RISING STARSMatosinhos String QuartetSIGNUM saxophone quartet2015. május 21.Fesztivál Színház

mupa.hu

3

RIS

ING

STA

RS

21 May 2015Festival Theatre

RISING STARS

Matosinhos String QuartetVitor Vieira, Juan Carlos Maggiorani – violin,

Jorge Alves – viola, Marco Pereira – celloMozart: String Quartet in E-flat major, K. 428

Vianna da Motta: Cenas nas montanhasShostakovich: String Quartet No. 8 in C minor, op. 110

SIGNUM saxophone quartetBlaž Kemperle – soprano saxophone,

Erik Nestler – alto saxophone, Alan Lužar – tenor saxophone,

David Brand – baritone saxophoneSibelius: Andante festivo, op. 117a

(transcription by the performers)Glazunov: Saxophone Quartet, op. 109

Georg Friedrich Haas: Saxophone Quartet(commissioned by the Kölner Philharmonie)

Barber: Adagio, op. 11(transcription by Johan van der Linden)

Gershwin: Suite after themes from Porgy and Bess(transcription by Sylvain Dedenon)

2015. május 21.Fesztivál Színház

RISING STARS

Matosinhos String QuartetVitor Vieira, Juan Carlos Maggiorani – hegedű, Jorge Alves – brácsa, Marco Pereira – csellóMozart: Esz-dúr vonósnégyes, K. 428Vianna da Motta: Cenas nas montanhasSosztakovics: VIII. (c-moll) vonósnégyes, op. 110

SIGNUM saxophone quartetBlaž Kemperle – szopránszaxofon,Erik Nestler – altszaxofon, Alan Lužar – tenorszaxofon,David Brand – baritonszaxofonSibelius: Andante festivo, op. 117a (az előadók átirata)Glazunov: Szaxofonkvartett, op. 109Georg Friedrich Haas: Szaxofonkvartett (a Kölni Filharmónia felkérésére)Barber: Adagio, op. 11 (Johan van der Linden átirata)Gershwin: Szvit a Porgy és Bess témáira (Sylvain Dedenon átirata)

The English summary is on page 13.mediaklikk.hu/bartok

TÖBB MINT KLASSZIKUS

C

M

Y

CM

MY

CY

CMY

K

BARTOK_hegedu_MUPA_143x170+5.pdf 1 2015.04.23. 14:21:32

4

Matosinhos String QuartetFotó © João Vasco

5

RIS

ING

STA

RS

A Müpa 2010-ben lett az Európai Hangversenytermek Szervezetének tagja. Az ECHO Rising Stars („feltörekvő csillagok”) elnevezésű programjának szereplői a legjelentő-sebb koncerttermekben lépnek fel, így a 2014/15-ös évadban mi is újból tanúi lehetünk a művészi felemelkedés, a csillaggá válás kitüntetett pillanatainak.

A Matosinhos String Quartetet a lisszaboni Calouste Gulbenkian Alapítvány és a portói Casa da Música jelölte a Rising Stars-sorozatba. A vonósnégyes megalaku-lását névadója, a portugáliai Matosinhos városa kezdeményezte, amelynek 2007 óta rezidens együtteseként működik, évente több koncerttel is megörvendeztetve a helyi zenekedvelőket. A négyes ma Portugália egyik vezető együttese, fellép az ország számos fontos fesztiválján, koncerttermében, és együtt dolgozik a vezető portugál muzsikusokkal. A Matosinhos Vonósnégyes elkötelezett híve a portugál kvartettirodalom népszerűsítésének, ezért számos kevésbé ismert művet is mű-sorára tűz, de kortárs komponistákat is gyakran kér fel új darabok alkotására.Az együttes tagjai az Instituto Internacional de Música de Cámara de Madridban vé-gezték tanulmányaikat, ahol mesterük Rainer Schmidt, a Hagen Kvartett hegedűse volt, s olyan rangos együtt es ekkel dolgozhattak már együtt, mint az Alban Berg, a LaSalle, az Emerson, a Melos, a Vermeer, a Kopelman és a Talich Vonósnégyes. A Matosinhos String Quartet tagjai, akik egyenként is rangos nemzetközi versenyek díjazottjai, tanítanak és mesterkurzusokat is tartanak fiataloknak, s többen dolgoz-nak a Venezuelából indult El Sistema programban is, amelynek keretében hátrányos helyzetű fiatalokkal foglalkoznak.

