pedagógiai program iii. rész · kÖnyvtÁr-pedagÓgiai program ..... 555 1-4. Évfolyam..... 557...

Cecei Általános Iskola és Alapi Tagiskolája Pedagógiai program

A Cecei Általános Iskola és Alapi Tagiskolájának

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

III. rész

HELYI TANTERV

FELSŐ TAGOZAT


2

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM .................................................................................................................. 4

5. ÉVFOLYAM ................................................................................................................................................. 12 6. ÉVFOLYAM ................................................................................................................................................. 18 7. ÉVFOLYAM ................................................................................................................................................. 25 8. ÉVFOLYAM ................................................................................................................................................. 31

ANGOL NYELV ................................................................................................................................................. 38

5. ÉVFOLYAM ................................................................................................................................................. 42 6. ÉVFOLYAM ................................................................................................................................................. 48 7. ÉVFOLYAM ................................................................................................................................................. 55 8. ÉVFOLYAM ................................................................................................................................................. 61

NÉMET NYELV ................................................................................................................................................. 68

1. ÉVFOLYAM ................................................................................................................................................. 71 2. ÉVFOLYAM ................................................................................................................................................. 73 3. ÉVFOLYAM ................................................................................................................................................. 75 4. ÉVFOLYAM ................................................................................................................................................. 78 5. ÉVFOLYAM ................................................................................................................................................. 81 6. ÉVFOLYAM ................................................................................................................................................. 85 7. ÉVFOLYAM ................................................................................................................................................. 90 8. ÉVFOLYAM ................................................................................................................................................. 95 4. ÉVFOLYAM ............................................................................................................................................... 101

MATEMATIKAI KOMPETENCIATERÜLET .................... ........................................................................ 108

5. ÉVFOLYAM ............................................................................................................................................... 111 6. ÉVFOLYAM ............................................................................................................................................... 135 7. ÉVFOLYAM ............................................................................................................................................... 160 8. ÉVFOLYAM ............................................................................................................................................... 189

TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK .............. ................................................................. 213

5. ÉVFOLYAM .............................................................................................................................................. 228 6. ÉVFOLYAM .............................................................................................................................................. 232 7. ÉVFOLYAM .............................................................................................................................................. 235 8. ÉVFOLYAM .............................................................................................................................................. 240

TERMÉSZETISMERET ................................................................................................................................. 245

5. ÉVFOLYAM .............................................................................................................................................. 248 6. ÉVFOLYAM .............................................................................................................................................. 250

EGÉSZSÉGTAN ............................................................................................................................................... 259

6. ÉVFOLYAM .............................................................................................................................................. 262

BIOLÓGIA ........................................................................................................................................................ 266


KÉMIA .............................................................................................................................................................. 291

7. ÉVFOLYAM .............................................................................................................................................. 294

FIZIKA .............................................................................................................................................................. 308


FÖLDRAJZ ....................................................................................................................................................... 326



3

MŰVÉSZETEK ................................................................................................................................................ 344

ÉNEK-ZENE ..................................................................................................................................................... 344


MŰVÉSZETEK ................................................................................................................................................ 374

VIZUÁLIS KULTÚRA .................................................................................................................................... 374


MŰVÉSZETEK MOZGÓKÉPKULTÚRA ÉS MÉDIAISMERET ........ ................................................... 407

8. ÉVFOLYAM .............................................................................................................................................. 410

INFORMATIKA ............................................................................................................................................... 415

4. ÉVFOLYAM .............................................................................................................................................. 424 5. ÉVFOLYAM .............................................................................................................................................. 427 6. OSZTÁLY .................................................................................................................................................. 430 7. ÉVFOLYAM .............................................................................................................................................. 433 8. OSZTÁLY .................................................................................................................................................. 437

ÉLETVITEL ÉS GYAKORLATI ISMERETEK TECHNIKA ....... ........................................................... 441


TESTNEVELÉS ................................................................................................................................................ 478

1–2. ÉVFOLYAM .......................................................................................................................................... 485 3–4. ÉVFOLYAM .......................................................................................................................................... 492 5–6. ÉVFOLYAM .......................................................................................................................................... 504 7–8. ÉVFOLYAM .......................................................................................................................................... 511

OSZTÁLYFŐNÖKI ......................................................................................................................................... 523

5. ÉVFOLYAM .............................................................................................................................................. 528 6. ÉVFOLYAM .............................................................................................................................................. 531 7. ÉVFOLYAM ............................................................................................................................................... 533 8. ÉVFOLYAM ................................................................................................................................................... 535

A SZOCIÁLIS, ÉLETVITELI ÉS KÖRNYEZETI KOMPETENCIA F EJLESZTÉSE ........................... 540

HON- ÉS NÉPISMERET ................................................................................................................................. 549

5. ÉVFOLYAM ................................................................................................................................................... 552 6. ÉVFOLYAM ................................................................................................................................................... 553

KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAM .................................................................................................... 555

1-4. ÉVFOLYAM ................................................................................................................................................ 557 5-8. ÉVFOLYAM ................................................................................................................................................ 560

A NEM SZAKRENDSZERŰ NEVELÉS-OKTATÁS 5-6. OSZTÁLYBAN ............................................... 565


4

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

5–8. évfolyam


5

ALAPELVEK , CÉLOK Az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tantárgy,

integrált tantárgy tanulását segíti. Ugyanakkor az anyanyelvi kompetencia valamennyi műveltségi terület – tantárgy, modul – feladata. Az anyanyelv ugyanis az emberi kommunikáció, a gondolkodás és a tanulás

előfeltétele és legfőbb közege. Az irodalom, mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és megújítója, ugyanakkor a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének egyik legátfogóbb és leghatékonyabb

eszköze. Az előzőekből következik, hogy az anyanyelvi és irodalmi nevelés alapvető célja és feladata a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. A diákok az iskoláztatás e négy évében igen nagy lépést tesznek (tehetnek) a

szociális érésben, az önmagukra eszmélésben, kortársaik megismerésében, környezetük összefüggéseinek

megértésében. E szakasz alapozza meg viszonyukat a nemzeti kultúrához, melyen keresztül átélhetik a magyar

nyelv és a magyar kultúra elválaszthatatlanságát. Célunk tehát az értelmes beszéd, az értő olvasás és a helyesírás

készségének a kialakítása, fejlesztése, azaz a biztos kommunikációs készség elsajátíttatása. A Nemzeti

alaptanterv kiemelt feladatként kezeli a megismerési képességek fejlesztését, különös tekintettel a megfigyelési,

kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra

szerves részét képezik. Kommunikációs kultúránk alapja az anyanyelv tudatos és igényes használata, valamint az

idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti információcsere. Minden műveltségi területen, de a magyar nyelv és irodalom műveltségi területen különösen nagy gondot kell fordítani a kritikai és a kreatív olvasási képesség fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatornákon keresztül felfogott jelek befogadását,

értelmezését és megválaszolását. A tanulókat az elektronikus média hatásmechanizmusának megértésére, a

különböző médiumokban való eligazodásra, a szükséges információk megtalálására kell nevelni. Olyan fiatalokat kell oktatni és nevelni, akik sikeres tanulási stratégiákkal rendelkeznek, és képesek is felhasználni az

információs világháló adta lehetőségeket és eszközöket, s ezáltal birtokolják az élethosszig tartó tanulás képességét. Az információs és kommunikációs kultúra döntő tényezője az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának és

megbecsülésének.

Az anyanyelv sokoldalú és árnyalt fejlesztése a társadalmi kommunikáció alapja. Az anyanyelv a kultúra

közvetítője. Lehetővé teszi az értelmi képességek fejlődését, az értékek sokoldalú és irányú megismerését, segíti a társas kapcsolatok megfelelő, az empátián, a másság elfogadásán alapuló kialakulását és fejlődését; ezáltal a társadalomba való beilleszkedés elengedhetetlen feltétele. A társadalom kisebb-nagyobb közösségeiben való

részvétel, a hatékony szereplőként való viselkedés feltételezi az anyanyelv biztos ismeretét. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az anyanyelvi kompetencia fejlesztése. A kompetencia oly módon

érvényesül, hogy a tanulók az életkorunknak megfelelően birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció képességét. A nyelvi kompetencia döntő eleme a kommunikációs helyzetek megfelelő értelmezése, a megértés képessége és a megértéssel összhangban álló aktív részvétel a kommunikációs folyamatokban. A folyamatosan

fejlődő szövegértési és szövegalkotási képességek teszik lehetővé, hogy az egyén önállóan és másokkal együttműködve képes legyen a verbális, valamint a nem verbális kommunikáció eszközeinek és kódjainak a különböző információhordozók üzeneteinek megértésére és feldolgozására. A tanulókat képessé kell tenni, hogy megértsék a különböző céllal és helyzetben létrejött szövegeket, azokat tudják értelmezni, kritikusan vizsgálni. A szövegek értelmezésekor fel kell ismerniük nemcsak a szó szerinti, hanem az átvitt jelentést is. Meg kell őket tanítani arra is, hogy szövegalkotáskor vegyék figyelembe a beszédhelyzetet, a hallgató(k) igényeit, a különböző szövegműfajok sajátosságait és normáit, a morális, esztétikai és kulturális elvárásokat. Ennek előfeltétele, hogy a tanulók ismerjék meg az anyanyelvük rendszerét, annak jelenét és múltját. Az anyanyelv kellő színvonalú ismerete alapul szolgál más nyelvek megismeréséhez és elsajátításához. Az anyanyelv az egyéni és a kollektív

tudatvilág a társadalom múltját is őrzi: hagyományőrző és -mentő funkciója révén a nemzeti identitástudat megalapozója.

Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot, így szolgálja az anyanyelvi

kompetencia fejlesztését. A nyelv ugyanis – mint grammatikai rendszer és stilisztikai mód – az irodalom


6

anyaga, megvalósulási formája. Kultúrát közvetít, lehetővé teszi az értékek megismerését, az értelmi képességek

fejlesztését, a társas kapcsolatok kialakítását. Tehát a tanulók logikai funkcióinak, erkölcsi magatartásának,

esztétikai érzékük kibontakozásának letéteményese. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés beszélgetések és

olvasmányok feldolgozása révén tartalmakkal tölti meg a tanulók érzelmi kapcsolatok iránti igényét, átélhetik a

szolidaritás, az együttműködés érzését és élményét. Az anyanyelv- és irodalomtanítás tehát bátorító, önbizalmat

növelő, ezzel is az önismeretet elősegítő nevelés. Ezt szolgálja: a játékosság, az alkotóképesség fejlesztő

támogatása, az életkorra jellemző érdeklődés, a kíváncsiság kielégítése és irányítása az olvasás, az önművelés

irányába. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés sok lehetőséget nyújt a kritikus gondolkodás fejlesztésére: a

problémamegoldó és a fogalmi gondolkodásra, a térben és időben való tájékozódásra, az ellentétek, a

párhuzamok, az ok-okozati viszonyok feltárására is. Az irodalmi művekkel folytatott aktív kommunikáció révén

jön létre a kapcsolat a múlt, a jelen és a jövő között. Ez biztosítja a kultúra folytonosságát és folyamatos

megújulását, segíti az egyént kulturális önazonosságának kialakításában, valamint meghatározó szerepe van az

emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, az azok megoldására való hajlam kialakításában, a

saját és mások kultúrájának megismerésében, az én és a mások közötti különbség megfogalmazásában és a

másság erre épülő elfogadásában, tiszteletében. Továbbá fejleszti az emlékezetet, az élmények feldolgozásának

és megőrzésének képességét. Hozzájárul a történeti érzék kialakulásához. Segíti a tanulókat abban, hogy

kialakuljon bennük a tradíció elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye.

Az irodalmi nevelésnek a korábban említett célokon túl feladata az olvasási kedv felkeltése, az irodalomnak,

mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésformáinak,

kifejezési módjainak a megismertetése.

Az irodalmi művek olvasása és értelmezésének elsajátítása, gyakorlása képessé teszi a tanulókat az esztétikai,

morális és kulturális értékek befogadására. Fejleszti a kritikai érzéküket, empátiájukat; segíti őket abban, hogy

megértsék az emberi, társadalmi problémákat, tudatosabbá váljon önmagukhoz és a környezetükhöz való

viszonyuk. Lehetőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás

fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és sokjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és

művészeti konvenciókat. Mindezekben szoros szálak fűzik a Művészetek, az Ember és társadalom, az Élő idegen

nyelv és az Informatika műveltségi területek céljához és tartalmához.

Az anyanyelvi és irodalmi nevelés az 5–8. évfolyamon egységes kerettantervi anyagban – fejlesztési

feladatokban, témakörökben, tananyagtartalmakban, tanulói tevékenységekben és továbbhaladási feltételekben –

épül egymásra. Ugyanakkor a két szakasz több vonatkozásban eltér egymástól. Az 5–6. évfolyam folytatja és

továbbfejleszti az első szakaszban (1–4. osztály) kialakult szóbeli és írásbeli képességeket: a beszédértést, a

szóbeli önkifejezést, a szóbeli és az írásos szövegműfajok megértését, az írást, a sokirányú kreativitást. Az 5–6.

évfolyamon irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermekeket az anyanyelv életének, a

magyar nyelv használatának megértését elősegítő rendszerébe olyan módon, hogy megismerteti a magyar

irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatokat megjelenítő, nagyobb lélegzetű klasszikus művével. Ezáltal

építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi műveltségét.

A 7–8. évfolyam már a következő iskolafokozat tanulmányaira készít elő. A művelődési szokások és

alapszerkezetek ebben az életszakaszban alakulnak ki. Mind a nyelvi, mind az irodalmi nevelés feladata a diákok

érzelmi, szociális és intellektuális érésének támogatása. Erre a nyelvhasználati, a grammatikai, a jelentéstani

témák és az irodalmi olvasmányok adnak módot.


7

KULCSKOMPETENCIÁK :

Anyanyelvi kommunikáció

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a gondolatok, érzések és érzelmek kifejezését és

értelmezését szóban és írásban egyaránt, valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén:

családon belül, iskolában, társadalmi érintkezések, szabadidős tevékenységek stb. során.

Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely kapcsolódik az egyén

megismerő képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, a

funkcionális nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók biztos ismerete. A szókincs intenzív fejlesztése minden

műveltségi területen cél.

Helyi tantervünkben a nyelvtani ismeretek elsajátítását konvencionális alapokra helyeztük, azaz a szemben

álló nyelvészeti nézetek közül a konvencionálist helyeztük előtérbe, mivel úgy gondoljuk, az általános iskola

alapozó és fejlesztő szakasza nem alkalmas színtér nyelvészeti viták lefolytatására. Ugyanakkor el akartuk

kerülni azt, hogy a tanulók nyelvi dogmákban gondolkodjanak. A hipotézisek alkotását segítjük, ha rámutatunk

arra, bizonyos kérdésekben a nyelvészek is ütköztetik álláspontjukat. Ezzel rámutatunk a nyelv állandó

változására, valamint a nyelvészeti kutatások fontosságára.

A kompetenciák részben fedik egymást, egymásba fonódnak: az egyik területhez szükséges elemek

támogatják a másik terület kompetenciáit. Ez fokozottan érvényes az anyanyelvi kommunikációra. A

kezdeményezőképesség és vállalkozói, valamint a matematikai kompetencia magában foglalja az anyanyelvi

kommunikáció képességét is. Például a tervkészítés feltételezi az információk megértését, az írásbeli

szövegalkotást. Ugyanez vonatkozik a matematikai utasítások megértésére, a válaszok megfogalmazására. Az

esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája már nevében utal az anyanyelvi

kompetenciával való szoros kapcsolatára: az esztétikai minőség tisztelete, mások véleményének elfogadása, az

élmények és érzések kreatív kifejezése stb.

Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető. Feltételezi az adott

idegen nyelv szókincsének, funkcionális nyelvtanának, a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi

stílusoknak ismeretét. Az anyanyelv szókincsének megfelelő mélységű birtoklása, nyelvtani szerkezetének és

rendszerének ismerete nagymértékben megkönnyíti az idegen nyelvi kommunikáció képességének fejlesztését.

Sokféle összevetésre is alkalmat ad a két kompetencia egyidejű fejlesztése, pl.: a kulturális sokféleség

megismerése és tiszteletben tartása, a másság elfogadása stb.

Digitális kompetencia Ez a kulcskompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát.

A főbb számítógépes ismeretek – szövegszerkesztés, információkeresés- és kezelés, az internet által kínált

lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) – birtoklása

elengedhetetlen feltétel a munka világában való eligazodásban, az élethosszig tartó tanulás folyamatában. A

digitális kompetencia a tanulás terén is új utakat nyit. A munka, a tanulás folyamatában viszont, mint az már

többször hangsúlyoztuk, meghatározó szerepe van az anyanyelvi kommunikációnak.

Hatékony, önálló tanulás A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni

egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást. Ez


8

egyrészt új ismeretek megszerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását

jelenti.

A hatékony és önálló tanulás olyan képességek meglétét igényli, mint az írás, az olvasás, a szövegértés, az

információs technológiák eszközeinek használata. A csoportos tanulás feltételezi a szóbeli kommunikáció

képességét is a csoport tagjai között.

Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékközpontú, személyek és kultúrák közötti, szociális és állampolgári kompetenciák a

harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység lefedik a

magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalomban.

E kulcskompetencia alapja a különböző területeken folyó hatékony kommunikáció, a különböző nézőpontok

megértésének és figyelembe vételének képessége, az empátia. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az

egyént arra, hogy aktívan vegyen részt a közügyekben.


