert aʒall czaknitott aʒ en keserösıgemnek regi

sebeıtth:

Licida: Sött annal inkap mond megh tars, mert tủdot hogj en

hißek embernek banatia bızot baratiủal ủalo beſʒılgeteʒt

Credủlủs. Ne hid aʒt tars, mert nincʒ ani kalaſs ß, Istủan,>

s Iủan haủabȃ sem ſzent Mihali haủabȃ anni ßolo szem

ȧmeniſʒer456 kölemben tapaʒtaltam aʒt en megh emagìamon, de

ha ugian megh akarod erteni aʒ en regi keserủes siralmim

nak okatth megh mondom, aʒ menire siralmimtủl s fohaʒko-

dasimtöll lehet. oh, oh, oh, oh, oh.

Lıcida Ne sẏr hatt el im mar, beßeld megh aʒ miertth illien

450 A szó talán szemielit-ből javìtva. 451 A szó vége snom-ból javìtva. 452 A másoló elrontotta a Licida-t, Licina-t ìrt, majd egy a-t, amit s-re javìtott. Az eredetiben a betűn nem látszik szár, nem volt d. 453 A rövidìtésjel a toldalék fölé van rajzolva. 454 Az n i-ből javìtva. 455 A második betű javìtva, fölötte az ékezet csillag alakú. Eckhardt, 1959 szerint kor-ból javìtva kir-re, de ez nem magyarázza az ékezet

alakját. Vsz. kir-ből javìtott a másoló ker-re (’kérj’), ekkor húzta át az ékezetet, ami csillag alakúvá vált. 456 Esetleg a’meniſʒer?



ıgen keseregs, kẏ tủdgia talam enis haſʒnalhatok

szolgalhatok

[p. 323]

szolgalhatok eʒ moſtani niaủȯlȧiadban.

Credúlủs. Eʒt érched elöſʒer hogj Candia aʒ en haʒam, Credủlủs

sem igaʒ neủem, noha itt aʒ körníekben mínd eʒ ủilag annak hiú .s.tartt

engemeth.

Lıcıda: Hat miczoda szerenchetlensìgh uzöt ki tigedet edes ha-

zadböl s. micʒoda kegìetlen cʒìlagh keßeretett Credủlủs neủere tìgedet

Credủlủs. Gìermek koromban mikoron ủolnek tizen harmad fell

eʒtendòs, aʒ minemö úarasban laktam ottan kőzell egẏ kies ủolgıben,

egieb giermek tarsaiḿal gíakran mủlatam gíermek ìatekban,

vgian aʒon Varosbủl aban aʒ völgjben sok leani gjermekekis,

ssoktanak ủala egy ben giủlni, aʒ iatek kedúertth s. mủlatsagerth.

ki koszorủt köttet. s. ki tanczolt, s kj jacʒot,457 ki ủerseth ėnekleth.

Egykor aʒert mìnden egynihaniat kölelön aʒ töbitủl úersent

enekelni latnígh, latègh egy ſʒözet kezettek, ki mind ſʒepsigell

s mínd giủnërösigell, ıllendö maga ủiselisell, ıdesígell, kedủe-

sigell aʒ töbith nagẏall megh hallataủolna, nem tudȃ ha

termiszetimböl löne, ūagẏ aʒ ßerelemtủl (mert gıermėk

ſʒiủiben rítkan ſʒokot aʒ ſʒerelem ủralkodni) de nem törhetem

ha nem mingìarth aʒ sʒep Angelıkahoʒ menik, s beßilleni kezdek

ủele, s trefalni hol ßoủal s holl egẏeṕ kipen, uigezetre úersent

akarik ūele ìnekelni, ìllien okal hogẏ ủalamelíkúnk ioban

inekelne, anak ana aʒ masikủnk mìnden ủersert egy, egẏ,

erȯkötth,458 ıgy hol eö czokolt engemet s. holl en öttet, nekem

mìnd egy ủolt akar ủeztetem s akar níertem, mert ani karom

ủolt aʒ nieresbenis mint az ūeztesben.

Lıcída Oh boldogh s. igen ſʒerenczes Ember, ki minden

kiuansagodban anni io tetëlett aʒ ſʒerelemnek hozad:

Credủlủs

[p. 324]

Credủlùs. Sȯtt Boldogtalan szerencʒ ȏiȯnek mondgy inkab mert

keủes ıdeígh tarta aʒ aʒ öruendetes allapatt459 kozöttunk, mert aʒ en

gonoz ſʒerenczemnek atkozot czillaga, aʒ en öruendetes ídȍmnek gíủnerȍ

fenìet, hamar az nagẏ bủủall. s úeletlen ueszellìel mínt egy sȍrȍ

köddel ủgẏ ell terete, oh h>460 mellj igen kezel ıar az banat, mindenkor

aʒ ủigasaghoz, de hogẏ szerenchetlensıgemet megh erched, egeʒ eʒten

deigh tartot ủala immar aʒ aldot szerelem en közettem es Angelıca

közȍth, melj ıdeigh senkí nem íregdkedet reank. senkí sem ıgie-

keʒet egẏmastủl el zakaztani benúnketh, hanem ủígre ùgyan aʒ

en kiptelen szepsigh kẏ engemet Rabba tȍtt ủala, mas leginekís

457 A ʒ másból javìtva. 458 Eckhardt, 1959: Hiberókötth – sh. „Hib. erókötth” helyett. 459 A szó vége át van firkálva, a javìtást a sor fölé szúrta be a másoló, dt-ből tt-re javìtott. 460 Lehet, hogy nem h.



eſʒet ùèzti. Mellj legin mídon en tōlem Angelícat semi kípen

magahoz nem haithatna (mert ıgen ìgaʒan ßeretet ủala engem

Angelıca) giủlesíghben es aʒ arolo aʒ Angelica hoz, íol lehet

aʒt ertete hogẏ inkab szeretne míntt aʒ elotth – Irıgelủen aʒert

es ſʒomiúhoʒuan aʒ atkozot aʒ en jömoth kiūel erömomben

mar bekeủel egeʒ eʒtendöt töltettem üala, s egy nap midon

Angelica faradủa s. ízadủa haza menne, s egy szep tìzta

forras mellet ẅlủìn innia akarna, adigh hazùdoza aʒ

arolo keröle, hogẏ mirges ítalt ada szegìnnek megh ìnnìa.

Lıcida. Ah nagẏ kegẏetlensígh, oh hıtetlen gȯnoʒ461 ember, hogj

úehėtetet illen rettenetes ūitket lelkere, de mint ıara oʒtan

aʒ ital ủtan ſʒegin Angelica.

Credủlủs. Minth mihelt aʒ dolgot megh hallam ottan haza

fủtamam, s latủan, hogẏ egyedōll ủestengh ott aʒ fȍlden

s aʒ egh462 fele felöl emelúen kegìes szemeit s. kezeíth fulodozủa

kialta az mìnth lehete neùemeth, mihelt penigh463 intek ottan ſʒe

gin ream emelúın kegies ſʒemeíth, aʒ mínt lehete, monda

ıgen lasan hogỳ ẽmagamís464 czak aligh irthetem ùala

(mond)

[p. 325]

(s mond) en ıdes nagy iom en ìmmar elhadlak, mert aʒ en ſʒerniủ

halalomnak oka czak aʒ iregh Monthan ö ada alnoksagal mergett

megh ınnom: eʒt halủan el keseredem .es mínt remintelen eſʒeueßet ember nagj

bumbȃ az eördȯre fủtigh s bủıdosni ìndolek:

Licida. Laddè hogẏ uigreis aʒ szerelemnek czak kin bẅ s kese-

rusigh gemëlcze:

Credủlủs. Hogẏ penigh az ßegin üön attiam hirenekül ùalo eliȯ-

tomath ne aletana465 arra hogẏ ủagj uad szagatot ủolna ell, uagj466

menj ötët uolna megh, annak ínkab ne kesergene sʒegin ūȯn attiam

raitam, egy attıamfıanak mindeneket megh ielentek. Azủlta penígh

mìolta Angelica eʒ vilagbủl kimủlt, aʒ olta iḿar tiſʒer rekeʒtette

be erös fagial aʒ ſʒep forasokoth aʒ erös tell, s az io niar is

megh anizor szabaditota megh folìasokoth, de mind enni ıdeìghis

megh czak ember íarta osủint sem latam, ha nem czak ítt bủidostam

szìllel aʒ ördeken mínd enni niaúalias íletemben is penígh, noha

mar tìz eʒtendeie aʒ mint mondam, hogẏ it bolgok, niomorgogh,

sem aʒ rút hauasokon ủalo keserủes bủidoſas, sem edes hazamtol

úalo meſʒe taùozas, sem ehsigh sem szomiusagh, sem ho, sem

hìdegh, sem esö nem feleithete el ūelem aʒ en ſʒerelmes egẏetlen

egy lelkömeth.

Lıcida: Bizon ha sem az niaúalas eletth, sem aʒ meße

taúozas nem olthata sött megh sem lagethata benned aʒ te

nagỳ búʒgo467 szerelmedet enni sok eztendöknek, meghis

megh kellet ẇolna enìhittenj,468 mert tủdo dologh hogj az

eztendők megh az köủet ùasatis elfogÿattıak:

461 A szó utólag beszúrva a sor fölé. 462 A szó vége másból javìtva, talán f-ből. 463 A szó fölött két pont van, vsz. in-ből javìtott ni-re. 464 A szó vége aìs-ból javìtva. 465 Az et olvasata it is lehet. 466 A j-n nincs pont. 467 A ʒ vonalvezetése s-re hasonlìt. 468 A szó végén javìtás.



Credủlủs_

[p. 326]

Credủlủs. oh azok sem egẏ cʒalnierais sot469 egẏ makſʒèmnire 470

sem mostòlhatak471 ki az Angelíca abrazatiat. Ö maga az ße-

relem önen472 ket473 keziủell, lelkemnek köllȇ köʒepete, me

czete ủala bennem, igẏ aʒert ıḿar minden aʒ ıdönek hoßủ

ủoltanal sem uarnam semmi köníebsigemet, czak azon ıarok

ủala hogẏ az Angelicahoz, ủalamenire hazonìlo474 kegiest talal

hatnek: Egẏkor azert sok hiaban keresesem útan latek

egẏ ủiz parton egj ìgen szep aſʒont, hogẏ az tudatlan halakot

hórogra czalogatna, kinek kegÿes szemillìe anìra hasan

loãk teczek az szegen Angelicahoz, hogẏ ha biʒonniall

nem tūdtam ủolna, ſʒegennek475 aʒ atkozot mìregh miat ủalo

ſzörniủ halalat, szaßor megh mertem ủolna raita esködnj, hogj

úgyan476 aʒ aʒ Angelica:

Licida: Ennekem ūgẏ tecʒigh hogẏ aʒ ollj szerelmes ember-

nek kj taủol ủagion szerelmesiböll, nem kettes köníebsìgere

esigh, ha masat lat szeretȯjehez hasonlo kıpet úagẏ termetet.

Credủlủs. Jngien iol megh semeneʒhettem aʒ eö szep ủilagos

kodo ſʒemeith, hogẏ mingẏart erzem ereiben sziuemnek

hattni az szerelemnek titkos langìath:

Licida. Mint ıartal oztan ủele ſʒolalt nekj.

Credủlủs. Talam tiſʒer tatottam fell az ſʒamoth

hogj megh íelenczȇ neki ſʒerelmemeth es477 mındenſʒer

ualami felelem retente ell. kiben ủgj an el hültem,

czak olljan ủoltam mint aʒ nema czak egitlen egẏ egẏ>478 szot

nem tủdigh479 neki mondani ủgỳ megh tartoßtatta valamj480 aʒ niel

ủemet481 Az Aſʒoni latủan hogj czak rea Amodȃ482 ùala

nagj

[p. 327]

nagẏ szemiermetesen elpirolla, s az ueszötis aʒ kìuell horgas ủala

ell eitủin, le hȧitta feiet, s nagẏ halgatủa egy sörö bokorban

ballaga, s elreitezik eleöttem:

Licida: Kẏ hamar elment ủolth

469 A bal margón ceruzás kérdőjel. 470 A filmen makßeőnire-nek látszik, eredetileg talán mal sʒè?nire (az è utánkövetkező betűt nem tudom a javìtás alatt kivenni), ebből a fekete kéz javìtotta makſʒèmnire alakra. 471 Az m k-ból javìtva. 472 A szó örizen-ből javìtva. A fekete kéz javìtása. 473 A fekete kéz a z/L alakú t-t egyértelműsìti t-re. 474 A ní m-ből javìtva. 475 Az ſʒ cʒ-ből javìtva. 476 A szó vége javìtva. 477 A szó eö-ből javìtva. A fekete kéz javìtása. 478 A rész egil enẏtj egẏ-ből javìtva. A fekete kéz javìtása. 479 Az i-re a pontot a fekete kéz teszi ki. 480 A feket kéz javìtása tartoz taualamitủl-ből. 481 A szó ủan-ból javìtva. 482 Az eredeti barna kéz javìtása almoik-ból.



Credủlủs Az napsagtủll fogủa, noha mar ketczer hozta

elö az jó niar az eö gẏủmelczet aʒ483 telis aniſʒor foʒtota megh

az föủeket aʒ ſʒep uiragoktủll, nem hogj eö en raitȃ könierúlne

nem hogj siralim mia esnekj, de megh inkap keminöl ellenȇ

s kegýetlenkedik raitam. Ez azert oka attiȃfia az en Ba-484

natimnak es siralmimnak anakis hogj onan enel toủab nȇ

búdastam,485 hanem ítúeletek az ördöben maratam. Bìzony

hogẏ azt hìtem, hogẏ ha szinte az en esedesesem, s könìörge-

ſem megh nem lag’ıiethatnais hozam az Jūlia kemen ſziueth.

(mert Julia neủe az ūiz parton latam ſʒep Aſsonak)486 talam

Briseìda az eö hìẇ tarsa,487 kẏ egẏ ìgen tủdos, okos, aſʒon allath.

ủagẏ szep szoủaủall ủagj bolcz tủdomaniaủall. megh engeʒtel-

hetneje az eö kemen szöủinek gyöʒhettetlen ereiet hozam,

De aʒ mint latam czak heaban faradủnk mint kettenis aban

mert nem lattom, hogj semmi kelne dolgunkban:

Licida Hadgıarjon tars ne esel ketsigben. s. neis bủsūl

feleteb az te ſʒep szörelmesednek kemen termiſʒetin mi lehet

keminib az marủan könell, s mi lehet üiſʒont lagyab az üiznel

megis lade hogẏ ủgyan ủigreis megh likaztia a kemin

maruan488 köuet. aʒ lagj ủiznek gjakorta ủalo czepegese

bizal czak az ſʒerelemben s köneörögj nekj, rea felelek

ủgẏ megh taneth minth jarÿ erete s. minemeö mestersigell

ūerd megh.

[p. 328]

ủerd megh aʒ halott ủtanna hogj ha egikbȇ nemis, de az masìkbȃ

negh kel esni, oʒtan ha ugẏan semmi egẏeb neked nem haſʒnalhatnaìſ

czak az idöis lehetetlen hogj ualamel kesöre megh nem engeʒtelne

hozad eöttet, hallotam hogẏ idöuel489 ebnek foga kopık, de-

cʒegh lonakis hata túrosodik. Enis penigh ualamiben haſʒnal

hatok parancʒollj490 es eromeſt zolgalok, el megẏek ualamı

nadat ſzedek az hazheiara, hogẏ aʒ esö ream ne czepegien

36.5.3. Scena III.

Actủs I Scena. III.

ſuspicio inijcitủr ex Pastoris sermone Cre-

dủlı de amore ìn Juliam Sılūani.

Dıenes aʒ ſiluanủs Jủhaſza ſʒol Credủlủsal

Dienes. Besticié lam úgyan ío az sokueſʒel feiemre nìnt

az sok legẏ az júngatara, ollj nap nìnts hogj uagj juhaimìth

ūagẏ keczkemet el ne lopnak.

483 A ʒ s-ből javìtva. 484 A B ſʒ-ből javìtva. 485 Az ú uì-ból javìtva. 486 A szó Aß-szal indult, majd javìtotta. 487 Az s t-ből javìtva. 488 Az n a-ból javìtva. 489 Az idö ủö-ből javìtva. A fekete kéz javìtása. 490 A j-n nincs pont.



Credủlus: Ahon io Dienes aʒ tartom>491 juhaſʒa>492 maid megh

kerdem ha lattae493 ma aʒ en ſzerelmes Juliamoth, hallade

Dıenes lattad e ma ủalaholl:

Diėnes. Vıgıen ell; czak nem mondam, mi, hagý beket

gondom uagıon most egẏ keczkemet lopak ell azt kel megh

kereſnem:

Credủlủs. Alj mondok latādé úalaholl.

Dìenes. Latam czak nem mondam mith

Credúlủs.494 Mi lehetth eſzed üeßteö

Dienes. Hagẏ beket ne szoll. aʒ Iñertt

Credủlủs. Mi dologh czak ket ſzora. hallad

Jambor

[p. 329]

jambor uagẏ495 Dìenes?

Dienes: Lam szinte mint egẏ dönge bogar ủgẏ bủsitaʒ! Mẏ kel?

Credủlủs. Mond megh ha lattade ủalaholl az en Tùnder Aßo-

niomoth az kj az en ſziủemet el lopta:

Díenes: Ha eſzemben ūehettem uolna mikor aʒ ſzıuedet el

lopta, egẏ kis darabatt meghis elkırtem úolna benne aʒ boglocz

kamnak mert maid negyed napia hogẏ semit nem ött ſʒegin

hiſʒem bolondſagot beſʒıltetek, ti kık ígẏ szeretkeztek:496 Bolond

ha ſziủed nem uolna úalìons szolhatnale ug> ủagẏ egẏ kūkủkoth

vaý loptak ūolna ell ủgẏ az en keczkemeth aʒ mintth az te ſʒiủe-

deth tölem, nem kellene moſt semmi faradnom:

Credūlủs. No ageb no! mond megh latad ė aʒ en kegiesemeth?

mond megh!

Dıenes: Mond megh te is hat ha latadè aʒ en keczkemetth.

Credủlủs. Las agebet aʒ zödagon, mond megh ha latadè

aʒ en ủìragomoth:

Dienes: Hogẏ tùdom miczoda aʒ te ūiragod, ha megh

neūeʒed, latod hogẏ rakủa aʒ meʒö aʒ sok szep uiragh ſzalal,

s neūesd megh mellik aʒ mert em propheta nem ủagẏok:

Credủlủs: Megh ſem tūdodé ky neủe en aʒt hitem hogj aʒ

meniſʒer ſzolotam Vradal felöle, hogỳ bar megh497 ne neủezemis

túdod mìt akarok:

Dienes. Nema Gıermeknek annia sem erthi ßaủat, en ſem

erthetem mondatlan, the mit akarʒ, ha nem tủdom mikor

reʒett.

[p. 330]

reʒet mủtacz ream köszöned aʒkor.

491 Eckhardt, 1959: tarsom, de egyértelműen t-nek látszik az eredetiben. 492 Az áthúzás a fekete kéztől származik. 493 A fekete kéz beìrja a második a-t, de mintha eredetileg is ott lenne. 494 A d javìtva. 495 A kezdőbetű egyértelműen n-nek látszik és nem u-nak. Párszor előfordul ilyesmi a kódexben. 496 A második e-t i-ből javìtja a kéz. 497 A szó a sor fölé beszúrva.



Credủlủs. Jủlia aʒ aʒ kitt kirdek.

