tartalomjegyzÉk forgalmazási ismeretek és viselkedési...
TRANSCRIPT
AJÁN
LÁS
A M
ark
ON
4WW
álta
l íro
tt na
gy s
iker
� �F
orga
lmaz
ási g
yako
rlat�,
mel
y ré
sze
az U
BA H
AR
EC
lic
ense
ké
zikö
nyvé
nek,
és
amit
több
, min
t 15
nyel
vre
lefo
rdíto
ttak,
adj
a az
ala
pját
ann
ak a
z új
kéz
ikön
yvne
k,
mel
yet O
N4U
N J
ohn
és O
N4W
W M
ark
írt, é
s am
ely
tarta
lmaz
za m
inda
zon
a tu
dniv
alók
at, a
mel
yeke
t is
mer
nie,
és
alka
lmaz
nia
kell
min
denk
inek
, aki
min
tasz
er� é
s si
kere
s am
at�r s
zere
tne
lenn
i. M
iért
kez
dem
énye
ztü
k ez
t?
Az e
lmúl
t 50
évbe
n sz
emta
núi v
oltu
nk a
z am
at�r r
ádió
zás
óriá
si fe
jl�dé
séne
k. M
anap
ság
a sá
vokb
an
tevé
keny
ked�
am
at�rö
k 99
%-a
nem
zetk
özi s
zabv
ányo
knak
meg
fele
l�en
épí
tett,
ker
eske
dele
mbe
n ka
phat
ó ké
szül
ékek
et h
aszn
ál. E
z az
egy
ik o
ka a
nnak
, hog
y eg
yre
keve
sebb
en le
szne
k m
�sz
aki
indí
ttatá
sból
rádi
óam
at�rö
k. K
étsé
gtel
en, h
ogy
az u
tóbb
i éve
kben
sor
aink
hoz
csat
lako
zó a
mat
�rö
k tö
bbsé
géne
k a
szám
ára
a rá
dióz
ás in
kább
a rá
dión
val
ó ko
mm
unik
áció
t jel
enti,
min
tsem
a rá
diót
ávkö
zlés
m
�sz
aki o
ldal
ával
törté
n� fo
glal
atos
kodá
st.
Meg
figye
lhet
� a
z a
vilá
gten
denc
ia, h
ogy
a ke
zd�k
szám
ára
egy
nem
túlz
otta
n m
agas
m�sz
aki i
smer
etet
kí
vánó
viz
sga
leté
telé
vel m
egsz
erez
het�
a rá
dióa
mat
�r e
nged
ély,
am
i vég
ül is
jó k
ezde
mén
yezé
s, m
ivel
le
het�
vé te
szi a
�vér
friss
ítést
�, m
elyr
e na
gy s
züks
ég v
an. A
sor
aink
ba lé
p� ú
jonc
ok íg
y ha
mar
abb
érez
nek
mag
ukba
n in
dítta
tást
, és
báto
rság
ot a
mag
asab
b sz
int�
, HAR
EC v
izsg
a le
téte
léhe
z sz
üksé
ges
m�sz
aki i
smer
etek
els
aját
ításá
hoz.
R
endk
ívül
font
os, h
ogy
a rá
dióa
mat
�rö
k m
agas
szá
mát
meg
�riz
zük,
és
hogy
has
znál
juk
a re
ndel
kezé
sünk
re á
lló s
ávok
at, m
ert k
ülön
ben
elve
szítj
ük �
ket.
Ezér
t is
válik
hob
bink
nak
kulc
sfon
toss
ágú
rész
évé
a �k
apcs
olat
léte
síté
se�.
A ke
resk
edel
mi é
s pr
ofes
szio
nális
rádi
ókom
mun
ikác
iós
szol
gálta
tók
ugrá
sra
kész
en á
llnak
, hog
y m
egka
parin
tsák
a rá
dióa
mat
�r s
ávok
font
os ré
szei
t.
Ezze
l egy
ütt b
e ke
ll lá
tnun
k, h
ogy
eddi
g jó
cská
n m
egfe
ledk
eztü
nk a
rról,
hogy
az
újon
coka
t, és
az
amat
�r-
jelö
lteke
t az
amat
�r
sávo
kban
tö
rtén
� f
org
alm
azás
ra, é
s vi
selk
edés
re is
meg
taní
tsuk
. Ráa
dásu
l, a
jele
ntke
z�k
szám
ára
el�írt
viz
sgák
, és
a fe
lkés
zít�
tana
nyag
ok n
agyo
n fe
lüle
tese
n ke
zelik
ezt
a té
mak
ört.
Enne
k kö
szön
het�
en s
oksz
or h
allu
nk o
lyan
am
at�rö
ket f
orga
lmaz
ni, a
kikn
ek a
z ad
ásm
ódja
, fin
oman
sz
ólva
, mes
sze
van
a tö
kéle
test
�l.
O
N4U
N J
oh
n é
s O
N4W
W M
ark
meg
gy�
z�dé
se, h
ogy
a m
egsz
égye
níté
sük
hely
ett,
jobb
mód
szer
inká
bb
átad
ni n
ekik
a s
züks
éges
tudá
st, h
ogy
min
tasz
er�, k
ivál
ó rá
dióa
mat
�rö
kké
válh
assa
nak.
Enn
ek
érde
kébe
n m
egsz
erke
szte
ttek
két d
okum
entu
mot
, mel
yek
min
den
ki s
zám
ára
ren
del
kezé
sre
álln
ak,
korl
áto
zás,
és
költ
ség
nél
kül.
Az
egy
ik, a
�F
org
alm
azás
i ism
eret
ek, é
s vi
selk
edés
i no
rmák
rád
ióam
at�
rök
szám
ára�
fo
rmát
umba
n le
tölth
et�. A
más
ik, P
ower
Poin
t pre
zent
áció
t (PP
T fá
jl) e
ls�so
rban
oly
an ö
nkén
tese
knek
sz
ánjá
k, a
kik
ezt a
tém
át a
kör
zetü
kben
, vag
y a
hely
i rád
iókl
ubba
n sz
eret
nék
bem
utat
ni.
Ezek
kel a
dok
umen
tum
okka
l a s
zerz
�kn
ek a
z a
célju
k, h
ogy
meg
kísé
reljé
k em
elni
a rá
dióf
orga
lmaz
ás
szín
vona
lát,
oly
mód
on, h
ogy
az ú
jonc
ok s
zám
ára
hozz
áfér
het�
vé te
szik
ezt
, az
�éte
retik
át� r
észl
etes
en
bem
utat
ó do
kum
entu
mot
. Az
nem
zetk
özi (
CEP
T), é
s az
egy
es n
emze
ti rá
dióa
mat
�r s
zöve
tség
ek ti
szts
égvi
sel�
i tis
ztáb
an v
anna
k ez
ekke
l a p
robl
émák
kal,
úgyh
ogy
rem
élhe
t�le
g a
köze
ljöv�
ben
a fe
lkés
zít�
-, és
viz
sgaa
nyag
okat
ki
egés
zítik
eze
kkel
az
ism
eret
ekke
l Fo
ntos
tudn
i, ho
gy e
z ne
m c
sak
hely
i kez
dem
énye
zés.
Jel
enle
g a
két d
okum
entu
m h
árom
nye
lven
el
érhe
t� (a
ngol
, fra
ncia
és
holla
nd) é
s tö
bb fo
rdítá
s ké
szül
(jap
án, o
rosz
, ném
et, o
lasz
, spa
nyol
stb
.). A
do
kum
entu
mot
elfo
gadt
ák a
z IA
RU
AC
ülé
sén
(Kon
stan
d, 2
008
júni
us),
min
t ajá
nlot
t kéz
ikön
yvet
a
rádi
ófor
galm
azás
és
a vi
selk
edés
i nor
mák
(etik
a) tá
rgyk
örbe
n.
2008
. jún
ius
30.
2 ©
John
Dev
old
ere
ON
4UN
és
Mar
k D
emeu
lene
ere
ON
4WW
Fo
rgal
maz
ási i
smer
etek
, és
vise
lked
ési i
rány
elve
k rá
dió
amat�
rök
szám
ára
TA
RT
AL
OM
JEG
YZ
ÉK
I.
Bev
ezet�
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
...5
I.1.
Üdv
özlü
nk a
rád
ióam
at�rö
k kö
zött
!....
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
....5
I.
2. R
ádió
amat�
r vi
selk
edés
-kód
ex...
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
.6
I.2.
1. A
lape
lvek
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
....6
I.
2.2.
Kon
flik
tus
vesz
ély
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
..6
I.2.
3. H
ogya
n ol
djuk
meg
a k
onfl
iktu
soka
t?...
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
.....
7 I.
2.4.
Az
erkö
lcsi
hat
óság
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
.7
I.2.
5. A
vis
elke
dés-
kóde
x...
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
....7
I.
2.6.
A k
ézik
önyv
r�l..
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
8 II
. Ált
alán
os f
orga
lmaz
ás...
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
.8
II.1
. A r
ádió
amat�r
nyel
v...
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
....8
II
.2. M
egfi
gyel
és...
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
.....
9 II
.3. H
aszn
áld
hely
esen
a h
ívój
eled
et...
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
..10
II
.4. L
égy
min
dig
úrie
mbe
r....
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
....1
0 II
.5. A
z át
játs
zón
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
10
II.6
. Hog
yan
léte
síts
öss
zekö
ttet
ést?
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
11
II.7
. Mir�l b
eszé
lges
sünk
az
amat�r
sávb
an?.
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
....1
1 II
.8. Ö
ssze
kött
etés
léte
síté
se f
óniá
n (=
távb
eszé
l� m
ódba
n)...
......
......
......
......
......
......
......
......
...11
II
.8.1
. Hog
yan
adju
nk �
álta
láno
s hí
vást
� (C
Q)?
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
11
II.8
.2. M
it je
lent
a �
CQ
-DX
�....
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
..13
II
.8.3
Egy
biz
onyo
s ál
lom
ás h
ívás
a....
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
....1
4 II
.8.4
Hog
yan
léte
síts
ünk
össz
eköt
teté
st tá
vbes
zél�
üze
mm
ódba
n?...
......
......
......
......
......
......
...14
II
.8.5
. Gyo
rs o
da-v
issz
a vá
ltás
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
...17
II
.8.6
. Hog
yan
léte
síts
ver
seny
en ö
ssze
kött
etés
t (Q
SO
-t)
távb
eszé
l� (
fóni
a) ü
zem
mód
ban?
....1
7 II
.8.7
. A �
QR
Z�
hely
es h
aszn
álat
a....
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
.....
20
II.8
.8. E
llen�ri
zd a
z ad
ásod
min�sé
gét.
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
.21
II.9
. A tá
víró
adá
s m�vé
szet
e (C
W, M
OR
ZE
)....
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
.....
21
II.9
.1 S
egít
-e a
szá
mít
ógép
?...
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
....2
2 II
.9.2
. Hív
ás, C
Q...
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
...23
II
.9.3
. For
galm
i jel
ek (
pros
ign,
pro
cedu
ral s
igna
l = f
orga
lom
vezé
rl� je
lek)
......
......
......
......
.....
24
II.9
.4. �
CQ
DX
� -
nagy
távo
lság
ú hí
vás
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
.24
II.9
.5. Á
llom
ás c
élzo
tt h
ívás
a....
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
.25
II.9
.6. A
CW
QS
O f
olya
mat
a és
lezá
rása
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
.....
25
II.9
.7. A
�B
K�
hasz
nála
ta...
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
..28
II
.9.8
. Még
gyo
rsab
ban!
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
.28
II.9
.9. A
z �A
S�
(ti-
tá-t
i-ti
-ti)
for
galm
i jel
has
znál
ata.
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
....2
8 II
.9.1
0. A
�K
N�
forg
alm
i jel
has
znál
ata.
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
29
II.9
.11.
Hog
yan
vála
szol
junk
egy
ált
alán
os h
ívás
ra?
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
.....
29
II.9
.12.
Ha
vala
ki e
ltév
eszt
i a h
ívój
eled
et...
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
.29
II.9
.13.
Oly
an á
llom
ás h
ívás
a, a
mel
yik
épp
befe
jezt
e a
QS
O-t
......
......
......
......
......
......
......
......
.30
II.9
.14.
Az
�=�
(egy
enl�
ségj
el)
hasz
nála
ta �
tá-t
i-ti
-ti-
tá�
......
......
......
......
......
......
......
......
......
....3
0 II
.9.1
5. A
dj s
zépe
n...
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
30
II.9
.16.
QR
P (
= k
is te
ljes
ítm
ény�
) ál
lom
ás v
agyo
k...
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
....3
1 II
.9.1
7. A
�Q
RZ
?� h
elye
s ha
szná
lata
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
.....
31
II.9
.18
�?�
hasz
nála
ta �
QR
L?�
hel
yett
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
...32
II
.9.1
9. �
TI
_ T
I� k
üldé
se a
QS
O v
égén
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
.32
II.9
.20.
Adá
s kö
zben
elk
övet
ett h
iba
kija
vítá
sa...
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
......
....3
2
Forg
alm
azás
i ism
eret
ek é
s vi
selk
edés
i irá
nyel
vek
rád
ióam
at�
rök
szám
ára
© Jo
hn D
evol
der
e O
N4U
N é
s M
ark
Dem
eule
neer
e O
N4W
W
3
Nem
sze
retn
énk,
ha
a ké
zikö
nyvb
en l
átot
t a
sok
szab
ály
elre
tten
tene
, az
t go
ndol
ván,
ho
gy e
zek
csak
rád
iós
össz
eköt
teté
sek
élve
zeté
t, és
a s
iker
élm
ényt
fog
ják
csök
kent
eni.
Eze
ket
a sz
abál
yoka
t kö
nny�
m
egér
teni
, íg
y gy
orsa
n a
jósz
ánd
ékú
am
at�
rök
vise
lked
ési n
orm
ájáv
á fo
g vá
lni.
A
kéz
ikön
yv h
árom
rés
zre
bont
ható
: I.
Bev
ezet�
M
i ez
a ké
zikö
nyv?
II
. Ált
alán
os f
orga
lmaz
ás
Ez
a ré
sz m
ind
en r
ádió
amat�
rre
vona
tkoz
ik, f
ügg
etle
nül a
z ad
ásm
ódtó
l (Q
SO-z
ik, D
X
állo
más
ra v
adás
zik,
ver
seny
ez, s
tb.).
II
I. H
alad
ó fo
rgal
maz
ás
Ez
a ré
sz o
lyan
tém
ákat
fed
le,
am
elye
k a
DX
-elé
ssel
kap
csol
atos
ak:
össz
eköt
teté
s lé
tesí
tése
fo
rgal
mas
kö
rnye
zetb
en,
a D
X
clu
ster
ek
hasz
nála
ta,
nagy
távo
lság
ú
össz
eköt
teté
s eg
y ri
tka
orsz
ágga
l, D
X s
orán
el�
ford
uló
kel
lem
etle
n he
lyze
tek
keze
lése
, st
b.
I.2.
Rád
ióam
at�
r vi
selk
edés
-kód
ex
I.2.
1. A
lap
elve
k
Ala
pel
vek
, am
elye
knek
a r
ádió
amat�
r sá
vokb
an a
mol
yan
vise
lked
és-k
ódex
ként
ke
llene
szo
lgál
niu
k:
�
A k
özös
ségh
ez t
arto
zás
érzé
se,
egyf
ajta
tes
tvér
iség
érz
ése:
sok
an v
agyu
nk,
akik
az
éte
r hu
llám
ain
játs
zana
k. S
osem
vag
yunk
egy
edü
l. A
z ös
szes
rád
ióam
at�
r a
kollé
gánk
, ba
rátu
nk,
fivé
rünk
és
n�
vérü
nk.
Vis
elke
djü
nk
enne
k m
egfe
lel�
en!
Min
dig
légy
teki
ntet
tel a
több
iekr
e!
�
Tü
rele
m:
nem
min
den
am
at�
r os
ztja
szü
kség
szer�
en a
vél
emén
yed
et,
s�t,
talá
n ne
m is
a t
e vé
lem
énye
d a
legj
obb
egy
adot
t ké
rdés
ben.
Meg
kel
l ért
ened
, hog
y eg
y-eg
y té
máb
an m
ások
más
mily
en á
llásp
onto
t ké
pvi
selh
etne
k. L
égy
tole
ráns
, lé
gy
türe
lmes
! A v
ilág
nem
csa
k a
tiéd
. �
Ud
vari
assá
g: s
oha
ne l
égy
trág
ár, n
e ha
szná
lj d
urv
a sz
avak
at a
z ét
erbe
n. A
z ily
en
meg
nyila
tkoz
ások
egy
edü
l té
ged
min�
síte
nek.
Gya
koro
lj ön
fegy
elm
et m
agad
on
min
den
kör
ülm
énye
k kö
zött
. �
Meg
érté
s:
Foga
dd
el
, ho
gy
nem
m
ind
enki
ol
yan
okos
, re
ndel
kezi
k ak
kora
sz
aktu
dás
sal,
és t
apas
ztal
atta
l, m
int
te.
Ha
tenn
i ak
arsz
ez
elle
n va
lam
it,
állj
poz
itív
an a
dol
gokh
oz (
hogy
tu
dné
k se
gíte
ni, k
iigaz
ítan
i, el
mag
yará
zni?
), m
ints
em
nega
tíva
n (s
zitk
ozód
ás, s
érte
geté
s).
I.2.
2. K
onfl
iktu
s ve
szél
y
Köz
ös j
átsz
óter
ün
k,
az é
ter:
az
össz
es a
mat�
r sz
eret
né é
lvez
ni a
saj
át j
áték
át, �
zni
a ke
dve
nc
spor
tját,
de
min
dan
nyiu
nk
szám
ára
csak
eg
yetl
en
közö
s p
álya
ál
l
6 ©
John
Dev
old
ere
ON
4UN
és
Mar
k D
emeu
lene
ere
ON
4WW
Fo
rgal
maz
ási i
smer
etek
, és
vise
lked
ési i
rány
elve
k rá
dió
amat�
rök
szám
ára
rend
elke
zésr
e: a
z am
at�
r sá
vok.
Szá
zeze
r já
téko
s eg
y p
ályá
n, e
z né
ha k
onfl
iktu
sokh
oz
veze
t.
P
éld
a:
Hir
tele
n a
sem
mib�
l fe
lhan
gzik
eg
y C
Q,
vagy
eg
y be
szél
geté
s a
frek
venc
ián,
am
it m
ár j
ó id
eje
hasz
náls
z. H
ogya
n le
hets
éges
ez?
Itt
vol
tál
a te
ljese
n ü
res
frek
venc
ián
már
vag
y eg
y ór
ája!
Hát
ige
n, m
eges
ik i
lyes
mi.
Leh
et,
hogy
a m
ásik
állo
más
meg
azt
gon
dol
ja,
hogy
te
zava
rod
az �
fre
kven
ciáj
át.
Tal
án c
sak
id�
közb
en m
egvá
ltoz
ott a
terj
edés
, elm
ozd
ult
a h
oltz
óna.
I.
2.3.
Hog
yan
old
juk
meg
a k
onfl
iktu
sok
at?
�
Az
össz
es j
áték
osna
k el
kel
l m
agya
rázn
i a
szab
ályo
kat,
és ö
sztö
nöz
ni �
ket,
hogy
be
tart
sák
azok
at.
A l
egtö
bb ö
ssze
t�zé
s a
tud
atla
nság
ból
faka
d:
sok
amat�
r ne
m
ism
eri k
ell�
kép
pen
a s
zabá
lyok
at.
�
Ráa
dás
ul
a ko
nflik
tuso
k ke
zelé
se
is
elég
gy
engé
n m
egy,
am
i sz
inté
n a
tud
atla
nság
ból f
akad
. �
Enn
ek a
kéz
ikön
yvne
k a
célja
kez
den
i val
amit
az
ism
eret
ek h
iány
ával
, és
segí
tség
et
nyú
jtani
a k
ülö
nfél
e ko
nflik
tuso
k m
egel�
zésé
ben.
I.
2.4.
Az
erk
ölcs
i h
atós
ág
�
A le
gtöb
b or
szág
ban
a ha
tósá
gok
nem
tör�
dne
k ré
szle
tekb
e m
en�
en a
zzal
, hog
y az
am
at�
rök
mik
ént
vise
lked
nek
a
sávo
kban
; ho
gy
a ha
tósá
gok
álta
l le
fekt
etet
t sz
abál
yokn
ak m
egfe
lel�
en fo
rgal
maz
nak-
e.
�
Mon
dha
tjuk,
hog
y a
rád
ióam
at�
r kö
zöss
ég ö
nsza
bály
ozó,
am
i an
nyit
tes
z, h
ogy
vise
lked
ésü
nk a
lap
ja a
z ön
fegy
elem
. A
rád
ióam
at�
r kö
zöss
égne
k u
gyan
is n
incs
se
mm
ifél
e re
ndfe
nnta
rtó
szer
veze
te!
I.2.
5. A
vis
elk
edés
-kód
ex
Mit
ér
tünk
az
alat
t, ho
gy
vise
lked
és-k
ódex
? A
vi
selk
edés
-kód
ex
egyf
ajta
sz
abál
ygy�
jtem
ény,
am
ely
rész
ben
erk
ölcs
i al
apel
vek
en,
vise
lked
ési
norm
ákon
, ré
szbe
n fo
rgal
maz
ási
alap
veté
sek
en n
yugs
zik.
�
Erk
ölcs
, il
lem
: ír
atla
n sz
abál
yok,
am
elye
k m
egha
táro
zzák
a
dol
gokh
oz
való
ho
zzáá
llásu
nkat
, és
ált
alán
ossá
gban
a r
ádió
amat�
r vi
selk
edés
ünk
et.
Erk
ölcs
és
mor
ál. A
z er
kölc
si a
lap
elve
k ha
táro
zzák
meg
a m
orál
unk
at, a
z él
et d
olga
ihoz
val
ó ál
talá
nos
hozz
áállá
sunk
at.
Pél
da:
Nem
illi
k sz
ánd
ékos
an z
avar
ni m
ások
ad
ását
. E
z eg
y er
kölc
si s
zabá
ly.
Ha
nem
így
vise
lked
sz, a
z p
ont o
lyan
, min
tha
csal
nál e
gy v
erse
nyen
. �
Gya
kor
lati
sza
bál
yok
: vi
selk
edés
ünk
et n
em c
sup
án a
z ill
em é
s er
kölc
s sz
abál
yai
hatá
rozz
ák m
eg,
hane
m s
zám
os f
orga
lmaz
ási
szem
pon
t, be
vett
am
at�
r gy
akor
lat
és
szok
ás
is.
A
kon
flik
tush
elyz
etek
el
kerü
lésé
re
szü
kség
ünk
va
n ez
ekre
a
gyak
orla
ti
szab
ályo
kra,
ho
gy
tud
juk,
m
ikén
t vi
selk
edjü
nk
a sá
vokb
an,
miv
el
rád
ióam
at�
r te
véke
nysé
günk
le
gfon
tosa
bb
rész
e ös
szek
ötte
tése
ket
létr
ehoz
ni.
Nag
yon
is
gyak
orla
ti
szab
ályo
król
és
el
vekr�
l be
szél
ünk
, am
elye
knek
se
mm
i kö
zük
a jó
ille
mhe
z. A
for
galm
azás
fol
yam
atár
ól v
an s
zó (
hogy
an z
ajlik
egy
QSO
, ho
gyan
ke
ll hí
vni,
hol
forg
alm
azha
tunk
, m
it
jele
nt
a Q
RZ
kó
d,
hogy
an
kell
hasz
náln
i a
Q k
ódok
at,
stb.
). E
zekn
ek a
gya
korl
ati
szab
ályo
knak
a b
etar
tása
, és
el
foga
dás
a bi
ztos
ítja
a m
egfe
lel�
ere
dm
ényt
, és
hat
ékon
yság
ot a
z ös
szek
ötte
tése
k
Forg
alm
azás
i ism
eret
ek é
s vi
selk
edés
i irá
nyel
vek
rád
ióam
at�
rök
szám
ára
© Jo
hn D
evol
der
e O
N4U
N é
s M
ark
Dem
eule
neer
e O
N4W
W
7
II.3
. Has
znál
d h
elye
sen
a h
ívój
eled
et
�
Az
amat�
rök
gyak
ran
rövi
dít
ve,
a hí
vóje
lükn
ek
csak
eg
y ré
szét
ha
szná
lva
azon
osít
ják
mag
uka
t, és
egy
más
t.
�
Kiz
áról
ag a
tel
jes
hívó
jel
hasz
nála
ta s
zabá
lyos
az
azon
osít
ásra
. So
se k
ezd
úgy
az
adás
odat
, ho
gy a
mag
ad,
vagy
bes
zélg
et�
par
tner
ed k
eres
ztne
vét
mon
dod
be
a hí
vóje
lek
hely
ett.
(pl.
Szer
vusz
ked
ves
Mik
lós,
itt L
ajos
bes
zél)
�
Azo
nosí
tsd
mag
ad a
tel
jes
hívó
jele
dd
el,
ne c
sak
az u
tols
ó be
t�iv
el!
A c
sak
uto
lsó
bet�
k ha
szná
lata
nem
sza
bály
os.
�
Azo
nosí
tsd
mag
adat
gya
kran
a b
eszé
lget
és s
orán
. II
.4. L
égy
min
dig
úri
emb
er
�
Soha
ne
ha
szná
lj sé
rt�
ki
feje
zése
ket,
légy
el�
zék
eny
és
ud
vari
as
min
den
k
örü
lmén
yben
. �
Geo
rge
Ber
nard
Sh
aw
írta
eg
ysze
r:
Nin
cs
még
eg
y er
ény,
amit
ol
yan
eg
ysz
er�
el
sajá
títa
ni,
min
t az
udv
aria
sság
, és
sem
mi
sin
cs, am
i ki
fize
t�d�bb
len
ne.
II
.5. A
z át
játs
zón
�
Az
átjá
tszó
k el
s�so
rban
ar
ra
szol
gáln
ak,
hogy
ki
terj
essz
ék
a ho
rdoz
ható
és
m
ozgó
állo
más
ok m�
köd
ési t
arto
mán
yát V
HF/
UH
F-en
. �
Forg
alm
azz
szim
ple
x ü
zem
mód
ban,
am
ikor
cs
ak
lehe
tség
es.