Wolfgang Amadeus Mozart első bécsi évei során komponált, hat da-rabból álló kvartettsorozatát később Haydnnak dedikálta, ezeket a műveket ma Haydn-kvartettek néven ismerjük. Az 1783-ban írott har-madik darab, a K. 428-as Esz-dúr vonósnégyes kromatikában tobzódó első tétele annak idején meghökkentette a kortársakat. A Haydn op. 20, No. 1-es vonósnégyesét megidéző lassú tétel is tartogat azonban meglepe téseket, hiszen a múltidézés mellett ugyan-úgy megjelenik benne a már említett, modernnek ható kromatika. Az életvidám Menüett szinte rusztikus hangzást idéz, főleg az orgonapontos szakaszoknál, a Trió középrész dallama már-már a romantikát előlegezi. A finálé főtémájának kontrasztáló motívumai Mozart humorérzékéről tesznek tanúbizonyságot,

Wolfgang Amadeus Mozart

6

a később használt hangsúlyozások is ezt erősítik – mindez a Haydn stílusával való rokonságot mutatja. Ez a téma egy népdalból eredeztethető, amelyet Mozart korábban, a K. 252-es Esz-dúr divertimentóban is felhasznált.

„Ez a vonósnégyes különleges helyet foglal el együttesünk történetében, hiszen ez volt az első darab, amelyet tisztelt professzorunk, Rainer Schmidt irányításával tanultunk meg. Akkoriban kezdtünk el komolyan gondolkodni arról, hogy milyen vonósnégyes-hangot akarunk elérni, és ekkor nyílt ki a fülünk és az elménk a lehe-tőségek teljes világára, amelyről korábban nemigen volt tudomásunk. Nagyon bölcs választás volt ez tanárunktól, hiszen azóta is minden alkalommal eszünkbe jutnak újabb és újabb ötletek a darabbal kapcsolatban, akárhányszor vesszük is elő ismét, és persze mindig felébreszti bennünk a diákéveink iránti nosztalgiát” – nyilatkozta Vitor Vieira, a kvartett primáriusa.

José Vianna da Motta (1868–1948) portugál zongoristáról, tanárról és zeneszerzőről valószínűleg keveset hallhatott a budapesti közönség, annak ellenére, hogy Liszt Ferenc egyik utolsó tanítványáról van szó. Később Hans von Bülow-tól is vett órákat, majd miután Berlinben és Genfben is élt, visszatért szülőhazájába, ahol megalapította a Lissza-boni Koncertszövetséget, s 1919-ben ő lett a Lisszaboni Zeneakadémia igazgatója is. 1927-ben Portugáliában ő mutatta be először koncert-sorozat keretében Beethoven összes zongoraszonátáját. Kompozícióit erős hazafias hangvétel jellemzi, amely nemcsak a ma este elhangzó mű népzenei ihletettségéből derül ki, hanem az a tény is érzékelteti, hogy első szimfóniája A hazának alcímet viseli. Első, G-dúr vonósnégyesének két tétele – az Adagio és a Presto – külön előadási darabbá vált Cenas nas montanhas (Hegyi jelenetek) cím-mel. A két tétel népdalokra épül, ráadásul a Presto tétel a végén idéz az Adagióból. „Mindig örülünk, ha portugál zenét játszhatunk külföldön, hiszen sajnos nem igazán ismert művekről van szó. Vianna da Motta darabja egyik kedvencünk a maga jellegzetes portugál népi dallamaival, és örülünk, hogy így megmutathatjuk a világnak a portugál zenetörténet egyik legfontosabb alakjának alkotását” – mesélte Vitor Vieira.