Dienes: Ho, ho, ho. nem ủeʒett ủolna neked megh el aʒ

ſzemed fenie498 szep sìmaczka am aʒ köúerke pirosoczka io

ủʒecʒke mint egy niủl czımerecʒke ollj feier mint aʒ en ìngem

karacʒon napian, aʒ melle mint egẏ gyömbelö retkecʒke

aʒ orczaja mint egj parlagi499 rosa, aʒ ajaka mint egj kis

megh erth czereſsnie, ollj500 fejer aʒ foga mint egj lizt langh,

aʒ orra ủikon hoſzủczka mınt egj ủikon hamzot salata torsacz

ka, ıo szago penigh mint az en cicʒkemnek aʒ kemencʒebȇ

de hallad en aʒ tanaczom501 legẏ anekül, mert bızonÿ egjben

horgiủk aʒ gubath.

Credủlủs. Miertth mi gondot ủagyon neked rea:

Dıenes: Az hogẏ Siluanủs szeretöıe.

Credủlủs. Mellık Sıluanủs ė aʒ Vradeė.

Dıenes. Az tott beʒek

Credulủs. Ne jaczall.

Dıenes. Ki ủagẏ szegin mindenkor egẏut ủatok

aʒ gaʒdamal mind eltigh egy’ mas niakan czủgotok, mint

aʒ harangh aʒ en bakom nìakan, s megh ſem tủdod.502

Credủlủs. Lehetetlen dologh hogj az kẏ ennekem illen

megh hit megh probalt baratom, minden titkomnak

tủdoia, hogj aʒ ennekem illj hamiſsat tenne.

Dienes. Azt nem tudom mind ủattok hamisoke ủagj ıga-

ʒok, de eʒt503 iol tủdom hogj Sìlủanủs ìnkab ſzereti Juliat

[p. 331]

mìnt aʒ heia, aʒ tik fìat. No maradgj504 ell ennekem az kecʒket kellj505

megh keresnem merth ſzolgalatomban tudgjak hamegh nem lölem:

Credủlủs. Allj mondok, ủarr ides batiam czak egẏ keủesse;

hallad Dıenes Dienes, el megẏek czak kar: oh keserūes alhatatlan

ſzerencʒe, miczoda ủi bủt foralß ìsmet feiemre, kellj hinni

ủalion, hogẏ Silủanủs ıllıen nagẏ arultatastt mi ellien

ủalaha raitam, aʒ kÿ ủgẏ tecʒet hogẏ megh aʒ kett ßemenelıs

ſʒerett ínkab ủala engemetth, ennis mindennemö titkomot

megh íelentettem ö neki, rea biztam s rea tamaʒkotam, s rea

hattam magamoth. Nem tudom mith hidgẏek, de migh be

setetedik, uigire megẏek s ki ủeſzem ketsigemeth belöle,

s ha ugyan igaʒ leſʒen aʒ jủhaz ſʒaủa, megh lattia, hıtemre

hogẏ ugẏ allom megh boſʒủmot aʒ mint ollian arủlo erdemlj.

36.5.4. Scena IV.

Actủs I scena. 4.

Silủanủs Amore Júliæ ìncensủs partim Car-

498 Az utolsó betű i-ből javìtva. 499 A fekete kéz javìtja az l-t r-ből. 500 A j-n nem látszik pont. 501 Az m d-ből javìtva. 502 Az utolsó betű m-ből javìtva. 503 A ʒ javìtva. 504 A j-n nem látszik pont. 505 A j-n nem látszik pont.



mine partim ſolủta oratione deflet et

absentiam et Credulıttȇm506 Juliæ

Sıluanủs ſzol ö magaban neʒuen ſʒellìėl Julìatth.

Sıluanủs. Czak egy osủınien sem tủdom aʒ en ſʒerelmes ſʒep Jủ-

lıamnak kısded niomath eỳ ioll iúta eſʒemben neha

amaʒ ủölgien latam hogy holl lepell holj kelepczeủell

madaraʒdogalth maid507 aʒ fele ballagok, s niugoduan

aʒ io szago föuekben megis enekgeldegelek, s ùgẏ mủ-

latom ell adigh aʒ ídött migh ủalahol megh lathattom it

az tenger.

[p. 332]

az tenger szakadek milleth. .Oh nagẏ kerek kek egẏ di

cʒöſsigh fenıeſsigh cʒillagok Palotoia, szep zöldel be borủlt

uıragokal uıok ıo ıllato fóld taia, gallıakot ủiselȍ, czudakot

neuelö nagi508 tenger morotūaia.

36.6. Actus II.

36.6.1. Scena I.

ACTVS 2. SCENA. I.509

Julia magaban ſzol elmelkeduen regẏ ſzerelmeröl

Julia. Nem hyßem, hogi eghalat főld kereksigeben, aßonẏ alat

ennalamnal niaualiasb szelenchetlemb, ez uilagon lehesen senkj

En az en attiam hazatöl, az hol nagi gazdagon, nagi kiniemre510 ked-

uemre fol nütem s neuelkettem uala, holot szep lagi puha agion hal-

tam, most meſze ki budosuan, az ketlemben elek s giaszotth uiselek

agak keöze földen, kőuen hol heuerek, bizoni hogi minden hittem

ez uolt, hogi nem sokara ueget erne az en keserues buidosasomban

az neúemnek511 salapatomnak, el ualtozasa, hamarebis megh talalȏ igy512

az en lőlkemtöl szakad Tyrsisemet, de igen megh chala az remensigh

mert latom hogi megh sem elegedet megh az gonoz ßerenche, az en

keserő bummal. Och reghj atkozot s igen gonoz ßerenche, mert adad

hogi ha illien hamar akaral tőle megh foztani. Och kegietlen iſten

telen iregisigh, ha immar minden iomtől megh foztotal, foztotal uona

megh iletemtőlis, hogi ha az en szerelmes Týrsisem, meregh mia aljtott513

engem megh holtnak lennj, s azon ualo buaban atta bủidosasra ma-

gat, attad uolna hitt uolna bizon dolgot, s holtam uolna megh ugian

ualoban, hogi ok neköl ne buidosnek miatam niomorulton ez uilagh

506 Az em felett látható a rövidìtésjel. 507 A fekete kéz javìt, vsz. mind-ből. 508 A kéz e-ről a-ra javìtott. 509 Innen más kéz másol egy darabig. 510 A fekete kéz javìt a szó végén n-ről m-re. 511 A fekete kéz teszi ki az ékezetet. 512 A kéz h-ról y-ra javìt. 513 A fekete kéz javìtja atelet-ből.



Kereksegeben szelliell szegin niauolas

36.6.2. Scena II.

Actus 2. Scena 2.

Brizeida s Julia szol egi masal.

Brıszeida, Isten agion ionapot Julia, megh hozad iuuek Ju>

Julia, Valami nagi gondod uagıon moſt, ne banchon Iſtenert kirlek

[p. 333]

Briszeida. Neße mit beßeli, azt ſem tugia mi szom uagiȏ uele.

Julia Talam tudom, fogagiuk ismet az Credulus szerelmirol akarsz s

egieb hủ szokasot szerent trecʒelni uelem, s előtem.

Brıszėda Rea talalad de chak egi kichin dolgon esedezigh szegen, kit

ha megh nȇ engedcʒ embernek sem tartlak ha nem kőnek ez utan, chak

azon kőnőregh, ueßed, hogi előtem bezelhesen uagi ket szot ueled.

Julia, Jai io brißejda mit bezelß lam az eleottis, soksßor megh mon-

dotam, hogi mind ketten chak heiaban halaztok, a feleol mast keres-

hettek. kẏrlek iſtenert mond megh neki, uesze masban remenseget,

mert eleob el futt az Oroßlanj514 az Szaruas eleot, mint515 en el ualtoztaſȃ

az en tőkelet516 s el uegezet tiʒta ßandekomot.

Brızėda. Ki kemeni uagi bar chak ezered resſet erredetid>517 az faidolom-

nak kiked eo ßenued ereted niaualias bizonj megh ßeledőlnel s iobban

beßelnel, ha chak azt sem akarod szeginnek megh engedni, Neme

Julia Lam mondom hogi nem, nem, nem megh sem irtede.

Brìzeda, Vaj eʒtelen, leßen megh oli üdeo hogi ez mostani dolgodot

bizoni megh banod, olikor mikor nem tehetz rȯla akor forditanad

megh őremest, az szokot ha lehetne de kőső leß akar, ilien szep

s illien neuezetes, s illiȇ ieles legen ßered518 tegedet, Kinek sohol itt

az körnőghben nintſen masa, s megh sem kelli neked. Nem ollian am

az, mind ne meli teies szaiok, kiknek, mind hogi serte snintſ az orʒaio-

kon, azon kepen okosagh s nintſen fele> feiekben, halod meli hailandok

s mind niargalnak, smind ualtoznak tetoua az szerelemben, akor meli

szepechkek tekintetere519 is, de oli kőnien520 mosdulnak mind az aszu

leuel, akar mi kis szélelőtis.521 talam azt hißed hogj rutt uele hogi

illien szakalos, hiſzem522 aʒal szep az firfi. Mitt er aʒ fa zőld leuel nekől?

s az Lois minemeó az Serin neköl? az madarak tollokal, s Juhok giap-

iakal, ekesek, s az leginekis az szakalal, ad szepseget, tekentetet es

bechőleted.

Julia. s No megiunk neki ha szakalos? Meczek a ßakalal agsagaual,

s nemzetsegeuel, s akar okosagaual, ha semit nȇ gondolok ő magaual.

514 A szó kezdőbetűjét a fekete kéz is megrajzolta. 515 A t d-ből javìtva. 516 A t után és az s elé valaki ceruzával beìrt egy e-t. 517 Először beìrt egy d-t majd függőlegessel áthúzta. 518 Az ß-t s-ből javìtotta. 519 Az n javìtva, tekiletel-nek kezdte ìrni. 520 A másoló kőno-nek kezdte ìrni. 521 Az ő bal ékezete az l szárában. A szót a fekete kéz javìtotta, talán szelóes-ből. 522 A szó hizem-ből javìtva.



[p. 334]

Brisıa. Ha mind eʒekel nem gondolsz, gondol gazdagsagaual. Nintſs

itt sohul nalanal marhasb ember, s ha azal nem gondolsz, ottan chak

az tudomaniaual gondol, Hißem tudot minemeo bőltſ, hogi chak

eneketis kűlemb kűlemb fele szep notakra mond, az Erdőkis523 ugian

zőngőnek az madarak repősnek bele, sőt megh az szep uadakis ëorőlnek

őrőmekben, de megh Echois noha tunderaſzon,524 megh felel neha Uer-

seire, mikor ualamirol525 ßol neki, s eʒt nem szereted am te Neszhet-

cʒe: talam azt akarnad hogi fel akasztana magat ereted.

Julia Attöl nem keli felteni, nem uezti el magat nem hirtelenkedik uele

bar ne felcʒ nem oli bercʒe.

Brizeıda. Miben tecʒik megh inkab az halando termeſßed,526 az kegiesik, s nemes

erkőltcʒ, mind ha azt ſzereti ember az kit tiſztesegere szered felete bizol

io leaniom szepseged hez ifiusagad hoz. nem tudode hogẏ szepsegh, keues

ideigh tart, ifi> s ıgen mulando romlando, ioßagh az emberben, ſzol> soli

kit az üdeois, nem chak az beteksegh, uagi gonduiseletlensegh uehet el

embertől, ne kettelkegiel azert ha ßinte oli feier uagis mind az ho solj

piros mindtaz Rosa, mert tudod527 aʒ ho is hamar eloluad, s aʒ Rosakis

hamar el hulanak.

Julia Chak heiaban heiaban haniot az Borsod az528 falra, chak heiaban hege-

dőlz az malomban, mert nȇ szeretem sem most sem ez utan, hizem erted

immar.

Brızeıda. Nem tudom mi uagj, ez harom keʒől; kegietlene uagi Iſtentelȇ

uagi talam az ſzegien től retegsz, s abban nem merß szerelemben elnj,

annak mogiat leliuk. Ez ſzeles uilagh tudgia hogi megh az Menibeli Ju-

piteris forgot ſzerelemben. Szereteoie kedueert, neha Bikaủa529 s neha

Aranẏ eſsőue530 s neha emez amaʒa tẇnt

Julia Oh lam ugian megh keseretell, te az szerelmedt beszeled531 nekem en pe-

nigh tudom regen mi űző, mert sok ideie, immar hogi sok keserues ni-

laid hordozom sziuemben, regen esmerem immar sulios uoltad az adko-

zotnak, most sem egiebert lakom az Erdőben,532 hanȇ hogi hiuen es

igazan, szeretek sfogadasomban tekeletesen, megh halok533 megh elek.

Brıseida Nem ertesze uerem mitt beßelesz, szol niluan edesem.

[p. 335]

Julia Hagiarion ne keseredʒ, ennelis inkab, maſsor oztan megh mondȏ.

Briseida. Ertem szauabol hogi iol esmeri az szerelmed, noha azt tettetj

mind ha nem esmerne, ha azert nȇ kedueled, Credulust hogi Juhaz534 ember

az semmj, mert Appollo is őrzed barmod ſzerelmeert535 Adonis536 azon

523 Az E-t e-ből javìtották barna tintával. 524 A z elé az ſ-t utólag szúrta be. 525 Az o u-ból javìtva. 526 A szó eleje termen-ből javìtva. 527 A szó végén a d t-ből van javìtva. 528 A z-t s-ből javìtja. 529 Eckhardt, 1959: Bekaua – a kérdéses helyen azonban az e i-nek is olvasható. Az e-nek és az i-nek is van olyan ìrásmódja, ami ebben a

helyzetben szerepelhet, és a kettő a megtévesztésig hasonlìt egymásra. A jegyzetekben is felhìvtuk a figyelmet erre. 530 A fekete kéz itt Aranẏ eʒőue-ből Aranẏủeſʒőue-t ìr, vagyis aranyesőből aranyvesszőt csinál, a korábbi a helyes alak. 531 A d s-ből javìtva. (Logikusabb lenne egy eredeti t.) 532 Az E ő-ből javìtva. 533 A h-t a fekete kéz áthúzta. 534 A z ʒ-ből javìtva. 535 Az ſ s-ből javìtva. 536 Először Azonis-t (’Asszony is’-t) kezdett ìrni, ezért a d z-ből javìtva.



kepen, de aʒert sokszor fekőt őlieben Venusnak, ha sziegienled aʒt

gondolod, hogi talam uegereis ſzemedre537 uetne s aʒt mondana, hogj

te magadnakis uolt kedued aʒ eo ſzerelmehez, az ſemnẏ bar engedeo538 le-

gien az hogi ream őmmagam elhittetȇ uele hogi immar te ıngien sȇ

tudtad, ha nem en chaltalagh megh, s eois őreouel539 uett rea s megh őmagais

aʒt fogia mondani, hogi egjıgő menẏechke leuen, nem alhattal elenne

az eo hatalmanakis, s az en chalarsagomnakis.

Julia De chak kar hogi ſzolaz mert bizon semmj nem kelẏ benne, ſzintȇ

el kesem miatad, elmegiek, mirtinamhoz amaz540 domb meget uar hogi egiut

madaraſsunk.

Briseida Eregj eregi nem hadlak migh megh eʒen, mert az sok uagasal

dölle541 az nagj fa,542 ennel kemenebetis engeʒteltem en megh, had543 chak

el nem, megi megh, megh latt kegíetlenke, ha talam nȇ tudom mind544

kerőlnelis.545

36.6.3. Scena III.

Actús 2 SCENA 3:546

Siluanusall. az regi szeretöie Galatea ſzol.

Sıluanủs. Oh sıralmas nap hogẏ sohol nem talalhatok aʒ em547 edes

szerelmes548 Júliamoth..549

Galatea: Egesíggell lōlkem Sılủanùs.

Sìluanủs. Ineȓt kirlek, hagẏ beket, tarcʒ dolgot nem kellìesʒ.550

Galatea: Volt aʒ idoie hogẏ kölliettim, nem ủſʒ ủala ıgh el akor, iol

[lát]om,551 hogy’ immar ell ủittetel elöled, maga egẏsʒer aʒ en kezeimeth

mondot uala gieönierösìges oknek, ho hoʒ, feier Lilìomhoʒ, alabaſʒtrom

hoʒ, aʒokhoʒ haſsonlitod552 ủala: aʒ en ſʒemeimet penigh aʒ te magad

ſʒemed.

[p. 336]

ſzemed uilaganak neủezet ủala, kikkel bar kedủetlen, úagy nem

akarattomal tekintettemis read:553 Boldognak mondotad magadot

ūtannam. Ha penígh czak hozad szoltamis fel ėöſʒtendöben554 egjßer555

nem tủttal erömedben mitth ennj. Seòtth egyszer ùalami hitủan

537 Mintha itt is ʒ-nek indult volna a z. 538 A szó vége javìtva. 539 Az o u-ból javìtva. 540 A z r-ből javìtva. 541 Az ékezetet a fekete kéz tette ki. 542 A szó fölött nincs ékezet, csak papìrt ért a tolla. 543 A d alsó félkörét később rajzolta be a kéz. 544 A mind mitt-ből javìtva. 545 A második l-t pótlólag ìrta be a kéz. 546 Innen a korábbi kéz folytatja a másolást. 547 Az m n-ből javìtva. 548 A z e-ből javìtva. 549 A második pont nem lehet az alatta levő sor ı-jének ékezete, mert attól túl távol van. 550 Az íe ú-ból javìtva. A ʒ fölé az s pótlólag beszúrva. 551 A szó elejét a feket kéz pacája takarja. Eckhardt, 1959 tudom-ra javìt, de a paca alól kilógó szárak inkább látom-ra utalnak. 552 A d t-ből javìtva. 553 Az a d-ből javìtva. 554 Az első ö két ponta túl közel esett egymáshoz, ezért a másoló mégegyet betett. 555 A j-n nincs pont.



gombos teömetis kaptad ủala ell kiủel aʒ fatıölt egiengetem aʒ

feiemen, aʒ jute eſʒedben. minth ſʒereted? Mintth böczölled?556

ugẏ tartottad minth egẏ ſʒẅ faias ellen ủalo erekliet. Ha

azert akkor557 olly igen ſʒerettel s mindenem . ollẏ igen tecʒet, moſt

miert giẅleölz ollẏ igen? miert röſʒ ell? mi okaert fủcz ȇ tölem?558

mierth nem ſʒolz ủelem? .Vallion nem azon haÿ, keʒ, aủagẏ ſzaje

eʒ moſtis, aʒ mint aʒ eleȍtt ủolth?