Átjá
tszó
t ar
ra
hasz
náln
i, ho
gy k
ét á
lland
ó ál
lom
ás k
özöt
t lé
tesí
tsen
ek ö
ssze
kött
etés
t, ki
véte
lnek
ke
llene
lenn
ie.
�
Ha
átjá
tszó
n ke
resz
tül
kívá
nsz
besz
élni
, és
az f
ogla
lt, v
árd
meg
az
adás
ok k
özöt
ti
szü
nete
t, és
akk
or m
ond
d b
e hí
váso
dat
. �
Kiz
áról
ag o
lyan
ese
tekb
en h
aszn
áld
a �
brea
k� s
zót
vagy
még
jobb
a �
brea
k br
eak
brea
k �, a
mik
or v
észh
elyz
et v
an v
agy
élet
vesz
ély
eset
én.
�
Az
átjá
tszó
t ha
szná
ló
állo
más
okna
k vá
rniu
k ke
llene
ad
dig
, am
íg
a vi
v�
meg
sz�
nik,
vag
y eg
y sí
pje
l m
egje
leni
k. Í
gy e
lker
ülh
et�
a v
élet
len
egym
ásra
ad
ás,
tová
bbá
lehe
t�sé
get
nyíli
k ú
j ál
lom
ás
beje
lent
kezé
sére
. Sz
üne
t be
állít
ásár
a re
ndsz
erin
t id�
szám
láló
t alk
alm
azna
k, e
lker
üle
nd�
az
id�
túllé
pés
t.
�
Ne
sajá
títs
d k
i az
átjá
tszó
t. A
z át
játs
zók
nem
csa
k ne
ked
és
a ba
ráta
idna
k va
nnak
. T
arts
d m
ind
ig s
zem
el�
tt, h
ogy,
más
ok s
zint
én s
zere
tnék
has
znál
ni a
z át
játs
zót.
�
Az
átjá
tszó
n ke
resz
tüli
össz
eköt
teté
seid
et fo
gd r
övid
re, é
s lé
nyeg
re tö
r�re
. �
Az
átjá
tszó
knak
nem
arr
a a
célr
a ke
llene
szo
lgál
niu
k, h
ogy
tájé
kozt
assá
k az
XY
L-t
(=
fele
sége
d),
hogy
már
úto
n va
gy h
azaf
elé,
és
tála
lhat
ja a
z eb
édet
. A
z am
at�
r ös
szek
ötte
tés
els�
dle
ges
célja
a r
ádió
kom
mu
niká
ciós
tech
niká
val v
aló
kísé
rlet
ezés
. �
Ne
szak
íts
félb
e eg
y be
szél
geté
st,
hacs
ak
ninc
s va
lam
i té
nyle
g fo
ntos
ho
zzáf�
zniv
alód
. M
ások
sz
aváb
a vá
gni
az
éter
ben
sem
u
dva
rias
abb,
m
int
szem
élye
s be
szél
geté
sben
. �
Azo
nosí
tás
nélk
ül
félb
esza
kíta
ni e
gy b
eszé
lget
ést
nem
hel
yes,
ráa
dás
ul
alap
vet�
en
illeg
ális
zav
arás
nak
szám
ít.
�
Ha
egy
átjá
tszó
t gy
akra
n ha
szná
lsz,
fon
told
meg
, hog
y ne
m t
ud
nád
-e t
ámog
atni
az
átjá
tszó
üze
mel
tet�
it.
10
© Jo
hn D
evol
der
e O
N4U
N é
s M
ark
Dem
eule
neer
e O
N4W
W
Forg
alm
azás
i ism
eret
ek, é
s vi
selk
edés
i irá
nyel
vek
rád
ióam
at�
rök
szám
ára
II.6
. Hog
yan
lét
esít
s ös
szek
ötte
tést
?
�
Egy
QSO
ket
t�, v
agy
több
rád
ióam
at�
r kö
zött
, rád
ión
kere
sztü
l lét
esít
ett k
apcs
olat
. �
Kez
dem
énye
zhet
sz
álta
láno
s hí
vást
(C
Q),
vá
lasz
olha
tsz
vala
ki
CQ
-jára
, va
gy
meg
hívh
atsz
oly
an á
llom
ást,
aki é
pp
en m
ost f
ejez
ett b
e eg
y ös
szek
ötte
tést
. �
Mel
yik
hívó
jele
t m
ond
od e
l�sz
ör a
bes
zélg
etés
edbe
n? A
hel
yes:
�W
1XX
X f
rom
G
3ZZ
Z�
= �
W1X
XX
-t h
ívja
G3Z
ZZ
� (t
e va
gy G
3ZZ
Z,
és W
1XX
X a
z a
szem
ély,
ak
ihez
szó
lsz)
. T
ehát
els�
hív
ójel
azé
, ak
ivel
bes
zéls
z, a
zutá
n kö
vetk
ezik
a s
aját
hí
vóje
led
. �
Mily
en g
yakr
an k
ell a
zono
síta
nod
mag
ad?
A le
gtöb
b or
szág
ban
az a
sza
bály
, hog
y m
inden
ad
ás e
lejé
n é
s v
égén
, to
váb
bá l
egal
ább
5 p
erce
nké
nt
egysz
er.
A r
övid
vál
aszo
k so
roza
ta e
gyet
len
tová
bbít
ásna
k te
kint
het�
. Ver
seny
ek a
latt
a s
zabá
ly s
zeri
nt n
em
szü
kség
es a
zono
síta
nod
mag
ad m
ind
en ö
ssze
köte
tés
(QSO
) so
rán.
Ez
az 5
per
ces
szab
ály
az á
llom
ások
at e
llen�
rizh
et�
sége
mia
tt f
onto
s. F
orga
lmaz
ási
szem
pon
tból
né
zve
visz
ont
az a
leg
jobb
, ha
min
den
QS
O-n
ál a
zono
sítja
mag
át a
z ál
lom
ás (
lásd
62
. old
alon
a k
eret
ezet
t szö
vege
t).
�
Egy
kis
szü
net:
jó s
zoká
s vá
rni
és f
igye
lni
egy
más
odp
erce
t m
ind
en a
dás
per
iód
us
végé
n, a
mik
or b
eszé
lget�
par
tner
ed á
tad
ja n
eked
a s
zót,
elle
n�ri
zve
ezze
l azt
, hog
y ne
m a
kar-
e va
laki
csa
tlak
ozni
hoz
záto
k, v
agy
hasz
náln
i a fr
ekve
nciá
t.
�
A r
övid
vag
y ho
sszú
ad
ásp
erió
du
s a
céls
zer�
bb?
El�
nyös
ebb
a rö
vid
ebb
per
iód
us,
m
ivel
kön
nyeb
b az
elle
nállo
más
nak
vála
szol
nia
a fe
lvet
ései
dre
. II
.7. M
ir�
l b
eszé
lges
sün
k a
z am
at�
r sá
vban
?
�
A k
özle
nd�
nk t
émái
nak
a rá
dió
amat�
r ho
bbih
oz k
ell k
apcs
olód
nia.
A r
ádió
amat�
r te
véke
nysé
g eg
y ol
yan
hobb
i, am
ely
a le
gtág
abb
érte
lem
ben
véve
a v
ezet
ékn
élk
üli
tá
vköz
léss
el f
ogla
lkoz
ik.
Nek
ünk
sem
arr
a ke
llene
has
znál
nunk
a r
ádió
amat�
r ké
szü
léke
t, ho
gy a
z es
ti v
acso
ra b
evás
árló
listá
ját t
ováb
bíts
uk
rajta
. N
éhán
y té
ma,
am
ely
ker
üle
nd�
rád
ióam
at�
r sá
voko
n tö
rtén�
bes
zélg
etés
ekbe
n:
�
vallá
s;
�
pol
itik
a;
�
üzl
et (b
eszé
lhet
sz a
fogl
alko
záso
dró
l, d
e ne
m h
ird
ethe
ted
vál
lalk
ozás
odat
);
�
bárm
ely
csop
orto
t sér
t� m
egje
gyzé
sek
(etn
ikai
, val
láso
s, fa
ji, s
zexu
ális
, stb
.).
�
fürd�
szob
ai h
um
or:
ha n
em m
ond
anád
el
a vi
ccet
a t
íz é
ves
gyer
eked
nek,
ne
mon
dd
azt
a r
ádió
ban
sem
; �
bárm
ilyen
tém
a, a
kine
k ni
ncs
köze
a r
ádió
amat�
r ho
bbih
oz
II.8
. Öss
zek
ötte
tés
léte
síté
se f
óniá
n (
= t
ávb
eszé
l� m
ódb
an)
II
.8.1
. Hog
yan
ad
jun
k �
álta
lán
os h
ívás
t� (
CQ
)?
Id�
nkén
t ad
ásra
kap
csol
ás e
l�tt
az
adót
(va
gy a
nten
naill
eszt�
t) l
e ke
ll ha
ngol
ni (
be
kell
állít
ani)
. A
han
golá
st e
ls�
sorb
an m�
ante
nnár
a (m�
terh
elés
re)
kell
elvé
gezn
i. H
a
Forg
alm
azás
i ism
eret
ek é
s vi
selk
edés
i irá
nyel
vek
rád
ióam
at�
rök
szám
ára
© Jo
hn D
evol
der
e O
N4U
N é
s M
ark
Dem
eule
neer
e O
N4W
W
11
II.8
.3 E
gy b
izon
yos
állo
más
hív
ása
�
Teg
yük
fel,
hogy
a D
L1Z
ZZ
-t a
karo
d h
ívni
, ak
ivel
ske
d-e
d (
el�
re m
egbe
szél
t ös
szek
ötte
tése
d,
talá
lkoz
ód;
sked
=
sc
hed
ule
) le
nne.
E
zt
a kö
vetk
ez�
kép
pen
te
hete
d: �
DL
1ZZ
Z, D
L1Z
ZZ
thi
s is
G3Z
ZZ
cal
ling
on s
ked
and
lis
teni
ng f
or y
ou�.
(=
DL
1ZZ
Z, D
L1Z
ZZ
, itt
a G
3ZZ
Z e
l�re
meg
besz
élt h
ívás
sal,
véte
l).
�
Ha
az i
rány
ítot
t hí
váso
d e
llené
re v
alak
i m
ás h
ív,
mar
adj
ud
vari
as.
Vál
ts v
ele
egy
gyor
s ri
por
tot,
és m
ond
d:
� sor
ry,
I ha
ve a
ske
d w
ith
DL
1ZZ
Z�
� (=
Saj
nálo
m,
de
el�
re m
egbe
szél
t öss
zekö
ttet
ésem
van
DL
1ZZ
Z-v
el�
) II
.8.4
Hog
yan
lét
esít
sün
k ö
ssze
köt
teté
st t
ávb
eszé
l� ü
zem
mód
ban
?
�
Teg
yük
fel,
hogy
val
aki
vála
szol
a C
Q h
ívás
odra
, pél
dáu
l: � G
3ZZ
Z f
rom
W1X
XX
, w
hisk
ey o
ne z
ulu
zu
lu z
ulu
is
calli
ng y
ou a
nd l
iste
ning
� va
gy �
G3Z
ZZ
fro
m
W1X
XX
, whi
skey
one
zu
lu z
ulu
zu
lu o
ver�
(=
G3Z
ZZ
itt
a W
1XX
X w
hisk
ey e
gyes
zu
lu z
ulu
zu
lu h
ívot
t és
véte
len .
) �
Már
elm
agya
rázt
uk,
mié
rt n
em f
ejez
zük
be a
CQ
-t (
álta
láno
s hí
vást
) �o
ver�
-rel
(
over
to
you
= v
issz
a ho
zzád
a s
zó)
(§ I
I.8.1
). A
mik
or v
iszo
nt v
alak
i vá
lasz
ol a
CQ
-d
ra,
neke
d a
karj
a vi
ssza
adni
a sz
ót (
t�le
d a
kar
vála
szt
kap
ni),
ezér
t a
hívá
sát
már
be
feje
zhet
i �ov
er�-
rel.
�
Am
ikor
egy
állo
más
vál
aszo
l a
CQ
-dra
, el
s� d
olgo
d,
hogy
nyu
gtáz
d a
hív
ását
, u
tána
rög
tön
elm
ond
hato
d,
hogy
an v
esze
d a
z ad
ását
, m
egad
hato
d a
nev
edet
és
QT
H-d
at
(állo
más
hely
edet
). �W
1XX
X
from
G
3ZZ
Z
(=
W1Z
Z
itt
a G
3ZZ
Z),
(v
igyá
zz a
hel
yes
sorr
end
re!)
, th
anks
for
the
cal
l, I
am r
ecei
ving
you
ver
y w
ell,
read
abili
ty 5
and
str
engt
h 8
(= k
öszö
nöm
a h
ívás
t, na
gyon
jól v
eszl
ek, é
rthe
t�sé
g 5
(ötö
s), t
érer�
sség
8 (
nyol
cas)
) (a
tér
er�
sség
ált
aláb
an a
vev�
S-m
ét�
je á
ltal
mu
tato
tt
érté
k).
My
QT
H i
s L
ond
on a
nd
my
nam
e is
Joh
n. (
= L
ond
on a
QT
H-m
, n
evem
Jo
hn)
(ne
mon
dd
azt
, ho
gy p
erso
nal
nam
e, k
eres
zetn
év)
How
do
you
cop
y m
e?
W1X
XX
from
G3Z
ZZ
. Ove
r (=
Hog
yan
vesz
el?
W1X
XX
itt a
G3Z
ZZ
. Vét
el.)
� �
Ha
CQ
-t,
vagy
QR
Z-t
ad
ó ál
lom
ást
hívs
z vi
ssza
, hí
vásk
or a
leg
felje
bb e
gysz
er
mon
dd
hív
ójel
ét. A
leg
több
ese
tben
jobb
, ha
egyá
ltal
án n
em i
s m
ond
od, �
ism
eri
a sa
ját h
ívój
elét
. Ver
seny
en (§
II.8
.6) s
oha
nem
mon
dju
k a
hívo
tt á
llom
ás h
ívój
elét
. �
Fóni
ában
(t
ávbe
szél�
ü
zem
mód
ban)
R
S,
rip
orto
t ad
unk
, az
ér
thet�
sége
t (R
=
Rea
dab
ility
, ért
het�
ség)
, és
a je
l er�
sség
ét (S
= S
tren
ght,
jele
r�ss
ég) é
rték
eljü
k.
�
Már
vol
t ró
la s
zó, h
ogy
távb
eszé
l� ü
zem
mód
ban
kerü
lnü
nk k
ell a
Q-k
ódok
tú
lzot
t ha
szná
latá
t, vi
szon
t ha
ha
szná
ljuk,
ak
kor
hely
esen
te
gyü
k.
A
QR
K
a je
l ér
thet�
ségé
t je
lent
i, am
i u
gyan
az, m
int
az R
az
RS
rip
ortb
an. A
QSA
a je
ler�
sség
et
jele
nti,
min
t az
S az
RS
rip
ortb
an.
� M
ind
amel
lett
egy
kü
lönb
ség
van,
az
S ér
téke
k 1-
t�l
9-ig
ter
jed
hetn
ek,
a Q
SA
kód
ban
csak
1-t�
l 5-i
g.
� T
ehát
ne
mon
dd
�yo
u a
re Q
SA 5
and
QR
K 9
� (
ahog
yan
néha
hal
lhat
juk)
. Ha
már
Q
-kód
ot a
kars
z ha
szná
lni,
akko
r íg
y m
ond
d:
� you
are
QR
K 5
and
QSA
5�.
T
erm
észe
tese
n a
lege
gysz
er�
bb,
ha c
sak
enny
it m
ond
asz:
�yo
u�r
e 5
and
9�
(=
ötös
, ki
lenc
es v
agy,
ese
tleg
rip
orto
m ö
tös
kile
nces
). T
ávír
ón (
CW
-n)
a Q
RK
és
a Q
SA g
yako
rlat
ilag
nem
lét
ezik
. C
W-n
hel
yett
e ki
záró
lag
az R
ST-t
has
znál
juk
(§
II.9
.6).
14
©
John
Dev
old
ere
ON
4UN
és
Mar
k D
emeu
lene
ere
ON
4WW
Fo
rgal
maz
ási i
smer
etek
, és
vise
lked
ési i
rány
elve
k rá
dió
amat�
rök
szám
ára
É
RT
HE
T�
SÉ
G
JEL
ER�
SS
ÉG
R
1
Ért
hete
tlen
S
1
Gye
nge,
alig
érz
ékel
het�
jel
R2
A
lig é
rthe
t�
S2
N
agyo
n gy
enge
jel
R3
N
ehez
en é
rthe
t�
S3
G
yeng
e je
l R
4
Ért
het�
S
4
Elf
ogad
ható
jel
R5
T
ökél
etes
en é
rthe
t�
S5
M
érsé
kelt
en jó
jel
S6
Jó
jel
S7
M
érsé
kelt
en e
r�s
jel
S8
E
r�s
jel
S9
N
agyo
n er�
s je
l �
Az
� ove
r�
hasz
nála
ta
az
adás
i p
erió
du
s vé
gén
java
solt
, d
e ig
azáb
ól
nem
sz
üks
égsz
er�
. E
gy
össz
eköt
teté
s tö
bb
per
iód
usb
ól,
ford
uló
ból
áll.
Az
�ove
r�
anny
itt t
esz:
�ov
er to
you
� (=
tová
bbad
om a
szó
t nek
ed, v
issz
a ho
zzád
a s
zó).
�
Ha
jele
k ne
m
túl
er�
sek,
va
gy
az
érth
et�
ség
nem
tö
kéle
tes,
a
neve
det
, st
b.
bet�
zhet
ed is
. Pél
dáu
l: �M
y na
me
is J
ohn,
sp
elle
d ju
liett
, osc
ar, h
otel
, nov
embe
r ...
� (=
A n
evem
Joh
n, b
et�
zve:
Ján
os,
Olg
a, H
elén
, N
elli
...).
Ne
mon
dd
: �.
..ju
liett
ju
liett
, os
car
osca
r, h
otel
hot
el,
nove
mbe
r no
vem
ber�
. A
�Jo
hn�
neve
t ne
m í
gy
bet�
zzü
k.
�
A
legt
öbb
rövi
d,
szab
vány
os
QSO
so
rán
ism
erte
thet
jük
a be
rend
ezés
ünk
et,
ante
nnán
kat,
és g
yakr
an e
gyéb
dol
gokr
ól is
info
rmác
iót
cser
élhe
tünk
, min
t p
éld
ául
az i
d�
járá
s (k
ülö
nöse
n U
RH
-n é
s m
ikro
hullá
mon
a t
erje
dés
sel
kap
csol
atba
n).
A
szab
ály
az,
hogy
am
elyi
k ál
lom
ás e
l�bb
vol
t a
frek
venc
ián
(pél
dáu
l ak
i a
CQ
-t
adta
), az
kez
dem
énye
zi a
bes
zélg
etés
tém
áját
. L
ehet
, ho
gy c
sak
egy
gyor
s sz
ia -
vis
zlát
öss
zekö
ttet
ést s
zere
tne.
�
Az
állo
más
od i
smer
teté
séné
l a
hely
es k
ifej
ezés
eket
has
znál
d.
Ne
mon
dd
�I
am
wor
king
w
ith
5 W
hisk
ey...
� (=
5
du
pla
-Vilm
ossa
l d
olgo
zom
). A
z am
at�
rök
bizt
osan
nem
bes
zéln
ek í
gy. E
gysz
er�
en m
ond
d a
zt: �
I am
ru
nnin
g 5
Wat
ts�
(= 5
w
atta
l dol
gozo
m).
�
Még
egy
átl
agos
öss
zekö
ttet
és s
orán
is
meg
figy
elhe
tjük,
hog
y m�
szak
i té
máj
ú
besz
élge
tés
alak
ul
ki,
amel
ynek
ere
dm
énye
ként
tap
aszt
alat
ot c
seré
lünk
, ép
pú
gy
min
tha
szem
élye
sen
besz
élge
tnén
k. A
zt is
érd
emes
meg
említ
eni,
hogy
nag
yon
sok
bará
tság
szö
v�d
ik a
rád
ióam
at�
rök
közö
tti
össz
eköt
teté
sek
ered
mén
yeké
nt.
Ez
a ho
bby
igaz
i hid
at k
épez
a k
ülö
nböz�
köz
össé
gek,
ku
ltú
rák
és c
ivili
záci
ók k
özöt
t!
�
Ha
szer
etné
l Q
SL
(vé
teln
yugt
ázó)
lap
ot k
apni
, akk
or e
mlít
sd m
eg: �
Ple
ase
QSL
. I
will
sen
d m
y ca
rd t
o yo
u v
ia t
he Q
SL b
ure
au a
nd w
ould
ap
pre
ciat
e yo
ur
card
as
wel
l� (
= K
érek
QSL
lap
ot.
Én
a la
pom
at a
z ir
odán
ker
eszt
ül
küld
öm,
és n
agyo
n ör
üln
ék a
te
lap
odna
k.).
A Q
SL l
ap e
gy l
evel
ez�
lap
mér
et�
kár
tya,
am
ely
az
össz
eköt
teté
st ig
azol
ja.
�
A Q
SL l
apok
at e
lkü
ldhe
tjük
a m
ásik
állo
más
nak
közv
etle
nül
pos
tán,
vag
y a
QSL
ir
odán
ker
eszt
ül.
Szin
te m
ind
egyi
k rá
dió
amat�
r sz
övet
ség,
am
ely
az I
AR
U t
agja
, to
vább
ítja
tag
jai
lap
jait
. V
anna
k ol
yan
állo
más
ok,
akik
t�l
csak
a p
ostá
juka
t ke
zel�
Q
SL
ügy
inté
z�jü
kön
kere
sztü
l ka
pha
tunk
la
pot
. A
ré
szle
teke
t kü
lönb
öz�
w
ebol
dal
akon
meg
talá
lhat
od.
Forg
alm
azás
i ism
eret
ek é
s vi
selk
edés
i irá
nyel
vek
rád
ióam
at�
rök
szám
ára
© Jo
hn D
evol
der
e O
N4U
N é
s M
ark
Dem
eule
neer
e O
N4W
W
15
szor
zóva
l. N
agy
nem
zetk
özi v
erse
nyek
24,
vag
y 48
órá
n ke
resz
tül z
ajla
nak,
néh
ány
apró
hel
yi v
erse
ny m
ind
össz
e 3
vagy
4 ó
rás.
B�
sége
s a
vála
szté
k!
�
A l
egtö
bb s
ávra
sze
rvez
nek
vers
enye
ket,
rövi
dhu
llám
tól
(HF)
a m
ikro
hullá
mig
(S
HF)
. �
Az
úgy
neve
zett
WA
RC
sáv
okon
nin
csen
ek v
erse
nyek
: aza
z a
10 M
Hz,
18
MH
z és
24
MH
z-es
sáv
okon
, m
ivel
eze
k a
sávo
k ig
en k
eske
nyek
. A
ver
seny
eze
ket
a sá
voka
t ol
y m
érté
kben
zsú
folt
tá t
enné
, ho
gy a
töb
bi f
elha
szná
ló s
zám
ára
nem
m
arad
na h
ely
forg
alm
azni
. �
A
vers
eny
sorá
n az
ös
szek
ötte
tés
csak
ak
kor
érvé
nyes
, ha
a
hívó
jel,
a vé
telje
llem
zés,
és
több
nyir
e a
sors
zám
(va
gy a
rád
iós
zóna
, Q
TH
lok
átor
, él
etko
r,
stb.
) min
d k
icse
rél�
dik
, nap
lózá
sra
kerü
l.
�
A v
erse
ny k
özbe
ni f
orga
lmaz
ás a
seb
essé
gr�
l, a
haté
kony
ságr
ól, é
s a
pon
toss
ágró
l sz
ól.
Min
den
t cs
ak e
gysz
er m
ond
anak
és
a p
onto
sság
szi
gorú
elv
árás
. E
z ne
m a
jó
lnev
elts
ég b
emu
tatá
sána
k id
eje,
és
a �t
hank
you
�, �
73�,
�se
e yo
u l
ater
� (=
kö
szön
öm,
73,
visz
lát)
stb
. ki
feje
zése
ket
nem
mon
djá
k a
vers
eny
sorá
n. E
zek
elp
ocsé
kolt
id�
k.
�
Ha
még
kez
d�
vag
y a
vers
enyz
és t
erén
, fo
gad
d m
eg a
tan
ácso
t, és
lát
ogas
s m
eg
egy
pro
fit
vala
mily
en v
erse
ny a
latt
! E
setl
eg m
egte
hete
d a
z el
s� l
épés
eid
et ú
gy i
s,
ha m
ond
juk
a he
lyi
rád
iókl
ubb
al r
észt
ves
zel
egy
kite
lep
ülé
sen,
vag
y va
lam
ilyen
ak
tivi
táso
n.
(Er�
sen
aj
ánlo
tt
a h
elyi
ve
rsen
yek
en
meg
ten
ni
az
els�
sz
árn
ypró
bál
gatá
sok
at: p
l. C
Q B
ud
apes
t m
ind
en h
ónap
els�
hét
f�jé
n 1
7:00
-20:
00
UT
C U
RH
) �
Am
enny
iben
úgy
dön
tesz
, be
szál
lsz
élet
ed e
ls�
ver
seny
ébe,
akk
or m
egfi
gyel
ésse
l tö
ltsd
az
els�
fél
órá
t (h
ossz
abba
n m
ég j
obb)
, ho
gy r
áére
zz,
hogy
an c
siná
lják
a ru
tino
s ve
rsen
yz�
k.
Tan
uld
m
eg
a h
elye
s fo
gáso
kat,
hogy
gy
orsa
n tu
dj
össz
eköt
teté
st l
étes
íten
i. L
égy
azon
ban
óvat
os!
Am
it h
alla
sz,
az n
em m
ind
en j
ó p
éld
a. N
éhán
y al
apve
t� h
ibát
alá
bb á
tnéz
ünk
. �
Egy
tel
jese
n ha
téko
ny v
erse
ny C
Q:
� G3Z
ZZ
gol
f th
ree
zulu
zu
lu z
ulu
con
test
�.
Min
dig
két
szer
ad
d a
hív
ójel
edet
, eg
ysze
r be
t�zv
e. K
ivév
e, h
a na
gy t
orló
dás
(p
ileu
p)
alak
ul
ki n
álad
: akk
or c
sak
egys
zer
add
a h
ívój
eled
, és
hagy
d e
l a
min
den
eg
yes
alka
lom
mal
val
ó be
t�zé
sét.