9

A FEJLESZTÉSI TERÜLETEK KIEMELT FELADATAI

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése

A társas-társadalmi együttműködéshez szükséges szóbeli nyelvi képességek fejlesztése. A kulturált nyelvi

magatartás kialakítása, a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodással, a partnerekkel

való együttműködés képességének fejlesztése, mely megköveteli a tanulótól a másik ember beszédének

gondolati, értelmi tartalmára való odafigyelést. A szóhasználat, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális

kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása. A különféle beszédműfajok felfogását és alkalmazását, a

konfliktus fölismerési és megítélési képességét, valamint az életkorban elvárható kritikus magatartásnak a

kialakítása a manipulációs szándékokkal szemben. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek

alkalmazása szóbeli szövegalkotásban, a szöveg megértésében, elemzésében. A kommunikáció lényegének és

tényezőinek megértetése, az író, a mű és az olvasó viszonyának mint sajátos kommunikációnak felfogása. Az

életkornak megfelelő tájékozottság a médiumok szerepéről az egyén és a társadalom életében, valamint a

leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifejezésmódjának megismerése. A beszédkészségnek és a szóbeli

szövegek megértésének fejlesztésével önismeretre, önbecsülésre, az ezeken alapuló magabiztos fellépésre és

mások személyiségének tiszteletére, véleményének megbecsülésére nevelés.

2. Olvasás, írott szövegek megértése

Az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító hangos és néma olvasás kifejlesztése. A

nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása, a különféle tartalmú és rendeltetésű, a

mindennapi életben és az iskolai tanulmányokban előforduló élőszóbeli és írott szövegek (magáncélú, hivatalos,

publicisztikai, tudományos és szépirodalmi) szerkezetének, jelentésrétegeinek fokozódó önállóságú értő

felfogása és befogadása, kritikája. Az aktív és passzív szókincs folyamatos gazdagítása, az alapvető helyesírási

szabályok készségszintű alkalmazása. A művészi szövegek metaforikus jelentéseinek megértése a korosztály

szintjének megfelelő szinten.

3. Írásbeli szövegek alkotása, íráskép, helyesírás

A köznyelvi normához alkalmazkodó szabatos kifejezésmód kialakítása. A képzelet, az önkifejezés, az egyéni

stílus bátorítása. A szöveg jelentésére és stílusára vonatkozó ismeretek alkalmazása írásbeli szövegalkotásban, a

szöveg megértésében, elemzésében. Az anyanyelvű írásbeliség normáinak megismerése, az európai és a magyar

kultúrában hagyományos alapvető szövegtípusok elsajátítása. Írásbeli szövegalkotáskor a megfelelő

íráskészséget tükröző, rendezett, olvasható írás használatára való ösztönzés. Az életkornak megfelelő

írástechnika, olvasható betűformák, esztétikai íráskép kialakítása. Az anyanyelvi normákat követő helyesírás

begyakorlása.

4. A tanulási képesség fejlesztése

Az alapműveltség elsajátításához szükséges információk megszerzésének és feldolgozásának csoportos és egyéni

technikái (lényegkiemlés, tömörítés, szöveg kiegészítés stb.), ezek megismerése és használatuk gyakorlása. A

verbális és vizuális információ együttes kezelésében való jártasság kialakítása. A könyvtári munka

megismertetése. Tapasztalatszerzés a segédkönyvek, a szak- és ismeretterjesztő irodalom használatában,

ismeretek az anyaggyűjtés és -rendezés módszeréről, a forrásfeldolgozás és az idézés etikai és formai

követelményeiről. A modern technológián alapuló információhordozók megismerése. A mindennapi élethez,

irodalmi vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgoztatása, illetve az ezek módszerébe való

fokozatos bevezetés.


10

5. Ismeretek az anyanyelvről

A mai magyar nyelv árnyalt és igényes használatához szükséges nyelvtani ismeretek elsajátítása. A tudatos

nyelvszemlélet fokozatos kialakítása. A leíró nyelvtani ismeretek megszilárdítása, a felismerés és megnevezés,

majd a fogalmi meghatározás szintjén. A nyelv rendszerének, az anyanyelv nyelvközösséget összetartó erejének

felismerése. A nyelv rendszerére vonatkozó tudás önálló, biztonságos alkalmazásának fejlesztése mind az

írásbeli, mind a szóbeli megnyilatkozásokban. Nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntés és a helyesírási

biztonság továbbfejlesztése. A grammatikai, jelentéstani ismeretek megtanítása az egyéni nyelvhasználat

igényesebbé tétele, az irodalmi művek jobb megértése, valamint az idegen nyelvek tanulásának könnyebbé tétele

végett. A nyelvszemlélet gazdagítása a magyar nyelv sajátosságainak, szépségének fölismerésével, értékeinek

megőrzésére vállalt felelősséggel. A nyelvi kultúra fejlesztése, amely megalapozza a tanulók sikeres

szocializációját, hozzájárul megfelelő önértékelésük kialakulásához, önbecsülésük fejlesztéséhez.

6. Ismeretek az irodalomról

Az irodalom, mint művészet befogadásának megalapozása és fejlesztése. Az olvasás, mint műélvezet

megtapasztalása, az olvasás iránti igény felkeltése. Az irodalmi olvasmányok élményt, örömet, szórakozást

nyújtó; érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élményforrás mivoltának fölismertetése. A tanulók olvasási

kedvének fenntartásával (felkeltésével) a műértő, örömszerző olvasás kialakítása. Az alsó tagozatban elsajátított

ismeretekre építve az elemi szintű kommunikációs készségek továbbfejlesztése a gondolatok megértésében,

megfogalmazásában és továbbításában. A műalkotások megértéséhez szükséges esztétikai, irodalomelmélet

(műfajelméleti, szerkezettani, stilisztikai, verstani) alapszintű ismeretek megszerzése. A költői nyelv

sajátosságainak megfigyelése, megértésének megalapozása és fejlesztése.

Irodalmi művek feldolgozásakor annak megláttatása, hogy a mű jelentése, hatása, szépsége és a nyelvi

kifejezésmód szoros kapcsolatban áll egymással. A diákok aktuális életproblémáival rokon kérdéseket tárgyaló

művek közös értelmezése, megvitatása. Annak beláttatása, hogy az irodalmi jelentés a szövegből, illetve a mű és

az olvasó érzelmi, gondolati kapcsolatából bontható ki. Az olvasott művekben megjelenített élethelyzetekhez,

érzelmekhez, emberi kapcsolatokhoz fűződő véleményalkotás és -nyilvánítás elősegítése. Az irodalmi művek

jobb megértése és a kommunikációs képességek fejlesztése drámajátékkal, dramatizálással és színdarabok

előadásával. Átgondolt, hatásos személyiségfejlesztés, amelyben fontos szerephez jut – az irodalmi anyag

segítségével – a helyes önismeret kialakítása. A magyar és az európai, valamint a világirodalom kiemelkedő

korszakainak, alkotóinak és műveinek megismerése. A Művészetek, az Ember- és társadalomismeret, az Élő

idegen nyelv és az Informatika műveltségi területek anyagával a belső koncentráció kialakítása.

7. Az ítélőképesség, az erkölcsi esztétikai és történeti érzék fejlesztése

Önálló gondolkodás, az önkifejezés kulturáltsága, a kulturális másság felismerése, megértése és erre épülő

tisztelete. A klasszikus és kortárs magyar irodalom különféle epikai, lírai, drámai műveinek változatos

feladathelyzetekben való feldolgozása, esztétikai jellemzőik tudatosítása. Az olvasott művek alapján néhány

alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése különféle műfajokban, más művészeti ágakban. A műalkotások

aktív befogadása, igény és fogékonyság a műélvezetre. A műélvezet fiktív létmódjának megértése. A tanulók

érzelmeinek és élettapasztalatainak gazdagítása, erkölcsi ítéletalkotásra való ösztönzése. A humor személyiség-

és közösségépítő szerepének megértése. Az ítéletalkotás képességének fejlesztése a népszerű irodalom

szerepéről, értékéről, sajátos eszközeiről.

Az önálló olvasmányválasztás igényének felkeltése. Fogalmaztatása, a személyes élmény kifejezésének és a


11

tárgyalt művekről önálló véleményalkotásra való buzdítás, az elméleti ismeretek felhasználási képességének

bizonyítására.