Sÿlủanús. Aʒt nem tagadom: De akaratia egẏkwnknek ſem az most

az kẏ akkor ủolt jutė eſʒedbȇ, hogẏ az baranẏfi sem oÿa ioban na

gat az farkastủl mint te onod uala akor magadot en teölem: akkor

(mondek) mikor az edes ſzerelmesemet erted el hagjủan, inkab ſze-

retlek uala tiged, mint az girlicze aʒ eö egjetlen egẏ tarsath. Enis

aʒerth mostan inkab giẅleöllek mint aʒ kigio az paẅat. Ha te akor

mosoligottall559 aʒ en siralmímen,560 melto hogẏ enis ūigadgìak s ne

ūeſsek moſt az tieden: Aʒ mikor en akartam, te akkor nem

akartad. Viſzont aʒert enis nem akarom ìmmar moſt, aʒ mikor

te akarnad, cʒak ennek okaerth hogẏ ūalamith kiuȃtȃ ſzeretem,

aʒt moſt mind giẅlelėm s. ủtalom:

Galathea: Tugya aʒ Igaʒ Iñ, hogẏ akkor sem gìẅloltelek en tigedeth>

ha ſʒinten ualami ủegìnnek mủtatamis magamod hozad, aʒt aʒ

emberek nielūetủl ualo feltembenis miủeltem: fökıpen aʒert

hogẏ aʒ teökelletesìget s teöredelmeſsígeth akartam benned

keresni, s oſztan hogẏ keủes keöſerö ủtan job ẅzeöủen esnek

aʒ ſzerelemnek edes giẇmelcze. Ah Sẏluanủs Sýluanủs

ki miltan ủiseled aʒ neủed, tủdni illık aʒ ủad embe neủeth561

mert

[p. 337]

mert nem czak ſzodrủl s dolgaidröl,562 hanem neuedreölis, megh teczìkaʒ

te nagẏ termizettednek kegıetlen uolta; Tudom ioll tủdom, hogẏ

Jūlıara ủeszet eßed: ki igaz hogj nalamnal ıffiab, de hozad bizon

sem hiủeb sem teökileteöb, s. ha ſʒinten ollj ıffiủ nem ủagyokis

mìnth eö, de rủtabnak ùgjan nem tartom azert magamot nalanal

énìs. Aʒ mi penigh ïgaſsagot, hìủſsıgetth. s. teökiletesiget illeti

arra ſem eö nalanal, ſem maſnal ſenkinel ez ủilagon alab ủalonak

magamot nem tartom. Seött ha ualami dicziretitth ủagẏ iủtal-

matt erdemel ez ủilagon emberek keözet, aʒ tiſʒta s teökiletes

jamborsagh, en uagyok aʒ kẏ bator ſʒiuell merek aʒal kirkedni,

hogẏ egẏ aloth eʒ feöldkereksigiben ſenki nincz, ki annak jutalmat

s haznat ìgazaban .s. meltaban megh erdemli nalamnal.

Sẏlủánủs. El563 megyek eleöle, mert aʒ nap eſtigh sem hagj beketh!

Galathea. Jủs fús. neſʒe mint megẏen aʒ kegẏetlen: Oh en

keserủes szerenczem mellj saniarū kipen giötrez engem hogẏ aʒt

kỏlė köuetnem, aʒ utan kel faradnȏ keduem ellenis aʒ kj elfủtt

elȯttem, oh te hamis ſzerelem, miert eröltetcz annak szerelmere

aʒkj ıllien ìgen giủleli szegin feiemeth, Moſtan úeſʒem eszebem

hogy’ igaʒ ủolt az mit ecʒer beſzel úala ennekem, Briseida, aʒ

556 A d t-ből javìtva. 557 Az akkor akor-ból javìtva. 558 Az ö-re kétszer is kitette a két pontot. 559 Az első o e-ből, a harmadik a-ból javìtva. 560 A szó siralmemen-ből javìtva. 561 A h ʒ-ből javìtva. 562 Az ö-n három pont van. 563 Az E l-ből javìtva.



ſzerelemnek ìgen tūdos Doctora, hogẏ aʒ kẏt ember mereßnek ſʒor-

galmatosnak ủell aʒ ſzerelemben, arra igaʒ hogẏ ritkan köllj

czak io szeḿelis tekinteni, hogẏ ne hagẏon ember bızodalmath

magan ẃenni,564 ne alıcʒa embert köʒ marhaua, hanem szajan

kell ūiſeldegelni565 io remınſigell, ủgy hogẏ aʒ kedủetlen te-

kintetes kegielem gianȃt esek neki, de aʒert ember oʒtan

ha megh tapaztalia tekelleteſsigetth s nilủan lattia hogj nincʒ

mit felni töle .s. miert ketelkedni hoza, aʒkor oztȃ io kedủeth

múttasd

[p. 338]

mutasd, hoza neki hogẏ az reminsegh ki ne ẅʒe aʒ ſzerelmet sziue-

böl, mert igen ritkan szokott az ſzerelemnek uìonnan giủlt tủze ot

sokaigh egni. hol remınsiget nem raknak rea, s bizodalommall nem

gıereztik. Oh ủaiha fogattam ủolna –566 nem kegyetenketem ủolna

azkor elene, aʒ mikor sok probalas ủtan nagj szantalȃ dologban

megh bızonittotta ủala tekíletes szerelmet hozam, most bezegh

nem nielnek enni keserȍ sok bútt:

36.6.4. Scena IV.

Actủs 2 Scena 4.

Brıseida szoll Credủlusall

Briseida. Am lasd am ha íllien roʒ Ember hazugsagahoʒ

kepest kelli ketsıget s gıanosagot feiedre ueñed, czudalom

eſʒes ember leủin: hogj eʒ fele bolondsagot hiſʒes egẏ czep iga

ſagh ṅi[n]cʒ567 aban, hamareb laknak aʒ halak aʒ ſʒaraʒ homokon mint

aʒ Sẏluanủs feleöll en eʒt ell higẏem:

Credủlủs. Hat immar mi haznert monta Dìenes ennekȇ olljan

egyıegyö paraʒt ember ủalủan, ha igaʒ nem ủolna. Hoho moſt

uiſʒem eſʒemben mìert sietal ūolt gjakorta alas fel Sẏlủanus

Uram aʒ Jūlìa haza elötth:

Brìseıda: Egẏeb szukseghe eʒt nem ủoltè ſʒabad aʒon elö menj

Credủlủs. Mi ſzöksıgh ủolt úalion, ſʒìnten ollian gjakorta balla

gni alla s fell, uai hogẏ nem tūdod, hogẏ aʒ horgon ūagion aʒ ele-

del; kere aʒ halakot czalogattìak.

Briseida. Ot uagyon az icze, czak nem mondam mj. felsi

ges Iñ, ualion ſzerettete ủalaha ủalakj, hogy maſtủl nem feltette

ủolna szerelmeset, s kẏ ủgẏan ne ketelkedet s gıanakodot úolna

ſzerelmesehez soha:

Credủlủs

[p. 339]

564 Mintha menni-ből lenne javìtva. 565 A szó ūiſelgelelni-ből javìtva. 566 Az eredetiben itt két vonás van, ami a filmen s-nek is tűnhet. 567 A cʒ fölött rövidìtésjel.



Credủlủs. Oknekủl bıʒon ıgen bolondsagh az kj gjanokodik de aʒ mìnek

ember bıʒonios ıelet latia, analis nagjob bolȯndsagh ha megh sem ủeßi eʒiben.

Brıseıda: Vallıon melligh ielben esmered hogj ſʒerelmedben elarủlt Sylủanûs.

Credulủs. Mıhoda nagẏob iell köllj anal, ha latom hogẏ Jủlia, ha

czak rea tekintekis ottan le haitia feiet el foldolủan568 tölem menten

megẏen elölem, kiczoda ollj ủak, aʒ kj okat annak eſʒiben ne ūegye.

Briseida. Niaualias ki almos serkeni fel szegenj s teröld megh

szemedeth neʒhecʒe miủel almodnak, neha ö magokban aʒ ſzerel-

mesigh: Hallad ủram fia czak moſt keʒdette illj kömen lennẏ Jủlia

hozad, tekıntete inkab ủalaha iol szeḿel read, ủallion holl treczell

shol neẅetkezet, kȇdtek569 egẏmasal, s ki latta hogẏ Sẏluanủsall niaia-

skodot ủolna, ladde balgatok mint uagion:

Credủlủs: Ne hagyaron, aʒ nap elnem megien s. el nem niủgßik

adıgh, hanem nilủan uegire megẏek, ủalamint s ủalo hogẏ iarok mertth

az minemö nagý bûsủlas lelkemre szallot, á’mint lehettetlen dologh

hogẏ czak egy tsep570 niugodalmamis leheſsen ủaloban megh nem irtem

az dolgott mint ủagyon:

Brìseida. Oh dủhos gıanasagh, mell igen el follia embernek

sziủeth, aʒ te halalos mìrgeth, im mellj hamar be tölted keserö miregell

az ollj ſziủeket, az kıket az ſzerelem, giủnerösiggell s edesegell taplal,

De te Credủlủs ennekem aʒ ủtan beket hagy, ne kunioral ủtanam

s ne tủdakoʒall tölem, ha Jủlia enheszike hozad ŭagj nȇ, se ne sủplical

aʒon, hogẏ öttet hozad, haiczom, ha nem hogj mas hoʒ, mert aʒert ol’>

hogj ilj hamiſsat hiſʒel571 felöle, mert ha eʒ ủtan melleted ſʒolok bar:

Credủlủs

[p. 340]

Credủlủs. Latode ſzep dologh Iſnemȓe572 mondom, megh eö harag

ſzigh, hogẏ karoman törödöm seminek tartod te aʒt hogj ıllen nagẏ

ſzerelmes, mitöll, sött az eltötö, lelkemtȯll foʒtiak megh ſʒegin feiemeth.

Briseida: Jnert573 ne bolondoskogıal. s. ūesd kj ſʒiủedböl eʒ okne

kủl ualo hamis gıanosagoth, s hıgy megh engemis ủalaha uagy egj

dologban, mert en tūdom mìtt beßıllek s fogati574 szōtt575 koniėregh576 Jủ

lianak, ne gondoll uele, ha ſʒınte harugosom tökintis read. Nem

latode aʒ tulokis mit miủel, mìkor megh szélidìtygh,577 mint rủgh

kapal öklel, de aʒert ugyan nem sokara megh ſʒeledül s ủiseli

az ıgat. Aʒ regi fenniủ fais elegh kemin, de aʒert sok ủa

gassall ủgyan ledül sött megh az erös köſʒiklakonis megh tecʒik

neholl aʒ hangẏa niomis, à holl ſok hangỳak iarnak koníorủgj

czak gıakran fohaʒkogyal, sirūan elötte, tudȏ hogẏ nȇ artaʒ ủele.

Credūlủs. Veſʒek s te nem akarʒė hat az ūtan melletem ßolni,

nem elege, hogẏ el arủla Sẏlủanús, hogy te is el alaʒ melölem

Aʒ mi az neki ualo köniergeſt illeti, aʒt en nem tủdom, de mond

568 A második l r-ből javìtva. 569 A rövidìtésjel a dtek fölött húzódik. 570 A szót ßep-ből javìtotta a fekete kéz. 571 Az l s-ből (esetleg ʒ-ből?) javìtva. 572 A szó javìtva, eredetileg h-val indult. 573 A szó felett nincs rövidìtésjel. 574 Az i a sor fölé beszúrva. 575 A ʒ-t l-ből javìtotta a fekete kéz. 576 A k-t s k-ból javìtotta a fekete kéz. 577 A szót szelleszigh-ből javìtotta a fekete kéz.



megh ha ugyan nem akarſʒe eʒ utan ſʒolgalom lenni elötte.

Brıseıda. Ne aggja Iñ hogẏ en megh ſzunìem ủala, ha

te neked ſzolgalni sȯtt ıo lelki esmeretem ſʒerint mondhatȏ,

hogẏ soholl senki snincz iob akarod neked ennalamnal, s

ha aʒ ördö ſʒolhatna, aʒal biʒonittanȃ hogj ſʒantalanſʒor

ſzollotam melleted Jủlıanak, de hogẏ aʒt hagẏom hogj ma

gad ſzoll s. konierogh neki, aʒt czak aʒertth mondom, mert

nekem ủgỳ teczik, hogj foganatosb sokal akarmellı

aſʒonnakis aʒ szerelminek maga szaua mint iʒengetese

s aʒ iras

[p. 341]

s az iras, de sem aʒ köủet sem aʒ leuel578 nem jelenth alazatoſsagot,

ſem boczatt sziủe ſʒerint ollj fohaʒkodoſokat, ſem ollj keserủes

kȯnıueket579 nem hulat, mint aʒ ſzokot, ſzereti öt elȯtt halatnj

aʒ kj aʒ leweleth ủagẏ aʒ köuetett köldette ki, mikor ſzeretoie-

ủel beſʒel, ugẏ teczik hogẏ mìndent aʒ mitt szoll Cupìdo ủagẏ

Venus ömaga sūgna föleben:

Credūlủs. Megh lehett hogẏ talam fog úalami ủegre ha nem

mıngiartis embernek bủʒgo köniergese, aʒ ollìan Aßoñál aʒ

kinek dıczösıges sziníe aʒ emberi kepet megh nem580 hallodta,

ūagẏ aʒ kj czak ollj,581 ha ıgen szepis mınt eʒ uılago kiūalt ſʒepek

keʒöll egjk:582 . . De nem nagẏ lehet ith aʒ dologh. Laddé

minemeök ennek az ſʒemei, s miủel ßep akar melẏ Túnder

Aſzonnalis mideön tetoua kegieſsen dủjteögetėti,> mellj nagy

ſzereleḿell ſzıkraʒnak ſʒelliell.: kıkkel niha mikor akara-

tıaual uìgan tekint ream, tủdod mint aʒ hoo aʒ Veröfenben

ūgẏ oluagyok el aʒ eȯ ſʒerelmiben.Mi kıppen hogy aʒ

leppentieöczke aʒ giertia langhoʒ ūalo erömiben, aʒ gıertia

langban akatua ẅtj magat, enis erömeſt fẇtem aʒ eȯ

kedủerth nagẏ ſzerelemben lölkemeth. De úıßont ha

keduetlen tekint ream, mint aʒ balủan, czak el nem eſem mint

remintelen ember ietemben, czak el halok s el hẇleök eleötte,583

ki miat minden ſzinìem ottan el ualtoʒık. Neha mint egy Nema

czak ſzolni ſem tudok, s. anira uagiokımmar hogj ha aʒ üeghettetlȇ584

keseröſıgböl ualami io teteleddel ki nem menteʒ, mait iletemnekís

uege leſʒen, tẁled fẅgh aʒert ides Aſʒoniom aʒ en ıletemnek

mínden reminſıge:

Brıseıda.

[p. 342]

Briseida Ne keseregh, Im fogadom hogẏ ismeth ſʒemben me-

578 Az u w-ből van javìtva. 579 Az u n-nek látszik. 580 Az n m-ből javìtva. 581 A j-n nincs pont. 582 A j-n nincs pont. 583 A két t fölött vonás. 584 A ttet te-ből javìtva.



giek ủele: De ha ualahogy eʒenben Jủlia aʒ te ſʒerelmes elen

siged read talal; ha ſʒinten megh nem rerszis ủelė ūini de el

ne fủs elöle, ha nem ủess ellent nekj, ha ủagni nem merszis hozza

ne fellj ſeḿıt, ha ſzinten haraggall leöıs, read ſzemibeöl aʒ

ſzerelemnek tẅʒes nilaủal, mert giakorta eleöll jaroja aʒ

ıgaʒ ſzerelemnek az köminsigh s aʒ ellenkedes.

Credủlús. Aʒt miủelem aʒ mit mondasz585 im ìde kell egj bara

tomhoz mennem. Isten hozad; Aẏanlom zolgalathomoth s aʒ

en elethemetis.

Brıseıda. Nem kell annak ayanlas, az kıteöl ßorgalma

tos gond ủiſzeles úagyon, Eregỳ, ủisellien Isten s aʒ ſʒerelem

jo ſzerencheūell.

36.7. Actus III.

36.7.1. Scena I.

ACTVS. III. SCENA PRIMA586

Credủlủs. Aholl587 latom tauủl, hogẏ aʒ agag keöʒeöth.

egẏ igen ſep kegies jeödeögel,588 ugy teczik aʒ mínt aʒ ke

pireöll, esmerem hogẏ Julia, ha aʒ ſzemem megh nem cʒall,

kẏ Julianal egiebet ſem tủd neʒni. Eö bıʒon eö, oh

boldogh uiragoczkak, kik uiselitek az eö aldot labaczka

inak niomdokat, ủgyan irillem hogẏ labaiual ìllet

benneteket moſth. Moſt ídeje immar aʒ en niaualiam

beſʒileſenek es gyȍgietaſomnak: No hoʒza had en

nielūem s ſzol nekj es kegỳelmet kerủin nierẏ ſegedelmet

teölt. Mith filz hıſzem lam eö maga aʒ ſzerelem

batorith .s. tanit, mith keölleßek ſzolnod. Oh te

felsiges.

[p. 343]

felsiges szep Venủs Aſʒon agẏ kerlek ollj ereöth s ollj hatal-

math moſt ennekem regj keserủes ſzolgadnak hogj geörjeſʒthessȇ

feöll ennek ſziueben ſıralmas keöniergesemmel aʒ kegẏesigeth

s. kegÿelmessıgeth.

Szep ủiragok keöʒt jaro ſzep ủiragh Isten teölcze be mındȇ

kıuansagodoth.

Júlia Aʒ gondom moſt hogẏ ủeled treczellìek?

Credủlủs: Ha ūalaha czak egẏ mak ßemmre megh eſtel

ủalakj keȯnıergessen. Allj aʒ eleö Jstenert ne ſies ılljen

igen el teölem, irʒeddė hogẏ aʒ uereöfenith mellj hìủen

ſẅth moſtan. Nìncʒ ſemmi lad ſem madar ki moſth aʒ

arnikon nem niügodnek, ủagẏ cʒủrge pataknall aʒ

joſʒago fẅuekben, ūagẏ ʒeöld agak keöʒeth fan aʒ hẅ-

585 A szó vége mintha javìtva lenne. 586 Az I-n van pont. 587 A szó előtt tintanyom. 588 A j-n nincs pont.



ủesben. Alẏ kirek egý keủesse .s. ne tilcz el siralmas589

ſzemeimeth, aʒ te regen kiủanth ßep ſzemeidnek neʒeseteöll.

ủed hozad aʒ en esedeʒesemeth. s engengied halgatnom

aʒ te ſzodnak gieönieörẅ edes beſzideth. Nem úetek

bizoni köniergesemmel ſemmith te ellened, es maid ủgjan590

el mehecz oſztan, merth megh igen feön aʒ nap.

Júlia. Mond el hatth gyorſan Verſed, ím megh halgatom

de mı haſznod benne, ha tủdod hogj cʒak kar hogẏ beſʒelz

Credủlủs. Tủdod ſʒerelmes edes egẏetlen egy leölkem

hogẏ aʒủlta immar ketczer rúhaʒta ʒeóldben az

kedues taúaß az ſʒeles feöldet megh adúan aʒ föueknekís

az ſʒep.

[p. 344]

aʒ ſzep ùiragokath, az faknakis kölemb kẅleömb, fele szep

gyẅmeölczeökėth, aʒ miulta ſzerelmedre feöl geöreſedủın

ſzep ſzemeidnek menneẏ ủilagosagaủal ſʒiủemed ideſem

el tolủajlotad, aʒủlta magad nagẏ591 bizonſagom, hogj mínd czak

az uttanad ủalo, keserủes kialtasìmmal ʒeöngeötek aʒ ủadon

erdök keößeth,592 houa toủab, mind cʒak kegyetlenkettel raitam.

Julia. Aʒ mikor aʒ Emberek aʒ Jủhokoth az Farkaſra

bizak, s aʒ mikor ſ aʒ fẅlemìlek aʒ Tengerben ſzollanak

akor leſʒek enis kegies s. ſʒerelmes hozad:

Credủlủs. kẏ hınne feölsıges Iñ hogẏ íllien: nagẏ Isten

telensigh. Angyalj ſʒepsighben effele kegıesnek szıūıben

illien nagẏ Istentelensegh, es ßerniủ kegẏettlensigh ủral-

kodnik? Talam im eʒ repedeʒet keȯßiklaktủl ßöletel?