Mié
rt a
leg
uto
lsó
szó
a � c
onte
st�
a ve
rsen
y Q
SO
hívá
sban
? M
ert
ha v
alak
i át
hang
ol a
fre
kven
ciád
on é
s cs
ak a
CQ
-d v
égét
hal
lja,
akko
r is
tu
dja
, ho
gy v
erse
nyhí
vás
foly
ik e
zen
a fr
ekve
nciá
n. M
ég a
�C
Q�
szót
is
elha
gyjá
k, m
ert
info
rmác
ióta
rtal
om n
élkü
li tö
ltel
éksz
ó. H
a m
ond
juk
a hí
vás
végé
n cs
ak a
hív
ójel
edet
ad
od (
a � c
onte
st�
szó
hely
ett)
, az
állo
más
, am
ely
épp
en á
than
gol
a fr
ekve
nciá
don
, le
vesz
i u
gyan
a h
ívój
eled
et (
elle
n�rz
i, ho
gy s
züks
ége
van-
e a
hívó
jele
dre
vag
y se
m; f
elté
tele
zzü
k, h
ogy
igen
), az
onba
n ne
m t
ud
ja, h
ogy
te m
ost
egy
elle
nállo
más
sal
forg
alm
azol
, va
gy p
edig
hív
sz.
Ebb
en a
z es
etbe
n vá
rnia
kel
l rá
d e
gy p
erió
du
st,
hogy
meg
tud
ja e
zt,
ami
elfe
csér
elt
id�
vol
t. E
zért
min
dig
ted
d
hozz
á a
�con
test
� sz
ót a
ver
seny
-CQ
vég
ére.
�
Am
ikor
a C
Q-r
a vá
lasz
oló
állo
más
meg
hív
tége
d,
csak
egy
szer
lea
dja
a h
ívój
elét
. P
éld
ául:
�whi
skey
fou
r x-
ray
x-ra
y x-
ray�
. A
men
nyib
en n
em v
álas
zols
z rá
egy
m
ásod
per
cen
belü
l, �
lea
dja
még
egy
szer
a h
ívój
elét
(d
e cs
ak e
gysz
er,
és s
emm
i m
ást)
. �
Ha
vett
ed a
hív
ását
, rög
tön
vála
szol
d r
á a
köve
tkez�
t: � W
4XX
X 5
9001
�, v
agy
még
gy
orsa
bban
�W
4XX
X 5
91�
(elle
n�rz�
szám
nak
elfo
gad
ják
azt a
röv
id f
orm
át is
, aho
l
18
© Jo
hn D
evol
der
e O
N4U
N é
s M
ark
Dem
eule
neer
e O
N4W
W
Forg
alm
azás
i ism
eret
ek, é
s vi
selk
edés
i irá
nyel
vek
rád
ióam
at�
rök
szám
ára
a kö
zben
s�
nullá
któl
el
teki
ntes
z).
A
legt
öbb
vers
enye
n R
S vé
telje
llem
zést
és
so
rszá
mot
cse
réln
ek (
a fe
nti
pél
dáb
an a
001
vag
y eg
ysze
r�en
1).
Enn
yi a
z ös
szes
ki
cser
élen
d�
ad
at, a
több
i csa
k fe
lesl
eges
tölt
elék
. �
Am
enny
iben
te
(G3Z
ZZ
) cs
ak r
észl
eges
en v
ette
d a
hív
ójel
ét (
pl.
W4X
..), v
álas
zolj
a kö
vetk
ez�
szö
vegg
el:
� W4X
590
01�.
Ne
adj
olya
t, ho
gy �
QR
Z W
4X�
vagy
ehh
ez
haso
nlót
. T
e az
onos
ítot
tad
az
ál
lom
ást,
amel
yikk
el
dol
gozn
i ak
arsz
, íg
y a
hívó
jelr
észl
etév
el f
olyt
atod
a h
ívás
át.
Bár
mel
y eg
yéb
eljá
rás
csak
id�
vesz
tesé
get
okoz
. Miv
el W
4XX
X jó
op
erát
or, a
zt v
álas
zolja
vis
sza,
hog
y �W
4XX
X x
-ray
x-r
ay x
-ra
y, y
ou a
re 5
9012
�
�
Soha
ne
mon
d,
hogy
�W
4XX
X p
leas
e co
py
5900
1�,
se a
zt,
hogy
�W
4XX
X c
opy
5900
1�, m
ivel
ez
egys
zer�
en r
ossz
. A �
ple
ase
cop
y�, v
agy
a �c
opy�
nem
tar
talm
az
több
let i
nfor
mác
iót.
�
Miv
el W
4XX
X t
apas
ztal
t ve
rsen
yz�
, a k
övet
kez�
szö
vegg
el t
ér v
issz
a: �
5901
2�. H
a �
nem
tu
dta
lev
enni
a r
ipor
tot,
akko
r az
t m
ond
ja:
�rep
ort
agai
n� (
= i
smét
eld
a
rip
orto
t!) v
agy
�ple
ase
agai
n� (=
ism
étel
d m
eg!)
. �
Esz
edbe
ne
juss
on
olya
smi,
hogy
�th
anks
590
12�
(= k
öszö
nöm
590
12),
�QSL
59
012 �
, �r
oger
590
12�
(= v
ette
m 5
9012
), ah
ogy
ezt
gyak
ran
a ke
vésb
é ta
pas
ztal
t op
erát
orok
mon
djá
k.
�
A k
övet
kez�
ket
kell
még
meg
tenn
i az
össz
eköt
teté
s be
feje
zésé
hez:
�th
anks
G3Z
ZZ
co
ntes
t� (
than
ks =
kös
zönö
m r
övid
ebb,
és
gyor
sabb
an m
ond
ható
, m
int
a �t
hank
yo
u�)
. E
nnek
a k
imon
dás
ával
3 k
ülö
nböz�
cél
t is
elé
rsz
egys
zerr
e: b
efej
ezed
az
össz
eköt
teté
st
(meg
kösz
önöd
, � t
hank
s�),
azon
osít
od
mag
adat
a
vára
kozó
ál
lom
ások
sz
ámár
a (G
3ZZ
Z),
és
egyb
en
CQ
-t
is
hívs
z (c
onte
st
szó)
. E
z a
legh
aték
onya
bb le
zárá
s!
�
Ne
feje
zd
be
�QSL
Q
RZ
�-ve
l. M
iért
? �Q
SL
QR
Z�
nem
ár
ul
el
sem
mit
a
hívó
jele
dr�
l. M
árp
edig
te
azt
szer
etné
d, h
ogy
a fr
ekve
nciá
don
hal
lgat
ózók
egy
b�l
meg
tud
ják
a hí
vóje
led
et, é
s az
t, ho
gy v
erse
nyhí
vást
ad
sz. E
zért
min
dig
a �
than
ks
G3Z
ZZ
con
test
� (v
agy
�QSL
G3Z
ZZ
con
test
�) m
ond
atta
l fe
jezd
be.
Ese
tleg
ha
nagy
on s
iets
z, a
kkor
�G
3ZZ
Z c
onte
st�
(ez
kevé
sbé
bará
tság
os h
angv
étel�
). �Q
SL�
jele
ntés
e: N
yugt
ázom
. N
e m
ond
j � Q
RZ
�-t,
mer
t a
QR
Z a
zt i
s je
lent
i, �k
i hí
vott
en
gem
�, k
ivév
e ak
kor,
ha
több
állo
más
is
hívo
tt t
éged
az
el�
z� k
örbe
n, a
mik
or
kivá
lasz
tott
ad W
4XX
X-e
t.
�
Töb
bfél
e va
riác
ió
léte
zik,
d
e a
legl
énye
gese
bb
szem
pon
t m
ind
ig
a se
bess
ég,
haté
kony
ság,
pon
toss
ág, é
s a
Q k
ódok
hel
yes
hasz
nála
ta.
�
A l
egtö
bb v
erse
nyz�
op
erát
or h
aszn
ál v
alam
lyen
szá
mít
ógép
es v
erse
nyna
pló
zó
pro
gram
ot.
Mie
l�tt
eg
y p
rogr
amot
va
lós
körü
lmén
yek
közö
tt
a ve
rsen
yen
hasz
náln
ál, t
eszt
eld
le a
lap
osan
. �
Nem
csa
k C
Q-z
ássa
l cs
inál
hats
z ös
szek
ötte
tése
ket,
hane
m k
eres
gélh
etsz
a s
ávba
n ú
gyne
veze
tt
szor
zóka
t, va
gy
olya
n ál
lom
ások
at,
akik
kel
még
ne
m
léte
síte
ttél
ös
szek
ötte
tést
, és
lecs
apha
tsz
ráju
k. H
ogya
n ke
ll az
ilye
t cs
inál
ni?
Elle
n�ri
zd, h
ogy
pon
tosa
n a
más
ik
állo
más
fr
ekve
nciá
ján
vagy
-e
(fig
yelj
a R
IT-r
e!).
Ad
d
le
a hí
vóje
led
et
egys
zer.
N
e hí
vj
a kö
vetk
ez�
kép
pen
: �D
L1Y
YY
fr
om
G3Z
ZZ
�;
DL
1YY
Y i
smer
i a
sajá
t hí
vóje
lét,
és a
zt i
s tu
dja
, ho
gy �
t hí
vod
, m
ivel
az �
fr
ekve
nciá
ján
álls
z!
�
Teh
át h
ívj e
gysz
er. H
a ne
m v
álas
zol
neke
d 1
más
odp
erce
n be
lül,
hívj
újr
a (1
-sze
r),
stb.
Forg
alm
azás
i ism
eret
ek é
s vi
selk
edés
i irá
nyel
vek
rád
ióam
at�
rök
szám
ára
© Jo
hn D
evol
der
e O
N4U
N é
s M
ark
Dem
eule
neer
e O
N4W
W
19
DA
H).
A T
Á h
árom
szor
oly
an h
ossz
ú,
min
t a
TI.
Gya
kran
, he
lyte
lenü
l, a
jele
k ny
omta
tott
meg
fele
l�i
utá
n P
ON
T-n
ak (
DO
T),
és V
ON
ÁS-
nak
(DA
SH)
is h
ívjá
k �
ket.
�
A m
orze
kód
jele
i n
em n
yom
tato
tt, v
agy
írot
t p
onto
k és
von
ások
, hab
ár e
red
etile
g a
mor
ze t
ávir
atok
at e
gy m
ozgó
pap
írsz
alag
ra í
rták
. A
táv
írás
zok
ham
ar r
ájöt
tek,
ho
gy e
gysz
er�
bb h
allá
s u
tán,
az
íróg
ép ü
tem
es z
üm
mög
ése
alap
ján
leve
nni
az
üze
nete
ket,
min
t a
pap
írcs
íkon
lev�
íro
tt j
elek
et b
öngé
szve
. Íg
y az
tán
az R
bet�
ne
m R
ÖV
ID H
OSS
ZÚ
RÖ
VID
, vag
y P
ON
T V
ON
ÁS
PO
NT
, sem
ped
ig .
- .,
hane
m
TI T
Á T
I.
�
CW
üze
mm
ódba
n el�
szer
etet
tel
hasz
náljá
k a
Q k
ódok
at,
a rö
vid
ítés
eket
, és
az
üze
mi
jele
ket
(pro
sign
, p
roce
du
ral
sign
al).
Eze
k az
eg
ysze
r�sí
tése
k fe
lgyo
rsít
ják,
és
ha
téko
nyab
bá te
szik
a k
omm
uni
káci
ót.
�
Az
amat�
rök
a C
W k
ifej
ezés
ala
tt a
táv
író
üze
mm
ódot
ért
ik. M
aga
a C
W k
ifej
ezés
ki
fejté
se C
onti
nu
ous
Wav
e (k
b. f
olya
mat
os h
ullá
m),
jólle
het
a C
W ü
zem
mód
ról
alig
ha m
ond
ható
el,
hogy
fol
yam
atos
an k
isu
gárz
ott
rád
ióhu
llám
len
ne,
sokk
al
inká
bb
a m
orze
jele
k ü
tem
ében
fo
lyam
atos
an
meg
szak
ítot
t rá
dió
hullá
m.
Az
amat�
rök
meg
egye
z� a
z ér
tele
mbe
n ha
szná
lják
a m
orze
és
CW
kif
ejez
ést.
�
A m
egfe
lel�
mod
ulá
ciój
ú C
W a
dás
-6d
B-e
s sá
vszé
less
ége
nagy
jábó
l nég
ysze
rese
az
adás
seb
essé
géne
k W
PM
-ben
(W
ord
s P
er M
inu
te, =
szó
/p
erc)
mér
ve. P
éld
ául a
25
WP
M (
szó/
per
c) s
ebes
ség�
ad
ás s
ávsz
éles
ség
igén
ye 1
00 H
z (a
-6d
B p
onto
k kö
zött
). E
gy S
SB (
egyo
ldal
sávo
s tá
vbes
zél�
) ad
ás 2
,7 k
Hz
sávs
zéle
sség
et i
gény
el,
ahov
á tö
bb, m
int e
gy tu
catn
yi C
W a
dás
is k
énye
lmes
en b
efér
ne.
�
A C
W a
dás
iga
zi e
l�ny
e a
kesk
eny
sávs
zéle
sség
b�l
adód
ó jo
bb j
el/
zaj
visz
ony,
am
ely
szél
s�sé
ges
körü
lmén
yek
közö
tt
jobb
ér
thet�
sége
t bi
ztos
ít,
min
t a
visz
onyl
ag s
zéle
ssáv
ú S
SB ü
zem
mód
. (A
nag
yobb
sáv
szél
essé
g tö
bb z
ajt
hord
oz,
min
t a
kesk
enye
bb.)
Ezé
rt v
an a
z, h
ogy
a D
X (
nagy
távo
lság
ú)
össz
eköt
teté
sek
(int
erko
ntin
entá
lis
160
mét
eren
, E
ME
-
Föld
-Hol
d-F
öld
) le
ggya
krab
ban
CW
ü
zem
mód
ban
szü
letn
ek.
�
Mi a
z a
legk
iseb
b se
bess
ég, a
mit
el k
ell s
aját
ítan
od a
hhoz
, hog
y re
ndsz
eres
en tu
djá
l m
orze
öss
zekö
ttet
ések
et lé
tesí
teni
?
�
5 W
PM
(s
zó/
per
c)
csak
a
mor
ze
vizs
ga
leté
telé
hez
eleg
end�
, d
e tú
l so
k ös
szek
ötte
tést
nem
fog
sz l
étes
íten
i, ki
véve
a s
pec
iális
QR
S (Q
RS
jele
ntés
e:
csök
kent
sd
az
adás
od
sebe
sség
ét)
frek
venc
iáko
n,
amel
yeke
t az
IA
RU
sá
vkio
sztá
sban
meg
talá
lhat
sz.
�
12 W
PM
a m
inim
um
, d
e a
gyak
orlo
tt C
W o
per
átor
ok t
öbbn
yire
20-
30 W
PM
, va
gy m
ég n
agyo
bb s
ebes
ségg
el lé
tesí
tik
a Q
SO-k
at.
�
Nin
cs t
itko
s re
cep
t a
mor
ze k
ód e
lsaj
átít
ásáh
oz: g
yako
roln
i, gy
akor
olni
, gya
koro
lni
kell,
min
t min
den
más
kés
zség
ese
tébe
n.
�
A m
orze
egy
egy
edü
lálló
nye
lv, a
mel
yet a
vilá
g ös
szes
ors
zágá
ban
jól i
smer
nek!
II
.9.1
Seg
ít-e
a s
zám
ítóg
ép?
�
Sose
fogs
z m
egta
nuln
i mor
zézn
i, ha
CW
dek
óder
pro
gram
okat
has
znál
sz.
�
Elf
ogad
ott
gyak
orla
t a
vers
enye
ken
szám
ítóg
épp
el,
el�
re b
epro
gram
ozot
t rö
vid
ü
zene
teke
t ad
ni,
amel
yre
a ko
mol
yabb
ve
rsen
y lo
g (je
gyz�
köny
v-ve
zet�
) p
rogr
amok
is k
épes
ek.
22
© Jo
hn D
evol
der
e O
N4U
N é
s M
ark
Dem
eule
neer
e O
N4W
W
Forg
alm
azás
i ism
eret
ek, é
s vi
selk
edés
i irá
nyel
vek
rád
ióam
at�
rök
szám
ára
�
Újo
ncké
nt e
setl
eg h
aszn
álha
tsz
olya
n p
rogr
amok
at, a
mel
yek
segí
tene
k el
len�
rizn
i, ho
gy h
elye
sen
vett
ed-e
az
adás
t, vi
szon
t, ha
igaz
án m
eg a
kars
z ta
nuln
i mor
zézn
i, a
füle
dre
és
az a
gyad
ra k
ell
hagy
atko
znod
, és
saj
át m
agad
ért
elm
ezne
d a
hal
lott
je
leke
t.
�
A m
orze
dek
óder
pro
gram
ok e
lég
gyen
gén
telje
síte
nek,
les
zám
ítva
a t
ökél
etes
kö
rülm
énye
ket;
a fü
led
és
az a
gyad
sok
kal t
öbbr
e ké
pes
. Ez
f�ké
nt a
zért
van
, mer
t a
mor
ze k
ódot
nem
gép
i ad
ásra
és
véte
lre
talá
lták
ki,
elle
ntét
ben
a m
oder
n d
igit
ális
kó
dol
ási e
ljárá
sokk
al (R
TT
Y, P
SK s
tb.)
�
A C
W o
per
átor
ok n
agyt
öbbs
ége
a m
orze
kód
ok a
dás
ához
val
amily
en e
lekt
roni
kus
gyor
sbill
enty�
t ha
szná
l, a
hagy
omán
yos
kézi
bill
enty�
hel
yett
. A
z el
ektr
onik
us
gyor
sbill
enty�
kkel
so
kkal
eg
ysze
r�bb
jó
l ad
ni
a m
orze
kó
dok
at,
min
t a
hagy
omán
yos
bille
nty�
vel.
II
.9.2
. Hív
ás, C
Q
�
Mi l
egye
n a
lege
ls�
tenn
ival
ó?
�
Dön
tsd
el,
mel
yik
sávo
t sz
eret
néd
has
znál
ni. M
elyi
k sá
von
ked
vez�
a t
erje
dés
a
kivá
lasz
tott
irán
yba?
A r
ádió
amat�
r ú
jság
ok, é
s eg
yes
web
old
alak
ren
dsz
eres
en
közl
ik
az
adot
t id�
szak
ra
érvé
nyes
M
UF
(Max
imai
l U
seab
le
Freq
uen
cy,
legm
agas
abb
hasz
nálh
ató
frek
venc
ia)
tábl
ázat
ot,
amel
y se
gíts
éget
nyú
jthat
a
vála
sztá
sban
. �
Elle
n�ri
zd,
hogy
a
sáv
mel
yik
rész
e ha
szná
lhat
ó C
W
össz
eköt
teté
sekr
e.
Érd
emes
meg
nézn
i a h
ivat
alos
IA
RU
sáv
kio
sztá
st a
z IA
RU
web
lap
ján.
�
Hal
lgat
ózz
egy
kics
it a
vál
aszt
ott f
rekv
enci
án, h
ogy
szab
ad-e
. �
És
aztá
n?
�
Ha
a fr
ekve
ncia
tis
ztán
ak t�
nik,
kér
dez
d m
eg,
hogy
nem
has
znál
ják-
e. A
dj
�QR
L?�
kód
ot l
egal
ább
kéts
zer,
néh
ány
más
odp
erc
szü
nete
t ta
rtva
köz
ben.
C
sak
�?�
(kér
d�
jele
t) a
dni
nem
hel
yes
mód
szer
. A
kér
d�
jel
csak
ann
yit
jele
nt,
hogy
�ké
rdez
tem
val
amit
�; m
iköz
ben
nem
is te
ttél
föl k
érd
ést.
�
� QR
L?�
(kér
d�
jelle
l) a
nnyi
t jel
ent:
"has
znál
ják
ezt a
frek
venc
iát?
"
�
Néh
a ha
llani
: � Q
RL
? K
�. T
e so
se a
dd
ezt
! E
z az
t je
lent
i �H
aszn
álja
val
aki
a fr
ekve
nciá
t?
Vét
el,
viss
za
a sz
ó ho
zzád
�.
Ugy
an
kine
k?
Egy
szer�
en
csak
� Q
RL
?�, í
gy h
elye
s.
�
Ha
már
has
znál
ja v
alak
i a
frek
venc
iát,
így
fog
vála
szol
ni: �
R�
(rog
er =
GU
M =
go
t yo
ur
mes
sage
, ve
ttem
az
üze
nete
t),
�Y�
(yes
, ig
en),
vagy
�R
QSY
�, v
agy
� QR
L�,
�C
� (I
Con
firm
= v
issz
aiga
zolo
m) s
tb.
�
�QR
L�
(kér
d�
jel
nélk
ül)
ann
yit
tesz
: a
frek
venc
ia h
aszn
álat
ban
van,
fog
lalt
. E
bben
az
eset
ben
kere
sned
kel
l egy
más
ik fr
ekve
nciá
t mag
adna
k.
�
Mi v
an a
kkor
, ha
talá
lsz
egy
szab
ad fr
ekve
nciá
t?
�
Ad
jál á
ltal
ános
hív
ást (
CQ
= s
eek
you
). H
ogya
n?
�
Ad
d a
�C
Q�
kód
ot a
zzal
a s
ebes
ségg
el,
amily
enne
l a
vála
szt
váro
d.
Sose
ad
j gy
orsa
bban
, min
t aho
gy b
izto
nság
gal v
enni
tud
sz.
�
�CQ
CQ
G3Z
ZZ
G3Z
ZZ
G3Z
ZZ
AR
�.
�
� AR
� je
lent
ése
�üze
net
vége
�, v
agy
�vég
ezte
m a
z ad
ássa
l�,
míg
a �
K�
jele
ntés
e �v
étel
, tié
d a
szó
� st
b. E
z az
t je
lent
i teh
át, h
ogy
az á
ltal
ános
hív
ást,
min
den
ese
tben
Forg
alm
azás
i ism
eret
ek é
s vi
selk
edés
i irá
nyel
vek
rád
ióam
at�
rök
szám
ára
© Jo
hn D
evol
der
e O
N4U
N é
s M
ark
Dem
eule
neer
e O
N4W
W
23
fölö
sleg
es
külö
n-kü
lön
kiha
ngsú
lyoz
ni.
Zár
d
le
az
adás
per
iód
uso
kat
az
össz
eköt
teté
s so
rán
�K�-
val
(vag
y �K
N�-
nel,
ha s
züks
éges
, §
II.9
.10)
. A
ttól
, ho
gy
gyak
orta
hal
lani
az
� AR
K�-
t, m
ég h
elyt
elen
. �
A h
elyt
elen
has
znál
ata
az �
AR
�, �
K�,
�K
N�,
�A
R K
�, v
agy
�AR
KN
� je
lekn
ek,
hogy
sok
op
erát
or i
gazá
ból
nem
tu
dja
mi
a je
lent
ésü
k ez
ekne
k az
üze
mi,
forg
alm
i je
lekn
ek. H
aszn
álju
k �
ket h
elye
sen!
�
Már
em
lítet
tük,
ho
gy
szü
kség
tele
n a
�PSE
� (p
leas
e =
ké
rem
, lé
gy
szív
es)
hasz
nála
ta a
hív
ás v
égén
; ke
rüld
az
adás
per
iód
uso
k vé
gén
is!
Teh
át,
ne a
dj
ilyet
: �P
SE K
�, v
agy
�PSE
KN
�. E
gysz
er�
síts
, ha
gyd
�P
SE�-
t (p
leas
e =
kér
em,
légy
sz
íves
), lé
gy s
zíve
s�
�
Az
UR
H s
ávok
on (
VH
F és
föl
jebb
) sz
okás
os a
QT
H-l
okát
or k
üld
ése
is. E
z a
kód
az
állo
más
od fö
ldra
jzi h
elyé
t ad
ja m
eg (p
éld
ául:
JN97
ml a
0 k
ilom
éter
k� B
ud
apes
ten)
.
T 1
Ren
dkí
vül d
urv
a, te
ljese
n sz�
retl
en 5
0, v
agy
60 H
z-es
vál
tako
zóár
amú
ha
ng
T 2
Nag
yon
du
rva
háló
zati
vál
tako
zóár
amú
han
g
T 3
Du
rva,
egy
enir
ányí
tott
, de
sz�
retl
en h
álóz
ati v
álta
kozó
áram
ú h
ang
T
4 D
urv
a, k
issé
sz�
rt je
l T
5 E
gyen
irán
yíto
tt é
s sz�
rt, d
e há
lóza
ti b
rum
mal
mod
ulá
lt h
ang
T
6 S
z�rt
han
g, h
álóz
ati b
rum
m e
gyér
telm�
jele
ivel
T
7 M
ajd
nem
tisz
ta h
ang,
nyo
mok
ban
háló
zati
bru
mm
al
T 8
Szi
nte
töké
lete
s ha
ng, c
seké
ny h
álóz
ati b
úgá
s ny
omai
val
T 9
Tök
élet
es h
ang,
min
den
féle
bú
gás
nélk
ül
�
Az
RST
rip
ort:
Az
R (
Rea
dab
ility
= o
lvas
ható
ság,
1-5
) és
S (
sign
al S
tren
gth
=
jele
r�ss
ég, 1
-9)
érté
kek
a tá
vbes
zél�
üze
mm
ódd
al m
egeg
yez�
ért
elm
ezés
sel b
írna
k,
(lás
d §
II.8
.4).
A T
(1-
9) h
angs
zínt
(T
one)
jele
nt. A
kis
ugá
rzot
t szí
nusz
jel t
iszt
aság
át
min�
síti
, hog
y ta
rtal
maz
-e b
árm
ilyen
torz
ítás
t.
�
Ere
det
ileg
a T
(h
angs
zín)
ér
téke
k m
ás
jelle
mz�
khöz
vo
ltak
re
ndel
ve,
mer
t ha
jdan
án, a
mik
or a
rád
iózá
s h�
skor
ában
def
iniá
lták
�ke
t, in
kább
a t
iszt
a je
l ink
ább
kivé
teln
ek s
zám
ítot
t, m
int
meg
szok
ottn
ak...