12

5. ÉVFOLYAM Éves óraterv Évi óraszám: 148 óra 4 óra/ hét

Magyar nyelv: 74 óra (2 óra/hét) Irodalom: 74 óra (2 óra/hét)

FEJLESZTÉSI FELADATOK

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése A mindennapi érintkezés kommunikációs helyzeteinek, szereplőinek, tényezőinek és szóhasználatának

megfigyelése, néhány szempont szerinti értékelése – a korábban elsajátított ismeretek felidézésével. Szituációs

játékok az udvarias nyelvi viselkedés formáinak gyakorlására. Helyzetgyakorlatok: a helyes beszédlégzés és

hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás. A szavak, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális

kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása a beszédhelyzetnek megfelelően. A hangzás és a testbeszéd

jeleinek megfigyelése a beszédtársak megnyilatkozásaiban és a képi, mozgóképi megjelenítésben.

Történetmondás, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban (különböző elbeszélő szerepében, mesei és

valóságos helyzetekről, önállóan vagy megadott témák, motívumok alapján).


Gyakorlatok az életkorban elvárható tempójú, folyamatos hangos és néma olvasás fejlesztésére, különböző

témájú művek fölkészülés utáni értelmes felolvasása. A szöveg megértésének bizonyítása a mondatfonetikai

eszközök helyes használatával. A nyelvi eszközök és a jelentés viszonyának fölismerése, a szó szerinti és az

átvitt jelentés megkülönböztetése szépirodalmi és más olvasmányokban. Az előismeretet feltáró szövegszintű és

a szójelentésre épülő szövegelemző eljárások irányított és önálló alkalmazása irodalmi és ismeretterjesztő

szövegek jelentésének feltárásában. Feladatok a szöveg tagolására, a lényeg kiemelésére, a szöveg tömörítésére.

A kreativitás fejlesztése válogató olvasással, előremondással (jóslással), megbeszéléssel, átalakítással,

kiegészítéssel. A leírás különféle kifejezőeszközeinek megfigyelése szépirodalmi és nem irodalmi művekben.


Az írástechnika továbbfejlesztése másolással, tollbamondással, emlékezet utáni írással. A tanulási igényeknek

megfelelő és rendezett írásmód begyakorlása. Irodalmi és ismeretterjesztő olvasmányélményekre, szótári

vizsgálódásokra épülő szógyűjtés (szavak, szószerkezetek, szólások). Kreatív játékos szókincsgyakorlatok a

szóképzés lehetőségeinek felhasználásával, a szóhangulat figyelembevételével. Személyes és olvasmányélmény

megfogalmazása az elbeszélés műfajában. Leíró fogalmazás előkészítése: megfigyelés, azonosságok,

különbségek összevetése, lényeges és lényegtelen vonások elkülönítése. Tájleírás készítése valóságos vagy

elképzelt tájról, lakókörnyezetről különféle szerkezeti megoldásokkal (egész – rész, közel – távol, részletező –

egyben látó). A szemléletesség nyelvi eszközeinek alkalmazása.

A korábban tanult helyesírási ismeretek rendszerezése, alkalmazása fogalmazásokban, írásbeli szövegekben.

4. A tanulási képesség fejlesztése Eligazodás a gyermekeknek szóló ismeretterjesztő irodalomban, az olvasott művek, műrészletek rövid szóbeli

ismertetése, ajánlása. Vázlatkészítés tanári irányítással és önállóan. Vázlat felhasználása különböző műfajú,

témájú szövegek megértéséhez, ill. megfogalmazásához. Könyvtárhasználat: a könyvek tartalmának

megállapítása, ismertetése tartalomjegyzék, bevezető fülszöveg alapján, ill. átlapozással. Önálló ismeretszerzés

könyvtári munkával: könyvek keresése bármely tantárgyi témához egyénileg vagy társakkal együttműködve.

Segédkönyvek, a korosztálynak készült szótárak, lexikonok használata ismeretlen kifejezések magyarázatára,


13

személyekhez, témákhoz kapcsolódó adatok gyűjtése a tanult anyag bővítésére. Források azonosítása (szerző,

cím, kiadó, a kiadás helye, éve), rövid följegyzés készítése a felhasznált könyvekről. Tapasztalatgyűjtés

különböző információhordozók működéséről, használatáról.


A korábban tanult nyelvtani (hangtani, alaktani) és helyesírási ismeretek rendszerezése, az ismeretek biztonságos

alkalmazása különféle feladatokban. A hangképzési sajátságok megfigyelése. Ritmusjelenségek megfigyelése a

mindennapi beszédben, művészi szövegmondásban. Játékos ritmusgyakorlatok szóban és írásban. Gyakorlottság

a szavak jelentésviszonyai feltérképezésében a korosztály szintjén. Hangutánzó, hangulatfestő, azonos és

hasonló alakú szavak gyűjtése; fogalmazási gyakorlatok a gyűjtött anyaggal. Vizsgálódás a szóképzés és a

jelentés viszonyáról, a rokon és ellentétes értelmű szavak kapcsolatáról. A szójelentés értelmezése különféle célú

és műfajú irodalmi és nem irodalmi (gyakorlati, tantárgyi-szakmai) szövegekben. Gyakorlatok a szókincs

különféle rétegeiből származó szavak (például társalgási, diáknyelvi szavak, szakszavak) jelentésének, használati

körének megkülönböztetésére és helyes használatuk a különféle beszédhelyzetekben. A nyelv és a

nyelvhasználat rétegezettségének megtapasztalása, felismerése különféle nyelvváltozatok konkrét példái alapján.

Egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használata.

6. Ismeretek az irodalomról

Szövegelemző gyakorlatok a művekben megjelenített élethelyzetek, érzelmek, a gyermek érdeklődésére számot

tartható alapvető irodalmi témák részletesebb megbeszélése. Az olvasás örömének megtapasztalása. Különféle

műfajú, változatos ritmikájú alkotások értelmezése, irodalmi szövegek kreatív, játékos feldolgozása,

ritmikagyakorlatok. Drámajátékok: szövegmondás mozgással összekötve; szereplők kapcsolatának (egymásra

hatásának, együttműködésének, ellentéteinek stb.) megfigyelése, eljátszása. Az olvasott művek alapján néhány

alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése epikai, lírai művekben, népköltészeti és műköltészeti

alkotásokban. A közlésmód sajátosságainak, szerepének megfigyelése az olvasott művekben (pl.: szerkezet;

egyszerűbb képek, alakzatok felismerése, értelmezése; a ritmika; az ismétlődés különféle formái; a túlzás).

Látott, hallott, elképzelt élmények önálló megfogalmazása, elsősorban szóban.


Erkölcsi választások indoklása, beszélgetés érzelmekről: szeretet, együttérzés, segítőkészség, félelem, bizalom,

hála stb. Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása az élmények és az olvasmányok hatásáról. A

humor kiemelt szerepének érzékelése a mindennapokban. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben.

Mások véleményének meghallgatása. A jó és a rossz, az igazság és az igazságosság megítélése.


14

Magyar nyelv

Tantervi témakörök, tartalmak Tanulói tevékenységek

Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben (12 óra) Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről Az emberi beszéd kialakulása, szerepe az emberiség történetében. Az írás kialakulása, fejlődése, szerepe az írásbeli kommunikációban. A hangsúlyozás, dallam, tempó és szünettartás szerepe a beszédben. A nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) fő formái (arcjáték, gesztus, testhelyzet, távolságtartás), szerepük a kommunikációban és kapcsolatuk a nyelvi kifejezőeszközökkel. A testbeszéd viszonya a verbális beszédhez. Mindennapi beszédhelyzeteink: – kapcsolatfelvétel: (köszönés, megszólítás, bemutatkozás) – szándéknyilvánítás: (kérdés, tudakozódás, kérés, felszólítás) – véleménynyilvánítás. – beszélgetés. Az elemi udvariassági formák ismerete és használata. A beszélt nyelv (16 óra) A beszédhangok, a hangképzési folyamat, a magán- és a mássalhangzótörvények. – A beszédhangok csoportosítása, rövid hosszú magánhangzók; – magas és mély magánhangzók. A hangrend. Az illeszkedés.

A kommunikáció tényezőinek (feladó, címzett, üzenet, kód, csatorna) megismerése, alkalmazása különféle beszédhelyzetekben. Ismerettartalmú szövegek értelmező hangos olvasásának gyakorlása. A különböző kultúrák eltérő létmódjának, szemléletének, kommunikációjának megtapasztalása. A különféle mondatok változatos használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően. A helyes beszédlégzés, artikuláció gyakorlása. A megfelelő beszédtempó, hangmagasság, hangerő és hanglejtés alkalmazása. Beszédművelési gyakorlatok. A testbeszéd, az arcjáték, a szemkontaktus működésének megfigyelése. A szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehangolása különféle beszédhelyzetekben. A kapcsolatfelvétel és szándéknyilvánítás nyelvileg helyes, udvarias formáinak megismerése, használata a nem nyelvi kifejezőeszközök alkalmazásával. Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása egyéni élményekről. Mások véleményének meghallgatása. Részvétel a tanulócsoportban folyó beszélgetésben. A beszédhelyzetnek megfelelő, kulturált nyelvi magatartás megismerése, egyénre szabott alkalmazása. Rendszerszerű összefüggések felfedezése a hangok között. A beszélőszervek működésének megfigyelése, megismerése. A beszédhangok csoportosítása különböző szempontok szerint: időtartam szerint. A hangrend szerepének felismerése, szerepe a toldalékolásban. Az illeszkedés megfigyelése, szerepe a toldalékolásban.