ủȧgẏ Cartago hatariban, Oroſʒlantejet ittall! Vagẏ aʒ

Armeneẏ Pardủßok Cʒeöcʒeit ſʒoptat; Aʒ minemeö

kegjetlen ủagý? Aʒ ſʒep Dìana aʒ Vadaſʒaſnak593 Iń

Aſʒonia, gjakran elhatta mulatſagat, s fegyelmeteſſen

halgata aʒ en Verſeimnek Siralmat, seött megh aʒ

ėördeögh, Hedgyek, Veölgyek, Berkek, tenekis hal

ủan, aʒ en keſerủes enekjmeth, melletem keöſerủeſen

megh zeòngettek. Czak the egýegýủl ſʒep Jủlia

hogẏ Iſtentelen kıpen .nem könierủlʒ rajtam: Seötth

latom, hogj ſʒınten ủgỳ ílʒ kinnoḿall,594 s.595 könhủlataſim596-

mal, mind egj kedủes eledelel.

Julìa.

[p. 345]

589 Az s d-ből javìtva. 590 A j-n nincs pont. 591 Az n u alakú. 592 Az ß másból javìtva. 593 Az ſ ʒ-ből javìtva. 594 A m felett vìzszintes vonal a nazálisjel. 595 A sor fölé beszúrva. 596 A t ſ-ből javìtva.



Júlia. Tiſʒtes kis eledel bator: nem ŭeſzedé eßedbȇ

ßegenj, hogj ìnkab idegenith eʒ mind idesiteʒ magadhoʒ

effelủl engem, ha niluan lattod. hogẏ ſeḿıt nem haſznalʒ

en nalam aʒ ſok siraſſoddal. Merth ſirʒ mìndủntalan597

elöttem? Minth úetcz ekedell? Mínt giẇtred magadot

Credủlủs Ketelen uagẏok úele, mert az nagẏ ſzerelem

es aʒ te ſʒepsıgetủl megh birth eſʒem s fel geöriedet kiuȃſa

gom, eröltett rea. Szolnom kell aʒert s. sìrnom, nem

halgathatok akaratom ellenis, aʒert aʒ ſʒerelmet szıdgjak

bennem, kegẏetlen s ne engemet: jol lehett en ſem keptelen

ſem tìzteletlen, sem lehetettlen dolgot nem kiủanok, ha nem

czak aʒon keöniergek, hogj ne legẏen ellened, ha nȇ legẏen

ſzabad batran ſzep ſzemeidre neznem.

Jủlia: Bìzonj ſzanȏ veſʒed nìâủalıadoth. s banom

hogý aʒ igaʒ ſzerelem miath, valacz anni ſok bẅtt,598 s banȏ

aʒis ſziủm ſzerint, hogẏha akarnȃıs nȇ ſegithetlek s nȇ

kónìebithetlek ſemmiủell, aʒert laſsad, mert engemeth

czak hìaban. igyekeʒel hoʒad haitani.

Credủlủs. Ha ȧʒ Iñ mint az Menneý s földj ſzep-

sigeket epen. s gÿöczöſıges kipen teremtötte, nem

tudodė, hogj ollj ſzinten aʒ ſzepsigh s aʒ kegẏeſıgh

nelkủl, mint aʒ ıo kútt aʒ forras nelkủl, s mint az ſʒep

fìatal.

[p. 346]

fiattal, ʒeöld ágh gyẇmelcz nelkủl? Ha aʒt tartot hogy

nem írdemlem az te ſzerelmedet, am bar ne ſzeres engem

czak enged aʒt hogj en ſzereſelegh tìgedet, s ha ſzınten nȇ

kedủelet s nem beczöletthis, meghis czak ne utal tellesi

gėll aʒ en ſzerelmemet: s ha ſzerelmeſet nȇ lehettekis

legẏen ottan czak rabot megh illek.

Jủlia. Nem kell ſem ſzerelmet ſem ſzolgalatot ſe rabsa

gott, akar ki ſzeretöie, szolgaìa rabìa legỳ, czak nekȇ

hagẏ beket en el megyek.

Credủlủs. Ne sies en ides fönies Napȏ, mert ha

te elmed, en maid ugẏ maradok aʒ köſeröſıgben, mind

aʒ seteöttighben. Ur Iń mìtt ủittetem ollj nagẏod

ellened, hogẏ hozam nem engeʒtelled? Oh ſzerelem ſze

relem, mikor ſzektem megh az te teörủınedet, hogj ellenem

ìgẏ köminetett, lam ſenkit nem gıẁleölel en nalamnal in

kab ez vılagon, de mìth panaſzolkodom, hıabȃ, ha

mint czak Sẏluanus ennek aʒ oka. Haladatlan teköle

tlen roʒ ember, te tẇled reminlettem ſegitsıgıt, tetẃled

ủartam minden jot, Neked jelentettem megh minden ſze

relmes kiuanſagimoth, ıgaʒnak alituan tiged arủlo

s neʒhecʒe mint al> arūlʒ el, de bar remintelenủl

halẏak

597 A d t-ből javìtva. 598 A w u-ból javìtva.



[p. 347]

hallýak megh, ha magam ket keziủel nȇ alom boſzumoth

megh raitad.

36.7.2. Scena II.

ACTVS III SCENA Secủnda.

Sẏluanủs inekelue beſʒil aʒ Tunder

Aſʒonnial Echoual.599

Sẏluanủs. Nappal uagjon aʒ fileken, niulaknak aʒ

Agarak, viſlak600 miatt bantaſok s. ãʒ halaknakis Napal

ủetėk megh az halokot, s horgot, s aʒ Szanto baro mís

akor ủiſelj aʒ ìgath, de eyelre kelủe midön aʒ fönies

holt fel terieʒti uilagat, mínt niūlak, Halak, barmok

bekiủel niugoʒnak, czak egẏegiwl nekem, hogy ſem

ejell, ſem nappal nincz ſemmi niugodalmȏ, mert mind

eẏel nappal czak az ſzerelem töziben igegh, de maẏd

ez kőßalnak panaſzolkodom enekemmell.

Oh magas kőſʒiklak, ki etlemböll nötth fak

kit nagý ſzerelmem tẅʒen ıgaʒ bıʒonſagim vattok, mert

kinaìm tudgẏatok ſzınten mint en. [etc.]

36.7.3. Scena III.

ACTVS. III SCENA Tertia

Briseıda ſzoll Sẏluanùſsall.

Brıseıda. Az mìnt Júlıatúl irtem nȇ oknelkủl pa.

naſzolkodot aʒert az ſzegin Credủlủs, mertaʒt mongẏa

Julìa.

[p. 348]

Julia hogẏ ugẏ jar utanna Sylủanus, es ollj ſzakadatlan töle,

mint az galamb edes feleiteöl.

Sÿluanus. Ihon jẇ Briſeida jḿar nem kirdeʒkedhetem teö

beth Echotöl magam felủl

Briseida. Ihon ủagẏon aʒ arölo Sÿluanùs. Ezt kelle Cre

dủlủsal miūelned. Soha nem hittem hogẏ illen hamis legẏ nekẏ601

Sẏluanủs. Sem Uẏa ſem gallera eb ủegye magara kirlek

599 Az u n-szerű. 600 Az l z-ből javìtva. 601 Az ẏ j-ből javìtva.



ha lehett ne korpaʒ ío aſʒoníom, merth nem alhattia az fejȇ

az hiẅ lủgott, de mi bolondſagoth hiſʒen Credulủs is el feleö-

lem

Briseida. Im holl megh tagadıa. Mitth tagadod hamegh aʒ

agagh, fak keöuekis tudgyak minden alnoksagıdoth ha

maſson czeleketted uolna ſoha nem bannam, ſem czủdalnam

ſeotth mentenelek, mertt ennis tuttam iffiủ koromban mi

czoda az ſzerelem, kj ſemmi nem egẏeb, ha nem egÿ ŭak cʒa

lard gẏermek, de Credủlủſt el arolnod biʒoni nagẏ bẅn602

nagẏ ßegìn, bıʒzon igen banom magaderthis.

Sẏlủanủs: Brıseida megh boczas: En Credủluſt el nem

arultam, s te ugẏan arủltatasnak neueʒted dolgomoth bi

ʒonítom aʒ eördekkell kik aʒ en tudomani tetelemeth

halliatok hogẏ nem en ủitkem.

Brıseida. Nincz s nemis lehett ſemmí ıgaʒ ment

sighed magatủlis megh kelliene pirủlnod, Julıat ſzere

tedben mert nem czak egẏ fele aroltatasd miủelß603 am

aʒʒal, hanem ketfeleth egẏ ſʒerſmind: mert aʒ te igaz ba

ratodnak Credulủſnak arūloja uagj, s aʒ Galateanakıs604

aʒon kepen:605

[p. 349]

aʒon kipen kinek uidam ſʒemeit jute eʒedben hogẏ egẏßer aʒ magad

ſzemeiủelis ìnkab ßereted úala: Eʒè aʒ ıgaſsagh Eʒé aʒ teökelle

teſsigh. Ha egẏet nem niʒnik talam eʒʒemnell.

Sẏlủanủs. Aʒ minth latom megh aʒ feöủek s ủiragokis kẏ kial-

tıak az en nagẏ ſʒerelmemeth. Latom bıʒon en magamis, hogẏ eʒ

ſʒerelemmell en ollj nagıoth uitek hogẏ melto kiki giwleöliëön

erte. Vallom s nem tagadom en magamis, de te ſʒerelem magadra

hagẏon, hogẏ nem en ūitkem, hanem tìed, mert aʒ minemèo haloth

ennek eleötte aʒ Galatea abraʒattiara ennekem ủental ủolt, ủgian

aʒont ủontad moſt Julíat ßemeliere: De ennek feö oka aʒert

cʒak az Galatea tẅrhettetlensige, kj miat mideön remintelensigbȇ

eſtem uolna, s minth egẏ haba ủgẏ jarnek aʒ meʒeön ßeliel, akarȃ

aʒ Júlia ſʒepsigiủel aʒ Galatea miath ủalo bủmoth el nernem,

ủgẏ mint ſʒeggel ßegeth, de igÿs chak niaủalìara jủtottam

noha bủ eleȯtt futottam.

36.7.4. Scena IV.

ACTVS. III SCENA QVARTA

Dienes szoll Galateaủal!

Galathea. Hala Istennek hogẏ megÿs kóníeb, hogẏ neha en

túlem fủt de aʒert ủgẏan nem ủtal!

Dıenes. Egeſsìggel Viragom? aʒt halom hogẏ edesb aʒ

602 A b ó-szerű, vsz. vmi hajszál vagy hasonló került a toll alá. 603 Az ß e-ből javìtva. 604 A G g-ből javìtva. 605 A lap bal alsó részén ujjlenyomat.



ſʒad aʒ lagẏ saẏtnal.

Galathea: Erthetlen lam ollian ủagy’ mint aʒ Vrad!

Dienes - Ha. ha, minth haragßigh: lam mondom hogy’

nem miuelem egỳ keörȍdeȍth, hanem tıʒeth cʒak paran

czollj. megh alkoſzủnk mj edes uirem:

Galathea.

[p. 350]

Galathea. kẏ treffas ím Vram minth ha him Varro tarſam ủolna

Dıenes. Czi, czý, cʒẏ ki keöủer, ủaẏ ha megh foghatnam!

Galathea: Kiủel beſʒìlez?

Dienes. Egẏ Tengelìczel cʒj, cʒẏ cʒj.606 Neſʒe minth jeö aʒ

ſzomra, ha lepem ủolna maid megh foghatnam:

Galathea: Megh aʒ ebeth, hagẏ beket annak Ihon laddè aʒ

ſzep ìngeth? neked adom en eʒt, ha ìm eʒ kosarka Epperìeth

el ủethetned en teölem607 az Vraddal bızonj cʒak eʒennel ſʒet

tem en magam ketth keʒiủell.

Dienes. De ide adode aʒ íngeth?

Galathea. oda!

Dıenes. Talam czak Treffalʒ?

Galatea. Nem treffalok biʒonj608

Dıenes: Megh merße raítta eskẅnny?

Galath. Megh akar ſzaſzor!609

Dıenes. Hogj nekem adoth aʒ íngeth ha el ùeszj Sylủa

nủs teöled aʒ Eperìeth?

Galathea: Neked adom lam mondom hitemre.

Dıenes: Ad ıde az eperieth s ted ell aʒ ìngeth had

allion keſʒen!

Galathea. Bathor ủalamellj oraban kered oda adom

ottan cʒak ủegẏe el Sẏluanủs aʒ Eperieth:

36.8. Actus IV.

36.8.1. Scena I.

ACTVS IIII SCENA PRIMA.

Credủlủs Beszẏl Sẏlủanủſsal!

Credủlús

[p. 351]

606 A j-n nincs pont. 607 A t k-ból javìtva. 608 A j-n nincs pont. 609 A második ſz ſ-se utólagos.



Credŭlủs. Czak kar nem meſterkedhettel úgẏ Sẏlủanủs hogẏ

dolgodot el fedeʒheted ủolna eleöttem. Nincʒ ollj úekonj ſodroth

fonal, ki ualo, ha aʒ ủereöfönre ne kellien, titok ſnincʒ ollian, kj

ủalaha ki ne jelennien.

Sẏluanủs. Mi dologh talam bort ital? mith garaʒdolkodol610 en ủelem?

Credủlủs Nem cʒak garaʒdolkodom aʒ the hittetlen ūoltoderth

hanem ugyan eſʒue horgẏủk ma aʒ marhath.

Sylủanủs. Valamerth? Vallion mi hamiſsad ủolth, ủalaha en

teölem jambor, hogẏ igẏ partolkodol?

Credulủs. Mi hamiſsan?611 megh aʒt kirdeth! the hozad en ủgẏ

biztam minth magamhoz s a’hoz kepest tanaczotis kerdettem töled

mínth megh hitt baratomtủl, dıczirủin holl ſʒemeth kell keʒeth, holl

ſzauath, holl homlokath Julianak elötted, aʒt alitủan hogẏ orūos

lannall>612 ínkab hogÿ ſem el arủlnal niaủaliamban s ha tekintem

hatt nem baratom, hanem halalos elensigem úoltal ennekem, mert

ſok eʒtendeigh ūalo ßolgalathomnak minden bereth erdemeth

elủeʒtetted teölem: hogẏ miuelhetnek illyen arủltataſt raítad

Tudom hogẏ engemeth illien jo tarsodoth s baratodot arúlsz

ūele, engem mondok kinek mindenkoron ajanlotad ſzolgalato-

doth! Eʒe aʒ igaʒ baratsagh s tekilletes ìamborsagh:

Syluanủs: Hallìad im megh mondom azūtan tegy magad

itelettet benne ha erdemleke beczöletet ūagẏ nem: Egẏkor Dame-

taủal ballagunk ủala aʒ Olaifa ūȯlgìȯn, s egẏ dombnak aʒ ar

níkaban talalank egẏmas mellet fekủnni Juliat Mìrthinaủal.613

hogẏ ot niugodnanak aʒ joſzago föuekben aʒ ıo madaraſzas ủtan.

uala ūalami eledelis mellet, mıhelt megh latak bennủnket Mjr-

thina ottan fel kelle s nagẏ embersıggel kezde itelel es

italal.

[p. 352]

italal kinalni bennủnket, s mÿs mellejek ẅleőnk s hogẏ ött

ennenk sinnank immar, teörtenek hogý az beszid kȯʒben Julia

czak teörtinet ſzerínth fordota ream szemeit. s ennis penigh

titkon eszemben ủettem ūala aʒ eö tekintetit, io ıdö mủlủan

ſzomorủan föll emeltem uala szömöldökömeth nagẏ ßo

moruan reaja tekintek úgẏ hogẏ egẏ mas tekintetủnk. egyben

talalanak s ugyan ott mıngẏart aʒ ſzerelem (kinek aʒ eȯ ße

meliet lesben allata ủala ellenem) egy niaủal gẏogithatata

lan ſebet eite szıuemen: Czak esek en raıtam hogj ottan el

ủeſʒe eszem, s ell halek s ell nemölek>614 halalos ueretek úte kj

homlokomon, ki miat cʒak ell halok s ell nemölek, s mint aʒ lean.

gẏermek almaban megh retenúen, s fȯlserkenủin ieteben

ıdes anniat kíaltia

Credủlủs. Mìertth nem tekintetel masoủa, míert níʒtel

rea, mit amottal czủdaìöll az ö mennej abrazattìara.

Sẏluanủs Bizon egẏnihanßor akartam s ıgẏekeʒtem, de

soha eröủell sem fordıthatam ell ſzememet rola mert aʒ eö

hitetlen ſzep ủolta akaratom ellenis maga czūdajara hủza

ủala sziủemeth.

610 A ʒ pótlólag. 611 Az n m-ből. 612 A második l-en áthúzás. 613 Az M m-ből javìtva. 614 Az alatta levő sorban az s után következő szöveget kezdte másolni e sor s-je után.



Credủlủs. Nem aʒ nem, nem aʒ eö ſzepsige hanem aʒ magad

tekeletlensige s hitetlensige ennek aʒ oka, tūdod hogj nem cze

lekedtem en aʒt te ùeled, mìkor Galateaban egʒ ủala:

Sylủanủs. Bizoníara ha aʒ ßerelem rabia ủagẏ, aʒ-

mint hogj tagȁdhatatlan dologh615 hogj aʒ uagj tehat tủdnod

köllj haſzontalan ö elötte mind aʒ el fủtas s mìnd az el rőıtő

res s mind penigh aʒ ellenkeʒes, mert eö mind lönj616 s mind

ropolnj, s mínd gyutani iol tùd, s ha ſzinte neha ūalamellj

embernek az sziủe kemin ùolta miat nilủan nem arthatìs

ugjan.

[p. 353]

ùgyan nem mert ember aʒert azal, mertt kinek sziủet nilaủal

megh nem hajtia, aʒt turellgiutia s ủgẏ megh lagiettia, s ott megh aʒ

giủto tủzetis ha megh akarna oltanj617 ủalakj, az tizta ſze-

mermeteſsígnek nedủesıgiủell ủgẏ sem fogh semit. Mert aʒ

hoủa ember laban ìgıekezigh, oda hamareb el erkezik szarnìon,

s eleött ủiszen, mert repőlủi megẏen:

Credủlủs. Semmi mentsigh eʒ czak aroltatasodnak s tökiletlen

hamis uoltodnak úndogsagat (kiben ellenem fertetel) forgatad

uolnais ſzemed elött szabadon, mert ember lehettel ủolna, aʒ ßere

lemnek nilaitủl, szarníatoll, langyatöll:

Sylủanủs. Nam mondom hogj nem en ủitkem, ha nem aʒ ße

releme kit magadis íol tủcz hogj ủak, s aztis ủakka teßi aʒ ki

nek sziuȇ föll giörieʒti, hogẏ aʒ ủitket sem esmeri, s az baratsa-

gott sem tekinti, s az attiafıủsagat sem böczöllj.