A f
enti
táb
láza
tot
ebbe
n a
form
ában
19
95-b
en p
ubl
ikál
ták.
(for
rás:
W4N
RL
).
�
A g
yako
rlat
ban
csak
néh
ány
T é
rték
et h
aszn
álu
nk,
amel
y a
tech
nika
jel
enle
gi
szín
vona
lát i
s tü
kröz
i:
�
T1:
Du
rván
mod
ulá
lt C
W je
l , v
adre
zgés
ekke
l, va
gy e
xtré
m h
álóz
ati
bru
mm
al.
(Jel
enté
se: T
üné
s a
sávb
ól il
yen
hitv
ány
jele
kkel
!)
�
T5:
Jó
l ér
zéke
lhet�
há
lóza
ti
bru
mm
. (G
yakr
an
az
adó,
va
gy
végf
ok
táp
egys
égén
ek n
em e
légs
éges
sz�
rése
, sza
bály
zása
oko
zza)
�
T7
� T
8: T
öbb-
keve
sebb
hál
ózat
i bru
mm
van
a k
isu
gárz
ott j
elbe
n.
�
T9:
Tök
élet
es, t
orzí
tatl
an s
zinu
sz je
l.
�
Man
apsá
g a
CW
jel
ek t
ökél
etle
nség
ei i
nkáb
b a
"csi
rip
elés
ben
" je
lent
kezn
ek,
és
még
inká
bb a
bill
enty�
"k
atto
gásb
an".
(lás
d §
II.9
.25)
�
Sok-
sok
évve
l ez
el�
tt a
"cs
irip
elés
" és
kat
togá
s, a
nnyi
ra k
özis
mer
t p
robl
éma
volt
, ho
gy m
ind
en o
per
átor
pon
tosa
n tu
dta
: 57
9C r
ipor
t "c
siri
pel�
" je
let
taka
r, 5
89K
26
© Jo
hn D
evol
der
e O
N4U
N é
s M
ark
Dem
eule
neer
e O
N4W
W
Forg
alm
azás
i ism
eret
ek, é
s vi
selk
edés
i irá
nyel
vek
rád
ióam
at�
rök
szám
ára
ped
ig k
atto
gást
. Mos
taná
ban
már
kev
és a
mat�
r is
mer
i a
C é
s K
bet�
k je
lent
ését
az
RST
rip
ort
végé
n, ú
gyho
gy s
zere
ncsé
sebb
ink
ább
azt
küld
eni,
rend
esen
kiír
va a
ri
por
tban
, ha
talá
lkoz
unk
a je
lens
égge
l, ho
gy �
CH
IRP
� va
gy �
BA
D C
HIR
P�,
ille
tve
� CL
ICK
S� v
agy
�BA
D C
LIC
KS�
. �
Az
össz
eköt
teté
s be
feje
zésé
nek
eleg
áns
a m
ódja
a k
övet
kez�
: ��
TK
S (t
hank
s =
kö
szön
et)
FER
QSO
73
ES
(és)
CU
L (
see
you
late
r =
vis
zlát
kés�
bb)
W1X
XX
de
(thi
s is
= i
tt)
G3Z
ZZ
SK
�. �
SK�
forg
alm
i (f
orga
lom
-vez
érl�
) je
l ér
telm
e �ö
ssze
kött
etés
vé
ge�.
(SK
= S
top
Key
ing,
bill
enty�
zés
befe
jezv
e)
�
Az
�SK
� (�
Stop
K
eyin
g�)
forg
alm
i je
l íg
y ha
ngzi
k:
�TI-
TI-
TI-
TÁ
-TI-
TÁ
�.
Hel
yenk
ént,
érte
lmét
ves
ztve
, �V
A�-
ként
is je
lölik
, am
inek
a h
anga
lakj
a be
t�kö
zök
nélk
ül m
egfe
lel a
z SK
szi
mbó
lum
nak.
�
Ne
adj �
�A
R S
K�-
t, u
gyan
is s
emm
i ért
elm
e. M
inth
a az
t m
ond
anád
�ü
zene
t vé
ge�
+ �
össz
eköt
teté
s vé
ge�.
Elé
g ny
ilván
való
, ho
gy a
z ös
szek
ötte
tés
lezá
rásá
val
az
üze
net
is v
éget
ér.
Gya
kran
hal
lhat
od a
z ��
AR
SK
�-t,
de
az A
R c
sak
fele
sleg
es
szós
zap
orít
ás, k
erü
ld e
zt a
form
át!
�
Ha
a Q
SO v
égén
sze
retn
él k
ikap
csol
ni, k
üld
d e
zt: �
�W
1XX
X D
E G
3ZZ
Z S
K C
L�
(�C
L�
forg
alm
i jel
zés,
jele
ntés
e �c
losi
ng�,
�cl
osin
g d
own�
, mag
yaru
l "ki
kap
csol
").
�
Az
aláb
biak
ban
átte
kint
jük
a le
záró
kód
okat
:
KÓ
D
JEL
EN
TÉ
S
HA
SZ
NÁ
LA
T
AR
A
dás
per
iód
us
vége
Á
ltal
ános
hív
ás (C
Q),
és e
gy k
onkr
ét
állo
más
hív
ása
eset
én (
1)
K
Vét
el
Az
adás
per
iód
us
végé
n, é
s ha
egy
állo
más
t hí
vsz.
(2)
KN
V
étel
, vis
sza
a sz
ó ho
zzád
A
z ad
ásp
erió
du
s vé
gén
has
znál
atos
A
R K
A
dás
vég
e +
vis
sza
szó
hozz
ád
NE
HA
SZN
ÁL
D!
AR
KN
Ad
ás v
ége
+ v
étel
, vis
sza
a sz
ó ho
zzád
N
E H
ASZ
NÁ
LD
!
SK
V
ége
az ö
ssze
kött
etés
nek
(QSO
) A
QSO
vég
én, a
nnak
lezá
rása
ként
AR
SK
E
nd o
f tra
nsm
issi
on +
end
of
cont
act
NE
HA
SZN
ÁL
D!
SK
CL
V
ége
az ö
ssze
kött
etés
nek
(QSO
) +
kik
apcs
olok
A
kkor
has
znál
d, a
mik
or b
efej
ezed
a
forg
alm
azás
t, és
kik
apcs
olsz
. (1
) Ha
vála
szol
sz e
gy C
Q-z
ó, v
agy
QR
Z-t
ad
ó ál
lom
ásna
k
(2) A
z ad
ás, v
agy
adás
per
iód
us
nem
ugy
anaz
, min
t a Q
SO (ö
ssze
kött
etés
). E
gy Q
SO
álta
lába
n tö
bb a
dás
per
iód
usb
ól á
ll.
Forg
alm
azás
i ism
eret
ek é
s vi
selk
edés
i irá
nyel
vek
rád
ióam
at�
rök
szám
ára
© Jo
hn D
evol
der
e O
N4U
N é
s M
ark
Dem
eule
neer
e O
N4W
W
27
II.9
.13.
Oly
an á
llom
ás h
ívás
a, a
mel
yik
ép
p b
efej
ezte
a Q
SO
-t
�
Két
ál
lom
ás
QSO
-zik
eg
ymás
sal,
és
a be
szél
geté
s a
végé
hez
köze
led
ik.
Ha
min
dke
tten
�C
L�-
t (�
clos
ing
dow
n� =
kik
apcs
ol)
adna
k zá
rásk
ént,
az a
zt j
elen
ti,
hogy
a f
rekv
enci
a sz
abad
, m
ivel
min
dke
tten
bej
ezté
k ra
jta a
for
galm
azás
t. H
a eg
yikü
k, v
agy
min
dké
t ál
lom
ás �
SK�-
val
(end
of
tran
smis
sion
= a
dás
vég
e) f
ejez
i be
a
besz
élge
tést
, jó
es
élly
el
vala
mel
yikü
k a
frek
venc
ián
mar
ad
tová
bbi
össz
eköt
teté
seke
t cs
inál
ni (
elvi
leg
az a
z ál
lom
ás,
amel
yik
ered
etile
g az
ált
alán
os
hívá
st a
dta
).
�
Eze
setb
en a
leg
jobb
vár
ni e
gy k
icsi
t, há
tha
vala
mel
yikü
k ú
jból
ált
alán
os h
ívás
t (C
Q) a
d.
�
Pél
da:
W1X
XX
bef
ejez
te a
z ös
szek
ötte
tést
F1A
A-v
al:
� ...7
3 C
UL
(se
e yo
u l
ater
=
visz
lát)
F1A
A d
e W
1XX
X S
K�.
�
Ha
ezek
utá
n eg
yikü
k se
ad
ált
alán
os h
ívás
t (C
Q),
meg
hívh
atod
val
amel
yikü
ket.
�
Tét
elez
zük
fel,
hogy
meg
sze
retn
éd h
ívni
F1A
A-t
. H
ívój
eled
mon
dju
k G
3ZZ
Z.
Hog
yan
fogj
ál h
ozz?
Egy
szer�
en c
sak
edd
azt
, ho
gy �
F1A
A d
e G
3ZZ
Z G
3ZZ
Z
AR
�.
�
Ebb
en a
z es
etbe
n ne
m e
lege
nd�
csa
k a
sajá
t hí
vóje
led
et a
dni
, köz
ölnö
d k
ell,
hogy
ki
t hí
vsz,
még
ped
ig a
z �
hív
ójel
ét e
gysz
er, a
saj
átod
at p
edig
egy
szer
, vag
y ké
tsze
r ad
va.
II.9
.14.
Az
�=�
(egy
enl�
ségj
el)
has
znál
ata
�tá-
ti-t
i-ti
-tá�
�
Van
aki
�B
T�-
ként
hiv
atko
zik
rá,
miv
el ú
gy h
angz
ik,
min
tha,
egy
B é
s T
bet�
t ad
nánk
szü
net
nélk
ül
(pon
t, m
int
az �
AR
�, a
mel
yet
szin
tén
szü
net
nélk
ül
adu
nk),
de
egys
zer�
en c
sak
a m
orze
AB
C e
gyen
l�sé
gjel
ér�
l van
szó
(=
).
�
A
tá
ti
ti
ti
tá
tula
jdon
kép
pen
am
olya
n sz
üne
t-je
l, ho
gy
legy
en
néhá
ny
más
odp
erce
d
kita
láln
i, m
it
szer
etné
l ad
ni
a to
vább
iakb
an.
Nag
yobb
sz
öveg
-eg
ység
ek k
özöt
ti e
lvál
aszt
ókén
t is
hasz
nála
tos.
�
Id�
kitö
lt�
ként
jel
zi a
bes
zélg
et�
par
tner
edne
k, h
ogy
ne k
ezd
jen
el m
ég a
dni
, ne
m
érté
l a
mon
dat
, va
gy a
z ad
ásod
vég
ére.
Ez
a je
l na
gyjá
ból
az é
l�be
széd
����
-zé
séne
k fe
lel m
eg.
�
Néh
ány
táví
ró o
per
átor
szé
lesk
ör�
en h
aszn
álja
az
össz
eköt
teté
sei
sorá
n a
�tá-
ti-t
i-ti
-tá�
-t a
szö
veg
tago
lásá
ra, h
ogy
olva
shat
óbb
legy
en a
z ad
ás. P
éld
a: �
W1X
XX
DE
G
4YY
Y =
GM
= T
U F
ER
CL
= N
AM
E C
HR
IS Q
TH
SO
UT
HA
MP
TO
N =
RST
599
=
HW
CP
I? W
1XX
X D
E G
4YY
Y K
N�.
Man
apsá
g ez
a f
ajta
tag
olás
egy
re r
itká
bb,
és
igaz
ából
id�
poc
séko
lásn
ak i
s t�
nik.
�W
1XX
X D
E G
4YY
Y G
M T
U F
ER
CL
NA
ME
C
HR
IS Q
TH
SO
UT
HA
MP
TO
N R
ST 5
99 H
W C
PI?
W1X
XX
DE
G4Y
YY
KN
� p
ont
olya
n jó
l olv
asha
tó, m
int a
szé
tdar
abol
t vál
toza
t.
II.9
.15.
Ad
j sz
épen
�
Mor
ze-a
dás
odna
k ú
gy k
ell
hang
zani
a, m
int
egy
szép
zen
ének
, ne
m p
edig
val
ami
rejtj
elez
ett k
ódso
roza
tnak
, am
ihez
kód
fejt�
t kel
l hív
ni.
�
Ügy
elj
rá,
hogy
a b
et�
k és
sza
vak
közö
tt m
egfe
lel�
szü
nete
t ta
rts.
Gyo
rs a
dás
t kö
nnye
bb le
venn
i, ha
eze
k a
szü
nete
k eg
y ki
csit
hos
szab
bak.
�
Gya
korl
ott C
W o
per
átor
ok n
em is
bet�
ket,
hane
m s
zava
kat h
alla
nak.
Enn
ek p
ersz
e al
apfe
ltét
ele,
hog
y a
szav
ak k
özöt
t el
egen
d�
szü
net
legy
en.
Üd
v a
klu
bban
, ha
30
© Jo
hn D
evol
der
e O
N4U
N é
s M
ark
Dem
eule
neer
e O
N4W
W
Forg
alm
azás
i ism
eret
ek, é
s vi
selk
edés
i irá
nyel
vek
rád
ióam
at�
rök
szám
ára
bet�
foly
am h
elye
tt m
ár t
e is
sza
vaka
t ha
llasz
. V
égü
lis a
z él�
besz
édbe
n is
sza
vak
hallu
nk, n
em p
edig
bet�
ket,
nem
de?
�
Ha
gyor
sbill
enty�
t ha
szná
lsz,
állí
tsd
be
hely
esen
a t
i/sz
üne
t ar
ányt
(sú
lyoz
ást)
. Sz
ebbe
n fo
g sz
ólni
(ke
llem
eseb
ben
hang
zik)
, ha
a t
i eg
y ki
csit
hos
szab
b, m
int
a ha
ngok
köz
ti s
züne
t, sz
embe
n a
szab
vány
os 1
/1
arán
nyal
. �
Meg
jegy
zés:
a s
úly
ozás
nem
azo
nos
a ti
/tá
ará
nnya
l, am
ely
álta
lába
n 1/
3 a
legt
öbb
gyor
sbill
enty�
n, é
s ne
m v
álto
ztat
ható
ért
ék.
II
.9.1
6. Q
RP
(=
kis
tel
jesí
tmén
y�)
állo
más
vag
yok
�
Egy
QR
P á
llom
ás a
dót
elje
sítm
énye
legf
elje
bb 5
W (C
W) v
agy
10 W
(SSB
) leh
et.
�
Sose
kü
ld
a hí
vóje
led
et
így,
� G
3ZZ
Z/
QR
P�,
m
ert
ez
a le
gtöb
b or
szág
ban
szab
ályt
alan
(p
l. M
agya
rors
zágo
n is
). A
Q
RP
in
form
áció
n
em
rész
e a
hívó
jele
dne
k,
így
nem
is
kü
ldhe
t�
azza
l eg
yütt
. A
z or
szág
ok
túln
yom
ó tö
bbsé
gébe
n cs
ak e
zek
a su
ffix
ek,
kieg
észí
t�k
szab
ályo
sak:
/P
, /
A,
/M
, /
MM
, /
AM
. �
Ha
való
ban
QR
P á
llom
ás v
agy,
elé
g va
lósz
ín�
, hog
y vi
szon
ylag
gye
ngén
ves
znek
té
ged
. Föl
ösle
ges
dol
goka
t ta
pas
ztva
a h
ívój
eled
hez
(�/
� =
sla
sh, p
er je
l és
a Q
RP
sz
ócsk
a) c
sak
fölö
sleg
esen
meg
nehe
zíte
d a
nnak
hel
yes
levé
telé
t.
�
Az
össz
eköt
teté
s so
rán
term
észe
tese
n m
ind
enké
pp
en e
mlít
sd m
egy,
hog
y Q
RP
ál
lom
ás v
agy,
pl.
így:
�...
PW
R 5
W 5
W O
NL
Y...
�.
�
Ha
QR
P á
llom
áské
nt a
dsz
ált
alán
os h
ívás
t (C
Q),
és s
zere
tnéd
köz
hírr
é te
nni e
zt a
z in
form
áció
t, az
t m
egte
hete
d p
éld
ául
így:
�C
Q C
Q G
3ZZ
Z G
3ZZ
Z Q
RP
AR
�. A
dj
egy
kics
it h
ossz
abb
szü
nete
t a
hívó
jele
d,
és a
�Q
RP
� sz
ócsk
a kö
zé,
visz
ont
ne a
dj
�/�
jele
t (sl
ash,
tá-t
i-ti
-tá-
ti) k
özöt
tük.
�
Ha
kife
jeze
tten
QR
P á
llom
ások
at k
eres
el,
CQ
-zz
így:
�C
Q Q
RP
CQ
QR
P G
3ZZ
Z
G3Z
ZZ
QR
P S
TN
S (s
tati
ons
= á
llom
ások
) ON
LY
AR
�.
II.9
.17.
A �
QR
Z?�
hel
yes
has
znál
ata
�
A �
QR
Z?�
jele
ntés
e �k
i hív
eng
em?�
, sem
mi e
gyéb
. Akk
or h
aszn
áld
, ha
nem
tud
od
telje
sen
leve
nni a
tége
d h
ívó
állo
más
(állo
más
ok) h
ívój
elét
. �
Mor
ze (
CW
) ad
ás s
orán
a Q
RZ
szó
cská
t eg
y ké
rd�
jel
köve
ti (
� QR
Z?�
), cs
akú
gy,
min
t bár
mel
y ké
rdés
ként
felt
ett Q
kód
ese
tébe
n.
�
Tip
iku
s p
éld
a: á
ltal
ános
hív
ás (
CQ
) u
tán
F9Z
ZZ
nem
tud
ja le
venn
i egy
etle
n �
t hív
ó ál
lom
ás h
ívój
elén
ek m
ég e
gy r
észl
etét
sem
. Ekk
or e
zt a
dja
: �Q
RZ
? F9
ZZ
Z�.
Fo
rgal
maz
ási i
smer
etek
és
vise
lked
ési i
rány
elve
k rá
dió
amat�
rök
szám
ára
© Jo
hn D
evol
der
e O
N4U
N é
s M
ark
Dem
eule
neer
e O
N4W
W
31
�
Ha
szer
etné
l eg
y ol
yan
állo
más
t, ak
ivel
még
nem
dol
gozt
ál,
vagy
szo
rzó
neke
d,
pás
ztáz
nod
kel
l a
sávo
t. A
min
t ta
láls
z eg
y ily
et, a
dd
le
neki
a h
ívój
eled
et, p
l. íg
y :
� GM
3ZZ
Z�.
N
em
kell
adno
d
az �
hí
vóje
lét,
az
csak
id�
poc
séko
lás,
a
sajá
t hí
vóje
léve
l va
lósz
ín�
leg
tisz
tába
n va
n.
Az
id�
zíté
s m
iatt
, és
m
ert
az �
fr
ekve
nciá
ján
adtá
l, tu
dni
fog
ja, h
ogy �
t hí
vod
. Oly
at s
e ad
j, h
ogy
� DE
GM
3ZZ
Z�,
a
DE
szó
cska
szi
ntén
nem
hor
doz
sem
mily
en já
rulé
kos
info
rmác
iót.
�
Ha
nem
vál
aszo
l a h
ívás
odra
egy
más
odp
erce
n be
lül,
hívd
�t ú
jra,
stb
. T
ávír
ó ve
rsen
y Q
SO
pél
da:
DL
0YY
Y T
EST
(DL
0YY
Y á
ltal
ános
ver
seny
hívá
st a
d)
G6X
XX
(G6X
XX
hív
ja D
L0Y
YY
állo
más
t)
G6X
XX
599
013
(DL
0YY
Y r
ipor
tot a
d G
6XX
X á
llom
ásna
k)
5990
10 (G
6XX
X r
ipor
tot a
d D
L0Y
YY
állo
más
nak)
TU
DL
0ZZ
Z T
EST
(DL
0ZZ
Z ig
azol
ja a
vét
elt,
és á
ltal
ános
ver
seny
hívá
st
ad)
II.9
.22.
A s
zám
ok r
övid
ítés
a v
erse
nye
k s
orán
�
A l
egtö
bb v
erse
ny s
orán
egy
szá
mso
roza
tot
vált
anak
egy
más
sal
az á
llom
ások
, p
l. R
ST é
s u
tán
egy
háro
mje
gy�
sor
szám
. �
Id�
t tak
arít
hatn
ak m
eg v
ele,
ha
egye
s sz
ámok
at r
övid
ítet
t for
máb
an a
dna
k:
1 =
A (t
i-tá
-tá-
tá-t
á he
lyet
t ti-
tá)
2, 3
és
4 tö
bbny
ire
ninc
s rö
vid
ítve
5
= E
(ti-
ti-t
i-ti
-ti h
elye
tt ti
) 6,
7 é
s 8
több
nyir
e ni
ncs
rövi
dít
ve
9 =
N (t
á-tá
-tá-
tá-t
i hel
yett
tá-t
i)
0 =
T (t
á-tá
-tá-
tá-t
á he
lyet
t tá)
�
Pél
da:
�5
9900
9�
adás
a he
lyet
t ad
hato
d
azt,
hogy
�E
NN
TT
N�.
E
lég
gyak
ran
hallh
atod
azt
, hog
y �5
NN
TT
N�.
Miv
el s
zám
okat
vár
unk
, ann
ak e
llené
re s
zám
okat
fo
gunk
lej
egye
zni,
hogy
val
ójáb
an b
et�
ket
vett
ünk
. A jo
bb s
zám
ítóg
épes
ver
seny
-p
rogr
amok
kép
esek
átk
onve
rtál
ni a
bet�
ket
szám
okká
, íg
y m
egte
hete
d,
hogy
a
meg
fele
l� m
ez�
kbe
a ve
tt b
et�
ket í
rod
be.
�
14 h
elye
tt A
4 (v
agy
15 h
elye
tt A
5):
egye
s ve
rsen
yeke
n (p
l. C
Q W
W)
a ri
por
t ré
szek
ént
a C
Q z
ónát
kel
l ad
ni.
Az
euró
pai
ors
zágo
k eg
y ré
sze
a 14
-es
és 1
5-ös
zó
nába
ta
rtoz
ik,
így
�599
14�
küld
ése
hely
ett
gyak
ran
�5N
NA
4�-e
t, va
gy
estl
eg�E
NN
A4�
-et a
du
nk.
34
© Jo
hn D
evol
der
e O
N4U
N é
s M
ark
Dem
eule
neer
e O
N4W
W
Forg
alm
azás
i ism
eret
ek, é
s vi
selk
edés
i irá
nyel
vek
rád
ióam
at�
rök
szám
ára
II.9
.23.
Zer
o b
eat
(nu
lla
üte
m)
- az
ad
ás p
onto
s fr
ekve
nci
ájár
a h
ango
lva
�
A C
W ü
zem
mód
leg
f�bb
el�
nye
a cs
ekél
y sá
vszé
less
ég i
gény
(né
hány
szá
z H
z),
ráad
ásu
l min
dké
t állo
más
ugy
anaz
t a fr
ekve
nciá
t has
znál
ja.
�
A h
étkö
znap
i ös
szek
ötte
tése
k so
rán
min
dké
t ál
lom
ás u
gyan
azon
a f
rekv
enci
án a
d
(szi
mp
lex,
egy
frek
venc
iás
üze
m).
Azt
mon
dha
tjuk,
hog
y eg
ymás
fre
kven
ciáj
ára
vann
ak h
ango
lva
(zer
o be
at).
�
Az
ango
l zer
o be
at k
ifej
ezés
abb
ól f
akad
, hog
y ké
t az
onos
fre
kven
cián
ad
ó ál
lom
ás
jelé
t ös
szek
ever
ve, a
zok
keve
rési
ter
mék
e eg
y nu
lla H
z-es
jel:
erre
mon
djá
k, h
ogy
zero
bea
t (nu
lla ü
tem
).
�
Gya
kran
meg
esik
, hog
y m
égse
m p
onto
san
ugy
anaz
on a
fre
kven
cián
ad
nak.
Enn
ek
az a
lább
i oka
i leh
etne
k:
�
Val
amel
yikü
k ne
m m
egfe
lel�
en h
aszn
álja
a r
ádió
RIT
(R
ecei
ver
Incr
emen
tal
Tu
ning
= v
étel
i el
hang
olás
az
adás
hoz
kép
est)
fu
nkci
óját
. A
leg
több
mod
ern
rád
ió u
gyan
is le
het�
vé te
szi a
vét
eli f
rekv
enci
a ki
smér
ték�
elh
ango
lásá
t az
adás
fr
ekve
nciá
jáho
z ké
pes
t.
�
Más
ik l
ehet
sége
s ok
, hog
y az
op
erát
or n
em v
ette
a f
árad
tság
ot, h
ogy
pon
tosa
n a
más
ik á
llom
ás f
rekv
enci
ájár
a ha
ngol
jon.
A m
oder
n rá
dió
kon
ez a
beh
ango
lás
csak
ann
yibó
l ál
l, ho
gy a
dd
ig k
ell
hang
olni
a r
ádió
t, m
íg a
z ad
ásko
r ha
llhat
ó ön
hang
gal m
egeg
yez�
han
gmag
assá
gú n
em le
sz a
vet
t je
l. H
a m
ond
juk
600
Hz
körü
li ha
ngot
hal
lasz
a v
ev�
b�l,
mik
özbe
n az
önh
ang
1000
Hz-
re v
an b
eállí
tva,
ak
kor
400
Hz-
cel a
rréb
b ad
sz a
hív
ó ál
lom
ásn
ál.
�
A m
oder
n rá
dió
kon
az ö
nhan
g fr
ekve
nciá
ja á
llíth
ató,
de
a B
FO f
rekv
enci
ája
együ
tt
vált
ozik
vel
e.
�
Sok
gyak
orlo
tt o
per
átor
elé
g al
acso
ny f
rekv
enci
át á
llít
be a
BFO
-ban
(40
0 �
500H
z,
néha
aká
r 30
0 H
z-et
is)
, a
szok
ásos
600
� 1
000
Hz
hely
ett,
miv
el h
ossz
ú t
ávon
ke
vésb
é fá
rasz
tó n
ekik
a m
élye
bb h
ang
hallg
atás
a, r
áad
ásu
l jo
bban
meg
tu
djá
k kü
lönb
özte
tni a
köz
el le
v� je
leke
t.