- A mássalhangzók csoportosítása jegyeik és időtartamuk szerint. – Zöngés és zöngétlen mássalhangzók. – Az ábécé és a betűrend. A szótag és az elválasztás. – Az egyszerű és az összetett szavak elválasztása.

A mássalhangzók csoportosítása különböző szempontok szerint: jegyeik alapján és zöngésség szerint. A betűrendbe sorolás szabályainak megismerése és gyakorlása. Az egyszerű és az összetett szavak elválasztása közötti különbség megismerése, a szavak elválasztásának gyakorlása.

Kiegészítő anyag A hangutánzó és hangulatfestő szavak szerepe a szövegalkotásban. Stilisztikai értékük felfedezése.

Cselekményismertetés, beszámoló, tömörítés, szöveg kiegészítése szóban. Szóbeli szövegek alkotása: cselekményismertetés, beszámoló,

tömörítés kifejező, mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes formában. Szóbeli szöveg (pl. történet) kiegészítése szóban.


15


Az írott nyelv (24 óra) Az élőszó és az írott szöveg azonos és eltérő jellemzői (szövegszerkesztés, nyelvi forma, szövegtagolás) néhány gyakori műfajban: elbeszélés, leírás, írásos beszámoló.

Az élő és az írott szövegek közötti azonosságok és különbözőségek megfigyelése. Különböző műfajú szövegek néma és hangos olvasása. A szövegben kifejtett információk visszakeresése. Ismerkedés a szövegértési technikák alapjaival: adatkeresés, lényegkiemelés stb. Nem szépirodalmi szövegek önálló olvasása. Vázlat készítése különböző műfajú szövegek megértésének igazolására, fogalmazások írásához. Rövidebb szövegek: (leírás, elbeszélés) alkotása. Személyes és olvasmányélmények megfogalmazása leírásokban, elbeszélésekben. Magánlevél megfogalmazása; a szóhasználat, a levél hangnemének megválasztása a címzetthez igazodva.

Az írástechnika továbbfejlesztése. A mássalhangzótörvények helyesírási kérdései. A helyesírási alapelvek. A szóelemző írásmód: – a hasonulások, – az összeolvadás, – a mássalhangzó-rövidülés és -kiesés. A kiejtés szerinti írásmód: A hagyományos és az egyszerűsítő írásmód.

A tanulási igényeknek megfelelő és rendezett írásmód gyakorlása. A helyesírás alapvető szabályainak megismerése és alkalmazása. A helyesírás rendszerének (helyesírási alapelvek) megismerése, gyakorlati alkalmazása. Helyesírási, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása fogalmazásokban, írásbeli szövegekben. Ismerkedés helyesírási kézikönyvekkel, elsősorban A magyar helyesírási szabályai című könyvvel. Írásbeli munkák javítása tanári irányítással és önállóan.

A szavak jelentése és szerkezete (18 óra) A hangalak és a jelentés viszonya: – egy- és többjelentésű szavak, – rokon értelmű szavak, – ellentétes jelentésű szavak, – azonos alakú szavak, – hasonló alakú szavak. Szólások, szóláshasonlatok, közmondások. A szavak szerkezete: – szótő és toldalék, toldalékfajták; – egyszerű és összetett szavak.

A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggésének megtapasztalása szépirodalmi és nem szépirodalmi olvasmányokban tanári irányítással, csoportosan és egyéni munkával. Az aktív és passzív szókincs gazdagítása különböző szövegösszefüggésekben. A szó szerinti jelentésen túli lehetséges jelentések létezésének megtapasztalása, megértésük gyakorlása. Memoriterek tanulása: szólások, közmondások. A szavak szerkezetének megfigyelése, a szóelemek (szótő, képző, jel, rag) felismerése és megnevezése. Alaktani elemzések gyakorlása tanári irányítással.

Könyv- és könyvtárhasználat (4 óra) Tájékozódás különféle dokumentumtípusokban: – könyvek (ismeretközlő és szépirodalmi), – segédkönyvek (szótár, lexikon, enciklopédia).

Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megtapasztalása, gyakorlása. Könyvkölcsönzés, a könyvtárhasználat alapjai. Az önálló ismeretszerzés megtapasztalása, gyakorlása. Megadott könyvek keresése a könyvtárban egyénileg és csoportosan.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI

A kapcsolatfelvétel, a megszólítás, a köszönés, a kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazása. A

hangsúly, a dallam, a tempó, a szünet és a nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) használata a

kommunikációs helyzetnek megfelelően. Az élőbeszéd tempójával egyező, folyamatos hangos és néma olvasás.

Képesség a másolásra, tollbamondásra és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. A tanult

irodalmi és egyéb szövegek szerkezetének, tartalmának bemutatása.

Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban. Leírás

készítése tárgyról, személyről, tájról. A hang, a szó és a szóelem megkülönböztetése. Alapismeretek a hangok

képzéséről, tulajdonságairól. Rokon és ellentétes jelentésű szavak, hangutánzó szavak, valamint szólások,


16

közmondások jelentésének értelmezése a közösen feldolgozott ismeretterjesztő, tantárgyi-szakmai és

szépirodalmi szövegekben. A gyakran használt és az olvasott művekben előforduló szavak jelentésének

értelmezése.

Irodalom


Népdalok, mesék (28 óra) Néhány (két-három) népdal, mondóka. A népdal, mondóka műfaji sajátosságainak (zeneiség, ritmus)

felfedezése.

Mesék a klasszikus és mai magyar irodalomból és a világirodalomból. A nép- és műmesék jellemző motívumai, fordulatai, hőstípusai.

A mesék néma és hangos olvasása. Az olvasás örömének megtapasztalása. A népmesék korábbi nyelvállapotot tükröző kifejezéseinek felfedezése. A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggéseinek megtapasztalása.

Kiegészítő anyag A gyakori mesetípusok (csalimese, állatmese, tündérmese) felismerése, megnevezése. A humor kiemelt szerepének érzékelése. Vélemény megfogalmazása a mesék hőseinek cselekedeteiről. A jó és a rossz, az igazság és az igazságtalanság felismerése. A mesék tartalmának elmondása. Mese(részlet) dramatizált megjelenítése.

Petőfi Sándor: János vitéz (20 óra) Mese és valóság az elbeszélő költeményben. A valóságos és mesei elemek elkülönítése. Az olvasás örömének

megtapasztalása. Műrészlet felolvasása.

A szerkezet és a megjelenítés eszközei. Az elbeszélő költemény. Próza és vers közötti különbség. Szókincsfejlesztés.

Az epikus művek szerkezeti egységeinek felfedezése, megismerése, megnevezése. A nyelvi eszközök és a jelentés összefüggéseinek megtapasztalása. A versszak és a nagyobb szerkezeti egységek viszonyának megértése.

A képiség megjelenése a műben. A szereplők cselekedetei, a hős kalandjai, erkölcsi választásai. Az ütemhangsúlyos verselés.

Szómagyarázatok készítése tanári irányítással az aktív és passzív szókincs fejlődése végett. A szövegben megjelenő egyszerűbb képek (hasonlat, megszemélyesítés metafora), alakzatok (ismétlés, fokozás) felismerése, értelmezésük gyakorlása. Néhány mondatos vélemény megfogalmazása szóbeli és írásbeli megfogalmazása a szereplők cselekedeteiről, nézeteiről, helyzeteiről. A hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozásának megfigyelése. Az ütemhangsúlyos felező 12-es felismerése. Memoriter tanulása: húsz versszak a műből.

Természet, táj, szülőföld; család, szülők, gyerekek (14 óra) Mitológiai és bibliai történetek. Tájjal, szülőfölddel, családdal kapcsolatos versek olvasása, feldolgozása. Petőfi Sándor: Az alföld (Szülőföldemen, István öcsémhez, Egy estém otthon), Arany János: Családi kör.

A művek közös és önálló olvasása. A különböző kultúrák létmódjának, szemléletének megtapasztalása. Annak megállapítása, hogy ki az elbeszélő, és kinek a szemével látjuk a történetet. Az empátia fontosságának átélése a közösség életében. Az ítélkezés, mint cselekedet felismerése a feldolgozott műalkotásokban. A versekben előforduló egyszerűbb képek (hasonlat, megszemélyesítés, metafora), alakzatok (ismétlés, fokozás) felismerése, értelmezésük gyakorlása. A tájleíró vers műfaji sajátosságainak felfedezése. A megismert, 19. században született lírai alkotások idegenségének megtapasztalása. Memoriterek tanulása: Petőfi Sándor: Az alföld, Arany János: Családi kör.