Credủlùs. Az mint latom nem czak mertesiggell, ha nem

ugyan eröủelis akarod tennem magadot ıgazetanj, no am

legien hellie mentsıgednek, noha nem ıgaʒ, s am bator legien

ugy hogẏ az ſzerelemnek eröltetesiböl szereted te Jủliat,

en ellenem semit nem ủeteß,618 de itt mind mondaʒ arra, hogj

nem elegetel aʒal hogẏ ßeretni merted Juliat, ha nem añak

fellette en tölem el akartad ùeztenj, hogj eñalam nekủl

czak egẏegẏủl örūendeʒheſʒ nekıe, kiủel aʒ elteteö lelkemtöl

akaratal engemet megh foʒtanj. Nem hamiſsagė eʒ, nem

gonoſage, aʒ mell gonoſagod naprol napra mind adígh

örȯghbell migh megh nem ßẇnnìell tẅlé:

Syluanus

[p. 354]

Syluanủs. Biʒonſagom aʒ menj es az föld, hogẏ aʒ elöttis

ſzantalanſʒor [pro]baltam s moſtıs míndennap aʒon ùagẏok hogj kj

ūesȇ sziuemböl, de nem enged aʒ ſʒerelem sòtt akaratom ellen

tartoztat engem. Ha nem könıergiủnk mint ketten nekj hogj illıen

615 A szó vége másból javìtva. 616 A j-n nincs pont. 617 A j-n nincs pont. 618 Az ủet javìtva ủít-ből



milto kiuansagủnknak ne legíen ellene, hanem oczamegh aʒ

rútt tùʒett bennem .s. menczekj te elötedis artatlan feiemet

Iñ hoʒad:

Credủlủs: Oh arolo ſʒerelem mire jutatal engemetth,

oh hogj banom hogẏ megh nem kirdem Sẏluanủſt ha ßaniae

ötteth619 Julía, ha örömeſt halliat mikor szoll, ủagy penigh

czak öủelejs igh banigh mínt ßınte en ủelem, hogy migh

eröll gıötrelmemȇ. De ihon szìnte aʒ kegıetlen Julia

mint beßill Briſeidaủal maid fel fele ùonßom maga

moth. s megh hallom ha engem szania ínkab uagẏ Sẏlủanúſt:

36.8.2. Scena II.

ACTVS IIII SCENA. II.

Brìseida ſʒoll Jủliaual Credủlủs egẏ

Bokor mellet halgattía

Briseida: Nagẏ ok adgẏa tennȇ, hogj ísmegh megh

[pro]baliam michoda akaratal ủagj aʒ ßegín Credủlủshoʒ.

Julia. Nekemis, nagẏ ok adgẏa hogy rėgen se haliam

ſzodot: – Brıseıda: Aʒt akarode hogj mind hol-

tigh czak bủban, szomorủsagban ủisellie iletett s mind enko

ron czak keserö kȯniueketh sullaſon620 niàủalías, szand

megh ſzeginth te ủad allat .s. terẏ hoza mar ủalaha eczer.

Cred:

[p. 355]

Credulủs: Ha ſokat kesell az en elettem ſegedelmenel;

en keủeseth kesem az ủeſʒedelemủel.

Brıseida. Aʒ heủeölth megh ſʒomiủhoʒoth, utonjaronak ſem

edeseb aʒ tiſzta forras ủiʒ: s az aratoknak sem kedủesb aʒ

arniek s hẅủes ſzelleö, ſem aʒ nìaj621 nakaʒ ʒeöld pasit fẅ

hegie, kith aʒ reggellj pìros haÿnal gienge harmattal be

hinteget, mínth Credủlủsnak az te ſzemeid tekenteti.

Jūlia. Aʒ Dẅheös Fȧrkasis nem nagẏob ellensige aʒ

Jủhoknak es barmoknak, s aʒ keö eſsö ſem nagyob aʒ eretlen

gìẇmölcznek s aʒ ßaraʒ der ſem aʒ ủẏ plantaknak, mint nekȇ

ſzerelme Credủlusnak.

Briseida. Hadell aʒ kegẏetlensiget s tekincʒ kegìelmeſȇ

mondogh ſʒeginre: Megh lasd ne haragecʒ magadra aʒ ſʒerel-

met, mert túdod nem fogh ſemmi Poenıtentia Cupìdonal. ủalion

nem eösmeredè az ėo nẏllanak hegẏes úoltath?

Júlia. Haragūdgiek bar leòje ßìnten anni nìlat ream

menit akar, mith arthat, annal teöbet aʒmit eʒ ídeigh

arthoth. De622 talam aʒt akarnad hogẏ neked jelenteñem

en aʒt megh, aʒ kit eʒ ıdeigh ſoha ſenkinek nem mondottam?

619 Az ö-n négy pont van kettő helyett. 620 A szó kezdőbetűje valószìnűleh egy lazán ìrt h. 621 A j-n nincs pont. 622 A D t-ből javìtva.



de ne ủard! mert minth hogy’ ekkoraigh, ſenkinek ſem jelen-

tettem eʒ ủtan ſem ſenkinek migh illegh, hanem ezt biʒonnial

el hıdgyed aʒert bator felölem, hogẏ en eʒủtan ſoha ſenki ße

relmeheʒ magam nem keöttem, mert ſok eſztendeje ủagion

mar, aʒ miulta egẏ İffiủ Vítez ſzerelmeben attam maga

moth úalhattatlan kipen, kiteől ſoha elnem ßakadok:

Actús:

36.8.3. Scena III.

[p. 356]

ACTVS 4 scena 3.

Dıenes szol Sẏluanủssall:

Dıenes. Vedel Vram Vegie el ủrasagodd, ha egieb ert nėmis,

ottan czak aʒerth. had legıen enim aʒ himes ìngh kith Ga-

lathea igert.

Sẏluanủs: Nem cʒủda hogẏ oktalan ủoltodra igẏ bisìtacʒ

hagẏ beketh. menj inkab az Juhokhoz, mert ủalami farkas

ordítasd hallok623 mind aʒ ueölgien

Dienes: Patúar marja mind farkast, medủet, Rokat,

maid elmegẏek, czak ủed el aʒ Eperíeth, ne ueszen ell

aʒ himes íngh tủlem:

Sẏluanủs. Nem veſʒem nem, hallode?

Dienes: Mierth, ha lã kẏ io? Ottan cʒak egẏ ßemet

egiel benne!

Syluanủs. Eregẏ ūesz el eleölem:

Dienes. Mierth nem koſtolod megh? talam az hiſʒed

hogẏ ualamith adnak megh enned? im en is eſʒem:

Sẏluanủs. Ad aʒ Szamarodnak!

Dıenes. Miertth adnam? magadis megh ehetned:

aʒert ha eſʒed uolna! miért624 adnam aʒ Szamar nak!625

Nem tủdode hogẏ nem io ßamarnak Eperý:

Sẏluanủs. Kỳ bolond ſzegin!

Dıenes: Nemond aʒt Vram! Nem bolond aʒ Szamarka626

Lattodè hogẏ mind ủiʒet, fat eö hord ſʒegin az konhahoʒ

Sẏluanủs. Mondom en mind ủagỳon, aʒ kỳ miuöl tar-627

solkodık

[p. 357]

ſolkodik ollıana leſzen: ha ſʒamarall ſzamarra! ıḿar eö

mìnd el peöngetne aʒ agneö ßöth! Had ell .s. eregy aʒ Jủhoʒ

623 Az utolsó előtti betű a filmen (a lapon lévő foltok miatt) e-nek tűnik, de az eredetiben egyértelműen o. 624 Az ékezeteket más szìnnel tették ki. 625 A szó többszörös javìtás nyomait viseli: Szamara > Szamarko > Szamar nak, a ka-nak látszó részt törlésjel fedi. 626 A szó Szamarha-ból javìtva. Elképzelhető, hogy a Szamar után a Lattod-ot kezdte ìrni, és a forrásban mindkét helyen ’szamár’ és nem

’szamárka’ szerepelt. 627 A tar bar-ból javìtva.



Dienes. Vedel hat aʒ Eperieth!

Syluań. Mitt bủsitasz? hagẏ beket ủakary ell!

Dıenes: Miertth nem ủeſʒedel? mit art? miert ủagẏ illien kegietlen

Syluanủs. Nem uagiok ollian kegietlen, mìnth Galathea erde-

mlene, kierth egeʒ eʒtendeigh sinek rinek köniergek nekẏ,

ūgẏ hogẏ megh aʒ madarakis, ủgẏ teczett628 keserẅltenek, kiert

czak ſʒemet sem ủettete ream, ſʒomoth iʒenetimeth, cʒak

hallanj ſem akarta, lewelemet ſem oluasta, aẏandekẏmoth

penigh, nem hogẏ eluitte ủolna, de ìngyen ſem illete. Aʒert

ſenkire ne ủessen ha ollian magoth arath, aʒ minemeöis

uetteth. Had czak had: jol lehet haüalaha megh föʒetem

aʒ keölczeönt, talam nem leʒ ıllìen kegietlen hoʒzam. De

itt mith ẇarsz te? hogẏ nem migẏ el? hogẏ nem lacz aʒ Jủhokhoz.

Megh lasd hogẏ im eſtủere kelue aʒ, koſarba rekeſʒted eöketth;629

egy heja ſe legien, merth bıʒon el hid te adod630 megh aʒ arath.

hallode!. nilủan ßolok ertede?

Dıenes: Vagion heja czak nem mondam, aʒ egẏk koss ßar

ủanak, im minth ủeßti el teölem aʒ himes ingeth, cʒak ủeßi

ủala el aʒ Eperiet, olliá tartom ủala, minth ha raitam ủolt

ủolna immar:

36.8.4. Scena IV.

ACTVS 4 scena 4.

Credủlủs minth remintelen el bủsủlth ember

magaban ſʒoll egıegiẇll megh akarủan bủ>

būaban631 magath eölni:

[p. 358]

Credủlủs. Mi ſzủksegh ennekem (tủdúan hogẏ Jủlìa mast

ſzereth) touab eʒ ủilaghban ủajudnom? czak mint egẏ kaba esze-

ủeſzetth ember le czủgot föuel aʒ emberek keöʒet szellell bolognȏ?

mi jot kel ủarnom ha fẅliủell halom ömaga Jủlia mit beßẏl632

az ſzerencʒit szigẏame, ha latom hogẏ nem aʒ ủetke, ha nem Sẏlua-

nủse, hogẏ hoủa föneb s kegietlenb Jủlia hoʒam: No hagdiarion

sem aʒ ſzerelem sem hoſzủ idö orủosolhatia633 megh aʒ en lölkem

faidalmat, orosolia aʒ halal, ki minden nemö bủban s ni aủalia

ban hamar ủiget szokot ernj. megiek, Imez köszikla

rủl szakaſʒame le niakamotth, ha aʒt mielem czak fotonkint

szakadozik aʒ en testem, ſenki nem fogia tủdni hoủa lettem

el ſzekteme ủagẏ miben ủeʒtem, biʒon ſenkj hirt nem tủd monda

nj, halalomrül:! Nem aʒ tehat, hanem aʒt miủelem: oh te

magas fak kik sokſʒor hallotatok aʒ en keſerủes sıraſìmoth

kiken aʒ en gilkosom Jủlia, czak mosolìogoth, ti legìetek moſtanis

aʒ en testamentủmoſim, s ti tegìetek biʒonsagod mìnd ö elötte

628 A szó vége javìtva; Eckhardt, 1959 kj-nek olvassa. 629 A szó eökeöth-ből javìtva. 630 Az utolsó betű t-ből javìtva. 631 Először két pontott tett az u-ra, majd összekötötte. 632 Az ß ʒ-ből javìtva. 633 Az ủ a sor fölé beszúrva.



s mind mas eleöth aʒ en szörniủ halalomrül, mellj634 halalo-

mnak keserủes okat im felis iecʒem egẏ fiatalra, hogj menel

nagẏob idöre. nỏ anal inkab ki terıeße magam aʒ ieczete

metth, mellj ieczesrủl ủegẏen ki ki peldat, minth ẅʒe aʒ ße-

relmeth s maſtis tanìczon rea. Oh Iñtelen s igen kemenj

ſzep Jủlia, kj mindetık fene s nema löll hozam, im megh halok

imar eʒ utan busit az en siralmas kialtasom tegedet, Tala[n]

ualaha ezủtan, ha jo ſzerenczere rea talaß, aʒ miatad ủeszet

testemre latúan szörniủ halalomoth sokatis gondolkodủan ma

gadban, kezdeſʒ akor megh esni, s emlekezeterth talam ủalami

czontom darabiatis kezedben ủeſzed; sött talam czokodot sem

tìltod.

[p. 359]

tiltod akor megh. kitt eltemben megh tagadtal tölem, ha penigh

Iñ aʒt akarta hogẏ úgẏan eʒ gonoʒ ſzerencʒe miath eʒ holtom

ủtan ủalo jo setelliek raitam, s holt testemre se talali, hanȇ

ủalamelj ember asta sir, ủagẏ ủalami, vȧd gÿomra legìen aʒ en kȯ

porsom megis talal ủalaha rea talalʒ aʒ jeczesre, kıtt aʒ fiatalra

meczek fell, s megh ertủin aboll, hogẏ te miatad kegietlen attam

aʒ halalra magamath, s talam megh ßanʒ s könủeʒủe fohaʒkodoll

(noha keserö) ủtanam heaba akor. Teis penigh hitetlen Sẏl-

ủanủs, engemeth el arolt hamis barathom, elegedgıel megh

imar aʒ en Jủliamủall: Oh ủeßet s niomorủlt fejem bezegh

igen megh cʒalatkoʒam: Oh ßep Jủliam immar nem hallja

tok aʒ szegin Credulusnak szozattiat sem aʒ eö keserủes ene-

ket. De mit beſʒelek heaban niaủalias, ha czak aʒ hegẏek,

üölgẏek halgattiak szomotth no had mesem fell eleößer okat

halalomnak aʒ fiatalra s’ az ủtan had mūliak kẏ ez úilagböll:

Credulus buban iteʒ nagi puztaban aʒert őle megh magat

Hogi Sẏluanus töle kit soha nem uele el chalta ſzep Juliat

Kiert mint ez eleott mostis ezen helien nem ſzanta ő halalat.

36.9. Actus V.

36.9.1. Scena I.

ACTVS V SCENA I.

Syluanus ſzol Creduluſal megh ragaduan az kest, kezeben hogi

megh ne őlẏe magat

Syluanus. Mi dologh, mit czinalſz ereszt, az kest, bochaſd mondok,

Felſeges Inert,635 kelie miuelned? hogi nem tekentet az lőlködet

miert miueled azt,

Credulus, Az te hűtetlen uoltodert, ereſzt, hagi beket, bochaſd az kest

had erie niauolamnak ueget,

Syluanus: Azt bizon nem soha chak kar.

634 A j-n nincs pont. 635 Az n-ről hiányzik a rövidìtésjel.



Credulus. Mi keozet hozam, miert nem hadcz megh halnom, hiſzem

nekedis iob leſzen, ha chak egiedul s mas tars nekul ereolſz.636

[p. 360]

az Julia ſʒerelminek:

Sẏlúanus: Ma ủson megh inkab aʒ menj engemetth minth aʒ

soha legẏen tied aʒ ſzep Jủlia czak egiegöll te magadís erde-

mled öttet, soha czak rea ſem tekìntek eʒ útan aʒ fejebȇ, ha eʒ

ideígh aʒ mi baratsagúnk ellen637 arolȯſȯll638 gönörkottem ellened aʒ ö

szipsıgiben, megh boczas aʒ Iñertth kirlek mert banȏ, aʒ ủtan nem

ís miuelem:

Credủlủs Ho, ho, ho, keseö ìmar sủttủe, aʒ elött kellet ủolna

jomra gondolnod, erezd aʒ kest s tarcz dolgodoth.

Sẏluanủs. Nem adom hıttemre czak kar, hanem inkab könörgȯk aʒ

Julıa szemeczkejenek lebbigö feniejertth, sötth az eö ſʒerelmere

keszeretlek, hogẏ boczasd aʒ keſt, latod hogẏ aʒ nekölis kitekerem

kezedböll, ha megh sertlekis. Vallion ha ìtt halủa latna Jủlia,

mítt gondolna bizonj czak neúetne halalodon: s bolondnak mon-

dana erettė: Nem tủdode hogẏ eʒ ủilagon ſemmi nincz nagẏob örȍ-

nek s gionȏ rusegek aʒ szep aſzonioknak s Leanioknak, mìnt ha

azokot latiak halnj ủeßni aʒ kik szerelmekre föll göriednek

Credủlủs. Tehat aʒ niakamnak ủege ʒakatatis írìgdled arolo.

No hagiarìon tủdom hogẏ ủalaha ell taủoʒol tölem, aʒ koris

elegh idö, s mondom leʒen dolgombȃ639

Syluanủs: Jer oda inkab hozam talam ki megìen aʒ Iñtelen

szandek sziuedböll ugianis eszes ember aʒ kj gonoʒ ſzandekiat iora

forditia:

36.9.2. Scena II.

ACTVS 5 SCENA. 2.

Jủlia szoll magaban latuan az Credủlủs nagẏ

keset

[p. 361]

keset, kiủel magat mégh akarta ölni s az fiatalonis

az jeczeſt el oluasuan kit Credủlủs fel meczeth:

Julıa: Mıczoda nagẏ kes amaʒ aʒ kẏt aholl aʒ famellet latok, mi-

czoda ieczes ímeʒ fìatalon, ualion kj jeczettere, Credủlủs bủabȃ

itt az pủztaban, aʒertt ölle megh magat! Hazùcz benne hìtúan Ember

636 A lap bal alsó részén ujjlenyomat látszik. 637 Az n m-ből javìtva. 638 A szó arioio-ból javìtva Eckhardt, 1959: arolo joll. Vágner Edina, 2001 javìtása. 639 Az m d-ből javìtva.



hogy en ủölnìk oka I[ste]ntelen640 halalodnak. s abanjs hogj en Sjluanủſt

szeretem. De erre teged czakaʒ magad hamis gianoſaga s tekìle

tlen ketelkedeö ủolta s bolondſaga ủith. Bızonſagom aʒ ſʒerelem

hogẏ nem Sẏluanust, hanem Tırsiſt ohaitom aʒ en fohaʒkodasìmbȃ

kiheʒ megh gıermekkoromban föll görìettem. Tìrsist kereſem sok

eʒtendetöl fogua, Tırsis czak egẏedül, aʒ en ſʒerelmes lelkem,

kin soha senkıt el nem czerellek s kinek neuet szerelmet soha

ſemmi idö ell nem feleiteti ủelem. De kiczoda aʒ kj eʒ jeczeſt

el olúaſsnan aʒt ne alìcza hogẏ igaz aʒmit ream ìrtth, s ell ne

hìdgie aʒ hamiſsagot felölem, maid mind eʒ egeʒ uilagnal teki-641

letlen neúem kell. s leſʒen, ha nem had metieliem, ki inkab eʒ

fiatal heìabȯl hogẏ senki megh ne olủaſshaſsa, hogẏ ne ſzallìon

artatlan uoltomra öröke ủalo szìdalom fejemre. De aʒoll

ủalami por ìo az bokrok kȯʒött, ha ủalahogẏ ìtt kap hagẏ metelge

tek, maid megh akaria tủdni mitt miủelek, mert eʒ fele ertetlen

porok mìndennek úegere akarnak mennj, s ha cʒak rea tekintekis,

mind mind eʒ egeʒ tartomanj, rakúa leßen ủele, job te hatt

hogẏ had menniert fell fele, migh el halad eʒen:

36.9.3. Scena III.

ACTỦS V. SCENA III.

Dıenes magaban szoll:

Dienes.