José Vianna da Motta

7

„Ráeszméltem, hogy ha egyszer meghalok, aligha fog bárki is bármit írni az emlékemre. Szóval elhatároztam, hogy én magam írok valamit. Akár ezt is írhatnád a borítóra: »E kvartett szerzője emlékének ajánlva«” – fogalmazta meg ironikusan gondolatait Isaak Glikmannak írott levelében Dmitrij Sosztakovics (1906–1975) VIII. vonósnégyese kelet-kezése kapcsán. Szavain nem csodálkozhatunk, mivel két sorscsapás is érte nem sokkal a tragikus, c-moll hangnemben írott mű kom-ponálása előtt: krónikus izomgyengeségét ALS-ként (amiotrófiás laterálszklerózisként) diagnosztizálták, valamint be kellett lépnie a kommunista pártba. Az 1960-ban, Drezdában mindössze három nap alatt megírt VIII. vonósnégyest, amelyet Drezdai kvartettként is szoktak emlegetni, Leningrádban mutatta be a Beethoven Kvartett. Sosztakovicsot sokkolta a német városban látott pusztulás, ezért is döntött úgy, hogy új darabját „a fasizmus és a háború áldoza-tainak” ajánlja.

A kvartett ugyanakkor inkább önéletrajzi jellegű, hiszen mindjárt az első tétel fő-témája a szerző monogramját, a D-Es-C-H motívumot szólaltatja meg, s az egész mű is tartalmaz más Sosztakovics-művekből idézeteket. Az öt tételt a szerzői motívum fogja össze, mintegy variációkként ugyanarra az ötletre.

Érdekes idézetként szolgál még a negyedik tételbe beépített, „Kime rülve a börtön megpróbáltatásaitól” kezdetű mozgalmi dal, amely Lenin kedvence volt, és ame-lyet a temetésén is elénekelt a Bolsoj Színház kórusa. A mű vége felé percekig hall ha tunk egy tartott hangot, amely szintén a búcsúzásra, az elmúlásra utalhat. A komponista barátja, a muzikológus Lev Lebegyinszkij szerint ekkoriban az öngyil-kosság gondolata is foglalkoztatta Sosztakovicsot. A Matosinhos első hegedűse, Vitor Vieira a következőket nyilatkozta a darab kap-csán: „Sosztakovics VIII. vonósnégyese az egyetlen darab, amelyet mindenki játszott közülünk még a kvartetthez való csatlakozása előtt. Így különböző és egyben igen erős elképzeléseket hoztunk magunkkal a próbákra, amelyeket meg is erősítettünk a művel való foglalkozás során. Tudván önéletrajzi hátteréről, valamint arról, hogy mély emberi szenvedés inspirálta, mindig lenyűgöz bennünket, milyen érzelmi erővel hat.”

Dmitrij Sosztakovics

8

A kölni székhelyű SIGNUM saxophone quartet 2006-ban alakult, s miután elnyerte a berlini, a luganói és a veronai nemzetközi verseny legfontosabb díjait, már több-ször is eleget kellett tennie az Európa számos országából érkező meghívásoknak, 2013-ban pedig a Carnegie Hallba is eljutott. A 2014/15-ös Rising Stars-évad kon-certjeire négy jelentős koncertterem is jelölte a kvartettet: a Kölner Philharmonie, a Laeiszhalle Elbphilharmonie Hamburg, a Festspielhaus Baden-Baden és a dort-mundi Konzerthaus.Az együttes a híres zenei menedzserrel és koncertszervezővel, Folkert Uhdéval nemrég kezdett dolgozni egy új projekten, amely Bach művén, A fúga művészetén alapul, és amelyet több koncerten is játszottak zenekarral. A közeljövőben közös kvintett-hangversenyeket terveznek Mario Brunello csellóművésszel, valamint a Grammy-díjas Chilly Gonzalezzel is együttműködnek majd különböző koncerteken. Első lemezük Grieg, Ravel, Bartók és Sosztakovics műveit tartalmazza. A SIGNUM nagy hangsúlyt helyez a kísérletezésre, mind a koncertezés módjában (például gyakran játszanak kotta nélkül, ami a pódiumon nagy szabadságot ad), mind a repertoár bővítésében. Mostani koncertjük az együttes valamennyi oldalát igyekszik megmutatni, hiszen játszanak eredetileg is szaxofonkvartettre írott dara-bokat, továbbá új, kortárs művet, valamint átiratokat. Erik Nestler, a kvartett tagja úgy nyilatkozott, hogy nagyon várják budapesti kon cert-jü ket, már csak azért is, mert ő maga részben magyar: nagymamája Ma gyar or szá gon született. Még egy embert megemlített, aki az egész együttes számára fontos ins-pirációt jelentett, mert rengeteg energiát kap tak tőle: Takács-Nagy Gábort. Miatta is kíváncsiak országunk atmoszférájára és természetesen közönségére.