II.9
.24.
Hol
tal
álh
atóa
k k
is s
ebes
ség�
CW
áll
omás
ok (
QR
S)?
�
80 m
: 3.5
50 -
3.57
0 kH
z
�
40 m
: 14.
055
- 14.
060
kHz
�
15 m
: 21.
055
- 21.
060
kHz
�
10 m
: 28.
055
- 28.
060
kHz
�
QR
S je
lent
ése:
ad
j las
sabb
an!
�
QR
Q je
lent
ése:
ad
j gyo
rsab
ban!
II
.9.2
5. K
atto
gó a
z ad
ásom
?
�
Nem
cs
ak
adás
od
tart
alm
ának
és
fo
rmáj
ának
ke
ll re
ndbe
n le
nnie
, ha
nem
a
kisu
gárz
ott C
W je
lek
min�
ségé
nek
is.
�
Az
els�
szá
mú
min�
ségi
pro
blém
a a
katt
ogás
. �
A
bille
nty�
zés
katt
ogó
hang
ja
abbó
l sz
árm
azik
, ho
gy
a ki
sugá
rzot
t je
l bu
rkol
ógör
béje
(k
özel
) tö
kéle
tes
négy
szög
, bá
rmily
en
leke
rekí
tés
nélk
ül,
sok
eset
ben
túllö
véss
el
a fe
lfu
tó
élen
. M
ind
ezek
er
edm
énye
m
egnö
veke
det
t sá
vszé
less
ég,
és a
CW
jel
min
dké
t ol
dal
án k
atto
gás.
Hár
om f�
m�
szak
i ok
a va
n en
nek
a p
robl
émán
ak:
Forg
alm
azás
i ism
eret
ek é
s vi
selk
edés
i irá
nyel
vek
rád
ióam
at�
rök
szám
ára
© Jo
hn D
evol
der
e O
N4U
N é
s M
ark
Dem
eule
neer
e O
N4W
W
35
Röv
. A
ngol
M
agya
r N
R
near
kö
zel,
a kö
zelé
ben
NW
no
w
mos
t O
M
old
man
ör
egfi
ú (f
érfi
am
at�
r)
OP
op
erat
or
oper
átor
O
PR
op
erat
or
oper
átor
P
SE
ple
ase
kére
m
PW
R
pow
er
telje
sítm
ény
R
roge
r ig
en, v
ette
m, é
rtet
tem
R
CV
R
rece
iver
ve
v�ké
szü
lék
RX
re
ceiv
er
vev�
kész
ülé
k R
IG
rig
bere
ndez
és
RP
T
rep
eat
ism
étel
R
PR
T
rip
ort
rip
ort,
véte
li je
llem
zés
SK
az
öss
zekö
ttet
és (Q
SO)
vége
(for
galm
i je
l)
SK
sile
nt k
ey
ném
a bi
llent
y�, e
lhu
nyt a
mat�
r SP
sh
ort p
ath
rövi
d u
tas
terj
edés
SR
I so
rry
elné
zést
, boc
sána
t T
MW
to
mor
row
ho
lnap
T
MR
W
tom
orro
w
holn
ap
TK
S th
anks
kö
szi
TN
X
than
ks
kösz
i T
RX
tr
ansc
eive
r ad
óvev�
kés
zülé
k T
U
than
k yo
u
kösz
önöm
T
X
tran
smit
ter
adók
észü
lék
UFB
u
ltra
fine
bu
sine
ss
nagy
on k
ivál
ó m
unk
a, r
emek
, cso
dás
U
R
you
r ti
éd, a
te...
V
Y
very
na
gyon
W
X
wea
ther
id�
járá
s X
MA
S C
hris
tmas
K
arác
sony
X
YL
ex
-you
ng la
dy
fele
ség,
ház
astá
rs
YL
yo
ung
lad
y hö
lgy
YR
ye
ar
év
51 é
s 55
C
B s
zlen
g, n
e ha
szná
ld!
???
73
legj
obba
kat!
73
fóni
ában
(táv
besz
él�
üze
mbe
n) is
ha
szná
lato
s: s
ose
mon
dj o
lyat
, hog
y 73
s (s
ok 7
3-at
), be
st 7
3, v
agy
best
73s
; eze
k m
ind
egyi
ke s
zabá
lyta
lan.
Egy
szer�
en
csak
73
(sev
enty
thre
e)
88
csók
és
ölel
és.
Ugy
anaz
okka
l a m
egje
gyzé
sekk
el, m
int
a 73
-nál
. 38
©
John
Dev
old
ere
ON
4UN
és
Mar
k D
emeu
lene
ere
ON
4WW
Fo
rgal
maz
ási i
smer
etek
, és
vise
lked
ési i
rány
elve
k rá
dió
amat�
rök
szám
ára
ÖS
SZ
EFO
GL
AL
ÁS
(a
legf
onto
sab
b Q
kód
ok, é
s fo
rgal
mi
jele
k)
AR
ad
ás v
ége:
egy
oly
an a
dás
per
iód
us
végé
t jel
zi, a
mel
y ne
m k
onkr
étan
egy
ál
lom
ásna
k sz
ólt (
pl.
álta
láno
s hí
vás
CQ
)
K
véte
l, vi
ssza
hoz
zád
: az
adás
per
iód
us
vége
2, v
agy
több
állo
más
köz
ti
forg
alm
azás
ese
tén.
KN
vé
tel,
tiéd
a s
zó: h
ason
ló a
�K
�-ho
z, d
e ki
hang
súly
ozza
, hog
y m
ás á
llom
ástó
l ne
m v
ársz
vál
aszt
, csa
k ak
ivel
ép
p fo
rgal
maz
ol.
SK
az
öss
zekö
ttet
és (Q
SO)
vége
: az
össz
eköt
teté
s be
feje
zése
kor
hasz
nála
tos
(SK
=
Sto
p K
eyin
g, b
illen
ty�
zés
vége
).
CL
az
állo
más
kik
apcs
ol: a
z u
tols
ó el
küld
ött k
ód a
z ál
lom
ás k
ikap
csol
ása
el�
tt
(CL
= c
losi
ng d
own,
kik
apcs
ol)
QR
L?
van
vala
ki a
frek
venc
ián?
: has
znál
ata
köte
lez�
, mie
l�tt
ált
alán
os h
ívás
t ad
sz
egy
új f
rekv
enci
án.
QR
Z?
ki h
ívot
t?: A
QR
Z-n
ek n
incs
más
jele
ntés
e.
QR
S
csök
kent
sd a
z ad
ásod
seb
essé
gét.
A
S
egy
pill
anat
, vár
j egy
kic
sit..
. =
G
ond
olko
dom
, vár
j egy
kic
sit, ����
... (a
szö
veg
tago
lásá
ra is
has
znál
ható
) II
.10.
Tov
ább
i rá
dió
amat�
r ü
zem
mód
ok
Az
edd
igie
kben
a f
ónia
és
táví
ró (
CW
) fo
rgal
maz
ás r
észl
etei
vel
fogl
alko
ztu
nk,
lévé
n az
ok
a le
gelt
erje
dte
bb
rád
ióam
at�
r ü
zem
mód
ok.
Lát
hatt
uk,
ho
gy
a fo
rgal
maz
ás
tech
niká
ja n
agyo
n ha
sonl
ó m
ind
két
eset
ben,
a k
ülö
nbsé
geke
t f�
leg
a Q
-kód
ok,
az
üze
mi r
övid
ítés
ek é
s m
ás, e
lnev
ezés
beli
külö
nbsé
gek
adjá
k.
A f
ónia
és
CW
ese
tén
ism
erte
tett
for
galm
azás
i te
chni
kák
alka
lmaz
ható
k a
több
i gy
akra
n ha
szná
lt ü
zem
mód
(pl.
RT
TY
, PSK
(31)
, SST
V) e
seté
n is
. A
rá
dió
amat�
rök
hasz
náln
ak
olya
n sp
eciá
lis
üze
mm
ódok
at
is,
min
t a
fax,
H
ell(
schr
eibe
r),
m�
hold
on k
eres
ztü
li ös
szek
ötte
tés,
EM
E (
hold
viss
zave
r�d
és,
Föld
-H
old
-Föl
d),
m
eteo
rito
k ál
tal
ioni
zált
lé
grét
egen
ke
resz
tüli
össz
eköt
teté
s (m
eteo
r sc
atte
r),
sark
i fé
nyje
lens
éget
ki
hasz
náló
(A
uró
ra)
össz
eköt
teté
s,
AT
V
(szé
less
ávú
am
at�
r te
leví
zió)
, stb
., am
elye
k bi
zony
os m
érté
kig
külö
nleg
es f
orga
lmaz
ási e
ljárá
soka
t ig
énye
lhet
nek.
A
z el
köve
tkez
end�
néh
ány
old
alon
eze
k kö
zül i
smer
tetü
nk n
éhán
yat.
II
.10.
1. R
TT
Y (
rád
ió-g
éptá
víró
)
II.1
0.1.
1. M
i is
az
RT
TY
?
�
RT
TY
a
legr
égeb
bi
dig
itál
is
mód
, am
it
rád
ióam
at�
rök
hasz
náln
ak,
ha
a C
W-t
ne
m s
zám
ítju
k, a
mel
y va
lójá
ban
szin
tén
dig
itál
is
mód
. A
z R
TT
Y-t
sz
öveg
ek
küld
ésér
e és
fo
gad
ásár
a ha
szná
lják.
A
z R
TT
Y ü
zem
mód
hoz
has
znál
t kó
dol
ást
és
Forg
alm
azás
i ism
eret
ek é
s vi
selk
edés
i irá
nyel
vek
rád
ióam
at�
rök
szám
ára
© Jo
hn D
evol
der
e O
N4U
N é
s M
ark
Dem
eule
neer
e O
N4W
W
39
Tip
iku
s R
TT
Y Q
SO
:
QR
L?
DE
PA
0ZZ
Z
QR
L?
DE
PA
0ZZ
Z
CQ
CQ
DE
PA
0ZZ
Z P
A0Z
ZZ
PA
0ZZ
Z A
R
PA
0ZZ
Z D
E G
6YY
Y G
6YY
Y K
G6Y
YY
DE
PA
0ZZ
Z G
A (g
ood
aft
erno
on =
jó n
apot
/d
élu
tán)
OM
TK
S FE
R
CA
LL
UR
RST
599
599
NA
ME
BO
B B
OB
QT
H R
OT
TE
RD
AM
RO
TT
ER
DA
M H
W
CP
I? G
6YY
Y D
E P
A0Z
ZZ
K
PA
0ZZ
Z D
E G
6YY
Y G
A B
OB
UR
RST
599
599
NA
ME
JOH
N JO
HN
QT
H L
EE
DS
LE
ES
PA
0ZZ
Z D
E G
6YY
Y K
G6Y
YY
DE
PA
0ZZ
Z T
KS
RP
RT
JOH
N S
TN
100
W A
NT
3 E
L Y
AG
I AT
18M
WX
R
AIN
PSE
QSL
MY
QSL
VIA
BU
RE
AU
73
AN
D C
UL
G6Y
YY
DE
PA
0ZZ
Z K
PA
0ZZ
Z D
E G
6YY
Y A
LL
OK
BO
B Q
SL V
IA B
UR
EA
U 7
3 A
ND
TK
S Q
SO
PA
0ZZ
Z D
E G
6YY
Y S
K
73 G
6YY
Y D
E P
A0Z
ZZ
SK
II
.10.
1.4.
Az
RT
TY
ad
ás n
évle
ges
frek
ven
ciáj
a
�
Hos
szú
id�
óta
két
def
iníc
ió h
aszn
álat
os:
�
A
jel
(mar
k/sp
ace
=
jel/
szü
net)
ha
ng
frek
venc
iája
az
R
TT
Y
adás
né
vleg
es
frek
venc
iája
. �
A je
l (m
ark
) han
g m
ind
ig a
mag
asab
b fr
ekve
nciá
jú h
ang.
�
Ha
RT
TY
ad
ást
figy
elü
nk,
vajo
n m
elyi
k a
jel
a ké
t ha
ng k
özü
l? H
a U
SB m
ódba
n ve
szed
az
R
TT
Y
adás
t, ak
kor
a m
agas
abb
hang
a
jel,
míg
L
SB-b
en
épp
el
lenk
ez�
leg,
az
alac
sony
abb.
�
RT
TY
ad
ás g
ener
álás
ához
az
aláb
bi h
árom
mód
szer
val
amel
yiké
t leh
et h
aszn
álni
: 1.
FS
K (
F req
uen
cy S
hift
Key
ing
= f
rekv
enci
abill
enty�
zés)
: A
vív�
frek
venc
iát
a m
odu
láló
je
l ü
tem
ében
(m
ark/
spac
e =
je
l/sz
üne
t)
vált
ozta
tjuk.
A
z R
TT
Y
tula
jdon
kép
pen
FM
. A
z ös
szes
kor
szer�
ad
óvev�
kép
es F
SK ü
zem
re.
Eze
k az
ad
óvev�
k a
hely
es
frek
venc
iát
jele
níti
k m
eg
a ki
jelz�
jükö
n (a
m
ark
, je
l fr
ekve
nciá
ját)
, és
bizt
osít
ják
a m
odu
láló
jel m
egfe
lel�
pol
arit
ását
. Az
RT
TY
jele
k p
olar
itát
ását
ált
aláb
an m
eg t
ud
od v
álto
ztat
ni a
z R
TT
Y p
rogr
amba
n, é
s az
ad
óvev�
ben
is, í
gy e
l�fo
rdu
lhat
, hog
y fo
rdít
ott p
olar
itás
sal a
dsz
. 2.
A
FSK
(A
ud
io F
requ
ency
Shi
ft K
eyin
g =
a m
odu
láló
(ha
ngfr
ekve
nciá
s) j
el
frek
venc
iabi
llent
y�zé
se):
A
Bau
dot
kó
dd
al
egy
kéth
angú
ha
ngfr
ekve
nciá
s ge
nerá
tort
mod
ulá
lunk
, ah
ol a
z eg
yik
hang
a j
el-h
ez,
a m
ásik
ped
ig a
szü
net
-he
z ta
rtoz
ik. E
zek
a ha
ngfr
ekve
nciá
s je
lek
az a
dóv
ev�
átv
itel
i sá
vjáb
a es
nek.
A
szám
ítóg
épes
RT
TY
pro
gram
ok a
PC
han
gkár
tyáj
án á
llítjá
k el�
ezt
a k
ét h
ango
t. A
két
han
ggal
ezu
tán
SSB
-ben
mod
ulá
ljuk
az a
dót
. a.
U
SB
: A
fel
s� o
ldal
sávo
t m
odu
lálju
k az
AFS
K h
ango
kkal
. T
étel
ezzü
k fe
l, ho
gy a
z ad
ásod
fre
kven
ciáj
a 14
.090
kH
z (�
zero
bea
t� f
rekv
enci
a, v
agy
az
SSB
ad
ás e
lnyo
mot
t vi
v�jé
nek
a fr
ekve
nciá
ja).
Ha
az a
dót
mod
ulá
ló k
ét
42
© Jo
hn D
evol
der
e O
N4U
N é
s M
ark
Dem
eule
neer
e O
N4W
W
Forg
alm
azás
i ism
eret
ek, é
s vi
selk
edés
i irá
nyel
vek
rád
ióam
at�
rök
szám
ára
hang
fre
kven
ciáj
a 2.
295
Hz
(jel
) és
2.1
25 H
z (s
zün
et),
a je
l ki
sugá
rzot
t fr
ekve
nciá
ja 1
4.09
2,29
5 k
Hz,
a s
zün
eté
ped
ig 1
4.09
2,12
5 k
Hz.
Ez
meg
fele
l a
fent
i d
efin
íció
nak
is (
mar
k/
jel �
mag
asab
b fr
ekve
ncia
). V
igyá
zz,
az a
dó
14.0
90
kHz-
et
fog
jele
zni!
Más
sz
avak
kal,
ha
hely
esen
ál
lítot
tad
be
a
mod
ulá
ciót
(ne
m i
nver
tálv
a),
tová
bbá
2.12
5 H
z (s
züne
t),
és 2
.295
Hz
(jel)
a
két
mod
ulá
ló
frek
venc
ia,
egys
zer�
em
csak
ad
jál
hoz
zá
2.29
5 H
z-et
a
frek
ven
ciak
ijel
z�n
lá
tott
ér
tékh
ez,
hogy
m
egka
pd
a
névl
eges
R
TT
Y
frek
venc
iát.
b.
L
SB
: A f
enti
vel
meg
egye
z� e
set,
csak
LSB
üze
mm
ódba
n su
gáro
zva,
teh
át a
ké
t fr
ekve
ncia
az
elny
omot
t vi
v� a
latt
hel
yezk
edik
el.
Ha
ugy
anaz
okat
a
hang
frek
venc
iáka
t ha
szná
ljuk,
min
t az
USB
ad
ásná
l (m
ark/
jel
= 2
.295
Hz,
sp
ace/
szü
net
= 2
.125
Hz)
, a
jel
kisu
gárz
ott
frek
venc
iája
14.
090
kHz
� 2.
295
Hz
= 1
4.08
7,70
5 k
Hz,
a s
züne
té p
edig
14.
087,
875
kHz.
am
i ne
m f
elel
meg
a
def
iníc
ióna
k, m
ivel
a je
l-ne
k ke
llene
mag
asab
b fr
ekve
nciá
júna
k le
nnie
. Ily
en
eset
ben
inve
rtál
ni k
ell a
mod
ulá
ló f
rekv
enci
ákat
. Jeg
yezd
meg
, hog
y m
ost
is
ugy
anaz
t a
14.0
90 k
Hz-
et j
elzi
ki
az a
dó,
de
a té
nyle
gese
n ki
sugá
rzot
t fr
ekve
nciá
kat
ebb�
l a
név
lege
s fr
ekve
nci
ából
kiv
onva
kap
juk
meg
! A
z el�
z� p
éld
ával
: 14
.090
kH
z �
2.12
5 H
z =
14.
087,
875
kH
z.
�
Mié
rt o
lyan
fon
tos
ism
ernü
nk a
név
lege
s fr
ekve
ncia
hel
yes
érté
két?
Pél
dáu
l, ha
fel
ak
arsz
ten
ni e
gy R
TT
Y á
llom
ást
a D
X C
lust
erre
, jo
bb,
ha a
hel
yes
frek
venc
iát
tesz
ed k
özzé
, min
tha
egy
pár
kH
z-ce
l arr
ébb
lev�
t.
�
Más
ik o
k, h
ogy
az I
AR
U h
ivat
alos
sáv
kios
ztás
ában
lev�
fre
kven
ciat
arto
mán
yban
ke
ll fo
rgal
maz
nod
. P
éld
a: A
sáv
kios
ztás
sze
rint
14.
099
- 14
.101
kH
z a
jela
dók
sz
ámár
a va
n ki
oszt
va (
pl.
NC
DX
F je
lad
ó há
lóza
t). H
a A
FSK
mod
ulá
cióv
al S
SB-b
en
forg
alm
azol
2.1
25 H
z ( s
züne
t),
és 2
.295
Hz
(jel)
han
gfre
kven
ciás
jele
kkel
, az
ad
ón
kij
elze
tt f
rekv
enci
a so
hase
leh
et m
agas
abb,
min
t 14
.099
,000
� 2
,295
= 1
4.09
6,70
5 kH
z. A
z ol
dal
sávo
k ha
tásá
t is
fig
yele
mbe
vév
e, b
izto
nság
osab
b ez
t a
szám
ot
14.0
96,5
kH
z-re
ker
ekít
eni.
�
Mié
rt h
aszn
álu
nk i
lyen
mag
as f
rekv
enci
ákat
(2.
125
Hz
és 2
.295
Hz)
az
AFS
K
el�
állít
ásáh
oz?
Az
aud
ió
jel
harm
onik
usa
inak
a
elny
omás
ához
ez
eket
a
harm
onik
uso
kat a
z SS
B s
z�r�
áte
resz
t�ta
rtom
ányá
n kí
vül k
ell t
arta
ni.
�
Ha
lehe
tség
es, a
rád
iód
at h
aszn
áld
inká
bb F
SK, m
int A
FSK
üze
mm
ódba
n, m
ivel
az
eset
ek t
úln
yom
ó tö
bssé
gébe
n FS
K ü
zem
mód
ban
létr
ehoz
ott
jele
k m
in�
sége
sok
kal
jobb
. II
.10.
2. P
SK
31
(Ph
ase
Sh
ift
Key
ing
= f
ázis
bil
len
ty�
zés)
II
.10.
2.1.
Mi
az a
PS
K31
?
�
PSK
31
egy
dig
itál
is
rád
ióko
mm
uni
káci
ós
üze
mm
ód,
úgy
mon
d
bille
ny�
t�l
bille
nty�
ig.
Ehh
ez
az
üze
mm
ódho
z eg
y ha
ngká
rtyá
val
fels
zere
lt
szám
ítóg
épre
van
szü
kség
, hog
y a
bille
nty�
zete
n be
vitt
sz
öveg
et m
egfe
lel�
en m
odu
lált
han
ggá,
a r
ádió
val
vett
P
SK-3
1 je
let p
edig
szö
vegg
é al
akít
suk
át.
�
A 3
1,25
bau
d s
ebes
ség�
(p
ont
eleg
end�
tem
pó
a ké
zi
gép
elés
hez)
P
SK31
je
l el
mél
etile
g re
ndkí
vül
kics
i
Forg
alm
azás
i ism
eret
ek é
s vi
selk
edés
i irá
nyel
vek
rád
ióam
at�
rök
szám
ára
© Jo
hn D
evol
der
e O
N4U
N é
s M
ark
Dem
eule
neer
e O
N4W
W
43
legn
agyo
bb s
ávsz
éles
sége
nag
yjáb
ól 2
,7 k
Hz
(egy
SS
B a
dás
sáv
szél
essé
ge).
A f
eket
e ké
pet
az
1.50
0 H
z-es
han
g re
pre
zent
álja
, míg
a f
ehér
et a
z 2.
300
Hz-
es.
A s
zink
ron
imp
ulz
us
frek
venc
iája
1.2
00 H
z, j
óval
a
feke
te a
latt
, így
láth
atat
lan.
A s
orsz
inkr
on im
pu
lzu
s sz
éles
sége
5
ms,
a
kép
szin
kron
é p
edig
30
m
s ho
sszú
. �
Az
SST
V n
em d
igit
ális
üze
mm
ód, m
int
az R
TT
Y, é
s a
PSK
31,
hane
m
anal
óg,
min
t az
SS
B.
Frek
venc
iam
odu
láci
ót
hasz
nál,
ami
álta
l a
kép
m
ind
en
egye
s kü
lönb
öz�
vi
lágo
sság
ú
pon
tját
más
és
m
ás
frek
venc
iájú
ha
ng
rep
reze
ntál
ja.
A s
zíne
k ad
ása
alap
szín
enké
nt (
pir
os,
zöld
kék
) so
rban
tör
téni
k.
Röv
idhu
llám
on e
zzel
a h
angf
rekv
enci
ás j
elle
l tá
plá
lják
az S
SB a
dót
, m
íg U
RH
-n
FM
mod
ulá
ció
hasz
nál
atos
. 27
kü
lönb
öz�
kó
dol
ási
eljá
rás
(pro
toko
ll)
ism
ert,
legn
épsz
er�
bb a
Sco
ttie
-1 é
s a
Mar
tin-
1. A
leg
több
szo
ftve
r az
öss
zes
kód
olás
t is
mer
i.
�
Man
apsá
g a
szám
ítóg
épek
et
szél
es
körb
en
hasz
nálju
k SS
TV
d
ekód
erké
nt,
és
gene
ráto
rkén
t. A
z SS
TV
pro
gram
ált
al g
ener
ált
jel
a sz
ámít
ógép
han
gkár
tyáj
án
jele
nik
meg
, míg
a v
ett j
el s
zint
én a
han
gkár
tyát
felh
aszn
álva
jut a
szá
mít
ógép
be, é
s je
leni
k m
eg a
z SS
TV
pro
gram
ban.
�
Az
SST
V je
l fol
yam
atos
han
g, k
ülö
nböz�
fre
kven
ciáv
al, é
s ál
lan
dó
amp
litú
dóv
al; a
ki
tölt
ési
tén
yez� 1
00%
. A l
egtö
bb k
eres
ked
elem
ben
kap
ható
ad
ó es
etéb
en, a
z R
TT
Y-
hoz
haso
nlóa
n a
csú
cste
ljesí
tmén
y 50
%-á
n fo
g ü
zem
elni
a k
észü
lék
SSB
mód
ban.
II
.10.
3.2.
SS
TV
fre
kve
nci
ák
Az
aláb
bi tá
bláz
at n
em h
elye
ttes
íti a
hiv
atal
os IA
RU
sáv
kios
ztás
t, d
e na
gyjá
ból
bem
uta
tja, h
ogy
az e
gyes
sáv
okon
mer
re s
zoká
s SS
TV
-ben
forg
alm
azni
: 80
m:
3.7
35 +
/- 5
kH
z L
SB
40m
: 7
.035
� 7
.050
kH
z L
SB
30m
: n
agyo
n ki
csi S
STV
(kes
keny
sáv
) 20
m:
14.
220
-14.
235
kHz
USB
17
m:
nag
yon
kics
i SST
V (k
eske
ny s
áv)
15m
: 2
1330
- 21
.346
kH
z U
SB
12m
: n
agyo
n ki
csi S
STV
(kes
keny
sáv
) 10
m:
28.
670
- 28.
690
USB
46
©
John
Dev
old
ere
ON
4UN
és
Mar
k D
emeu
lene
ere
ON
4WW
Fo
rgal
maz
ási i
smer
etek
, és
vise
lked
ési i
rány
elve
k rá
dió
amat�
rök
szám
ára
II.1
0.3.
2. S
ST
V f
orga
lmaz
ás
Mar
adj a
sza
bály
ok é
s a
jó íz
lés
hatá
rain
bel
ül,
és c
sak
a ho
bbih
oz k
apcs
olód
ó ké
pek
et
küld
j (te
sztá
brák
, kap
csol
ások
, ski
ccek
, tov
ábbá
a k
épek
et a
ber
end
ezés
ekr�
l, az
ál
lom
ásró
l, az
op
erát
orró
l, az
ant
enná
król
stb
.), v
agy
ped
ig s
emle
ges
tém
ákró
l (t
ájké
pek
, vir
ágok
, QSL
lap
ok).