[p. 362]

Dıenes. Ninczen ani haj ſʒal az Vramon aʒ meni ſʒitkot at

kor ſʒolok aʒ roſʒ beſtìere, ha aʒ himes inget elủeʒti tölem, nȃ soha nȇ

eshetik ſʒiue ſʒerinth. Immoſt szinten ủgj uagion dolgom mınt aʒ ebnek, kinek

torkon642 akadot aʒ cſʒont el sem melheti643 s kj ſem ủetheti, Valamit hagiot últ Ga

latea hogẏ Vramnak megh mongiam s aʒ mÿ úalazt tiſʒen rea, hogj aʒtis megh

mongiam nekj s ìm ſzinte oda megiek moſt aʒ Ingerth, tudom hogj menten

megh kerdj, ha megh montame aʒ köuethsígíth, s Vramis hogẏ mit ßolot rea

s aʒ a beſtieſigh, hogẏ megh nem tūdom mondanẏ,644 mert job reſʒe mìnd kj czủʒot

az fejemböl, maga migh ìde jủttem, mìnd aʒt beßiletem magambȃ, hogẏ el ne

felejczem, oh hogẏ nem iủtth eſʒemben oda leßen aʒ Ingh.

Dienes szoll Sẏlủanủssall,

Dıenes: Aholl io Sỳlủan[us] az, Gaʒdam, jo ſʒerencʒeủel Vram, szìnte te

kelleʒ wala: .Sÿluanủs: Midologh talȃ ualami kar eſet aʒ

Juhokban: Dıenes: Aʒ à kar, igen talalad ūalami kapoßtacʒ

kaertth menten ủala az kertben hogẏ ūaczorara megh fözem: hallam hogj

Galathea monda Friskanak, hogy ott az soủinheʒ tamaʒkoduȃ beſʒelnek

ủala egẏmaſsall: .Sẏluanus: Talam Brıſeidanak inkab,

640 A félkör alakú rövidìtésjel a t-re van kitéve. 641 Az i e-ből javìtva. 642 A második o a-ból javìtva. 643 Az m n-ből javìtva. 644 Az n jobb szára és az y bal szára ugyanaz. A hosszú m-ek (mm) esetében is hasonló a helyzet.



Dienes: Aʒt, aʒt: Sylủanủs. Mìtt monda neký.

Dıenes: Eregẏ (mond) edes ūirem keresd megh aʒ legínt, mert

en eʒ ủtan ſenkj ủtan nem jarok töbeth.

Sẏluanus: Nem neūeʒei megh aʒ legìnth!

Dıenes: Megh de nem jủt eſʒemben, bestie kj czủdas neủe úagjon

Sẏlủanủs. Talam Bereczk? Dienes. Nem aʒ!

Syluanủs! Damoth. Dienes Aʒ Ordogoth Damar

Sẏluanus: Talam Celſủs

Dıenes: megh ſem az magaſsab annalis;

Sẏlúanús

[p. 363]

Sÿlúañ. Monalcha: Dienes: Analis nagẏob.

Sẏluan: Hat Corídon: Dıenes: Az ſem!

Sẏluan! Talam Alphesibeo mert nalanal teȯbet nem tùdok aʒ

kẏ olljas ūolna! Dıenes: Aʒ, aʒ aʒ, Alphesibolo.645

Syluanủs. Mit monda Briſeidanak hogẏ annak aʒ legiñek mongjon

Dıenes: Mond megh az Alphesibeonak hogẏ jȯjon el im em646 it megh varȏ.

uegie647 el iḿar haſʒnat aʒ regj ſʒerelemnek!

Sẏluanủs. Elmene Briseìda megh mondanj aʒ legẏnek?648

Dıenes. El mìngẏart minth nìakaszakatabȃ elfủta aʒonban hatra

fordola Galateà hogj engem megh lata, mond a, mond megh ugy mìnd Uradnak

hogy ha ſʒinten ertetlenis, ùgyan nem leſʒek aʒert ủìlaga ủeʒtet, úgyan

leßen aʒert ſʒep ſzeretöm kj ne czak eö kerese magat, hanem ö kónioregìon

utanam: Nem kötóm ne felìen eʒ útan aʒ Jambor nìakara magamot

mert latom hogẏ úgẏ fútt elöttem, mind egẏ peſtis elötth; adigh be nem

setetedigh, migh en egẏ ſʒep ıffiủ leginek ölöbe leſʒek kẏ megh fogia

bóczolenni, nem ugy mint eö aʒ en szepsìgemeth:

Sylủanủs: Alphesıbeo, megh czallia bıʒon aʒ reminsigh aʒ

jamborth, mert migh en ilek, bıʒonj abban semi nȇ kel soha, sem eö

sem mas nem hogẏ ferje, de megh ſzeretöıe sem leſzen senkẏ Ga

lateanak ennalamnal, Mert ha ſʒìnten az reminſıgh arra ủittis hogẏ

Juliahoʒ hajolliak, aʒ en keſerö nagẏ faìdalomnak köniȯbsìgheierth,

kinek czak az Galathea terhettetlen hozam ủalo kegyetlensige ủolt oka

ugyan nem giủleltem azert en anni el hagıaſombanis Galatheat soha

sot ſʒerettem aʒkoris, szeretem eʒủtanıs, migh aʒ lėlek649 bennem marad

Moſt penìgh anal inkab hogẏ Jủliat Credủlủſnak engetem

kinek.

[p. 364]

kinek igaz baratsaganak ne engedgìe650 Iñ hogẏ soha eʒ ủtan ủeczek

sem hogẏ arologia legiek, cʒak engemet illet aʒert egıedöll Galathea

645 A b p-ből javìtva. 646 Az e i-ből javìtva. 647 A g mintha ʒ-ből lenne javìtva. 648 Az ẏ in-ből javìtva. 649 Az e i-ből javìtva. 650 A d m-ből javìtva.



senkìt nem egiebet de iar651 aʒ fele ha ủalahogẏ el hoʒta adìgh Brıseida Alfel-

sibeott ö kemȇt , rea felelek, hogẏ az kủrủa annia cecibȯl szopot, teis,

keserö meregell for az torkara:

Dıenes. Jere im megh mủtatom holl latam Galatheat, oztan aʒ Jủhoʒ megiek mert

estủe uagion immar bekellj rekeʒtenȇ ökett, oh652 ßep ìngem himes ingem

maid kezemben leſʒeʒ.

36.9.4. Scena IV.

ACTVS. V. SCENA IV.

Jủlia ßoll Credủlussall!

Jủlia: Ellhallad aʒ por, iḿar senkj nem latt, hanem maid enis kj metelem

eʒ hamis ìraſt aʒ fìatalboll!

Credủlủs. Penigh elszakadhattek aʒ hittetlen Sẏluanústủl, ne iḿar, nincʒ

kẏ megh tìlthason aʒen ilethemnek ủeſzedelmett ell uigeʒesetöll, nem neheʒ

megh halnom, de aʒ neheʒ hogẏ halalom orajan nincʒ jelen aʒ en Iñ Aſʒoniom

s nem nìʒj mint ölöm megh magam ömìatta, fogadiủk ö aʒ kj ama fa mellet

all, ö hitemre, oh aldot nap kin kedủem ſʒerint ủigeʒem ell iletemeth.

Jủlia. Aʒt rea felelek senkj elnem olủaſsa enis ủgẏ kẏ metielem!

Credủlus. Aʒ mit anak az jeczeſnek kelliet ủolna mondani aʒt aʒ the

magad nielủe mondhattia megh az ủtan.

Julia: Ime lam elſʒ megh, uagy653 moſt tamattal fell?

Credulủs: Talam banod hogẏ elek, ne bankogyal ezenel tiſʒek rola!

Jủlia: Hogẏ elß nem banom, de aʒt hogy gonoʒ hiremben akarß eitenj

aʒt bızon banom, igaze az hogẏ az fiatalan aʒt mecʒed fell, hogẏ Sẏlua-

nus szerelmeben attam magamot, miczoda biʒonsagod úagyon arröll, ha

tudgja az Iñ hogy senkj nem mondhattia ìgaʒan, hogj ſoha czak reaís

tekıntetem ùolna.

Credulủs. Az gonoſak ủakıtot ủolt megh s magam ſem ủettem

eſʒemben

[p. 365]

eſʒemben mítt jrtam, ne ſíes aʒ Iñert kirlek tedell aʒ keſt czak egẏertt köniergök.

Julìa. Mẏ kellẏ mond megh gẏorſan!

Credūlủs. Ha aʒte kegıetlensiged654 s aʒ en gonoß ßerencʒem ìgh hozta, hogẏ

aʒen regi Szolgalathom ne legıen köllìemeties elötted, eleggediel megh egẏ halalo

mal s nehagj minden nap eʒerſʒer halalt koſtollnom, eʒ eles kesedet ẅsd

aʒ en melemben s ủed kẏ ſziủemet, kẏ tìged igazan ſʒerettet, s boczasd kj

aʒ ſok keserösighböll mind egẏ mel tȯmloczboll az faidalmas lölkemeth.

Nem uittkezel ſeḿit uele, Mert ha ủalakj ſzerelmes Ember ủalaha kedủe ſʒerint

uegezte elletit eʒ uilagban, en leʒek aʒ maſigh, ha aʒ en edes ſʒerelmese keʒe

miatt leʒen ítt ell esesem, melj nem halal, hanem ùẏ eleth gjanant esik enne-

kem, miert hogẏ aʒt mongẏak jo annak aʒ halall aʒ kj bủnak eri ủiget azzall.

Julia: Iñ öriz ủesd kj eʒ rettenetes dolgot sziuedböll, mi aʒ en hitemre

úgyan megh ſzanam, bıʒonj aʒ mint aʒ elötis megh montam, ha segethettelek>

651 Az a e-ből javìtva. 652 Az oh öſ-ből javìtva. 653 Az u n alakú. 654 A d t-ből javìtva.



tnelek örömeſt segetenelek. de nem zeghetm megh hıttemet, bızonsagom

az Iñ es aʒ ſzerelem.

Credủlus: Atkozot legíen az szerelem, az is az kj hiſʒen nekj, oh

kedūes sebem helìe, oh en edes ìelem, kiresokat nizek nap estigh aʒ ſʒe-

gin Angelica emlekezetire:

Júlia Veszek! mith beszilsz? Angelicat emlegecze!

Credủl: Mellj neheʒ moſt, hogy akkor megh nem holtam, aʒ mìkor egy

kẏgyio eʒ sebet raitam ejtette ủala: Oh en edes Angelicam aʒ te

magad keʒiủel gjogjtall megh akkor, mellj jo tetelel. czak eʒ moſtani

ủeſʒeljre jútatal, mert ha akkor megh hattal ủolna halnom, moſt

eʒ nagÿ bútth nem ſzenúednem, ſeőtth aʒ te aldoth eöledben multȃ

ủolna kẏ eʒ ủilagböl:

Jủlia: Ha ủalaha ualamiben655 ennekem kedủemet ìgiekeʒted

teöltennj, biʒonìcʒ megh eʒʒell, hogẏ mond megh kìczoda aʒ aʒ Ange-

lica, aʒ kẏtt emlegecʒ?656

Credulús.

[p. 366]

Credủlủs. Ha lehet, had ne ủÿeczã megh lelkem aʒ en regi niaūoliamot

Júlia: De mond megh feöleötte657 igen kìrlek:

Credủlủs. Ha elethemet the ìreted fogıatom megh, miert titkolnȃ

azt elȍted? Az Angelica egẏ igen ſʒep leanj ủala, kinek ſʒerelmire

Candíaban (kẏ mind ketteönknek hazaja ủala) feöl geöriettem

ủala.

Jủlia. S eö az Angelica szeretette teged?

Credủlủs. Igenis: Seótth talam inkab eö:

Julia. Hath nem czūda hogẏ gıeöteȍr aʒ ſʒerelem s enni kj

ủansagodban, nem ad jo ſʒerenczeth! mert aʒ kẏ ìgazan ſzeret

egẏeth ſzereth!658

Credủlủs: Merth megh holtam: Vaÿha elne, nem úolnek

eʒ ủeszeliben! Mert bizon te read ſem egieberth geȍriet

feöl aʒ en lelkem, hanem hogẏ czùda hasonlo uagẏ659 hozza.

Jủlia. Bizonj elegh kégíetlen halal ủolt, hogẏ ẏgÿ fosztot

megh egẏ maſtol benneteket, de mit tehecʒ rola? túrni kell,

merth aʒ halal ſenkìnek nem kedueʒ:

Credủlủs. Aʒ halal nem ſzinten ollẏ keserủes mìnth aʒ halal-

nak oka s mondgia, kiroll könniù hulatas nelkủl nem emlekeʒ

hettem soha!

Julia: S mi modon holt megh!

Credulus. Egẏ tarsom basoltaban.660 hogẏ hoza nȇ akart

hajolni merget adot szegìnnek megh innia, aʒ mitt magatủll

ertem hogẏ ölemben ūoniogh wala:

Jủlia. Kẏ ủolt aʒ tarsodnak newe?

Credủlủs

655 Az m d-ből javìtva. 656 A g l-szerű betűből javìtva. 657 A második ö a-ból javìtva. 658 Ezt a mondatot a kódex hátuljára, a 377. lapra is bemásolták. 659 Az u n alakú. 660 Ettől a szótól barnább a tinta, eddig aranysárgás barna.



[p. 367]

Credủlủs. Monthan ha igazan iútth eſʒenben.661

Julia: Mitt hallogh Monthant emlegecz? ueſzek almomban!

ủagẏ ımeteẅ hallom eʒt! Neked kedigh ki newed ủgẏan? Cre-

duluse ígaz neủed:

Credủlủs Öly megh ìnkab ne kerdezkedgiel toủab,

Júlia. Mond megh czak ha uagıone mas newed, aʒ utan parȃczollj

s aʒt miuelem aʒ mìt mondaʒ.

Credủlủs. Nem Credủlus hanem Tirsis aʒ en Newem!

Jūlia. Tarcz segellj; Tirsis neked newed, fogh, fogh, maid el esem!

Credủlus. Júlia, Julia, oh atkozot ſzerencze, ell aiủlae wagẏ

ủgyan megh hala, im mint feieredik hidegedik.

bizon megh holt, mert semit nem pih, oh retenetes törtenet mi midón

en kerem azon hogẏ aʒ eö keʒe miath halliȧk megh ö hal megh

aʒ en kezemben. Ezé aʒ dologh atkozot ſzerelem, igh adodè kezȇbȇ

aʒ en szerelmesemetth mi ıott uarhasak ımmar töled, ha megh

ölted öttet, az fejeben bar megh se attad ủolna: Deha eletȇ

ben nem engeted megh, czokolgatnom megh hálủais megh czokolȏ

magam ajakamuall, ſzedem ell aʒ eö edes ajakirủl aʒ herủat

pıros rosat.

Jủlia. Tirsise neked newed?

Credulủs. Valami Vẏ örem ocʒottata fel teged.

Julia. sem nem egìeb, hanem aʒte ſʒerelmes czokod en edes

Tirsissem, terete ismegh eletre aʒ halalbủl:

Credulủs. Engemet hiſʒete moſt Tırsısednek, kit czak

immetis662 ủgẏ gẅleß uala mint az ſzörniủ halalt, s moſt edesnek

mondot aʒ en czokomot, maga iminth cʒak aʒ tekintetemis

ellened uala: Vallion mitủl lagiủlt megh illìen hirtelen az te

kemin

[p. 368]

kemin sziủed? en hiszem hogẏ czak ủalami ủÿ cʒalardsaga eʒ

aʒ ſʒerelemnek. De mond megh ha Istent ſʒereted, mi ūaltoʒtatot illien

hamar tiged! s mi fordittota kegìetlesıgedet ıo keduere s kegìelmire

Julia: Migh the Credủlủs ủoltal s en Jủlia, addıgh kegıetlen

s kedủetlen uoltam hozad: De mihelt teis Thirſısse lettel s enis

Angelıcaua ottan kegies ſzerelmes lettem hozad.

Credủlủs. Igaʒ bizon edes leölkem hogẏ mind keppel s mind

termettel igen haſonlo ủagẏ Angelìcahoz, de hogẏ ugýan eó

ủolnal aʒ hihetetlen dologh, mert aʒ magam keth ßememmel663

latam megh ennek elötte hogẏ ſʒinten megh hal ủala:

Julia. Hıſʒem en montam ủala aʒt the neked, mert enmagamis aʒt tủttȃ

hogẏ miregh ủolt az ital, az kytt Montan adott ủala megh ìnnom: oh en

hamis beſʒidem, mellj nagẏ bủtt s nagẏ kart ſʒerʒet ủolt mìnt kettúknek.

Nem miregh ūolt, nem az az I[ste]nert,664 ha nem czak ủalami ollj ithal, ký utan

ember egẏ nap eſtìgh mìnd alủth:

661 Az első n fölött pont, talán azt jelzi, hogy m kellett volna. 662 Az imm-nek csak öt szára van. 663 Javìtva kethesemi-ből. 664 A rövidìtésjel félköre a ner fölött.



Credulủs. Nem tủdom mitth hıgẏek, mert lehettetlen665 dolognak te

czik hogẏ illj hamar kegielmiben ủett ủolna az ſzerelem, s hogj

ıllien nagý jomra tartoth uolna megh engem az666 ıdeìgh.

Julia: Vr Iñ miczoda bizonsagal mủtatthaſsam en megh neked az igaʒat

s mikipen hitetheſsem el ueled? hala Istennek eſʒemben jủtta!

Latode eʒ Ủnicornis ſʒarủa hegẏt, kẏtt ıllien modȏ araníban fo-

glalủan, magad attal ủala Othon Candiaban, hogj aʒ te emlekeʒete

dre niakamon ủiselìem: Nesze! eöſmerede? mẏ kel ennel na

gẏob biʒonsagh? En ủagẏok az te Angelicad, en ùagiok az kẏth te

megh holtnak hìttel lenni:

Credủlủs? Immar nilủan latom oh, oh oh:

[p. 369]

Julia Mierth ſìrz ides Tirsissem? talam telliesıggel el feletkeʒtel

rolam az the Angelıcadrol? Aʒt banod hogj ísmet megh talaltalak? Ugẏe?

ſzoll leölkem?

Credulủs Eöreömemben nem szolhatok ủala: Nem feletkeʒtem el667 megh rolad!

en edes Angelicam, nem lehetne aʒ ſoha, mert kjczoda aʒ kẏ elfeleitheſse

az eö elteteö lelkett edes Angelicam? Oh ket ſzemem ủilaga, nem tet soha

enni gonoʒt ūelem aʒ ſʒerencze, aʒ mennj jot moſt ủelem teſʒen! Hat ủgyan

te ủagẏ az en edes Angelicam? mi noha latlak, hallak, de aligh hiſʒem megh

magam ſzemejmnekis, fẅleimnek is:

Jủlia. En szinten azon kippen en edes Thirſìsom, mìert hogẏ tıʒenket

eʒtendeigh ủalo keresesimben, sohủl ſemmi hirt nem halotam feleòled. s

immar moſt ủeletlen kippen illien hamar egẏben hoza Iñ benönketth.

noha latlak de aligh hiſʒek enmagamnakÿs: Jol eöſmerem az ſep helitt,

az kirūl emlekeʒel, mikor amaz arniekon egìẇtt alủszủnk ủala s en megh

ualami föủel giogıetalak megh!

Credúlủs: Oh aldot ſzerenche! oh boldogh s eörủendetes nap kj eʒ

ẅdötth attad668 ernem. De miczoda gonoz gondolat ủolt aʒ ȧ Monthȃ

tol. hogy tìged el alủson!