Jean Sibelius (1865–1957) Andante festivo című műve eredetileg vonósnégyesre íródott 1922-ben, majd szerzője 1938-ban átdolgozta vonószenekarra, ad libitum tim pani szó lam mal kiegészítve. Ebben a formájában leginkább arról ismeretes, hogy ez az egyetlen darab, amelyből Sibelius vezényletével készült felvétel (1939. január 1-jén). Érdemes megjegyeznünk, hogy a zenekari átiratot az inspirálta, hogy Sibelius a harmincas években nagyon sokat hallgatta a rádiót, ekkor érezte úgy, hogy a hangszórók miatt nem minden mű, nem minden apparátus szól jól rá-dión keresztül is. Így született meg ez a végig himnikus, monotematikus, szinte korálszerű kompozíció, amelyben hasonló melodikus frázisok folynak egymásba.

9

RIS

ING

STA

RS

SIGNUM saxophone quartetFotó © Nadine Targiel

10

Az orosz Brahmsként is emlegetett Alekszandr Glazunovot (1865–1936) tekintik az első jelentős zeneszerzőnek, aki szaxofonkvartettre komponált. Az 1928-ban Párizsban Marcel Mule vezetésével megalakult, Garde Républicaine elnevezésű együttes eleinte csak átiratokat tudott játszani, egészen addig, amíg a francia fővárosban emigrációban élő orosz komponista ellátogatott egy hangversenyükre. Mule felkérte Glazunovot egy kvartett írására, és a jónak éppen nem mondható anyagi körülmények között élő zeneszerző örömmel vállalta a felkérést. 1932-ben született meg Glazunov 109. opusa, amely a szaxofonkvartettek alapműve lett.

Erik Nestler, a SIGNUM altszaxofonosa szerint annak ellenére, hogy ez a darab egyike a nagyon kevés, jelentős zeneszerző által szaxofonra írott kompozícióknak, meglehe-tősen ritkán játsszák. Sokan terjengősnek és túlságosan komplexnek találják (főleg az első tételt), de Nestler úgy véli, ez akkor van így, ha csupán eljátsszák a dinami-kát a kotta szerint, és nem akarnak a hangok mögé látni.

Glazunov látszólag inkább vonósnégyest írt négy szaxofonra, hiszen nem ismer-hette igazán a hangszerben rejlő lehetőségeket. „Igyek szünk úgy játszani a művet, hogy megpróbáljuk magunkat az ő akkori helyzetébe képzelni, ami nagymértékben segíti a darab inter pre tá ci óját. Mióta ismerjük keletkezési hátterét, és így dolgoz-tunk rajta, a darab elkezdett működni, és a hallgatóság sokkal jobban megérti, befogadja. Nagyon örülünk, hogy »előáshattuk« ezt a kincset” – fűzte hozzá az ifjú szaxofonművész.