17


A kortárs magyar gyermekköltészet néhány alkotása. A régió, a lakóhely irodalmi emlékei.

A versek témájának és hangulatának, hangnemének felismerése. Az egyszerűbb képek, alakzatok felismerése, értelmezésük gyakorlása. A versek ritmusa közötti különbség megfigyelése (időmértékes – ütemhangsúlyos verselés). Memoriterek tanulása: Petőfi Sándor egy verse (pl.: Fa leszek, ha), Weöres Sándor: A tündér és/vagy Déli felhők, Nemes Nagy Ágnes: Nyári rajz. A feldolgozott szövegek műfaji és formai különbségeinek megfigyelése, ezek érzékelésére irányuló képesség kialakítása.

Élethelyzetek, emberi kapcsolatok elbeszélő művekben (12 óra) Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk A barátság, ellentét, felelősség, közösség élethelyzeteinek, konfliktusainak ábrázolása az irodalomban.

Egy ifjúsági regény elolvasása házi olvasmányként, a cselekmény utólagos felidézése, a szereplők cselekedeteinek, jellemének, kifejtett és ki nem fejtett nézeteinek megértése. Idő és tér egyértelműen jelölt mozzanatainak azonosítása. A történet elbeszélőjének felismerése. Az epikus művek szerkezeti egységeinek felfedezése, megismerése, megnevezése.

Néhány mondatos vélemény szóbeli és írásbeli megfogalmazása az olvasott szöveg szereplőinek cselekedeteiről, nézeteiről, a szövegekben megjelenő emberi helyzetekről. Memoriter tanulása: Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (10sor).


A tanult irodalmi és egyéb szövegek szerkezetének, tartalmának bemutatása. Néhány alapvető irodalmi téma

fölismerése az olvasott művekben. Az epikai és lírai művek, a nép- és műköltészet jellemző vonásainak ismerete:

a cselekményrészei, a szereplők, a szerkezet, a képiség, a zeneiség eszközei, az ütemhangsúlyos verselés.

Személyes és olvasmányélmény egyszerű megfogalmazása elsősorban szóban.

Jártasság a korosztály számára készült szótárak használatában. Tájékozódás a könyvtárban.


18

6. ÉVFOLYAM Éves óraterv Évi óraszám: 148 óra 4 óra/hét

Magyar nyelv: 74 óra (2 óra/hét) Irodalom: 74 óra (2 óra/hét)

FEJLESZTÉSI FELADATOK

1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése

A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes alkalmazása és értelmezése a páros és kisközösségi

helyzetekben. Változatos gyakorlatok a beszédkultúra fejlesztésére: együttműködés a társakkal beszélgetésben,

vitában, feladatmegoldásban. Saját álláspont előadása, megvédése a témának, a kommunikációs helyzetnek

megfelelő kifejezésmóddal. Kérdések és válaszok megfogalmazása különböző helyzetekben. Mindennapi

élmények, olvasmánytartalmak összefüggő elmondása időrendben, logikai rendben, más hangnemben, más

nézőpontból; többféle hallgatósághoz igazodva. Szövegalkotási feladatok szóban: elbeszélés adott téma,

szempont alapján és terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi szerkezetben); leírás készítése megfigyelt tárgyakról,

jelenségekről; jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről, irodalmi hősökről;

külső és belső tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelő vélemény

megfogalmazása.


Folyamatos hangos és néma olvasási képesség és szövegértés bizonyítása kérdésekre adandó válasszal, rövid

szóbeli beszámolóval, különböző témájú és műfajú művek értelmes felolvasásával. Feladatok a szövegelemzés

bővítésére: (a téma önálló megállapítása, lényegkiemelés, adatkeresés, kérdésekre adandó válaszként részletek

kiemelése, időrend, ok-okozati összefüggés fölismerése). A műfaji eltérések megfigyelése, a stiláris különbségek

megállapítása (pl.: mese és dokumentum, lírai költemény és epikai alkotás, monda és ballada), a tanult műfaji

jellemzők megnevezése.


Gyakorlatok az írásmód tempójának és rendezettségének, a helyesírás biztonságának továbbfejlesztésére.

Mindennapi élmények, olvasmánytartalmak összefüggő elmondása, időrendben, logikai rendben, más

hangnemben, más nézőpontból; többféle hallgatósághoz igazodva.

Szövegalkotási feladatok írásban: – elbeszélés adott téma, szempont alapján és terjedelemben (pl. tetőpontos, időrendi szerkezetben);

– leírás készítése megfigyelt tárgyakról, jelenségekről;

– jellemzés készítése csoportmunkával és önállóan családtagokról, ismerősökről, irodalmi hősökről; külső és

belső tulajdonságaik, kapcsolataik, cselekedeteik, indítékaik megfigyelése alapján értékelő vélemény

megfogalmazása. Kreatív írás „mi lenne, ha” szerkezetben. Önálló véleménynyilvánítás mindennapi

helyzetekről, olvasmányélményekről. Képzett igék, főnevek, melléknevek gyűjtése – különös tekintettel a

szinonimitásra, a szóhangulatra, a köznyelvi, a diáknyelvi és a szakszavak használatbeli eltéréseire – a gyűjtött

anyag felhasználása megadott témák kidolgozásában és kreatív, játékos feladatokban.


A szövegértési feladatok kiterjesztése a vizuális információkra (illusztrációk, tipográfiai eszközök,

szövegtagolás), értelmezésük, szerepük megvilágítása a szöveg jelentésének gazdagításában, próbálkozás a

szöveg és a vizuális lehetőségek együttes felhasználására saját fogalmazásaikban. Önálló vizsgálódás a


19

könyvtárban: a korosztálynak szánt sajtótermékek megismerése, kézikönyvek használata a tárgyalt irodalmi

művekkel és tanulmányaik egyéb területeivel kapcsolatban. Tantárgyi gyűjtőmunka csoportosan vagy egyénileg

az életkornak megfelelő folyóiratokból, talált adatok célszerű, gondos elrendezése vázlatban, rövid jegyzetben, a

felhasznált forrásokról a szükséges adatok följegyzése. A gyűjtött anyag felhasználása (pl. szóbeli és írásbeli

beszámolóban, olvasónaplóban, műsor-összeállításban).


A nyelvi rendszerről szerzett tudás alapján a szövegben előforduló szavak szófajának fölismerése, megnevezése,

jellemző jegyeik összegyűjtésével magyarázat (definíció) készítése közösen és/vagy tanári segítséggel.

Szókincsgyakorlatok a nyelv állandóságának és változásának megfigyelésére, a szavak, szólások, állandósult

szókapcsolatok megkülönböztetése, jelentésük értelmezése, megfelelő alkalmazásuk a saját nyelvhasználatban.

A szófajra, szóalakra, szóképzésre vonatkozó ismeretek megfogalmazása. Gyakorlatok az egyes szófajok

helyesírásának biztonságossá tételére, a szóelemzés alkalmazása a nehezebb helyesírási esetekben. A tanult

nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási ismeretek tudatos alkalmazása, önkontroll és szövegjavítás fokozatos

önállósággal.

6. Ismeretek az irodalomról Az olvasott művek alapján néhány alapvető irodalmi téma, motívum fölismerése és bemutatása (pl.: gyerekek és felnőttek, próbatételek, szeretet, féltés, hősiesség), a tanult anyag kiegészítése egyéni olvasmányokból. Változatos ritmikai, zenei formálású lírai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása a klasszikus és kortárs magyar és világirodalomból. Néhány fontosabb költői kép, alakzat felismerése, szerepük, hangulati hatásuk megtapasztalása. Ismerkedés különböző lírai műfajokkal. A szereplők külső és belső jellemzőinek azonosítása. A tetőpontok, fordulópontok és kitérők érzékelése. Azonos témák más-más műfajú megjelenítése (pl.: elbeszélés vagy párbeszéd formájában). Azonos motívumok megfigyelése és összevetése különböző művészeti ágakban. A cselekmény, a helyzetek, a szereplők megfigyelése, megnevezése, jellemzése elbeszélő művek olvasása és dramatizált alkotások, színdarabok, tévéjátékok megtekintése alapján. Szövegelemzési, -átalakítási gyakorlatok, a mű szövegére és hatására irányuló figyelem fejlesztésére:

képzettársítások, érzelmi tapasztalatok előhívása, a képzelet mozgósítása. Drámajátékok helyzetek

megalkotásával, dramatizálással, improvizációval, utánzással.


Érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelése irodalmi művekben, a tapasztalatok megbeszélése, a

vélemények összehasonlítása különféle műfajú olvasmányélményekkel kapcsolatban. A humor kiemelt

szerepének érzékelése a mindennapokban, napokban és a műalkotásokban a korosztály érdeklődésének

megfelelő szövegekben. Részvétel a tanulócsoportban folyó vitában a mindennapok művek és olvasmányok

kiváltotta élményekről. Mások véleményének meghallgatása, megértése. Más korokban született mindennapi

szövegek, tárgyak és műalkotások idegenségnek megtapasztalása.