Júlia: Erch megh! aʒ utan hogẏ am aʒ feöldre eſem, nȇ czak te ha

nem egìebis minden. aʒt hitte hogẏ megh holtam, Latủan669 aʒt670 Montan,

menten671 Aʒ Attiamhoʒ iủttoth. s mondota nekẏ hogẏ eö ủalami fẅủell

feöl tủd tamaʒtani engem, ha megh eleủenednem, nekẏ adgion aʒ Attiȃ

hazas tarſủl. Attiam mìntth keserủes ember nekj igert mingẏarth.

s Montanis ottan megh orủoslot engem: De megh czalta aʒ latroth

aʒ reminsıgh, Mertt mihelt megh ertem eʒ czalardsagath hogy mìnd

ủagẏon az dologh, azonnal el szökem, s aʒ ủlta czak tiged kereslek

eördekröl eördekre en edes Thirsisem:

[p. 370]

Credủlủs. Mierth ẇaltoʒtattad megh neūedet? hol laktal enni sok eʒtȇdeigh

Jủlia. Hat the ides leölkem míerth nem neúeʒted magad Thirſisnek ha

665 Az n m-ből javìtva. 666 Az a e-ből javìtva. 667 A szó a sor fölé van beszúrva. 668 A d t-ből javìtva. 669 Az n m-ből javìtva. 670 Eckhardt, 1959: ezt. 671 Az n m-ből javìtva.



nem Credủlủsnak:? Credulús: Aʒert hogẏ hazankba[n] ſenkj

ſemmi hirtth ne kaphatna feleölem! Julıa. Enis ſzinten aʒ erth!

De minth eltel teis aʒ ulta, hogẏ onnan hazủl el jeöttel?

Credủlủs Menniủnk aʒ en ſʒalaſomra, s oth besʒeliẇk egẏ ma

ſnak, mìnden niaủoliaìnkoth, kireöl eöremmel emlekezhettúnk

immar moſt hala Istennek. De ủalion ki jeö taủol ahon?

mint ha Sẏlủanủs ủolna Galatheataủal, neſʒe mitth beſʒilnek s

neủettnek, en hìszem megh keöniėröltek egẏ maſon. Jer úonniủk

fel fele egẏ keủeſe magủnkoth, halliủk mit beſʒilnek!

36.9.5. Sena V.

ACTUS V SCENA V.

Sẏluanủs, Credulủs, Galathea, Jūlia.

Syluanus. Bocʒasd megh leölkem, hogy aʒt tetettem mint ha mas hogy eʒt

ſʒeretem ủolna ínkab naladnal, s nıencʒen eleöted. aʒ nagy boſʒủsagh, kj aʒ te

regi kemin uoltodbủl ßallot uala ſziủemre mellj kegietlensiggel remintelẽsıgbȇ

eytetell uala feleöled, hogẏ aʒt hittem, hogj soha ủeſʒeʒ be ſʒerelmedbȇ. Tied

mínd leölkem s mind ſziủem, eszem, fejem, gondolatom, mindenem, eʒ útan

ſem ſzepsìgh ſem egieb ſemi el nem ſzakazthath teöled engem!

Galathea: Inkab the boczas ennekem, ha mìngıart aʒ mellj nap engem ſzeretnj

keʒtell, nem beöczwltem az te ſʒerelmedet, aʒmit erdemleted ūolna tẅlem!

Sylủanủs. Isten hozot minden jowal edes Tarſom Credulủs, lam egiủt latlak Ju

liaủal, Talam az ſʒerelem eö maga ſzerzet eſʒúe benneteket!

Credúlủs. Az beʒegh: s eʒ ủtan halalnal egjeb ſem ualaʒthat672 el beñunket egẏ

maſtủl: Sẏluan[us]: Hala az Vr Iſteñek nem tūdok mit tennem erömemben

Im minketis egẏẅủe keȯte az ſʒerelem feöl bomolhatatlan kötelesiggel

mellj këtelesigunk igaz hogj aʒ elötth megh tagủlt ủolt de azert fel nȇ

bomloth, fel ſem ſzakadot ſoha az czomoja!

Jủlia

[p. 371]

Julia Lam mondam en aʒ eleötis hogj nem tarthat az harag673 sokaígh keözëtettek;

mert azok az kik bizoniaban s ualoban ſzeretik egẏ maſt, ha ủalami tiſʒtesigben jaro dologban

nem ūeʒnek eöszủe, ſem mìerth egiebìerth ủgẏ megh nem haraghatnak hogj ısmigh megh ne

bekellienek. Mertt aỳ elſeö ſzerelem aỳ, az ky embernek ſziủet egeti, s feöỳi, noha

maſodikis nem bẅủiti aỳerth!

Credủlủs. Oh aldot ủr Isten, kẏ minẏajủnkhoʒ674 illen kegielmes ủagẏ:

eʒ eleött ítt aʒ hegẏeken ủeölgieken mínd cʒak sìtam vìtam, de legien

hala Istennek eʒ utan kialtok ſʒollok s newettek!

Dienes keözikben szoll!

Dienes. Isten agẏon io eſtūelith uram jo hẃr mondok: eʒ eſtủe ellek675 egýk

672 A h a sor fölé van beszúrva. 673 A g d-ből javìtva. 674 Az ẏ j-ből javìtva. 675 A kezdőbetű a-ból javìtva.



jủh ketteöth, ollj nagy mínd kėtteö,676 hogẏ ha ſʒarủok ủolna míndeniket eggj

egẏ koſnak allıtanad! Sẏlủan[us]: Legıen tied Attıamfia Dıenes!

Dıenes: Isten adgẏon ſzaʒ annit kegielmednek erete!

Galathea: Im en is megh adom aʒ Ingeth:

Dıenes Haja, haja, ſeöle hißem ioll íartam ma!

Syluanủs. Jer aʒ en ſʒalaſomra! Credulủs: Jere!

Jủlia. teıs, egıút egíẇk megh az ủoczorat:

Credulủs. Had677 mennıúnk inkab haza! Sylú. Nem mẽtek hittemre!

Credulủs. Bar úgẏ legien aʒ minth parancholod!

Syluañus. Eredgy eleöl Dienes eölıük megh aʒ borjniủt, kj ma egẏ hete hogy leth:

kiſʒicz io uocʒorath: Dıenes: Ihon megıek: Keſʒe minth mint ìmmaris az nìalà

mìnth ha hangjak jarnanak aʒ ſʒamban, hogy aʒ jo lakaſt erʒem: Elủetem, eördegh

uigdie el az ſẇlt repath: Sylủan: Hoſʒa aʒ keʒed Galathea fogh keʒen

Juliat teis Credủlủs s meñiủnk ủgy ùigan aʒ ſzalaſra:

36.10. Conclusio

conclủsio.

Dıenes szol aʒ Comedia halgatoknak!

Dıenes: Hallıatok io Vraım, eörömeſt678 voczorara hinalak tıteketis, ha aʒ

vaczoralo haʒ igen kiczin nem ủolna, de nem fertek be, mert ıgen ſʒoros:

Tiỳs penigh ſzep Aßoniok, it bar aʒ Bokrok keözt ne uarakoʒatok aʒ Vo-

cʒorara merth egẏẇt eſtủere kelùe megh ragad benneteket, ủalami

ket Labủ farkass uadgj medẃe: Finis:


[p. 372]

Vxorem dủxi, libertatem perdidj679

Caſtıtas periclitatủr in delitÿs> delitijs

Hủmilitas in diủitijs680

Pietas in Negotijs

Veritas in mủltj loqủio

Charitas in hoc nequam Secủlo.681

O miſeras hominum sortes sủprema[que] fata

quȧm vario flủxủ Tempora củncta flùủnt

Ni DEUS exalto terræ modo temperet axem

Omnia (ceủ) subito, maxima Troia x ủent

Vủlt[us] fortunæ ủariatúr imaginæ Lúnæ

Creſcit, decrescit in eadem682 ſistere neſcit

Plủta[x]: Par eſt Aủdacía Victoriæ.

676 Az ė i-ből javìtva. 677 A d t-ből javìtva. 678 Az ſ t-ből javìtva. 679 Innen zöldes szìnű tintával. 680 A t e-ből javìtva. 681 Szt. Bernát-idézet, mely átalakìtott formában emlémáskönyvekben is szerepel, S. Bernardi Claraevallensis Opera omnia, 1197B, De

convers. ad cler., num. 37 , http://www.binetti.ru/bernardus/87.shtml 682 Az ismert mondásban eodem szerepel.



Non dủcenda est úxor, quia si dúces deformem erit pæna,683

si formoſam erit Commủnis etc.

Olla caủe stilantia foemineám[que]684 cohortem

qủæ Tacito vúltủ, mủrmủrat685 ante686 Virủm

Jsocrates. Neminj celeriter fias Amic[us] et qúando pu-

t[us] es vide vt maneas

[p. 373]

Omnes sūnt diủites qui coelo et Terra frủj poſsúnt

Sủa agere, et neminem præse687 contemnere, ſủmma es[t] Sapientia

Suj củiq[ue] mores fingunt fortúna.

Amicùm proba Probatủm Ama.

Optimæ considerata saepe peſsime cadúnt

Ante fủit ủitủl[us], qủi fert modo cornủa Taủr[us]

Qủid non facit Aủaritia

Qùo qủis eſt Mȧıor magis [est] placabilis iræ.

Et facilıs mot[us] mens Generoſa capit688

Amantùm vita Sủaủiſsima

Omnia fert Ætas689

Post fata qủies

Sapiens dominabitur Aſtris

qủo Mínor Intellect[us] eo Maíor [est] fortủna

Papæ Laủdatores deủoratores díis

Nủnqủam deſint vırtủtj Liủor

Ex Commủnj priủatúm facere Semper

Diſcordiarủm Caủſa est et fủit

Omnis mủtatio Pericúloſa

[p. 374]

Data Magno aestimas accepta Parủs.

Melior Tủtior[que] [est] Certa Pax quȃ sperata Vıctoria

GENEROSVS EXCRUMENA etc.

Loqủente aủro nihìl polit qủæris oratio

Pecủniæ obediủnt omnia

Nủmm[us] vbj loqủitúr Barthol[us] ipse tacet> tacet

qủis damnet ſủa vota libenter

Facilis præceptio, difficilis obſerủatio

qủod incorde sobrij ido> id in ore Ebrij

D. Bernhard: Multj qủerủnt scientia paủci conscientia

Cicero. Sủủm củiq[ue] pủlchrùm [est]. Et tủa te, me delectat mea

Cede cedem non decet củmủlare.

Ingratis serủire ne ſas.

Fer firme, facilis, fiet, fortủna, ferendo.

Mediocra Meliora

683 Vsz. poena (’nyomorúság, baj, büntetés’) a helyes alak. 684 Az a-t a fekete kéz ìrja be. 685 Az rm a fekete kéztől származik. 686 A szót a fekete kéz ìrja be. 687 Talán posse helyett. 688 „Quo quisque est maior, magis est placabilis irae, / et faciles motus mens generosa capit.” Ovidius, tristia, III,5,31–32. 689 Vergilius, Eclogae, IX, 51.



Ne eſto Nimirủm Sapiens

Trahit sủa quem[que] Volúptas

Maiores Maiora sonent

Frủstra habet qủj non vtitúr

Nủlla [est] diliberatío de re inpoſsibilj

[p. 375]

Semper Aủarủs æget etc.690

Vbi Amici ibi Opes.691

Trita via omniủm Tủtiſsima.

Foemina nihil pestilentiủs.

Nủllủm gaủdiủm: dolore Caret.

Magnatủm gracia fallit.

Semper Aủar[us] Æget etc.

Finis viſcerẇnt actiones.

Qủid .a. qủeso, múlier, nisi iủủentủtis expillatrix:

ủirorủm rapina: senủm Mors: patrimonij

deủoratrix: honoris pernicies: pabủlủm Diabolj

Ianủa Mortis, infernj sủplementủm etc.692

Indomitủm est Animal Múlier, núllis [que] frenis

retinendúm etc.693

SENEM EST CORRIGERE DVRVM

Amoris imperiủm

Longi lủct[us], breúes risus, parủa gaủdia, magnj Metủs,

semp[er] moritúr, et nủnqủam mortủủs eſt qủi Amat.694

[p. 376]

Amori Accedủnt hæc ủitia etc.

Inſomina, ærúmna, error, et Terror et fủga.

ineptia stủltitıáq[ue] a deo, et Temeritas.

Incogitantia excor es inmodeſtia.

Petúlantia, củpiditas [et] Maleủolentia.

In heret etiam aủiditas, defidia, inủdia,

Inopia, contúmelia et dispendủủm etc.

O insensatúm695 pectủs Amantis o mentem Cecam o Ani-

mủm aủdacem, cor[que] intrepidủm, qùíd eſt tam

magnúm qủod tibj nỏ parủùm es[se] ùideatúr! qủid

tam Ardủủm qūod planủm nȏ ęstimes? qủid tȃ

claủsủm qủod tibi nȏ sit apertủm, tủ omne dis-

crimen parủj facis, tủ nihil difficile censes

inanis est apủd te ȏıs củstodia marítorủm:

nũllæ te leges tenent, nủllj met[us], nủllj pủdori

obnoxiủs es, omnis labor, tibi eſt lúd[us], tibj nihil

690 Horatius, Epist., I, 2, 56. 691 Plautus, Truculentus, 858; Quintilianus, Inst. 5, 11, 41. 692 „Quid est, oro, mulier nisi iuventutis expilatrix, virorum rapina, senum mors, patrimonii devoratrix, honoris pernicies, pabulum diaboli, ianua mortis, inferni supplementum?” idézet Aeneas Silvius Piccolomini Remedium amorisából. 693 Idézet Aeneas Silvius Piccolomini De duobus amantibusából. A mondat más változata a szerző Chrysis c. komédiájában is szerepel. 694 Idézet Aeneas Silvius Piccolomini De duobus amantibusából. 695 Az első n felett pont, a s a sor fölé beszúrva.



obstat ủnqúam696 &.

O Devs omnipotens vitủlo miſerere Simonj

qủem Mors præủeniens non ſinit esse boủem &.

[p. 377]

Hiw ßerelem ßìẅ ßerelem.

Aʒ kÿ Igazan ßereth, egíet ßereth.

Az kÿ igazan ßereth neheʒen feleith.

Aʒ irigÿsegh ßintein ollian ellenſighe

az Igaz ßerelemnek, mínt az ßaraʒ

dér, aʒ vÿonnan ủiragʒoth faknak &.

J J DF. Mppa. die 20. 2bủs A. 1608

Auro quìd melius Jaspıs? Quid Jaspide Virtus? Quid Virtute697

Deus? Quid Deitate nıhıl?

Jaspide quid peius Tigrÿs? Qủid Tigrÿde Demȏ? Quid

Demone Mulıer? Quid Muliere nihil. & &698

38. Két üres oldal

[p. 378]

[üres lap]

[p. 379]

[üres lap]


[p. 380] 699

??????????????????????????????????????????????????????????

??????????????????????????????????????????????????????????

??????????????????????????????????????????????????????????

??????????????????????????????????????????????????????????700

Non mihi mille placẽnt701 non poſco mille puellas

Hæc mihi ſola placet vivis honeſta pıa

Bolond aʒ aʒki aʒ Sʒépet nem ſʒereti

Aʒki indul ſʒerelemben okoſsan jarjon

Hogy aʒ Miʒnek ßine allat Mérget ne-

nyallyon

In his omnibus

696 Ez a bekezdés Aenea Silvius Piccolomini De duobus amantibus Eurialo et Lucretia c. 1444-es latin novellájából való. A novella korabeli

magyar fordìtása a kódex 212–297. lapjain is olvasható széphistória. 697 Ettől a sortól barna tintával. 698 A több változatban is ismert középkori proverbium nőellenes változata. 699 A mikrofilmen ez a lap túl sötét. 700 Négy kihúzott sor, ami az eredetiben sem olvasható. 701 Ovidius, Amores I, 3, 14.



Quid agis prudenter age et reſpice finem

Principis mmensas702 non poſsȗt dicere laudes

Ipse Pater natum Pallas et ipsa ſitit.

702 A szó elején hiányzik az i.


3. fejezet - FÜGGELÉK

1. Pani matka, pán otec...

Anyámasszony, apámuram, abban egyeztek meg, hogy őrizzek kiskecskéket (gidákat/gödölyéket)

– nem akarom őrizni őket!

A kiskecskének szarva van, szeret öklelőzni, a lábát felnyújtja, és a másikkal folyvást játszódik.

Legeltesd őket, édes lányom, csak ezen a nyáron, hiszen szépek, kecsesek – de szánom őket.

A kiskecske szökdel, amìg fel nem mászik, nehéz meghallani [vagy: hallgatni], mikor sìr,

dörömböl a kamrán.

Legeltesd, mìg megszelìdül – nem tarthat sokáig –, hisz már majdnem felnőtt, véget vetett a

szükségnek (nincs már vele gond (?))

Hogy legeltessem őket, én bánatos, ha nincsen füvecske, ha száraz gallyal etetem, mindig

megváltozik.

Ereszd be a kiskertbe, és vigyázd / ügyelj rá szorgosan, hamarosan kezes lesz, kétségkìvül

hűséges.

Kedvesebb nekem a kiskert, az oltványok és a fűszerek minden kiskecskénél az udvarlásukkal

együtt!

Ne vonakodj, lányom, tégy úgy, ahogy parancsolom, őrködj rajta, ami otthon, nálunk kel ki /

amire otthon tehetünk szert!

Megrágja a fűszereimet szép kis kertecskémben, az oltványaimat, tán még a főznivalót is –

egyszóval nem akarom!

Immár kérlek, lányom – de szép szóval –, ne sorvadozzon itt otthon, vedd a gondodba!

Ellegeltetem egy hétig, hogyha sikerül – kihajtom mindennap, egyre öregebb lesz…

Őriztem a kiskecskéket amott, a hegyek közt – ahol édes volt a pázsit, öklelőztek a szarvukkal.

Mihez kezdjek én, boldogtalan leányka, egy árvához [vagy: árvaságra] jutok, én bús,

szerencsétlen!

Hogy azt a kiskecskét, ha csak egyszer is, a kertecskémbe engedtem! Szánni valónak látszott –

immár csak emlékem van tőle.

Lányom, mért sìrsz-rìsz oly nagyon, mért futottál [vagy: mit kergettél] haza? És min gyötröd

magad, kinek ìgérkeztél?

Hogy ìgérkezhettem volna, mikor egy sem (férfi) volt ott! Megvan, amit akartam. Ó, hol volt az

őriző [vagy: őrangyal]!?

Mondd hát el, lányom, mi történt veled azután, nincs semmi kárunkra, hogy aludt a kiskecske.

Hiszen megmondtam, anyám, mikor a fürdőben voltunk, hogy elvesztettem a koszorúm –

mulatozik már a kiskecske.

FÜGGELÉK


Ne törődj vele, lányom, elég, ami az éjszaka történt, és sok kiskecske van a férfi segìtségére

[vagy: lehet a segìtségére; vagy: tudhat segìteni magán].

2. Ach, potešení mé roztomilé...

ALIA

Ó én kedves örömem, te vagy itt minden mulatságom, nélküled kell lennem, sajnálom, hogy

tőled (nő), én kedvesem, el kell válnom.

Hasztalan az én szerelmem, rád való gyakori emlékezésem, én egyetlen szìvem, szerettelek (férfi)

hìven, őszintén, bárki másnál (nőnél) jobban.

Eszembe sem jutott volna, hogy ez lesz a fizetségem, szerelmemért sok aljasságot kell

elviselnem, fájdalmas vágyakozást.

Szìvesen eltűröm, és azzal vigasztalódom, hogy vidám leszek, megszabadulok a bánattól, te adj

vigaszt, Uram Istenem, hiszen én, bánatos nem sejtettem, hogy megcsalattathatnék.