Ált
alán
ossá
gban
a k
üld
ött k
épek
tart
alm
ának
meg
kel
l fe
leln
iük
a §
II.7
-ben
bem
uta
tott
sza
bály
okna
k.
Ha
érd
ekel
az
SST
V, t
ölts
jó s
ok id�
t az
SST
V fr
ekve
nciá
k fi
gyel
ésév
el, é
s p
róbá
ld k
i a
hozz
áfér
het�
szo
ftve
reke
t.
Néh
ány
meg
jegy
zés
a fo
rgal
maz
ásho
z:
�
Mie
l�tt
ne
kiál
lsz
CQ
-zni
, fi
gyel
d
egy
dar
abig
a
kiné
zett
fr
ekve
nciá
t, ho
gy
nem
fo
rgal
maz
nak-
e ra
jta.
�
Utá
na
kérd
ezd
m
eg,
hogy
�i
s th
is
freq
uen
cy
in
use
?� (
van
vala
ki a
fre
kven
cián
?).
Ha
ninc
s vá
lasz
, m
ehet
az
álta
láno
s hí
vás.
�
Jó ö
tlet
, ha
a k
ép k
üld
ését
min
dig
meg
el�
zi e
gy
fóni
a C
Q (�
CQ
SST
V, t
his
is...
�).
�
A k
ép k
üld
ése
el�
tt m
ind
ig m
ond
d b
e, h
ogy
mily
en
kód
olás
i eljá
rást
fogs
z ha
szná
lni.
�
Ne
szak
íts
félb
e eg
y Q
SO-t
kép
kü
ldés
ével
. Has
znál
d e
rre
az S
SB-t
. �
Sose
kü
ldj k
épet
a m
ásik
állo
más
meg
hívá
sa, é
s jó
váha
gyás
a né
lkü
l.
�
Sose
kü
ldj
kép
soro
zato
t ho
ssza
bb s
züne
t né
lkü
l. A
z SS
TV
QSO
lét
esít
ésér�
l sz
ól,
nem
ped
ig d
iave
títé
sr�
l.
�
Min
dig
kér
dez
z rá
, ho
gy a
z ál
lom
ás,
akiv
el f
orga
lmaz
ni s
zere
tnél
, ké
szen
áll-
e a
kép
foga
dás
ára.
�
A D
X á
lláso
k gy
akor
ta e
gy e
l�re
, a fr
ekve
nciá
n eg
yezt
etet
t lis
tábó
l dol
gozn
ak.
�
Has
znos
dol
og a
saj
át k
üld
end�
kép
edbe
ágy
azni
kic
sibe
n az
el�
z�le
g ka
pot
t ké
pet
, és
így
viss
zakü
lden
i a Q
SO p
artn
ered
nek,
hog
y lá
ssa,
hog
yan
vett
ed;
�
Pró
bálj
meg
min
él k
ontr
aszt
osab
b ké
pek
et k
üld
eni,
és h
a sz
öveg
et i
s ta
rtal
maz
, az
min
él n
agyo
bb, é
s kö
vére
bb b
et�
kb�
l állj
on.
II.1
0.3.
3. A
z S
ST
V a
dás
jel
lem
zése
RS
V r
ipor
ttal
�
SST
V f
orga
lmaz
ásba
n ne
m R
S (f
ónia
), és
nem
is
RST
(C
W),
hane
m R
SV r
ipor
tot
adu
nk, a
hol a
V a
Vid
eóbó
l jön
, és
a ké
pm
in�
sége
t jel
lem
zi.
�
R je
lent
i az
olv
asha
tósá
got
(1-5
), S
ped
ig a
jele
r�ss
éget
(1-
9), p
ont,
min
t a
fóni
ában
és
CW
-n.
�
V
= 1
er�
s Q
RM
és
kép
-tor
zulá
s, a
kép
rés
zei k
iveh
etet
lene
k
V =
2
er�
sen
torz
ult
kép
, a h
ívój
el a
lig o
lvas
ható
V
= 3
át
lago
s m
in�
ség�
kép
V
= 4
jó
kép
, kic
si to
rzu
láss
al, k
icsi
inte
rfer
enci
ával
V
= 5
tö
kéle
tes
kép
Forg
alm
azás
i ism
eret
ek é
s vi
selk
edés
i irá
nyel
vek
rád
ióam
at�
rök
szám
ára
© Jo
hn D
evol
der
e O
N4U
N é
s M
ark
Dem
eule
neer
e O
N4W
W
47
Lim
a ki
ejté
se r
end
kívü
l él
esen
han
gzik
. H
elye
tte
visz
ont
gyak
ran
Lon
don
-t
hallu
nk. H
a a
véte
l gy
enge
, vag
y az
ad
ást
zava
rják
, a D
X á
llom
ás v
alós
zín�
leg
a ha
ngzá
sa m
iatt
a L
ima-
t meg
érti
, de
a L
ond
on-t
már
nem
! �
A
DX
ál
lom
ás
nem
cs
ak
a p
onto
s sz
óra
figy
el,
hane
m
bizo
nyos
m
ássa
lhan
gzók
at
és
hang
zást
, va
lam
int
meg
hatá
rozo
tt
szót
ag-s
zám
ot
vár
ezek
ben
a sz
avak
ban.
Ha
a Q
RN
, vag
y Q
RM
mia
tt e
gy s
zóta
g el
vész
, gya
kran
a
hián
yzó
más
salh
angz
ók k
iegé
szít
ésév
el é
s/va
gy a
szó
tag
szám
ala
pjá
n m
égis
m
egér
ti a
szó
t.
�
A b
et�
z� s
zava
kat
csak
hel
yes
ango
l k
iejt
ésse
l ha
szná
ld.
Az
1. m
ellé
klet
ta
rtal
maz
za m
ind
en e
gyes
ily
en s
zó f
onet
iku
s ki
ejté
sét.
Ter
més
zete
sen,
miv
el
az a
ngol
tól e
ltér�
any
anye
lved
en b
eszé
lsz,
lesz
egy
kis
elt
érés
. �
A D
X á
llom
ás a
hív
ójel
edne
k cs
ak e
gy r
észé
t vet
te é
s ez
t ad
ja:
�
fou
r ho
tel a
lfa
lima
you
are
59,
QSL
?.
�
Ez
azt
jele
nti:
� 4H
AL
you
�re
59,
QSL
?� (
�4H
AL
hív
ójel
vég�
állo
más
, 59
a r
ipor
t, ny
ugt
ázta
d?�
) �
A v
álas
zod
ban
hang
súly
ozd
a h
ívój
eled
hiá
nyzó
rés
zét:
�Thi
s is
_ho
tel
_gol
f fo
ur,
_h
otel
_go
lf fo
ur
hote
l alf
a lim
a, 5
9 Q
SL?�
(a _
jel e
gy k
is e
xtra
szü
nete
t jel
ent)
. �
Ren
des
kör
ülm
énye
k kö
zött
az
a D
X á
llom
ás v
álas
za,
hogy
�H
G4H
AL
tha
nks�
(H
G4H
AL
ten
x=kö
szi)
, am
ivel
nyu
gtáz
za a
hív
ásod
at, é
s be
feje
zi a
QSO
-t. H
a ne
m
a te
ljes
hívó
jele
dd
el n
yugt
áz, h
ívd
újr
a és
kér
d: �
ple
ase
conf
irm
my
call
, hot
el g
olf
fou
r ho
tel a
lfa
lima�
(p
líz k
onfö
rm m
áj k
ól =
�ké
rlek
nyu
gtáz
d a
hív
ójel
emet
...�)
A
hibá
s lo
g-be
írás
elk
erü
lése
vég
ett
raga
szko
dj a
nyu
gtáz
ásho
z. H
a ne
m n
yugt
ázza
a
hívá
sod
at,
add
ig n
e ha
gyd
mag
ad,
amíg
nem
hal
lod
, ho
gy h
elye
sen
mon
dja
a
hívó
jele
det
. �
Ha
a D
X á
llom
ás h
ibás
an a
dja
vis
sza
a hí
vóje
led
et, i
smét
eld
meg
a h
ívás
odna
k az
t a
rész
ét n
éhán
yszo
r, a
hol a
hib
a el�
ford
ult
. Pél
dáu
l azt
mon
dja
: �
� HG
4HM
L 5
9� (
HG
4HM
L f
ájf
nájn
) V
álas
zold
, ho
gy:
�thi
s is
HG
4HA
L h
otel
alf
a lim
a H
G4H
AL
59
over
� (d
isz
iz H
G4H
AL
hot
el a
lfa
lima
HG
4HA
L f
ájf
nájn
ove
r).
Ha
min
den
ren
dbe
n, e
rre
azt
fogj
a vá
lasz
olni
, hog
y �H
G4H
AL
tha
nks�
(H
G4H
AL
te
nx=
kösz
i),
vagy
val
ami
haso
nlót
. L
égy
bizt
os b
enne
, ho
gy m
egka
pta
d a
jav
ítás
ny
ugt
ázás
át.
�
Ha
a D
X á
llom
ás e
gy o
lyan
hív
ójel
rés
zlet
tel
jön
viss
za, a
mi
nem
has
onlít
a t
ied
re,
vagy
egy
szer�
en e
gy m
ásik
állo
más
nak
vála
szol
, m
arad
j cs
önd
ben
és
várj
. H
a to
vább
ra is
hív
ogat
od, a
köv
etke
z�k
tört
énhe
tnek
: �
A
DX
ál
lom
ás
meg
álla
pít
ja,
hogy
ne
m
köve
ted
az
u
tasí
tása
it,
és
ezze
l fe
kete
listá
ra k
erü
lsz
nála
. E
z az
t je
lent
i, ho
gy a
ros
sz m
agav
isel
eted
mia
tt a
z el
köve
tkez�
néh
ány
(vag
y ak
ár s
ok)
per
cben
nem
lesz
lehe
t�sé
ged
for
galm
azni
ve
le. (
a D
X á
llom
ás s
zere
t rá
dió
zni,
de
nem
ért
ékel
i tú
lzot
tan,
ha
akar
va, v
agy
akar
atla
nul i
s, d
e za
varo
d �
t!).
�
Leh
etsé
ges
alte
rnat
íva,
hog
y a
DX
vis
szah
ív t
éged
, és
ad e
gy R
S �0
0� r
ipor
tot,
ami a
zt je
lent
i, ho
gy b�
nösn
ek m
in�
síte
tt, é
s ú
gy is
kez
el.
�
Ha
soro
n kí
vül
pró
bálo
d a
DX
állo
más
t to
vább
hív
ogat
ni,
mik
özbe
n �
egy
más
ik
állo
más
sal
dol
gozn
a,
ezze
l cs
ak
QR
M-e
t ge
nerá
lsz
anna
k az
ál
lom
ásna
k és
le
lass
ítod
az
egés
z fo
rgal
maz
ási
foly
amat
ot.
Ett�
l ne
m c
sak
az a
z ál
lom
ás f
og
szen
ved
ni, h
anem
vég
ered
mén
yben
te is
.
50
© Jo
hn D
evol
der
e O
N4U
N é
s M
ark
Dem
eule
neer
e O
N4W
W
Forg
alm
azás
i ism
eret
ek, é
s vi
selk
edés
i irá
nyel
vek
rád
ióam
at�
rök
szám
ára
�
Ha
a D
X á
llom
ás ú
gy h
ív,
hogy
�4H
AL
onl
y, y
ou a
re 5
9, o
ver�
(4H
AL
onl
i =
ki
záró
lag,
jú
ár
fá
jf ná
jn,
over
), ez
az
t je
lent
i, ho
gy
gond
ot
okoz
nak
neki
a
fegy
elm
ezet
len,
sor
on k
ívü
l hív
ó ál
lom
ások
. �
Kif
ejez
ette
n fi
gyel
j ar
ra,
hogy
nem
egy
biz
onyo
s fö
ldra
jzi
terü
lete
t hí
v-e
a D
X
állo
más
. A
�Ja
pan
onl
y� (
dzs
epen
onl
i =
�cs
ak J
apán
�) a
zt j
elen
ti,
hogy
a n
em
jap
án
állo
más
ok
tart
ózko
dja
nak
a hí
vást
ól.
Ha
nem
Ja
pán
ban
vagy
, m
arad
j cs
önd
ben
. �
Leh
et, h
ogy
körz
et s
zám
sze
rint
hív
: �lis
teni
ng f
or s
ixes
onl
y� (
lisze
ning
for
szi
xez
onli
= �
csak
hat
os k
örze
teke
t vá
rok�
) az
t je
lent
i, ho
gy c
sak
azok
tól a
z ál
lom
ások
tól
vár
hívá
st, a
kikn
ek a
hív
ójel
ében
6-o
s a
körz
et s
zám
a. A
töb
bie
kn
ek v
árja
nak
, és
m
arad
jan
ak c
sön
db
en.
�
Ha
kis
telje
sítm
énny
el a
dó
állo
más
vag
y (Q
RP
), ne
hív
j ú
gy,
hogy
: � H
G4H
AL
st
roke
QP
R�
(HG
4HA
L s
ztró
k).
A D
X á
llom
ásna
k el
ég p
robl
émát
oko
z a
pile
up
, ni
ncs
szü
kség
e to
vább
i ne
hezí
tésr
e a
�sto
ke Q
RP
�-ve
l. N
e fe
led
d,
hogy
a s
ok
orsz
ágba
n ill
egál
is a
�/
QR
P�
szu
ffix
has
znál
ata
a hí
vóje
lben
. �
Ha
a D
X á
llom
ás ú
gy a
dja
nek
ed a
rip
orto
t, ho
gy �
HG
4HA
L 5
9�, a
kkor
egy
röv
id
nyu
gtáz
ást
és r
ipor
tot
adjá
l nek
i �th
anks
, 59
also
� (t
enx,
fáj
f ná
jn o
lszó
= �
kösz
i, öt
ki
lenc
szi
ntén
�), v
agy
�59
than
ks�,
sem
mi m
ást.
Sok
más
állo
más
vár
még
QSO
-ra.
II
I.1.
5. S
zim
ple
x, v
agy
egyf
rek
ven
ciás
pil
eup
táv
író
üze
mm
ódb
an (
CW
)
�
A k
oráb
ban
leír
t ál
talá
nos
szab
ályo
kat
és t
eend�
ket
érte
lem
szer�
en h
aszn
áld
CW
ü
zem
mód
ban
is.
�
Soha
ne
hívj
úgy
, ho
gy �
DE
HA
4HA
L�.
A �
DE
� sz
ó fe
lesl
eges
és
nem
tar
talm
az
info
rmác
iót,
ezen
kív
ül n
émet
hív
ójel
pre
fix
is le
het,
így
csak
zav
arho
z ve
zeth
et.
�
Soha
se
feje
zd b
e a
hívá
sod
at �
K�-
val
(�K
�, m
int
adás
ra f
elsz
ólít
ás).
Ez
zava
rt
okoz
hat.
Ha
�K�-
t ad
sz a
hív
ójel
ed u
tán
(ese
tleg
tú
l röv
id s
züne
ttel
), a
DX
állo
más
az
t hih
eti,
hogy
az
a hí
vóje
led
uto
lsó
bet�
je. S
zóva
l fel
ejts
d e
l a �
K�-
t.
�
Figy
eld
a p
ileu
p-o
t, ho
gy m
egha
táro
zhas
d a
meg
fele
l� a
dás
i se
bess
éget
. A
DX
ál
lom
ás a
las
sabb
, va
gy a
gyo
rsab
b ál
lom
ások
kal
dol
gozi
k? N
e vá
gj f
el a
táv
író
tud
ásod
dal
úgy
, ho
gy t
úl
gyor
san
adsz
. E
z m
ind
en b
izon
nyal
a h
aték
onys
ág
rová
sára
fog
men
ni.
�
Táv
író
üze
mm
ódba
n a
�K
N�
az a
dás
vég
én a
zt j
elen
ti,
hogy
�ov
er t
o yo
u o
nly�
, az
az �
viss
za a
szó
csa
k ne
ked
�. H
a a
DX
állo
más
azt
ad
ja, h
ogy
...H
G4?
KN
(va
gy
� HG
4 K
N�)
, ak
kor
csak
azt
az
állo
más
t ak
arja
hal
lani
, am
elyi
knek
a h
ívój
eléb
en
szer
epel
a H
G4.
Az
össz
es tö
bbin
ek v
árni
kel
l.
�
Ha
a D
X á
llom
ás �
CQ
NA
�-t,
vagy
�Q
RZ
NA
�-t
ad, a
z az
t je
lent
i, ho
gy c
sak
észa
k-am
erik
ai á
llom
ások
at k
eres
. �
NA
= N
orth
Am
eric
a, É
szak
-Am
erik
a �
SA =
Sou
th A
mer
ica,
Dél
-Am
erik
a
�
AF
= A
frik
a
�
AS
= A
sia,
Ázs
ia
�
PA
C =
Pac
ific
, Óce
ánia
�
EU
= E
uró
pa
�
JA =
Jap
án
�
USA
= U
nite
d S
tate
s of
Am
eric
a, E
gyes
ült
Áll
amok
Forg
alm
azás
i ism
eret
ek é
s vi
selk
edés
i irá
nyel
vek
rád
ióam
at�
rök
szám
ára
© Jo
hn D
evol
der
e O
N4U
N é
s M
ark
Dem
eule
neer
e O
N4W
W
51
III.
2. T
AIL
EN
DIN
G -
Rát
apos
ni
a m
ásik
sar
kár
a �
Mit
ta
kar
a ki
feje
zés?
E
z a
fajta
tü
leke
d�
em
ber
szer
etné
le
hagy
ni
a tö
bbi
vers
enyz�
t, s�
t, ha
teh
etné
, m
ég a
saj
át á
rnyé
kát
is m
egel�
zné.
Fig
yeli
a D
X
állo
más
sal
forg
alm
azó
adás
át,
és e
gy p
illan
atta
l az
el�
tt,
hogy
az
átad
ná a
szó
t a
DX
-nek
, és
vé
telr
e m
enne
, rá
hív,
tö
bbny
ire
félig
m
ég
a fo
lyam
atba
n le
v�
forg
alm
azás
ra. S
zó s
zeri
nt le
tap
ossa
a m
ásik
sar
kát.
�
Szig
orú
an f
ogal
maz
va, e
z a
fajta
vis
elke
dés
, hog
y sz
ánd
ékos
an z
avar
od e
gy m
ásik
ál
lom
ás fo
rgal
maz
ását
, tel
jese
n sz
abál
ytal
an, é
s ti
ltot
t. �
A l
egtö
bb e
setb
en n
em c
sak
a m
ásik
sar
kát
tap
ossá
k le
, ha
nem
az
egés
z lá
bán
ugr
álna
k...
�
Ez
a fo
rgal
maz
ási e
ljárá
s ne
mcs
ak, h
ogy
ud
vari
atla
n, h
anem
kif
ejez
ette
n ag
ress
zív.
E
gyez
zünk
meg
abb
an, h
ogy
ne h
aszn
áld
! A
Csa
k H
ívók
és
egyé
b á
llat
fajt
ák
Igen
, �k
léte
znek
, és
soka
n va
nnak
. Csa
k le
aka
rják
vad
ászn
i a r
itka
vad
at, b
árm
ibe
is k
erü
ljön
. Ekö
zben
vis
zont
legk
evés
bé s
incs
enek
teki
ntet
tel m
ás á
llom
ások
ra.
Úgy
ad
ják
a hí
vóje
lüke
t, m
int e
gy m�
sors
zóró
ad
ó és
úgy
ált
aláb
an r
itká
n ka
pcs
olna
k vé
telr
e. G
yakr
an h
alla
ni, h
ogy
a D
X á
llom
ás v
issz
ajön
nek
ik a
kár
kéts
zer,
hár
omsz
or is
, de
min
dhi
ába.
Ugy
anis
�k
szin
te s
oha
sinc
sene
k vé
tele
n,
talá
n az
ért m
ert g
igan
tiku
s ad
ótel
jesí
tmén
yük
van
ugy
an, d
e an
tenn
áju
k és
m
egfe
lel�
érz
éken
ység�
vev�
jük
ninc
s. Ú
gy t�
nik,
hog
y ne
kik
a D
X á
llom
ás
HÍV
ÁSa
a h
obbi
juk,
és
nem
a v
ele
való
forg
alm
azás
. N
em le
nne
ez b
aj, h
a ne
m o
kozn
ának
vel
e ha
talm
as Q
RM
-et a
több
i állo
más
nak.
A
mit
csi
náln
ak, a
z vé
gülis
egy
szer�
en c
sak
szán
dék
os r
ádió
zava
rás.
E
z a
vise
lked
és tö
kél
etes
pél
dáj
a az
em
ber
i ön
zésn
ek, ú
gyho
gy a
ki íg
y fo
rgal
maz
, az
szé
gyel
lje m
agát
! II
I.3.
DX
PE
DIT
ION
S (
dí-
eksz
ped
ísön
sz)
DX
ped
íció
k, a
zaz
DX
exp
edíc
iók
�
Sok
rád
ióam
at�
r va
dás
zik
DX
állo
más
okra
, va
gy r
itka
ors
zágo
kra,
ese
tleg
oly
an
kis
önál
ló t
erü
lete
kre,
aho
l al
acso
ny a
rád
ióam
at�
r né
ps�
r�sé
g, v
agy
akár
nem
is
laki
k ot
t sen
ki.
�
Hog
y m
i sz
ámít
egy
ors
zágn
ak, v
agy
még
inká
bb k
is ö
nálló
ter
üle
tnek
, azt
a D
XC
C
(DX
Cen
tury
Clu
b) n
ev�
sze
rvez
et,
a h�
n áh
ítot
t D
XC
C d
iplo
ma
kibo
csát
ója
álla
pít
ja m
eg. (
lásd
htt
p:/
/w
ww
.arr
l.org
/aw
ard
s/d
xcc/
) �
A D
X v
adás
z ol
yan
állo
más
okka
l igy
eksz
ik -
lehe
t�le
g kü
lönb
öz�
fre
kven
ciák
on é
s kü
lönb
öz�
üze
mm
ódok
ban-
QSO
-t c
siná
lni,
amel
yek
a D
XC
C l
istá
ján
szer
epl�
te
rüle
tekr�
l fo
rgal
maz
nak.
Jel
enle
g 33
8 ily
en t
erü
let
talá
lhat
ó az
ad
atbá
zisb
an.
Enn
ek a
hob
byna
k D
Xel
és (
DX
ing)
, vag
y D
X v
adás
zat
(DX
ch
asin
g, d
íex
cséz
ing)
a
neve
. �
Azé
rt,
hogy
le
het�
ség
legy
en
a ri
tkáb
b te
rüle
tekk
el
is
QSO
-zni
, am
at�
rök
exp
edíc
ióka
t sz
erve
znek
eze
kre
a he
lyek
re.
Eze
ket
DX
ped
íció
knak
(D
Xp
edit
ions
, d
éiks
zped
isön
sz)
neve
zik.
A n
agy
DX
ped
íció
kat
rád
ióam
at�
rök
egés
z cs
opor
tja
54
© Jo
hn D
evol
der
e O
N4U
N é
s M
ark
Dem
eule
neer
e O
N4W
W
Forg
alm
azás
i ism
eret
ek, é
s vi
selk
edés
i irá
nyel
vek
rád
ióam
at�
rök
szám
ára
szer
vezi
. A
zért
, ho
gy e
gy-e
gy i
lyen
rit
ka t
erü
let
éjje
l-na
pp
al é
s ak
ár h
etek
re i
s el
érhe
t� le
gyen
, néh
a eg
y cs
omó
oper
átor
ves
z ré
szt a
z ex
ped
íció
ban.
�
A n
agy
DX
ped
íció
k 1-
2 hé
t al
att
akár
100
.000
fel
etti
QSO
szá
mot
is k
épes
sek
elér
ni!
A t
öbb
oper
átor
os D
Xp
edíc
iók
nagy
rész
én, p
árhu
zam
osan
m�
köd�
rád
ióko
n, t
öbb
amat�
r fr
ekve
nciá
n és
üze
mm
ódba
n is
forg
alm
azna
k eg
ysze
rre.
�
Ha
utá
na s
zere
tnél
néz
ni a
z ed
dig
i, je
lenl
egi,
vagy
a t
erve
zett
DX
ped
íció
knak
, lá
toga
sd m
eg a
htt
p:/
/ng
3k.c
om/
Mis
c/ad
xo.h
tml
inte
rnet
old
alt.
�
DX
ped
íció
k al
att
a rö
vid
hullá
mú
am
at�
r sá
vok
bizo
nyos
rés
ze n
agyo
n zs
úfo
lt t
ud
le
nni.
A D
Xp
edíc
iókn
ak m
ind
íg t
ekin
tett
el k
ell
lenn
iük
a sá
v eg
yéb
hasz
náló
ira.
Ü
gyel
niü
k ke
ll ar
ra, h
ogy
a sá
v na
gy r
észé
t ne
szá
llják
meg
, ugy
anis
nem
min
den
ál
lom
ás k
iván
csi r
áju
k.
�
Eze
kkel
a D
Xp
edíc
iókk
al a
QSO
ált
aláb
an o
lyan
röv
id s
zoko
tt l
enni
, m
int
a ve
rsen
yeke
n: c
sak
a hí
vóje
let é
s a
rövi
d r
ipor
tot a
djá
k.
�
A D
Xp
edíc
iókk
al s
zin
te a
z ös
szes
QSO
sp
lit m
ódba
n sz
üle
tik.
�
A D
Xp
edíc
ió o
per
átor
aina
k fe
lkés
zült
sége
és
szak
érte
lme
gyak
ran
meg
ítél
het�
ab
ból,
hogy
m
ekko
ra
frek
venc
ia
tart
omán
yra
van
szü
kség
ük
a m
egos
ztot
t fr
ekve
nciá
s p
ileu
p m�
köd
teté
séhe
z.
�
Ha
épp
en e
gy f
onto
s D
Xp
edíc
ió z
ajlik
, né
hány
an s
zent
mis
szió
nak
érzi
k, h
ogy
eljá
tszá
k a
frek
venc
ia c
send�
r sz
erep
ét.