20

Magyar nyelv


Páros és kisközösségi kommunikáció (12 óra) A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök tudatos alkalmazása. A kifejezőeszközök értelmezése a beszéd partnerek megnyilatkozásaiban: A testbeszéd és a verbális kommunikáció szupraszegmentális eszközei. Véleménynyilvánítás, egyéni álláspont kifejtése, reagálás mások véleményére kisközösségi (iskolai, családi, baráti) helyzetekben: – a vita; érv, cáfolat, indok, bizonyítás; – kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás; – szándéknyilvánítás: segítségkérés, tudakozódás.

Egyszerű, érthető és hatékony közlésmódok gyakorlása. Beszédművelési gyakorlatok rendszeres végzése a beszédtempó, a hangmagasság, hangerő, hanglejtés tudatos alkalmazása. A szóhasználat, a testbeszéd, a kiejtés összehangolása különféle beszédhelyzetekben. A hallgatósághoz, a beszédhelyzethez való alkalmazkodás, a személyiséghez illő fellépés érzékeltetése. Üzenet rövid, szóbeli összefoglalása. Saját vélemény megfogalmazása és megvédése a témának és beszédhelyzetnek megfelelően. Mások véleményének meghallgatása, megértése többszereplős helyzetekben. A kapcsolatfelvétel és kapcsolattartás különböző módozatainak gyakorlása. A segítségkérés, tudakozódás gyakorlása.

Szóbeli és írásbeli szövegműfajok főbb ismérvei (10 óra) A nézőpont szerepe az elbeszélésben és a leírásban, nézőpontváltás. Elbeszélés párbeszéddel. Az olvasottak reprodukálásának módjai. A jellemzés tartalmi és formai követelményei: – a jellemzés mint műfaj, – a jellemzési módok. Kombinált jellegű szövegek (elbeszélés leírással, jellemzéssel).

Elbeszélés és leírás alkotása különböző nézőpontból. Elbeszélés alkotása párbeszéddel. Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegek fontosabb gondolatainak összefoglalása. Néhány soros jellemzés alkotása. személyes vagy olvasmányélmények megfogalmazása a jellemzésben. Kombinált jellegű fogalmazások alkotása.

A szavak jelentése és szerkezete, szófajtani besorolása (48 óra) A szófajok kialakulása, a magyar nyelv szófaji rendszere: Az ige – jelentése, – az igékhez járuló ragok, – az igemódok, – az igemódok és igeidők kapcsolata, – az ikes igék. A névszók. A főnév és fajtái

A nyelvi egységek közötti rendszerszerű összefüggések felismerése a szavak között, a szavakat alkotó szóelemek között. A szófaj fogalmának értelmezése a szójelentés, a toldalékolhatóság alapján. Szófaji rendszerek megismerése. Az ige fogalmi jegyeinek felfedezése. Az igei személyragok felismerése. A módjelek felismerése és megnevezése. Az igeidők kifejezésének megfigyelése. A módjel és időjel értelmezése. Az igeidők és igemódok közötti összefüggések felfedezése. A főnév, a köznév és a tulajdonnév fogalmának meghatározása önállóan és/vagy tanári segítséggel az első szakaszban szerzett ismeretek alapján. A tulajdonnév fajtáinak megismerése és a hozzájuk kapcsolódó helyesírási szabályok alkalmazása az írásbeli szövegekben.


21


A melléknév. A számnév. A névmások. Az igenevek: – a főnévi igenév, – a melléknévi igenév, – a határozói igenév. A határozószók. A viszonyszók. A mondatszók. A szófajok alaktani és jelentésbeli jellemzői, képzésmódjuk.

A melléknév fogalma. A melléknév fokozásának gyakorlása, toldalékos alakjai. A számnév fogalmának pontosítása, fajtái, a határozatlan számnevek fokozása. A számnévképzők megismerése. A számnevekhez kapcsolódó helyesírási szabályok rendszerezése. A névmások fogalma, fajtáinak megismerése. A képzők szerepe a szóalkotásban, az igenévképzők felismerése, megnevezése. Az igenevek igei és névszói sajátosságainak felfedezése. A határozószók fogalma, felismerése. A viszonyszók fogalma, használatuk, kiemelten a névelők, névutók, igekötők. A mondatszók fogalma, kiemelten az indulatszók. A megismert szófajok felismerése szövegben, toldalékos formában is, képzésmódjuk. Helyes használatuk a szóbeli és írásbeli kommunikációban.

A szavak közötti kapcsolatok, a jelentésmező; állandósult szókapcsolatok. A szófajok helyesírása és nyelvhelyességi kérdései. A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírásának egyszerűbb esetei.

Különféle nyelvváltozatok konkrét – szószintű – példái alapján a nyelv és a nyelvhasználat rétegezettségének megtapasztalása. A szófajokhoz kapcsolódó alapvető helyesírási szabályok megismerése, rendszerezése, alkalmazásuk. A földrajzi és az intézménynevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírásának gyakorlása.

Könyv- és könyvtárhasználat (4 óra)* A korosztálynak szánt fontosabb sajtótermékek főbb fajtái, formai és szerkezeti jellemzői. A könyvekből gyűjtött adatok rendezésének alapvető ismeretei. Tapasztalatgyűjtés különböző információhordozók működéséről.

Napilapok, hetilapok, folyóiratok olvasása, böngészése. Különféle sajtótermékek fejlécének vizsgálata. Cikkek rovatok olvasása, műfaji sajátosságok megfigyelése. Az anyaggyűjtés és -elrendezés alapjainak megismerése, anyaggyűjtés gyermekek számára készült lexikonokból, kézikönyvekből tanári irányítással és önállóan. Ismerkedés az Internettel, a CD-ROM - mal.

*A könyvtári informatikát szabad választás alapján a magyar nyelv és irodalom tantervében vagy az informatika

tantervében, de csak egyik helyen indokolt szerepeltetni.


A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai és gyakorlati helyzeteiben. A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata az élőbeszédben. Különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felolvasása. Jól olvasható írás, az írásos szöveg rendezett elhelyezése. Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése személyes élmény alapján. Szavak szófajának felismerése, megnevezése a szövegben, a szófajok jellemzőinek, a szófajok helyesírására, helyes használatára vonatkozó szabályok ismerete és alkalmazása. Az irodalmi olvasmányokhoz, egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó információk gyűjtése a könyvtárban, az adatok elrendezése és feljegyzése. Jártasság a korosztály számára készült lexikonok használatában.


22

Irodalom


Monda, rege, ballada (20 óra) Kiegészítő anyag Két-három magyar történeti monda. A magyarok eredete, A csodaszarvas, A fehér ló mondája. Egy népballada. Kőmíves Kelemenné A ballada műfaji jellemzői. A műballada.

Ismeretek gyűjtése az ősköltészet (műveltség, művészet) kialakulásáról. A monda hangos és néma értő olvasása. A monda műfaji sajátosságainak megfigyelése, összehasonlítása a mese műfaji sajátosságaival. A tömörítés és a vázlatírás gyakorlása. Egy népballada hangos és néma értő olvasása, szerepenkénti felolvasása, dramatizálása. A ballada műfaji jellemzőinek felismerése, összegyűjtése. A nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának, az érzelmek, gondolatok megjelenítésének megfigyelése. A népballada és a műballada összehasonlítása. Arany János: A walesi bárdok Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka (részlet) A tisztán elbeszélő és a dramatikus műrészletek közötti különbségek megtapasztalása. Legendák olvasása, feldolgozása, szövegfeldolgozási technikák gyakorlása. Memoriter tanulása: Arany János: A walesi bárdok.

Kiegészítő anyag

Arany János: Toldi (24 óra) A mű szerkezete. A mű cselekményének, logikai menetének megfigyelése. A mű szerkezetének vizsgálata tanári segítséggel, az epikus művek szerkezeti egységeinek (előkészítés, bonyodalom, az események kibontakozása, tetőpont, megoldás) felismerése és megnevezése. A tetőpontok, fordulópontok, kitérők érzékelése.

Az elbeszélő költemény. A főszereplő összetett jelleme: próbatételek, konfliktusok, lélekábrázolás. A jellemzés eszközei. Előadásmódbeli, nyelvi sajátosságok.