[bizonytalan olvasat: ???; vagy: egyszer; vagy: inkább] eggyé válnék veled, én édes szìvem,

szeretetben, őszinte szerelemben, Uram Istenem, kegyeskedj megadni, hogy te, legkedvesebbem (nő), igaz

szerelemmel légy hozzám.

Igencsak fáj az én szomorú szìvem, nem látom magam körül a [valószìnű szöveghiány] ...-mat,

mit mondhatnék magamnak, fájlalom, hogy tőled, kedvesem (nő), el kell búcsúznom.

Ne gyötörd tovább szomorú szìvemet, hamarosan sìrba kell szállnom miattad, vigasztalj meg

engem, bánatost (férfi), mert Isten is tudja, hogy szeretlek téged igaz szìvemből.

A te szépséges, fehér-piros orcád sebezte meg szomorú szìvemet kegyetlen szerelemmel…

Másokat (nőket) elhagyok, vele (nővel) vigasztalódom, az én kedves Aničkámmal.

Keserű balsors, hogy háborúzol velem, a legkedvesebbemmel (nő) áltatod szìvem, mivel

vigasztalódjam, hiszen, édes szìvem, ha úgy akarod, nélküled kell lennem.

De már tudom, hogy nem akarsz engem, ezzel is segìted e világból hamar elmúlásom, mit

mondjak erre, fájlalom, hogy én legkedvesebbem (nő), hogy el kell téged siratnom.

Arra kérem Istent, ne kerüljön el aki asszony nekem jut, az ő hatalmába ajánlom egyetlen

szìvemet, aztán, ha ki akarja, ne kìvánja ezt nekem [vagy: legyen rosszakaróm], mit sem törődöm vele.

Isten áldjon, én édes szìvem, te vagy itt minden mulatságom, én egyetlen leánykám, ha Isten

nekem ad, hogy az enyém légy, legkedvesebb Aničkám.

Én már elmegyek, ha nem szìvesen is, de kénytelen vagyok, téged, a bánatost (nő) Istennek

ajánllak, adjon Isten jó éjszakát, én meg hatalmadba ajánlom bánatos, szomorú szìvemet.

Ezt a kis éneket röviden lezárom, neki (nőnek) még egyszer jó éjt kìvánok, áldjon meg a Jóisten,

s ha másként nem lehet, választok magamnak más kedves Aničkát.

3. Mysel, serdce k Bohu ja mám...

FÜGGELÉK


SEQUITUR ALIA

Elmém, szìvem Istenhez fordul, éjjel-nappal hozzá kiáltok. Istenem segìts, hogy teljes szìvvel és

közösen, egyetértésben és szerelemben egyesìtsük szìvünket, legyen meg mihamarabb!

Mi haszna a szerelemnek, hiábavaló, ha nincs rajta Isten áldása, ha ő kegyelmet ad, tanácsot,

segìtséget, eltökéltségem szìvemet visszafordìtja, mert van hozzá hatalma.

Engedj a szìvedhez, kérlek, hiszem, hogy befogadsz, mert halálomig téged akarlak szeretni,

keresztény hitben, hitvesi szeretetben veled lakozni.

Szìvem ott belül el van gyötörve, a nehéz fájdalom elviselhetetlen, ha orcádra, fekete szemedre

gondolok, én legkedvesebbem (nő), legott meggyógyul az én szìvem.

Miként legyek én, bús (férfi) vidám, szìvemen sok a bánat, a gyötrelem, bánkódom búsan, csak

az vidámìt, hogy Isten a borút szépséges derűre fordìtja.

Asszonyi tanács álnok irigység, kettejük (nők) között gyűlölség van, biztos vagyok benne. De

mindez Isten hatalmában van, ezért meghányja-veti, fontolóra veszi szìvében.

Ámen, kedvesem (nő), jó éjszakát kìvánok, Isten segìtsen meg, és erősìtse meg segedelmét; ezért

kérlek, ne játssz a szerencsével, hogy rajta ne vessz, vagy pórul ne járj, és meg ne bánd.

Aki ezt az éneket szerzette, hölgyeknek, szüzeknek hìven szolgált volt, tisztán élt szeretve,

hajadonok hölgyek tisztességére, bánatában dalol búcsúzóban.

Istenem, légy hozzám kegyelmes, halld meg most panaszos hangomat, hogy megkapjam,

elnyerjem a legkedvesebbet, a szép Katušát esküvőre. Ámen.

4. Pane Bože milý...

[PANE BOŢE MILÝ...]

Én édes Istenem, neked panaszkodom, mert bánatos vagyok, a lesújtó hìrek miatt; mindezt az

emberek szóbeszéde okozza, irigyeim teszik bizonyára, a leskelő asszonyok.

Én kedves leánykám, én vigaszom, kegyeskedj felvidìtani szomorú szìvemet, mert magamnál is

jobban, hűséggel szeretlek, becsületem, hitem is feláldozom érted.

Ahogy Orpheus Tarsát [ismeretlen név; esetleg: társát] igen nagyon szerette, s nagy szerelmet

érzett Hector az ő Helénája iránt, Pyramus, Gisquardus, Thisbe szintén a sìrban fekszik vele (nő), én is ekként

kìvánkozom hozzád.

Amiképpen Lucretia és a nemes Venus állhatatos a szerelmében, s a hűséges Antifora, te is, én

kedves leánykám, olyan állandó légy hozzám, szìvemet el ne hagyd.

Ez a reménységem, én édes szìvem, és bizony nem kétlem, hogy szolgálatodba fogadsz, mert

hìven akarlak szolgálni, halálomig s halálodig téged szeretni.

Repdesve keringek, mint a gerlice (tojó), aki ha elveszti szeretett hìm párját, folyvást az út szélén

ül, s kedvesét (férfi) keresi, én szintúgy, kedvesem (nő).

Cupido nyila, az talált el engem, Ámor, a vak gyermek sebezte meg szìvem, mert igen súlyos

sebesülés ért, várom a halált, akár a szarvas, mikor lelövik.

FÜGGELÉK


Szépséges virágom, édességes fügém, piros a te orcád, korall a te ajakad, szemed, akár a

sólyomé, tested alabástrom, és jáspis a szìved.

Emlékezz reám, kedves leánykám, adja Isten, hogy az enyém legyél, hogy hìven szeresselek,

másokhoz ne fussak, tisztaságomban kitartsak.

Miként József és Tóbiás tisztességben kitartott, add meg, Uram Isten, hogy gondolatban és

egyességben én is ìgy viseljem magam, testemen ne ejtsek foltot, akaratomat be ne szennyezzem.

A hitvesi szeretetet ebben megtartsam, s az én kedves leánykámat hűen szeressem, boldogságban,

szükségben, ìnségben, megkìmélve, mint magamat, ámen, add meg, Istenem!

5. Mějž, ty, lítost...

ALIA CANTIO

Könyörülj, én legkedvesebbikem (nő) szìvemen, mert én neked mindenben engedelmeskedem,

szerelmeddel megsebeztél, egészségemnek ártottál, megszomorìtottál.

Csakhogy reám, én legkedvesebbikem (férfi), őrzők vigyáznak, és nem akarják, hogy veled

beszéljek, bár megadná a Jóisten, hogy beszélhessek veled, hogy megvigasztalhassam szìvedet [vagy: szìvemet].

Hiszen, én legkedvesebbem (férfi), egyre mást kommendálnak nekem, hogy fogadjam uramul,

azt kìvánják, gazdagon megajándékoznak, hitet, szerelmet ìgérnek, magukat ajánlják.

Ezért, én legkedvesebbem (férfi), nem felejtelek el téged, senki másnak nem adok menedéket,

fektemben, keltemben mindig rád emlékezem, én édes szìvem.

Semmit se adj, én legkedvesebbem (nő), a javaira (férfiéra), többre becsüld az őszinte szìvet, akik

birtokért adják oda magukat, nem szoktak hitben, szerelemben élni, kergetik a bikát [szólás; = késő bánat].

Én legkedvesebbem (férfi), mit se sajnálkozz, hiszen épp eleget bánkódom miattad, nehézségem,

keservem, [értelmezhetetlen szó] túlontúl sok is van, többet akarok szenvedni.

Mert, legkedvesebbem (férfi), sokra tartom a boldogságot, ha szememet reád vetem, piros

orcádra, hónál fehérebb kezedre, lábadra, ó én örömem!

Hiszen, én legkedvesebbikem (nő), igen jól tudom, hogy nálad folyvást sok vetélytársam van,

hogy elmédet felkavarják, mindenbe beleszólnak el akarván bennünket választani egymástól.

Azon vannak, én legkedvesebbem (férfi), hogy összeveszejtsenek, bánatos szìvemet tőled

elválasszák, ne törődj vele semmiképp, nem viszik véghez, amit akarnak, hogy egymástól elszakìtsanak.

Ne hallgass, legkedvesebbem (nő), hazug emberekre, mert ők el akarnak bennünket választani,

kilesik, hogy két szerelmesben milyen nagy a szerelem, ezt eszükben tartják.

Ha anyámat, én legkedvesebbem (férfi), megharagìtom is, akkor is szeretni foglak én

legkedvesebbem (férfi), szeretni téged, szeretni, neked aranygyűrűt adni, téged szeretve ölelni.

Már nekem, én legkedvesebbem (férfi) holnap férjhez kell mennem, szeretetlen tuskót magamhoz

vonni... Szeretni téged foglak, én szerelmetes szìvem, mindig minden időben!

Már énnekem, én legkedvesebbem (nő), igen sok bánatot okoztál, mikor tudattad velem

férjhezmeneteledet, hova legyek, én bánatos, ó, halál, végy magadhoz, és pusztìts el engem.

FÜGGELÉK


Ne sìrj, ne bánkódj, én legkedvesebbem (férfi) férjhezmenetelem miatt, hiszen én mindig a te

szìvecskéd, a te hű úrnőd (leszek), inkább meghalnék, mintsem elhagynálak, életemet adnám érted.

Hű szerelmem jeléül, én legkedvesebbem (férfi), amivel minden időben szerettelek, egy gyűrűvel

ajándékozlak meg, sok egészséget/üdvöt (?) ìgérek, hiszen látom, méltó vagy rá.

Ehhez még, én legkedvesebbem (férfi) neked adom ezt a zöld koszorút, a fejedre teszem,

[feltehető szövegromlás: egy sor hiányzik, illetve az előző versszak egy sorának ismétlése] sok egészséget/üdvöt

(?) ìgérek, mindig téged szeretlek.

Bárcsak, én legkedvesebbem (férfi), mindig kedvedben járhatnék, mindhalálig téged

szerethetnélek, téged foglak szeretni mindig, minden időben, én édes szìvem.

Isten áldjon, én legkedvesebbem (nő) az ilyen szerelemért, szeresd azt, akit választottál, akinek

adtad szavadat, amellyel hozzám szóltál, mikor együtt ültél velem.

Sajnálom, én legkedvesebbem (férfi), férjhezmenetelemet, hogy most meg kell tőled fosztatnom,

akit szìvem minden percben szeret, csakhogy ravaszul/lopva.

Szìvem vigasza voltál, én legkedvesebbem (férfi), szánd meg a hű hajadonokat és szüzeket,

megtapasztaltam, megtapasztaltam, amit nem hittem. Istenem, bár meghalnék!

Valahányszor rám tekint a te mindennél élesebb pillantásod, mindig felvidul a te szomorú szìved,

emlékezz rám a szomorú napon, és nekem mindennap emlékeznem kell rád.

S amikor el kellett búcsúznunk egymástól, keserves sìrással szóltunk egymáshoz… Ó balsors,

balsors, bánatra juttattál a csalárd gazdagság miatt.

Isten áldjon, én legkedvesebbem (nő), én vigaszom, mert a világon te vagy minden mulatságom,

a te szépséged, erényed, kecsességed nagy fájdalmat okoz, felszìtva szerelmemet.

Ölelj hát meg, én legkedvesebbem (nő), arra kérlek, hiszem, hogy nekem jót kìvánsz, utoljára

megáldalak, kedvesebb kedvest nem kìvánok, benned ismerem meg.

Én legkedvesebbem (nő), Istenemnek ajánllak, bánatos magamat a szìvecskédnek, ezzel áldjon

meg maga a Jóisten, magamnak mindig ezt kìvánom, ha rád gondolok.

6. Bože, požal toho...

ALIA CANTIO

Istenem, szánd meg keserves bánatom, amit gonosz emberek okoztak, minden ok nélkül

elbúsìtották szìvemet, véget vetettek szerelmemnek.

Ó, nem lehet semmi nehezebb, mint mikor két egymáshoz illő szerelemre gyullad, egymáshoz

őszinte, és a gonosz, gyűlölködő nép, őket gyűlölve, végét akarja nekik vetni.

Olyan ez, mint ha a lélek a testtől elválik; nézd, hogy fáj a szìv! Szánd meg, Istenem azt (férfit),

aki oly könnyelmű elmével hagyta magát rábeszélni!

Nem azért adtam neked a koszorúmat háromféle fűből, hogy elszomorodjam, hanem hogy erősen

megtartsam, azt, amit mondtam. Más történik velem.

Az egyik sor zöldet, hogy kedvesem (férfi) voltál, mögötte a másikat, hogy szemedet vesd rám, a

harmadikat, hogy csalódtam, ne felejts el engem! Hasztalan reméltem.

FÜGGELÉK


Ámbár az én (nő) vétkem, hogy nem tudtam megőrizni a megfogott madarat, de reménykedem,

hogy megreked hurkomban, és másképp tartom meg.

Örömest fonok neki (férfinak) aranyból kalitkát, illatos citromból vetek neki fekhelyet, asztalt,

széket készìtek szépen ciprusból, szegfűszegből és muskátdióból/szerecsendióból.

Az ételed majd csak csemege (konfekt) lesz, mandula, mazsola, füge, aszú szőlő, italod

muskotály, pruniol (aszaltszilvalé-must) és kireole [ismeretlen szó], igen ìzletes számodra.

Illatos vizekben fogom őt (férfi) füröszteni, rózsából és liliomból, ibolyából, zsályából, magam

mosom meg a fejét, és megkenem illatos mazsolaolajjal/rózsaolajjal/szőlőmagolajjal.

És ha megfürdettem, fehér karomba veszem, megvetett patyolatágyamba fektetem, eléneklem

szépen Heléna történetét, akit Paris szeretett.

Ez lesz a gyönyörűséged, meg a mulatságod, amire rég áhìtozott búbánatos szìved; ne késlekedj,

repülj ide, madárkám, élvezd a szerelmet, mìg vénasszony nem leszek!

Istennek ajánllak, kìvánok jó éjszakát, hogy az a madárka szálljon hatalmamba, hogy magamnak

megnyerjem azt, amit (akit – férfi) kìvántam, s vele (férfi) énekeljem: ámen!

7. Darovals’ mne, Bože, tak...

[DAROVALS’ MNE BOŢE...]

Nekem ajándékoztad, Istenem, hát vidulj, sólyommadár, hogy hirtelen megismerhettelek

megörvendeztetve szomorú szìvedet és szìvemet; szìved által bizonnyal hirtelen súlyosan megsebeztettem

(férfi); fut a nyìl, ég a szìv, megpillantván a te orcád.

És én (nő) bizonyosan elteltem a pelikán, e szánakozó madár vérével, igen jól megismertem

mindent [vagy: megvilágosodott számomra minden]. Amerre járok, rád gondolok, én szerelmetes szìvem,

bizonyára Cupido nyila sebzett meg engem (férfit) oly igen [a következő versszak ismétlődése miatt feltehetőleg

szövegromlás, hiszen itt a férfi beszél, mìg a strófa elején a nő].

Ráadásul, kecses hattyú, elveszed minden kedvemet, nincs a világnak olyan orvosa, aki ilyen ìzes

főzetet tudna nekem adni. A napfényben arcodat meglátva, én szerelmetes szìvem, bizonyára Cupido nyila

sebzett meg engem (férfit) oly igen.

Megmondhatom az igazat, nem tudom eltitkolni, szeretlek, mint tenmagamat; Isten a legjobb

tudója szìvem titkának, aki el akar választani, el nem választ, aki rágalmaz/féltékenykedik, az taszìtja hevesen

hozzám az én szerelmetes szìvemet.

Ej, Istenem, halld meg szomorú hangomat ebben a [értelmezhetetlen szó] időben, légy jelen,

segìts meg, szìvemet én is átnyújtom az ő (nő) hatalmába, hogy a gyümölcsét kivirulni lássam. Az én

szerelmetes szìvemet te magad (férfi) vedd gondodba, mert te vagy annak a szép gyümölcsöskertnek az ura!

Az illatos levendula felér a rozmaringgal [vagy: Illatos levendula! Felérsz a rozmaringgal];

Istenem, add, hogy én is (nő) kivárjam őt (férfi), és kivárván testemet vele takarjam, alabástrommal, szép

flastrommal, majoránnával, biztos fundamentumra helyezzem szìvemet, ámen.

8. Lilium, kvítí sadila...

FÜGGELÉK


ALIA

Liliomvirágot ültetett (nő), járta a gyümölcsöskertet vidám májusi időben

egy igen szép, erényes leányka, meghallottam (férfi) a hangját.

Ahogy először megláttam, legott megsebezte szìvem, megragadott a fénye; e fájdalmon, szép

erényén, igen elcsodálkoztam.

Drága köntöst viselt, igaz fehérségtől (tisztaságtól) piruló, igen fényesen tündökölt, s e boldogìtó,

nyári időben rózsakoszorút font.

Szerelemmel vagyok iránta (férfi), tüzes nyìllal általjárva, szégyenlősen néztem reá (nő): nemes

lelkű, igen kedves, rabul ejtette menten szomorú szìvemet.

Hozzáléptem készségesen, átölelvén tisztelettel, rózsakoszorúját nyomban fejéről levette, nekem

adta, s hozzá még egy aranygyűrűt.

Mihelyt megismertem szerelmét, odanyújtottam jobbomat, szìvem repesett, ó leánykám, én

szìvecském, örömöm immár nem kevés.

Megtartod az emberi erényeket, mindig kész vagyok szolgálatodra, érted élek, szeretve, édes

virágom, én hajlékom, kiontatnám szìvem vérét (érted).

Ej, szerelmet érzek irántad, Istenembe vetem reményemet, hogy kegyesen nekem ad, Uramnak

akaratából, adja Isten, hogy egymáséi lehessünk.

Ó, aranynál drágább leányka, rabul ejtetted szìvemet, irántad való igaz szerelmem meg nem

változik, semmilyen időben (sohasem); Istenem, add, hogy mindig megmaradjon!

Ej nehéz elszakìtani az igaz szerelem kötelékét, hiszen mindenki része. Ó, szerelem,

ifjúságomban engem is rászedtél! Bármennyire megcsalattattam is, és e szerelem által rászedettem, Istenem, te

igazìts helyre, tárd fel ártatlanságomat, őszinteségemet, gyógyìtsd meg szomorú szìvemet!

Ej, búsultam, szomorúan [vagy: én (férfi) bánatos], nem lelhettem vigaszt, hanem az ő (nő)

hangját hallván, szìvem igen hamar újra megvigasztalódott.

Szerelmedet, leánykám, meg ne változtasd, s a gonosz embereknek ne tárd fel magadat; tudom,

ádáz irigyeink vannak, gonosz emberek, rosszak, hamisak, elválasztják a szerelmeseket. Ámen.

fanchali jób kódex - tankonyvtar.hu · 1 created by xmlmind xsl-fo converter. 1. fejezet -...

Documents