Te
ne c
sábu
lj el
, va
n m
ár b
el�
lük
épp
en
elég
(lás
d 3
.10)
�
Más
elb
oru
lt e
lmék
, ú
gy t�
nik,
élv
ezik
eze
knek
az
exp
edci
ókna
k a
szán
dék
os
rád
iós
zava
rásá
t. H
a ily
enne
k es
nél
áld
ozat
ul,
ne v
álas
zolj,
han
em e
gysz
er�
en
hagy
d f
igye
lmen
kív
ül �
ket.
Ha
úgy
érz
ik,
ninc
s kö
zöns
ég,
aki
figy
el r
áju
k,
egys
zer�
en
el
fogn
ak
t�nn
i. N
éha
nehé
z m
egál
lni
szó
nélk
ül,
de
ha
viss
zavá
lasz
olsz
, a k
áosz
még
nag
yobb
lesz
. �
Ha
info
rmác
ióra
van
szü
kség
ed a
DX
ped
íció
ról,
azt
ne a
fre
kven
ciáj
uko
n ké
rd.
Néz
d m
eg a
z ex
ped
íció
hon
lap
ját,
vagy
a D
X h
írlis
táka
t. O
tt m
ind
en m
eg f
ogsz
ta
láln
i: a
QSL
cím
et,
a fr
ekve
nciá
kat,
oper
átor
okat
, és
ha
van,
akk
or a
leh
etsé
ges
segé
dál
lom
ások
(pil
ot s
tati
on, p
ájlo
t szt
ésön
) hív
ójel
eit.
�
A P
ilot
stat
ion-
ök (
segé
dál
lom
ások
) a
DX
ped
íció
kap
csol
atta
rtói
a k
özön
ség
felé
. H
a ol
yanr
a va
gy k
iván
csi,
amit
nem
tal
áltá
l a
DX
ped
íció
hon
lap
ján,
kü
ldj
egy
emai
l-t a
seg
édál
lom
ásna
k. �
k ta
lán
tud
nak
segí
teni
. �
Soha
nem
kér
dez
z, v
agy
mon
dj
ilyen
eket
a D
Xp
edíc
ió f
rekv
enci
áján
, ho
gy �
QSL
M
GR
? �, v
agy
�PSE
SSB
�, v
agy
�QSY
20M
� st
b. A
z a
legj
obb,
ha
soha
nem
is a
dsz
a
frek
venc
iáju
kon,
mer
t ugy
e os
ztot
t fre
kven
ciás
üze
mm
ódba
n ha
szná
lják
azt.
II
I.4.
DX
NE
TS
, aza
z D
X h
álóz
atok
�
Mie
l�tt
az
inte
rnet
has
znál
ata
elte
rjed
t vo
lna
a rá
dió
amat�
r kö
zöss
égen
bel
ül,
több
D
X i
nfor
mác
iós
háló
zat
m�
köd
ött
a kü
lönb
öz�
röv
idhu
llám
ú a
mat�
r sá
voko
n.
Nap
onta
su
gáro
zták
az
info
rmác
ióka
t u
gyan
úgy
az
épp
en f
utó
, m
int
a te
rvez
ett
DX
akt
ivit
ások
ról.
Eze
ket
a há
lóza
toka
t tö
bb é
ve f
elvá
ltot
ták
a p
acke
t rá
dió
és
az
inte
rnet
seg
ítsé
géve
l érh
et�
k eg
yéb
info
rmác
iós
rend
szer
ek.
�
Eze
n ér
téke
s D
X h
álóz
atok
mel
lett
, lét
ezik
más
faj
ta h
álóz
at i
s az
zal
a cé
llal,
hogy
se
gíts
e az
állo
más
ok D
X m
unk
áját
. A
DX
hál
ózat
seg
ítsé
géve
l va
ló D
X m
unk
a ol
yan,
min
tha
foly
amat
osan
val
aki f
ogná
a k
ezed
et.
Forg
alm
azás
i ism
eret
ek é
s vi
selk
edés
i irá
nyel
vek
rád
ióam
at�
rök
szám
ára
© Jo
hn D
evol
der
e O
N4U
N é
s M
ark
Dem
eule
neer
e O
N4W
W
55
Az
elm
últ
éve
k ne
mze
tköz
i DX
info
rmác
iós
háló
zatá
nak
szer
epét
a D
X C
lust
erek
(d
íex
klás
ztör
) nag
ymér
tékb
en á
tvet
ték.
II
I.6.
1. F�
ren
del
teté
se
�
Mel
y D
X á
llom
ások
akt
ívak
mos
t és
mel
yik
frek
venc
ián?
�
A D
X C
lust
erek
a v
ilágh
áló
(Int
erne
t) r
észe
i, va
lós
idej�
info
rmác
iót s
zolg
álta
tva.
�
A r
end
szer
két
irán
yú:
�
Spot
ting
: más
ok á
ltal
ész
lelt
érd
ekes
DX
info
rmác
iók
bevi
tele
. �
A s
pot
(sz
pot
= p
ont,
folt
/ m
eglá
t, ki
szú
r) h
aszn
álat
a: h
aszn
álod
a t
éged
ér
dek
l� D
X in
form
áció
kat.
II
I.6.
2. K
it s
pot
-olj
? (K
it j
elöl
j m
eg?)
�
Rit
ka D
X á
llom
ást,
amel
y a
DX
vad
ászo
kat é
rdek
li. P
l. 14
025
ZK
1DX
QS
X U
P5.
�
Ne
küld
j ol
yan
beje
gyzé
st,
amel
ynek
ni
ncs
külö
nöse
bb
érté
ke.
Ne
tégy
fe
l m
ind
enna
pos
ál
lom
ások
at,
pl.
olya
n or
szág
ok
állo
más
ait,
mel
yek
gyak
orta
ak
tíva
k, m
int
W,
F, G
, O
N s
tb.
akko
r, h
a an
nak
ninc
s kü
lönö
s ok
a, a
mel
y a
spot
odat
ért
ékes
sé t
eszi
. K
ijelö
lhet
ed W
6RJ
állo
más
t 16
0 m
-en
Eu
róp
ából
, m
ert
nem
min
den
nap
i dol
og E
uró
páb
ól 1
60 m
-en
W6-
os á
llom
ássa
l dol
gozn
i.
�
Mie
l�tt
ki
jelö
lsz
egy
DX
ál
lom
ást,
elle
n�ri
zd,
nem
ír
ta-e
be
m
ár
vala
ki
más
u
gyan
ezt a
hív
ást.
�
Ügy
elj
a gé
pel
ési
hibá
ra!
Hib
ás h
ívój
elek
kel
(öss
zekö
ttet
ések
kel)
leh
et t
alál
kozn
i lo
gokb
an,
mer
t az
op
erát
or ú
gy d
olgo
zott
az
állo
más
sal,
hogy
nem
is
hallo
tta
a hí
vóje
lét,
vakt
ában
más
olta
a h
ibás
hív
ójel
et a
Clu
ster
b�l.
II
I.6.
3. M
ilye
n i
nfo
rmác
iók
sze
rezh
et�
k é
s h
ogya
n k
eres
het�
k e
l�?
�
Ak
tivi
tási
ad
atok
: a D
X s
pot
ok. A
sp
otok
au
tom
atik
usa
n ér
kezn
ek a
kép
erny�
dre
, id�
ren
db
en.
El�
kere
shet
ed a
sp
otok
at s
ávok
sze
rint
(p
l. sh
/dx o
n 2
0 m
kia
dja
az
uto
lsó
10 b
ejeg
yzés
t 20m
-en,
sh/d
x 2
5 o
n 2
0m
ped
ig a
z u
tols
ó 25
bej
egyz
ést 2
0m-e
n).
Ker
eshe
ted
a s
pot
okat
hív
ójel
sze
rint
(p
l. sh
/dx Z
K1
DX
, va
gy s
h/d
x Z
K1D
X 2
0)
eset
leg
a sá
v és
a h
ívój
el k
ombi
náci
ójak
ént (
pl.
sh/d
x Z
K1D
X 2
0 o
n 1
5m
).
�
WW
V
(lás
d:
http
://
en.w
ikip
edia
.org
/w
iki/
WW
V_(
rad
io_s
tati
on)
). S
olar
Fl
ux
Ind
ex: a
par
ancs
ok e
zek
sh/
ww
v és
sh/
wcy
�
QS
O i
nfo
rmác
ió:
legt
öbb
DX
Clu
ster
ben
viss
zake
resh
et�
k a
QSL
inf
orm
áció
k az
S
H/Q
SL
cal
l has
znál
atáv
al. H
a ez
a f
unk
ció
hián
yzik
, írd
be
ezt:
SH
/DX
cal
l 25
. Így
m
egka
pod
az
uto
lsó
25 b
ejeg
yzés
ét m
ind
en á
llom
ásna
k, m
elyn
ek a
meg
jegy
zés
rova
tába
n Q
SL
info
rmác
ió
szer
epel
és
es
ély
van
arra
, ho
gy
az
egyi
kben
m
egta
lálo
d,
amit
ker
esel
. H
arm
adik
leh
et�
ség,
hog
y be
írod
�sh
/dx
cal
l Q
SL
�. E
z ki
listá
zza
anna
k az
állo
más
nak
az u
tols
ó 10
sp
otjá
t, m
elyi
knek
a m
egje
gyzé
s m
ezej
ében
a Q
SL v
agy
a vi
a sz
ó sz
erep
el.
�
Leh
et,
hogy
néh
ány
DX
clu
ster
nem
tar
talm
azza
min
dez
eket
a p
aran
csok
at,
ebbe
n az
ese
tben
a Q
SL in
form
áció
kat m
egta
lálo
d a
z in
tern
etes
ker
es�
kben
. �
Hel
ytel
en g
yako
rlat
az,
ha
beír
sz e
gy o
lyan
állo
más
t, ak
inek
(am
inek
?) a
QSL
in
form
áció
jára
szü
kség
ed v
an,
és a
meg
jegy
zés
rova
tba
beír
od,
hogy
QS
L i
nfo
p
leas
e.
Enn
ek
a ro
vatn
ak
a re
ndel
teté
se
az,
hogy
ha
szno
s és
tö
bble
t in
form
áció
kkal
szo
lgál
jon
a D
X á
llom
ásra
von
atko
zóan
. Ez
nem
arr
a va
ló, h
ogy
kérd
ez�
sköd
jünk
.
58
© Jo
hn D
evol
der
e O
N4U
N é
s M
ark
Dem
eule
neer
e O
N4W
W
Forg
alm
azás
i ism
eret
ek, é
s vi
selk
edés
i irá
nyel
vek
rád
ióam
at�
rök
szám
ára
�
A D
X C
lust
er s
zoft
veré
t�l
függ�
en a
fen
t em
lítet
t p
aran
csok
vál
tozh
atna
k va
lam
icsk
ét. T
anu
lmán
yozd
a D
X C
lust
ered
sú
gójá
t.
III.
6.4.
Szá
mod
ra ú
j or
szág
jel
ent
meg
a s
pot
ban
. Mos
t m
i le
gyen
?
�
Ne
kezd
d v
aktá
ban
hívn
i a D
X á
llom
ást.
�
Biz
onyo
sod
j meg
arr
ól, h
ogy
jól v
ette
d a
z ál
lom
ást,
elle
n�ri
zd, h
ogy
a be
írt
hívó
jel
pon
tos.
�
Mie
l�tt
hí
vni
kezd
esz,
bi
zony
osod
j m
eg
arró
l, h
ogy
hallo
ttad
a
DX
ál
lom
ás
tájé
kozt
atás
át (
a vé
teli
frek
venc
iájá
t, m
ind
enki
vel
dol
gozi
k-e
vagy
szá
mok
, ese
tleg
fö
ldra
jzi h
elye
k sz
erin
t dol
gozi
k?)
�
Alk
alm
azd
a II
I.1. F
ejez
etbe
n le
írt v
ezér
elve
ket (
Pile
up
). So
k sz
eren
csét
! II
I.6.
5. A
mit
a D
X C
lust
erb
en n
em t
eszü
nk
�
Saj
át m
agu
nk
beí
rása
�
Mi
ez?
Ez
az e
gész
vilá
gnak
szó
ló s
zem
élye
s hi
rdet
és,
itt
vagy
ok,
ezen
a
frek
venc
ián,
tess
ék h
ívni
. �
Nem
kel
l m
agya
rázn
i, ho
gy a
mat�
r rá
dió
n ne
m e
zt k
ell
tenn
i. H
a Q
SO-k
at
akar
sz,
ind
íts
álta
láno
s hí
vást
, va
gy v
álas
zolj
olya
n ál
lom
ások
nak,
aki
k ez
t te
szik
. �
Aki
ver
seny
eken
saj
át m
agát
beí
rja,
azt
kiz
árjá
k.
�
Álc
ázot
t ön
rek
lám
ozás
�
Íme,
a p
éld
a: d
olgo
zol
egy
érd
ekes
DX
állo
más
sal,
aki
a te
CQ
-dra
jött
vis
sza.
A
mik
or b
efej
ezed
a Q
SO-t
, be
írod
a D
X á
llom
ás h
ívój
elét
, ak
i it
t vo
lt,
de
az
össz
eköt
teté
st k
övet�
en e
lhag
yta
a fr
ekva
nciá
t. E
z a
beje
gyzé
s a
DX
köz
össé
g sz
ámár
a se
mm
i ha
szná
lhat
ót n
em a
d,
miv
el a
DX
állo
más
táv
ozot
t, vi
szon
t eg
yid
ej�
leg
a fr
ekve
nciá
dra
csá
bíta
sz e
gy s
or D
X v
adás
zt a
bban
a r
emén
yben
, ho
gy e
z se
gít
más
DX
állo
más
okka
l d
olgo
znod
. E
z a
gyak
orla
t fe
ldü
híti
a D
X
vad
ászo
kat.
�
Het
ven
ked
és
�
A s
pot
nem
arr
a va
ló,
hogy
a v
ilág
meg
tud
ja,
mily
en ó
riás
vag
y: n
e ír
j be
egy
DX
állo
más
t (a
mel
yik
már
egy
ébké
nt is
be
van
írva
), ez
zel a
meg
jegy
zéss
el: N
a,
végr
e m
egcs
inál
tam
... E
bben
az
eset
ben
nem
a D
X á
llom
ást
tesz
ed k
özhí
rré,
ha
nem
csu
pán
hen
cegs
z, é
s kö
zlöd
a v
ilágg
al,
mily
en p
omp
ás f
iú v
agy.
.. A
sz
erén
ység
szé
p e
rény
. �
Egy
bar
átod
beí
rása
�
Jóba
ráto
d f
olya
mat
osan
, d
e er
edm
ényt
elen
ül
CQ
-zik
. Se
gíte
ni s
zere
tnél
nek
i, bá
r tá
volr
ól s
em D
X á
llom
ás.
Ne
ted
d.
A r
ádió
amat�
r tá
rsad
alom
sem
a
bará
tod
at, s
em té
ged
nem
fog
jobb
an b
ecsü
lni e
mia
tt.
�
Egy
bar
átod
at k
éred
meg
, hog
y ír
jon
be
�
Ez
nem
más
, min
t bu
rkol
t ön
beír
ás. A
hogy
an m
agad
nem
írod
be,
bar
átod
at s
e ké
rd m
eg e
rre.
�
A v
ezér
szu
rkol
ó:
Forg
alm
azás
i ism
eret
ek é
s vi
selk
edés
i irá
nyel
vek
rád
ióam
at�
rök
szám
ára
© Jo
hn D
evol
der
e O
N4U
N é
s M
ark
Dem
eule
neer
e O
N4W
W
59
�
Tro
pos
zfér
iku
s te
rjed
ést
(hel
yi,
vagy
h�
mér
sékl
eti
inve
rzió
t)
hasz
náló
ös
szek
ötte
tése
knél
az
50, 1
44 é
s 43
2 M
Hz-
es s
ávba
n p
onto
san
ugy
anaz
az
mód
szer
, m
int
rövi
dhu
llám
on. A
z eg
yetl
en k
ülö
nbsé
g az
, hog
y gy
akra
n a
hívó
frek
venc
iáka
t ha
szná
lják
a ka
pcs
olat
fel
véte
lére
. A
kap
csol
at l
étre
jött
e u
tán
ped
ig a
z ál
lom
ások
m
ás fr
ekve
nciá
n fo
lyta
tják
az ö
ssze
kött
etés
t.
�
QT
H-l
okát
or:
VH
F-en
és
mag
asab
b fr
ekve
nciá
kon
az á
llom
ás h
elyé
t sz
okás
osan
Q
TH
-lok
átor
ral
(Mai
den
head
lok
átor
ral)
ad
ják
meg
. A
QT
H-l
okát
or a
föl
dra
jzi
koor
din
áták
egy
szer�
síte
tt m
egad
ási
form
ája
(pél
dáu
l K
N08
mn)
. A
lkal
maz
ásáv
al
az á
llom
áson
dol
gozó
rád
ióam
at�
r gy
orsa
n m
eg t
ud
ja b
ecsü
lni
az e
llená
llom
ás
távo
lság
át é
s ir
ányá
t.
�
Kü
lönl
eges
for
galm
azás
t kí
ván
néhá
ny s
pec
iális
, el
s�so
rban
a V
HF
és m
agas
abb
frek
venc
iáko
n ha
szná
lt ü
zem
mód
. �
M�
hold
as ö
ssze
kött
etés
ek
�
FHF
QSO
-k (
Hol
dró
l va
ló v
issz
aver�
dés
t ha
szná
ló ö
ssze
kött
etés
ek; E
ME
, aza
z E
arth
-Moo
n-E
arth
) �
Met
eor-
nyom
vona
las
össz
eköt
teté
sek
�
Au
róra
QSO
-k (s
arki
fény
r�l v
issz
aver�
dés
t has
znál
ó ös
szek
ötte
tése
k)
�
AT
V (s
zéle
ssáv
ú a
mat�
r te
leví
zió)
�
Eze
k ré
szle
tezé
se t
úlm
uta
t je
len
köny
v ke
rete
in.
Min
den
ese
tben
a §
I.2
.-ben
leí
rt
elve
k al
apjá
n ke
ll fo
rgal
maz
ni.
III.
9. K
onfl
iktu
shel
yzet
ek
Am
int
azt
a I.2
fej
ezet
ben
említ
ettü
k, a
z a
hely
zet,
hogy
min
dan
nyia
n (m
i, a
vilá
g né
hány
szá
zeze
r rá
dió
-am
at�
re)
egy
és u
gyan
azon
pál
yán,
az
éter
ben
játs
zunk
, és
ez
néha
elk
erü
lhet
etle
nül k
onfl
iktu
shoz
vez
et. A
z it
t a k
érd
és, h
ogya
n ke
zeljü
k ez
eket
! �
Leg
f�bb
sza
bály
: so
ha n
e té
gy,
vagy
ne
mon
dj o
lyan
t, m
elyr�
l ne
m s
zere
tnéd
, ha
le
gjob
b ba
ráto
d, v
agy
bárk
i a v
ilágo
n tu
dom
ást s
zere
zne.
�
Az
a go
nd,
hogy
a r
ádió
adás
ok n
évte
len
ek l
ehet
nek.
Az,
aki
ros
szin
du
latb
ól
mag
át n
em a
zono
sítv
a ad
, nem
nev
ezhe
t� r
ádió
amat�
rnek
. �
Soha
ne
zava
rd s
zánd
ékos
an a
más
ik á
llom
ás a
dás
át.
A l
egna
gyob
b gy
ávas
ág
névt
elen
ül z
avar
ni v
alak
inek
az
adás
át.
�
Egy
szer�
en n
incs
boc
sána
t er
re a
vis
elke
dés
re, m
ég a
kkor
sem
, ha
úgy
gon
dol
od,
hogy
meg
érd
emel
te.
�
Jó,
lehe
t ol
yan
hely
zet,
amit
vél
emén
yed
sze
rint
hel
yre
kell
tenn
i. T
alán
iga
zad
is
van,
de
gond
old
meg
szá
zszo
r, m
iel�
tt t
esze
l, va
gy m
ond
asz
bárm
it,
hogy
ad
-e
vala
mi
töb
ble
tet a
hob
bink
hoz,
a T
E h
obbi
dho
z, a
meg
ítél
ésed
hez.
�
Ne
nyis
s vi
tát
az é
terb
en.
Esé
ly v
an a
rra,
hog
y m
ások
is
csat
lako
zhat
nak
és
bein
du
lhat
egy
töb
bé v
agy
kevé
sbé
bará
tság
os v
ita,
am
ely
elfa
julh
at.
Tar
tsd
táv
ol
az é
tert�
l az
egyé
ni s
érel
mei
det
. Int
ézd
el s
zem
élye
sen,
tele
fono
n, v
agy
inte
rnet
en.
III.
10. C
sen
d�
rök
(fr
ekve
nci
a re
nd�
rség
)
�
A
csen
d�
rök
önje
lölt
, eg
yfaj
ta
frek
ven
cia
ren
d�rö
k,
akik
ú
gy
hisz
ik,
neki
k ke
ll ki
javí
tani
uk
az a
mat�
rök
álta
l elk
övet
ett h
ibák
at, o
tt, a
zonn
al, a
z ét
erbe
n.
62
© Jo
hn D
evol
der
e O
N4U
N é
s M
ark
Dem
eule
neer
e O
N4W
W
Forg
alm
azás
i ism
eret
ek, é
s vi
selk
edés
i irá
nyel
vek
rád
ióam
at�
rök
szám
ára
�
Néh
a va
lóba
n sz
üks
ég v
an a
rra,
hog
y eg
y fo
lyam
atos
an e
r�sz
akos
kod
ónak
, (p
l. va
laki
a s
plit
üze
mbe
n d
olgo
zó D
X á
llom
ás a
dóf
erkv
enci
áján
hív
ogat
) sz
ólju
nk,
hogy
baj
t csi
nál.
De
több
féle
mód
ja v
an e
nnek
�
�
Id�
r�l
id�
re
tata
szta
lhat
juk,
a
beav
atko
zó
csen
d�
r so
kkal
na
gyob
b ro
mbo
lást
m�
vel,
min
t az
az á
llom
ás, a
mel
yet m
eg a
kar
rend
szab
ályo
zni.
II
I.10
.1. K
ülö
nfé
le c
sen
d�
rök
�
A l
egtö
bb c
sen
d�r
jó s
zánd
ékú
, és
nem
has
znál
ille
tlen
sza
vaka
t. U
dva
rias
ak,
és
gyak
ran
sike
res
az ig
yeke
zetü
k, h
ogy
a D
X á
llom
ás fr
ekve
nciá
ját t
iszt
án ta
rtsá
k.
�
Más
cse
nd�rö
k, a
kik
szin
tén
jó s
zán
dék
kal,
de
ross
z m
odor
ban
és m
ocsk
olód
va
pró
báljá
k sz
abad
dá
tenn
i a
frek
venc
iát,
nem
járn
ak e
red
mén
nyel
. Eze
k a
csen
d�rö
k ne
m n
yuga
lmat
, han
em k
áosz
t ter
emte
nek.
�
A h
arm
adik
kat
egór
iába
azo
k ta
rtoz
nak,
aki
k az
zal
a sz
ánd
ékka
l m
ocsk
olód
nak,
ho
gy k
áosz
t te
rem
tsen
ek.
Vis
elke
dés
ük
és s
zöve
gelé
sük
csáb
ítja
a t
öbbi
has
onló
t, és
az
ered
mén
y a
totá
lis k
áosz
. N
e re
agál
j, ha
ily
en
önje
lölt
cs
end�
röke
t ha
llasz
. T
arts
d
mag
ad
távo
l t�
lük,
és
eg
yált
alán
ne
vegy
él r
ólu
k tu
dom
ást.
Ez
az e
gyet
len
mód
ja a
z el
hallg
atta
tásu
knak
�
III.
10.2
. Mi
az o
ka
a cs
end�
r m
egje
len
ésén
ek?
�
A c
sen
d�rö
k f�
leg
a ri
tka
DX
állo
más
/D
X e
xped
íció
fre
kven
ciáj
án j
elen
nek
meg
, re
ndsz
erin
t akk
or, h
a az
állo
más
sp
lit ü
zem
ben
dol
gozi
k.
�
A s
tart
jel s
zám
ukr
a az
, ha
egy
op. e
lfel
ejti
akt
ivál
ni a
sp
lit f
unk
ciót
a k
észü
léké
n, é
s hí
vni k
ezd
i a D
X á
llom
ást a
z ad
ófre
kven
ciáj
án. E
bben
a p
illan
atba
n ke
zd a
cse
nd�
r tü
zeln
i, or
dít
ozni
. II
I.10
.3. A
z ár
tatl
an v
étk
esek
...
�
Jóné
hány
am
at�
r ne
m
is
ism
eri,
mi
a te
end�
az
ös
szes
le
hets
éges
fo
rgal
mi
hely
zetb
en.
Nem
min
tha
nem
sze
retn
ének
jó
oper
átor
ok l
enni
, cs
ak é
pp
en n
em
tud
ják,
ho
gyan
ke
ll.
Nek
ik,
miv
el
nem
ta
níto
tták
�
ket,
a sa
ját
káru
kon,
bu
kdác
solv
a ke
ll m
egta
nuln
iuk
a sz
akm
át A
zért
, mer
t �ke
t nem
taní
tott
a se
nki. �
k
jóin
du
latú
vét
kes
ek�
�
Err
are
hu
man
um
est
� (
téve
dni
em
beri
dol
og�
): M
ég a
z ú
gyne
veze
tt s
zaké
rt�
k is
hi
bázn
ak. E
gyet
len
embe
r se
m tö
kéle
tes.
Min
den
kive
l meg
eshe
t, ho
gy r
ossz
VFO
-n
ad (
ami p
l. a
split
üze
mbe
n d
olgo
zó D
X á
llom
ás a
dóf
rekv
anci
ája)
. Tal
án, m
ert
nem
fi
gyel
t elé
ggé.
Tal
án, m
ert f
árad
t, va
gy s
zéts
zórt
vol
t; vé
gül i
s em
bere
k va
gyu
nk.
�
Ha
vala
kine
k a
hibá
ját
ki k
ell
javí
tani
, el
s� d
olog
az,
hog
y el
dön
tsü
k, m
ikén
t ü
zen
het
ün
k n
eki?
�
Ha
vala
kit
a cs
end�
r or
dít
va u
tasí
t, �f
elje
bb,
te b
arom
�, e
lég
nehé
z az
em
bern
ek
viss
zata
rtan
ia m
agát
att
ól,
hogy
azo
nnal
vál
aszo
ljon
�te
még
soh
a ne
m h
ibáz
tál,
bunk
ó?�.