Georg Friedrich Haas (*1953) a Kölni Filharmónia és az ECHO felkérésére kompo-nált 2014-ben új művet a SIGNUM saxophone quartet Rising Stars-turnéjára. Erik Nestler a következőket mondta el a kompozíció kapcsán: „Mindig különleges érzés, amikor számunkra ír egy zeneszerző, és először tarthatjuk kezünkben a kottát. Ez mindenkor a tiszta felfedezés pillanata, mivel még nincs kitaposott ösvény. Csak a kotta van, amelyet nekünk kell megfejtenünk, megtalálnunk a tökéletes hang-zást, kifejezést, egyensúlyt, időzítést, hogy jó előadás jöhessen létre. Jó, hogy még nincs a darabból felvétel, mert így igazán a saját értelmezésünket alakíthatjuk ki, mindenféle korlátozástól és hagyománytól mentesen. Haas mindig távoli hango-kat keres a darabjaiban. És itt egy különleges, nagy metszéspont van, hiszen a mi szaxofonkvartett-létünk egyik fő célja, hogy megtaláljuk a tökéletes hangzást.”

11

RIS

ING

STA

RS

Samuel Barber (1910–1981) vonószenekari Adagiója – Sibelius Andante festivójához hasonlóan – eleve átirat, mivel ennek a darabnak az ese té ben is egy vonósnégyes volt a kiindulópont: az 1936-ban komponált, Vergilius Georgikonján alapuló op. 11-es kvartett második tétele. Barber még ugyanebben az évben elkészült a vonószene-kari verzióval, amely ugyancsak egy rádióközvetítésen hangzott el 1938-ban, egy New York-i stúdióból. Az előadást Arturo Toscanini vezényelte, aki köztudottan nem kedvelte a kortárs zenét, s először e mű kéziratát is kommentár nélkül küldte vissza a zeneszerzőnek. Azután azonban kiderült, hogy csak azért járt el így, mert addigra már memorizálta a darabot. A mű egészében hídformát ad ki, azon belül szekven-ciák sora található benne. Barber Adagióját lelkesen fogadta a korabeli kritika, és rezignált hangvétele miatt számos híresség temetésén is elhangzott, így Roosevelt, Kennedy és Einstein bú csúztatásán. Több filmben is találkozhatunk a darabbal, David Lynch Elefánt-emberétől kezdve Jean-Pierre Jeunet Amélie-jéig, 2006-ban pedig a Londoni Szim-fo ni ku sok előadásában a leggyakrabban megvásárolt klasszikus zenemű lett az iTuneson. Több átirata létezik, így a szaxofonkvartetten sem lepődhetünk meg.

George Gershwin (1898–1937), akit a szimfonikus dzsessz megalkotó ja ként szoktak emlegetni, 1935-ben fejezte be egyetlen operáját, a Porgy és Besst. A darab eleinte nem hozta meg a várt sikert, a premier csúfosan megbukott, és ez depresszióba sodorta a komponistát. Az opera csak később találta meg az utat a közönséghez, de mára a világ operaházainak repertoárdarabja. Számos népszerű tétele, áriája sztenderd lett (a legnépszerűbb talán a Summertime), és sok átiratot ért meg.Az 1962-ben született Sylvain Dedenon szaxofon kvar tett re készített átiratot a legnépszerűbb tételekből, a Summertime-ot is feldolgozva. Erik Nestler szimbolikusnak érzi, hogy a klasszikus zene és a dzsessz ötvözetéből kialakult Gershwin-stílushoz nagyon jól illik a szaxofon mint egyfajta kaméleon hangszer, amelyet a klasszikus zenében, a dzsesszben és a rockban egyaránt használnak. „Gershwin számára fontos volt, hogy a zene üzenetet közvetít, bárhogyan is katego-rizáljuk. A műfaji skatulyázást mi is kispolgárinak tartjuk, nem szeretjük az effajta minősítéseket.”