Az elbeszélő költemény műfaji sajátosságainak megfigyelése. Az elbeszélő költemény fogalmának meghatározása tanári segítséggel vagy önállóan. A szereplők külső és belső jellemzőinek azonosítása. A főhős belső vívódásainak megfigyelése. Az epizód szerepe a jellemzésben. A jellemábrázolás módjainak, az epizód szerepének, a főhős jellemfejlődésének megfigyelése, a tapasztalatok felhasználása jellemzés írásakor. Rövid, néhány mondatos vélemény megfogalmazása a szereplők jelleméről. Az elbeszélői előadásmód sajátosságainak, az érzelmi-indulati feszültség fokozása eszközeinek megfigyelése. Költői képek (megszemélyesítés, hasonlat, metafora, allegória), alakzatok, (ellentét, fokozás, ismétlés, halmozás, felsorolás) felismerése és megnevezése. A költő nyelvhasználatának (képes beszéd, hangulatteremtés, szórend stb.) megfigyelése, folyamatos szógyűjtés.

A versforma. Népi motívumok gyűjtése. A János vitéz és a Toldi összehasonlítása: rokon vonások és különbségek számbavétele. A versforma megállapítása: felező tizenkettes. A rímelés megfigyelése. Memoriter tanulása: 10 –15 versszak a műből.


23


Hősök a történetmondás műfajában (16 óra) Gárdonyi Géza: Egri csillagok, Daniel Defoe: Robinson Crusoe, Robert Louis Stevenson: A kincses sziget vagy Thea Beckman: Keresztes hadjárat farmerben című regénye. Helyzetek, kalandok, konfliktusok. jellemek és sorsok. A regény fogalmának bővítése. Elbeszélő költemény. Fazekas Mihály: Lúdas Matyi Az időmértékes verselés. Kiegészítő anyag Elbeszélések. Kuckó király, Kosztolányi Dezső: A kövér bíró, Fekete István: Fészekrablás, Gyurkovics Tibor: Tükröm, tükröm, mondd meg nékem.

A regények önálló elolvasása. Az olvasás örömének megtapasztalása. Műrészletek felolvasása. A mű feldolgozása tanári irányítással. Önálló ismeretszerzés, előzetes gyűjtőmunka a regény történeti koráról, helyszínekről. A regény cselekményének és szerkezetének, valamint az ismétlődő motívumok szerepének megfigyelése. Az idő és tér mozzanatainak azonosítása. A főszereplők életútjának nyomon követése (pl.: közösen készített életúttérkép készítése). Az életutak összekapcsolódása. A szereplők – történelmi személyek és költött alakok – megkülönböztetése. A mellékszereplők főhősökhöz fűződő viszonyának megítélése. Véleményalkotás a szereplők jelleméről. Az önkifejezés képességének kiteljesítése szövegek átírásával, az olvasott művekhez különböző befejezések készítése. A regény műfaji sajátosságainak felfedezése, megnevezése. A történelmi regény fogalma. A történet megismerése, a mű egy rövid részletének olvasása. Az archaikus szöveg sajátosságainak megfigyelése. A mai és a korábbi nyelvállapot különbségeinek felfedezése. Az időmértékes verselés, a rövid és hosszú szótagok fogalmának megismerése. A hexameter szerkezetének megfigyelése. Műrészlet „skandáló” olvasása. Rövid vers írása időmértékes verselésben. Az elbeszélések hangos és néma értő olvasása. A szöveg feldolgozási technikák gyakorlása. Az ábrázolási alapformák: elbeszélés, leírás, párbeszéd felismerése. A történet elbeszélőjének megállapítása. Tetőpontok, fordulópontok keresése az olvasott művekben.

A prózai és a verses elbeszélés különbsége. Képek és formák a költészetben (14 óra). Lírai alkotások elemzése különböző korokból. Legalább nyolc lírai mű elemzése különböző korokból (négy-öt a 20. századi irodalomból); pl.: Tóth Árpád: Láng, Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért, Weöres Sándor: Száncsengő, Romhányi József: A macskafogó egér, Utassy József: A hajnali rigók. A lírai formanyelv sokfélesége: változatok a képiségre, zeneiségre, szerkezetre.

A humor szerepének érzékelése, nyelvi megjelenési formái. Beszélgetés a művek által kiváltott élményekről. A verses és prózai elbeszélések összehasonlítása. Memoriter tanulása: Dobó esküje. Változatos ritmikai, zenei formálású lírai művek közös és önálló olvasása, feldolgozása a klasszikus és kortárs magyar irodalom köréből. A lírai mű témájának és hangulatának, hangnemének felismerése. A lírai műnem eddig tanult sajátosságainak összegzése. A költői szöveg- és képalkotás vizsgálata. A versekben megjelenő egyszerűbb képek, alakzatok felismerése, megnevezése, szerepük és hangulati hatásuk megtapasztalása. Allegória, alliteráció, figura etimologica, metonímia. A versszak és a nagyobb szerkezeti egység viszonyának megértése. Memoriterek tanulása: Tóth Árpád: Láng, Szabó Lőrinc: Ima a gyermekekért, Utassy József: A hajnali rigók, Romhányi József: A macskafogó egér.

A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI Különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felolvasása. Olvasmánytartalmak összefüggő

ismertetése az időrend, az ok-okozati összefüggések bemutatásával, a műfaj és a téma megállapítása. Rövid

tárgyszerű beszámoló a feldolgozott művekről: szerző, cím, téma, műfaj. Az epikai művek néhány fontos

adatának megnevezése: a helyzet, a helyszín, a szereplők, a főhős életútjának állomásai, a cselekmény menete.

A lírai művek formanyelvének (verselés, képiség) felismerése. Jól olvasható írás, az írásos szöveg rendezett


24

elhelyezése. Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése megbeszélt olvasmányok alapján. A személyes

élmény néhány mondatos megfogalmazása az olvasott irodalmi művek szereplőinek jellemével, a műben

megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban.


25

7. ÉVFOLYAM Magyar nyelv

Éves óraterv Évi óraszám: 148 óra/év (4 óra/hét)

Magyar nyelv 74 óra/év (2 óra/hét)

FEJLESZTÉSI FELADATOK 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése Gyakorlatok a vitakultúra fejlesztésére: saját álláspont kialakítása és korrigálása, az ellenvélemény mérlegelése.

Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak megfigyelése, alkalmazása elsősorban a

szándékkifejezés és a hatáskeltés szempontjából. Az írásbeli és a szóbeli közlésmód különbségeinek ismerete és

tudatos alkalmazása.


Minél teljesebb megértést biztosító néma olvasás, kifejező felolvasás. A szövegelemző eljárások bővítése

szakmai-tudományos, gyakorlati és szépirodalmi művek feldolgozásában: összetettebb logikai kapcsolatok

felismerése, eltérő álláspontok elkülönítése, érvek és ellenérvek feltárása. A hétköznapi és az irodalmi

kommunikáció sajátosságainak megfigyelése, különbségtétel az irodalmi kontextusban megjelenő és az egyéb

nyelvi közlések értelmezése között.


Véleménynyilvánítás a mindennapi élet megadott vagy választott témáiról: saját álláspont érvelő

megfogalmazása, cáfolat és ellenvélemény kifejtése írásban. Hozzászóláshoz, felszólaláshoz, kiselőadáshoz

vázlat készítése és felhasználása a szóbeli előadáskor. Kreatív szövegalkotás a tartalomhoz, a kommunikációs

alkalomhoz illő nyelvi, stilisztikai eszközök megfelelő kiválasztásával, összehangolásával.


Beszámoló, fiktív tudósítás, újságoldal stb. készítése egy adott irodalmi alak életéről, egy korszakról, eseményről

korabeli dokumentumok, irodalmi művek, naplók, a témával foglalkozó, a korosztálynak szóló szakmunkák

felhasználásával, önálló vagy csoportos vizsgálódás útján. Érvek, bizonyító erejű példák gyűjtése a könyvtárban,

rendszerezésük vázlat és jegyzet készítésével, más tantárgyak témáiból, tankönyveiből is. A könyvtár nyomtatott

dokumentumainak (segédkönyv, kézikönyv, ismeretterjesztő könyv, folyóirat), elektronikus

információhordozóinak felhasználásával egyszerűbb téma önálló vagy csoportos feldolgozása: problémafelvetés,

forrásválasztás és -feldolgozás segítséggel, beszámoló készítése szóban vagy írásban, hivatkozás a forrásra az

idézés megfelelő módjával.


Az egyszerű mondat részeinek és szintagmáinak biztos elemzése, értelmezése. A mondat szó szerinti és

pragmatikai jelentésének felismerése, az elsődleges és másodlagos jelentés megkülönböztetése. A mondatfajták

és kifejezőeszközeik felismerése, megnevezése, helyes használata. Mondat átalakítás rokon és ellentétes értelmű

mondatokkal szóban és írásban. A mondatalkotáshoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása.

Biztonság az egyszerű mondat központozásában, a gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző értelmező

szerepének ismerete és helyes használatuk. A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek nehezebb

eseteinek helyesírása.


26

Tantervi t

pedagógiai program iii. rész · kÖnyvtÁr-pedagÓgiai program ..... 555 1-4. Évfolyam..... 557...

Documents