�
Sem
mik
épp
en n
e re
agál
junk
ilye
n es
etbe
n, m
ert a
z m
ind
ig e
llent
étes
hat
ású
. �
Ebb�
l ren
dsz
erin
t káo
sz k
elet
kezi
k.
III.
10.4
. ...é
s a
való
di
gon
oszt
ev�
k
�
Néh
ány
amat�
r ör
ömét
lel
i ab
ban,
hog
y ro
ssz
forg
alm
azás
i gy
akor
lato
t fo
lyta
t. E
bben
az
eset
ben
mon
dju
k, h
ogy
�P
erse
vera
re d
iab
olic
um
(�fo
lyta
tni ö
rdög
i)
Forg
alm
azás
i ism
eret
ek é
s vi
selk
edés
i irá
nyel
vek
rád
ióam
at�
rök
szám
ára
© Jo
hn D
evol
der
e O
N4U
N é
s M
ark
Dem
eule
neer
e O
N4W
W
63
�
Ha
már
vál
aszo
ltál
a t
öred
ékes
hív
ójel
lel é
s ri
por
ttal
, tar
ts k
i az
állo
más
mel
lett
, ne
enge
dd
, hog
y a
több
i hív
ó el
nyom
ja �
t. T
e va
gy a
f�
nök
a fr
ekve
nciá
n, m
uta
sd e
zt
meg
. T
e d
öntö
d e
l, ki
ker
ül
a lo
gba,
és
nem
más
. A
pile
up
töb
bnyi
re e
légg
é fe
gyel
mez
etle
n, d
e le
ggya
krab
ban
azér
t, m
ert
a D
X á
llom
ás k
ezel�
jéne
k ni
ncs
teki
ntél
ye.
Ha
a tö
meg
tap
aszt
alja
, ho
gy r
agas
zkod
sz a
z er
edet
i ré
sz-h
ívój
eles
p
artn
erhe
z, é
s hi
ábav
aló
a so
ron
kívü
li hí
vásu
k, v
égü
l is
fel
adjá
k, é
s na
gyob
b fe
gyel
mez
etts
éget
mu
tatn
ak.
�
Ha
mag
ára
hagy
od a
tör
edék
hív
ójel
es p
artn
ered
, és
felc
síp
sz e
gyet
a h
ango
skod
ó fe
gyel
mez
etle
n hí
vók
közü
l, el
ism
ered
, ho
gy �
k a
frek
venc
ia u
rai.
Nos
, ak
kor
bajb
an v
agy.
A k
áosz
gya
kran
ann
ak a
z er
edm
énye
, ho
gy a
DX
op
erát
or n
em
mu
tat t
ekin
tély
t, va
gy n
em a
lkal
maz
za a
saj
át s
zabá
lyai
t.
�
Ha
a tö
red
ékes
hí
vóje
lest
hí
vtad
, d
e el
t�nt
, ne
ka
pj
ki
egye
t a
hang
os,
fegy
elm
ezet
len
hívó
k kö
zül,
akik
neh
éz p
erce
ket
okoz
tak
az im
ént.
Ad
j ism
ét C
Q-t
és
hal
lgas
s né
hány
kH
z-el
lejje
bb, v
agy
felje
bb. S
oha
ne
kel
ts o
lyan
lát
szat
ot, h
ogy
a le
ghan
gosa
bb
er�
szak
os h
ívót
rés
zesí
ted
el�
nyb
en.
Mu
tasd
meg
, ho
gy a
z �
fe
gyel
mez
etle
nség
ük
sem
mir
e ne
m v
isz.
�
Egy
biz
onyo
s ál
lom
ásna
k vi
ssza
men
tél
a p
ileu
pba
n (p
l. JA
1ZZ
Z)
és b
eírt
ad a
lo
gba.
� m
égis
újr
a hí
v, n
yilv
án n
em h
allo
tta
a ri
por
tod
at.
Ne
mon
dd
nek
i az
t, ho
gy �
JA1Z
ZZ
you
are
in
the
log�
(fó
niáb
an),
vagy
�JA
1ZZ
Z Q
SL�
(CW
) ha
nem
hí
vd ú
jra
és a
dd
le a
rip
orto
dat
ism
ét. N
yilv
án h
alla
ni a
kart
a a
rip
orto
t!
�
Forg
alm
azás
köz
ben
min
dig
köv
esd
az
el�
írás
os m
intá
t. P
éld
ául (
te v
agy
ZK
1DX
):
Z
K1D
X 5
to 1
0 u
p
� h
allo
d, h
ogy
hív
ON
4XY
Z
ON
4XY
Z 5
9 �
rip
orto
t ad
sz
QSL
ZK
1DX
5 to
10
up
�
meg
er�
síte
d, a
zono
síto
d m
agad
és
újr
a hí
vsz
�
Ha
ehhe
z a
mód
szer
hez
raga
szko
dsz
, a f
alka
tu
dni
fog
ja, h
ogy
ha a
zt m
ond
od: �
5 to
10
up
�, a
kkor
hal
lgat
od a
z ú
j hí
vóka
t. M
ind
ig e
zt a
min
tát
köve
tve,
azo
nos
sebe
sség
gel,
azon
os ü
tem
ben
. Így
min
den
ki t
ud
ni f
ogja
, mik
or h
ívjo
n. Ó
ram�
ként
ke
ll m
enni
e.
�
Ha
a fa
lka
tová
bbra
is
fegy
elm
ezet
len,
ne
nagy
on i
zgas
d m
agad
mia
tta.
Ha
nem
ja
vul
a he
lyze
t, m
enj
más
üze
mm
ódra
, va
gy m
ás f
rekv
enci
ára,
de
ezt
közö
ld a
fa
lkáv
al.
�
Mar
adj
min
dig
nyu
god
t, ne
sér
tege
sd a
fal
kát.
Min
den
, am
it t
ehet
sz,
és t
enne
d
kell,
hog
y ha
táro
zott
an k
imu
tato
d,
hogy
te
irán
yíta
sz,
és t
e ho
zod
a s
zabá
lyok
at.
Font
os, h
ogy
hatá
rozo
ttsá
got s
ugá
rozz
on a
vis
elke
dés
ed.
�
Ne
dol
gozz
ú.n
. ké
tbet�
s hí
vóje
llel.
Ha
ilyen
t ha
llasz
, m
ond
d,
hogy
csa
k te
ljes
hívó
jele
t aka
rsz
halla
ni (�
full
calls
onl
y�).
�
Ha
split
üze
mbe
n az
t ta
pas
ztal
od,
hogy
sok
hív
ó ál
lom
ás n
em v
esz
rend
esen
, va
lósz
ín�
, ho
gy a
z ad
ófre
kven
ciád
int
erfe
rál.
Ha
ez a
z ál
lap
ot m
arad
and
ó, S
SB-
ben
pró
bálj
5 kH
z-el
arr
ébb
men
ni a
z ad
ásfr
ekve
nciá
val,
és s
zólj
a fa
lkán
ak a
vá
ltoz
ásró
l. C
W-b
en 0
,5 k
Hz
moz
gás
rend
szer
int e
lege
nd�
. �
CW
-ben
kb.
40
WP
M a
leg
nagy
obb
hasz
nálh
ató
sebe
sség
egy
sim
a fo
lyam
atos
p
ileu
p e
seté
n. A
z al
sóbb
HF
sávo
kon
(40-
160m
) jo
bb, h
a ki
ssé
lass
abba
n ad
unk
(20
-30
WP
M a
kör
ülm
énye
kt�
l fü
gg�
en).
66
© Jo
hn D
evol
der
e O
N4U
N é
s M
ark
Dem
eule
neer
e O
N4W
W
Forg
alm
azás
i ism
eret
ek, é
s vi
selk
edés
i irá
nyel
vek
rád
ióam
at�
rök
szám
ára
�
Min
dig
tu
das
d a
cs�
dü
lett
el,
hogy
mi
a te
rved
. H
a Q
RT
szá
ndék
od v
an,
mon
dd
m
eg n
ekik
. Ha
szü
kség
ed v
an e
gy k
is s
züne
tre,
mon
dd
: �Q
RX
5�
(�Q
RX
5 m
inu
tes,
st
and
by�)
. Ha
más
ik s
ávra
teke
rsz
át, é
rtes
ítsd
a tö
meg
et.
�
Ha
le a
karo
d c
send
esít
eni
a fa
lkát
, és
töb
bé-k
evés
bé m
egfe
gyel
mez
ni,
tisz
tán
akar
od
tart
ani
a fr
ekve
nciá
dat
, a
lege
red
mén
yese
bb
mód
szer
er
re
az,
hogy
bo
ldog
gá t
esze
d a
hív
ókat
. Tu
djá
k m
eg, m
it c
siná
lsz,
�k,
(eg
y ké
t ki
véte
llel)
, min
d
vele
d a
karn
ak d
olgo
zni.
Nag
yon
kívá
nato
s p
réd
a va
gy!
�
A D
X á
llom
ás o
per
átor
a né
ha s
zám
ok,
vagy
ter
üle
tek
szer
int
dol
gozi
k. E
z az
t je
lent
i, ho
gy
csak
az
okna
k az
ál
lom
ások
nak
akar
vá
lasz
olni
, ak
iket
p
refi
xük
alap
ján
meg
külö
nböz
tet.
Stat
iszt
ikai
lag
nézv
e a
pile
up
a ti
zed
rész
ére
eshe
t!
�
A s
zám
ok a
lap
ján
való
mu
nkát
ker
üld
, am
enny
ire
tud
od, e
z ne
m k
ülö
nöse
bben
jó
mód
szer
. �
Ha
még
is e
zt a
karo
d h
aszn
álni
, a k
övet
kez�
sza
bály
ok s
zeri
nt te
dd
: �
Ha
már
elk
ezd
tél
a sz
ámok
sze
rint
dol
gozn
i, m
enj v
égig
az
össz
esen
, leg
aláb
b eg
ysze
r. H
a a
foly
amat
köz
epén
QR
T-t
mon
das
z, v
agy
elke
zdes
z a
foly
amat
kö
zben
hir
tele
n ta
lálo
mra
vál
ogat
ni a
szá
mok
köz
ött,
abbó
l láz
adás
lesz
. �
Ne
fele
dd
soh
a, h
a sz
ámok
sze
rint
dol
gozo
l, a
hívó
k 90
%-a
tét
len,
a k
örm
ét
rágj
a! C
suko
tt s
zem
mel
fig
yel,
és s
zám
olja
, há
ny á
llom
ássa
l d
olgo
zol
az e
gyes
sz
ámok
ala
tt, é
s ny
ugo
dt
lehe
tsz,
ném
elye
k el
vesz
tik
a fe
jüke
t, ha
ham
aros
an e
l ne
m é
red
az �
szá
mu
kat.
�
A s
ort
min
dig
0-v
al k
ezd
d,
és e
gyen
ként
hal
adj
felf
elé.
Sem
mi
csic
sa,
csak
eg
ysze
r�en
. �
Ne
vála
ssz
ki t
alál
omra
szá
mok
at, e
l�sz
ör a
0-k
, azt
án a
z 5-
ösek
, maj
d a
8-a
sok,
és
az
1-es
ek,
stb.
Ezz
el f
elb�
szít
ed a
fal
kát.
Ha
logi
kus
foly
amat
ot k
övet
sz,
a fa
lka
több
é-ke
vésb
é el�
re l
átja
, ho
gy k
i m
ikor
köv
etke
zik.
Az
eset
lege
sség
a
végs�
kig
felb�
szít
i �ke
t.
�
Max
imu
m 1
0 ál
lom
ássa
l d
olgo
zz m
ind
en s
zám
nál.
Leg
yen
bizt
os,
hogy
kb.
m
ind
en s
zám
ese
tén
ugy
anan
nyi
lesz
a p
artn
ered
. H
a ú
gy s
zerv
ezed
, ho
gy 5
ál
lom
ássa
l d
olgo
zol
per
cenk
ént,
20 p
ercb
e ke
rül
egy
telje
s kö
r. E
z az
t je
lent
i, ho
gy e
gyes
állo
más
okna
k 20
per
cet
kell
várn
iuk,
am
i na
gyon
sok
id�
. A
z át
lago
s vá
rako
zási
id�
10
per
c. N
e fe
led
d,
hog
y a
terj
edés
i vi
szon
yok
nagy
ot
vált
ozha
tnak
20,
vag
y ép
pen
ségg
el 1
0 p
erc
alat
t!
�
Min
dig
tu
das
d a
fal
káva
l, ho
gy h
ány
állo
más
sal f
ogsz
dol
gozn
i szá
mon
ként
, és
ezt m
ind
ig is
mét
eld
meg
, am
ikor
a k
övet
kez�
szá
mho
z ér
sz.
�
A s
zám
ok s
zeri
nt v
aló
hívá
s ri
tkán
has
znál
atos
CW
-ben
. �
Jobb
mód
szer
a p
ileu
p r
itkí
tásá
ra a
z, h
a ko
ntin
ense
k va
gy f
öld
rajz
i te
rüle
tek
szer
int
dol
gozu
nk.
Ez
nagy
obb
esél
yt a
d a
vilá
g tá
voli
rész
eine
k, a
hol
a je
lek
gyak
ran
gyen
gék,
és
az �
abla
k� r
övid
ebb
idei
g va
n ny
itva
. �
Ebb
en a
z es
etbe
n vá
lass
z eg
y ko
ntin
enst
, am
i az
t je
lent
i, ho
gy r
agas
zkod
sz a
hhoz
, ho
gy
csak
ar
ról
a te
rüle
tr�
l hí
vjan
ak
az
állo
más
ok.
Pél
dáu
l: ha
cs
ak
Ész
ak
Am
erik
ával
aka
rsz
dol
gozn
i, íg
y hí
vj:
� CQ
Nor
th A
mer
ica
ON
LY
�, v
agy
CW
-n:
�CQ
NA
� .
�
Ezt
a t
echn
ikát
els�
sorb
an a
kkor
alk
alm
azd
, ha
oly
an t
erü
lete
ket
akar
sz e
lérn
i, am
erre
gye
nge
a te
rjed
és v
agy
rövi
d id�
re n
yílik
meg
szá
mod
ra a
sáv
.
Forg
alm
azás
i ism
eret
ek é
s vi
selk
edés
i irá
nyel
vek
rád
ióam
at�
rök
szám
ára
© Jo
hn D
evol
der
e O
N4U
N é
s M
ark
Dem
eule
neer
e O
N4W
W
67
1. m
ellé
kle
t: N
emze
tköz
i b
et�
zés
és f
onet
iku
s A
BC
L
ette
r
Ph
onet
ic w
ord
P
ron
un
ciat
ion
M
agya
r b
et�
zés
A
Alp
ha
al fa
A
ntal
B
B
ravo
b
rá v
o
Bél
a C
C
harl
ie
csár
li
Cec
il D
D
elta
d
el ta
D
énes
E
E
cho
ek
ó
Ele
mér
F
Fo
xtro
t fo
x tr
ott
Felr
enc
G
Gol
f go
lf
Géz
a H
H
otel
ho
tell
H
elén
I
Ind
ia
in d
i a
Ilon
a J
Julie
tte
d
zsú
li e
tt
Jáno
s K
K
ilo
kí l
o
Kár
oly
L
Lim
a
lí m
a
Lás
zló
M
Mik
e
má
jk
Mát
yás
N
Nov
embe
r no
vem
m b
er
Nel
li O
O
scar
os
sz k
ar
Olg
a P
P
apa
p
á p
á
Pét
er
Q
Qu
ebec
kv
i bek
K
velle
R
R
omeo
ró
me
o
Rób
ert
S
Sier
ra
szi e
r rá
Sá
ndor
T
T
ango
tá
ng
gó
Tam
ás
U
Uni
form
ju
ni f
orm
U
bul
V
Vic
tor
vi
k to
r
Vik
tor
W
Whi
skey
ou
issz
ki
du
pla
-Vilm
os
X
X-r
ay
ekss
z ré
j ik
szes
Y
Y
anke
e
jen
g ki
ip
szilo
n Z
Z
ulu
zu
lu
Zol
tán
0 Z
ero
ze r
ou
nulla
1
One
vá
n
egye
s 2
Tw
o tú
ke
ttes
3
Thr
ee
szrí
há
rmas
4
Fou
r fó
r né
gyes
5
Five
fá
jv
ötös
6
Six
szik
sz
hato
s 7
Seve
n sz
ev ö
n he
tes
8 E
ight
éj
t ny
olca
s 9
Nin
e n
ájn
ki
lenc
es
70
© Jo
hn D
evol
der
e O
N4U
N é
s M
ark
Dem
eule
neer
e O
N4W
W
Forg
alm
azás
i ism
eret
ek, é
s vi
selk
edés
i irá
nyel
vek
rád
ióam
at�
rök
szám
ára
2. m
ellé
kle
t: A
Q k
ódok
T
ávbe
szél�
üze
mm
ódho
z jó
l jöh
et a
Q k
ódon
kív
ül n
éhán
y an
gol n
yelv�
mon
dat
is
mer
ete.
Ezé
rt m
egha
gyju
k az
ere
det
i ang
ol m
ond
atok
at is
az
aláb
bi tá
bláz
atba
n.
Kód
K
érd
és
Vál
asz,
vag
y k
özle
mén
y
QR
G
Wha
t is
the
exac
t fre
quen
cy?
Mi a
pon
tos
frek
venc
ia?
T
he e
xact
freq
uen
cy is
...
A p
onto
s fr
ekve
ncia
...
QR
K
Wha
t is
the
read
abili
ty o
f my
sign
als?
M
ilyen
olv
asha
tósá
gúak
a je
leim
?
The
rea
dab
ility
of y
our
sign
als
is: 1
: bad
, 2:
Fai
rly
bad
, 3: R
easo
nabl
y go
od, 4
: G
ood
, 5: E
xcel
lent
. A
jele
id o
lvas
ható
sága
: 1: r
ossz
, 2: e
lég
ross
z, 3
: meg
fele
l�, 4
: jó,
5: k
ivál
ó.
QR
L
Are
you
bu
sy?
Is th
e fr
equ
ency
in
use
? E
l vag
y fo
glal
va?
A fr
ekve
ncia
fo
glal
t?
I am
bu
sy. T
he fr
equ
ency
is in
use
. E
l vag
yok
fogl
alva
. A f
rekv
enci
a fo
glal
t.
QR
M
Are
you
inte
rfer
ed w
ith?
In
terf
eren
cia
zava
rod
van
?
I am
inte
rfer
ed w
ith.
1: I
am
not
at a
ll in
terf
ered
wit
h, 2
: Slig
htly
, 3: M
oder
atel
y,
4: S
tron
gly,
5: V
ery
stro
ngly
. In
terf
eren
cia
zava
rom
: 1: n
incs
, 2: e
nyhe
, 3:
t�rh
et�
, 4: e
r�s,
5: n
agyo
n er�
s
QR
N
Are
you
bot
here
d b
y at
mos
phe
rics
? L
égkö
ri z
avar
van
nál
ad?
I am
bot
here
d b
y at
mos
phe
rics
. 1, N
ot a
t al
l, 2.
Slig
htly
, 3. M
oder
atel
y, 4
. Str
ongl
y,
5. V
ery
stro
ngly
. L
égkö
ri z
avar
itt 1
. egy
álta
lán
ninc
s, 2
: en
yhe,
3: t�
rhet�
, 4: e
r�s,
5: n
agyo
n er�
s.
QR
O
Shou
ld I
incr
ease
pow
er?
Növ
elje
m a
kim
en�
telje
sítm
ényt
?
Incr
ease
you
r p
ower
. N
övel
d a
kim
en�
telje
sítm
ényt
!
QR
P
Shou
ld I
dec
reas
e m
y p
ower
? C
sökk
ents
em a
ki
men�
telje
sítm
ényt
?
Dec
reas
e yo
ur
pow
er.
Csö
kken
tsd
a k
imen�
telje
sítm
ényt
!
QR
S
Shou
ld I
dec
reas
e m
y se
ndin
g sp
eed
? C
sökk
ents
em a
z ad
ás s
ebes
ségé
t?
Dec
reas
e yo
ur
send
ing
spee
d.
Csö
kken
tsd
az
adás
od s
ebes
ségé
t!
QR
T
Shou
ld I
stop
my
tran
smis
sion
? L
eállj
ak a
z ad
ássa
l?
Stop
you
r tr
ansm
issi
on.
Állj
le a
z ad
ássa
l!
QR
U
Do
you
hav
e an
ythi
ng fo
r m
e?
Van
val
ami k
özle
nd�
d s
zám
omra
?
I hav
e no
thin
g fo
r yo
u.
Sem
mi k
özle
nd�
m n
incs
a s
zám
odra
.
QR
V
Are
you
rea
dy?
V
étel
kész
vag
y?
I am
rea
dy.
Ig
en, k
észe
n ál
lok.
QR
X
Whe
n w
ill y
ou c
all m
e ba
ck?
Mik
or fo
gsz
viss
zahí
vni?
I will
cal
l you
bac
k at
... A
lso:
wai
t, st
and
by
Vis
sza
fogl
ak h
ívni
...
Teh
át v
árj,
állj
kész
enlé
tben
.
QR
Z
Who
was
cal
ling
me?
K
i hív
ott e
ngem
?
You
are
cal
led
by
...
Te
hívt
ál ..
.
Forg
alm
azás
i ism
eret
ek é
s vi
selk
edés
i irá
nyel
vek
rád
ióam
at�
rök
szám
ára
© Jo
hn D
evol
der
e O
N4U
N é
s M
ark
Dem
eule
neer
e O
N4W
W
71
ON
4WW
Mar
k sz
inté
n al
ig 1
0 év
es v
olt,
amik
or a
rád
iózá
s m
egér
inte
tte.
Ere
det
i hí
vóje
le O
N4A
MT
vol
t, m
elye
t néh
ány
évve
l ké
s�bb
ON
4WW
-re
vált
ozta
tott
. Mar
kot m
ár a
ke
zdet
ekt�
l kü
lönl
eges
en é
rdek
elte
a
vers
enyz
és, é
s ez
lehe
t az
oka
anna
k, h
ogy
kiem
elte
n fo
glal
kozi
k a
sávo
kon
foly
ó p
onto
s fo
rgal
maz
ási f
olya
mat
ok ir
ánt.
1991
-ben
ta
lálk
ozot
t ON
4UN
-el,
és a
John
-nál
tett
né
hány
láto
gatá
sa u
tán
gyor
san
a C
W le
lkes
ra
jong
ójáv
á vá
lt, f�
ként
a n
ehez
ebb
a 80
és
160
m R
H s
ávok
on fo
rgal
maz
va. M
ark
volt
az
egy
ik o
per
átor
a a
hely
i TL
S ne
v� U
BA
klu
b, O
TxT
ver
seny
állo
más
ának
, mel
ynek
O
N4U
O a
dot
t hel
yet.
Ebb
en a
z id�
szak
ban
ez a
z ál
lom
ás h
árom
szor
nye
rte
el a
vi
láge
ls�
hel
yezé
st (m
ult
i-si
ngle
), és
több
els�
hel
yezé
st e
uró
pai
vis
zony
latb
an
külö
nböz�
más
CQ
WW
ver
seny
eken
. 19
95-b
en M
ark
csat
lako
zott
az
EN
SZ s
zerv
ezet
hez,
és
kikü
ldet
ésbe
uta
zott
Ru
and
ába.
A
köv
etke
z� é
vekb
en tö
bb E
NSZ
kik
üld
etés
ben
vett
rés
zt k
ülö
nböz�
más
afr
ikai
or
szág
ban
min
den
ese
tben
akt
ív v
olt a
sáv
okon
, kü
lönö
sen
160
m é
s 80
m-e
n.
(9X
4WW
, S07
WW
, EL
2WW
stb
.). K
és�
bb P
kisz
tánb
an t�
nt fe
l, (A
P2A
RS)
és
Afg
anis
ztán
ban
( YA
5T) m
int a
hogy
an Ir
akba
n (Y
I/O
N4W
W).
Egy
éb h
ívój
elei
is
volt
ak e
bben
az
id�
ben,
JY8W
W, J
28W
W é
s 9K
2/O
N4W
W. M
ark
uto
lsó
kikü
ldet
ése
Gam
biáb
an v
olt (
C5W
W) 2
003-
ban.
M
ark
meg
való
síto
tta
egyi
k na
gy á
lmát
200
0-be
n, r
észt
venn
i egy
nag
y D
Xp
edic
ión.
T
agja
vol
t a C
send
es Ó
ceán
i Clip
per
ton
Isla
ndi F
O0A
AA
exp
edíc
ióna
k, m
ely
reko
rdok
at á
llíto
tt fe
l, a
csap
at 7
5 00
0 Q
SO-t
csi
nált
min
dös
sze
6 na
p a
latt
. U
gyan
ebbe
n az
évb
en s
zint
én r
észe
se v
olt a
z A
52A
Dxp
edíc
ióna
k B
hu
tanb
an.
Ugy
ancs
ak e
bben
az
évbe
n B
elgi
um
ot k
épvi
selt
e P
eter
ON
6TT
-vel
a s
zlov
énia
i W
RT
C-n
, aho
l SSB
kat
egór
iába
n vi
láge
ls�
hel
yre
soro
lták
. Két
évv
el k
és�
bb, 2
002-
ben
ism
ét u
gyan
ez a
csa
pat
kép
vise
lte
orsz
ágát
a W
RT
C-n
Fin
nors
zágb
an.
Az
évek
sor
án M
ark
óriá
si fo
rgal
maz
ási t
apas
ztal
atra
tett
sze
rt. H
ossz
ú id�
n ke
resz
tül
forg
alm
azot
t a p
ileu
p m
ind
két o
ldal
án, í
gy ta
núja
vol
t sok
oly
an fo
rgal
maz
ási
gyak
orla
tnak
, mel
y er�
s fe
jlesz
tésr
e sz
oru
l. É
pp
en e
zést
ad
ta k
özre
cik
két,
a O
per
atin
g
Pra
ctic
e-t,
és m
ost e
zt a
mu
nkát
, a te
ljese
bb, b�
vebb
en k
idol
gozo
tt k
iad
vány
t. 74
Fo
rgal
maz
ási i
smer
etek
, és
vise
lked
ési i
rány
elve
k rá
dió
amat�
rök
szám
ára
© Jo
hn D
evol
der
e O
N4U
N é
s M
ark
Dem
eule
neer
e O
N4W
W