Írta: Tóth Endre

George Gershwin

13

RIS

ING

STA

RS

SummaryUnder the aegis of its Rising Stars series launched by the the European Concert Hall Organization (ECHO) in 1995, the association’s member venues each year select a new batch of talented musicians and ensembles to embark on a concert tour of Europe. For many years now, the Müpa audience has also been able to share in this exciting experience.The Matosinhos String Quartet was nominated for the Rising Stars series by the Calouste Gulbenkian Foundation in Lisbon and the Casa da Música venue in Porto. The name for the string quartet comes from the Portuguese town of Matosinhos, where it has been the resident ensemble since 2007, holding several concerts each year to the delight of local music fans. The quartet, now considered one of Portugal’s finest, is committed to promoting the popularity of the Portuguese quartet repertoire. For this reason, it often lists lesser known works on its programmes and also commissions contemporary composers to create new compositions. The piece by Vianna da Motta is unlikely to be familiar to the Hungarian audience and will be played alongside Mozart’s K. 428 String Quartet in E-flat major, considered ahead of its time due to its chromatic theme, and Shostakovich’s String Quartet No. 8, the Russian composer’s most frequently performed quartet, perhaps because of its autobiographical bent and frequent quotations of his other pieces.Based in Cologne, the SIGNUM saxophone quartet was founded in 2006. After winning the top prizes at the international competitions in Berlin, Lugano and Verona, the ensemble has accepted invitations from all over Europe, and even ventured across the pond to the Carnegie Hall in 2013. For the 2014/15 Rising Stars season, it has been chosen to perform in four prestigious venues: the Kölner Philharmonie, Laeiszhalle Elbphilharmonie Hamburg, Festspielhaus Baden-Baden and the Konzerthaus Dortmund. For this concert, SIGNUM will attempt to show every aspect of its repertoire by performing music originally written for the saxophone quartet, as well as new contemporary works and arrangements. The original pieces are the Saxophone Quartet by Alexander Glazunov and the piece by Georg Friedrich Haas dedicated to Signum. Alongside three works will feature from the 1920s and ’30s: two classical hymnic pieces of resigned tone in new arrangements, Sibelius’s Andante festivo and Barber’s Adagio, and, from the world of symphonic jazz, Suite after themes from Porgy and Bess Suite, a transcription by Sylvain Dedenon of George Gershwin’s famous work.

14

Miskolci Szimfonikus Zenekar

BUDAPESTI WAGNER-NAPOKWagner: A bolygó hollandi2015. június 20., 22., 24.

Fotó © Stekovics Gáspár

James Rutherford

BUDAPESTI NEMZETKÖZI KÓRUSÜNNEPNemzetközi Kórusgála 2015. május 23.

LITERÁRIUM - KORTÁRS ÍRÓK A MÜPÁBANOravecz Imre-est2015. június 15.

15

előzetes, AJÁNLÓ

Karine BabajanianFotó © Johannes Ifkovits

Kocsis ZoltánFotó © Kenéz László

Csajkovszkij 175 – dalest2015. szeptember 29.

SZIMFONIKUS FELFEDEZÉSEKBerecz Mihály és a MiskolciSzimfonikus ZenekarVezényel: Gál Tamás2015. október 11.

Miskolci Szimfonikus Zenekar

Richard Strauss: A béke napja / DaphnéRendező: Némedi CsabaNemzeti Filharmonikus Zenekar, Nemzeti Énekkar (karigazgató: Antal Mátyás)Vezényel: Kocsis Zoltán2015. október 3.

BUDAPESTI WAGNER-NAPOKWagner: A bolygó hollandi2015. június 20., 22., 24.

A MÜPA TÁMOGATÓJA AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA.

STRATÉGIAI PARTNEREINK:

STRATÉGIAI MÉDIAPARTNEREINK:

Kiadta a Müpa Budapest Nonprofit Kft.

Felelős kiadó: Káel Csaba vezérigazgatóSzerkesztette: Várnai PéterTervezés: Hammer MS Kft.A Müpa fotóit Csibi Szilvia, Pető Zsuzsa, Posztós János és Kotschy Gábor készítette.A szerkesztés lezárult: 2015. április 30.A programok rendezői a szereplő-, műsor- és árváltoztatás jogát fenntartják!

ISO: 9001:2000